Az arad-hegyaljai helyi érdekü vasut részvénytársaság vasutja forgalmának emelése érdekében kilátásba vette, hogy vasuthálózatát a tisztelettel idezárt helyrajzi vázlat szerint egyrészt a magyar királyi államvasutak arad-tövisi vonalának Gyorok és Máriaradna állomásaival, másrészt pedig az aradi és csanádi egyesült vasutak arad-brádi vonalának Világos állomásával kapcsolatba hozza. A gyoroki és máriaradnai csatlakozásokat, miután azok a magyar királyi államvasutak egy és ugyanazon vonalába ágaznak be s ekként két külön vasutvonal között összeköttetést még nem létesitettek, mint kiegészitő épitkezéseket hivatali elődöm saját hatáskörében engedélyezhette. Ellenben az arad-gyorok-pankotai fővonalnak az aradi és csanádi egyesült vasutak arad brádi vonala Világos állomáshoz való bekapcsolása folytán az arad-hegyaljai vasut két, már közforgalomban levő vonalat fog összekötni, minélfogva ezen csatlakozás engedélyezéséhez az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikkek 1. §-aiban foglalt törvényes határozmányok értelmében a törvényhozás felhatalmazása is kikérendő. A szóban levő csatlakozás folytán szükségessé váló uj létesitmények, melyeknek költsége mintegy 36,800 koronára rugna, kiegészitő részét képezvén az arad-hegyaljai helyi érdekü motoros vasuthálózatnak, az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikkek alapján a helyi érdekü vasutak részére kilátásba helyezhető kedvezmények közül az uj létesitményekre nézve ugyanazok helyeztetnének kilátásba, mint a melyek a vasut alapengedélyokirata értelmében a törzshálózatra nézve is biztosittattak. Az épitési költségek beszerzése czéljából 5%-os osztalékra jogositó elsőbbségi részvények 78%-os árfolyamon bocsáttatnának ki.
