1910. évi XVII. törvénycikk indokolása

az eszék-vinkovczei helyi érdekü vasutvonal engedélyezése tárgyában * 

Általános indokolás

A dráva-szávavidéki egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság oly czélból, hogy a tulajdonában egyesült eszék-djakovár-vrpoljei és vinkovci-zupánje-szávaparti helyi érdekü vasutvonalak egymással közvetlenül szerves kapcsolatba hozassanak, az eszék-vinkovcii helyi érdekü vasutvonal megépitését is kilátásba vette. Az eszék-vinkovcii vonal kiépitése utján az eszék-djakovár-vrpoljei, továbbá a vinkovci-zupanje-szávaparti és az eszék-vinkovii vonalakból kiegészülő ezen egységes hálózat megteremtése főleg Eszék város és környékének érdekei szempontjából bir különös közforgalmi és közgazdasági jelentőséggel, a mennyiben Eszék szab. kir. város az eszék-vinkovcii vonalmenti vidék kereskedelmi és ipari góczpontja. De e mellett a tervezett összeköttetés a közforgalom érdekeit is szolgálja, a mennyiben a Száva folyóval létesit ujabb közvetlen kapcsolatot. A dráva-szávavidéki egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság által tervezett és a tisztelettel csatolt helyzetrajzi vázlatban feltüntetett ezen helyi érdekü vasutvonal közigazgatási bejárása 1906. évi május hó 29-ikén tartatott meg. A közigazgatási bejárás, valamint az 1907. évi május hó 7-ikén megtartott engedélyezési tárgyalás, továbbá az ezt követő iratváltások során még hivatali elődöm által megállapitott épitési, üzletberendezési és egyéb engedélyezési feltételeket főbb vonásaikban az alábbiakban van szerencsém ismertetni:

A m. kir. államvasutak Eszék állomásából kiágazólag a m. kir. államvasutak Vinkovci állomásáig vezetendő vasutvonal rendes nyomtávval birna és gőzmozdonyüzemre rendeztetnék be. A vonal épitési hossza 33 kilométert tenne ki s a pálya olyképen épittetnék ki és rendeztetnék be, hogy a vonatok óránként 40 kilométer legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve csak 5 ezrelékben állapittatnak meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnának. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenként 23.6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnének és függő sinkötése alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon lennének elhelyezendők, hogy igénybevételük 6,000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1,000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekü vasutvonal csatlakozása folytán előálló szükséghez képest. Eszék és Vinkovci állomások megfelelően átalakitandók. Ezenkivül a következő állomások vonalának létesitendők a vonalon: 1. Briest állomás 200 méter hosszban, 2. Autunovac-Osiecki állomás 390, 3. Ernestinovo állomás 200, 4. Laslovo-Korogj vizállomás 635, 5. Markusica-Antin állomás 250, 6. Gabos állomás 590, 7. Ostrovo állomás 200 m. hosszban.

A helyi érdekü vasutvonal tényleges épitési és üzletberendezési tőkéje 2.970,000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 90,000 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 195.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 35,000 korona, végül a szükséghez képest előállitandó hóvédművek, vizbeszerzések és az állomási előterek, illetve rakodó terek utépitményei átalakitása költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére 43,000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapnak rendeltetésszerü felhasználása után fennmaradó része a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A 2.970,000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis 1.039,600 korona erejéig törzsrészvények, 65%-a, vagyis 1.930,400 korona beszerzése czéljából pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számitott és 5%-os maximális osztalékra jogositó elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. Az 1,039,600 korona törzsrészvénytőke fedezésére az 1881. évben Horvát-Szlavonországokkal egyesitett katonai határőrvidék beruházási alapjának készpénzkészletéből 614,000 korona biztosittatott.

Az 1888. évi IV. tc. 4., illetve 7. §-a alapján törzsrészvények ellenében a helyi érdekü vasutvonal javára a következő állami hozzájárulások engedélyeztetnének: a) a m. kir. posta ingyen szállitása fejében átalányképen a vasutvonal közforgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdése napjától számitott egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 6.400 korona átalány 128,000 korona tőkeértékbe; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból, ugyancsak 50 éven át, 14,850 korona évjáradék, 297,000 korona tőkeértékben, oly kikötéssel, hogy az utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyósitható legyen. A most emlitett állami hozzájárulások a tervezett helyi érdekü vasutvonal tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének 4.3, illetve 10%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10, vagyis összesen 20%-os maximális határon jóval alul maradnak. A fennebb biztositottnak jelzett érdekeltségei és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 1.039,000 koronát tesznek ki, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetében csak 600 korona hiány mutatkozik, a melynek fedezetéről gondoskodni az engedélytkérő feladata leend. Az eszék-vinkovcii helyi érdekü vasutvonalat - miként a vinkovci-zsupanje-szávaparti törzsvonalat - a m. kir. államvasutak fognák kezelni. Az engedélyezés egyéb, különben szabványos letételei azonosak a helyi érdekü vasutak engedélyezésénél kikötni szokott feltételekkel. Ezek a feltételek a vinkovci-zupanje-szávaparti törzsvonal engedélyokiratához kiadandó függelék alakjában állapittatnának meg. A tisztelettel előadottak után és annak felemlitése mellett, hogy az engedélytkérő dráva-szávavidéki egyesült helyi érdekü vasutak részvénytársaság az engedélyezési biztositékot letette és az eszék-vinkovcii helyi érdekü vasutvonal megépitésére és üzletére feltétlen kötelezettséget vállalt, továbbá, hogy hivatali elődöm a helyi érdekü vasutépitési munkálatainak foganatbevételére a tervező koczkázatára és veszélyére ideiglenes épitési engedélyt is adott, melynek alapján az épitési munkálatok folyamatban is vannak, oly kéréssel van szerencsém a vasutvonal engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatot a tisztelt képviselőházhoz benyujtani, miszerint azt tárgyalás alá venni, elfogadni és hasonló czélból a főrendiházhoz átküldeni méltóztassék.