1910. évi XXI. törvénycikk indokolása

a kir. biróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyministeriumban való ideiglenes alkalmaztatásáról szóló 1899:XLVIII. törvénycikk hatályának további meghosszabbitásáról * 

Általános indokolás

Az igazságügyminisztérium egyes tennivalóinak ellátásánál az igazságszolgáltatás terén különös szakavatottságot és gyakorlati tapasztalatokat szerzett birák és ügyészek közremüködésének igénybevételére a közszolgálat érdekében gyakran elkerülhetetlenül szükség van. Erre való tekintettel már az 1886:XXVIII. törvénycikk felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy a felsőbiróságok egyes tagjait ily természetü tennivalók ellátására az igazságügyminisztériumban ideiglenesen alkalmazhassa, azota pedig a törvényhozás még szélesebb körben engedte meg biráknak és ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való alkalmazását és az erre vonatkozó felhatalmazást öt évenként állandóan megujitotta (1889:XLV., 1894:XXXVII., 1899:XLVIII. és 1906:XI. törvénycikk). Legutóbb az 1906:XI. törvénycikk rendelkezett e tárgyban olyképen, hogy az igazságügyminiszternek ezt a felhatalmazást az 1910. évi deczember hó 31-ével megszünik. Az igazságügyminisztériumban ez idő szerint is vannak oly természetü munkálatok folyamatban, amelyeknek ellátása czéljából biráknak és ügyészeknek az igazságügyminiszteriumban való ideiglenes alkalmazása a jövőben is szükségesnek mutatkozik. Ilyenek, csak a nagyobbakat emlitve, a polgári törvénykönyv második szövegének, az uj polgári perrendtartás életbeléptetése és végrehajtása czéljából szükséges törvényjavaslatoknak és rendeleteknek előkészitő munkálatai, a végrehajtási törvény, a csődjog, a büntetőjog, a bányajog, a váltójog és a kereskedelmi jog reformja, nemkülönben a telekkönyvi betétszerkesztő-munkálatok és a birtokrendezés központi vezetése, a biróságok és ügyészségek felett a felügyelet gyakorlása és fontosabb jogi vélemények kidolgozása. Ennélfogva e felhatalmazás meghosszabbitására tovább is szükség van. Igaz ugyan, hogy az 1906:XI. tc. alapjául szolgált javaslat törvényhozási tárgyalásának során a fennálló rendszer ellen némely kifogás merült fel; ezek azonban nem érintettek e törvényes felhatalmazás elvi oldalát, sőt mellettük is elismerésre talált, hogy bizonyos tennivalók ellátása czéljából az igazságügyminisztériumban biráknak és ügyészeknek ideiglenes alkalmazása a közszolgálat érdekében kivánatos.

A kifogások inkább csak e felhatalmazás gyakorlati alkalmazására vonatkoztak. Ámde minthogy biráknak és ügyészeknek az igazságügyminiszteriumban való alkalmazása mindenkor a költségvetésileg megállapitott keretekben történik és az igazságügyminiszteriumban alkalmazottakról a költségvetés indokolásában évről-évre közzétett tüzetes kimutatás alapján az országgyülésnek állandó ellenőrzése alatt áll, ennélfogva a fennálló rendszer reformja tulajdonképen csak az igazságügyminisztériumban alkalmazott birák és ügyészek számának korlátozására szoritkozhatnék, a mi a központi igazgatás forgalmazói szakában uj állások szervezését és azzal kapcsolatban az igazságügyminisztériumban alkalmazott birák és ügyészek egy részének más irányu elhelyezését tenné szükségessé. A mint azonban a mai állapot sem egyszerre, hanem fokozatosan állott elő, ugy ez a rendszerváltoztatás sem történhetik minden átmenet nélkül. Ehhez járul, hogy az uj polgári perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban az igazságügyi szervezetben is oly változtatások vannak tervben, a melyekre a központi igazgatás körében megvalósitandó rendszerváltoztatásnak is figyelmen kivül nem hagyható kihatásai lehetnek, minélfogva ebben a kérdésben ez idő szerint még nem lehet véglegesen állást foglalni. Ily körülmények közt a központi igazgatás körében a rendszerváltoztatás kérdése az uj polgári perrendtartással kapcsolatban tervezett igazságügyi szervezeti változtatásokkal együttesen lesz a legczélszerübben megoldható. Erre való tekintettel a javaslat az 1899:XLVIII. törvénycikkben foglalt felhatalmazást további öt évre kivánná meghosszabbitani. A felhatalmazás változatlan meghosszabbitása önként érthetőleg nem állana utjában annak, hogy - a mennyiben az igazságügyi szervezetben az uj polgári perrendtartással kapcsolatosan tervezett változtatások időközben hatályba lépnének, vagy a mennyiben az igazságügyi szervezet közelebbi érintése nélkül lehetséges - a központi igazgatás tennivalóinak más módon való ellátására nézve az alkalmasnak mutatkozó intézkedések már időközben is megtörténjenek.