1. § A járásbiróság hatáskörébe tartoznak:
1. azok a vagyonjogi perek, a melyek tárgyának értéke kétezerötszáz koronát meg nem halad, a mennyiben, tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe nincsenek utasitva:
2. tekintet nélkül a per tárgyának értékére:
a) azok a vagyonjogi perek, a melyekre nézve a járásbiróság hatásköre ki van kötve; a kikötés csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy a 317. §-nak megfelelően kiállitott magánokiratba van foglalva, ha az okiratban meg van határozva az a jogviszony, a melyből a per ered, és ha a per nincs értékre tekintet nélkül a törvényszék hatáskörébe utasitva;
b) a bérleti és a haszonbérleti viszonyból felmerülő perek;
c) a sommás visszahelyezési perek, valamint a sommás határperek (575-582. §);
d) bérleti és haszonbérleti viszonyon kivül határozott időtartamra, felmondásra vagy visszavonásig használatul átbocsátott épület, épületrész vagy egyéb ingatlan visszabocsátása iránt a használati időtartam lejárta, felmondás vagy visszavonás alapján inditott perek;
e) a szolgálati szerződésből a munkaadó és a munkavállaló közt felmerülő perek;
f) az állat hibájából eredő szavatosságon alapuló perek;
g) egyrészről az utas, másrészről pedig a fogadós vagy szállásadó, fuvaros vagy hajós között az elszállásolás, az ellátás és az utazás alkalmából keletkezett perek;
h) ideiglenes nőtartási követelések iránt inditott perek, a mennyiben nincsenek a házassági per biróságához utasitva (674. §);
i) a házasságon kivüli nemzésből származó követelések iránt inditott perek, ideértve a törvénytelen gyermek tartása iránt inditott pereket is;
k) azok a perek, a melyeket külön törvény a járásbiróság hatáskörébe utasit.
2. § A törvényszék hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, a melyek a járásbiróság hatáskörébe utasitva nincsenek.
Tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartoznak;
1. a hitbizományi viszonyból származó perek;
2. a birák és más állami tisztviselők, a választott birák, valamint a budapesti áru- és értéktőzsde és a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön biróságainak birái, továbbá a törvényhatóságok és a községek tisztviselői és elüljárói, bizottsági tagjai és képviselői által hivatalos eljárásukban okozott károk megtéritése iránt ellenük vagy jogutódaik ellen inditott perek;
3. az előbbi pontban emlitett személyek hivatalos eljárásából eredő kár megtéritése iránt az állam, illetőleg a törvényhatóság vagy a község ellen inditott perek;
4. azok a perek, a melyeknek tárgya a kereskedelmi czég használásának a joga, továbbá a kereskedelmi czég jogosulatlan használásából származó kártéritési perek az ily czéghasználás által jogaikban sértettek és a czéget jogosulatlanul használók között;
5. azok a perek, a melyeket a közkereseti vagy a betéti társaság tagja a társaság feloszlatása, egyes tag kizárása, a képviseleti jog vagy az üzletvezetési megbizás visszavonása vagy az ellenőrzési jog érvényesitése végett indit: továbbá azok a perek, a melyeket a tag magánhitelezője a társaság feloszlatása végett indit;
6. a részvénytársaság vagy a szövetkezet közgyülési határozatának megtámadása iránt inditott perek;
7. azok a kártéritési perek, a melyeket a váltóóvások felvétele körüli szabálytalanságok és mulasztások alapján az óvatoló személyek vagy jogutódaik ellen inditanak (1876:XXVII. tc. 98. §);
8. azok a perek, a melyeket külön törvény a törvényszék hatáskörébe utasit.
3. § A bányaügyekben eljáró biróságokat és hatásköröket a hetedik czim szabályozza.
4. § E törvény értelmében felsőbiróság:
1. a kir. járásbiróság felett az a kir. törvényszék, a melynek kerületébe a kir. járásbiróság tartozik,
2. a kir. törvényszék felett az a kir. itélőtábla, a melynek kerületébe a kir. törvényszék tartozik,
3. a kir. itélőtábla felett a kir. Curia.
A felebbviteli hatáskört a felebbvitelről szóló negyedik czim szabályozza.
5. § A per tárgyának a felperes által előadott értéke - a mennyiben az a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkezik, vagy különben valószinütlennek nem mutatkozik - a hatáskör megállapitásában mindaddig irányadó, mig azt az alperes vitássá nem teszi. Egyebekben a biróság a per tárgyának értékét hatáskörének megállapitása czéljából belátása szerint állapitja meg. E megállapitásnál a felek részéről ajánlott bizonyitás felvételét mellőzheti, de hivatalból is tudakozódhatik, szemlét tarthat és szakértőket is meghallgathat.
A mennyiben más adat nincs, ingatlan értékét hatósági adó- és becslési bizonyitványnyal igazolt becsérték alapján kell megállapitani.
Nem pénzkövetelés iránt inditott perekben a járásbiróság a felebbvitel szempontjából jelentőséggel biró értéket (476. §, 513. §, 521. §, 525. §, 545. §, 550. §) a tárgyalás során hivatalból is lehetőleg tisztába hozni köteles.
Azokban az ügyekben, a melyek a per tárgyának értékére tekintettel tartoznak a járásbiróság hatáskörébe, a per tárgyának értéke a felebbviteli eljárásban sem tehető kétezerötszáz koronánál nagyobbra, kivéve ha a fellebbviteli biróságnak azt a kérdést kell eldöntenie, hogy az ügy a járásbiróság hatáskörébe tartozik-e.
6. § A per tárgya értékének megállapitásában irányadó:
1. tulajdoni és birtokperben a dolognak, illetőleg a dolog azon részének értéke, a melynek tulajdona vagy birtoka vitás;
2. telki szolgalmat tárgyazó perben a szolgáló telek értéke; ha azonban az uralkodó telek tulajdonosa igazolja, hogy a szolgalom az uralkodó telek értékét a szolgáló telek értékén felül emeli, az az érték, a mellyel a szolgalom az uralkodó telek értékét nagyobbitja;
3. osztályperben a felosztandó vagyon, határperben pedig a vitás terület értéke;
4. követelés biztositását, zálogjogot vagy jelzálogot tárgyazó perben a követelés összege, ha pedig a zálog értéke kisebb, ez az érték;
5. örökösödési jogot tárgyazó perben az egész hagyaték értéke az adósságok és terhek levonása nélkül;
6. tartási vagy élelmezési követelést megállapitó jogviszony iránti perben a három évi tartás vagy élelmezés értéke; egyéb járadékok, más időszakos szolgáltatások vagy haszonvételek követelését megalapitó jogviszony iránt inditott perben, ha a jogviszony fennállásának időtartama korlátolt, de bizonytalan, az évi szolgáltatások értékének tizszerese, és ha ez az időtartam korlátlan, akkor huszszorosa, határozott időtartam esetében pedig az összes még teljesitendő szolgáltatások értéke, és a mennyiben a határozott időtartam husz évet meghaladna, az évi szolgáltatásoknak huszszoros összege;
7. bérleti vagy haszonbérleti viszonyt tárgyazó perben az egy évi bérösszeg vagy egy évi haszonbérösszeg;
8. számadás helyességének megállapitása iránt inditott perben a követelések összege, és ha a tartozások a követeléseket meghaladják, a tartozások összege; számadási kötelezettség megállapitása iránt inditott perben pedig az az összeg, a melyet a felperes keresetében a számadás elő nem terjesztésének esetére felszámit. (130. §)
7. § Ha valamely követelést csak részben perelnek be, az érték megállapitásában a fennálló egész követelés értéke irányadó, a még le nem járt részletek azonban figyelembe nem vétetnek.
Ha egy vagy több személy ugyanabba a keresetlevélbe egy vagy több személy ellen több követelést foglal össze, az értéket össze kell számitani.
8. § A hatáskör megállapitásában a keresetlevél beadása napján fennállott értéket kell alapul venni.
A főkövetelés mellett járulékként követelt haszon - ideértve a kamatot és a gyümölcsöt is - kár és költség, az érték megállapitásában nem számit.
Ha a fél a per folyamában a követelést felemeli, ez a hatáskörre befolyással van; a követelés leszállitása ellenben a hatáskört nem érinti.
9. § Abban a kérdésben, hogy a nemzetközi jog értelmében területenkivüliséget élvező személyekre a belföldi biróság hatásköre mennyiben terjed ki, a nemzetközi jog szabályai irányadók.
Ilyen személyek ellen belföldön - önkéntes alávetés esetén kivül - csak olyan perek indithatók, a melyekre nézve a biróság illetékessége az ingatlan fekvése alapján kizárólag vagy a 41. § értelmében van megállapitva, kivéve, ha a per tárgya bér vagy haszonbér megfizetése vagy pedig a bérleti vagy haszonbérleti viszony fennállásának megállapitása.
Az igazságügyministernek az a nyilatkozata, hogy valamely személyt a területenkivüliség egyáltalán és mennyiben illet meg, a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.
10. § Hatáskörét a biróság hivatalból veszi figyelembe.
A mennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a hatáskörnek vagy a hatáskör hiányának megállapitására előadott tényállitások valóságát - ha azok a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek - a biróság csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja.
A mennyiben a hatáskör a per tárgyának értékétől függ, a biróság hatáskörének hiányát az alperes perbebocsátkozása után hivatalból többé figyelembe nem veheti.
11. § A törvényszék határozata azon az alapon, hogy az ügy a járásbiróság hatáskörébe tartozik, felebbvitellel meg nem támadható.
12. § Ha valamely biróság hatáskörének hiánya jogerős itélettel ki van mondva, az utóbb eljáró biróságok oly ok miatt, a mely a korábbi itélet alapjával ellenkezik, az ügyet hatáskörükből el nem utasithatják.
13. § Más biróság területén birói cselekmények rendszerint megkeresés utján foganatositandók, kivéve, ha a cselekmény a biróság székhelyén teljesitendő.
A biróság területén kivül is eljárhat, ha ez a határon foganatositandó cselekmény befejezése végett szükséges, vagy ha a cselekménynek közvetlen foganatositását a sürgősség vagy az ügy alapos elbirálhatása indokolja. Azt a járásbiróságot, a melynek területén a cselekményt foganatositják, lehetőleg előre kell értesiteni, és ez megkeresésre a cselekmény véghezvitelében segédkezni köteles.
A törvényszékek és a felsőbiróságok székhelyükön kivül megkeresés utján is foganatosithatnak birói cselekményeket.
14. § A megkeresést ahhoz a járásbirósághoz kell intézni, a melynek területén a cselekmény teljesitendő.
Felsőbiróságok a perben eljárt alsóbiróságot is megkereshetik.
15. § A megkeresés teljesitését megtagadni nem szabad.
Ha azonban a cselekmény tiltó törvénybe ütközik, vagy megkeresés utján egyáltalában nem teljesithető, a megkeresés teljesitését meg kell tagadni.
Ha a megkeresés teljesitésére más biróság vagy hatóság van hivatva, a megkeresett biróság a megkeresést ennek küldi meg és erről a megkereső biróságot értesiti.
A megkeresett biróság is eljárhat területén kivül, ha ez a határon foganatositandó cselekmény befejezése végett szükséges.
16. § Külföldi birói hatóságok megkereséseire - a mennyiben e részben külön jogszabály másként nem rendelkezik - az előbbi § alkalmazandó. Az ilyen megkereséseket, eltérő nemzetközi megállapodás hiányában, csak a viszonosság feltétele alatt kell teljesiteni. Az igazságügyministernek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.
Az eljárás külföldi birói hatóságok megkeresése alapján is a hazai jogszabályok szerint történik. A megkereső birói hatóság kifejezett kivánságára azonban a külföldi jogban megszabott eljárást is teljesiteni kell, ha az eljárásnak ezt az alakját hazai törvény nem tiltja.
17. § A megkeresés teljesitésének megtagadása, valamint a 15. és a 16. § ellenére történt foganatositása felől - a mennyiben külföldi megkeresésekre külön jogszabály másként nem rendelkezik - az érdekeltek kérelmére, vagy a megkereső biróság, illetőleg az erre hivatott külföldi hatóság felszólalására, az a kir. itélőtábla határoz, a melynek a megkeresett biróság alá van rendelve.
A kir. itélőtábla szóbeli tárgyalás nélkül határoz, és határozata csak a jogsegély megtagadása esetében vihető fellebb, még pedig a megkereső biróság részéről csak akkor, ha az a kir. itélőtáblának nincsen alárendelve.
18. § Külföldön teljesitendő megkeresések az e részben irányadó külön szabályok szerint történnek. Eltérő szabály hiányában a megkeresés az igazságügyminister utján történik.
A biróság azokról az esetekről, a melyekben a külföldi birói hatóságok viszonosságot nem gyakorolnak, kötelesek az igazságügyministernek jelentést tenni.
19. § Az a biróság, amelynek területén az alperes lakik, mindazokban a perekben illetékes, a melyekre nézve más biróság kizárólagos illetékessége megállapitva nincsen (általános illetékesség). Több lakhely közül bármelyik megalapitja az illetékességet.
20. § Magyar állampolgár, a kinek e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, ha külföldön területenkivüliséget élvez, vagy ha a magyar állam szolgálatában, vagy az Ausztriával közös hatóságoknál és hivataloknál mint tisztviselő, altiszt vagy szolga van külföldön alkalmazva, az illetékesség tekintetében megtartja utolsó belföldi lakhelyét, ennek hiányában pedig ugy tekintendő, mintha Budapest IV. kerületében laknék.
21. § Oly személynek általános illetékességét, a kinek lakhelye nincsen, az a hely alapitja meg, a hol tartózkodik, ha pedig tartózkodásának helye ismeretlen, vagy külföldön van, akkor az utolsó lakhely.
22. § Oly kiskorunak és gondnokság alatt álló személynek általános illetékességét, a kinek lakhelye meg nem állapitható, illetékes gyámhatóságának székhelye alapitja meg; ha pedig az illetékes gyámhatóság sem állapitható meg, az előbbi § alkalmazandó.
23. § A királyi kincstár és az állam kezelése alatt álló alapok és alapitványok általános illetékességét annak a hatóságnak a székhelye alapitja meg, a mely az illető perben a képviseletre hivatva van. A közös katonai hatóság ellen inditott perekben ezt az illetékességet a képviseletre hivatott belföldi hatóságnak a székhelye alapitja meg.
24. § A törvényhatóságok és a községek, valamint a kezelésük alatt álló alapitványok általános illetékességét a törvényhatósági bizottság, illetőleg a községi képviselőtestület székhelye alapitja meg.
25. § Közintézetek, testületek, kereskedelmi társaságok, bányatársulatok, egyesületek, alapitványok és más vagyontömegek általános illetékességét - a mennyiben a 23. és a 24. § rendelkezése alá nem esnek, vagy általános illetékességük törvényben máskép szabályozva nincsen - székhelyük alapitja meg. Székhelynek kétség esetében az ügyvezetés helye tekintendő.
26. § Olyan vagyonjogi perekben, a melyekre nézve kizárólagos illetékesség megállapitva nincsen, az a biróság is illetékes, a melynek területén az alperes huzamosabb tartózkodásra utaló körülmények közt tartózkodik (pl. mint cseléd, kézi vagy gyári munkás, iparossegéd, tanuló). Ez a rendelkezés a fegyveres erőnek tényleges szolgálatban álló azokra a tagjaira, a kik csakis védkötelezettségüket teljesitik, olyképen alkalmazandó, hogy irányukban az állandó katonai állomás helye határozza meg ezt az illetékességet.
Az e §-ban szabályozott illetékességnek nincs helye olyan alperessel szemben, a ki perbeli cselekvőképességgel nem bir.
27. § Az előbbi §-ban emlitett vagyonjogi perekben olyan személy ellen, a kiknek belföldön lakhelye nincs, az a biróság is illetékes, a melynek területén a per tárgyát tevő dolog vagy az alperesnek oly vagyona van, a mely birói foglalás tárgya lehet. Ha a vagyon követelésből áll, akkor az az adós lakhelyén, ha pedig a követelés valamely dologgal biztositva van, azon a helyen is létezőnek tekintendő, a hol ez a dolog van.
Külföldi közintézetekre, testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra, egyesületekre, alapitványokra és más vagyontömegekre ezenfelül ezekben a perekben az a biróság is illetékes, a melynek területén állandó képviselőségük, ilyennek hiányában pedig ügyeik vitelével megbizott közegük van.
28. § Az ellen, a kinek gyári, kereskedelmi, ipari vagy más olyan telepe van, a hol ügyletek kötésével közvetlenül foglalkozik, a telep ügykörét illető perek annak a helynek a birósága előtt is megindithatók, a hol a telep van. Az ellen, a ki lak- és gazdasági épületekkel ellátott jószágon gazdaságot folytat, a jószág gazdaságát illető perek annak a helynek a birósága előtt is megindithatók, a hol a jószág fekszik, vagy a honnan a gazdaságot vezetik.
29. § Szerződés fennállásának vagy fenn nem állásának elismerését, a szerződés teljesitését vagy felbontását, valamint a szerződésszerü teljesités elmulasztásából eredő kártéritést tárgyazó perek a szerződés teljesitése helyének birósága előtt is megindithatók, ha a teljesités helye okiratból megállapitható, vagy ha az idézés az alperesnek a biróság területén vagy székhelyén kézbesithető. Több teljesitési hely közül az illetékességet bármelyik megállapitja.
Részletügyletből származó követelésre nézve az illetékesség a jelen törvény hatályosságának területén lakó vevővel szemben e § alapján meg nem állapitható.
30. § Váltókeresetek és visszkeresetek, akár fizetésre, akár biztositásra irányulnak, valamint a váltótörvény alapján a megtartási jogot érvényesitő keresetek a váltó fizetési helyének birósága előtt is megindithatók. A csekk alapján a visszkereset a csekk fizetési helyének birósága előtt is meginditható.
A váltótörvényen, valamint a csekkről szóló törvényen alapuló perbejelentést kizárólag annál a biróságnál kell megtenni, a mely a visszkeresetre illetékes.
31. § Kereskedő és iparos üzlete körében kötött ügyleteiből eredő követelését az előtt a biróság előtt is perelheti, a melynek területén a vele szerződő fél az ügylet kötésekor lakott vagy a 26. §-nak megfelelően tartózkodott, ha okirattal igazolja, hogy attól az időponttól számitva, a mikor az alperes a biróság területéről elköltözött vagy a 26. §-nak megfelelő tartózkodását megszüntette, a kereset beadásáig egy év még nem telt el.
Bejegyzett kereskedő üzlete körében történt eladásból származó követelését az utolsó megrendeléstől számitott két éven belül telepe helyének birósága előtt is perelheti, ha a követelés alapjául szolgáló megrendelést és az áru tényleges átvételét okirattal igazolja.
Iparos üzlete körében történt eladásból származó követelését üzlete helyének birósága előtt ugyanezen feltételek mellett perelheti, ha az alperes a felperessel ugyanazon törvényszék területén, vagy a felperes üzletének helyén lévő törvényszék területén lakik.
Részügyletből származó követelésre a második és a harmadik bekezdés a jelen törvény hatályosságának területén lakó alperessel szemben nem alkalmazható.
Meghatalmazással kötött ügyleteknél a megrendelő meghatalmazását okirattal kell igazolni.
32. § Bejegyzett kereskedőnek más kereskedővel szemben létrejött követelése, ha a felperes az arra vonatkozó könyvkivonatot bemutatja, az utolsó ügylet bejegyzésének keltétől számitott két éven belül annak a helynek a birósága előtt is perelhető, a hol az ügylet megkötésekor a könyvet vezették. A czégjegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szüntet meg.
Az a felperes, a ki nyilvánvalóan jobb tudomása ellenére e § alapján nem kereskedőt von perbe, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal büntetendő.
33. § A 2. § 4., 5. és 6. pontjában felsorolt perek kizárólag annak a biróságnak az illetékességéhez tartoznak, a melynél az illető czég bejegyeztetett, vagy ha a czégbejegyzést elmulaszották, a melynél a czég bejegyzendő lett volna. A czégbejegyzés kitörlése ezt az illetékességet nem szünteti meg.
34. § Az a biróság, a mely a testületekre, kereskedelmi társaságokra, bányatársulatokra és egyesületekre a 25. § értelmében általánosan illetékes, azokban a perekben is illetékes, a melyeket ezek tagjaik ellen, vagy a tagok egymás ellen a tagsági viszony alapján inditanak.
A kereskedelmi társaságra általánosan illetékes biróság előtt a társaság tagja ellen a társasági kötelezettségekért való felelősségen alapuló követelés iránt is meg lehet a pert inditani.
35. § Vagyonkezelésből az abban érdekeltek közt felmerülő perek, ideértve a számadási pereket, az előtt a biróság előtt is megindithatók, a melynek területén a vagyont kezelték.
Ha a vagyonkezelés birói felügyelet alatt történik, kizárólag az a biróság illetékes, a mely a felügyeletet gyakorolja, ha pedig az ügy ennek a biróságnak hatáskörét meghaladná, az a törvényszék, a melynek kerületében a felügyelő biróságnak székhelye van.
36. § Ügyvéd dijait és költségeit tárgyazó perek annak a helynek a birósága előtt is megindithatók, a hol az ügyvéd irodája a megbizás idejében volt.
Ez az illetékesség abban az esetben is alkalmazandó, ha a helyettesitéssel megbizott ügyvéd dijait és költségeit az ellen az ügyvéd ellen érvényesiti, a ki őt megbizta.
37. § A 29. § alá nem tartozó kártéritési perek az előtt a biróság előtt is megindithatók, a melynek területén a kárositás történt.
38. § Ingókra vonatkozó sommás visszahelyezési perek az előtt a biróság előtt is megindithatók, a melynek területén a háboritás történt.
39. § Ingatlanra vonatkozó tulajdon és más dologi jog vagy dologi teher érvényesitését, vagy az ingatlannak ezek alól mentességét tárgyazó perek, továbbá az ingatlanra vonatkozó osztály-, határ- és birtokperek, - ideértve a sommás visszahelyezési, valamint a sommás határpereket is - ugyszintén a telekkönyvi kitörlési perek, kizárólag annak a biróságnak illetékességéhez tartoznak, a melynek területén az ingatlan fekszik.
Telki szolgalmat tárgyazó perekben a szolgáló, dologi terhet tárgyazó perekben pedig a terhelt ingatlan fekvése irányadó.
Ha az ingatlan több biróság területén fekszik, a per e biróságok bármelyike előtt meginditható.
40. § Az ingatlan fekvése szerint illetékes biróság előtt a telekkönyvi előjegyzés igazolását tárgyazó per is meginditható. Ugyanez előtt a biróság előtt megindithatók továbbá a bekebelezéssel vagy előjegyzéssel biztositott követelésnek és más személyes jognak érvényesitését, fennállását vagy fenn nem állását, ugyszintén a dologi teher után hátralékos személyes szolgáltatások behajtását tárgyazó perek, ha ugyanaz ellen a személy ellen irányulnak, a ki ellen az ingatlanra vonatkozó dologi jog iránt meg lehetne inditani a keresetet. Ugyanez előtt a biróság előtt megindithatók végre azok a perek is, a melyeket személyes jognak érvényesitése, fennállása vagy fenn nem állása iránt az ingatlan tulajdonosa vagy birtokosa ellen ebben a minőségben inditanak.
41. § Az ingatlanra vonatkozó bérleti vagy haszonbérleti viszonyból eredő perek, valamint az 1. § 2. d) pontjában meghatározott perek annak a helynek birósága előtt is megindithatók, a hol az ingatlan fekszik.
42. § A hitbizományi viszonyból eredő perek kizárólag annak a törvényszéknek az illetékességéhez tartoznak, a mely a hitbizomány felett a felügyeletet gyakorolja.
43. § Örökösödést, hagyományt és általában halál esetére szóló intézkedésből eredő jogot, valamint közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perek, még ha ingatlanra vonatkoznak is, az előtt a biróság előtt is megindithatók, a mely az örökösödési eljárásra illetékes, illetőleg ha az ügy ennek a hatáskörét meghaladná, az előtt a törvényszék előtt, a melynek területén e biróságnak székhelye van.
Ugyanezekre a perekre nézve az a belföldi biróság, a mely előtt az örökösödési eljárás folyik, illetőleg a melynek területén ennek a biróságnak a székhelye van, mindaddig kizárólag illetékes, mig az örökösödési eljárás jogerősen befejezve nincsen.
A belföldön levő ingatlanokra nézve az első bekezdésben emlitett perekben kizárólag a belföldi biróság illetékes.
A második bekezdés szerint illetékes biróság előtt az örökösödési eljárás jogerős befejezéseig a hagyatéki hitelezők is érvényesithetik követeléseiket.
44. § A házasság érvénytelennek nyilvánitásából, felbontásából vagy az ágytól és asztaltól való elválasztásból eredő vagyonjogi perek az előtt a biróság előtt is megindithatók, a mely a házassági perre illetékes, ha pedig a vagyonjogi per a járásbiróság hatáskörébe tartozik, az előtt a járásbiróság előtt, a melyre nézve a házassági per biróságának illetékességét megállapitó okok (639-641. §) fennforognak.
45. § Olyan vagyonjogi perekben, a melyekre nézve a törvény kizárólagos illetékességet meg nem állapit, az a biróság is illetékes, a melynek az alperes aláveti magát. Az alávetés - ha azt az alperes nem a perben jelenti ki - csak akkor érvényes, ha közokiratba vagy a 317. §-nak megfelelően kiállitott magánokiratba van foglalva, ha az okiratban meg van határozva az a jogviszony, a melyből a per ered és ha az illetékességet egy meghatározott belföldi biróságra ruházza.
Alávetés esetében az egyébként fennálló illetékességet csak akkor nem lehet igénybe venni, ha a felek a fentebbi minőségü okiratban úgy állapodtak meg, hogy a perben csak az okiratban meghatározott biróság legyen illetékes.
Részletügyletből eredő követelésre nézve az illetékesség a jelen törvény hatályosságának területén lakó vevővel szemben okiratban sem köthető ki, ha az áru teljes vételára ötszáz koronát nem halad meg.
46. § Ha más államban magyar állampolgár ellen polgári pereket az előtt a biróság előtt is meg lehet inditani, a mely e törvény szerint ezekben a perekben vagy egyáltalában nem, vagy nem ugyanugy volna illetékes, akkor annak az államnak polgárával szemben az e törvényben megállapitott illetékességen kivül ezt az illetékességet is lehet alkalmazni.
47. § Több egyenlően illetékes biróság közül a felperes szabadon választhat.
48. § Hely alatt az illetékesség szempontjából a községet kell érteni.
Ha a község területe több járásbiróság között van felosztva, hely alatt az illető járásbiróság területét kell érteni. Ha pedig az illetékességet ezen az alapon nem lehet megállapitani, a felperes a község területén levő járásbiróságok közül szabadon választhat.
49. § A biróság illetékességét, a mennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a keresetlevél beadásának időpontja szerint kell megitélni.
50. § A biróság illetékességét hivatalból veszi figyelembe.
Ha az alperes a biróság előtt jelen van vagy ha már perbebocsátkozott, a biróság illetékességének hiányát csak ott veszi hivatalból figyelembe, a hol a törvény kizárólagos illetékességet állapit meg.
A mennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik, a biróság az illetékességnek vagy az illetékesség hiányának megállapitására előadott tényállitások valóságát - ha azok a köztudomással vagy a biróság hivatalos tudomásával nem ellenkeznek - csak az ellenfél tagadása esetében vizsgálja.
51. § Az eljáró biróságot a legközelebbi közös felsőbiróság jelöli ki:
1. ha több biróság területi határaira való tekintettel kétséges, hogy közülök melyik van hivatva eljárni;
2. ha ugyanaz az ügy jogerősen különböző biróságok illetékességéhez vagy hatáskörébe tartozónak van nyilvánitva;
3. ha több biróság, a melyek közül az egyiknek illetékesnek kell lennie, jogerősen illetéktelennek van nyilvánitva, vagy ha ugyanilyen összeütközés merül fel több biróság között a hatáskör tekintetében;
4. ha több biróság előtt ugyanazon tárgyu kereset volt inditva, s a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik per függősége akadályozza meg a többiek folytatását.
Az eljáró biróságot a legközelebbi nem akadályozott felsőbiróság jelöli ki akkor is, ha az egyébként illetékes biróság a birói hatalom gyakorlatában tényleg akadályozva van.
52. § Ha a per e törvény hatályosságának területén meginditható, a biróság illetékességének megállapitására szolgáló ténykörülmények azonban hiányoznak, vagy ki nem nyomozhatók, az ügyben illetékes biróságot a kir. Curia jelöli ki.
53. § Az illetékes biróság kijelölése a felek bármelyikének kérelmére, vagy a biróságnak hivatalból tett előterjesztésére történik. A fél a kérelmet a felsőbiróságnál is benyujthatja.
A biróság a kijelölés tárgyában szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat. (254. §)
A határozat, a melylyel az illetékes biróságot kijelölték, felebbvitellel meg nem támadható.
A felsőbiróság a kijelölés előtt a halaszthatatlan intézkedéseket közvetlenül elrendelheti.
54. § A kir. járásbiróság mint egyes biróság jár el.
55. § A kir. törvényszék, a kir. itélőtábla és a kir. Curia tanácsban határoznak.
A kir. törvényszék tanácsa az elnökön kivül két biróból áll.
A kir. itélőtábla felebbezési tanácsa az elnökön kivül négy biróból, felülvizsgálati tanácsa pedig az elnökön kivül két biróból alakul.
A kir. Curia tanácsa az elnökön kivül négy biróból alakul.
56. § A tanácsok csak a törvényes számu tagokkal határozhatnak. Hosszas tárgyalásokhoz azonban póttagok is alkalmazhatók, akik közül a tanács magát valamelyik tagjának akadályoztatása esetében kiegésziti.
57. § Az ebben a törvényben az elnökhöz utasitott teendőket az illető tanács elnöke, járásbiróságnál pedig az elnökhöz, a tanácshoz vagy a tanács tagjához utasitott teendőket a biró végzi.
A biróság elnökéhez utasitott teendőket járásbiróságnál a járásbiróság vezetője végzi.
Nem peres ügyben birói határozatot hozhat, peres ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján foganatositandó birói cselekményeket végezhet az igazságügyminister részéről önálló müködési körrel felruházott jegyző is. A müködési kört az igazságügyminister rendelettel állapitja meg. Ebben a müködési körben a törvényben a biróra megállapitott eljárási szabályok a jegyzőre is alkalmazandók.
58. § Birói cselekményeket kiküldött biró (jegyző) csak a törvényben kijelölt esetekben végezhet.
59. § A biró már a törvénynél fogva nem járhat el olyan ügyben:
1. a melyben mint fél szerepel, vagy a féllel együtt jogositva vagy kötelezve van, avagy a per eredményétől függő megtéritéssel tartozik;
2. a melyben felesége vagy volt felesége, jegyese, egyenes ágban rokona vagy sógora, oldalágban rokona unokatestvérig bezárólag, feleségének a testvére vagy testvérének a házastársa van az 1. pont értelmében érdekelve;
3. a melyben oly személy van az 1. pont értelmében érdekelve, akivel örökbefogadó szülői vagy nevelő szülői, illetőleg gyermeki, vagy gyámi vagy gondnoki viszonyban áll;
4. a melyben mint valamelyik félnek törvényes képviselője, meghatalmazottja vagy ügyvéde közreműködött, továbbá a melyben valamelyik félnek törvényes képviselőjével, meghatalmazottjával vagy ügyvédjével a 2. vagy a 3. pontban meghatározott viszonyban áll;
5. a melyben mint tanut vagy szakértőt kihallgatták;
6. a melyben, mint az alsóbiróságnak vagy választott biróságnak a tagja, a megtámadott határozat hozatalában részt vett, vagy a melyben kiküldött vagy megkeresett biróként járt el, a mennyiben eljárásának vagy határozatának előterjesztés következtében való felülvizsgálásáról van szó.
Az eljárás további folyamában nem vehet részt az a biró, a kire mint tanura hivatkoznak, ha a biróság kihallgatását elrendeli.
60. § A biróság hivatalból ügyel arra, hogy az előbbi § értelmében törvénynél fogva kizárt biró az eljárásban részt ne vegyen. Az a biró, a kinek tudomása van arról, hogy ellene ilyen kizáró akadály van, azonnal köteles ezt a biróság elnökének bejelenteni.
A törvénynél fogva kizárt birót bármelyik fél az eljárás bármely szakában kifogásolhatja.
61. § Bármelyik fél kifogására ki kell zárni azt a birót, a ki az ügyben aggályos.
Aggályos a biró, ha oly okok forognak fenn, a melyek az ügyre való tekintettel elfogulatlansága iránt alapos kétséget támasztanak.
A biró ellen hivatali kötelességére vonatkozólag elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás, vagy ellene a per meginditása után tett bünvádi vagy fegyelmi feljelentés magában véve aggályosság okául nem szolgálhat.
A fél a birót aggályosság okából többé nem kifogásolhatja, ha a nélkül, hogy a már meglévő és előtte ismert aggályossági okot érvényesitette volna, a biró előtt tárgyalásba bocsátkozott vagy előtte kérelmet terjesztett elő.
62. § Az a biró, a ki aggályosság miatt kifogásolható, jogositva van az aggályosság okának bejelentése mellett kivánni, hogy az eljárásban való részvételtől felmentsék.
63. § A kizárási kérelmet annál a biróságnál kell előadni, a melyhez a kifogásolt biró tartozik.
A fél a kérelmet, ha szóbeli tárgyaláson kivül adja elő, irásban nyujthatja be, vagy jegyzőkönyvbe mondhatja.
A kifogásoló félnek nyomban valószinüvé kell tenni a kérelem okát, ideértve azt a körülményt is, hogy az aggályossági ok akkor, a mikor a biró előtt tárgyalásba bocsátkozott, vagy előtte kérelmet terjesztett elő, még nem állott fenn, vagy előtte ismeretlen volt. (61. §) A valószinüsités végett a kifogásolt biró nyilatkozatára is lehet hivatkozni.
A kifogásolt biró a kifogás felől nyilatkozni köteles.
64. § A járásbiróság birájának kizárása felől a törvényszék, más birónak kizárása felől pedig rendszerint az a biróság határoz, a melyhez a kifogásolt biró tartozik.
A törvényszék elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. itélőtábla, a kir. itélőtábla elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. Curia határoz. A kir. Curia elnökének, tagjai többségének, vagy egész tanácsának kizárása felől a kir. Curia - polgári és büntető osztályának birói tagjaiból alakitott teljes ülésben - határoz.
A kifogásolt biró a határozathozatalban részt nem vehet.
A kizárási kérelem a kifogásolt biró beleegyezésével az ügyvezetés körében, helyettesités utján, határozathozatal nélkül is elintézhető.
65. § A biróság a kizárási kérelem felett az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.
Az ellen a határozat ellen, a mely a kizárási kérelemnek helyt ad, nincsen felebbvitelnek helye. A megtagadó határozat ellen felfolyamodásnak van helye.
66. § A kifogásolt biró a kizárási kérelem elintézéséig csak olyan cselekményeket végezzen, a melyek halasztást nem türnek.
67. § A 64. és a 66. § megfelelően alkalmazandó kizárási kérelem esetén kivül is, midőn a biró bejelenti, hogy törvénynél fogva ki van zárva, vagy erre nézve egyébként kétség merül fel, valamint ha a biró aggályosság alapján felmentését kivánja.
A határozatot ezekben az esetekben a felek meghallgatása nélkül kell meghozni.
68. § Ha a biróság tagjainak kizárása vagy felmentése (62. §) következtében meg nem alakulhat, valamint abban az esetben, ha a járásbiróságnak a vezetője, a törvényszéknek vagy a kir. itélőtáblának az elnöke van az 59. § 1-4. pontjai értelmében kizárva, akkor az a felső biróság, a mely a 64. § értelmében a kizárás felől határoz, a területén levő hasonló hatáskörü biróságok közül az eljáró biróságot kijelöli.
A felek meghallgatására és a kijelölő határozat megtámadhatatlanságára, valamint a halaszthatatlan intézkedések elrendelésére az 53. § alkalmazandó.
69. § Ez a fejezet a jegyzőkönyvvezetőre is megfelelően alkalmazandó.
A kizárás felől az a biróság határoz, a melynél a jegyzőkönyvvezető alkalmazva van.
70. § Fél lehet az, a ki a magánjog szerint jogképes. A magánjog szabályai szerint kell megitélni azt is, hogy mennyiben lehet fél a születendő magzat és az ismeretlen örökös.
71. § Perbeli cselekvő képessége mindenkinek van, a ki szerződéssel lekötelezheti magát.
Perbeli cselekvő képessége van annak is, a ki a szóban lévő per tárgyáról peren kivül jogérvényesen rendelkezhetik.
72. § A törvényes képviselet, valamint a pervitelre való különös felhatalmazás szükségességét az erre nézve fennálló szabályok szerint kell megitélni.
73. § A törvényes képviselő, ha a pervitelre fel van jogositva, egyes perbeli cselekmények tekintetében az ellenféllel szemben különös felhatalmazásra nem szorul, kivéve, a mennyiben a fennáló szabályok a pernek egyesség, elismerés vagy lemondás utján való befejezéséhez különös felhatalmazást vagy utólagos jóváhagyást kivánnak meg.
74. § Nem magyar állampolgár perbeli cselekvő képességének hiánya nem vehető figyelembe, ha őt ez a képesség a perbiróság joga szerint megilleti. Ez a szabály azonban nem zárja ki, hogy helyette a külföldi jog szerint erre jogosult törvényes képviselője felléphessen.
75. § A biróság a perképességnek, valamint a törvényes képviselő igazolásának és netalán szükséges felhatalmazásának hiányát a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe.
Ha a hiány pótolható, a biróság a hiány pótlására határidőt tüz, és ha a késedelem veszélylyel járna, időközben az eljárást a féllel, illetőleg a képviselővel folytathatja, véghatározatot azonban a hiány pótlása, illetőleg a kitüzött határidő letelte előtt nem hozhat.
Ha a hiány nem pótolható, vagy ha azt az előbbi bekezdés értelmében kitüzött határidő alatt nem pótolják, a biróság az eljárást itélettel (181. §) megszünteti, és a jogosulatlanul fellépőt az okozott költségben elmarasztalja.
A törvényes képviselő igazolása nem szükséges, ha a képviselet köztudomásu, vagy ha a biróságnak arról hivatalos tudomása van.
A törvényes képviselő fellépéséig a fél által, vagy annak nevében végzett cselekmények hatálytalanok, ha azokat a törvényes képviselő kifejezetten vagy hallgatólag jóvá nem hagyja.
76. § Ha valamely cselekményt oly, cselekvő képességgel nem biró személy ellen kellene teljesiteni, a kinek törvényes képviselője nincsen és a késedelem veszélylyel járna, a biróság kérelemre a törvényes képviselő fellépéséig terjedő időre ügygondnokot nevez.
77. § Több fél együtt perelhet, vagy együtt vonható perbe, ha a per tárgya közös jog, illetőleg kötelezettség, vagy ha a felek lényegileg ugyanazon ténybeli és jogi alapon vannak jogositva, illetőleg kötelezve.
Ha valamennyi alperesre nézve illetékes belföldi biróság nincsen, a felperes az alpereseket bármelyik alperesre nézve általánosan illetékes belföldi biróság előtt perelheti. A mellékkötelezett azonban a főkötelezettel együtt az utóbbinak általánosan illetékes belföldi birósága előtt ezen az eseten kivül is perelhető. A főkötelezettet a mellékkötelezett illetékessége alá, valamint a belföldön általános illetékességgel biró fő- vagy mellékkötelezettet külföldi biróság illetékessége alá vonni nem szabad.
Váltókötelezettek valamennyi alperesre nézve illetékes belföldi biróság hiányában csak az elfogadóval, illetőleg a saját váltó kibocsátójával, csekk alapján kötelezettek pedig csak a csekk kibocsátójával együtt perelhetők ennek általánosan illetékes belföldi birósága előtt. A váltókezes a főkötelezettel együtt az ez utóbbira nézve általánosan illetékes belföldi biróság előtt is perelhető.
78. § Több fél abban az esetben is együtt perelhet, vagy vonható perbe, ha a per tárgyát lényegben hasonnemü ténybeli és jogi alapból eredő jogok és kötelezettségek teszik, és a biróság illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapitható.
79. § A mennyiben a törvény kivételt nem tesz, a perben mindegyik pertárs önálló, és egyik pertárs cselekménye vagy mulasztása a másiknak sem javára, sem hátrányára nem szolgál.
80. § Ha a vitás jogot a pertársak részére vagy ellen csak egységesen lehet eldönteni, vagy ha a perben hozott itélet jogereje a pertársakra törvényes szabálynál fogva akkor is kiterjedne, ha a perben részt nem vettek volna, akkor a cselekvő pertársak cselekményei azokkal a pertársakkal szemben is hatályosak, a kik valamely határnapot vagy határidőt elmulasztanak, a mennyiben maguk cselekvőleg nem lépnek fel.
Ez a szabály nem terjed ki az egyességre, az elismerésre és a joglemondásra.
Az első bekezdés eseteiben a pertársak ellentétes vagy eltétő előadásainak befolyását az ügy eldöntésére a biróság a per körülményei szerint itéli meg.
81. § A per szorgalmazására bármelyik pertárs jogositva van, tekintet nélkül a köztük levő viszonyra. Határnapra valamennyi pertársat meg kell idézni.
82. § A ki valamely dolgot vagy jogot, a mely iránt más személyek közt per van folyamatban, egészben vagy részben maga részére követel, jogát a per jogerős eldöntéséig főbeavatkozási perrel érvényesitheti.
83. § A főbeavatkozási pert a főper első folyamodásu biróság előtt mind a két fél ellen intézett keresettel kell meginditani.
Az idézés a főperben kitüzött határnapra is történhetik.
A főbeavatkozási per önálló per. A biróság azonban a főpert a főbeavatkozási per jogerős eldöntéséig felfüggesztheti s a pereknek együttes tárgyalását is elrendelheti. (236. §)
84. § A ki jogilag érdekelve van abban, hogy más személyek között folyamatban levő per az egyik fél javára dőljön el, a fél pernyertességének elősegitése czéljából a perbe beavatkozhatik (mellékbeavatkozás).
A törvénynek a mellékbeavatkozásra vonatkozó rendelkezései azokban az esetekben is alkalmazandók, a melyekben a mellékbeavatkozást külön törvény engedi meg.
85. § A mellékbeavatkozás a per bármely szakában a per jogerős eldöntéséig és a fellebbvitellel kapcsolatban is történhetik.
86. § A mellékbeavatkozás bejelentésében a beavatkozónak érdekét is elő kell adnia.
A mellékbeavatkozás bejelentése irásban történik és a felekkel közlendő. A járásbirósági eljárásban a bejelentést a tárgyalási jegyzőkönyvbe is fel lehet venni.
87. § Ha a felek bármelyike a mellékbeavatkozás visszautasitását kéri, a biróság a felekkel és a beavatkozóval tartott tárgyalás után végzéssel határoz. Ha a beavatkozó érdekét valószinüvé teszi, a beavatkozást nem szabad visszautasitani.
A beavatkozást visszautasitó végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
A mig a visszautasitás jogerősen kimondva nincs, a mellékbeavatkozó a perben részt vehet.
88. § A mellékbeavatkozó jogositva van a fél érdekében a per állása szerint megtehető minden cselekményt véghez vinni; a félre nézve azonban e cselekménynek csak annyiban van hatálya, a mennyiben a fél cselekményével ellentétben nem áll.
A féllel közlendő határozatokat és iratokat a mellékbeavatkozóval is közölni kell.
Ha a perben hozandó itélet jogereje a mellékbeavatkozónak az ellenfélhez való viszonyára is kiterjed, cselekményeire a 80. § megfelelően alkalmazandó.
89. § Az a fél, a ki pervesztés esetére harmadik személy ellen szavatossági vagy kártéritési követelést vél érvényesithetni, vagy pervesztés esetére harmadik személynek követelésétől tart, ugyszintén az, a kit oly követelés iránt perelnek, a melyet a harmadik személy is a maga részére igényel, a harmadik személyt a pernek jogerejü eldöntéséig perbe hivhatja. A perbehivott további perbehivással élhet.
90. § A perbehivásban elő kell adni a perbehivás alapját és a per állását.
A perbehivés irásban történik és az ellenféllel is közlendő. A járásbirósági eljárásban a perbehivást a tárgyalási jegyzőkönyvbe is fel lehet venni.
91. § Ha a perbehivott a perbehivóhoz csatlakozik, mellékbeavatkozóként szerepel.
A perbehivó és a perbehivott közötti jogviszony a perben el nem dönthető, és a védelem elvállalásából a szavatossági vagy kártalanitási kötelezettség elismerése nem következtethető.
92. § Ha a beperelt adós azt a harmadik személyt, a ki a követelést egészben vagy részben a maga részére igényli, perbe hivja, és a perbehivott a perbe belép, az adóst kérelmére a perből végzéssel el kell bocsátani, ha a követelés összegét az igénylők javára a visszavétel jogáról való lemondás mellett birói letétbe helyezi.
Az adós elbocsátása esetében a pert csakis az igénylő hitelezők között a követeléshez való jog iránt kell folytatni. A pernyertes félnek a letett összeget oda kell itélni, és a pervesztes igénylőt az adósnak okozott költségben is el kell marasztalni, ideértve a letétel költségét is; az alaptalanul okozott költségben azonban az adós ilyenkor is marasztalandó.
Az ellen a végzés ellen, amelylyel a biróság az adóst a perből elbocsátja, felfolyamodásnak van helye.
93. § Az, a kit, mint valamely dolog birtokosát, a melyet harmadik személy nevében birlal, vagy oly szolgalom vagy más dologi jog iránt perelnek, a melyet harmadik személy nevében gyakorol, a perbebocsátkozást megtagadhatja, ha ezt a harmadik személyt elődjeként megnevezi és nyilatkozattétel végett megidézését kéri.
Ha a kitüzött határnapon az elődként megidézett harmadik személy ezt a minőségét kétségbe vonja, vagy nem nyilatkozik, az alperes a perbebocsátkozást többé meg nem tagadhatja és az elődként megnevezett személylyel szemben jogositva van a kereseti követelésnek eleget tenni.
A harmadik személy, ha elődi minőségét a kitüzött határnapon elismeri, az alperes beleegyezésével a perbe léphet, és ebben az esetben az alperest kérelmére a felperes beleegyezésével a perből végzéssel el kell bocsátani.
94. § Járásbiróság előtt a fél, valamint a törvényes képviselő, a czégvezető és az, a ki a kereskedelmi társaságot a kereskedelmi törvény rendelkezései szerint biróság előtt képviselni jogositva van, perbeli cselekményeket személyesen vagy meghatalmazott által végezhet.
Ha a per tárgyának értéke ezer koronát meghalad, váltóperekben pedig a váltókereset vagy a visszkereset tárgyának értékére tekintet nélkül, a félnek ügyvéddel kell magát képviseltetnie.
A kivételeket a törvény határozza meg.
95. § Ha a fél nem személyesen jár el, a járásbiróság előtt meghatalmazottul rendszerint csak ügyvédet nevezhet. Ha az ügyvédi képviselet nem kötelező, az ügyvéden kivül mint meghatalmazott képviselheti:
1. a felmenő ágbeli rokon lemenő ágbeli rokonát és viszont, a férj nejét és nejének felmenő vagy lemenő ágbeli rokonát, a nő férjét, a testvér testvérét és a pertárs pertársát;
2. a gazdatiszt, az erdőtiszt és a bányatiszt, valamint az, a ki valamely ingatlan kezelésével járó ügyletek kötésére állandóan meg van hatalmazva, a gazdaságból vagy az ingatlan kezeléséből eredő ügyekben azt, a kinél alkalmazva van;
3. a kereskedőnek az üzletben állandóan alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottja és az iparosnak üzletvezetője az üzletből származó perekben főnökét;
4. a gazda cselédjét és a gazdatiszt a gazdaságban alkalmazott cselédet.
A ki nem önjogu, csak akkor lehet meghatalmazott, ha huszadik életévét betöltötte.
96. § A törvényszék, a kir. itélőtábla és a kir. Kuria előtt a félnek ügyvéddel kell magát képviseltetnie. A kivételeket a törvény határozza meg.
97. § A birói vagy ügyészi minőségben alkalmazott államhivatalnok, a kir. közjegyző, a nyilvános jogtanár, az, a kinek birói hivatalra vagy ügyvédségre minősitő oklevele van, és a jogtudor saját ügyében, vagy atyai hatalom alatt álló kiskoru gyermeke, gyámoltja vagy gondnokoltja ügyben, továbbá mint nejének meghatalmazottja ügyvédi képviseletre nem szorul.
E törvénynek a kötelező ügyvédi képviseletre vonatkozó rendelkezései nem érintik a királyi kincstár és a közalapitványok perbeli képviseletére vonatkozó szabályokat, ideértve a m. kir. államvasutak képviseletére nézve fennálló szabályokat is.
Az első és a második bekezdés szerint jogosult személyek és közegek ennek a törvénynek szempontjából, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, az ügyvédekkel ugyanazon tekintet alá esnek.
98. § Azokban a perekben is, a melyekben az ügyvédi képviselet kötelező, a felek ügyvédi képviselet nélkül személyesen vagy a 95. § 1-4. pontjában megjelölt meghatalmazott által a perbiróság előtt egyességet köthetnek, a peres jogot egészben vagy részben elismerhetik vagy arról lemondhatnak, továbbá a jegyzőkönyvvezető előtt, a birósági irodában, valamint a megkeresett biró előtt, és a mennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a kiküldött biró előtt eljárhatnak.
A fél azokban a perekben is, a melyekben az ügyvédi képviselet kötelező, képviselőjével együtt az elsőbiróság és a felebbviteli biróság előtt személyesen megjelenhet és szóval előterjesztéseket tehet.
99. § A mennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, a biróság az ügyvéd nélkül fellépő fél cselekményét hivatalból visszautasitja; ha pedig a fél, a kit e perben még ügyvéd nem képviselt, a tárgyaláson ügyvéd nélkül jelent meg, a tárgyalást költségére azzal a figyelmeztetéssel halasztja el, hogy őt, ha az ujabb tárgyaláson ügyvéd nélkül jelennék meg, meg nem jelenőnek fogja tekinteni. Ezt a rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha az ügyvédi képviselet a kereset felemelése, uj kereset vagy viszontkereset támasztása következtében a tárgyalás folyamán válik szükségessé. Ha az ügyvédi képviselet hiánya csak az ejárás folyamán derül ki, a végzett cselekmények az ügyvédi képviselet hiánya miatt nem támadhatók meg.
100. § A meghatalmazott köteles irásbeli meghatalmazását eredetiben vagy hiteles másolatban első fellépése alkalmával a birósági iratokhoz csatolás végett bemutatni.
A magánokiratba foglalt meghatalmazást a kiállitónak két előttemező tanu jelenlétében alá kell irnia, vagy előttük az aláirást sajátkezü aláirásának elismernie; ha pedig irni nem tud, két előttemező tanu jelenlétében, a kiknek egyike a kiállitó nevét is aláirja, kézjegyével kell ellátnia.
Ha a meghatalmazás ügyvéd részére szól, elég, ha a kiállitó azt sajátkezüleg aláirja.
A külföldön kiállitott meghatalmazás közokiratba vagy hitelesitett magánokiratba foglalandó.
Ha az ügyvéd részére szóló meghatalmazás nem magyar nyelven van kiállitva, a meghatalmazott annak magyar forditását is köteles bemutatni.
101. § A személyesen megjelent fél szóval is adhat meghatalmazást, a melyet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell felvenni és a félnek alá kell irnia.
102. § A fél ügyvédjének perek vitelére adott általános meghatalmazását a törvényszéknél vagy a járásbiróságnál előre bejelentheti. A bejelentéshez a biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett meghatalmazás eredetiben csatolandó.
A biróság a bejelentésekről jegyzéket vezet. A jegyzékek nyilvánosak.
A jegyzékbe iktatott meghatalmazás az előtt a biróság előtt, a melynél a jegyzéket vezetik, igazolásra nem szorul. A meghatalmazásra az első beadványban, illetőleg az első megjelenés alkalmával minden perben hivatkozni kell. Más biróság előtt a meghatalmazás a jegyzéknek a birósági iroda által kiállitott kivonatával igazolandó. A meghatalmazás visszavonását vagy felmondását biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett alakban a jegyzékbe való iktatás végett a biróságnál be kell jelenteni, mert különben a meghatalmazásnak ez okokból való megszünése harmadik személyekkel szemben nem érvényesithető. Ez a rendelkezés a 107. §-t nem érinti.
103. § A mennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, az ügyvédnek a per vitelére szóló meghatalmazással kell birnia. Egyéb esetekben a meghatalmazás egyes cselekményekre is szólhat.
104. § A per vitelére adott meghatalmazás kiterjed a perre vonatkozó minden cselekményre, ideértve a tárgyalás folyamán inditott keresetekre, a beavatkozási keresetre, továbbá a biztositási intézkedésekre és a végrehajtási eljárásra, valamint az ennek folyamán inditott perekre vonatkozó cselekményeket is; kiterjed továbbá a pernek egyesség, elismerés vagy lemondás utján befejezésére s a peres pénz vagy dolog és a perköltség átvételére, nyugtatványozására és helyettes nevezésére is.
A biróság által kinevezett ügygondnok jogköre - a mennyiben a törvényből más ki nem tünik - ugyanaz, mint a per vitelére meghatalmazott jogköre, azzal a megszoritással, hogy az ügygondnok egyességet nem köthet, elismerést és joglemondást nem tehet, és a biróság külön megbizása nélkül a peres pénzt vagy dolgot át nem veheti és nem nyugtatványozhatja.
105. § A per vitelére szóló meghatalmazás törvényes terjedelmének korlátozása az ellenféllel szemben csak annyiban hatályos, a mennyiben a korlátozás magába a meghatalmazásba kifejezetten felvétetett.
A mennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, a meghatalmazás törvényes terjedelmét hatályosan csak a pernek egyesség, lemondás vagy elismerés utján való befejezhetése, valamint a peres pénz vagy dolog átvétele és nyugtatványozása tekintetében lehet korlátozni.
A 102. § értelmében bejelentett meghatalmazás nem korlátozható.
106. § A per vitelére szóló meghatalmazás nem szünik meg sem a megbizó halálával, sem pedig a megbizó perbeli cselekvő képességében, vagy törvényes képviselőjének személyében történt változás következtében. Ha azonban a meghatalmazott a jogutódok nevében kiván fellépni, azok meghatalmazását kell felmutatnia.
107. § Ha az ügyvédi képviselet nem kötelező, az ellenféllel szemben a meghatalmazásnak a fél részéről történt visszavonása a visszavonás közlésével, a meghatalmazásnak a meghatalmazott részéről történt felmondása pedig a meghatalmazás megszünésének közlésével válik hatályossá.
Ha az ügyvédi képviselet kötelező, a meghatalmazásnak visszavonása vagy felmondás folytán megszünése az ellenféllel szemben másik ügyvéd vallásának közlésével válik hatályossá.
A közlés irásban történik, a melyet a biróság az ellenfélnek kézbesitett. A tárgyaláson jelenlevő ellenfél szóval is értesithető.
108. § A meghatalmazott részéről meghatalmazása körében végzett cselekményt az ellenféllel szemben olyannak kell tekinteni, mintha a fél maga végezte volna, hacsak a jelenlevő fél azt azonnal vissza nem vonja, vagy ki nem igazitja.
109. § Több meghatalmazott közül a felet bármelyik képviselheti. Ellenkező kikötés az ellenféllel szemben hatálytalan.
110. § A meghatalmazás hiányát a biróság a per bármely szakában hivatalból veszi figyelembe.
Ha az, a ki mint meghatalmazott lép fel, meghatalmazását nem igazolja, a biróság a hiány pótlására rövid határidőt tüz ki és e mellett a meghatalmazás nélkül fellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsáthatja, az ellenfél kivánságára pedig az eljárásban való részvételre bocsátani köteles.
A biróság a meghatalmazás nélkül fellépett személynek az eljárásban való részvételre bocsátását a költségek és károk iránt nyujtott biztositéktól teheti függővé, melynek módját és mennyiségét a biróság belátása szerint állapitja meg.
A meghatalmazás igazolására kitüzött határidő lejárta, illetőleg az igazolás megtörténte vagy az eljárás jóváhagyása előtt véghatározat nem hozható.
Ha a kitüzött határidő alatt a hiányt nem pótolják, vagy az eljárást jóvá nem hagyják, a fél helyett eljárt személy cselekményei hatálytalanok, és ehhez képest a meghatalmazás nélkül inditott kereset végzéssel hivatalból visszautasitandó, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene a meg nem jelenés következményei alkalmazandók, és egyuttal mind a két esetben a fél helyett eljárt személy az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó.
A fél a meghatalmazás hiányát nem érvényesitheti, ha a meghatalmazást csak szóval adta is vagy az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóváhagyta.
111. § A biróság azokat a feleket és meghatalmazottakat, a kiknek nincs érthető előadó képességük, a további előadástól eltilthatja, azokat a meghatalmazottakat pedig, a kik a 95. § szerint a képviseletre jogositva nincsenek vagy a kik zugirászat miatt jogerősen el voltak itélve, az előadástól eltiltani köteles.
Ha ennek következtében a fél képviselet nélkül marad, a tárgyalást a fél költségére azzal a figyelmeztetéssel kell elhalasztani, hogy a biróság a felet a tárgyalás ismételt meghiusitása esetében meg nem jelenőnek fogja tekinteni.
Az, a ki a 95. § 1-4. pontjai alapján mint meghatalmazott fellép, ha a meghatalmazásra jogositó viszony tekintetében valótlan tényt ad elő, kétszáz koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó. A marasztaló határozat ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
Ügyvédekre ez a § nem alkalmazható. A 97. § első bekezdésében emlitett személyek e § alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek.
112. § Szegénységi jogban rendszerint az a fél részesithető, a kinek jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszám.
A biróság azonban az összes körülmények tekintetbe vételével szegénységi jogban részesitheti azt a felet is, a ki a perköltséget fedezni nem tudja a nélkül, hogy a saját és azoknak a hozzátartozóinak szükséges tartása sérelmet szenvedne, a kiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles.
Az, a kinek perlekedése már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, szegénységi jogban nem részesithető.
nem részesithető szegénységi jogban az a fél sem, a ki mint engedményes lép fel, kivéve, ha valószinünek mutatkozik, hogy az engedményezés nem a szegénységi jogon való perelhetés végett történt.
Külföldieknek a szegénységi jogot eltérő nemzetközi megállapodás hiányában csak viszonosság esetében lehet megadni. Az igazságügyministernek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.
113. § A szegénységi jog megadása következtében a fél:
1. egyelőre fel van mentve a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésétől kezdődőleg az ügyben felmerülő illetékek és bélyegek fizetése alól;
2. a perköltség fedezéseül nem köteles biztositékot adni;
3. jogot nyer arra, hogy ügyének egyelőre dijtalan vitelére ügyvédet rendeljenek ki számára (116. §);
4. egyelőre fel van mentve a birósági kiküldöttek dijainak és kiadásainak, a tanuk és szakértők illetményeinek, valamint a szükséges hirdetmények és az ügygondnok költségének fizetése alól, és ezeket az államkincstár előlegezi.
Hogy a szegénység miatt mennyiben van helye bélyeg- és illetékmentességnek, azt külön jogszabályok határozzák meg.
114. § A szegénységi jog megadása az ellenféllel szemben a perköltség megtéritésének kötelezettségét nem érinti.
115. § A szegénységi jog megadása a per biróságánál irásban vagy szóval kérhető.
Ha a fél a perbiróság székhelyén kivül fekvő járásbiróság területén lakik vagy tartózkodik, kérelmét szóval lakhelyének vagy tartózkodási helyének járásbirósága előtt is előadhatja, a mely az erről felvett jegyzőkönyvet a perbirósághoz teszi át.
A kérelemben a szükséghez képest elő kell adni a peres ügy állását a bizonyitó eszközök megnevezésével. A kérelem mellett továbbá be kell mutatni a hatósági bizonyitványt, a mely tanusitja a félnek állását vagy foglalkozását, vagyoni viszonyait, az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségét, továbbá azt a körülményt, hogy jövedelme a lakhelyén szokásos közönséges napszámot nem haladja meg. Ha a fél a 112. § második bekezdése alapján kéri a szegénységi jog megadását, a hatósági bizonyitványnak a fél állásán, foglalkozásán, vagyoni viszonyain és az általa fizetendő egyenes állami adó mennyiségén felül tanusitania kell a félnek családi viszonyait azoknak a személyeknek a megnevezésével, a kiknek tartásáról gondoskodni köteles, és a félnek a perköltség viselésére való tehetetlenségét. Gyámság vagy gondnokság alatt állók részére a bizonyitványt a gyámhatóság is kiállithatja.
Egyebekben a hatósági bizonyitvány kiállitását rendelet szabályozza.
116. § A szegény fél részére ügyének dijtalan vitelére ügyvédet csak akkor lehet kirendelni, ha ezt kifejezetten kéri. A mennyiben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a biróság a körülményekhez képest itéli meg, hogy ügyvéd kirendelésére szükség van-e.
Sürgős esetben a biróság rendel ki a szegény fél részére ügyvédet és erről az ügyvédi kamarát értesiti. Az ügyvéd kirendeléséről egyébként az ügyvédi rendtartás rendelkezik.
A szegény fél részére való kirendelés az ügyvédre nézve a per vitelére szóló meghatalmazást pótolja.
117. § A megadott szegénységi jog a fellebbviteli és a végrehajtási eljárásra is kiterjed.
A szegény fél részére kirendelt ügyvéd, ha nem lakik a fellebbezési biróság székhelyén, a fellebbezési tárgyalásra a fellebbezési biróságnál más ügyvéd kirendelését kérheti.
A szegény fél részére kirendelt ügyvédnek a perbiróságnál előterjesztett kérelmére más ügyvéd rendelhető ki, ha az ő lakhelyétől távoleső helyen megkeresés utján teljesitendő perbeli cselekménynél az ügyvédi képviselet szükségesnek mutatkozik.
A kirendelésre az előbbi § második bekezdése alkalmazandó akként, hogy sürgős esetben az ügyvédet a megkeresett biróság rendeli ki.
118. § A szegénységi jog annak a félnek halálával, a kinek részére megadatott, megszünik. A megszünés azonban nem zárja ki, hogy a szegény felet képviselő ügyvéd a szükséges cselekményeket szegénységi jogon végezhesse.
A perbiróság a szegénységi jogot a féltől az eljárás bármely szakában hivatalból is megvonja, ha kitünik, hogy a szegénységi jog feltételei nem voltak meg, vagy már nincsenek meg. Azon az alapon, hogy a perlekedés már előre teljesen eredménytelennek mutatkozik, a szegény fél részére kirendelt ügyvéd kérelmére is köteles a biróság határozni a szegénységi jog megvonása kérdésében.
Az a fél, a ki a szegénységi jog megadását a vagyoni feltételekre nézve tudva hamis előadás alapján eszközölte ki, hatszáz koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó.
119. § A szegénységi joggal perlekedő fél azokat az összegeket, a melyek fizetése alól szegénységi joga alapján egyelőre fel volt mentve, utólag köteles megfizetni, mihelyt a szegénységi jog vagyoni feltételei már nincsenek meg.
120. § A 113. § 4. pontjában emlitett azokat a költségeket, a melyek fizetése alól szegény fél egyelőre fel volt mentve, az ellenféltől kell behajtani, ha ez a perköltség megtéritésében el lett marasztalva.
Erre nézve a biróság határozatában (424. §) megfelelően intézkedik. Egyebekben a behajtást rendelet szabályozza.
121. § A szegény fél részére kirendelt ügyvéd a perköltségben marasztalt ellenféltől közvetlenül behajthatja megállapitott kiadásait és dijait. Az ellenfél az ügyvéddel szemben oly kifogással, a mely őt a szegény félhez való viszonyából illeti meg, csak annyiban élhet, a mennyiben azt a költséget, a mely részére ugyanabban a perben a szegény fél ellen meg van állapitva, felszámíthatja.
122. § A szegénységi jog megadása, megvonása és az utófizetés elrendelése tárgyában a biróság az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. A netalán szükséges tudakozódást a biróság hivatalból is megteheti.
A szegénységi jog megvonása és az utófizetés elrendelése előtt a szegény felet meg kell hallgatni.
A szegénységi jogot kérő fél ebben az eljárásban akkor is személyesen járhat el, vagy a 95. § 1-4. pontjaiban meghatározott meghatalmazottal képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet kötelező volna.
123. § A szegénységi jogot megadó, megvonását vagy az utófizetés elrendelését megtagadó végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak. A szegénységi jogot megtagadó, megvonó és az utófizetést elrendelő végzés ellen a fél felfolyamodással élhet.
124. § A külföldi felperes az alperes kivánatára a perköltség és az itéleti illeték fedezéséül biztositékot köteles adni, kivéve, ha abban az államban, a melynek a felperes polgára, a magyar állampolgárt megfelelő esetben biztositék adására nem kötelezik.
Az igazságügyministernek erről tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.
125. § Az alperes abban az esetben is követelhet biztositékot, ha a biztositék adásának oka a per folyamán áll be, kivéve, ha a felperesi követelés elismert része elegendő biztositékul szolgál.
126. § A biztositék mennyiségét az alperes költségének valószinü összege szerint a biróság állapitja meg.
Az alperes által a per folyamán inditott keresetből származó költséget a megállapitásnál nem lehet figyelembe venni.
Ha a megállapitott összeg a per folyamán elégtelennek mutatkozik, és felperesi követelésnek elismert része sem szolgálna elegendő biztositékul, az alperes további biztositékot követelhet.
A fellebbviteli eljárásban a felperestől további biztositék csak az esetben követelhető, ha ő élt fellebbezéssel vagy felülvizsgálati kérelemmel, és ha a követelésnek bár még nem jogerősen megitélt része elegendő biztositékul nem szolgál.
127. § A biztositékot, hacsak a felek a biztositás módját egyetértően másként nem állapitják meg, készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánitott értékpapirosban kell letenni. Az értékpapirosok a budapesti tőzsdén a letétel napját megelőzőleg utoljára jegyzett árfolyam kétharmadáig fogadhatók el, de semmi esetre sem a névértékükön felül.
128. § Ha a biztositék adásának oka a per folyamán megszünik, a felperes kérelmére a biztositékot vissza kell adni, illetőleg a felperest a biztositék adásának kötelezettsége alól fel kell menteni.
E kérelem felett az alperest meg kell hallgatni.
A biztositék visszaadását elrendelő határozat ellen felfolyamodásnak van helye.
129. § A keresetlevélnek magában kel foglalnia:
1. a biróság megjelölését;
2. a felek megjelölését nevük, állásuk vagy foglalkozásuk, perbeli állásuk és lakásuk szerint, valamint a felek képviselőinek nevét, állását vagy foglalkozását és lakását;
3. a perfelvételi határnapon előadandó kereset közlését, vagyis a jog előadását, a melyet a felperes érvényesiteni akar, és határozott kérelmet.
A jog alakszerü megnevezése nem szükséges, hanem a jogállitást a keresetnek egész tartalmából kell megállapitani.
A keresetlevélben továbbá a tárgyalás előkészitése végett előadandók azok a tényállitások is, a melyekből a felperes keresetét származtatja, valamint ezek bizonyitékai.
A keresetlevélben a szükséghez képest azokat az adatokat is elő kell adni, a melyek a biróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő körülményeknek a megállapitására szolgálnak. A mennyiben e körülmények igazolására okirat szükséges, ezt az okiratot eredetiben vagy másolatban (kivonatban) csatolni kell. Okiratot kell különösen azokban az esetekben csatolni, a melyekben a törvény a hatáskört vagy az illetékességet okiratra alapitja.
A keresetlevélben megjelölendők a mellékletek, annak előadásával, hogy eredetiben vagy másolatban vannak csatolva.
130. § Keresetet valamely jogviszony vagy jog fennállásának vagy fenn nem állásának, ugyszintén annak birói megállapitása iránt is lehet inditani, hogy valamely okirat valódi vagy nem valódi, ha e megállapitás szükségesnek mutatkozik a felperes jogállapotának biztositására az alperessel szemben.
Számadási kötelezettség megállapitására a számadást követelő fél, valamely számadás helyességének megállapitására pedig mind a számadást követelő, mind a számadásra kötelezett fél indithat keresetet. A számadási kötelezettség megállapitására inditott keresetben a felperes egyuttal számadást is terjeszthet elő, a melyet meg kiván állapittatni arra az esetre, ha az alperes nem terjesztene elő számadást.
131. § Járadékok és viszontszolgáltatástól nem függő más időszakos szolgáltatások iránt inditott keresetekben a marasztalást az itélet hozatala után lejárandó szolgáltatásokra is lehet kérni.
Ha valamely ingatlan, lakás vagy más helyiség visszabocsátásának naptárilag meghatározott napon kell történnie, a keresetet e határnap előtt is meg lehet inditani.
132. § A felperes ugyanazon alperes ellen több keresetet egy keresetlevélbe foglalhat, ha azok a biróság hatáskörébe (7. §), illetékességéhez és az eljárás ugyanazon neme alá tartoznak.
133. § A keresetlevélben idézett és a fél birtokában levő okiratokat a keresetlevél első példányához eredetiben vagy egyszerü, illetőleg - a hol a törvény rendeli - hitelesitett másolatban, a keresetlevél többi példányához pedig egyszerü másolatban kell csatolni. A birósági iroda a félnek kivánatára az eredetiben csatolt okiratról elismervényt köteles adni.
Ha az okiratnak csak egyes részei birnak jelentőséggel, elég az olyan kivonat csatolása, a mely az okirat bevezetését, a jelentős részt, az okirat végszavait, keltét és az aláirásokat tartalmazza.
Ha az okiratok az ellenfélnek is birtokában vannak, vagy ha nagyon terjedelmesek vagy igen számosak, elegendő azokat tüzetesen megjelölni s megtekintésre felajánlani. Ez a szabály a 129. § utolsóelőtti bekezdése szerint csatolandó okiratokra nem alkalmazható.
Az idézett okiratok eredetijét a perfelvételi határnapon az ellenfél kivánatára fel kell mutatni, kivéve, ha az eredetiek a keresetlevél első példányához vannak csatolva vagy a perfelvételi határnapot megelőzőleg a 201. § szerint le vannak téve.
134. § A keresetlevelet a per biróságánál magyar nyelven irásban kell benyujtani két példányban és egy felzettel, ha pedig több alperes van, annyi további példányban, hogy mindegyik alperesnek egy-egy példány jusson. Ha a felperes a keresetlevél kézbesitését az alperes részére egyidejüleg több helyen kivánja megkiséreltetni, saját költségén a keresetlevélnek több példányát is benyujthatja.
A keresetlevélhez csatolni kell továbbá az idéző végzésnek a 142. §-ban meghatározott szöveggel kiállitott annyi példányát, a hány példány kézbesitendő.
Ha több érdekeltnek közös képviselője van, vagy ha valamely érdekeltnek több képviselője közül egynek kezéhez is érvényesen történhetik a kézbesités, a keresetlevelet részükre csak egy példányban kell benyujtani.
Ha a felperest ügyvéd képviseli, a keresetlevél minden egyes példánya az ügyvéd ellenjegyzésével ellátandó. Ügyvédi képviselet hiányában a félnek vagy meghatalmazottjának a 100. § második bekezdése szerint kell a keresetlevelet kiállitani.
Ha a fél a szükséges kereseti példányt, felzetet vagy mellékletet be nem nyujtja, a birósági iroda az iratról a fél költségére hivatalból másolatot készit és azt hitelesiti.
Ha a fél az idéző végzés példányait nem csatolja, azokat hivatalból kell elkésziteni.
135. § A járásbirósági eljárásban a kereset a per birósága előtt jegyzőkönyvbe is mondható.
A kereset szóbeli előadása esetében a biróság a felet a szükséges útbaigazitással ellátni s az előadás hiányaira figyelmeztetni köteles, a jegyzőkönyvbe vételt azonban, ha ezt a fél a figyelmeztetés után is kivánja, meg nem tagadhatja.
A jegyzőkönyvnek a kézbesitéshez szükséges másolatait és az ezekhez szükséges mellékleteket (133. §) a birósági iroda hivatalból késziti el és hitelesiti.
136. § A 129. § 1. és 2. pontjában felsorolt kellékekkel a szóbeli tárgyaláson kivül előadható minden irásbeli kérelmet és nyilatkozatot is el kell látni. Az irásbeli beadványban továbbá az ügyet, a melyre vonatkozik, meg kell jelölni, és ha a beadvány valamely már folyamatban levő perre vonatkozik, azon a birósági ügyszámot is ki kell tenni.
A 129. § utolsó bekezdésének a mellékletek megjelölésére vonatkozó szabálya az ilyen beadványokra is alkalmazandó.
Olyan beadványban, a melynek következtében szóbeli tárgyalásra határnapot kell kitüzni, a határnapon előadandó kérelem és az ennek megalapitására szolgáló tények és ezek bizonyitékai is közlendők.
Ha a biróság a beadvány felett szóbeli tárgyalás nélkül határozhat, a szükséges bizonyitás vagy valószinüvé tétel végett az okiratokat eredetiben kell a beadványhoz csatolni. Egyebekben a 133. § alkalmazandó.
137. § Irásbeli beadványokat a birósági iratokhoz csatolandó első példányon kivül a kézbesités végett szükséges számu példányban kell benyujtani (134. §). Az egyes példányokon megjegyzendő, hogy azok, kinek és mily minőségben kézbesitendők. Saját értesitése végett felzetet köteles a fél csatolni.
A beadványok nyelvére, a példányok ügyvédi ellenjegyzésére, illetőleg aláirására, valamint a hiányzó példányok pótlására a 134. § alkalmazandó.
138. § A járásbirósági eljárásban a szóbeli tárgyaláson kivül előadható kérelmek és nyilatkozatok a per birósága előtt jegyzőkönyvbe is mondhatók.
A törvényszéki eljárásban csak a törvényben megjelölt esetekben lehet az ilyen kérelmeket és nyilatkozatokat szóval előadni. A szóbeli előadás ez esetben a jegyzőkönyvvezető előtt történik és jegyzőkönyvbe veendő.
A 136. § rendelkezéseit a jegyzőkönyvre is megfelelően alkalmazni kell.
A fél utbaigazitására és figyelmeztetésére, valamint a szükséges másolatok készitésére a 135. § alkalmazandó.
139. § Keresetinditás előtt annál a járásbiróságnál, a mely per esetében az értékre tekintet nélkül illetékes volna, egyességi kisérletre idézést lehet kérni. Az idézést, melyben az ügy röviden megjelölendő, csak a biróság területén vagy székhelyén szabad kézbesiteni. Az idézést kérő félnek a határnapot szóval is tudtára lehet adni.
A létrejött egyesség jegyzőkönyvbe veendő és birói egyesség hatályával bir.
Ha mind a két fél megjelent, de az egyesség nem sikerül, a biróság, a mennyiben az ügy hatáskörébe tartozik és az ügyvédi képviselet hiánya akadályul nem szolgál (94. § második bekezdése), a felperes kivánatára a keresetet jegyzőkönyvbe veszi és az ügyet nyomban tárgyalja, ha pedig a tárgyalás elhalasztása szükségesnek mutatkozik, azonnal tárgyalási határnapot tüz és ezt a feleknek szóval tudtukra adja.
Ha az egyességi kisérletre kitüzött határnapon az idéző fél meg nem jelent, vagy az ellenfél kivánatára keresetét - ha az a járásbiróság hatáskörébe tartozik - elő nem adja, az ellenfél kérelmére az okozott költség megtéritésében végzéssel marasztalandó. Ha pedig az ellenfél nem jelent meg, az eljárás költségét a meginditandó per költségéhez kell számitani.
140. § A keresetlevélre az idéző végzést az elnök bocsátja ki.
Ha a felperes a keresetlevélben nem terjesztette elő azokat az adatokat és okiratokat, a melyek a biróság hatáskörének és illetékességének, valamint a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek a megállapitására szükségesek (129. §), vagy ha a keresetlevél egyéb pótolható hiányok miatt, különösen a felek vagy az ügy hiányos megjelölése, a meghatalmazásnak, az ügyvédi ellenjegyzésnek, vagy az aláirásnak hiánya miatt az idézés kibocsátására nem alkalmas, az elnök a keresetlevelet rövid határidő kitüzése mellett kijavitás végett visszaadja.
A járásbirósági eljárásban a biróság a helyben lakó felet a keresetlevél kijavitása végett maga elé idézheti.
A keresetlevél kijavitását elrendelő végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye.
A kitüzött időben kijavitott keresetlevél ugy tekintetik, mintha eredetileg helyesen lett volna beadva.
Ezt a §-t - a mennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik - egyéb beadványokra is megfelelően alkalmazni kell.
141. § Ha már a keresetlevél elintézése alkalmával nyilvánvaló, hogy a 180. § 1., 2., 3., 5. és 6. pontjában meghatározott valamely pergátló körülmény, az ügyvédi képviselet hiánya (98. §) vagy valamely hivatalból figyelembe veendő s nem pótolható más hiány forog fenn, ugyszintén ha a felperes a kijavitás végett visszaadott keresetlevelet ujból hiányosan adja be, a biróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül hivatalból visszautasitja.
Ha az elnök a törvényszéki eljárásban a keresetlevelet visszautasitandónak találja, azt a tanács elé terjeszti, a mely a visszautasitás kérdésében a felek meghallgatása nélkül határoz. Ha a tanács a keresetlevelet nem utasitja vissza, az elnök az idéző végzést a tanács határozatának közlése nélkül bocsátja ki.
A járásbirósági eljárásban a keresetlevél szóbeli előadása esetében (135. §) a visszautasitó végzést, ha nyomban meghozatik, a felperesnek szóval kell kihirdetni s irásban csak kivánatra kell kézbesiteni.
Ha valamely biróság a keresetlevelet az első bekezdés alapján hatáskörének hiánya miatt hivatalból visszautasitotta, az utóbb eljáró biróság oly ok miatt, amely a korábbi határozat alapján ellenkezik, az idézés kibocsátását meg nem tagadhatja.
A 184. § rendelkezése a keresetlevélnek az első bekezdés alapján történt visszautasitása esetében is alkalmazandó.
142. § A törvényszéki eljárásban a keresetlevélre hozott idéző végzésben a feleket fel kell hivni, hogy a tüzetesen megjelölt helyen és a megjelölt határnapon és órában meghatalmazott ügyvéd által a perfelvételi tárgyalásra a törvényes következmények terhe alatt jelenlenek meg.
A járásbirósági eljárásban a felek akként idézendők meg, hogy a per felvételére és érdemleges tárgyalására a törvényes következmények terhe alatt személyesen vagy a 95. § szerint képviseletre jogosult és igazolt meghatalmazott által jelenlenek meg, és egyuttal felhivandók arra is, hogy a tárgyalásra az ügyre vonatkozó eredeti okiratokat és a lehetőség szerint egyéb bizonyitékaikat, nevezetesen tanuikat is hozzák magukkal (205. §). A 94. § második bekezdésében emlitett perekben a feleket akként kell megidézni, hogy meghatalmazott ügyvéd által jelenlenek meg.
Az idéző végzést az alperesnek a keresetlevél másodpéldányán, és ha több alperes van, ezeknek a további példányokon, a felperesnek pedig felzeten kell kézbesiteni. A keresetlevél első példánya a biróságnál megtartandó.
A keresetlevél szóbeli előadása esetében az alperest a jegyzőkönyv másolatával kell megidézni.
143. § A tárgyalást a biróság székhelyén és hivatalos helyiségében kell megtartani, a mennyiben a törvény eltérően nem rendelkezik.
A biróság a tárgyalást vagy egy részét, nevezetesen a bizonyitásfelvételt más helyen is megtarthatja, ha ezt az ügy alapos elbirálhatása indokolja, vagy ha ez jelentékeny költségkiméléssel jár.
144. § Határnap vasárnapra és Gergely-naptár szerinti közönséges ünnepnapra, valamint nemzeti ünnepnapra csak sürgős szükség esetében tüzhető ki.
A határnap ily kitüzése vagy kitüzésének megtagadása miatt nincs helye fellebbvitelnek.
145. § Az időköz, amellyel az idéző végzés kézbesitésének a perfelvételi határnapot meg kell előznie (perfelvételi időköz), a törvényszéki eljárásban legalább nyolcz nap, ha a kézbesités alperes részére a biróság székhelyén történik, és legalább tizenöt nap, ha belföldön egyebütt történik.
A járásbirósági eljárásban a perfelvételi időköz az első bekezdés eseteihez képest három, illetőleg nyolcz nap.
Sürgős esetben az elnök az ellenfél meghallgatása nélkül rövidebb perfelvételi időközt is szabhat.
Ha az idéző végzés külföldön kézbesitendő, ugyszintén hirdetményi idézés esetében is a megfelelő perfelvételi időközt az elnök szabja meg.
146. § A járásbirósági eljárásban a felek a biróság által meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon idézés nélkül is megjelenhetnek a biróság előtt ügyük tárgyalása végett. Ily esetben a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvbe kell iktatni.
A biróság a felek személyazonosságáról meggyőződést szerez.
147. § Az idéző végzéssel ellátott keresetlevél kézbesitésével beállanak a perinditás hatályai, ugymint:
1. a meginditott per folyama alatt ugyanazon jog iránt ujabb pert sem ugyanazon, sem más biróság előtt nem lehet inditani (perfüggőség);
2. a kereset kézbesitéséhez kötött magánjogi hatályok.
Azok a magánjogi hatályok, amelyek a kereset beadásához vannak kötve, már a keresetlevél beadásával, illetőleg jegyzőkönyvbe vételével beállanak.
Ha a keresetlevél az alperesnek halála miatt, vagy más okból nem kézbesithető, a keresetlevél beadásához kötött magánjogi hatályok elenyésznek, ha a felperes a kézbesités sikertelen megkisérléséről történt értesitésétől számitva harmincz nap alatt a hirdetményi idézést nem kéri, vagy a kézbesités végett szükséges adatokat be nem jelenti.
A keresetlevéllel nem közölt kereset tekintetében a perinditásnak, valamint a keresetlevél beadásának hatályai akkor állanak be, mikor benyujtják a keresetet a tárgyalási jegyzőkönyvhöz leendő melléklés végett, a járásbirósági eljárásban pedig amikor a keresetet jegyzőkönyvbe veszik.
148. § Folyamatban lévő ügyekben az idézésnek az ellenfél részére való kézbesitése és a határnap között legalább annyi időnek kell közbül maradni, amennyi a megjelenésre elegendő.
A 140. § első bekezdése és a 142. § egyéb idézésekre is megfelelően alkalmazandók.
149. § A kihirdetett határozatokban kitüzött határnapra azt a felet, a kinek részére a határozat ki van hirdetve, megidézni nem szükséges.
150. § A kézbesitéseket, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a birósági iroda hivatalból közvetiti.
151. § Kézbesitő közegek: a kir. posta közegei, a birósági kézbesitők, a törvényhatósági joggal felruházott vagy rendezett tanácsu város hatóságának, a nagy- és kisközségeknek valamely alkalmas közege, továbbá - ahol bejelentő intézmény van szervezve - a bejelentő hivatal. Kis- és nagyközségekben a községi kézbesitő közeg müködését a községi vagy körjegyző ellenőrzi és felügyelni köteles arra, hogy a kézbesitő közeg kötelességét szabályszerüen teljesitse.
Azt, hogy egyes esetekben mely kézbesitő közegek és mily részletes szabályok szerint járnak el, az igazságügyminister rendelettel állapitja meg, még pedig a postai közegeket illetőleg a kereskedelemügyi ministerrel, a közigazgatási közegeket illetőleg pedig a belügyministerrel egyetértve.
Az érdekelt fél kivánatára és költségére a kézbesitéssel birósági végrehajtót kell megbizni.
152. § Hogy a birósági iroda a kézbesitő közegeket mennyiben bizhatja meg közvetlenül kézbesitéssel, rendelet szabályozza.
153. § A fél helyett kézbesiteni lehet annak, a kit a törvény vagy külön meghatalmazás kézbesitések elfogadására feljogosit, továbbá a 102. § értelmében bejelentett ügyvédnek, kereskedelmi üzlet folytatásából eredő perekben pedig a czégvezetőnek.
154. § Ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja (104. §) van, a per folyamában ennek a kezéhez kell kézbesiteni.
Ha a fél a kézbesités átvételére külön megbizottat - kézbesitési megbizottat - jelentett be a biróságnál, a kézbesités ennek a kezéhez történik.
Több érdekelt kézbesitési megbizottjának a kézbesitendő iratot mindegyik érdekelt részére külön példányban kell átadni.
155. § Ha a kézbesitési megbizott a megnevezés hiányossága miatt fel nem található, a kézbesités ugy történik, hogy a kézbesitendő ügydarabot a félnek, ha pedig a per vitelére meghatalmazottja van, ennek az utolsó ismert czime alatt feladják a postára. A kézbesités ily esetben a postára való feladással teljesitve van, ha a küldemény mint kézbesithetetlen érkeznék is vissza.
A postára feladással történik a kézbesités akkor is, ha a per vitelére meghatalmazott azért nem található fel, mert lakása nincs bejelentve, vagy hibásan van bejelentve. Ebben az esetben a feladás a fél utolsó ismert czime alatt történik.
156. § Kézbesiteni bárhol lehet, ahol a személyt, akinek a kézbesitendő irat szól, megtalálják.
Ha azonban e személynek a kézbesités helyén lakása, üzlethelyisége vagy irodája van, az e helyiségen kivül történt kézbesités csak ugy érvényes, ha ő az átvételt meg nem tagadta.
157. § Ha a kézbesitő a személyt, akinek részére kézbesiteni kell, otthon nem találja, a vele a lakásban együtt lakó felnőtt családtag kezéhez, ilyennek hiányában pedig az ő vagy a vele közös háztartásban élő családtag szolgálatában álló felnőtt személy kezéhez kézbesithet.
Ha a lakáson ilyen személyek nem találtatnak, a kézbesitendő iratot a községi közeg a községi előljáróságnál, más kézbesitő pedig a kézbesités helyének járásbiróságánál - ha pedig helyben járásbiróság nincs, a községi előljáróságnál leteszi.
A letett irat harmincz nap elteltével a kézbesitést követő birósági irodának visszaküldhető.
A kézbesitő a letételről a czimzettet - lehetőleg két felnőtt tanu jelenlétében, kik a házban vagy a szomszédságban laknak - lakása ajtajára kifüggesztendő, vagy lakásán hagyandó értesitvénnyel értesiti. Az értesitvény tartalma az alkalmazott tanukkal és ha lehetséges, a bérbeadóval vagy a házfelügyelővel közlendő.
A kézbesités az értesitvény kifüggesztésével vagy a lakáson hagyásával teljesitettnek tekintetik.
158. § Ha azt, a kinek különálló nyilt üzleti helyisége van, üzleti helyiségében nem találják, ott levő felnőtt segéde kezéhez lehet kézbesiteni.
A kézbesitésnek letétel által olyanokkal szemben, a kiknek a községben, a melyben a kézbesités teljesitendő, a kézbesitendő iraton kitüntetett vagy a lakáson nyert értesülés alapján nyomban kipuhatolható nyilt üzleti helyiségük van, csak akkor van helye, ha az iratot az üzleti helyiségben sem lehetett kézbesiteni. Az értesitvényt ily esetben is a lakáson kell kifüggeszteni vagy hagyni.
159. § Az ügyvéd és a kir. közjegyző részére, ha irodájában nem találják, ott levő segéde vagy irnoka kezéhez lehet kézbesiteni.
Ügyvéd és kir. közjegyző részére való kézbesitésnél a 157. § szerinti eljárásnak csak akkor van helye, ha külön irodája nincs, vagy ha a kézbesités kisérlete a szokásos irodai órák alatt az irodában is sikertelen maradt.
160. § Ha valamely hatóság, község, intézet, testület, egyesület, részvénytársaság vagy szövetkezet törvényes képviselője vagy előljárója a szokásos hivatalos vagy üzleti órákban a hivatalos vagy az üzleti helyiségben nem található, vagy az átvételben akadályozva van: a kézbesités az iratok átvételére rendelt, ilyennek hiányában vagy akadályoztatása esetében pedig más hivatalnok vagy szolgálati viszonyban álló személy kezéhez történhetik, a ki a hivatalos vagy üzleti helyiségben található.
Ha a törvényes képviselő, illetőleg az előljáró lakásán nem található, a 157. § szerinti eljárásnak csak akkor van helye, ha külön hivatalos vagy üzleti helyisége nincs, vagy ha a kézbesités kisérlete ott is sikertelen maradt.
161. § A 157-160. §-ok eseteiben a kézbesités nem érvényes, ha olyan személy kezéhez történt, a ki a perben ellenfele annak, a kinek részére kézbesiteni kell.
162. § Ha a kézbesitő eljárásában arról értesül, hogy az a személy, a kinek az iratot kézbesiteni kellene, távol van és iratainak átvételére helybenlakó megbizottat rendelt, a letételről szóló értesitvényt a megbizottnak is átadja. Ha pedig ily megbizott hiányában a távollevő fél jelenlegi tartózkodásáról nyer tudomást, erről a 157. § második bekezdésében emlitett hatóságnak jelentést tesz, a mely az értesitvényt a távollevő félnek czime alatt postán ajánlva elküldi. Ez a hatóság az értesitésről abban az esetben is gondoskodik, ha a távollevő fél megbizásáról vagy tartózkodása helyéről neki van tudomása.
163. § Az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek saját kezéhez vagy a 153. §-ban megjelölt személy kezéhez kell kézbesiteni.
Ha a kézbesités ily módon nem teljesithető, a kézbesitő az alperes lakásán, illetőleg üzleti, hivatalos vagy irodai helyiségében a 157. § első bekezdésében, a 158., 159., vagy a 160. §-ban megjelölt személyeknek átadott értesitvénynyel tudtára adja az alperesnek, hogy a kézbesités végett a körülményeknek megfelelően kitüzendő időben ismét meg fog jelenni és hogy a kézbesitendő irat a kézbesitő hivatalos helyiségében a személyazonosság igazolása mellett át is vehető. Ha pedig az értesitvényt a 157-160. §-okban megjelölt személyeknek nem lehet átadni, azt a 157. § negyedik bekezdésében meghatározott módon a lakás ajtajára kell kifüggeszteni, vagy a lakáson kell hagyni.
Ha a kézbesitő az alperest az értesitvényben kitüzött időben ismét nem találja, akkor a kézbesités a 157. § első bekezdésében, illetőleg a 158., a 159. és a 160. §-ban megjelölt személyek kezéhez történik.
Ha pedig a kitüzött időben olyan személyt sem talál a kézbesitő, a kinek a kezéhez az előbbi bekezdésben idézett §-ok szerint kézbesithetne, akkor az iratot a kézbesitést közvetitő birósági irodához visszajuttatja.
A perbiróság ez esetben a felperes kérelmére az alperes részére ügygondnokot nevez és a keresetlevelet ennek kézbesitteti, egyuttal erről az alperest - lakására czimzett ajánlott levélben - értesiti. A biróság az ügygondnok kinevezése előtt elrendelheti, hogy a kézbesités ujból megkiséreltessék.
164. § A fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges szolgálatban levő tagja, valamint a rendőrség vagy a pénzügyőrség személyzetéhez tartozó egyén, akár mint tanu vagy szakértő, illetékes fellebbvaló hatósága utján idézendő meg; azonban sürgős esetben, ha fellebbvaló hatósága nincs helyben, utóbbinak egyidejü értesitése mellett, közvetlenül is megidézhető.
Az idézést nem tartalmazó határozatok kézbesitése az első bekezdésben emlitett személyek részére a polgári kézbesitő közegek által történik, ha azonban a kézbesités saját kézhez, vagy a 157. § első bekezdésében emlitett személyek kezéhez nem történhetik, a kézbesités teljesitése végett a fellebbvaló hatóságot kell megkeresni. A fellebbvaló hatóság a kézbesités végett ezen az eseten kivül is megkereshető.
A megkeresést az elnök illetőleg a kiküldött vagy a megkeresett biró eszközli.
165. § Katonai vagy katonailag megszállott épületben (hajón) kézbesitést csak az épület (hajó) parancsnokának értesitése után az általa kirendelt katonai személy jelenlétében szabad teljesiteni. Ha a parancsnok e czélra katonai személyt nem rendelt ki, vagy a kirendelt katonai személy nem jelenik meg, ez a körülmény a kézbesitést nem akadályozza.
Katonai vagy katonailag megszállott épületben (hajón) a fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatban álló tagjának szóló iratot - ha saját kézhez vagy a 157. § első bekezdésében felsorolt valamely személy kezéhez nem kézbesithető - az épület (hajó) parancsnokságának kell kézbesiteni.
166. § Ha az a személy, a kinek kezéhez érvényesen kézbesiteni lehet, a kézbesitendő irat átvételét megtagadja, ez a kézbesités hatályával nála hagyatik.
Ha a megtagadásnak törvényes oka volt, a kézbesités hatálytalan.
167. § A kézbesités kézbesitési bizonyitvány mellett történik.
168. § Ha az a személy, a kinek a kézbesitendő iratot átadták, olvasni nem tud, vagy az irat nyelvét nem érti, a kézbesitő neki a kézbesitett irat lényeges tartalmát szóval is tudtul adja és hogy ez megtörtént, a kézbesitési bizonyitványban megjegyzi.
169. § Ha a kézbesitésnek postára feladással kell történnie (155. §), a küldemény boritékán feljegyzendő, hogy a kézbesités a postára feladással ment végbe.
A feladás megtörténtét és idejét ebben az esetben a birósági iroda az iratoknál tanusitja.
170. § Ha a kézbesitendő irat a kézbesitést közvetitő birósági irodában van, az, a kinek részére kézbesiteni kell, az iratot ott közvetlenül is átveheti, ha e czélból a birósági irodában jelentkezik és személyazonosságát igazolja.
Az átvétel elismerése ez esetben az iratoknál történik.
171. § A kézbesitést közvetitő birósági iroda a kézbesités szabályszerüségére hivatalból felügyel és az eljárás hibáinak orvoslása iránt intézkedik.
Az a kézbesitő közeg, a ki a kézbesités szabályait meg nem tartja vagy késedelmesen jár el, tiz koronáig, ismétlés esetében husz koronáig terjedhető birsággal büntetendő. A birságot a kézbesitést közvetitő birósági iroda jelentése alapján annak a biróságnak az elnöke, illetőleg annak a járásbiróságnak a vezetője szabja ki, a melynek az irodája a megbizást adta.
172. § Ha a postai közeg vagy a bejelentő hivatal nem tartja meg a kézbesitési szabályokat, fellebbvaló hatóságához kell fordulni.
173. § A külföldön teljesitett kézbesités érvényességét, ha a kézbesités e törvény szabályainak megfelel, a kézbesités helyének törvénye alapján nem lehet megtámadni.
174. § Ha a kézbesitést ennek a fejezetnek egyéb határozmányai szerint a fél tartózkodási helyének ismeretlensége miatt, vagy más okból nem lehet teljesiteni, vagy ha a kézbesités megkisérlése előre is eredménytelennek mutatkozik, a kézbesités hirdetmény által történik.
A hirdetmény által való kézbesités megengedhetősége felől a perbiróság az érdekelt fél kérelmére határoz. Azt, hogy a fél tartózkodási helye ismeretlen, valószinüvé kell tenni. Az elutasitó határozat ellen felfolyamodásnak van helye.
175. § Ha bebizonyul, hogy a fél a keresetlevélben az ellenfélnek előtte tudvalevő tartózkodási helyét, vagy az előtte ismeretes örökösöket elhallgatta, az egész eljárás, ha pedig a hirdetményi kézbesitést utóbb kérte, ez a kézbesités és az ezt követő eljárás érvénytelen és a fél a költség megtéritésén felül ezer koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó. E következményeket a biróság a felek meghallgatása után hivatalból végzéssel mondja ki.
Ha a hirdetménynyel értesitett fél az eljárást akár kifejezetten, akár hallgatólag jóváhagyta, az eljárás érvénytelensége orvosolva van. Ez azonban a pénzbirság alkalmazását nem zárja ki.
176. § A hirdetményi kézbesitést a birósági iroda foganatositja.
A hirdetményi kézbesités a közlendő birósági határozat és az irat külzete hiteles másolatának a biróság hirdetményi táblájára való kifüggesztésével történik.
Ha idéző végzéssel ellátott keresetlevelet kell az alperesnek hirdetmény utján kézbesiteni, a biróság az alperes részére ügygondnokot nevez ki és a keresetlevelet az idézéssel ennek is kézbesitteti, egyuttal pedig a kifüggesztésen felül hirlapi hirdetményt bocsát ki, a melyben meg kell jelölni a perbiróságot, a feleket, a per tárgyát, a kitüzött határnapot és a kinevezett ügygondnokot.
A hirlapi hirdetményt a félnek a hivatalos lapban legalább egyszer közzé kell tennie. A perbiróság azonban elrendelheti, hogy a hirdetmény más, a körülményekhez képest külföldi hirlapokban is és a megállapitott időközben többször is közzététessék.
Ha a pertárgy értéke kétszáz koronát meg nem halad, a hirdetés a hirlapi közzététel helyett a fél utolsó ismert lakhelyén vagy tartózkodási helyén a helyi szokásnak megfelelő módon történhetik.
Ha az idézést ügygondnoknak kézbesitették, a további kézbesitések, a hirdetményi kézbesités mellőzésével, az ügygondnok kezéhez történnek.
177. § Midőn a kézbesités hirlapi közzététellel is történik, a hirdetmény utolsó hirlapi megjelenésétől, a hirdetményi kézbesités egyéb eseteiben pedig a hirdetményi táblára való kifüggesztéstől számitott tizenötödik nap tekintetik a kézbesités napjának. A biróság hosszabb határidőt is szabhat.
178. § A perfelvételi tárgyalás kezdetén a felperes keresetét (129. § 3. pont) adja elő.
A felperes keresetének előadásában az idézéssel közölt keresetlevél tartalmához nincs kötve.
Ha a felperes kijelenti, hogy a keresetlevélben közölt keresetéhez ragaszkodik, a kereset szóbeli előadása vagy felolvasása csak annyiban szükséges, a mennyiben a biróság elrendeli.
Ha a felperes a keresetlevélben közölt keresetétől el akar térni, köteles keresetét a törvényszéki eljárásban a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelés végett a biróságnál leteendő iratból - figyelmen kivül hagyás terhe alatt - felolvasni.
A járásbirósági eljárásban a határnapon előadott keresetnek az idézéssel közölt keresetlevéltől való eltéréseit, ha a felperes irásban be nem mutatta, hivatalból föl kell venni a tárgyalási jegyzőkönyvbe.
179. § A biróság az alperes kérelmére a keresetre való nyilatkozás végett halasztást köteles adni, ha ugy találja, hogy az előadott kereset az alperessel éppen nem, vagy nem idejekorán, vagy nem a 129. és a 133. § szerint volt közölve, s az alperes e miatt a perfelvételre elő nem készülhetett.
180. § Ha az alperes pergátló kifogásokat akar tenni, ezeket a kereset előadása után perbebocsátkozása előtt együttesen kell előadnia és azokkal utóbb csak annyiban élhet, a mennyiben oly akadályokra vonatkoznak, amelyeket a biróság az itélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe venni köteles, vagy a mennyiben az alperes nyomban valószinüvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kivül nem érvényesithette.
Pergátló kifogások:
1. hogy a kereset érvényesitése egyáltalában nem tartozik a polgári perutra, vagy hogy külön eljárásnak van fenntartva;
2. hogy törvény szerint a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie;
3. hogy a per nem tartozik a biróság hatáskörébe, vagy hogy a biróság nem illetékes;
4. hogy az ügyben választott biróságnak kell eljárni;
5. a perfüggőség kifogása (147. §);
6. hogy a felek valamelyikének nincs perképessége, illetőleg hogy törvényes képviselője mellőzve van vagy nincsen igazolva;
7. hogy a felperes a megelőző eljárásnak a 186. és a 439. § alapján megállapitott költségét a törvény értelmében meg nem téritette;
8. hogy a felperes a perköltségre nézve biztositékot nem adott (124-128. §).
Az 1., a 2., az 5. és a 6. pontban emlitett pergátló körülményeket, valamint a jelen törvényben meghatározott esetekben a 3. pontban emlitetteket is, az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe kell venni.
181. § A pergátló kifogások nyomban és a per érdemétől elkülönitve tárgyalandók és itélettel döntendők fel. A járásbirósági eljárásban a pergátló kifogás elvetése végzéssel történik.
Ha a pergátló kifogások tárgyalásának folytatása végett a perfelvételi határnapot hosszabb időre kell elhalasztani, a biróság a felperes kérelmére az uj határnapot egyuttal az érdemleges tárgyalásra is kitüzheti.
A biróság a kifogások elvetése esetében a járásbirósági eljárásban mindig, a törvényszéki eljárásban pedig az ellenfél kérelmére köteles a határozat jogerőre emelkedésére tekintet nélkül az eljárás folytatását elrendelni.
Ha az alperes a pergátló kifogásokat a perbebocsátkozás után adta elő, a biróság a felperes kérelmére azoknak a per érdemével együttes tárgyalását is elrendelheti és a pergátló kifogások elvetését a végitéletben mondhatja ki.
A járásbirósági eljárásban a pergátló kifogást elvető végzés ellen csak az ügy érdemében hozott határozat ellen használt fellebbvitellel lehet orvoslást keresni.
182. § Ha a biróság a pergátló kifogásnak helyt ad, a pert megszünteti, a 180. § 6. pontja esetében pedig a 75. § értelmében jár el.
Ha a biróság a 180. § 7. vagy 8. pontja esetében ad helyt a pergátló kifogásnak, a pert csak arra az esetre mondja ki megszüntnek, ha a felperes az itélet jogerőre emelkedésétől számitott nyolcz nap alatt a 7. pont esetében a megelőző eljárás költségét le nem fizeti vagy a biróságnál készpénzben le nem teszi, a 8. pont esetében pedig a megállapitott összeget biztositékul készpénzben vagy óvadékképes értékpapirokban (127. §) a biróságnál le nem teszi, vagy pedig az alperessel közösen be nem jelenti, hogy a biztositás módját egyetértően másként állapitották meg.
A 180. § 8. pontja esetében az alperes a biztositék összegének kérdésében nem élhet fellebbvitellel.
183. § Midőn a biróság akár a perfelvételi tárgyaláson, akár később hivatalból figyelembe veendő pergátló körülményt tapasztal, a melyet a felek el nem oszlatnak, a 181. § és a 182. §-nak első bekezdése megfelelően alkalmazandók.
184. § Midőn a biróság a pert a 182. vagy a 183. § alapján megszüntettem, vagy a keresetet más okból hivatalból visszautasitotta, a keresetlevél beadásának és a perinditásnak magánjogi hatályai fenmaradnak, ha a felperes a megszüntető, illetőleg visszautasitó határozat jogerőre emelkedésétől számitott harmincz nap alatt a keresetlevelet szabályszerüen benyujtja vagy magánjogi követelését egyébként szabályszerüen érvényesiti.
185. § A törvényszéki eljárásban az alperes érdemleges ellenkérelmét irásból köteles felolvasni. Az irat - felolvasása után - a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelendő. E szabály meg nem tartása esetében az ellenkérelmet nem lehet figyelembe venni. Az elismerés akkor is hatályos, ha csupán szóval adják elő.
A járásbirósági eljárásban az ellenkérelmet szóval kell előadni és hivatalból fel kell venni a tárgyalási jegyzőkönyvbe.
186. § Az alperes perbebocsátkozása előtt a felperes elállhat keresetétől.
Az elállás a perfelvételi határnapon szóval, azonkivül pedig a biróságnál benyujtandó irattal történik, a melyet alperessel közölni kell.
Az elállás következtében a keresetlevél benyujtásának és a perinditásnak e törvényben megszabott hatályai elenyésznek; a keresetlevél beadásának és a perinditásnak magánjogi hatályai azonban fenmaradnak, ha a felperes az elállás bejelentésétől számitott harmincz nap alatt a keresetlevelet szabályszerüen benyujtja vagy magánjogi követelését egyébként szabályszerüen érvényesiti. Az alperesnek a perfelvételi határnapon előadható kérelmére a biróság az elállást végzéssel megállapitja és egyuttal a felperest a felmerült költségben, a mennyiben erre nézve még nincsen jogerős határozat, elmarasztalja.
Ha a felperes a pert ujra meginditja, az alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, mig a felperes a megállapitott költséget meg nem tériti.
Ez a § nem zárja ki, hogy az alperes a perfelvételi határnapon a felperes keresetével érvényesitett jog fenn nem állásának birói megállapitása iránt keresetet inditson (189. §).
187. § Az alperes perbebocsátkozása után a felperes a pertől már csak az alperes beleegyezésével állhat el. Ebben az esetben az előbbi § második, harmadik és negyedik bekezdése megfelelően alkalmazandó.
Az alperes beleegyezésének hiányában a felperes kifejezett elálló nyilatkozata a tárgyalás elmulasztásának tekintendő. Ha azonban a felperes a keresettel érvényesitett jogairól is lemond, a 390. § alkalmazandó.
188. § Az alperes perbebocsátkozása után a felperes keresetét az alperes beleegyezése nélkül többé meg nem változtathatja.
Ha az alperes a megváltoztatott kereset szóbeli tárgyalásába bocsátkozik a nélkül, hogy a változtatás ellen felszólalna, a keresetváltoztatást többé nem ellenezheti.
Nem tekintendő megváltoztatásnak:
1. ha a felperes a keresettel érvényesitett jog megváltoztatása nélkül annak megalapitására ujabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazitja;
2. ha a kereseti kérelmet a főtárgy vagy a járulékok tekintetében felemeli vagy leszállitja, vagy kérelmét eredetileg nem követelt járulékokra is kiterjeszti;
3. ha a járadékok, vagy viszontszolgáltatástól nem függő más időszakos szolgáltatások iránt inditott keresetet azokra a részletekre is kiterjeszti, a melyek a kereset inditása után járnak le;
4. ha a bér vagy haszonbér iránt inditott keresetet azokra a részletekre is kiterjeszti, a melyek a kereset inditása óta lejártak;
5. ha az eredetileg követelt tárgy helyett utóbb beállott változás miatt más tárgyat vagy kárpótlást követel;
6. ha a 130. § alapján kért megállapitás helyett teljesitést, vagy teljesités helyett a 130. § alapján megállapitást követel.
A biróságnak az ellen a határozata ellen, hogy keresetváltoztatás nincs, fellebbvitelnek nincs helye.
189. § A végitéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig mind a felperes az alperes ellen, mind pedig az alperes a felperes ellen a tárgyaláson uj keresetet, illetőleg viszontkeresetet támaszthat, ha az uj kereset tárgya ugyanaz (188. §), mint az előbbié, vagy ha az uj kereset előbbivel összefügg; az alperes pedig a felperes ellen ezen az eseten kivül akkor is, ha az alperes keresete a felperes ellen védelemként is érvényesithető volna. A kereset, illetőleg a viszontkereset a perben vitássá vált oly jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának birói megállapitására, a melytől a peres ügy eldöntése egészben vagy részben függ, a 130. § feltétele nélkül is meginditható.
Ha a keresettel érvényesitett jogot több személy ellen csak egységesen lehet eldönteni (80. §), a felperes keresetét az elsőbirósági végitéletet megelőző szóbeli tárgyalás bezárásáig az eredetileg perbe nem vont alperesekre is kiterjesztheti.
A törvényszék előtt az uj kereset vagy a viszontkereset akkor is meginditható, ha egyébként a járásbiróság hatáskörébe volna utasitva.
A járásbiróság előtt oly viszontkeresetet is meg lehet inditani, mely a követelés egész összegére tekintettel a törvényszéki hatáskörbe tartoznék, ha a viszontkeresettel érvényesitett követelés beszámitásra is alkalmas és ha a követelés összegének a felperes követelését meghaladó része a járásbiróság hatáskörébe tartozik.
A viszontkeresetre egyéb illetékességi ok hiányában is illetékes a biróság, kivéve, ha a biróság illetékességét a viszontkeresettel meginditott perben az alávetés nem alapitaná meg.
190. § Ha az ellenfél jelen van, a biróság az uj keresetre a perfelvételi tárgyalást és folytatólag az uj pernek érdemleges tárgyalását is nyomban megtarthatja.
Ha az ellenfél nincs jelen, a biróság az uj keresetre perfelvételi határnapot tüz és erre a jelen nem levő felet a 142. § szerint a keresetlevélnek, illetőleg a járásbirósági eljárásban a jegyzőkönyv másolatának közlésével idézi meg.
Az uj keresetre tüzött perfelvételi határnapon az uj kereset a körülményekhez képest érdemlegesen is tárgyalható.
191. § Ha a törvényszéki eljárásban az ügy a perfelvételi tárgyaláson mulasztás, elismerés, elállás vagy lemondás alapján hozott határozattal avagy egyezséggel el nem intézhető és ha a per pergátló körülmény miatt meg nem szünik, a biróság az alperes érdemleges ellenkérelmének előterjesztése után (185. §) az érdemleges tárgyalásra határnapot tüz.
A határnap az érdemleges tárgyalásra mintegy harmincznapos időközzel tüzendő ki.
Ha a felek kölcsönösen beleegyeznek, sürgős esetben pedig az egyik fél kérelmére is, a biróság a tárgyalási időközt megröviditheti, sőt az érdemleges tárgyalást a perfelvételre bejelentett ügyek elintézése után a perfelvételi határnapon is megtarthatja.
A járásbirósági eljárásban az érdemleges tárgyalás az alperes perbebocsátkozása után rendszerint folytatólag megtartandó. A biróság azonban az érdemleges tárgyalásra a körülményekhez mért időközzel uj határnapot tüz, ha ezt a felek kölcsönösen kérik. Egyik fél kérelmére vagy hivatalból a biróság csak akkor tüzhet ki uj határnapot, ha a megjelent felek, illetőleg képviselőik valamennyien a biróság székhelyén laknak.
192. § Ha a törvényszék a pergátló kifogás elvetése esetében az eljárás folytatását el nem rendelte (181. § harmadik bekezdés), az elvető határozat jogerőre emelkedése után a per felvételére s egyuttal az érdemleges tárgyalásra, ha pedig az alperes érdemleges ellenkérelmét (185. §) már előadta, az érdemleges tárgyalásra hivatalból tüz határnapot.
Ez a rendelkezés megfelelően alkalmazandó abban az esetben is, ha az alsóbiróságnak permegszüntető határozatát a felsőbiróság jogerősen megváltoztatja.
193. § A mennyiben a 178-192. §-okból más ki nem tünik, a perfelvételi tárgyalásra az érdemleges tárgyalásra nézve megállapitott szabályok alkalmazandók.
194. § Ha a felperes a keresetének megalapitására szolgáló ténybeli állitásokat és bizonyitékait irásban még nem közölte volna, köteles ezeket az érdemleges tárgyalás kitüzése, illetőleg a kitüző végzés (192. §) vétele után három nap alatt az alperes ügyvédének kézbesitendő előkészitő irattal közölni.
195. § A tárgyalási időköz első felében az alperes ügyvéde a felperesi ügyvédnek előkészitő iratot köteles kézbesiteni, a melyben a vele közölt kereseti tényállitásokra s bizonyitékokra nyilatkozik és egyszersmind saját tényállitásait és bizonyitékait, valamint netaláni uj kérelmeit közli.
Ha a tárgyalási időköz tizenöt napnál rövidebb, a biróság határozza meg, hogy van-e előkészitő iratok közlésének helye, s hogy mikor kell ezeket kézbesiteni.
196. § Ha valamelyik fél további oly tényállitást, bizonyitékot vagy kérelmet akar a szóbeli tárgyaláson előterjeszteni, a melyre az ellenfél ügyvéde előzetes tudakozódás nélkül előreláthatólag nem nyilatkozhatik, azokat az ellenfél ügyvédével idejekorán, azaz oly időben köteles közölni, hogy a tudakozódás a szóbeli tárgyalás előtt megtörténhessék.
Ha az érdemleges tárgyalást kellő előkészités hiánya miatt el kell halasztani, a szükséges előkészitő iratok közlésére a biróság tüz határidőt.
197. § Ha az alperes a felperes ellen a szóbeli tárgyaláson viszontkeresetet kiván támasztani (189. §), előkészitő iratában ezt is közölje.
198. § Az okirat másolatának közlésére vonatkozólag a 133. § az előkészitő iratokra megfelelően alkalmazandó.
199. § Az ügyvéd az előkészitő irat másodpéldányát, illetőleg további példányait az ellenfél ügyvédének, ha vele ugyanazon helyen lakik, közvetlenül kézbesiti vagy postán ajánlva megküldi. Az átvevő ügyvéd (159. §) a közvetlen kézbesitést az előkészitő irat első példányán ismeri el. Ha az ellenfél ügyvéde az irat átvételét vagy a kézbesités elismerését megtagadja, vagy ha más helyen lakik, a közlő ügyvéd az előkészitő iratot postán ajánlva küldi meg neki. A kézbesitési megbizott kezéhez az előkészitő irat csak akkor kézbesithető, ha ügyvéd a megbizott, és ha a közlő ügyvéddel ugyanazon a helyen lakik.
200. § Az előkészitő irat első példányát a mellékletekkel felszerelve, a kézbesités elismerésével ellátva, vagy a postai feladó vevénynyel együtt, a kézbesités, illetőleg a feladás után haladéktalanul le kell tenni a birósági irodában az iratokhoz csatolás végett.
201. § Mindegyik fél köteles, ha ellenfele kellő időben felszólitotta rá, a birtokában levő okiratokat, a melyekre előkészitő iratában hivatkozott, a 324. §-ban emlitett okiratot kivéve, a tárgyalás előtt kellő időben a birósági irodában eredetiben letenni. A letétel előleges felszólitás nélkül is megtörténhetik. A letételről az ellenfél mind a két esetben értesitendő.
Az okiratokat az ellenfél az értesitéstől számitott nyolcz nap alatt megtekintheti. Az elnök az érdekelt fél kérelmére a határidőt meghosszabbithatja vagy meg is röviditheti. A határidő megröviditését az ellenféllel a letételről szóló értesitéssel együtt kell közölni.
202. § Ügyvédek az okiratokat egymással biróságon kivül is közölhetik.
Az az ügyvéd, a kinek az okiratot felmutatták, a felmutatás megtörténtéről irásbeli elismervényt köteles adni.
203. § A felek a szóbeli tárgyaláson az előkészitő iratok tartalmához nincsenek kötve, s e tartalom az ügy eldöntésében csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben szóval elő lett adva. Az a fél azonban, a ki a tárgyalás előkészitésére vonatkozó kötelességét (129. § második bekezdése, 133. és 194-202. §) elmulasztja vagy elkésve teljesiti, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. § értelmében elmarasztalandó.
Hogy az előkészitő iratokban foglalt beismerés mennyiben tekinthető biróságon kivüli beismerésnek és mint ilyennek mily bizonyitó ereje van, a biróság a 270. § értelmében itéli meg.
204. § Az elnök, ha az előkészitő iratokból kitünik, hogy az érdemleges tárgyalásnak a határnapon való befejezhetése végett szükséges:
1. a törvényszék székhelyén és a székhelyen levő járásbiróságok területén lakó felet a tárgyalásra hivatalból személyes megjelenésre (226. §) idézheti;
2. az előkészitő iratban megnevezett tanut bármelyik fél kérelmére a tárgyalásra megidézheti s egyuttal felhivhatja, hogy a birtokában levő s az ügyre vonatkozó okiratot és költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat a tárgyalásra hozza el (308., 345. §):
3. hivatalból utasithatja a felet, hogy a birtokában levő okiratot és költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat, a melyre előkészitő iratában hivatkozott, a tárgyalásra hozza el (326., 340. §), továbbá, hogy az előkészitő irathoz csatolt okiratot, a mely nem magyar nyelven van szerkesztve, a tárgyaláson hiteles forditásban mutassa be (332. §);
4. a tárgyalásra hivatalból beszerezheti a közhatóságnál, közhivatalnoknál vagy közjegyzőnél levő okiratot és azok őrizetében levő, költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat, a melyre az előkészitő iratok szerint vitás ténykörülmény bizonyitása végett szükség lesz (329., 343. §).
205. § A járásbirósági eljárásban a 194-201. §-ok nem alkalmazhatók.
A biró azonban, ha a tárgyalást el kell halasztani, meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, a melyeket használni kiván, bizonyos határidő alatt a birósági irodában tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse. Az a fél, a ki e meghagyásnak eleget nem tesz és az okiratot a 202. § szerint sem közölte, ha e miatt a tárgyalást el kell halasztani, az okozott költségben a 431. § értelmében elmarasztalandó.
A 204. §-nak megfelelő intézkedéseket a keresetlevél alapján, vagy külön kérelemre, a járásbiróság is megteheti.
206. § A tárgyalás és a határozatok kihirdetése a perbiróság előtt nyilvános.
Gyermekek és olyan személyek, a kik nem a hely méltóságának megfelelően jelennek meg, a hallgatók közül kizárhatók.
Az elnök helyszüke esetében a később jelentkezőket kizárhatja, vagy egyes személyeknek a jelenlételt különösen megengedheti.
207. § A biróság a nyilvánosság kizárását hivatalból is elrendelheti, ha a tárgyalás nyilvánossága a közrendet vagy a közerkölcsiséget veszélyeztetné.
A biróság valamelyik fél kérelmére elrendelheti a nyilvánosság kizárását, ha a tárgyalás nyilvánossága a fél méltányos érdekét sértené.
A nyilvánosság kizárása - indokához képest - a tárgyalás egész folyamára, beleértve a határozatok kihirdetését is, elrendelhető, vagy a tárgyalás egy részére szoritható.
A felek és képviselőik, ugyszintén mindegyik fél részéről megjelölt két-két egyén a nyilvánosság kizárása esetében is jelen lehetnek a tárgyaláson.
A mennyiben a tárgyalás nyilvánossága ki van zárva, a tárgyalás tartalmának bármely módon közlése tilos.
208. § A nyilvánosság kizárásának kérdését zárt ülésben kell tárgyalni; a hozott határozatot azonban nyilvánosan kell kihirdetni.
A nyilvánosságot elrendelő végzés ellen felebbvitelnek, a nyilvánosságot kizáró végzés ellen pedig külön fellebbvitelnek nincs helye.
209. § A rendnek és a tárgyalás méltóságának fenntartása az elnök feladata.
A hallgatóság közül azokat, akik a tárgyalás rendjét zavarják vagy méltóságát sértik, tetszést vagy nem tetszést nyilvánitanak, az elnök rendreutasitja, a ha ez eredménytelen maradt, a teremből kiutasithatja, szükség esetében kivezettetheti. Ha a tárgyalás rendjét máskép nem lehet fenntartani, az elnök elrendelheti az egész hallgatóság eltávolitását.
A biróságnak a rend fenntartására vonatkozó intézkedéseit az elnök foganatosittatja.
210. § A tárgyalásban részt nem vevő személyeket, valamint a feleket, képviselőiket, a tanukat és szakértőket sulyosabb rendzavarás, különösen a biróság tagjainak, az ellenfélnek vagy képviselőjének, a tanuknak vagy a szakértőknek sértése esetében az elnök kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti.
211. § A biróság a feleket, képviselőiket, a tanukat és a szakértőket, ha az elnök intézkedésének nem engedelmeskednek, a teremből kiutasithatja, szükség esetében kivezettetheti.
A félnek vagy képviselőjének kiutasitása esetében a 111. § második bekezdése, a tanunak vagy a szakértőnek kiutasitása esetében pedig a 303., illetőleg a 357. § alkalmazandó.
212. § A 209. és a 211. § a katonai büntető biróságnak alávetett személyek ellenében is alkalmazható, a 210. §-ban emlitett pénzbüntetést azonban ellenük az elnök vagy a járásbiróság nem mondhatja ki, hanem megbüntetésük végett a fellebbvaló katonai hatóságot keresi meg.
213. § A 210. és a 211. §-a tárgyalásban résztvevő ügyvédre nem alkalmazható.
Ha a tárgyalásban résztvevő ügyvéd rendzavarást követ el, az elnök őt rendreutasithatja, ismételt vagy sulyosabb rendzavarás esetében pedig a biróság kétszáz koronáig terjedhető birsággal büntetheti.
A mennyiben a rendzavarás oly mértékü, hogy a tárgyalás az ügyvéddel nem folytatható, a biróság a tárgyalást az ügyvéd költségére el is halaszthatja.
A 97. § első bekezdésében emlitett személyek e § alkalmazásában ügyvédeknek nem tekintetnek.
214. § Ha a biróság vagy az elnök rendzavarás miatt pénzbüntetést vagy birságot mondott ki, a határozatot a tényállással együtt külön jegyzőkönyvbe kell venni. Ha azonban a biróság tárgyalásban résztvevő személyt utasitott ki, a határozat a tényállással együtt a tárgyalási jegyzőkönyvbe veendő.
A 213. § esetében a határozatot a tényállással együtt az illetékes ügyvédi kamarának, a 97. § második bekezdése szerint jogosult képviselőkre nézve pedig fellebbvaló hatóságuknak meg kell küldeni.
215. § Ha a tárgyalás folyama alatt a büntető törvények szerint vagy fegyelmi eljárás utján is megtorlandó cselekményt követtek el, ennek tényálladéka külön jegyzőkönyvbe veendő, és a jegyzőkönyv az illetékes hatósággal közlendő.
Ha a bünvádi perrendtartás szerint előzetes letartóztatásnak van helye, a biróság a tettest letartóztatja és haladéktalanul az illetékes hatóság elé állittatja.
216. § A 210. §-ban és a 213. § második bekezdésében emlitett határozatok ellen, valamint a 213. § harmadik bekezdésében emlitett határozatnak a költségben marasztaló része ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
217. § A járásbiróság által a 209-213. §-ok alapján gyakorolható jogok a kiküldött és a megkeresett birót is megilletik eljárásában.
A 214-216. §-ok a kiküldött és megkeresett biró eljárásában is alkalmazandók.
218. § Az ügyek kikiáltása a határnapon abban a sorrendben történik, a melyben az ügyek a tárgyalási naplóba vannak iktatva.
A kikiáltás a kitüzött óra előtt meg nem történhetik.
A tárgyalandó ügyeknek a napló sorrendjében egybeállitott jegyzéke a biróságnál kifüggesztendő.
219. § A tárgyalás szóbeli.
Szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasásának csak ott van helye, a hol e törvény rendeli, vagy a hol szószerinti tartalmuk irányadó.
220. § A tárgyalás kezdetén a felek kérelmeiket adják elő.
221. § Tényállitások, az ellenfél tényállitásaira való nyilatkozatok, a bizonyitékok megnevezése vagy felmutatása és a rájuk vonatkozó nyilatkozatok rendszerint bármikor megtehetők annak a tárgyalásnak a bezárásáig, a mely a fennforgó kérdést elintéző határozatot megelőzi. A fél azonban, a ki előterjesztéseivel, a melyeket a biróság meggyőződése szerint korábban érvényesithetett volna, a tárgyalás elhalasztására okot ad, az ebből eredő költségben még akkor is elmarasztalandó, ha a perben nyertes.
222. § A biróság a félnek az előbbi §-ban emlitett oly utólagos előadásait és utólagosan ajánlott bizonyitékait, a melyek figyelembevétele a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, hivatalból is figyelmen kivül hagyhatja, ha arról győződik meg, hogy a fél előadásait az ügy elintézésének késleltetése végett szándékosan halogatta.
Azt a felet vagy képviselőt, a ki jobb tudomása ellenére az ügyre tartozó oly tényt állit, a mely nyilvánvalólag valótlan, az ügyre tartozó tényt nyilvánvalólag alaptalanul tagad, vagy nyilvánvalólag alaptalanul hivatkozik valamely bizonyitékra, a biróság hatszáz koronáig terjedhető pénzbirsággal bünteti.
223. § A fél az eljárás szabálytalansága, nevezetesen valamely perbeli cselekmény hibái ellen nem szólalhat fel, ha a szabálytalanságba beleegyezett, vagy ha - bár a szabálytalanságot ismerte vagy ismernie kellett - az ügynek szóbeli tárgyalásába bocsátkozott, vagy a tárgyalást folytatta, a nélkül, hogy a szabálytalanság ellen felszólalt volna.
Ez a rendelkezés nem terjed ki az olyan eljárási szabály megsértésére, a melynek alkalmazásáról a felek le nem mondhatnak.
Ha a fél a szabálytalanság ellen a szóbeli tárgyaláson szólal fel, és felszólalása nyomban eredményre nem vezetett, azt a jegyzőkönyvbe fel kell venni.
224. § A tárgyalást az elnök vezeti.
Az elnök nyitja meg a tárgyalást, ő hivja fel a feleket szólásra, és ő vonja meg tőlük a szót; ő kérdezi ki a kihallgatandó személyeket, ő zárja be a tárgyalást, s ő hirdeti ki a biróság határozatait.
Az elnök gondoskodni köteles arról, hogy az ügy kimeritő tárgyalásban részesüljön, mindazonáltal a tárgyalás hosszadalmassággal és az ügyre nem tartozó kitérésekkel ne zavartassék, és megszakitás nélkül lehetőleg ugyanabban az ülésben befejeztessék.
Ha az elnök oly intézkedése ellen, a mely nem csupán a rend fenntartására vonatkozik, a felek felszólalnak, a biróság dönt.
225. § Az elnök gondoskodni köteles arról, hogy a felek homályos kérelmeiket, tényelőadásaikat és nyilatkozataikat magyarázzák meg, hiányos tényelőadásaikat és bizonyitékaikat egészitsék ki, s általában a szükséges kérelmeket és nyilatkozatokat tegyék meg. Köteles továbbá a hivatalból figyelembe veendő körülmények felderitésére ügyelni.
E végre az elnök a felekhez kérdéseket intézhet. Ily kérdések intézésére a biróság minden egyes tagja is jogositva van. Kérdéseket a felek is inditványozhatnak. A felek kérdéseinek megengedhetősége felől a biróság határoz.
Az ellenfél tényállitására vagy okiratára teendő nyilatkozat elmulasztottnak csak akkor tekinthető, ha a felet a nyilatkozat megtételére az elnök vagy a biróság valamelyik tagja felszólitotta.
A járásbirósági eljárásban köteles a biró az ügyvéd által nem képviselt felet a szükséghez képest cselekményeinek és mulasztásainak következményeire, ugyszintén a kihirdetett határozatok ellen használható felebbvitel határidejére, és a képviselet szabályaira (96. §) figyelmeztetni.
226. § A biróság a tényállás felderitése végett az egyik vagy mind a két fél személyes megjelenését, a félhez intézendő kérdések előleges közlésével vagy a nélkül elrendelheti. Szükség esetében a biróság a fél megkérdezését kiküldött vagy megkeresett biró utján is foganatosithatja.
A 290. § és a 294. § ebben az esetben is alkalmazandó.
227. § A biróság a 270. § szerint itéli meg annak a körülménynek a következményeit, hogy a fél vagy képviselője a hozzá intézett kérdésre nem felel, vagy a személyes megjelenésre idézett fél nem jelenik meg.
A személyes megjelenés elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye, a biróság azonban a körülmények figyelembevételével a személyes megjelenést ujból elrendelheti.
228. § A biróság a tényállás felderitése czéljából elrendelheti, hogy a fél leszármazási táblákat, terveket, vázlatokat és más felvilágositó rajzokat terjesszen elő.
Hogy a biróság a tényállás felderitése végett mennyiben rendelheti el tanu kihallgatását, okirat felmutatását, szemle tartását és szakértők meghallgatását, e czim IX-XII. fejezetei határozzák meg.
229. § Ha akár a tárgyalás folyamán, akár azon kivül oly személy hallgatandó meg, a ki magyarul nem tud, tolmácsot kell alkalmazni.
A jegyzőkönyvbe nem magyar nyelven csak egyes kifejezéseket és csak akkor szabad felvenni, ha ezt a biróság az ügyre nézve fontosnak itéli; a nem magyar nyelven felvett kifejezés kapcsán ennek forditása is jegyzőkönyvbe veendő.
Ha az eljáró birák a használt nyelvben jártasak, és a felek tolmács alkalmazását nem kivánják, tolmács alkalmazása nem szükséges.
Tolmácsot kell alkalmazni akkor is, ha siket, néma vagy siketnéma személy hallgatandó meg, a kivel más megbizható módon közlekedni nem lehet.
230. § Tolmácsul a jegyzőkönyvvezető vagy a biróságnak az ügyben nem biráskodó tagja vagy más hivatalnoka is alkalmazható.
Más tolmács, ha állandóan van alkalmazva, kinevezése után, különben pedig esetről-esetre megesketendő arra, hogy a vele közlötteket hiven fogja tolmácsolni.
Egyebekben a szakértőkre megállapitott szabályok a tolmácsokra is alkalmazandók.
231. § A biróság a per bármely szakában megkisérelheti a jogvitának vagy egyes vitás kérdéseknek egyességi elintézését.
E czélból a feleket közös kérelmükre kiküldött vagy megkeresett biró elé utasithatja.
Az egyességet vitás ténykörülményekre vonatkozó eskütől is függővé lehet tenni. (377. §)
A felek az ügy elintézését egyes vitás tény- vagy jogkérdés birói eldöntésétől is függővé tehetik. Ily esetben a biróság tevékenységét a vitás kérdések megitélésére szoritja, egyebekben pedig itéletét a felek megállapodására köteles alapitani.
232. § A biróság elrendelheti, hogy a perben érvényesitett több követelés közül egy vagy több, továbbá a megosztható követelésnek egy része, vagy a követelésnek előkérdése, ugyszintén a követelés megállapitására vagy megerőtlenitésére szolgáló vitapontok közül egy vagy több a megállapitott sorrendben elkülönitve kerüljön tárgyalás alá.
233. § A biróság közös tárgyalás és eldöntés végett elrendelheti olyan pereknek egyesitését, a melyek előtte egymással összefüggő követelések iránt vannak folyamatban, akár ugyanazon, akár különböző felek között.
234. § Ha a per eldöntése egészben vagy részben olyan körülménytől fögg, a melynek megállapitása már meginditott más polgári peres vagy perenkivüli vagy büntető eljárásnak szolgál tárgyául, vagy pedig közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik, ugyszintén ha a perben olyan büntetendő cselekmény jelenségei merülnek fel, a melynek megállapitása a per eldöntésére lényeges befolyással van, a biróság a per tárgyalását a polgári vagy büntető eljárás jogerős befejezéséig, illetőleg a közigazgatási hatóság végérvényes döntéséig felfüggesztheti.
Ha az eljárás még meginditva nincs, a büntető eljárás meginditásáról a biróság hivatalból gondoskodik, illetőleg magáninditványra üldözendő büntetendő cselekmény esetében az inditvány megtételére, valamint a közigazgatási hatóság előtti eljárás meginditására határidőt tüzhet.
235. § Ha a per eldöntése egészben vagy részben házasság érvényességétől vagy érvénytelenségétől, létezésétől vagy nem létezésétől vagy gyermek törvényességétől függ, és ez iránt olyan per van folyamatban, a melyben hozandó határozat mindenkivel szemben hatályos: a biróság a tárgyalást ennek a pernek jogérvényes befejezéséig felfüggeszteni köteles.
Ha a per eldöntése egészben vagy részben valamely házasság semmisségétől függ, és ez a semmisség csak semmiségi keresettel érvényesithető: a biróság a semmisségi per meginditására határidőt tüz, a melynek sikertelen eltelte után a felfüggesztett tárgyalást folytatni köteles.
236. § A felfüggesztést elrendelő, valamint a felfüggesztés megszüntetését megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
A biróság az elkülönités, egyesités vagy felfüggesztés tárgyában hozott határozatát hivatalból is megszüntetheti.
237. § Ha az ügy vagy külön eldöntésre alkalmas valamely kérdés a biróság nézete szerint a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást bezárja.
A biróság a bezárt tárgyalást a határozat kihirdetése előtt ujból megnyithatja.
238. § A határnap az ügy kikiáltása előtt bármelyik fél kérelmére elnapolható, ha a fél nyomban valószinüvé teszi, hogy a határnapon való megjelenésben fontos ok gátolja, és ha az ellenfél az elnapolásról még idejekorán értesithető.
Az elnapolási kérelem felett az elnök az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.
Ismételt elnapolást csak a biróság és csak az ellenfél meghallgatása után engedélyezhet.
239. § A biróság a tárgyalást az ügy kikiáltása után törvényben meghatározott eseteken kivül fontos okból bármelyik fél kérelmére elhalaszthatja.
A halasztási kérelem felől az ellenfél, ha jelen van, meghallgatandó.
240. § A felek a tárgyalás előtt legkésőbb nyolcz nappal a biróságnál bejelentett közös megegyezéssel a tárgyalást elnapolhatják. Ezen az eseten kivül az ellenfél beleegyezése az elnapolásnak és az elhalasztásnak a 238. és a 239. §-ban megjelölt törvényes feltételeit nem pótolja.
241. § A biróság a határnap elnapolását és a tárgyalásnak vagy folytatásának elhalasztását hivatalból csak akkor rendelheti el, ha a tárgyalás megtartását vagy folytatását másnemü halaszthatatlan hivatalos tennivaló vagy egyéb fontos ok gátolja.
242. § Elnapolás vagy elhalasztás esetében az elnök egyidejüleg kitüzi az uj határnapot.
Ha az uj határnapon a biróság más tagokból alakul - és a szükséghez képest ezen az eseten kivül is - a tárgyalás ismétlendő. A korábbi tárgyalás eredménye, a mennyiben az iratokból vagy egyébként - azonban bizonyitás felvétele nélkül - megállapitható, ebben az esetben is megtartja érvényességét.
Ha a felek előadása a korábbi tárgyalásnak az iratokból vagy egyébként megállapitható eredményétől eltér, az elnök az előadás kiigazitásáról gondoskodik, és szükség esetében az iratokat a biróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel fel is olvastathatja.
243. § A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell késziteni. (440. §)
A tárgyalásnál a törvényszék előtt mindig, a járásbiróság előtt pedig a lehetőséghez képest jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
1. a biróság megjelölését és a tárgyalás helyét és idejét;
2. a birák, esetleg a jegyzőkönyvvezető és a tolmács megnevezését;
3. a megjelent felek és képviselőik nevét és perbeli állását;
4. az ügy megjelölését;
5. annak a megemlitését, hogy a tárgyalást nyilvánosan tartották, vagy hogy a nyilvánosság ki volt zárva.
A több határnapon folytatott tárgyalásról egy jegyzőkönyvet lehet késziteni. Ebben az esetben az 1-5. pontokban megjelölt körülményeket csak annyiban kell ismételni, a mennyiben az uj tárgyaláson módosulnak.
244. § A tárgyalás menetét a jegyzőkönyvben csak általánosságban kell feltüntetni.
A jegyzőkönyvbe való felvétellel vagy a jegyzőkönyvhöz mellékelt és benne felhivott irattal különösen tanusitandók:
1. az elismerés, a lemondás és az egyesség, a mely által a peres ügy egészben vagy részben elintéztetik, valamint a feleknek a 231. § utolsó bekezdése szerint létrejött megállapodása;
2. azok a kérelmek és nyilatkozatok, a melyeknek jegyzőkönyvbe vételét a törvény megszabja;
3. a per birósága előtt felvett bizonyitás eredménye, nevezetesen a tanuk vallomása, a szakértők véleménye, az eskü alatt kihallgatott felek nyilatkozatai, a felek megállapodása az esküre nézve (377. §), és az eskü letétele vagy megtagadása, valamint a szemle eredménye;
4. az itéletek, a szóbeli tárgyalás alapján hozott végzések és kihirdetésük.
A szakértőknek külön irásba foglalt véleményét, valamint a bizonyitás felvételéről és a felek személyes megkérdezéséről szóló külön jegyzőkönyveket a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.
245. § A törvényszéki eljárásban a félnek jogában áll olyan kérelmeket és ténybeli előadásokat (221. §), a melyek az előkészitő iratokban nincsenek előadva, vagy tartalmuktól eltérnek, a tárgyalás folyamán a jegyzőkönyvhöz melléklendő irattal megállapitani. A biróság az irat helyességét ellenőrzi és a meg nem felelő irat csatolását megtagadja.
Az elnök hivatalból is elrendelheti, hogy a tárgyaláson előterjesztett, az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentőséggel biró kérelmek és módositásaik, továbbá besimerések és más lényeges nyilatkozatok, valamint az, hogy a fél az ellenfél tényállitására vagy okiratára a biróság felszólitása után sem nyilatkozott, közvetlenül a jegyzőkönyvbe vétessenek fel.
A fél kérelmére meg kell a jegyzőkönyvben állapitani, hogy az előkészitő iratban foglalt ténybeli előadásait a szóbeli tárgyaláson változatlanul, vagy az első és második bekezdés értelmében megállapitott módositásokkal előadta.
246. § A járásbirósági eljárásban a tárgyaláson előterjesztett kérelmeket, a melyek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére jelentősek, és módositásaikat hivatalból jegyzőkönyvbe kell venni. Szintén hivatalból jegyzőkönyvbe veendők a feleknek az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére nézve lényeges tényállitásai és az ellenfélnek valóságukra vagy valótlanságukra tett nyilatkozatai, a felajánlott bizonyitékokra való hivatkozással, tekintet nélkül a felek szóváltásainak sorrendjére, lehető rövid szövegezéssel.
Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a biróság határozatában a felek szóbeli előadásából és a bizonyitás felvételéből kiderült olyan körülményre is hivatkozhassék, a mely a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincs felvéve.
247. § A jegyzőkönyv és a mellékletei a felek előtt felolvasandók vagy megtekintés végett feltárandók. A jegyzőkönyvbe ennek megtörténtét fel kell venni.
A jegyzőkönyv a felek megjegyzései alapján kiegészithető és kiigazitható.
A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyzőkönyvvezető és esetleg a tolmács irják alá.
A járásbirósági eljárásban a jegyzőkönyvet a birón, esetleg a jegyzőkönyvvezetőn és a tolmácson kivül a felek is aláirják. Ha a felek a jegyzőkönyv aláirását megtagadják, ezt a jegyzőkönyvben meg kell jegyezni.
A jegyzőkönyvben semmit sem szabad a sorok közé, fölé vagy alá irni. Ha szavakat kell törölni, a törlést ugy kell megtenni, hogy a szavak olvashatók maradjanak. Pótlásokat a jegyzőkönyv szélére vagy aljára kell irni és - ha lényegesek - külön kell aláirni.
248. § A biróság a fél kérelmére elrendelheti a szóbeli tárgyalásnak vagy egy részének gyorsirással való feljegyzését, ha a kérelmező fél a gyorsiró alkalmazásának költségét a kérelem előterjesztésekor a biróságnál leteszi.
A tárgyalást gyorsiró alkalmazása végett elhalasztani vagy elnapolni nem szabad.
Ha a biróság a gyorsirói feljegyzést elrendelte, a gyorsirót a kérelmező fél meghallgatásával az elnök rendeli ki.
A gyorsiró müködésének megkezdése előtt esküt tesz arra, hogy a hallottakat hiven fogja feljegyezni és helyesen fogja közönséges irásba áttenni. A gyorsiróul alkalmazott birósági hivatalnok nem tesz ily esküt.
A közönséges irásba való áttételt a feljegyzés befejezésétől 48 óra alatt át kell adni az elnöknek, a ki azt az iratokhoz csatolja.
Ha a gyorsirói feljegyzést nem valamennyi fél kérte, annak a költségét a kérelmező fél vagy felek viselik akkor is, ha a perköltségben az ellenfél van marasztalva.
A gyorsirói feljegyzést a biróság csakis az itéleti tényállás kiigazitásánál (408. §) hasznáhatja fel a körülményekhez képest.
Az e § alapján hozott végzés vagy tett intézkedés ellen jogorvoslatnak nincs helye.
249. § A tárgyalásra megszabott alakszerüségek megtartása csak a tárgyalási jegyzőkönyvvel bizonyitható.
250. § A tárgyalási jegyzőkönyvnek, valamint a kiküldött vagy megkeresett biró előtt a per folyamában felvett jegyzőkönyvnek és mellékleteinek tartalmát a perbiróság hivatalból figyelembe veszi.
251. § A kiküldött vagy a megkeresett biró előtti eljárásban jegyzőkönyvvezető alkalmazandó. A jegyzőkönyvnek ily esetben a 243. § 1-4. pontjaiban emlitett kellékeken kivül a végzett eljárást kimeritően kell tartalmaznia.
A jegyzőkönyvet az eljárásban résztvevő személyek előtt fel kell olvasni és velük aláiratni, vagy aláirásuk hiányának okát a jegyzőkönyvben megjegyezni. Egyebekben ezekre a jegyzőkönyvekre a 247. § alkalmazandó.
252. § A felek a tárgyalási jegyzőkönyvet, valamint mellékleteit és az ügyükre vonatkozó egyéb iratokat megtekinthetik, és a birói ügyviteli szabályokban megállapitott módon másolatot is vehetnek róluk.
Harmadik személynek az iratok megtekintését és másolat vételét a felek beleegyezése nélkül a biróság elnöke engedheti meg. Az engedély meg nem tagadható, ha a harmadik személy jogos érdekét valószinüvé teszi.
A határozatok tervezeteit és a biróságnak ezek előkészitésére szerkesztett iratait, valamint a szavazásra vonatkozó iratokat a felek nem tekinthetik meg.
253. § Az ebben a fejezetben foglalt szabályok azokban az esetekben is megfelelően alkalmazandók, a melyekben a törvény szerint szóbeli tárgyalásnak van helye, vagy a melyekben a törvényszék a feleket szóbeli tárgyalás utján hallgatja meg.
Közbenszóló kérdésekben az ellenfél előkészitő iratot adni nem köteles.
254. § Oly kérelmek felől, a melyek a törvény szerint az ellenfél meghallgatásával szóbeli tárgyalás nélkül elintézhetők, az elnök vagy az általa megbizott biró az ellenfelet irásban vagy jegyzőkönyvileg hallgatja meg. Ha biróság ilyen esetben szóbeli tárgyalást talál szükségesnek, határnapot tüz és a feleket arra megidézi.
Ha azokban az esetekben, a melyekben valamely kérelem a törvény szerint az ellenfél meghallgatása nélkül elintézhető, meghallgatás mutatkozik szükségesnek, az első bekezdés megfelelően alkalmazandó.
255. § Számadási, vagyonelkülönitési s más hasonló viszonyokat tárgyazó perekben, a mennyiben ez a vitás követelések vagy ellenkövetelések nagy száma miatt szükségesnek mutatkozik, a törvényszék az érdemleges tárgyalás megkezdése után a tanács tagjai közül kiküldött biró előtt előkészitő eljárást rendelhet.
A járásbirósági eljárásban ily előkészitő eljárásnak nincs helye.
256. § A törvényszék az előkészitő eljárást rendelő végzésben a kiküldött birót megnevezi és az előkészitő tárgyalás határnapját kitüzi, kivéve, ha czélszerübbnek mutatkozik a határnap kitüzését a kiküldött biróra bizni.
Elnapolás vagy elhalasztás esetében a kiküldött biró tüzi ki az uj határnapot.
A kiküldött biró akadályoztatása esetében helyettesitéséről az elnök gondoskodik.
257. § A feleknek a kiküldött biró előtti eljárásban is ügyvéd által kell magukat képviseltetniök.
Az egyes követeléseket, a kiküldött biró által kijelölt sorban, elkülönitve a járásbirósági eljárás szabályai szerint kell tárgyalni.
A tárgyalást addig kell folytatni, mig az egész jogvita vagy külön eldöntésre alkalmas valamely vita határozathozatalra vagy bizonyitás elrendelésére megérett.
258. § Az előkészitő eljárásról vezetett jegyzőkönyvben megállapitandó:
1. hogy mely követeléseket terjesztettek elő;
2. hogy az ellenfél a követelést elsimerte-e, vagy hogy azzal szemben minő ellenkérelmet adott elő;
3. hogy a vitás követelés igazolására és megdöntésére mely tényállitásokat tettek; ezek közül melyeket ismertek be és melyeket vontak kétségbe, a kétségbevontak bizonyitására pedig minő bizonyitékokat neveztek meg és ezekre minő nyilatkozatot tettek.
A megállapitás a jegyzőkönyvben a felek szóváltásainak mellőzésével, minden egyes követelés tárgyalásának befejezése után, a tárgyalás eredménye alapján történik.
259. § Ha valamelyik fél az előkészitő eljárásra kitüzött határnapon meg nem jelenik, a kiküldött a megjelent féllel tárgyal.
Ha a megjelent fél valamely követelésre nézve csak oly tényállásokat terjeszt elő, a melyeket a meg nem jelent féllel a biróságnál már előzőleg letett előkészitő iratban közölt, a kiküldött erre a követelésre nézve a tárgyalást befejezi. Ebben az esetben a megjelent félnek tényállitásai bizonyitásra nem szorulnak, a meg nem jelent félnek előadásai pedig elmulasztottaknak tekintendők.
Oly követelések tekintetében, a melyekre nézve a tárgyalás a második bekezdés értelmében be nem fejezhető, a kiküldött a megjelent félnek előkészitő irattal nem közölt előadásait jegyzőkönyvbe veszi és a tárgyalás folytatására azonnal uj határnapot tüz. erre a meg nem jelent felet megidézi, s egyuttal vele a jegyzőkönyvnek a korábban nem közölt előadásokra vonatkozó másolatát közli. Ha a fél az uj határnapon sem jelenik meg, a második bekezdésben emlitett következményeken felül a jegyzőkönyv másolatával közölt tényállások szintén nem szorulnak bizonyitásra.
Valamelyik félnek a határnapról való elmaradása a korábbi határnapon már jegyzőkönyvbe vet előadásainak érvényességét nem érinti.
A kiküldött biró előtti határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye.
260. § Az előkészitő eljárás befejezése után a kiküldött az iratokat az elnöknek bemutatja, ki az ügy szóbeli tárgyalására határnapot tüz.
Ha az előkészitő tárgyalásra a felek egyike sem jelenik meg, az elmulasztott határnaptól számitott három hónap alatt bármelyik fél a kiküldöttnél az előkészitő tárgyalásra uj határnap kitüzését kérheti. Ha e határidő alatt egyik fél sem terjeszt elő ilyen kérelmet, a kiküldött az iratokat az elnöknek bemutatja. Ebben az esetben a tárgyalás kitüzése nélkül a 446. § első és utolsó bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
261. § A szóbeli tárgyalás alapjául abban az esetben is az előkészitő eljárásról felvett jegyzőkönyv szolgál, ha a felek egyike a szóbeli tárgyalásra kitüzött határnapon nem jelenik meg.
A jegyzőkönyvbe fel nem vett tényállitások, bizonyitékok és nyilatkozatok a szóbeli tárgyalás alkalmával csak akkor pótolhatók, ha a fél nyomban valószinüvé teszi, hogy a kiküldött biró előtt kitüzött határnapon hibáján kivül nem jelenhetett meg, vagy a szóban forgó előadásokat a kiküldött biró előtt hibáján kivül nem érvényesithette. Ha az ellenfél a szóbeli tárgyalást elmulasztotta, a meg nem jelenés következményei e pótlások tekintetében csak akkor állanak be, ha ezek a pótlások a mulasztó féllel az előkészitő eljárás befejezése után kellően közölve voltak.
262. § Az előkészitő eljárás eredményét a szóbeli tárgyaláson a felek adják elő. Ha a felek, illetőleg a megjelent fél előadása az előkészitő eljárásról felvett jegyzőkönyv tartalmának meg nem felel, az elnök az előadás kiigazitásáról gondoskodik, szükség esetében a jegyzőkönyvet a biróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.
A biróság elrendelheti az előkészitő eljárás kiegészitését.
263. § Olyan tényállitásokat, a melyeket az ellenfél a szóbeli tárgyaláson beismert, bizonyitani nem szükséges.
Ugyanez a hatálya van a kiküldött vagy a megkeresett biró előtt történt és jegyzőkönyvbe vett beismerésnek is.
264. § A beismerés hatályosságára nincsen befolyással az, ha önálló, a beismert tényállitással nem ellenkező állitások vannak hozzákapcsolva,
Mennyiben legyen valamely nyilatkozat, a mely az ellenfél tényállitását módositja, beismerésnek vagy tagadásnak tekintendő, az eset körülményei szerint a biróság itéli meg.
265. § A biróság a körülmények szorgos méltatásával itéli meg, hogy a perben tett beismerés visszavonással mennyiben veszti el hatályát.
A beismerés hatályát veszti, ha az ellenfél a visszavonásba beleegyezik.
266. § Olyan tényállitásokat, a melyeket az ellenfél a szóbeli tárgyalás folyamában a nyilatkozásra történt felhivás után kifejezetten nem tagad, és a melyek valóságukkal össze nem férő előadás által közvetve tagadottaknak sem tekinthetők, bizonyitani nem szükséges, hacsak az ellenfél egyéb előadásaiból nem következik, hogy azokat tagadni akarja.
A biróság a körülmények szorgos méltatásával itéli meg azt, hogy a félnek olyan nyilatkozata, mely szerint az ellenfél tényállitásának valóságáról nincs tudomása, vagy arra nem emlékezik, tagadásnak tekinthető-e.
267. § A biróság által köztudomásunak ismert tényeket bizonyitani nem szükséges. Ugyanez áll azokra a tényekre nézve is, a melyekről a biróságnak hivatalos tudomása van.
Ezeket a tényeket a biróság akkor is figyelembe veszi, ha a felek fel nem hozták, köteles azonban a feleket e tényekre a tárgyaláson figyelmeztetni.
268. § Más államban érvényes jogszabályokat, ideértve a viszonosságra vonatkozó szabályokat is, továbbá a helyi és különszerü szokásokat, valamint a helyhatósági szabályokat csak akkor kell bizonyitani, ha a biróság nem ismeri azokat. A biróság azonban a jogszabályok megismerése végett felhasználhat a felek részéről fel nem hozott forrásokat is, és az e végre szükséges lépéseket hivatalból is megteheti.
269. § A bizonyitás azt a felet terheli, a kinek érdekében áll, hogy a biróság az állitott tényt valónak tekintse. Ehhez képest azokat a tényeket, a melyek a jog megalapitására szolgálnak, annak a félnek kell bizonyitania, a ki a jogot érvényesiteni akarja, ellenben azokat a tényeket, a melyek az érvényesitett jog létrejöttét kizárják, vagy a jogot megszüntetik, annak a félnek kell bizonyitania, ki a jog érvényesitését ellenzi.
270. § A biróság a tényállitás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és a bizonyitás egész tartalmának szorgos méltatásával itéli meg. Azok az okok, a melyek a biróság meggyőződését előidézték, ugyszintén azok, a melyek miatt a biróság a bizonyitást elégtelennek tartja vagy a fél ajánlotta bizonyitást mellőzte, az itéletben tüzetesen előadandók.
Törvényes bizonyitási szabályokhoz a biróság meggyőződésének alkotásában csak az e törvényben kijelölt esetekben van kötve.
271. § A biróság kárnak, elmaradt haszonnak vagy alapjára nézve nem vitás vagy bebizonyitott más követelésnek birói megállapitástól függő mennyiségét, ha a felek részéről ajánlott bizonyitás megnyugtató eredményt nem nyujtott, vagy eredményt előreláthatólag nem igér, minden körülmény figyelembevételével legjobb belátása szerint állapitja meg. A biróság, a mennyiben véleményének alkotásához szükségesnek találja, nemcsak szakértők meghallgatását, hanem bizonyitásfelvételt és tudakozódásokat is hivatalból foganatosithat.
272. § Azokat a jogszabályokat, a melyek szerint valamely ténykörülmény egyáltalában, vagy az ellenkező bizonyitásáig valónak tartandó, valamint a törvényes vélelmeket a 269. és a 270. § rendelkezése nem érinti.
273. § Bizonyitani olyan ténykörülményekkel is lehet, a melyek magukban véve, vagy együttvéve a tényállás valóságára vagy valótlanságára alapos következtetést engednek. Ezenkivül a biróság a tényállitás valóságára vagy valótlanságára a tárgyalás egyéb körülményeiből is következtetést vonhat.
274. § A bizonyitást a perbiróság a szóbeli tárgyalás folyamán veszi fel, és a bizonyitás felvételét csak az e törvényben meghatározott esetekben bizhatja a tanácsnak kiküldött tagjára vagy megkeresett biróra.
275. § Ha a bizonyitás felvételének elrendelése következtében a tárgyalást el kell hlasztani, a biróság a bizonyitás felvételét elrendelő végzésben a bizonyitandó tényeket és a bizonyitó eszközöket megjelöli, és egyuttal kitüzi az uj tárgyalási határnapot.
Ha azonban a bizonyitást kiküldött vagy megkeresett biró veszi fel, a biróság a tárgyalás folytatására a bizonyitás felvételét elrendelő végzésben a határnapot csak abban az esetben tüzi ki, ha a bizonyitásfelvétel befejezésének idejét előre megállapithatja; ellenkező esetben a biróság a tárgyalás folytatására a határnapot a bizonyitás felvételének befejezése után hivatalból tüzi ki.
Ha a bizonyitásfelvétel foganatosithatása kétségesnek mutatkozik vagy bizonytalan ideig tartó akadályba ütközik, a biróság a bizonyitás felvételének elrendelésekor vagy utóbb is, bármelyik fél kérelmére, a tárgyalás folytatására megfelelő határnapot tüzhet ki. A kérelem felől, ha azt a szóbeli tárgyaláson kivül a bizonyitó fél ellenfele terjeszti elő, a bizonyitó felet meg kell hallgatni.
Az előbbi bekezdés esetében a bizonyitásfelvételről szóló jegyzőkönyv csak akkor vehető figyelembe, ha annak a tárgyalásnak bezárása előtt érkezik meg, a mely a fennforgó kérdést elintéző határozatot megelőzi.
276. § A biróság a bizonyitás felvételét elrendelő végzéséhez nincs kötve.
A biróság elrendelheti a bizonyitás felvételének ismétlését vagy kiegészitését. Elrendelheti továbbá, hogy a kiküldött vagy a megkeresett biró által felvett bizonyitás a szóbeli tárgyalás folyamában ismételtessék vagy kiegészittessék.
277. § Ha a biróság a bizonyitás felvételét kiküldött biróra bizza, a bizonyitás felvételét elrendelő végzésben a kiküldött birót megnevezi és a bizonyitásfelvétel határnapját is kitüzi, kivéve, ha a határnap kitüzését czélszerübbnek mutatkozik a kiküldött biróra bizni.
A bizonyitás felvétele végett netalán szükséges uj határnapot a kiküldött biró tüzi ki.
Ha a kiküldött biró a megbizás teljesitésében akadályozva van, helyette az elnök nevez kiküldöttet.
278. § Ha a bizonyitásfelvételt más biróságnak kell foganatositania, e biróságot az elnök keresi meg.
Ha a bizonyitási eljárás folyamában más belföldi biróságot kell megkeresni, ezt a biróságot a bizonyitás felvételére kiküldött vagy megkeresett biró keresi meg és erről a feleket értesiti.
279. § A felek a bizonyitásfelvételnél abban az esetben is jelen lehetnek, ha az nem a perbiróság előtt történik. E végből a kiküldött vagy a megkeresett biró a feleket az általa kitüzött határnapról értesiti.
280. § A bizonyitás felvétele a kellően értesitett felek távollétében is a lehetőség szerint foganatositandó.
A bizonyitás felvételénél jelen nem volt fél a határnap elmulasztása miatt igazolást nem kérhet, a perbiróság azonban kérelmére és költségére a bizonyitásnak uj felvételét vagy kiegészitését elrendelni köteles, ha a fél nyomban valószinüvé teszi, hogy a bizonyitás felvételénél hibáján kivül nem lehetett jelen, és hogy a bizonyitás felvétele e miatt hiányos.
281. § Ha a bizonyitás felvétele vagy folytatása végett uj határnapot kell kitüzni, a határnapot a kiküldött vagy a megkeresett biró abban az esetben is hivatalból tüzi ki, ha a korábbi határnapon a bizonyitó fél meg nem jelent, vagy ha egyik fél sem jelent meg.
282. § Ha a bizonyitásfelvétel alkalmával a kiküldött vagy a megkeresett biró előtt olyan vitás kérdés merül fel, a melytől a bizonyitásfelvétel folytatása függ, a perbiróság határoz, kivéve, ha e kérdés elintézését a törvény a kiküldött vagy a megkeresett biró hatáskörébe utasitja. E közbenszóló kérdések tárgyalására a perbiróság hivatalból tüz határnapot.
Ha a megkeresés külföldi biróságtól származott, a megkeresett biró a felől a kérdés felől is határoz, a mely egyébként a perbirósághoz van utalva.
283. § Ha a bizonyitásfelvételt külföldön kell foganatositani, a megkeresést az elnök az illető állammal szemben fennálló jogszabályok szerint teljesiti. Ha a felek a biróság felhivására kijelentik, hogy a bizonyitásfelvételnél jelen kivánnak lenni, az illető hatóságot az iránt is meg kell keresni, hogy a bizonyitásfelvétel idejét és helyét idejekorán közölje.
A biróság az arra alkalmas esetben a bizonyitó fél kérelmére a megkeresvényt a foganatositás kieszközlése végett a bizonyitó félnek átadhatja, vagy pedig a megkeresés mellőzésével a bizonyitó félre bizhatja, hogy a bizonyitás felvételéről az illető állam törvényeinek megfelelő közokiratot szerezzen be. Ezekben az esetekben a félnek a bizonyitás felvételéről szóló iratok bemutatására határidő tüzendő ki, a melynek sikertelen letelte után bármelyik fél kérheti, hogy a tárgyalás folytatására határnapot tüzzenek. A 275. § utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.
A bizonyitó fél az előbbi bekezdés eseteiben ellenfelét a bizonyitásfelvétel idejéről és helyéről a lehetőség szerint idejekorán értesiteni köteles. Ha a fél a kellő értesitést elmulasztotta, a biróság állapitja meg, hogy a bizonyitásfelvétel mennyiben használható a perben.
A biróság a külföldön foganatositandó bizonyitásfelvétel elrendelését az ellenfél kérelmére mellőzheti, ha a felek meghallgatása után valószinünek mutatkozik, hogy a bizonyitásfelvétel elrendelése eredményre nem fog vezetni.
Ha pedig attól lehet tartani, hogy a külföldön foganatositandó bizonyitásfelvétel a per befejezését rendkivül késleltetné, a biróság a 275. § harmadik és utolsó bekezdése szerint járhat el.
A második, a harmadik, a negyedik és az ötödik bekezdésnek rendelkezései nem alkalmazandók, ha a bizonyitás felvételét a külföldi hatóságnak a belföldi biróság közvetlen megkeresésére kell foganatositania.
284. § Ha az a bizonyitásfelvétel, a melyet e törvény hatályosságának területén kivül foganatositottak, ennek a törvénynek megfelel, a biróság azt akkor is figyelembe veheti, ha érvényessége a felvétel helyének törvénye alapján megtámadható.
285. § A bizonyitás felvételére és eredményére a felek az ügy érdemének folytatólagos tárgyalásával együtt tehetik meg észrevételeiket.
Ha a bizonyitást nem az itélő biróság vette fel, eredményét a felek adják elő a tárgyaláson. Ha a felek, illetőleg a megjelent fél előadása az iratok tartalmának meg nem felel, az elnök az előadás kiigazitásáról gondoskodik, szükség esetében az iratokat a biróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ezek a szabályok abban az esetben is megfelelően alkalmazandók, ha a perbiróság előtt a tárgyalás folyamában történt bizonyitásfelvétel eredményének előadása a biróság tagjaiban beállott változás következtében, vagy más okból szükséges. A biróság a korábban történt bizonyitásfelvételt tagjaiban beállott változás esetében is felhasználhatja.
286. § Annak a félnek, a ki tanuval akar bizonyitani, a tanuval bizonyitandó tényeket meg kell jelölnie, és a tanut akként kell megneveznie, hogy meg lehessen idézni.
287. § A fél a szóbeli tárgyalásra magával is hozhatja tanuját. Ez esetben a biróság a tanut, ha kihallgatása különben szükségesnek mutatkozik, a tárgyalás folyamán kihallgatni köteles.
288. § A biróság a tényállás felderitése, vagy a felek között vitás ténykörülmények bizonyitása végett hivatalból is rendelhet tanukihallgatást, ha a feleknek - habár csak az előkészitő iratokban foglalt - előadásaiból, más bizonyitásfelvétel eredményéből vagy a pernek egyéb adataiból kitünik, hogy a tanukihallgatás a tényállás felderitésére vagy a ténykörülmények bizonyitására szolgálhat.
A biróság a tanu kihallgatása végett bármelyik felet felhivhatja a tanu megnevezésére (286. §) és a 270. § szerint itéli meg annak a körülménynek a kérdés eldöntésére való befolyását, ha a fél a tanut elegendő ok nélkül meg nem nevezi.
289. § A biróság a tanu kihallgatását kiküldött vagy megkeresett biróra bizhatja:
1. ha a valóság kideritése végett a tanunak a hely szinén való kihallgatása mutatkozik czélszerünek;
2. ha a tanu a perbiróság előtt való megjelenésben akadályozva van;
3. ha a tanunak a perbiróság előtt való kihallgatása aránytalanul nagy költséget okozna, kivéve, ha valamelyik fél késznek nyilatkozik arra, hogy az ebből eredő költségtöbbletet megtérités nélkül viselni fogja, és a többlet fedezésére a megállapitott összeget a biróság utasitására a kitüzött határidő alatt a perbiróságnál leteszi;
4. ha a tanunak a perbiróság előtt való kihallgatása tetemes nehézségbe ütközik.
Katonai vagy katonailag megszállott épületben (hajón) tanukihallgatást csak az épület (hajó) parancsnokának értesitése után és az általa kirendelt katonai személy jelenlétében szabad foganatositani. Ha a parancsnok e czélra katonai személyt nem rendelt ki, vagy a kirendelt katonai személy nem jelenik meg, ez a körülmény a tanu kihallgatását nem akadályozza.
290. § Lakásukon hallgatandók ki:
1. a királyi ház tagjai;
2. azok, a kik aggkoruk, betegségük, testi fogyatkozásuk vagy más ok miatt az idézésre meg nem jelenhetnek.
A királyi ház tagjait Budapesten a kir. Curia elnöke, a kir. itélőtáblák vidéki székhelyén a kir. itélőtábla elnöke, más helyen pedig annak a törvényszéknek az elnöke hallgatja ki, a melynek területén a királyi háznak kihallgatandó tagja lakik vagy tartózkodik.
A nemzetközi megállapodások és a nemzetközi jognak egyéb szabályai, a melyek a személyes mentességet élvező személyeknek tanukként való kihallgatására vonatkoznak, érintetlenül maradnak. A 9. § utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.
291. § A tanut, ha megidézése szükséges, az elnök, ha pedig a kihallgatás kiküldött vagy megkeresett biró utján történik, a kiküldött illetőleg a megkeresett biró idézi meg.
Az idézésnek a tanukihallgatást rendelő végzésre való hivatkozással magában kell foglalnia a felek megnevezését, a tanu felhivását, hogy a megjelölt időben és helyen a törvényes következmények terhe alatt jelenjen meg és a szükséghez képest a ténykörülményeknek, a melyekre a tanu kihallgatandó lesz, tájékozató megjelölését.
292. § Ha a fél a tanunak a biróság elé állitására vállalkozik, a tanu megidézése nem szükséges. Ha a fél a tanut a kihallgatására kitüzött határnapon elő nem állitja, a biróság kihallgatását mellőzheti.
293. § Ha a tanu megidézését sikertelenül kisérelték meg, és alaposan lehet attól tartani, hogy a kisérlet ismétlése is sikertelen lesz, a 275. § harmadik és utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.
294. § Ha a tanukép megidézendő személy oly közszolgálatban áll vagy oly magánvállalatnál van alkalmazva, a melynél eltávozása esetében helyettesitése a közérdek szempontjából szükséges, megidézéséről fellebbvalója egyidejüleg értesitendő.
A fegyveres erő vagy a csendőrség tényleges szolgálatban levő tagjának, valamint a rendőrség vagy a pénzügyőrség személyzetéhez tartozó egyénnek megidézéséről a 164. § intézkedik.
295. § A perbiróság a tanu megidézését, vagy ha a tanu kihallgatása más biróság által foganatositandó, a biróság megkeresését attól teheti függővé, hogy a bizonyitó fél a tanu illetményeinek (314. §), a tanukihallgatásnál netalán felmerülő tolmácsköltségnek és dijnak, valamint a birósági költségnek a fedezésére, a végzésben kitüzendő határidő alatt, bizonyos összeget tegyen le a perbiróságnál.
A letétel annak a félnek hagyandó meg, a ki a tanura hivatkozott; ha pedig a biróság a tanu kihallgatását hivatalból rendelte el, annak a félnek, a kinek a tényállás tisztázása illetőleg a bizonyitás érdekében van.
Ha a fél a letételt a kitüzött határidőben nem teljesiti, a tanu megidézése, ha pedig a tanu kihallgatása más biróság által foganatositandó, ennek megkeresése mellőzendő, kivéve, ha a fél a letételt még oly időben pótolja, hogy a tanut az eljárás késleltetése nélkül ki lehet hallgatni.
296. § Azt a kellően megidézett tanut, a ki a kihallgatásra kitüzött határnapon meg nem jelenik, az elmaradásával okozott költségben, valamint hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetésben el kell marasztalni.
Ha a kellően megidézett tanu ismét nem jelenik meg, a költségben és a pénzbüntetésben ujra elmarasztalandó és elővezettethető.
A költségben és a pénzbüntetésben marasztaló határozat ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
Katonai büntető biróságnak alávetett személy megbüntetése és elővezetése végett a fellebbvalójához kell fordulni.
297. § Ha a tanu elmaradását alapos okkal kimenti, a költségben és büntetésben nem marasztalható, ha pedig már el volna marasztalva, a marasztaló határozatot hatályon kivül kell helyezni.
A perbiróság a tanu által előadott körülmények figyelembe vételével a kiszabott pénzbüntetést leszállithatja.
A tanu e részben bejelentését és kérelmeit benyujthatja irásban, vagy a jegyzőkönyvvezetőnél jegyzőkönyvbe mondhatja, legkésőbben azonban a kihallgatásra kitüzött legközelebbi határnapon, a melyen a tanu megjelent, szóval kell előadnia.
A biróság a tanu kérelme felől a felek meghallgatása nélkül határozhat.
A kérelmet megtagadó határozat ellen felfolyamodásnak van helye. A kérelemnek, valamint a megtagadó határozat ellen használt felfolyamodásnak a végrehajtás elrendelésére és folytatására halasztó hatálya van.
298. § Tanukép ki nem hallgatható:
1. lelkész arra, a mit vele a gyónásban, vagy egyébként a titoktartás egyházi kötelessége alatt közöltek;
2. közszolgálatban levő vagy abból kilépett egyén oly kérdésre, melyre nézve a tanuságtétellel a hivatali vagy szolgálati titoktartás kötelességét megsértené, ha e kötelesség alól illetékes fellebbvaló hatósága fel nem menti;
3. közszolgálatban lévő egyén oly ténykörülményre, mely közokirattal bizonyitható, kivéve, ha a közokirat aggályos, hézagos, vagy kiállitásának körülménye tárgya a bizonyitásnak.
A magyar és a közös miniszterekre, Horvát-Szlavon és Dalmátországok bánjára, az állami és a közös számvevőszék elnökeire nézve a felmentést a király adja.
A 2. pont szerint szükséges felmentés végett a perbiróság hivatalból keresi meg a felmentésre illetékes fellebbvaló hatóságot, a második bekezdés esetében pedig az igazságügyminiszterhez fordul. A felmentés csak abban az esetben tagadható meg, ha megadása közérdekbe ütközik.
299. § A tanuságtétel megtagadható:
1. ha a tanu a felek valamelyikének egyenes ágban rokona, testvére, házastársa vagy jegyese;
2. ha a kérdésre adandó felelet bünvádi eljárás alapjául szolgálhatna a tanu ellen, továbbá egyenes ágban rokona vagy sógora, unokatestvére és még közelebbi oldalrokona, házastársa vagy jegyese, házastársának testvére, testvérének házastársa, örökbefogadó vagy nevelő szülője, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja ellen, még pedig a házassági vagy sógorsági viszonyban levőkre nézve tekintet nélkül arra, hogy fennáll-e még a viszony alapját képező házasság vagy nem;
3. ha a kérdésre adandó felelet által a tanu vagy a vele az 1. pontban emlitett viszonyban álló személyek valamelyike becsületében, vagy a tanu vagyonában jelentékeny sérelmet szenvedne;
4. oly ténykörülményre nézve, a melyre a tanu nem nyilatkozhatik a nélkül, hogy a hivatásával járó titoktartás kötelességét, különösen mint ügyvéd, közjegyző, orvos, gyógyszerész, szülésznő vagy segédük meg ne sértse, a mennyiben a titoktartás kötelessége alól fel nem mentették;
5. ha a tanu a kérdésre adandó felelettel műszaki vagy ipari titkot árulna el.
Ha a tanu több pertárs közül csak egygyel vagy egyesekkel áll az 1. pontban megjelölt viszonyban, a tanuságtételt a többiekre nézve csak akkor tagadhatja meg, ha vallomása el nem különithető.
A tanut e § eseteiben a kihallgatás előtt, vagy midőn a kérdéses viszony kiderül, figyelmeztetni kell, hogy vallomásának megtagadására fel van jogositva.
300. § Az előbbi § 1. és 3. pontja alapján a tanuságtétel meg nem tagadható:
1. ha a kérdés oly jogügyletre vonatkozik, a melyben a kihallgatandó mint tanu volt alkalmazva;
2. ha a kérdés oly cselekményre vonatkozik, a melyet a tanu a vitás jogviszony tekintetében, mint valamelyik fél képviselője vagy megbizottja teljesitett, vagy a melyre nézve a félnek megbizást adott, vagy ha a tanu a vitás jogviszony tekintetében mint jogelőd jelentkezik;
3. ha a tanu családtagjának születésére, házasságára, életbenlétére vagy elhalálozására vonatkozó ténykörülmény bizonyitandó;
4. ha a kérdés családi viszonyon alapuló vagyonjogi ügyre vonatkozik.
301. § A tanu, ha a tanuságtételt a 299. § értelmében megtagadja, a megtagadás okát a kihallgatásra kitüzött határnap előtt irásban bejelentheti vagy jegyzőkönyvbe mondhatja, legkésőbben azonban a kihallgatás alkalmával adhatja elő. E joggal az is élhet, a kit tanukép megidéztek, habár a 298. § szerint tanukép ki nem hallgatható.
A megtagadás okát szükség esetében valószinüvé kell tenni. E végből a biróság a tanut a megtagadás okára nézve kihallgathatja és vallomására megesketheti.
A tanu bejelentéséről a feleket lehetőleg a kihallgatásra kitüzött határnap előtt kell értesiteni.
302. § A tanuságtétel megtagadásának jogosultsága felől, a felek meghallgatása után, a perbiróság végzéssel határoz.
Ha a tanu kihallgatására a határnap a perbiróság előtt volt kitüzve, a perbiróság e határnapon a felek és a tanu ujabb megidézése nélkül határoz a megtagadás jogosultsága felől.
Ha pedig a kihallgatást kiküldött vagy megkeresett birónak kellett volna foganatositani, a perbiróság a megtagadás jogosultságának tárgyalására és esetleg az ügy tárgyalásának folytatására hivatalból határnapot tűz ki, és erről a tanut értesiti.
A tanu bejelentése a tárgyalásnál abban az esetben is figyelembe veendő, ha a tanu a tárgyaláson nem jelenik meg. A tanu a tárgyaláson ügyvédi képviseletre nem szorul.
Az ellen a végzés ellen, a mely a tanut vallomástételre kötelezi, a tanu egyfoku felfolyamodással élhet, a melynek halasztó hatálya van.
303. § Ha a megjelent tanu ok előadása nélkül vagy az előadott ok jogerős elvetése után a tanuságtételt, ide értve az eskü (310. §) letételét is, a következményekre való figyelmeztetés ellenére megtagadja: a megtagadás által okozott költségben és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetésben elmarasztalandó.
Ha e büntetés kimondása eredménytelen maradt, a tanu letartóztatható és hat hétig elzárva tartható. Ezt az elzárást azonnal meg kell szüntetni, ha a tanu kötelességének eleget tesz, és e nélkül is, ha vallomásának felesleges volta kiderül, ha a pernek illető folyamodási szaka befejeződik, vagy ha a per szünetel.
A költségben és pénzbüntetésben marasztaló, valamint a letartózatást rendelő végzés ellen a tanu egyfoku felfolyamodással élhet.
Katonai büntető biróságnak alávetett személy ellen a biróság az e §-ban emlitett pénzbüntetést és elzárást nem alkalmaztathatja, hanem a megfelelő kényszeritő eszközök alkalmazása végett az engedetlen tanu fellebbvalójához fordul, a ki a vonakodót a törvény megtartására szoritja.
304. § A tanukat egyenkint kell kihallgatni. Ugyanabban az ügyben kihallgatandó több tanu közül egyik nem lehet a másik tanu kihallgatásánál. Az elnök eltilthatja a tanut attól, hogy az ügy tárgyalásánál jelen legyen.
A kihallgatás sorrendjét az elnök határozza meg.
A tanu a tárgyalás bezárása előtt, a 296. §-ban foglalt következmények terhe alatt, csak az elnök engedelmével távozhatik el.
Oly tanuk, a kiknek vallomásai egymással ellenkeznek, szembeállithatók egymással.
305. § A kihallgatás előtt a tanut figyelmeztetni kell arra, hogy köteles legjobb tudomása és lelkiismerete szerint a tiszta és teljes valóságot vallani, és hogy vallomását esküvel kell megerősitenie, egyuttal a tanut müveltségi fokához képest az eskü jelentőségére és a hamis tanuzás következményeire nézve is fel kell világositani.
A figyelmeztetés a szükséghez képest a kihallgatás folyamában és az eskütétel előtt ismételhető.
306. § A kihallgatás kezdetén a tanutól meg kell kérdezni nevét, korát, születési- és lakhelyét, családi állapotát és foglalkozását. A szükséghez képest továbbá a tanut a felekhez való viszonyára és egyéb oly körülményekre nézve is meg kell kérdezni, a melyek szavahihetőségét befolyásolhatják.
Ezután a tanunak alkalmat kell adni arra, hogy mindazt, a mit a kihallgatás tárgyára nézve tud, összefüggően mondja el. A tanuhoz vallomásának felvilágositása és kiegészitése, nevezetesen tudomása okának felderitése végett a szükséges kérdéseket kell intézni.
307. § A tanut az elnök hallgatja ki.
A biróság többi tagja is jogositva van a tanuhoz kérdéseket intézni.
Kérdéseket a felek is inditványozhatnak. Az elnök a feleknek kérelmükre megengedheti, hogy a tanuhoz közvetlenül is intézhessenek kérdéseket.
A felek inditványozott kérdéseiket irásban is átadhatják.
A fél részéről inditványozott vagy a tanuhoz közvetlenül intézett kérdés megengedhetősége felől a biróság határoz.
308. § A per birósága elrendelheti, hogy a tanu mutassa fel a kihallgatás alkalmával a birtokában levő okiratot, a mely az ügyre vonatkozhatik, és hogy a felmutatott okirat másolatban az iratokhoz csatoltassék és bizonyos időn át eredetiben is az iratokhoz csatolva vagy a biróságnál letéve maradjon. Ha a felmutatott okiratnak csak egy része vonatkozik az ügyre, a tanu beleegyezése nélkül az okirat eredetijét egész terjedelmében csak a biróság és esetleg a birósági szakértők tekinthetik meg, a felek előtt ellenben csak az okirat bevezetése, kelte és aláirásai, valamint az ügyre vonatkozó része tárható fel, és csak az ezeket tartalmazó és a biróság által elkészitett kivonat csatolható az iratokhoz, az eredeti pedig szükség esetében a biróságnál lepecsételve őrizendő meg.
Az oly tanuval szemben, a ki annak az okiratnak a felmutatását, a mely vallomása szerint birtokában van és az ügyre vonatkozik, alaptalanul megtagadja, a tanuságtétel megtagadásának következményeit (303. §) kell alkalmazni.
Azokon az eseteken kivül, a melyekben a tanuságtétel megtagadható, a tanu az okirat felmutatását akkor is megtagadhatja, ha a perben nem álló harmadik személy nevében birja az okiratot. A megtagadás bejelentésére, valamint a jogosultsága felőli tárgyalásra, a határozathozatalra és a felfolyamodásra a 301. és a 302. § alkalmazandó.
A félnek azt a jogát, hogy a tanutól az okirat kiadását vagy felmutatását és a felmutatás elmulasztásából eredő kárának megtéritését külön perrel követelhesse, ez a § nem érinti.
309. § A kihallgatás után a tanu előtt vallomását a jegyzőkönyvből fel kell olvasni, és ennek megtörténtét a jegyzőkönyvbe fel kell venni. A jegyzőkönyvet a tanu megjegyzései alapján ki kell egésziteni és ki kell igazitani.
A járásbirósági eljárásban vallomását a tanu aláirja. Ha a tanu az aláirást megtagadja, ezt az ok megjelölésével a jegyzőkönyvbe meg kell jegyezni.
A kiküldött és a megkeresett biró előtti eljárásban a 251. § alkalmazandó.
310. § A tanukat vallomásuk felolvasása illetőleg aláirása után egyenkint meg kell esketni.
Az esküt arra kell letenni, hogy a tanu legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat és csak az igazat mondotta, és hogy abból semmit sem hallgatott el.
Az eskü ezekkel a szavakkal kezdődik:
„Esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre” és ezekkel a szavakkal végződik: „Isten engem ugy segéljen.”
A ki azt állitja, hogy az eskü vallási meggyőződésével ellenkezik, eskü helyett ünnepélyes fogadással erősiti meg vallomását. A fogadás ezekkel a szavakkal kezdődik:
„Becsületemre és lelkiismeretemre fogadom”.
A biró azzal a tanuval, a kit a perben ismételten vagy pótlólag hallgatnak ki, a későbbi vallomást, ismételt megesketés helyett, a már letett esküre való hivatkozással erősittetheti meg. Ez a megerősités az eskü hatályával bir.
311. § A tanu az esküt rendszerint élőszóval, a felolvasott esküminta utánmondásával teszi le, és ez alatt jobb kezét szivén tartja.
A némák és a siketnémák, ha irni és olvasni tudnak, az esküt szövegének aláirásával teszik le, az ilyen siket tanuk pedig a velük közlött esküszöveget felolvassák.
Ha pedig a siketek, a némák és a siketnémák irni vagy olvasni nem tudnak, előre megesketett tolmács közremüködésével jelbeszéddel esküsznek.
312. § A tanu megesketését mellőzni kell:
1. ha kihallgatásakor életének tizennegyedik évét még be nem töltötte, vagy ha értelme fejletlenségénél vagy gyengeségénél fogva az eskü jelentőségéről kellő fogalma nincs;
2. ha elmebeli vagy testi fogyatkozásánál fogva a valóságot meg nem tudhatta vagy közölni nem képes;
3. ha a tanu hamis tanuzásért vagy hamis esküért jogerősen el volt itélve, habár büntetését kiállotta;
4. ha az érdekelt felek a tanu megesketésétől közös megegyezéssel elállanak.
Mellőzendő a megesketés akkor is, ha a kihallgatott csupán rendelkező nyilatkozatot tesz, a melynek hatálya az esküvel való megerősitéstől nem függ.
A tanu megesketése mellőzhető, - és pedig, a mennyiben a felek jelen vannak, meghallgatásuk után - ha a tanu vallomása az esküvel való megerősités esetében sem érdemelne hitelt. Ha ebből az okból a tanu megesketését a kiküldött vagy megkeresett biró mellőzte, a perbiróság elrendelheti a tanu utólagos megesketését.
313. § A tanu kihallgatása végett megkeresett vagy kiküldött biróval a tanu által bizonyitandó tényállást a kihallgatásához szükséges iratokkal együtt, valamint a tanuhoz intézendő kérdéseket is közölni kell.
A kiküldött vagy a megkeresett biró a tanuhoz a vele közölt és a felektől a 307. § értelmében inditványozott kérdéseken kivül a kihallgatáskor szükségeseknek mutatkozó egyéb kérdéseket is intézhet, okirat felmutatására (308. §) azonban a tanut csak akkor kötelezheti, ha ezt a perbiróság elrendelte. Előzetesen határoz továbbá egyes kérdések megengedhetősége, valamint a tanu megesketése felől. Ő teszi meg a tanu meg nem jelenése esetében a törvényes intézkedéseket, és ő szünteti meg ezeket. Az ellen a tanu ellen, a ki ok előadása nélkül vagy az előadott ok jogerős elvetése után megtagadja a tanuságtételt, ő rendeli el a 303. §-ban megállapitott következményeket.
314. § A tanu a megjelenésével járó szükséges utiköltségének és esetleg szükséges ellátási költségének megtéritését követelheti.
Időmulasztásának megtéritését csak akkor követelheti a tanu, ha a megjelenéssel keresetében károsodott.
Minden tanut meg kell kérdezni, hogy illetményeit követeli-e. A tanunak követelését azonnal be kell jelentenie és felszámitania. Utólagos bejelentésnek vagy felszámitásnak nincs helye.
Az illetményeket a kihallgató biróság illetőleg biró állapitja meg és a letett összegből azonnal utalványozza; ha pedig letétel nem volt elrendelve, vagy a letett összeg nem elegendő, a 295. § második bekezdésében megjelölt félnek az azonnali fizetést vagy pótlást végrehajtás terhe alatt meghagyja. Az illetmények megállapitása kérdésében hozott végzés ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye, melynek halasztó hatálya nincs. A képviselő ellen az illetmény behajtása végett végrehajtásnak nincs helye.
Ha a tanut más helyről idézik, az elnök illetőleg a kiküldött vagy a megkeresett biró neki kérelmére az utazás és a kihallgatás helyén való tartózkodás költségének fedezésére szükséges összeget a letett összegből a kihallgatás előtt előlegkép utalványozhatja.
315. § Az oly okirat, a melyet e törvény hatályosságának területén közhatóság hivatalos hatáskörén belül, vagy közhitelességgel felruházott személy ügykörén belül az erre nézve megszabott alakban kiállit, mint közokirat, teljesen bizonyitja a benne foglalt intézkedést, határozatot, nyilatkozatot vagy tanusitást, ugyszintén teljesen bizonyitja azt is, hogy a közhatóság vagy közhitelességü személy által abban tanusitott nyilatkozatok és egyéb tények a valóságnak megfelelően vannak tanusitva.
Az első bekezdésben meghatározott bizonyitó ereje van annak az okiratnak is, a melyet külön törvényes rendelkezés közokiratnak nyilvánit.
Az e törvény hatályosságának területén kivül közhatóság által hivatalos hatáskörén belül, vagy közhitelességgel felruházott személy által ügykörén belül kiállitott okiratnak, a mely kiállitása helyének joga szerint teljes bizonyitó erejü közokiratnak tekintendő, ugyanaz a bizonyitó ereje van, mint az e törvény hatályosságának területén kiállitott közokiratnak.
A magyar állam hatóságai vagy az Ausztriával közös hatóságok által e törvény hatályosságának területén kivül kiállitott okiratok e törvény értelmében közokiratok.
316. § Az ellenbizonyitás a közokirattal szemben is meg van engedve.
317. § A magánokirat, ha valódisága nincs kétségbevonva vagy be van bizonyitva, az ellenkező bebizonyitásáig teljes bizonyitékul szolgál arra nézve, hogy kiállitója az abban foglalt nyilatkozatot magáévá tette:
1. ha a kiállitó a sajátkezüleg irt okiratot aláirta;
2. ha az idegen kézzel irt okiratot két előttemező tanu jelenlétében aláirta, vagy előttük az aláirást sajátkezü aláirásának elismerte;
3. ha a kiállitó aláirása vagy kézjegye az okiraton biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitve van.
Ha a kiállitó olvasni nem tud, vagy az okirat nyelvét nem érti, szükséges még az is, hogy a jelenlevő tanuk vagy a hitelesitő személy az okirat tartalmát a kiállitónak az általa értett nyelven megmagyarázzák, és hogy ez megtörtént, az okiraton illetőleg a hitelesitési záradékban tanusitsák.
Az ebben a §-ban meghatározott bizonyitó ereje van az idegen kézzel irott magánokiratnak akkor is, ha bejegyzésre köteles kereskedő cégével alá van irva.
318. § Oly magánokirat bizonyitó erejét, a mely nincs a 317. §-ban megszabott alakban kiállitva, a biróság a 270. § értelmében szabadon mérlegeli.
319. § Azokat a különös törvényes rendelkezéseket, a melyek a jogügyletek alaki érvényességére vonatkoznak, ez a törvény nem érinti.
Nem érinti ez a törvény azokat a törvényes rendelkezéseket sem, a melyek szerint az okirati bizonyitás csak közjegyzői okirattal történhetik.
320. § A biróság a 270. § szerint itéli meg, hogy az okiraton levő törlések, vakarások és más külső hiányok vagy rendellenességek az okirat bizonyitó erejét mennyiben csökkentik vagy szüntetik meg.
321. § Az e törvény hatályosságának területén kivül kiállitott magánokirat bizonyitó erejét a biróság e törvény szabályai szerint itéli meg. Az a magánokirat azonban, a melyet kiállitója valamely jogügylet bizonyitása czéljából adott ki, a kiállitás helyének joga szerint megillető bizonyitó erejét akkor is megtartja, ha az a teljes bizonyitó erejü magánokiratokra ebben a törvényben megszabott alakszerüségeknek nem felel meg.
322. § Az 1875:XXXVII. törvénycikknek a kereskedelmi könyvekkel, továbbá az alkuszok naplóival és kötjegyeivel való bizonyitásra vonatkozó 31-36. és 541-543. §-ait ez a törvény nem érinti. Az 1875:XXXVII. tc. 31. és 541. §-ában emlitett eskü kivételére és bizonyitó erejének megitélésére nézve azonban a jelen törvény 375. és 376. §-a alkalmazandó.
A külföldön vezetett kereskedelmi könyveknek, és a külföldi alkuszok naplóinak és kötjegyeinek bizonyitó erejét a biróság, a mennyiben e részben irányadó nemzetközi megállapodások másként nem rendelkeznek, a 270. § szerint szabadon mérlegeli.
323. § Azt az okiratot, a mellyel a fél bizonyitani akar, a tárgyaláson fel kell mutatni.
Az ellenfél kivánatára vagy a biróság rendeletére azt az okiratot, a mellyel a fél bizonyitani akar, a tárgyaláson azonnal eredetiben kell felmutatni. Ezen az eseten kivül a fél az okiratot másolatban, és ha az okiratnak csak egyes részei jelentősek, kivonatban (133. §) is felmutathatja.
Ha az okirat eredetije, másolata vagy kivonata a perre vonatkozó birósági iratok mellett már le van téve, felmutatása helyett elég erre hivatkozni.
324. § Ha a fél a kereskedelmi könyvek csak egyes tételeivel akar bizonyitani, a tárgyaláson csak a könyvnek biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett kivonatát kell felmutatnia. A biróság azonban az ellenfél kérelmére vagy hivatalból is elrendelheti a könyveknek eredetiben leendő megszemlélését. (331. §)
325. § A bizonyitó fél kérelmére az ellenfél a birtokában levő okiratot köteles felmutatni, ha a magánjog szabályai szerint az okiratot kiadni vagy felmutatni különben is köteles.
A biróság az ellenfél felmutatási kötelessége felől vita esetében végzéssel határoz. A végzés ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.
326. § A biróság a tényállás felderitése vagy a felek között vitás ténykörülmény bizonyitása végett hivatalból is elrendelheti, hogy a fél mutassa fel azt az okiratot, a mely a félnek - habár csak az előkészitő iratokban foglalt - előadása vagy a bizonyitásfelvétel eredménye szerint birtokában van.
327. § Ha a 325. vagy a 326. § szerint az okirat felmutatására kötelezett fél tagadja, hogy az okirat birtokában van, a biróság eskü alatt hallgathatja ki (373. §) a tagadás valóságának, valamint az okirat hollétének és annak a körülménynek a kideritése végett, hogy az okiratot nem szándékosan semmisitette meg vagy tette hasznavehetetlenné.
Ha a fél azt az okiratot, a mely beismerése vagy a bizonyitás eredménye szerint birtokában van, fel nem mutatja, valamint ha az eskü alatti vallomást megtagadja, vagy ha a vallomásából vagy egyébként kitünik, hogy az okiratot szándékosan megsemmisitette vagy hasznavehetetlenné tette, a biróság ennek a körülménynek a befolyását a per eldöntésére, valamint azt, hogy a féltől vagy az ellenféltől felmutatott másolat vagy az okirat tartalmára előadottak mennyiben érdemelnek hitelt, a 270. § szerint itéli meg.
Szükség esetében a biróság a feleket az okirat tartalmára nézve eskü alatt kihallgathatja. (373. §)
328. § Ha az okirat biróság vagy más közhatóság, közhivatalnok vagy közjegyző őrizetében van, és a fél azt eredetiben nem szerezheti meg, a tárgyaláson csak az okirat hiteles másolatát vagy kivonatát kell felmutatnia. Ha a fél az okirat hiteles másolatát vagy kivontatát sem szerezheti meg, valamint ha a biróság ezek mellett is szükségesnek találja az eredeti okirat megtekintését, az eredeti megszerzése végett hivatalból intézkedik.
A biróság a tényállás felderitése vagy a felek között vitás ténykörülmény bizonyitása végett biróságnál vagy más közhatóságnál, közhivatalnoknál vagy közjegyzőnél levő okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban, illetőleg kivonatban hivatalból is megszerezhet.
329. § Az előbbi § esetében az okirat kiadása illetőleg felmutatása (331. §) csak akkor tagadható meg, ha tartalma hivatali vagy közszolgálati titok, vagy ha tartalmát az illetékes hatóság hiteles módon és alakban közzétette.
A titoktartás kötelessége alóli felmentésre a 298. § alkalmazandó.
330. § A biróság olyan ténykörülmény tekintetében, amelyet a fél megszerezhető okirattal bizonyithat, egyéb bizonyitást mellőzhet.
331. § Ha az okiratnak a perbiróság elé vitele nem lehetséges, vagy az okirat fontossága és az elvesztés vagy megsérülés veszélye miatt aggályosnak mutatkozik, avagy különben nagy nehézséggel járna, a biróság az okirat eredetijét a helyszinén is megszemlélheti vagy elrendelheti, hogy az okirat eredetijét kiküldött vagy megkeresett biró előtt mutassák fel. Az okirat eredetijét a kiküldött vagy a megkeresett biró szükség esetében a perbiróság utasitása nélkül is a helyszinén is megszemlélheti.
A biróság meghatározza, hogy a kiküldött vagy a megkeresett biró a felveendő jegyzőkönyvben mely körülményeket állapitson meg, és elrendelheti, hogy a jegyzőkönyvhöz az okiratnak hiteles másolatát vagy kivonatát mellékeljék.
Ha a fél az okiratot a kiküldött vagy a megkeresett biró előtt a kitüzött határnapon fel nem mutatja, vagy megszemlélését másként meggátolja, a per folytatását az okiratra való tekintettel nem lehet elhalasztani.
332. § A biróság elrendelheti, hogy a fél az olyan okiratot, a mely nem magyar nyelven van szerkesztve, hiteles forditásban mutassa be.
Ha a forditást a fél csak nagyon nehezen szerezhetné meg, és a szükséghez képest ezen az eseten kivül is, a biróság a forditásról a fél költségére hivatalból is gondoskodhatik.
333. § A felmutatott okiratot mind a biróság, mind pedig az ellenfél egész terjedelmében megtekintheti. Ha azonban az okiratnak csak egy része vonatkozik az ügyre, a biróság kérelemre elrendelheti, hogy az okiratot az ellenfél csak annyiban tekinthesse meg, amennyiben az ügyre jelentősége van.
334. § Hogy az okirat hitelesitett vagy egyszerü másolatának egyáltalában és milyen bizonyitó erő tulajdonitható, ha az eredetit az ellenfél kivánatára vagy a biróság rendeletére fel nem mutatják, vagy ha az okirat eredetijét meg nem szerezhetik, a biróság a 270. § szerint itéli meg.
335. § Közokirat, ha tartalma és alakja szerint ilyenül jelentkezik, az ellenkező bebizonyitásáig valódinak tekintendő.
A biróság azonban, ha a valódiságot kétségesnek találja, hivatalból is felhivhatja a hatóságot vagy a személyt, a kinek az okirat kiállitását tulajdonitják, hogy a valódiság iránt nyilatkozzék.
Hogy a külföldi közokiratot mennyiben illesse meg a valódiság vélelme, a biróság különös törvényes intézkedések hiányában az eset körülményei szerint itéli meg. A közös külügyminisztérium, vagy az osztrák-magyar monarchia követének vagy konzulának hitelesitése a valódiság bizonyitására elegendő.
336. § A magánokirat valódiságát annak a félnek kell bizonyitani, ki az okirattal bizonyitani akar.
A magánokirat valódiságát nem kell bizonyitani, ha az ellenfél a szóbeli tárgyalás folyamán nem tagadja.
A nyilatkozat megitélésére nézve a 266. § szabályai alkalmazandók.
Ha bebizonyul, hogy akár maga a kiállitó, akár képviselője jobb tudomása ellenére tagadta meg saját, illetőleg képviseltje irását vagy aláirását, a megtagadó hatszáz koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalandó.
337. § Ha a magánokirat aláirását nem tagadják vagy bebizonyitják, az aláirást megelőző szöveget az ellenkező bebizonyitásáig hamisitatlannak kell vélelmezni, kivéve, ha az okirat külső hiányai vagy rendellenességei ezt a vélelmet lerontják.
338. § Azt, hogy az irás vagy aláirás valódi-e vagy hamis, más oly irással való összehasonlitás utján is lehet bizonyitani, a melynek valódisága nincs kétségbevonva vagy be van bizonyitva.
A biróság az összehasonlitás végett elrendelheti, hogy a fél, a ki irását vagy aláirását kétségbe vonta, irja le a biróságtól megjelölendő szavakat a biróság előtt illetőleg a kiküldött vagy a megkeresett biró előtt. Ha a fél a meghagyásnak eleget nem tesz, a biróság ennek a körülménynek az ügy eldöntésére befolyását a 270. § szerint itéli meg.
A biróság az összehasonlitás bizonyitó erejét szakértők meghallgatása nélkül is megitélheti, a szükséghez képest azonban szakértőket is meghallgathat.
339. § A felmutatott okiratot akár eredetiben, akár másolatban illetőleg kivonatban a tárgyalási jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, hacsak a birósági iratokhoz csatolva nincs.
Ha az ellenfél az okirat valódiságát kétségbe vonja vagy meghamisitását állitja, az eredeti okiratot a per jogerős eldöntéséig a biróságnál meg kell őrizni.
A biróság ezeken az eseteken kivül is elrendelheti, hogy a felek által felmutatott vagy a biróság által megszerzett okirat eredetije bizonyos időn át az iratok mellé csatolva vagy a biróságnál letéve maradjon.
A biróság elrendelheti, hogy az eredeti okirat lepecsételve őriztessék.
340. § A biróság a tényállás felderitése vagy a felek között vitás ténykörülmények bizonyitása végett hivatalból is szemlét rendelhet, ha a feleknek - habár csak az előkészitő iratokban foglalt - előadásaiból, más bizonyitásfelvétel eredményéből vagy a pernek egyéb adataiból kitünik, hogy a szemle a tényállás felderitésére vagy a ténykörülmény bizonyitására szolgálhat.
341. § Ha a szemletárgy nem vihető a perbiróság elé, vagy ha a szemle közvetlen teljesitése nagy nehézséggel jár, a szemle teljesitését kiküldött vagy megkeresett biróra lehet bizni.
Katonai vagy katonailag megszállott épületben (hajón) szemlét csak az épület (hajó) parancsnokának értesitése után s az általa kirendelt katonai személy jelenlétében szabad foganatositani. Ha a parancsnok e czélra katonai személyt ki nem rendel, vagy a kirendelt katonai személy meg nem jelenik, ez a körülmény a szemle teljesitését nem akadályozza.
342. § A biróság annak a körülménynek az ügy eldöntésére való befolyását, hogy valamelyik fél a szemle tárgyát a szemle határnapján fel nem mutatja vagy a szemlét másként meggátolja, a 270. § szerint itéli meg.
Ha a fél a szemle tárgyának birtokát tagadja, a biróság eskü alatt hallgathatja ki (373. §) a tagadás valódiságának, valamint a tárgy hollétének és annak a körülménynek a kideritése végett, hogy a szemle tárgyát nem szándékosan semmisitette meg vagy tette hasznavehetetlenné.
343. § Ha a szemle tárgya biróságnak vagy más közhatóságnak, közhivatalnoknak, közjegyzőnek vagy pedig hatósági megbizás alapján magánszemélynek őrizetében van, a szemlét teljesitő biróság illetőleg biró hivatalból intézkedik a tárgy megszemlélhetése iránt.
A tárgy megszemlélése csak akkor tagadható meg, ha az a hivatli vagy szolgálati titoktartás kötelességének megsértésével járna.
A titoktartás kötelessége alóli felmentésre a 298. § alkalmazandó.
344. § Ha a szemletárgy a perben nem álló harmadik személy birtokában van, őt a szemle határnapjára azzal a hozzáadással kell megidézni, hogy a szemlét távollétében is meg fogják tartani.
A harmadik személy a szemle megtartását ellenezheti, ha abból reá vagy más olyan személyre, a kinek a nevében a tárgyat birja, kár vagy jelentékeny sérelem származik. Az ellenzést a szemlét teljesitő biróságnál a szemlére kitüzött határnap előtt irásban be lehet jelenteni vagy jegyzőkönyvbe lehet mondani, legkésőbben azonban a szemle alkalmával kell előadni. Az ellenzés okát valószinüvé kell tenni.
Az ellenzés jogosultsága felől a perbiróság határoz.
A felek, valamint a harmadik személy meghallgatására és a végzés ellen használható felfolyamodásra nézve a 302. § szabályai megfelelően alkalmazandók.
Ha az ellenzést jogerősen elvetették, ugyszintén ha a harmadk személy ok előadása nélkül gátolja a szemlét, ezt szükség esetében karhatalommal is foganatositani kell, házkutatás azonban nem tartható.
345. § Ha a szemlét harmadik személynél az ő közremüködése nélkül nem lehet foganatositani, a perbiróság a szemle elrendelésekor vagy a foganatositás sikertelen megkisérlése után elrendelheti, hogy a harmadik személy tanukép kihallgattassék. A perbiróság elrendelheti továbbá azt is, hogy a tanukép megidézett személy költség nélkül a biróság elé vihető kisebb szemletárgyat magával hozzon.
A tanukép kihallgatott harmadik személylyel szemben, a ki a szemletárgy felmutatását, a mely vallomása szerint birtokában van, alaptalanul megtagadja, a tanuságtétel megtagadásának következményei (303. §) alkalmazandók.
Azokon az eseteken kivül, a melyekben a tanuságtétel megtagadható, a szemletárgy felmutatását akkor is meg lehet tagadni, ha a harmadik személy a tárgyat nem saját nevében birja. A megtagadás bejelentésére valamint jogosultságának tárgyalására, a határozathozatalra és a felfolyamodásra a 301. és a 302. § megfelelően alkalmazandók.
A fél jogát, hogy a harmadik személytől a szemletárgy kiadását vagy felmutatását és a felmutatás elmulasztásából eredő kárának megtéritését külön perrel követelhesse, ez a § nem érinti.
346. § Az a harmadik személy, a ki a birtokában levő tárgy megszemléléséhez megjelent, a tanuk részére megállapitható illetményeket követelheti, habár tanukép megidézve nem volt. Egyebekben a 314. § ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó.
Ha pedig a harmadik személy a szemle teljesitésével kárt szenved, a kár megtéritését az esetben is követelheti, ha a szemle megtartását nem ellenezte. A harmadik személyt erre a jogára a biróságnak figyelemeztetnie kell.
A kár összegét a szemlét teljesitő biróság, illetőleg biró állapitja meg, és megfizetését végrehajtás terhe alatt annak a félnek hagyja meg, a ki a szemle költségét fedezni köteles. A végzés ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
347. § A felek a szemle irányára és módjára nézve inditványokat tehetnek.
348. § A szemlét teljesitő biró a perbiróság utasitása nélkül is elrendelheti, hogy a szemletárgynak szükség esetében szakértő által készitett rajzát vagy fényképet a jegyzőkönyvhöz csatolják.
349. § A szemle költségét az a fél köteles egyelőre megfizetni, a kinek érdekében a biróság a szemlét elrendelte. Erről a biróság a szemlét elrendelő végzésben határoz.
Ha a szemle előreláthatólag költséggel fog járni, a biróság a szemlét elrendelő végzésben egyuttal megállapitja azt az összeget, a melyet a szemle költségének fedezésére a kitüzött határidő alatt a biróságnál le kell tenni.
Ha a fél a letételt a kitüzött határidőben nem teljesiti, a szemlét mellőzni kell, kivéve, ha a fél a letételt még oly időben pótolja, hogy a szemlét az eljárás késleltetése nélkül meg lehet tartani.
A szemle költségét a szemlét teljesitő biróság, illetőleg biró állapitja meg és a letett összegből azonnal utalványozza; ha pedig letétel nem volt elrendelve, vagy a letett összeg nem elegendő, a letételre kötelezett félnek a fizetést vagy pótlást azonnali végrehajtás terhe alatt meghagyja. A megállapitás kérdésében hozott végzés ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye, a melynek halasztó hatálya nincs.
A költséget hivatalból kell behajtani. A képviselő ellen a költség behajtása végett végrehajtásnak nincs helye.
350. § Ha a perben jelentős ténykérdés megitéléséhez vagy szemle teljesitéséhez olyan különös szakértelem szükséges, a melylyel a biróság nem rendelkezik, a biróság egy vagy több szakértőt nevez ki.
A szakértők számának megállapitásában a biróság a per tárgyának értékére is legyen figyelemmel.
A szakértők kinevezése előtt a biróság a feleket a szakértők számára és személyére nézve meghallgatja. Ha a felek egy vagy több szakértő személyében megegyeznek, a biróság a szakértőket a felek javaslatához képest nevezi ki. A biróság azonban a felek részéről javaslatba hozható szakértők számát korlátozhatja.
Ha az illető szakkérdésre nézve állandóan alkalmazott szakértő van, a biróság más szakértőt csak akkor nevezzen ki, ha a felek egyetértően kivánták, vagy különös körülmények javasolják.
A biróság a kinevezett szakértő mellé vagy helyébe mást nevezhet ki. Ha azonban a szakértőt a felek egyetértő javaslatára nevezte ki, ez a jog őt a szakértő meghallgatása előtt csak akkor illeti meg, ha a kinevezett szakértő el nem járhat vagy a véleményadással fontos ok nélkük késik.
351. § A perbiróság a szakértők meghallgatását kiküldött vagy megkeresett biróra bizhatja, ha a meghallgatás a helyszinén történendő szemlével van összekapcsolva, vagy ha a szakértők közvetlen meghallgatása különben nagy nehézséggel jár.
A perbiróság ez esetekben a szakértők kinevezését is - számuk meghatározásával vagy e nélkül - rábizhatja a kiküldött vagy a megkeresett biróra, ki a kinevezésben a 350. § szerint jár el.
352. § Szakértőül ki nem nevezhető, a ki az ügyben mint biró az 59. § értelmében el nem járhatna, vagy a 61. § értelmében a fél kifogására kizárandó volna. Az a körülmény azonban, hogy a szakértőt az ügyben mint tanut vagy szakértőt kihallgatták, mellőzésére okul nem szolgálhat.
Hogy a felek közös megegyezése mennyiben szünteti meg a szakértő mellőzésének okát, a biróság az eset körülményei szerint itéli meg.
353. § Az előbbi § ellenére kinevezett szakértő kizárását a felek is kérhetik.
A kizárási kérelem a szakértő véleményének előterjesztése előtt annál a biróságnál, illetőleg birónál, a ki a szakértőt kinevezte, legkésőbben a szakértői vélemény előterjesztésének megkezdéséig, illetőleg az irásbeli vélemény benyujtásáig szóval vagy irásban adható elő. A kérelem okát nyomban valószinüvé kell tenni.
A biróság, illetőleg a biró a kizárási kérelem felett az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat. A végzés ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.
A szakértő véleményének előterjesztése után a felek a szakértő elleni kifogásaikat csak a tárgyalás folyamán adhatják elő a perbiróság előtt, a mely azok felől, illetőleg az ujabb szakértő kinevezése felől a szakértő véleményének figyelembevételével határoz.
354. § A biróság részéről kinevezett szakértő e minőségében köteles eljárni, ha az illető szakmában véleményadásra állandóan alkalmazva van, vagy ha a szakmát a melynek ismerete a kivánt véleményadáshoz szükséges, keresetképen gyakorolja.
355. § Az 59. § felsorolt, valamint azok az okok, a melyek miatt a tanu a tanuságtételt megtagadhatja, a szakértőt a véleményadás megtagadására jogositják.
A biróság más okból is felmentheti a szakértőt a véleményadás kötelessége alól.
Az a szakértő, a ki a véleményadásra a birság előtt késznek nyilatkozott, habár különben arra kötelezve nincsen, a vélemény adását csak oly okból tagadhatja meg, a mely a véleményadás elvállalása után keletkezett.
Közszolgálatban álló egyén nem alkalmazható szakértőül, ha ezt fellebbvaló hatósága a közszolgálat érdekébe ütközőnek nyilvánitja.
356. § Ha a szakértőt a kiküldött vagy a megkeresett biró nevezte ki, a véleményadás kötelessége alól a felmentést is megadhatja.
Ha azonban a kiküldött vagy a megkeresett biró a véleményadás megtagadását jogosnak nem találja, úgyszintén ha a szakértőt a perbiróság nevezte ki, a felmentés felől ez a biróság határoz. A felmentést megtagadó végzés ellen a szakértő egyfoku felfolyamodással élhet, a melynek halasztó hatálya van.
357. § Ha a véleményadásra köteles szakértő kellő idézésre meg nem jelenik, vagy az eskütételt vagy a véleményadást ok előadása nélkül vagy az előadott ok jogerős elvetése után megtagadja, ugyszintén ha a véleményt megintés után a kellő időben elő nem terjeszti, a meghallgatást teljesitő biróság, illetőleg biró által kétszáz koronáig, ismétlés esetében pedig hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő s ezenfelül az okozott költségben elmarasztalandó.
E végzés ellen a szakértő egyfoku felfolyamodással élhet.
Katonai büntető biróságnak alávetett személy megbüntetése végett fellebbvaló hatóságához kell fordulni.
358. § A szakértőt meghallgatása előtt müveltségi fokához képest figyelmeztetni kell az eskü jelentőségére és a hamis eskü következményeire; ezután meg kell esketni arra, hogy véleményét részrehajlás nélkül legjobb tudása és lelkiismerete szerint fogja előadni.
Az eskü szavaira és az eskü helyett letehető fogadásra nézve a 310. § alkalmazandó.
A szakértő megesketése mellőzendő, ha az érdekelt felek megesketésétől közös megegyezéssel elállanak.
Az állandóan alkalmazott és ilyen minőségben esküt tett szakértőt külön megesketése helyett hivatali esküjére kell figyelmeztetni.
359. § A szakértővel azokat az iratokat és egyéb segédeszközöket, a melyekre véleményének előterjesztése végett szüksége van, közölni kell.
A szakértő a vélemény előkészitése czéljából a felek meghallgatását, tanuk kihallgatását, okiratok és szemletárgyak felmutatását vagy megszerzését is inditványozhatja a biróságnál. A szakértő továbbá a biróság engedelmével a felekhez vagy a tanukhoz közvetlenül is intézhet kérdéseket.
360. § Ha a szakértőkkel szemlét kell teljesiteni, a biróság vagy a biró, ki a szakértőt meghallgatja, a szakértő bevezetés után a körülmények szerint elrendelheti, hogy a szakértő a szemle tárgyát az ő jelen nem létében vizsgálja meg, valamint fontos okból elrendelheti azt is, hogy a vizsgálatnál a felek ne lehessenek jelen.
361. § Ha a szakértő alapos és kimeritő véleményt azonnal nem terjeszthet elő, a meghallgatást teljesitő biróság vagy biró a vélemény szóbeli előterjesztésére uj határnapot tüz ki, vagy pedig a véleménynek az egyuttal kitüzött határidő alatt irásban való benyujtását rendeli el.
Az irásbeli vélemény beérkezéséről a felek értesitendők.
Az irásbeli vélemény felvilágositása végett a szakértőt mind a perbiróság, mind pedig a kiküldött vagy a megkeresett biró megjelenésre idézheti.
362. § Több szakértő együtt hallgatható meg és közös véleményt adhat.
363. § Ha a perbiróság a véleményt nem találja kielégitőnek, a szakértők meghallgatását ismételheti vagy más szakértőket is meghallgathat.
364. § A szakértő meghallgatásának költségét az a fél köteles egyelőre megfizetni, a kinek érdekében a biróság a szakértő meghallgatását elrendelte. E kérdésben a perbiróság a meghallgatást elrendelő végzésben határoz és egyuttal megállapitja azt az összeget, a melyet a költség fedezésére a biróságnál előzetesen le kell tenni.
A szakértő készkiadásának és időmulasztásának megtéritésén felül megfelelő munkadijat követelhet. Kiadásának fedezésére a szakértő előleget is kérhet.
A szakértő illetményeinek megállapitása kérdésében hozott végzés ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye, a melek az utalványozásra, illetőleg a fizetésre halasztó hatálya van.
365. § A mennyiben ebből a fejezetből más nem következik, a tanukra vonatkozó szabályok a szakértőkre is megfelelően alkalmazandók.
366. § A mennyiben szakértő személyok olyan elmult ténykörülményről vagy állapotról tanuskodnak, a melynek észleléséhez szakértelem volt szükséges, tanuknak kell őket tekinteni és ilyenekül kihallgatni.
367. § A biróság szakértői vélemény adása vagy szakértői vélemény felülvizsgálata végett hivatalból is megkeresheti az erre hivatott hatóságot vagy testületet.
368. § A biróság kérelemre vagy hivatalból is elrendelheti a félnek eskü alatti kihallgatását, ha döntő ténykörülményre nézve a bizonyiték kiegészitése szükséges, vagy ha más bizonyiték egyáltalában nem áll rendelkezésre.
Valamely állitás valószinüvé tétele végett a fél eskü alatt ki nem hallgatható.
369. § Ha a döntő ténykörülményre nézve a bizonyiték kiegészitése szükséges, a biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy a bizonyitó felet vagy ellenfelét hallgassa-e ki.
Ha ellenben a döntő ténykörülményre nézve más bizonyiték nem áll rendelkezésre, a biróság a bizonyitó fél ellenfelét hallgassa ki, kivéve, ha ez maga kéri a bizonyitó félnek eskü alatti kihallgatását, vagy pedig ha a vallomástételt megtagadja.
370. § Ha a biróság valamelyik félnek kihallgatását elrendelte, ennek a megesketése előtt hivatalból is elrendelheti a másik fél kihallgatását is.
Ha a másik fél ez iránti kérelmét az eskü letétele előtt előterjeszti, kihallgatását csak akkor lehet mellőzni, ha e miatt a tárgyalást el kellene halasztani.
371. § Ha a biróság mind a két felet kihallgatja, a kihallgatás után dönti el, hogy melyik felet bocsátja vallomásának esküvel való megerősitésére. Ha azonban a döntő ténykörülményre nézve más bizonyiték nem áll rendelkezésre, a biróság, mind a két fél kihallgatása esetében is, a bizonyitó felet csak akkor bocsássa esküre, ha a körülményeknek a 270. § szerinti mérlegelése után ugy találja, hogy az ellentétes vallomások közül a bizonyitó fél vallomása mutatkozik valószinünek, vagy ha az ellenfél az eskü letételét megtagadja.
Ha a döntő ténykörülményről csak a bizonyitó félnek van közvetlen tudomása, vagy esküre csak a bizonyitó fél bocsátható (375. §), ezt a biróság az ellenfél beleegyezésének esetén kivül csak akkor bocsáthatja esküre, ha a 270. § szerint mérlegelendő oly ténykörülmények forognak fenn, amelyek a bizonyitó fél vallomásának valóságát támogatják.
372. § Kár vagy elmaradt haszon mennyiségének megállapithatása végett (271. §) a bizonyitó fél - még pedig a 369-371. §-okban foglalt korlátozásokra való tekintet nélkül - eskü alatt arra is kihallgatható, hogy kárát vagy elmaradt hasznát mennyire becsüli.
373. § Az a fél, a ki vagyont, ennek egyes alkotó részeit, adósságot vagy bizonyitó eszközt köteles felfedezni, erre az ellenfél kérelmére a szóbeli tárgyalás folyamán eskü alatt kihallgatható.
374. § A biróság a per körülményeihez képest belátása szerint itéli meg, hogy több pertárs közül, a közkereseti vagy betéti társaság több tagja közül vagy jogi személy több képviselője közül egyet vagy többet vagy pedig valamennyit, továbbá, hogy kiskoru vagy gondnokolt perében a felet vagy törvényes képviselőjét, vagy mind a kettőt, a csődtömeg perében pedig a közadóst vagy a tömeggondnokot, vagy mind a kettőt hallgassa-e ki eskü alatt.
375. § A fél kikérdezésére nézve a 306. és a 307. §-ban, előzetes figyelmeztetésére és megesketésére nézve a 305., a 310. és a 311. §-ban, a jegyzőkönyvre nézve pedig a 309. §-ban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók.
A 312. § 1., 2. és 4. pontjai esetében a fél megesketését is mellőzni kell; a 3. pont esetében a fél csak akkor eskethető meg, ha az ellenfél beleegyezik.
Mellőzni kell a megesketést akkor is, ha a fél vallomása az esküvel való megerősités esetében sem érdemelne hitelt, vagy ha a biróság a megesketést más okból fölöslegesnek itéli.
A felet megkeresés utján vagy kiküldött biró által is ki lehet hallgatni, ha a félnek a perbiróság előtti megjelenése elhárithatatlan akadályba ütközik, vagy a per tárgyával arányban nem álló költséget okozna. Ilyen esetben a vallomás beérkezése után a perbiróság dönti el, hogy a kihallgatott fél esküre bocsátandó-e. A perbiróság azonban a megbizásban a kiküldött vagy a megkeresett birónak utasitást adhat a fél megesketésére nézve is, ha az ellenfél előreláthatólag nem lesz kihallgatandó.
A 290. és a 294. § a fél eskü alatti kihallgatásának esetében is alkalmazandó.
376. § A biróság a 270. § szerint itéli meg a fél vallomásának bizonyitó erejét, valamint annak a körülménynek a tényállitások valóságára vagy valótlanságára való befolyását, hogy a kihallgatásra megidézett fél meg nem jelent, vagy a vallomástételt egészben vagy részben, avagy az eskü letételét megtagadta.
A kihallgatási határnap elmulasztása miatt igazolási kérelemnek nincs helye; a biróság azonban a körülmények figyelembe vételével a kihallgatást ujból elrendelheti.
377. § A felek megállapodhatnak abban, hogy a döntő ténykörülmény valósága vagy valótlansága valamelyik félnek vagy harmadik személynek erre a ténykörülményre leteendő esküjétől tétessék függővé.
Az esküt a felek vagy akként szövegezhetik, hogy a ténykörülmény az esküvő közvetlen tudomása szerint való, vagy nem való, vagy akként, hogy az esküvő lelkiismeretes vizsgálat és tudakozódás alapján arról győződött meg, hogy a ténykörülmény való, vagy nem való, vagy végre akként, hogy az esküvő lelkiismeretes vizsgálat és tudakozódás alapján nem győződött meg arról, hogy a ténykörülmény való.
A 312. § 1. és 2. pontja esetében a fél vagy a harmadik személy esküre nem bocsátható.
378. § A biróság az előbbi § esetében az eskü letételét a tárgyalás folyamán végzéssel rendeli el és az esküt, ha lehetséges, nyomban kiveszi vagy pedig az elrendelő végzésben az eskü letételére egyuttal határnapot tüz ki. E határnap elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
Az esküt fontos okból kiküldött vagy megkeresett biró előtt is le lehet tenni.
A biróságnak, mielőtt a felet, illetőleg a harmadik személyt az eskü letételére bocsátja, meggyőződést kell szereznie arról, hogy az esküminta értelmét tökéletesen felfogta. E végből a biróság az eskü szavait olvassa fel előtte és a szükséghez képest magyarázza meg.
Az eskütétel előtt az esküvőt az eskü jelentőségére és a hamis eskü következményeire a 305. § értelmében figyelmeztetni kell. Az eskü kezdő és végszavaira nézve a 310. § alkalmazandó.
379. § Ha az a személy, a kinek esküt kellene tenni, az eskü letétele előtt meghalt vagy esküvőképességét elvesztette, az esküre vonatkozó megállapodás hatályát veszti.
380. § A 377-379. §-ok abban az esetben is megfelelően alkalmazandók, ha a felek eskü helyett a félnek vagy harmadik személynek lelkiismeretére és becsületére teendő fogadásától teszik a döntő körülmény valóságát vagy valótlanságát függővé.
Ugyan-e §-ok megfelelő alkalmazásának van továbbá helye akkor is, ha az egyesség van eskütől, vagy az első bekezdésben emlitett fogadástól függővé téve.
381. § Az érdekelt fél kérelmére a bizonyitás biztositása végett a per bármely szakában, sőt a per meginditása előtt is előleges tanukihallgatásnak vagy szemlének van helye, ha valószinünek mutatkozik, hogy a bizonyitás az eljárás rendes menetében már nem lesz sikeresen felvehető, vagy a felvétel meg lesz nehezitve, valamint e nélkül is, ha az ellenfél a bizonyitás előleges felvételébe beleegyezik.
kérheti továbbá a fél az előleges bizonyitást az első bekezdésben megjelölt feltételek nélkül is, ha dolognak vagy münek olyan hiányait kell megállapitani, a melyekért az ellenfél szavatossággal tartozik. Ha a vevő az eladót a hiányról értesitette, vagy a dolog átvételét annak hiánya miatt megtagadta, az eladó is kérheti az előleges bizonyitás felvételét. Hasonlókép kérheti ezt a vállalkozó is, ha a megrendelő őt a mű hiányáról értesiti vagy a mű hiánya miatt megtagadta.
Az előleges szemléhez szakértő is alkalmazható.
382. § A kérelmet a perbiróságnál, ha pedig a per folyamatban nincs, annál a járásbiróságnál kell előadni, amelynek területén a tanu tartózkodik, vagy a szemle tárgya van. Sürgős esetben a kérelem a per folyamában is ennél a járásbiróságnál adható elő.
Ha a tanuk több járásbiróság területén tartózkodnak, vagy a szemle tárgya több járásbiróság területén van, a kérelmet e biróságok bármelyikénél elő lehet adni.
383. § A kérelemnek, a mely a járásbiróság előtt jegyzőkönyvbe is mondható, magában kell foglalnia:
1. az ellenfél megjelölését vagy meg nem jelölhetésének okát, a mely ok szükség esetében valószinüvé teendő;
2. a bizonyitandó tények megjelölését;
3. a tanuknak vagy a szemle tárgyának a megjelölését és esetleg a szakértők meghallgatása iránti kérelmet;
4. ha az ellenfél beleegyezése nincs igazolva, azoknak a tényeknek a megjelölését, a melyek a bizonyitás előleges felvételét indokolják. E tényeket szükség esetében valószinüvé kell tenni.
384. § A biróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül, sürgős esetben pedig, valamint ha az ellenfél ismeretlen vagy beleegyezése kellően igazolva van, az ellenfél meghallgatása nélkül is határozhat. A bizonyitásfelvétel elrendeléséről, ugyszintén határnapjáról az ismert ellenfelet a lehetőség szerint értesiteni kell az irásbeli kérelemnek, illetőleg a szóbeli kérelemről felvett jegyzőkönyv másolatának közlésével abban az esetben is, ha a biróság a kérelem felett meghallgatása nélkül határozott.
Ha az ellenfél ismeretlen vagy jókor nem értesithető, és a körülményekhez képest feltételezhető, hogy érdekei a bizonyitás felvételénél képviseletre szorulnak, részére a biróság a folyamodó fél költségére hivatalból ügygondnokot nevez.
A bizonyitás felvételét elrendelő végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak.
A kérelmet megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
385. § Amennyiben ebből a fejezetből más nem következik, az előleges bizonyitás felvételére a bizonyitásfelvétel általános szabályait, valamint a tanukra, a szemlére és a szakértőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
386. § Az előleges bizonyitásfelvétel eredményét a perben bármelyik fél használhatja.
A perbiróság az előleges bizonyitás eredményének méltatásában a 270. § szerint itéli meg annak a körülménynek a befolyását, hogy az ellenfél a bizonyitás felvételéről jókor értesitve nem volt.
A perbiróság hivatalból is elrendelheti az előlegesen felvett bizonyitás ismétlését vagy kiegészitését.
Az előleges bizonyitásfelvétel költsége a per költségéhez számitandó.
387. § Ha a per érdeme végeldöntésre alkalmas, a biróság végitélettel határoz.
Végitéletet (elkülönitett végitéletet) hoz a biróság akkor is, ha egy eljárásba egyesitett több per közül csupán egy is alkalmas a végeldöntésre és a többi perre nézve el kell halasztani a tárgyalást. Ha azonban az egy eljárásba egyesitett keresetek egymással összefüggenek, vagy ha az egyik kereset ellenében védelemként érvényesithető, a biróság az elkülönitett végitélet hozatalát mellőzheti.
388. § Ha több követelés közül, a melyek egy keresetlevélben vannak érvényesitve, csupán egy is alkalmas a végeldöntésre, továbbá ha a kereseti követelésnek - ideértve a biróság rendeletéből egy eljárásba egyesitett keresetet is - csupán egy része alkalmas a végeldöntésre: a biróság részitéletet hozhat.
389. § Ha az alperes beszámitási kifogáskép oly ellenkövetelést érvényesit, a mely a kereseti követeléssel összefüggésben nincs, és ha az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé, a biróság a felperes kérelmére a kereseti követelés felől részitéletet hozhat. Ebben az esetben a beszámitás kérdésében a tárgyalást folytatja és eredményéhez képest a részitéletet fentartja, korlátozza vagy hatályon kivül helyezi.
Az alperes a részitélet teljesitéséből vagy végrehajtásából származott kárának megtéritését a folyamatban levő perben még a fellebbezési biróság előtt is kérheti.
390. § Ha az alperes a kereseti követelést egészben vagy részben elismeri, ugyszintén ha a felperes követeléséről egészben vagy részben lemond, a biróság az ellenfél kérelmére az elismerés vagy a lemondás értelmében végitéletet vagy részitéletet köteles hozni.
391. § A biróság a követelés alapja és mennyisége szerint elkülönithető vitáknál az alap fennállását közbenszóló itélettel előzetesen megállapithatja. A követelés alapjának megállapitása esetében a tárgyalás a mennyiségre nézve csak az itélet jogerőre emelkedése után folytatható. (506. §)
392. § Az itéletnek, valamint a szóbeli tárgyalás alapján más határozatnak hozatalában csak az a biró vehet részt, a ki az alapul szolgáló szóbeli tárgyaláson jelen volt.
Ha a határozathozatal előtt a biróság más tagokból alakul, a tárgyalást ujra meg kell nyitni. A 242. és a 285. § ebben az esetben megfelelően alkalmazandó.
393. § A tanácskozás és a szavazás nem nyilvános.
394. § A marasztalás a kérelmen tul nem terjedhet. Ez a szabály a kamatra, gyümölcsre és más mellékkövetelésre is alkalmazandó.
A perköltség viselésének kérdésében a biróság kérelem nélkül is határoz.
395. § Abban az esetben, ha a 71. § értelmében a félnek a perben csak azon az alapon volt perbeli cselekvő képessége, hogy a szóban forgó per tárgyáról peren kivül jogérvényesen rendelkezhetik, az itéletben ki kell mondani, hogy a végrehajtás ez ellen a fél ellen csak arra a vagyonra rendelhető el, a melyről ez a fél jogérvényesen rendelkezhetik.
396. § Az, hogy a követelés csak a per folyamán járt le, a marasztalást nem gátolja. Ha a követelés csak a szóbeli tárgyalás befejezése után járt le, itélethozatal előtt a feleket szükség esetén ujra meg kell hallgatni.
397. § Az itéletben megállapitott kötelezettség teljesitésére tizenöt napos határidőt kell szabni. Szükség esetében a biróság a felperes kérelmére rövidebb határidőt, rendkivüli körülmények között pedig az alperes kérelmére hosszabb határidőt szabhat. A biróság továbbá a felperes hozzájárulásával a kötelezettségnek részletekben teljesitésére külön-külön határidőket szabhat, még pedig akként is, hogy valamely részlet teljesitésének elmulasztásával a még hátralékos összes részletek azonnal teljesitendők.
A 131. § esetében az itélet hozatala után lejáró szolgáltatásokra nézve a teljesités napját kell az itéletben meghatározni.
Oly itéletben, a mely munka végzésére, vagy a dolog természete szerint hosszabb időt kivánó másnemü teljesitésre kötelez, a biróság a körülményekhez mért teljesitési határidőt szab.
A teljesités határideje az itélet közlését (399. §) követő napon kezdődik és meg nem hosszabbitható.
398. § Az itéletet a tárgyalás határnapján, esetleg azonnal kitüzendő más határnapon kell kihirdetni. A kihirdetés nyolcz napnál hosszabb időre nem halasztható el.
A kihirdetés az itélet rendelkező részének felolvasásával történik. Ha az itélet a kihirdetés alkalmával még teljesen irásba foglalva nincs, az indokok lényegét szóval kell előadni.
A kihirdetés a felek távolléte esetében is érvényes. A kihirdetésről szóló elmaradás miatt igazolást nem lehet kérni.
A kihirdetés megtörténte és napja annak a megemlitésével, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e, az itéleten feljegyzendő; a feljegyzést az elnök és a jegyzőkönyvvezető aláirják.
399. § A törvényszéki eljárásban a kihirdetett itéletet a felekkel teljes kiadmányának kézbesitése utján kell közölni, kivéve a perfelvételi határnap elmulasztása alapján hozott itéletet és a pergátló kifogások tárgyában hozott itéletet.
A járásbirósági eljárásban az itélet közlése a felekkel kihirdetés (398. §) utján történik; azzal a féllel azonban, a ki az itélet hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, az itéletet, kihirdetése és teljes irásba foglalása után, az indokolást nem tartalmazó kiadmány kézbesitésével kell közölni, kivéve, ha a biróság a tárgyalás bezárása után az itélet kihirdetésére határnapot tüz, és erre a meg nem jelent felet megidézi.
A második bekezdés szerint kell közölni a törvényszéki eljárásban az alperes mulasztása alapján hozott, ugyszintén a pergátló kifogások tárgyában hozott itéletet is.
400. § Ha a biróság az itélet kihirdetését elhalasztja, az itéletet a kihirdetés előtt teljesen irásba kell foglalni.
Az oly itéletet, a melyet a szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a járásbirósági eljárásban a kihirdetést követő három nap alatt, a törvényszéki eljárásban pedig nyolcz nap alatt kell teljesen irásba foglalni.
401. § A teljesen irásba foglalt itéletnek tartalmaznia kell:
1. annak a kijelentését, hogy az itélet ő Felsége a király nevében hozatott;
2. a biróság megjelölését;
3. a feleknek és képviselőiknek a nevét, állását vagy foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását, valamint a per tárgyának a megjelölését;
4. a szóbeli tárgyalás befejezésének és az itélet hozatalának napját;
5. az itélet rendelkező részét, amely az indokolástól elkülönitendő;
6. az indokolást, a melyben a tényállás is röviden előadandó.
A tényállásnak nevezetesen magában kell foglalnia a szóbeli tárgyalás alapján: a kereseti kérelmet és ellenkérelmet, ugyszintén az ügy eldöntésére és az eljárás menetére befolyással biró egyéb kérelmeket és nyilatkozatokat, a tényállitásokat és az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a netaláni bizonyitásfelvétel eredményét. A tényállásba továbbá fel kell venni a felek által a szóbeli tárgyaláson felajánlott és a biróság által mellőzött bizonyitékokat, valamint azokat a kérelmeket, a melyeknek a biróság eleget nem tett. A biróság által megállapitott tények külön kiemelendők.
A tényállás előadása az előkészitő iratok és a birósági iratok tartalmára való hivatkozással is kiegészithető vagy pótolható, azonban a per tárgyát tevő jogvita és azok a ténykörülmények, a melyek az itélet megértéséhez szükségesek, az itélet indokolásában ilyenkor is előadandók.
Ha a biróság a fél utólagos előadását, vagy utólag ajánlott bizonyitékát a 222. § értelmében, vagy a fél bizonyitékát a bizonyitásfelvételre engedett idő sikertelen letelte miatt mellőzi (275., 283., 293. §), itéletében ezt - a mellőzött előadás és bizonyiték kijelölésével - felemliteni köteles.
A járásbirósági eljárásban a pergátló kifogások elvetése esetében az erre vonatkozó tényállást az ügy érdemében hozott itélet indokolásába kell felvenni.
402. § Az itéletben foglalt tényállás a felek szóbeli előadásaira nézve teljes bizonyitékul szolgál. Ezt a bizonyitékot csak a tárgyalási jegyzőkönyv vagy mellékletei ronthatják le.
403. § Az itéletet azok a birák, a kik hozatalában részt vettek, aláirni kötelesek. Ha a tanács valamelyik tagja az aláirásban akadályozva van, ezt az elnök, az elnök akadályoztatása esetében pedig a rangidősb biró az itéleten megjegyzi.
404. § A kihirdetés után teljesen irásba foglalt itéletekről (400. § második bekezdése) a birósági iroda jegyzéket készit, a mely az elnök által előre megállapitott hétköznapokon legalább egy heti időre kifüggesztendő. A kifüggesztés napját a birósági iroda az itéletre feljegyzi.
405. § Az itéletet kihirdetése és teljes irásba foglalása után mindegyik fél megtekintheti és arról egyszerü vagy hitelesitett másolatot vehet. Az a fél, a kinek az itéletet nem kell kézbesiteni, saját költségén teljes, vagy az indokolást nem tartalmazó kiadmányt kivánhat.
Minden itélet teljes vagy kivonatos kiadmányát a birósági iroda vezetőjének aláirásával és a birósági pecséttel kell ellátni.
406. § A biróság kihirdetett itéletében foglalt határozatához abban a perben, a melyben hozta, kötve van.
407. § Az itéletbe becsuszott név-, szám-, számadási és más efféle nyilvánvaló hibákat a biróság, a melynél a hiba történt, hivatalból is bármikor kijavitja. Ugyanaz történik akkor is, ha az itélet kiadmánya az eredeti szövegtől eltér.
A kijavitás tárgyában a biróság szóbeli tárgyalás nélkül is határozhat.
A kijavitó végzést, a mely a feleknek kihirdetendő vagy kézbesitendő, az itélet eredetijére és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni.
A kijavitást megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye.
A kijavitást a felsőbiróság hivatalból is elrendelheti.
408. § Ha az itéletben foglalt tényállásban az előbbi § alá nem vonható hibák, továbbá hiányok, ellentmondások vagy homályosságok fordulnak elő, kiigazitásukat nyolcz nap alatt bármelyik fél kérheti. Ez a határidő az itélet kihirdetésétől, ha pedig az itélet a kihirdetés alkalmával még teljesen irásba foglalva nem volt, az itéletek jegyzékének kifüggesztésétől folyik, az a fél azonban, a kinek az itéletet kézbesitették, a kérvényt a kézbesitéstől számitott nyolcz nap alatt is beadhatja.
A kiigazitás kérvényben a kiigazitásra nézve határozott kérelmet kell előadni.
A biróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás után bizonyitási eljárás nélkül határoz. A határozathozatalban csak az a biró vehet részt, a ki az itélet hozatalában részt vett. Ha a tanács valamelyik tagja akadályozva van, szavazategyenlőség esetében az elnöknek, az elnök akadályoztatása esetében pedig a rangidősb birónak szavazata dönt.
A kellően értesitett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a kérelem elintézését nem gátolja.
A kiigazitás csak a szóbeli tárgyaláson már felhozottakra terjedhet ki.
A kiigazitás elrendelése az itélet többi részét nem érinti. A kiigazitást elrendelő határozatot az eredeti itéletre és lehetőleg kiadmányaira is fel kell jegyezni.
A kiigazitási kérelem elutasitása esetében a kiigazitást kérő felet az okozott költségben el kell marasztalni. Egyebekben a költség viselésére nézve az általános szabályok alkalmazandók.
A kiigazitási kérelem felett hozott végzés ellen nincs helye felfolyamodásnak.
A kiigazitási kérelem és tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
A kiigazitási kérelemnek a hozott itélet elleni fellebbitelre és az itélet végrehajtására halasztó hatálya nincs.
409. § Ha a biróság az itéletben a kereseti kérelemnek vagy ellenkérelemnek valamely részéről a fő- vagy mellékkötelezettség tekintetében, vagy a perköltség viseléséről nem intézkedett, ugyszintén ha a biróság az itélet végrehajthatóságára vonatkozó kérelmekről nem határozott, vagy az itélet végrehajthatóságát a törvény ellenére ki nem mondotta, bármelyik fél kérheti az itélet kiegészitését.
A kiegészitési kérelmet a törvényszéki eljárásban az itélet kézbesitésétől, a járásbirósági eljárásban pedig az itélet kihirdetésétől, illetőleg annak a félnek, a kinek az itéletet kézbesitették, a kézbesitéstől számitott nyolcz nap alatt kell előterjeszteni.
A kérvényben a kiegészitésre nézve határozott kérelmet kell előterjeszteni.
A biróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás után határoz. A határozat csak a kiegészités kérdésére és a jogvitának még el nem intézett részére terjedhet ki. A feleknek vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja. Ha a biróság a kérelemnek helyt ad, kiegészitő itélettel határoz, a mely az eredeti itélethez csatolandó, ellenkező esetben pedig a kérelmet végzéssel elutasitja.
A kiegészitési kérelmet elutasitó végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
A költségre nézve a 408. § szabályai alkalmazandók.
A kiegészitési eljárásnak a hozott itélet elleni fellebbvitelre és az itélet végrehajtására nézve halasztó hatálya nincs.
410. § Az itélet, a mennyiben fellebbvitellel vagy ellentmondással megtámadható, csak ezek törvényes határidejének lejáratát követő napon emelkedik jogerőre. A kellő időben benyujtott fellebbvitelnek vagy ellentmondásnak a jogerőre emelkedésre halasztó hatálya van. Pertárs fellebbvitelének vagy ellentmondásának hatálya a többi pertársra a 80. § esetén kivül nem terjed ki.
Az az itélet, a mely sem fellebbvitellel, sem ellentmondással meg nem támadható, a kihirdetéssel (398. §) emelkedik jogerőre; azok a határidők azonban, a melyek a fél részére az itélet jogerőre emelkedésétől számitandók, az ilyen itéletnek vele történt közlésétől kezdenek folyni.
A fellebbvitelről az itélet kihirdetése előtt történt lemondásnak nincs hatálya. Az itélet kihirdetése után történt lemondás az itélet jogerőre emelkedésének megállapitása szempontjából csak akkor vehető figyelembe, ha a kihirdetés alkalmával szóval kinyilvánitva és jegyzőkönyvbe véve, vagy a biróságnak irásban bejelentve volt. A biróság a bejelentést az ellenféllel közli.
411. § Az ügy érdemében hozott itélet csak annyiban válik jogerőssé, a mennyiben a keresettel érvényesitett jog iránt határoz. Ez a rendelkezés nem zárja ki a határozat szükségképeni következményeinek jogerőre emelkedését.
A biróság az itélet jogerejét hivatalból veszi figyelembe.
412. § Oly ellenkövetelés, amely az itéletben be van számitva, a beszámitás erejéig ujabban nem érvényesithető.
413. § Ha a fél a 131. § alapján az itélet hozatala után lejáró szolgáltatás teljesitésére jogerős itélettel köteleztetett, és azok a körülmények, a melyek alapján a biróság a szolgáltatás mennyiségét vagy tartalmát megállapitotta, lényegesen megváltoztak, az érdekeltek bármelyike az előbbi per biróságánál keresetet indithat a szolgáltatás megállapitott mennyiségének vagy tartalmának megváltoztatása iránt.
A körülmények változása csak annyiban vehető figyelembe, a mennyiben oly időben állott be, hogy a keresetet inditó fél azt az előbbi perben már nem érvényesithette.
A korábbi itéletet csak az uj per meginditásának időpontjától kezdődő hatálylyal lehet megváltoztatni.
414. § A mennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a külföldi biróság itéletét nem lehet érvényesnek elfogadni:
1. ha az a biróság, a mely az itéletet hozta, a magyar törvény szerint nem volt illetékes, vagy ha oly illetékességi ok alapján járt el, a mely az eljáró biróság államának törvénye szerint ennek a polgárával szemben nem alkalmazható;
2. ha a marasztalt alperes magyar állampolgár, és meg nem jelenése következtében perbe nem bocsátkozott, kivéve, ha az idézés neki saját kezéhez, vagy megkeresés következtében valamely belföldi biróság utján szabályszerüen kézbesittetett;
3. ha a fél magyar állampolgár, és a perben való részvételből az eljárás szabálytalansága következtében ki volt zárva;
4. magyar állampolgár, személyi állapotát tárgyazó perekben;
5. ha az itélet érvényességének elismerése hazai jogerős itélettel, a közerkölcsiséggel, vagy hazai törvény czéljával ellenkezik;
6. ha azzal az állammal, a melynek birósága az itéletet hozta, e részben viszonosság nincs megálapitva, kivéve, ha az itélet nem vagyonjogi perben hozatott, és a pernek nincs belföldön illetékes birósága.
Az igazságügyministernek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.
415. § Tekintet nélkül a fellebbvitelre, végrehajthatóknak nyilvánithatók:
1. az elismerés (390. §) alapján marasztaló itéletek, illetőleg az itéletnek elismerés alapján marasztaló része;
2. pénzösszeg fizetésében, vagy helyettesithető dolgok és értékpapirosok szolgáltatásában marasztaló itéletek, ha az adós magát a teljesitésre közokiratban vagy a 317. § szerint kiállitott magánokiratban kötelezte, és a kereset megalapitásához szükséges összes ténykörülmények is ily okirattal voltak bizonyitva;
3. tartási vagy élelmezési kötelezettségben marasztaló itéletek a keresetlevél benyujtása előtt félévre hátralékos és a per folyama alatt lejárt követelésre nézve;
4. oly itéletek, a melyekben a marasztalás összege járulékok nélkül kétszáz korona készpénzt meg nem halad, vagy ha a nyertes fél a perben a marasztalás tárgya helyett a költség nélkül kétszáz koronát elfogadni késznek nyilatkozik;
5. a bérelt lakás, más helyiség vag terület átadását vagy visszabocsátását, a bérlő részéről a bérlet területére behozott ingók kiadását avagy az 1. § 2. d) pontja esetében használatul birt épület, épületrész vagy egyéb ingatlan visszabocsátását rendelő, valamint az 1. § 2. g) pontjának esetében hozott marasztaló itéletek.
Ezekben az esetekben a marasztaló itélet rendelkező részében kimondandó, hogy az itélet egészben vagy kijelölendő részében, a kötelezettség teljesitésére kitüzött határidő lejárta után, a fellebbvitelre való tekintet nélkül, végrehajtható.
Az itéletet csupán a perköltség tekintetében nem lehet végrehajthatónak nyilvánitani.
416. § A biróság itéletét az előbbi § esetein kivül az itéletet megelőző szóbeli tárgyalás befejezése előtt előadott kérelmére biztositék ellenében végrehajthatónak köteles nyilvánitani, ha a marasztalás sem pénzösszegre, sem telekkönyvi előjegyzéssel biztositható jogra nem terjed, és ha a kérelmező nyomban valószinüvé teszi, hogy a végrehajtás elhalasztásából nehezen pótolható vagy nehezen megállapitható kára származnék.
417. § Ha az adós nyomban valószinüvé teszi, hogy a végrehajtásból meg nem térithető kára származnék, kérelmére a végrehajthatóság kimondása elmarad. Ha pedig az adós azt teszi nyomban valószinüvé, hogy esetleg visszvégrehajtási igénye veszélyeztetve van, a biróság a végrehajthatóságot biztositék adásától feltételezheti.
A kérelmet az itéletet megelőző szóbeli tárgyalás befejezése előtt kell előadni.
418. § Azoknak az eseteknek a kivételével, a melyekben a törvény szerint itélettel kell határozni, a biróság végzéssel határoz.
A végzésben megállapitott kötelezettség teljesitésére, ha törvény másként nem rendelkezik, legfeljebb nyolcz napos határidőt kell szabni, a mely a végzés kihirdetését, ha pedig a végzés kézbesittetett, a kézbesitést követő napon kezdődik.
419. § A biróság, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, az eljárás további folyamában kötve van saját végzéséhez.
Egy oldalu kérelemre hozott elutasitó végzéséhez és a pervezetést tárgyazó végzéséhez a biróság nincs kötve. Biróságot, pénzbüntetést, vagy elzárást rendelő végzését a biróság fontos okból hivatalból is visszavonhatja.
Határidőhöz kötött cselekményt visszautasitó végzését azonban a biróság az 555. § esetén kivül vissza nem vonhatja.
420. § Szóbeli tárgyalás folytán hozott végzéseket a felekkel kihirdetés utján kell közölni.
Azok a végzések, a melyek ellen külön felfolyamodásnak van helye, vagy amelyek uj határnapot tüznek ki, kézbesités utján közlendők azzal a féllel, a ki a végzés hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt.
A biróságnak, valamint az elnöknek és a kiküldött vagy megkeresett birónak ki nem hirdetett végzései az érdekelteknek kézbesitendők.
A végzések kihirdetésére és irásba foglalására nézve a 398. és a 400. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a végzés kihirdetése előtt irásba foglalása nem szükséges.
421. § Elutasitó végzéseket és oly végzéseket, a melyek valamely vitás kérelem felől határoznak, indokolni kell.
422. § A biróságnak a tárgyalási jegyzőkönyvhöz mellékelt végzéseit az elnök, illetőleg járásbiróságnál az eljáró biró - és ha jegyzőkönyvvezető van alkalmazva, ez is; - a biróságnak tárgyaláson kivül hozott végzéseit a végzés hozatalában résztvett birák; - az elnök, továbbá a kiküldött és a megkeresett biró végzéseit pedig ezek irják alá.
A végzések kiadmányaira a 405. §, a végzéseknek és kiadmányaiknak kijavitására nézve a 407. §, jogerőre emelkedésükre nézve pedig a 410. § megfelelően alkalmazandó.
Ha a biróság olyan végzésben, a mely az eljárást előtte befejezi, a perköltség viseléséről nem intézkedik, a 409. § azzal a módositással alkalmazandó, hogy a biróság a kiegészitési kérelem felől a felek meghallgatása nélkül és abban az esetben is végzéssel határoz, ha a kiegészitési kérelemnek helyt ad.
423. § A birói egyességet a biróság, a mennyiben nincs akadálya, végzéssel tudomásul veszi és a felek kérelmére a költséget megállapitja.
A birói egyességet mindegyik fél bármikor megtekintheti és arról egyszerü vagy hitelesitett másolatot vehet.
Az a birói egyesség, a melyet a biróság jogerős végzéssel tudomásul vett, jogerős birói itélet hatályával bir.
424. § A biróság a végitéletben, valamint az olyan határozatban, a mely az eljárást előtte befejezi, a perköltség megtéritése iránt hivatalból intézkedik.
Más határozatban ily intézkedésnek csak akkor van helye, ha a megtérités kötelezettsége az ügy végelintézésétől független, vagy az itélethozatal után merült fel.
A költség összege a marasztaló határozatban - a netalán még kiszabandó illetékektől eltekintve - számszerüen megállapitandó. A mennyiben a fél költségét az eljárás folyamában nem számitotta fel, vagy nem igazolta, a biróság az összeg megállapitásában csak a lefolyt eljárásból ismert adatokat veszi figyelembe. Utólagos felszámitásnak nincs helye, és az alsóbiróság előtt elmulasztott felszámitás a fellebbviteli biróság előtt sem pótolható.
425. § A vesztes fél a nyertes félköltségének megtéritésében elmarasztalandó, a mennyiben ezt a költséget a biróság a jog czélirányos érvényesitésére vagy a védelemre szükségesnek itéli, tekintet nélkül arra, hogy a költség a biróság előtt vagy a biróságon kivül merült fel.
A megtéritendő költséghez számitandók az ügyvéd kiadása és dija is. Ha a képviselettel a biróság székhelyén kivül lakó ügyvéd volt megbizva, az ebből származó költségtöbblet csak akkor téritendő meg, ha a biróság a székhelyén kivül lakó ügyvéd megbizását a pernek czélirányos vitelére szükségesnek találja.
A 97. § első bekezdésében emlitett személyek részére munkadij nem állapitható meg.
A megtéritendő költséghez számitandó az ügyvéd által nem képviselt, valamint a személyesen meghallgatott (226. és 368. §) félnek, ugyszintén a 95. § 1-4. pontjaiban emlitett meghatalmazottnak uti és esetleg ellátási költsége, ugyszintén időmulasztásának megtéritése is, a melyek megállapitására nézve a 314. § rendelkezései alkalmazandók.
426. § Ha mindegyik fél részben nyertes, részben vesztes, a perköltség kölcsönösen megszüntetendő. A biróság azonban az eset minősége szerint az egyik felet az ellenfél egész költségében, vagy ennek egy részében is elmarasztalhatja. Különösen elmarasztalhatja a biróság a felet a per egész költségében, ha az ellenfél meg nem itélt többkövetelése aránytalanul csekély volt, vagy onnan eredt, hogy a követelés összege birói megállapitástól, vagy kölcsönös leszámolástól függött.
427. § Ha az alperes a perre okot nem adott és a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, a költséget a felperes köteles viselni.
428. § A követelés átszállásának bizonyitásával járó költség a felperest terheli, ha a biróság az átszállás bizonyitását szükségesnek találja a végből, hogy az alperes megnyugvással teljesithessen.
429. § Pertársak az eljárás költségét rendszerint fejenként egyenlő részekben téritik meg.
A részesedés nagyobb különbözősége esetében a biróság a költséget a részesedés arányában megoszthatja.
Olyan pertársak, a kikre nézve a per tárgya oszthatatlan, vagy a kik egyetemlegesen jogositvák vagy kötelezvék, a perköltségben egyetemlegesen marasztalandók.
Egyik pertársnak külön támadó vagy védő cselekménye következtében felmerült költség a többit nem terheli.
430. § Az a fél, a ki egyes támadó vagy védő cselekményt sikertelenül vesz igénybe, az ezzel okozott költség viselésére kötelezhető, habár az ügyben nyertes lett is.
431. § Az a fél, a ki határnapot vagy határidőt elmulaszt, az ebből eredő költséget, valamint az ellentmondás és az igazolás költségét is viselni köteles, kivéve, ha a mulasztást az ellenfél okozta.
Az a fél, a ki elnapolásra, halasztásra vagy uj határnap kitüzésére hibájával okot ad, az ebből eredő költséget minden esetre viselni köteles.
432. § Az egyesség költsége más megállapodás hiányában kölcsönösen megszüntetettnek tekintendő. Ugyanez áll az egyességgel befejezett per költségére is, a mennyiben eziránt még jogerős határozatot nem hoztak.
A biróság előtti sikertelen egyességi kisérletek költségei a perköltséghez számitandók.
433. § A 425-432. §-ok a mellékbeavatkozásból eredő költségre is alkalmazandók. A 88. § utolsó bekezdése esetében a 429. § irányadó.
A 424-431.§-ok szerint perköltségben elmarasztalt fél az ellenfél érdekében történt mellékbeavatkozás költségében is marasztalandó a beavatkozó javára. Ezan az eseten kivül a mellékbeavatkozás költsége a beavatkozót terheli.
434. § Az ügygondnok nevezéséből eredő költséget az a fél köteles előlegezni, a kinek perbeli cselekménye a gondnoknevezésre okot szolgáltatott. Ez a szabály az előlegező félnek esetleges megtéritéséhez való jogát nem érinti.
435. § Birósági hivatalnokot, valamint kézbesitéssel megbizott közegeket, továbbá a biróság által kinevezett ügygondnokot a per birósága, a birákat pedig a fellebbviteli biróság hivatalból is elmarasztalhatja annak a költségnek a megtéritésében, a melyet nyilvánvaló vétségük által okoztak.
A határozat, az illetőnek előleges szóbeli vagy irásbeli meghallgatása után, a folyamatban lévő pertől elkülönitve hozandó meg.
A határozat ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
436. § Valamely perbeli cselekmény elmulasztásának általában az a következménye, hogy az elmulasztott cselekmény többé hatályosan nem teljesithető.
A különös következményeket, a melyek ezenfelül valamely mulasztással egybekötvék, a törvény állapitja meg.
437. § A mulasztás következményei, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, előzetes figyelmeztetés nélkül is, és maguktól állanak be.
Ha a mulasztás következményei csak kérelemre állanak be, az elmulasztott cselekmény a kérelem előterjesztéséig, ha pedig a kérelmet szóbeli tárgyalás alkalmával adták elő, a kérelem felett tartott szóbeli tárgyalás bezárásáig pótolható.
438. § A határnap el van mulasztva, ha a fél a határnapon az ügy kikiáltásától kezdve a szóbeli tárgyalás bezárásáig meg nem jelenik vagy a perbeli cselekményt nem teljesiti.
439. § Ha a perfelvételi határnapot a felperes mulasztja el, az alperes kérelmére az idézést végzéssel fel kell oldani, és a felperest a felmerült költségben, a mennyiben ez iránt még jogerős határozatot nem hoztak, el kell marasztalni.
Ebben az esetben a felperes a határnap elmulasztása miatt igazolást nem kérhet, a keresetlevél benyujtásának és a perinditásnak hatályai azonban fennmaradnak, ha a felperes, az elmulasztott határnaptól számitva, tizenöt nap alatt az idézés ismétlését kéri.
Ha a felperes az idézés ismétlését kéri vagy a pert ujabban meginditja, az alperes a perbebocsátkozást mindaddig megtagadhatja, mig a megállapitott költség meg nincs téritve.
Ez a § nem zárja ki, hogy a felperes a perfelvételi határnapon a felperes keresetével érvényesitett jog fenn nem állásának birói megállapitása iránt keresetet inditson (189. §)
440. § Ha a perfelvételi határnapot az alperes mulasztja el, őt a felperes kérelmére, a kereseti kérelemhez képest, itélettel el kell marasztalni. Ez az itélet az alperesnek a 163. § szerint kézbesitendő.
Ha a biróság az alperes meg nem jelenése alapján itéletet hoz, a tárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet késziteni, hanem a keresetlevélre kell a legrövidebben feljegyezni a felek részéről megjelenteket, az itélethozatalban résztvett birákat, a kereseti kérelmet és az itélet rendelkező részét. Az itélet indokolásául elég az itéletet mulasztási itéletként megjelölni. Ezt a feljegyzést csak az elnök, akadályoztatása esetében a rangidősb biró, továbbá a jegyzőkönyvvezetők irják alá.
Az alperes meg nem jelenése alapján hozott itélet kézbesitésének czéljára a megjelent fél a perfelvételi tárgyaláson az ott előadott kereseti kérelmet annyi példányban irásba foglalva köteles bemutatni, hogy mindegyik félnek, a kinek az itélet kézbesitendő, egy példány jusson. Az iratnak a peres felek neveit és a kérelem tárgyának járulékokkal együtt tüzetes megjelölését kell tartamaznia.
Ha a megjelent fél az irat példányait nem mutatja be, a kiadmány kézbesitése utólagos bemutatásukig elmarad. Ha az iratot a tárgyaláson ügyvéd által nem képviselt fél nem mutatja be, azt hivatalból kell elkésziteni kézbesités végett.
Ha a perfelvételi határnapon az alperes a keresetre csak részben nem nyilatkozik, vagy több követelés közül, a melyek egy keresetben érvényesitvék, nem valamennyire nyilatkozik, a mulasztás következménye a felperes kérelmére részitélettel mondható ki.
441. § Perfelvételi határnapnak tekintendő az a határnap is, a melyre a tárgyalást az alperes perbebocsátkozása előtt a biróság elhalasztotta.
Perfelvételi határnapnak tekintendő az a határnap is, a mely a perfelvételen felül érdemleges tárgyalásra is kitüzetett.
442. § Ha a meg nem jelent fél a tárgyalási határnapról törvényesen nem volt értesitve vagy ha az idézés kézbesitése és a határnap között a törvényben megkivánt időköz nem volt meg, vagy a mulasztó felet megjelenésében köztudomásu természeti esemény vagy más elhárithatatlan akadály gátolta, a mulasztás következményeinek kimondását, uj határnap kitüzése mellett, végzéssel meg kell tagadni.
Ha a kézbesitési bizonyitvány a határnapig be nem érkezett, a biróság a meg nem jelenés és következményei felől a kézbesitésre vonatkozó értesités beérkezése után határoz, kivéve, ha a mulasztás következményeinek kimondását a kézbesitésre tekintet nélkül meg kell tagadni. A hozott határozatot ebben az esetben a járásbirósági eljárásban is mind a két félnek kézbesiteni kell.
443. § A 440. § esetében a biróság a mulasztás következményeinek kimondását végzéssel akkor is megtagadja:
1. ha hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény miatt az eljárás megszüntetésének esete forog fenn;
2. ha a megjelent fél hivatalból figyelembe veendő körülmény tekintetében a szükséges bizonyitékot nem adja elő, különösen a hatáskör vagy az illetékesség megállapitására szükséges okiratot (129. §) eredetiben vagy hitelesitett másolatban nem mutatja fel, és annak a körülménynek a fennforgása vagy fenn nem forgása e miatt kétséges marad;
3. ha a perfelvételi határnapon előadott kereset a meg nem jelent alperessel még nem volt közölve;
4. ha a kereseti kérelem a közölt kereset tartalma szerint nincs megalapitva.
A 2. pont esetében az eljárás szünetel, s erről a meg nem jelent fél is értesitendő. Az eljárás ujrafelvételét ebben az esetben bármelyik fél kérheti.
A 3. és a 4. pont esetében a biróság a felperes kérelmére, mely mellett az előadott, illetőleg a kijavitott keresetnek alperessel közlendő másolatát be kell mutatni, uj határnapot tüz. A járásbirósági eljárásban az előadott, illetőleg a kijavitott kereset jegyzőkönyvbe is vehető, és ebben az esetben alperessel a jegyzőkönyv másolatát kell közölni.
Az 1. pont esetében a 141. § negyedik bekezdése és a 184. § megfelelően alkalmazandó.
444. § A mulasztás következményeinek kimondását megtagadó határozat ellen az uj tárgyalás megtartására nézve halasztó hatályu felfolyamodásnak van helye.
Az előbbi § 4. pontja esetében a másodbiróságnak helybenhagyó határozata ellen is van helye felfolyamodásnak, kivéve, ha ez az ügyben mint fellebbezési biróság végleg határoz.
Ha a felfolyamodásnak hely adatik, a biróság a hivatalból kitüzendő uj határnapon a mulasztás következményei felől a mulasztó fél meghallgatása nélkül határoz.
445. § Ha a felek valamelyike az érdemleges tárgyalásra vagy folytatására kitüzött határnapot mulasztja el, a biróság az ellenféllel kérelmére a tárgyalást megtartja, illetőleg folytatja.
Ebban az esetben a mulasztó fél irányában a mulasztás általános következményein felül az e törvényben az egyes cselekmények elmulasztására nézve megállapitott következmények állanak be.
A mulasztó fél távollétében előadott tényállitásra vagy bizonyitékra vonatkozó nyilatkozatot elmulasztottnak csak akkor lehet tekinteni, ha az előadás a távollevő féllel kellően közölve volt.
Az érdemleges tárgyalás folytatásának elmulasztása esetében a korábbi tárgyalások eredményét, a mennyiben a jegyzőkönyvben vagy mellékleteiben meg van állapitva, vagy a biróság egyébként megállapithatja, valamint a bizonyitás eredményét a határozathozatalkor figyelembe kell venni.
Ha a megjelent fél a tárgyaláson az ellenféllel a keresetlevélben, előkészitő irattal vagy korábbi tárgyaláson még nem közölt uj tényállitásokat, bizonyitékokat, vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára akarja módositani, a biróság a tárgyalás elhalasztásával az előadásoknak előkészitő irattal közlését köteles elrendelni.
A meg nem jelen fél ellen a tárgyalás folyamán inditott keresetről a 189. § intézkedik.
Egyebekben a 442. § alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy a kézbesitési bizonyitvány be nem érkezése esetében a biróság a tárgyalást elhalaszthatja. Ha a meg nem jelent fél az elmulasztott határnapról kellően értesitve volt, a biróság az uj határnapon a mulasztás következményei felől az ő meghallgatása nélkül határoz.
A járásbirósági eljárásban a jelen § azzal a módositással alkalmazandó, hogy a meg nem jelent fél ellen a mulasztás következményei az előre nem közölt tényállitások és bizonyitékok tekintetében is beállanak, és hogy a kérelmek és a korábbi tárgyaláson előadottak módositása, valamint a szóbeli tárgyaláson előadott kereset a megjelent fél kérelmére jegyzőkönyvbe veendők, és a meg nem jelent fél az ügy tárgyalására a jegyzőkönyv ide vonatkozó másolatának közlésével idézendő meg.
446. § Ha a perfelvételi vagy a tárgyalási hatánapra a felek közül egyik sem jelent meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kivánja, az eljárás mindaddig szünetel, a mig valamelyik fél uj határnap kitüzését nem kéri. A kérelem költségét minden esetre a kérelmező fél viseli.
Az uj határnap kitüzése az elmulasztott perfelvételi vagy tárgyalási határnaptól számitott két hónap eltelte előtt nem kérhető, kivéve, ha a fél valószinüvé teszi, hogy a határnapot hibáján kivül mulasztotta el.
Ha még az ülés folyamán mind a két fél megjelenik, a biróság bármelyik fél kérelmére megtarthatja a tárgyalást a kikiáltáskor megjelent felekkel befejezett tárgyalások után, vagy pedig a tárgyalás megtartására azonnal uj határnapot tüz.
Az elmulasztott perfelvételi vagy tárgyalási határnaptól számitott három év leteltével a per megszüntnek tekintendő. Ez a rendelkezés a 443. § 2., 3. és 4. pontja esetében is megfelelően alkalmazandó.
447. § A határidő el van mulaszva, ha a fél azon belül a perbeli cselekményt nem teljesiti.
448. § A biróság részéről kitüzött határidő, a mennyiben a biróság a kitüzéskor mást nem rendel, a határidőt kitüző határozat kihirdetésétől, ha pedig a határozat kézbesités utján közlendő, a kézbesitéstől kezd folyni.
449. § Oly határidőknél, a melyek napokban vannak megállapitva, az a nap, a melyen a határidő kezdődik, a határidőbe nem számitandó be.
Az oly határidők, a melyek hetekben vagy hónapokban vannak megállapitva, azzal a nappal járnak le, a mely elnevezésénél vagy számánál fogva a kezdő napnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a határidő a hó utolsó napjával végződik. Az éveket és évrészeket hónapokra kell átszámitani.
Ha a határidő vége fél nappal járna le, az egész nap a határidőbe számitandó.
Ha a határidő utolsó napja vasárnapra, Gergely-naptár szerinti közönséges ünnepnapra vagy nemzeti ünnepnapra esik, a határidő a legközelebbi köznapon jár le.
450. § A biróság valószinüvé tett fontos okból a fél kérelmére a birói, és a hol a törvény megengedi, a törvényes határidőket is meghosszabbithatja.
A meghosszabbitást a határidő lejárta előtt kell kérni.
A biróság a kérelmet az ellenfél meghallgatása nélkül intézheti el, a határidő ismételt meghosszabbitását azonban csak az ellenfél meghallgatása után rendelheti el.
Az uj határidőt, egyéb intézkedés hiányában, az előbbinek lejáratától kell számitani.
A meghosszabbitási kérelemnek helyt adó határozat fellebbvitellel egyáltalában nem támadható meg, a meghosszabbitási kérelmet elutasitó határozat pedig külön fellebbvitellel meg nem támadható.
Az e § szerint a biróságot megillető jogokat az elnök, valamint a kiküldött és megkeresett biró is gyakorolhatja az általa kitüzött határidők tekintetében.
451. § Ha a fél vagy képviselője határnapon önhibáján kivül nem jelent meg, vagy záros határidőt önhibáján kivül mulasztott el, a mulasztás következményei igazolással orvosolhatók.
Záros határidőnek csak a törvényben ilyenüt megjelölt határidő tekintetik.
Azokban az esetekben, a melyekben a törvény az igazolást kizárja, vagy a meg nem jelenés esetében ellentmondást enged, ugyszintén a midőn a határnap elmulasztása birói határozatban kimondandó hátránynyal nem jár, igazolásnak nincs helye.
452. § Az igazolási kérelmet annál a biróságnál kell előterjeszteni, a melynél a határnapot elmulasztották, vagy a melynél az elmulasztott cselekményt teljesiteni kellett volna.
Az igazolási határidő tizenöt nap. Ez a határidő az elmulasztott határnaptól, határidőknél pedig a határidő utolsó napjától, ha pedig a mulasztás a félnek vagy képviselőjének csak később jutott tudomására, vagy az akadály csak később szünt meg, a mulasztás tudomására jutásától, illetőleg az akadály megszünésétől számitandó.
A mulasztás napjától számitott hat hónap eltelte után igazolást kérni többé nem lehet.
453. § Az igazolási kérvényben az igazolási kérelem megalapítására szolgáló ténykörülmények, valamint valószinüvé tételük eszközei előadandók.
Határnap elmulasztása esetében az igazolást az elmulasztott határnap helyett uj határnap kitüzésének kérésével, határidő elmulasztása esetében pedig az elmulasztott cselekmény pótlásával kell egybekapcsolni.
454. § Az igazolási kérelem felett az a biróság határoz, a mely arra van hivatva, hogy a pótolt cselekmény felett határozzon, vagy a mely előtt a határnap el volt mulasztva.
455. § A biróság azt az igazolási kérelmet, a melyet a 452. §-ban megállapitott hat hónapos határidőn tul, vagy oly határnap vagy határidő elmulasztása esetében adtak elő, a melyben az igazolás a törvény szerint ki van zárva, végzéssel hivatalból visszautasítja.
Ha a törvényszéki eljárásban az elnök az igazolási kérelmet az előbbi bekezdés értelmében visszautasitandónak találja, a tanács elé terjeszti, a mely a visszautasitás kérdésében a felek meghallgatása nélkül határoz. Ha a tanács az igazolási kérelmet nem utasitja vissza, határozatát a felekkel nem kell közölni.
456. § Az igazolási kérelmet azon eljárás szerint kell elintézni, a mely a pótolt cselekmény, illetőleg az uj határnap tekintetében irányadó.
Ha ehhez képest szóbeli tárgyalás tartandó, az igazolás kérdését előzetesen kell tárgyalni és eldönteni.
Az igazolás meg nem tagadható, ha a fél az igazolási kérelem megállapítására szolgáló ténykörülményeket valószinüvé teszi.
Ha a biróság az igazolásnak helyt ad, a tárgyalást a pótolt cselekmény, illetőleg az elmulasztott határnapon tárgyalandó kérdés felett nyomban megtartja.
457. § Az igazolási kérelmet visszautasitó vagy az igazolást megtagadó végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
Az igazolásnak helyt adó végzés ellen felfolyamodásnak nincs helye, és az igazolás megengedését fellebbvitellel egyáltalában csak annyiban lehet megtámadni, a mennyiben az igazolási kérelmet a 452. §-ban megállapitott hat hónapos véghatáridő eltelte után adták elő, vagy a mennyiben a biróság az igazolásnak oly határnap vagy határidő elmulasztása miatt adott helyet, a melyben az igazolást a törvény kizárja.
458. § Az igazolást kérő fél az igazolási kérelem következtében kitüzött határnap elmulasztása miatt további igazolást nem kérhet.
459. § Az igazolási kérelemnek sem a végrehajtásra, sem az eljárás folytatására nincs halasztó hatálya. Az a biróság azonban, a mely az igazolási kérelem felől határoz, a fél kérelmére a végrehajtásnak vagy az eljárásnak ideiglenes felfüggesztését az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendeli, ha az előterjesztett adatokból az igazolási kérelem sikere valószinünek mutatkozik. A biróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát kérelemre visszavonhatja.
A végrehajtás felfüggesztése, vagy a felfüggesztés visszavonása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.
460. § Ha az alperes a perfelvételi határnapon nem jelent meg, az itélet ellen (440. §) ellentmondással élhet.
Nincs helye ellentmondásnak, ha az alperes valamelyik előbbi perfelvételi határnapon megjelent, vagy ha az előbbi perfelvételi határnap kérelmére elnapoltatott, vagy ha az ügyben ellentmondással már élt.
461. § Az ellentmondást a perbíróságnál kell benyujtani.
Az ellentmondás határideje tizenöt nap. Ez a határidő záros és az itélet kézbesitésétől számitandó. Az ellentmondást azonban már az itélet kihirdetése után be lehet nyujtani.
Ha a kézbesités külföldön vagy hirdetmény által történik, a biróság az ellentmondási határidőt itéletében vagy utólag végzéssel állapitja meg.
A kellő időben benyujtott ellentmondásnak a végrehajtásra halasztó hatálya van.
462. § Ha az itélet ellen ellentmondásnak van helye, az alperes részéről az itéletnek bármely elnevezés alatt előterjesztett megtámadását ellentmondásnak kell tekinteni.
Az ellentmondás egyuttal a perfelvételi, valamint az érdemleges tárgyalás előkészitésére szolgáljon.
463. § A biróság hivatalból vizsgálja, hogy az ellentmondásnak egyáltalán helye van-e, és hogy törvényes időben volt-e benyujtva. Ha e kellékek valamelyike hiányzik, a biróság az ellentmondást végzéssel hivatalból visszautasitja.
A törvényszéki eljárásban a 455. § második bekezdése ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó.
464. § Az ellentmondás következtében kitüzött határnapon az alperes perbebocsátkozása után a biróság az érdemleges tárgyalást folytatólag megtartja és ennek eredményéhez képest itéletében az ellentmondással megtámadott itéletet egészben vagy részben fenntartja vagy hatályon kivül helyezi.
Ha az alperes a határnapot elmulasztja, a felperes kérelmére az ellentmondást végzéssel vissza kell utasitani és a korábbi itéletet fenn kell tartani.
Az alperes az ellentmondás következtében kitüzött határnap elmulasztása miatt igazolást nem kérhet.
465. § A Az eljárás valamelyik fél halála esetében félbeszakad. (470. §)
A félbeszakadt eljárás felvételét az eljárás folytatására hivatott biróságnál mind a jogutód, mind az ellenfél kérheti.
A felvétel idézési kérelemmel történik, a melylyel - ha ennek a per állása szerint helye van - a főügy tárgyalására való idézést is kell kérni.
Ha a felvételt a jogutod ellenfele kéri, az idézés a jogutódnak azon szabályok szerint kézbesitendő, mint az idézéssel ellátott keresetlevél az alperesnek.
A biróság a felvételi jogosultság vagy kötelesség felől közbenszóló itélettel határoz, ha azonban az idézés a főügy tárgyalására is történt, és a biróság az utódlást megállapitja, ezt a végitéletben mondja ki.
A biróság a felvételi jogosultságot vagy kötelességet csak abban az esetben állapitja meg, ha azt valószinüvé teszik.
Ha a biróság az utódlást közbenszóló itélettel megállapitja, az eljárás félbeszakadása a közbenszóló itélet közlésével (399. §) szünik meg, e közléssel azonban a biróság a főügyben netalán szükséges közléseket is összekapcsolhat, és szükség esetében a főügyben megszakadt határidőt ujból kitüzi (473. §)
Ez a § abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha a jogutód a felvételt a szóbeli tárgyaláson a jelenlévő ellenfélnek bejelenti.
466. § Ha valamelyik fél perbeli cselekvő képességét elveszti, valamint ha valamelyik fél törvényes képviselője meghal vagy képviselői jogosultságát elveszti, a nélkül, hogy a képviselt fél perbeli cselekvő képességet nyerne, az eljárás mindaddig félbeszakad, mig a törvényes képviselő, vagy az uj törvényes képviselő az ellenfelet, vagy az ellenfél a képviselőt nem értesiti, hogy az eljárást folytatni akarja.
Az értesités irásban történik, a melyet a biróság az ellenféllel közöl. A tárgyaláson jelenlevő ellenfél szóval is értesithető. Az értesitéssel a főügyre vonatkozó cselekmények is összekapcsolhatók.
Ez a § a 76. § alkalmazását nem zárja ki.
Ha valamelyik fél halála esetében hagyatékának képviseletére gondnok van kinevezve, ez a § megfelelően alkalmazandó.
467. § Ha valamelyik fél ellen csődöt nyitnak, az eljárás félbeszakad azokban a perekben, a melyeket a csődtörvény szerint a közadós ellen vagy a közadós részéről nem lehet folytatni.
A félbeszakadás, a mennyiben tartamáról a csődtörvény nem rendelkezik, az eljárás felvételéig vagy a csőd megszünéséig tart.
Az eljárás felvételére az előbbi § megfelelően alkalmazandó.
468. § Az eljárás félbeszakad, ha valamelyik fél ügyvéde meghal vagy ügyvédkedő képességét elveszti.
A mennyiben az ügyvédi képviselet kötelező, ez a félbeszakadás megszünik, ha az ellenfelet más ügyvéd vallásáról értesitik. Az értesitésre a 466. § második bekezdése irányadó. Az ellenfél azonban kérheti, hogy a fél az ügy tárgyalására a 142. § első bekezdésének megfelelően megidéztessék, vagy uj ügyvédének az elnök által kitüzendő határidő alatti bejelentésére felhivassék.
Az idézést és a felhivást a félnek ugy kell kézbesiteni, mint az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek.
Ha a felhivás sikertelen marad, az eljárás félbeszakadása megszünik, és a fél részére, ha nem a biróság székhelyén lakik, a postára feladással lehet kézbesiteni.
A mennyiben az ügyvédi képviselet nem kötelező, a félbeszakadás megszünik, ha a fél személyesen vagy maghatalmazott által fellép, vagy ha a határozatot bármelyik fél kérelmére magának a félnek kézbesitik. A kézbesitésre a harmadik bekezdés irányadó.
469. § Ha a biróság müködése háboru vagy más esemény következtében megszünik, az eljárás ez akadály tartamára félbeszakad.
470. § Ha annak a félnek, a ki meghalt, vagy perbeli cselekvő képességét vagy törvényes képviselőjét elvesztette (465. §, 466. §), a per vitelére meghatalmazottja volt, az eljárás nem szakad félbe, a biróság azonban az eljárást a meghatalmazott kérelmére, és a fél halála esetében az ellenfél kérelmére is felfüggesztheti.
A felfüggesztés tartamára és az eljárás felvételére a 465. és 466. § megfelelően alkalmazandó. A fél halála esetében az idézést a meghatalmazottnak is kézbesiteni kell.
471. § Ha valamelyik fél háboru idejében katonai szolgálatot teljesit, vagy ha a fél olyan helyen tartózkodik, a melylyel a perbiróság székhelyéről hatósági intézkedés, háboru vagy más esemény következtében közlekedni nem lehet, a biróság az eljárást az akadály tartamára hivatalból is felfüggesztheti.
472. § Az eljárás felfüggesztését a perbiróságnál kell kérni.
A biróság a kérelem felől, ha tárgyaláson kivül adták elő, az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.
473. § Az eljárás félbeszakadásával vagy felfüggesztésével minden határidő folyása megszakad, és a határidő a félbeszakadás vagy felfüggesztés megszünésétől egészen ujból kezd folyni.
Az eljárás félbeszakadásának vagy felfüggesztésének tartama alatt bármelyik fél részéről a főügyben véghezvitt perbeli cselekmény az ellenféllel szemben hatálytalan. Hatálytalan a biróság részéről a főügyben hozott határozatok közlése (399. §, 422. §) is.
474. § A biróság azt a határozatát, a melylyel az eljárást felfüggeszti, vagy a felfüggesztést megtagadja, ahhoz képest, a mint a felfüggesztés tárgyában kérelemre vagy hivatalból is határozhat, kérelemre vagy hivatalból visszavonhatja.
Az olyan határozat ellen, a mely az eljárás felfüggesztését mondja ki, valamint az olyan határozat ellen, a mely a felfüggesztés megszüntetését megtagadja, felfolyamodásnak van helye.
475. § A feleknek a biróságnál bejelentett kölcsönös megegyezése következtében az eljárás mindaddig szünetel, a mig valamelyik fél a folytatást nem kéri.
Ha a felek az eljárás szünetelésének időtartamát megállapitották, az eljárás folytatása a kikötött idő lejárta előtt az ellenfél beleegyezése nélkül nem kérhető; a szünetelés iránti megegyezés bejelentésétől számitott két hónap eltelte előtt azonban az eljárás folytatása egyáltalában nem kérhető.
Az eljárásnak e § értelmében való szünetelése a törvényes határidők folyására és az ezekben véghezviendő cselekmények érvényességére nincs befolyással.
A szünetelés iránti megegyezés bejelentésétől számitandó három év leteltével a per megszüntnek tekintendő.
476. § Fellebbezésnek a törvényszék, mint elsőbiróság, és a járásbiróság itéletei ellen van helye, kivéve, ha a törvény a fellebbezést kizárja.
A járásbiróságnak pénz fizetése, munka teljesitése vagy ingó dolog iránt inditott perekben hozott itéletei ellen nincs helye fellebbezésnek, ha a per tárgyának értéke ötven koronát meg nem halad. Ez a korlátozás a 758. § 1-6. pontjaiban felsorolt perekben hozott itéletekre nem terjed ki.
Az értéket a fellebbező fél szükség esetében valószinüvé tenni köteles. Egyebekben az érték megállapitására az 5-8. §-ok azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a járulékok, ha magukban véve ötven korona értéket meghaladnak, figyelembe veendők, és hogy a követelés leszállitása esetében a leszállitás után fennmaradó érték irányadó. Az egy eljárásba egyesitett (189. §, 233. §) perekben hozott közös itélet esetében az a per irányadó, a melynek tárgya a legnagyobb értékü.
477. § A perfelvételi határnap elmulasztása miatt a 440. és 441. § értelmében hozott itélet ellen fellebbezésnek - a mennyiben az itéletet nem a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadják meg - csak azon az alapon van helye, hogy az itélet a 440-443. §-ok ellenére volt hozva, vagy mulasztás egyébként nem forgott fenn.
Az alperes a törvény szerint ellentmondással megtámadható itéletet nem fellebbezheti.
478. § A fellebbezési biráskodást a járásbiróságtól fellebbezett perekben a felettes kir. törvényszék, a kir. törvényszéktől fellebbezett perekben pedig a felettes kir. itélőtábla gyakorolja.
479. § A fellebbezés következtében az itéletet megelőző eljárásban hozott határozatok is felülbirálás alá kerülnek, kivéve, ha ellenük a törvény a fellebbvitelt egyáltalában kizárja, vagy ha külön fellebbvitellel megtámadhatók. (499. §)
480. § A fellebbezés határideje tizenöt nap.
Ez a határidő záros és az itéletnek a 399. §-ban megjelölt közlésétől számitandó. A fellebbezés azonban az itélet kézbesitése esetében is már az itélet kihirdetése után benyujtható, illetőleg bejelenthető.
481. § A fellebbezést az elsőbiróságnál irásban kell benyujtani.
A fellebbezésnek magában kell foglalnia:
1. az itélet megjelölését, a mely ellen a fellebbezést intézik;
2. a fellebbezés kijelentését;
3. határozott kérelmet, annak a kijelentésével, hogy a fellebbező az itéletet egész terjedelemében, vagy mely részében támadja meg.
Helytelen elnevezés esetében a fellebbvitelt tartalma szerint kell megitélni.
A fellebbezési tárgyalás előkészitése czéljából a fellebbező köteles azokat az uj tényállitásokat, nyilatkozatokat és bizonyitékokat, a melyeket a tárgyaláson elő akar adni, és ha az elsőbiróság előtt történt bizonyitás felvételének ismétlését vagy kiegészitését kivánja, ebbeli kérelmét is az okok előadásával közölni. Az okiratok közlésére a 133. § alkalmazandó.
482. § A járásbiróság itélete ellen a fellebbezést jegyzőkönyvbe is lehet mondani.
A fellebbezés szóbeli előterjesztése esetében a járásbiróság a felet, ha ügyvéd által képviselve nincs, a fellebbezés tekintetében ellátja a szükséges utbaigazitással és hozzá az előbbi §-nak megfelelően a szükséges kérdéseket intézi.
483. § Ha a fellebbezési határidő valamennyi fél irányában lejárt, vagy ha valamennyi félnek a fellebbezése beérkezett, a fellebbezést haladéktalanul fel kell terjeszteni a fellebbezési birósághoz. Ha az itélet a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, az alperes fellebbezését beérkezése után kell haladéktalanul a fellebbezési birósághoz felterjeszteni.
A fellebbezéssel az ügyre vonatkozó iratok is felterjesztendők. Az elsőbiróság előtt a fellebbezési eljárás ideje alatt netalán folytatandó eljárásban szükséges iratok azonban - ha pedig ezeket a fellebbezési eljárásban nem lehet nélkülözni, a szükséges másolatok, illetőleg kivonatok - visszatartandók.
Ha az iratok korábbi fellebbezés következtében a felsőbirósághoz már fel vannak terjesztve, ezt a későbbi felterjesztésben meg kell jegyezni.
484. § A fellebbezési eljárásra, a mennyiben e fejezet rendelkezéseiből más ki nem tünik, a törvényszéki eljárás szabályai megfelelően alkalmazandók.
485. § Ha az 512. vagy az 513. § esetei fenn nem forognak, a fellebbezési tanács elnöke a fellebbezés szóbeli tárgyalására határnapot tüz és erre a feleket megidézi. A tárgyalási határnapot akként kell kitüzni, hogy a fellebbezésnek az ellenfél részére való kézbesitése és a határnap között mintegy tizenöt nap maradjon. Sürgős esetekben ez az időköz megrövidithető.
Az idéző végzésre a 142. § első bekezdése megfelelően alkalmazandó. Ezen felül az idéző végzésnek magában kell foglalnia a fellebbező ellenfelének felhivását, hogy a mennyiben a szóbeli tárgyaláson az elsőbiróság előtti eljárásban fel nem hozott tényállításokat, ténybeli nyilatkozatokat vagy bizonyitékokat akar érvényesiteni, ezeket, valamint esetleges csatlakozási kérelmét (493. §) az idézés kézbesitése és a tárgyalási határnap közötti idő első felében a 489. § értelmében ügyvéd által ellenjegyzett előkészitő irattal közölje.
486. § Ha a fellebbezés elkésettnek mutatkozik, vagy oly határozat ellen van intézve, a mely ellen fellebbvitelnek nincs helye, valamint ha a fellebbezés a 481. § 1. és 2. pontjában felsorolt kellékeknek meg nem felel, vagy más nem pótolható hiány miatt visszautasitandónak mutatkozik, az elnök a fellebbezést a fellebbezési tanács elé terjeszti, a mely a fellebbezés visszautasitása felől a felek meghallgatása nélkül határoz. Ha a tanács a fellebbezést elfogadja, az idézést a tanács határozatának közlése nélkül az elnök bocsátja ki.
Az elnök a fellebvitelt a tanács elé terjesztheti akkor is, ha a fellebbvitel minősége kétséges.
A fellebbezésnek kijavitás végett való visszaadására a 140. § rendelkezései alkalmazandók.
487. § Az irásban bejelentett fellebbezés első példánya a fellebbezési biróságnál marad. A fellebbező ellenfelét a fellebbezés másodpéldányán, ha pedig a fellebbezőnek több ellenfele van, ezeket a további példányokon, magát a fellebezőt pedig felzeten kell a fellebbező fél részéről becsatolt idéző végzés-példányok felhasználásával (134. § második és utolsó bekezdése) megidézni.
Ha a fellebbezést szóval jelentették be, a fellebbező ellenfele a jegyzőkönyv másolatán idézendő meg.
A 80. § esetében a fellebbező pertársait is felzeten kell megidézni a fellebbezési tárgyalásra. Ugyancsak felzeten kell megidézni a mellékbeavatkozót is, aki az elsőbiróság előtti eljárásban a fellebbező vagy ellenfele mellett részt vett.
488. § A fellebbezési tárgyalásra szóló idézést az ellenfél részére, valamint a többi érdekelt részére, ha a fellebbezési biróságnál az ügyre nézve már bejelentett ügyvédük nincsen, annak az ügyvédnek kell kézbesiteni, a ki a felet az elsőbiróság előtt képviselte. Ha a felet az elsőbiróság előtt ügyvéd nem képviselte, vagy ha az ügyvéd részére a kézbesités különben nem teljesithető, az idézést a félnek kell kézbesiteni.
489. § Ha a fellebbező ellenfele az elsőbiróság előtt fel nem hozott tényállitásokat, ténybeli nyilatkozatokat, bizonyitékokat vagy kérelmeket akar a szóbeli tárgyaláson előadni, köteles ezeket, valamint netaláni csatlakozását és ennek folytán előterjesztendő kérelmét az idézési időköz első felében előkészitő irattal közölni.
Egyebekben a fellebbezési tárgyalás előkészitésére a harmadik czim ötödik fejezete alkalmazandó.
490. § Ha a fellebbezési tárgyalás alkalmával kitünik, hogy a fellebbezést elkésve jelentették be, vagy oly határozat ellen intézték, a mely ellen fellebbvitelnek nincs helye, a fellebbezést - a jelenlevő feleknek meghallgatása után - végzéssel hivatalból is vissza kell utasitani és a fellebbezőt az okozott költségben el kell marasztalni.
491. § Ha a fellebbezés részitélet ellen van intézve, valamint ha az elsőbiróság előtt a 409. § értelmében kiegészitő tárgyalás van folyamatban, a fellebbezési tárgyalás a végitéletnek, illetőleg a kiegészitő itéletnek jogerőre emelkedéséig, vagy az ezek ellen benyujtott fellebbezés beérkezéséig hivatalból is felfüggeszthető.
Ha tárgyalás napján a fellebbezési határidő a fellebbező ellenfele vagy a 80. § értelmében érdekelt valamennyi pertárs részére még le nem járt, avagy a benyujtott fellebbezés még be nem érkezett, a tárgyalást a fellebbezési határidő lejártáig, illetőleg a fellebbezés beérkezéséig az érdekelt fél kérelmére el kell halasztani.
Ha pedig az tünik ki, hogy az elsőbiróság előtt az itéletet megelőző tárgyalási határnap elmulasztása miatt ellentmondást vagy igazolási kérelmet terjesztettek elő, a fellebbezési tárgyalást az ellentmondás vagy az igazolás elintézéséig hivatalból is fel kell függeszteni.
Ha az ellentmondás vagy az igazolás következtében az elsőbirósági itélet hatályát veszti, a fellebbezést tárgyalás kitüzése nélkül hivatalból vissza kell utasitani.
492. § A fellebbezési tárgyalás a fellebbezési kérelem és ellenkérelem felolvasásával veszi kezdetét.
A járásbiróság itélete elleni fellebbezés esetében a fellebbezési kérelmet és ellenkérelmet szóval is elő lehet adni, s ez esetben azokat jegyzőkönyvbe kell venni.
493. § Az ellenfél a szóbeli tárgyalás befejezéséig a fellebbezéshez csatlakozhatik. A csatlakozást a fellebbezésről történt lemondás sem gátolja.
A csatlakozás elveszti hatályát, ha a biróság a fellebbezést visszautasitja, vagy ha a fél a fellebbezést a csatlakozási kérelemnek a szóbeli tárgyaláson való előadása előtt visszavonja.
Ha a csatlakozást a fellebbezési határidő alatt a biróságnak bejelentették, ez önálló fellebbezésnek tekintendő.
494. § A fellebbezési kérelemben vagy ellenkérelemben a keresetet az ellenfél beleegyezésével sem szabad megváltoztatni. Azt a kérdést, hogy van-e keresetváltozás, a 188. § szerint kell megitélni.
A fellebbezési eljárásban uj kereset - ideértve a viszonkeresetet is - nem inditható.
495. § A fellebbezési kérelem és ellenkérelem, az előbbi § korlátain belül, a véghatározatot megelőző szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható; a megváltoztatás következtében netalán felmerült költség az ellenfélnek megtéritendő.
496. § A fellebbezést a véghatározatot megelőző tárgyalás befejezéséig vissza lehet vonni.
A visszavonás a szóbeli tárgyaláson szóval, különben pedig a fellebbezési biróságnál benyujtandó irattal történik, a melyet a biróság az ellenféllel közöl.
Visszavonás esetében a biróság a fellebbezés hatályát végzéssel megszüntnek nyilvánitja s a fellebbezőt az ellenfélnek okozott költség megtéritésében elmarasztalja.
497. § A kérelmek előterjesztése után a felek előadják a megtámadott itéletet és az itéletet megelőző határozatokat indokolásukkal együtt, valamint az elsőbiróság előtt lefolyt tárgyalás és bizonyitásfelvétel eredményét, a mennyiben ez a kérelmek megérthetéséhez és a megtámadott határozat felülbirálhatásához szükséges. Az elnök a felek előadásának helyességére és teljességére felügyelni köteles; szükség esetében az itéletet, valamint az elsőbirósági eljárás eredményét tanusitó iratokat a biróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.
498. § A per a fellebbezési biróság előtt a fellebbezési kérelem és ellenkérelem határai között ujból tárgyalandó.
A felek a fellebbezési biróság előtt oly tényállitásokat és bizonyitékokat is felhozhatnak, valamint a 494. § korlátai között védelem- és támadáskép oly uj jogakat is érvényesithetnek, a melyeket az elsőbiróság előtt fel nem hoztak vagy nem érvényesitettek.
Tényállitásokra és okiratokra nézve az elsőbiróság előtt megtagadott vagy elmulasztott nyilatkozatokat a fellebbezési tárgyaláson pótolni lehet.
Az elsőbiróság előtt tett beismerés, valamint a 377-380. §-ok szerint letett vagy megtagadott eskü a fellebbezési eljárásban is megtartja hatályát. A fellebbezési biróság a körülmények szerint itéli meg, hogy mennyiben vehető figyelembe a járásbiróság előtt tett birói beismerés, ha a jegyzőkönyvbe felvéve nincs.
499. § Az olyan pergátló körülmények, a melyeket az elsőbiróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni nem volt köteles, a fellebbezési biróság előtt csak akkor érvényesithetők, ha a fél azokat már az elsőbiróság előtt kellő időben érvényesitette.
Az olyan pergátló körülményeket, a melyeket az elsőbiróság a per bármely szakában hivatalból figyelembe venni köteles volt, a fellebbezési biróság is hivatalból figyelembe köteles venni, még pedig akkor is, ha az elsőbiróságnak ezek felől hozott határozata jogerőre emelkedett.
A fellebbezés érdemének tárgyalása pergátló kifogások alapján meg nem tagadható, de a biróság elkülönitett tárgyalásukat hivatalból is elrendelheti. A pergátló kifogások elvetése ez esetben végzéssel történik, a mely ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.
Ha a fellebbezési biróság helyt ad az alperes azon kifogásának, hogy a felperes a 126. § értelmében a fellebbezési eljárás költségére nézve biztositékot nem adott, a 182. § azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a biztositás elmulasztása esetében a felperes a fellebbezéstől elállottnak tekintendő.
500. § A fél az elsőbiróság előtti eljárás szabálytalansága miatt nem szólalhat fel, ha erre vonatkozó joga a 223. § értelmében már az elsőbiróság előtti eljárásban megszünt.
501. § A fellebbezési biróság elrendelheti, hogy az elsőbirósági eljárásban már felvett bizonyitás, ideértve a félnek eskü alatti kihallgatását is, kiegészittessék vagy ismételtessék.
A fellebbezési biróság az elsőbiróság által eskü alatt kihallgatott félnek ellenfelét is kihallgathatja és megesketheti.
Ha a fél az elsőbiróság előtt az eskü alatti kihallgatásra meg nem jelent vagy az eskü alatti vallomást egészben vagy részben megtagadta, a fellebbezési biróság a meg nem jelenés vagy a megtagadás okának mérlegelése alapján dönti el, hogy a fél uj kihallgatásra bocsátható-e.
502. § Ha a fellebbezési tárgyalás folytatását el kell halasztani, a fellebbezési biróság a 415. és a 416. § értelmében végrehajtható elsőbirósági itélet végrehajtását a lefolyt tárgyalás eredményéhez képest kérelemre részben vagy egészben felfüggesztheti, vagy ha az elsőbiróság a 415. és 416. § ellenére itéletét végrehajthatónak nem nyilvánitotta, ezt végrehajthatónak nyilvánithatja.
A fellebbezési biróság az elsőbiróság itéletét azokban a részeiben, a melyek a szóbeli tárgyaláson előadott fellebbezési és csatlakozási kérelmekkel megtámadva nincsenek, kérelemre a fellebbezési tárgyalás folyamában is végrehajthatónak nyilvánitja.
A végrehajthatóság kérdésében a fellebbezési biróság kérelemre akkor is tárgyal és határoz, ha egyébként a 491. § értelmében a tárgyalást felfüggeszti vagy elhalasztja.
Az e § alapján hozott végzések ellen felfolyamodásnak nincs helye.
503. § A fellebbezési biróság az elsőbiróság itéletét csak annyiban változtathatja meg, a mennyiben a felek a megváltoztatást kérték. A fellebbezési kérelem és ellenkérelem határain belül a fellebbezési biróság azokban a kérdésekben is határoz, a melyek az elsőbiróság előtt tárgyalva vagy eldöntve nem voltak.
504. § A fellebbezési biróság az elsőbiróság itéletét a fellebbezési kérelemmel és ellenkérelemmel megtámadott részében végzéssel feloldja:
1. ha az elsőbiróság nem volt szabályszerüen alakitva, ideértve azt az esetet is, ha a törvényszék előtt a tárgyalásnál jegyzőkönyvvezető nem volt alkalmazva;
2. ha a megtámadott itélet hozatalában törvénynél fogva kizárt biró vett részt, kivéve, ha a kizárást sikertelenül kérték;
3. ha a megtámadott itélet hozatalában olyan biró vett részt, a kit a fél kifogása következtében kizártak;
4. ha az eljárás nyilvánosságára vonatkozó szabályok meg voltak sértve;
5. ha a jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályok megsértésével a jegyzőkönyvbe a felek vagy képviselőik irtak be vagy mondottak be nyilatkozatokat;
6. ha a megtámadott itélet a perfelvételi határnap elmulasztása alapján volt hozva, holott a törvény értelmében mulasztás nem forgott fenn.
Az 1-3. és az 5. pontok alatt említett hiányokat a fellebbezési biróság hivatalból veszi figyelembe.
A feloldó végzésben a fellebbezési biróság az ügyet a hiányok kijelölésével és a szükséges utasitással az elsőbirósághoz visszautasitja.
505. § Ha a fellebbezési biróság a pert pergátló körülmény miatt megszünteti, itéletében egyszersmind az elsőbiróságnak az ügy érdemében hozott itéletét a fellebbezési kérelemmel és ellenkérelemmel megtámadott részében hatályon kivül helyezi
A fellebbezési biróság az elsőbiróság itéletét a fellebbezési kérelemmel és ellenkérelemmel meg nem támadott részében is hivatalból hatályon kivül helyezi, ha az elsőbirósági eljárásban:
1. valamelyik félnek nem volt perképessége, illetőleg törvényes képviselője mellőzve volt vagy nem igazoltatott;
2. valamelyik fél helyett harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el;
3. valamelyik fél ellenfelét, előtte tudvalevő tartózkodó helyének elhallgatásával, mint ismeretlen tartózkodásut, vagy az előtte ismeretes örökösöket, mint ismeretleneket idéztette perbe.
Az 1-3. pontokban emlitett hiányok a fellebbezési biróság előtt történt jóváhagyással is orvosolhatok.
506. § Ha a megtámadott itélet csak az utódlás kérdését (465. §) döntötte el, a fellebbezési biróság itéletében az ügyet, ha további tárgyalása szükséges, tárgyalás és itélethozatal végett az elsőbirósághoz utasitja vissza.
Ha pedig a megtámadott itélet az alap és mennyiség szerint vitás követelésnek csupán alapja felől határozott, vagy ha a megtámadott itélet csupán a perujitás kérdését döntötte el, a fellebbezési biróság az elsőbiróság által el nem döntött kérdésekben is tárgyalhat és határozhat, vagy pedig határozatát az elsőbiróságtól eldöntött kérdésekre szorithatja, és az ügyet, a mennyiben szükséges, további tárgyalás és itélethozatal végett az elsőbirósághoz utasithatja vissza.
Az elsőbiróság visszautasitás esetében a tárgyalás folytatására hivatalból tüz határnapot.
507. § A fellebbezési biróság itéletében a tényállás előadásánál az elsőbiróság itéletére is hivatkozhatik.
508. § A sikertelen fellebbezés költségét a fellebbező fél viseli; ha pedig a fellebbezés az elsőbiróság határozatának megváltoztatását eredményezi, a fellebbezési biróság mind a fellebbezési, mind az elsőbirósági eljárás költségének megtéritése iránt a 424-433. §-ok értelmében intézkedik.
Az a fél, a ki a fellebbezési eljárásban oly uj előadás (498. §) alapján lett nyertes, a melyet a biróság meggyőződése szerint már az elsőbiróság előtt érvényesithetett volna, a fellebbezési eljárás egész költségében vagy a költség bizonyos részében marasztalható.
Ha a fellebbezési biróság az elsőbiróság itéletét feloldja, vagy az ügyet további tárgyalás és itélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasitja, a fellebbezési eljárás költségének csak mennyiségét állapitja meg, azt a kérdést pedig, hogy a költséget ki viselje, a feloldás vagy a visszautasitás következtében hozott ujabb határozatban kell eldönteni.
509. § A fellebbezési biróság a saját marasztaló itéletét, a mennyiben az elsőbirósági itéletet, habár más indokokból, helybenhagyja, illetőleg itéletének helybenhagyó részét, továbbá azt az itéletet, a melylyel járulékok nélkül ezer korona készpénzt meg nem haladó összegben marasztal, - a felülvizsgálati kérelemre tekintet nélkül - előzetesen végrehajthatónak nyilvánitja.
Egyebekben a 415-417. §-ok a fellebbezési biróság itéletére is megfelelően alkalmazandók.
510. § Ha a fellebbező fél a tárgyalási határnapot a fellebbezési kérelem szóbeli előterjesztése előtt elmulasztja, a fellebbezés az ellenfél kérelmére végzéssel visszautasitandó és a mulasztó fél az okozott költségben elmarasztalandó.
A csatlakozási kérelem felől ilyenkor csak akkor lehet tárgyalni, ha ez a kérelem a 493. § értelmében önálló fellebbezésnek tekintendő. Ebben az esetben a fellebbező fél mulasztásának következményei is a csatlakozás felől hozott itéletben mondandók ki.
Ha a tárgyalás határnapját a fellebbező fél ellenfele mulasztja el, valamint ha a fellebbező fél a fellebbezési kérelem szóbeli előterjesztése után mulasztja el a tárgyalást, a fellebbezési tárgyalás a megjelent féllel kérelmére megtartandó. Ebben az esetben a megjelent félnek az ellenféllel kellően közölt szóbeli tényállitásai, a mennyiben az elsőbiróság itéletében megállapitott tényállással nem ellenkeznek, bizonyitásra nem szorulnak, a felajánlott és kellően közölt bizonyitásról pedig feltételeztetik, ha annak egyáltalában helye van, hogy a célzott eredményre vezetett.
Ha a megjelent fél a tárgyaláson az ellenféllel a fellebbezésben, előkészitő irattal vagy korábbi tárgyaláson még nem közölt uj tényállitásokat, bizonyitékokat vagy kérelmeket akar előadni, vagy a korábbi tárgyaláson előadottakat a meg nem jelent fél hátrányára akarja módositani, a biróság a tárgyalás elhalasztásával ez előadásoknak előkészitő irattal leendő közlését köteles elrendelni.
Egyebekben a 438. és a 442-447. §-ok a fellebbezési tárgyalás elmulasztása esetében is megfelelően alkalmazandók.
511. § Az itéletet a feleknek a fellebbezési biróság kézbesitteti.
A fellebbezési biróság határozatának jogerőre emelkedése után az összes iratokat meg kell küldeni az elsőbiróságnak.
Ha a fellebbezési tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelmet adnak elő, az elnök a tárgyalási határnap kitüzésekor az elsőbirósághoz netalán már visszaküldött iratok bekövetelése iránt intézkedik.
512. § Ha a fél a fellebbezésében kijelenti, hogy fellebbezését szóbeli tárgyalás nélkül kivánja elintéztetni, a fellebbezés az ellenféllel - a 134. § második és utolsó bekezdésének megfelelő alkalmazásával - oly felhivás mellett közlendő, hogy ha maga részéről a fellebbezés szóbeli tárgyalását kivánja, ebbeli kérelmét a fellebbezés kézbesitésétől számitandó nyolcz nap alatt a fellebbezési biróságnál irásban jelentse be, szabadságában áll azonban, ha szóbeli tárgyalást nem kiván, a fellebbezésre ügyvéd által ellenjegyzett észrevételeit ugyan-e határidő alatt irásban benyujtani.
A szóbeli tárgyalás kérése, valamint az észrevételek két példányban, ha pedig több fellebbező fél külön élt fellebbezéssel, annyi példányban nyujtandók be, hogy a biróságnak és mindegyik fellebbezőnek egy-egy példány jusson.
Ha több fellebbező közül nem valamennyi kivánja a szóbeli tárgyalás mellőzését, vagy ha több ellenfél közül csupán egy kéri is a szóbeli tárgyalás kitüzését, az ügyet valamennyi érdekelt félre nézve szóbeli tárgyalás alapján kell eldönteni.
513. § A fellebbezést szóbeli tárgyalás kitüzése nélkül kell elintézni, ha az itélet ellen csupán az 504. § 1-5. pontjai, vagy az 505. § alapján fellebbeztek, ugyszintén ha az itéletet csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadták meg, valamint ha a fellebbezés a perfelvételi tárgyalás elmulasztása alapján vagy a pergátló kifogások tárgyában hozott itélet ellen történt.
Szóbeli tárgyalás kitüzése nélkül kell továbbá elintézni a járásbiróság itélete elleni fellebbezést, ha a per tárgyának értéke száz korona értéket meg nem halad. Az érték valószinüvé tételére és megállapitására a 476. § megfelelően alkalmazandó.
Ezekben az esetekben az ellenfél a fellebbezésről azzal értesitendő, hogy a fellebbezés kézbesitésétől számitandó nyolcz nap alatt a fellebbezésre irásban benyujthatja észrevételeit a fellebbezési biróságnál. Az észrevételek példányainak számára és felszerelésére az előbbi § alkalmazandó.
514. § Ha az 512. és az 513. § értelmében a fellebbezést szóbeli tárgyalás nélkül kell elintézni, a fellebbezési biróság a fellebbezés felett nyilvános előadás alapján határoz.
A nyilvános előadás napjáról a felek csupán az előadandó ügyek jegyzékének kifüggesztése utján értesittetnek. A kifüggesztés a biróság hirdetményi tábláján nyolcz nappal, sürgős esetben legalább három nappal az előadás előtt történik.
Az előadó előterjesztésére a 497. § alkalmazandó.
Az előadó előterjesztése után a felek kérelmeiket szóval indokolhatják.
515. § Ha a fellebbezést a biróság szóbeli tárgyalás nélkül intézi el, a határozathozatalban az elsőbirósági itéletből, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvből és mellékleteiből megállapitható tényállás irányadó. Az elsőbiróság előtt nem érvényesitett tények és bizonyitékok a fellebbezési eljárásban csak az 513. § eseteiben és csak annyiban hozhatók fel, amennyiben hivatalból figyelembe veendő körülménynek, vagy annak a megállapitása forog kérdésben, hogy az elsőbiróság az eljárásra vonatkozó valamely szabályt helytelenül alkalmazott vagy mellőzött. Ily tényállitások és bizonyitékok csak a fellebbezésben vagy irásbeli észrevételekben adhatók elő, és a felek szóbeli előterjesztésében nem pótolhatók.
516. § Az 513. § eseteiben az ellenfél a fellebbezéshez egyáltalán nem, az 512. § eseteiben pedig csak akkor csatlakozhatik, ha egyuttal a maga részéről szóbeli tárgyalás kitüzését kéri.
517. § Ha a fellebbezési biróság az 512. és az 513. § eseteiben az ügy előadása után a fellebbezés elintézhetése végett bizonyitásfelvételt rendel el, vagy ha az elsőbiróság előtt nem tárgyalt kérdés felől kell határoznia, ugyszintén ha a felek meghallgatását az ügy felderitése végett különben szükségesnek találja, szóbeli tárgyalást tüz ki. Ha az ügy előadásánál mind a két fél jelen van, a biróság a szóbeli tárgyalást azonnal megnyithatja.
Ha a biróság az igazolás kérdésében szóbeli tárgyalást tart, a fellebbezést is szóbeli tárgyalás alapján kell elintézni.
A szóbeli tárgyalásra minden tekintetben azok a szabályok alkalmazandók, a melyeket a szóbeli tárgyalás alapján elintézendő fellebbezés esetében kell alkalmazni; az 513. § eseteiben mindazonáltal a fellebbezési kérelmet sem felemelni, sem megváltoztatni nem lehet, és csatlakozásnak nincs helye.
518. § Ha a megtámadott itélet csak az alperes pergátló kifogása felől határozott, vagy valamely hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény alapján mondotta ki a per megszüntetését, a fellebbezési biróság itéletében az ügyet, ha további tárgyalás szükséges, tárgyalás és itélethozatal végett az elsőbirósághoz visszautasitja.
519. § A mennyiben az 512-518. §-okból más nem következik, a 486., 487., 488., 490., 491., 494., 500., 503-509., 511. §-okban, a 499. §-nak első, második és negyedik bekezdésében foglalt rendelkezések a nyilvános előadás alapján elintézendő fellebbezés esetében is megfelelően alkalmazandók, azonban azzal az eltéréssel, hogy a fellebbezés akkor is visszautasitandó, ha az a 481. § 3. pontjában foglalt kellékeknek meg nem felel, továbbá hogy a 486-488. §-okban elrendelt idézés helyett az érdekeltek az 512., illetőleg az 513. § értelmében értesitendők, végre hogy az 506. § második bekezdése esetében a fellebbezési biróság az elősbiróságtól eldöntött kérdésekre köteles szoritkozni.
520. § A fellebbezési biróságok itéletei ellen az 521-523. §-ok korlátai között felülvizsgálatnak van helye.
521. § Ha a per tárgyának értéke ötszáz korona értéket nem halad meg, a 758. § 3. és 5. pontjában felsorolt perekben pedig akkor, ha a per tárgyának az értéke száz koronát nem halad meg, a törvényszéknek, mint fellebbezési biróságnak itélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Az érték valószinüvé tételére és megállapitására a 476. § megfelelően alkalmazandó.
A fellebbezési biróság itélete ellen a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a felülvizsgálat egyuttal az itélet egyéb része ellen is irányul.
522. § A fellebbezési biróságnak az illetékességét megállapitó itélete vagy itéletének az illetékességet megállapitó része ellen felülvizsgálatnak csak abban az esetben van helye, ha a törvény kizárólagos illetékességet állapit meg.
Nincs helye a felülvizsgálatnak a fellebbezési biróság itélete ellen azon az alapon, hogy a per a járásbiróság hatáskörébe tartozik, sem pedig azon az alapon, hogy a per, tekintettel az értékre, a törvényszék hatáskörébe tartozik.
523. § A fellebbezési biróságnak az elsőbiróság itéletét helybenhagyó itélete, vagy itéletének helybenhagyó része ellen az a fél, a ki az elsőbiróság itéletét, illetőleg itéletének helybenhagyott részét fellebbezési kérelemmel vagy ellenkérelemmel meg nem támadta, felülvizsgálati kérelemmel nem élhet.
524. § A felülvizsgálat a 479. § értelmében, azonban az 522. §-ban foglalt korlátozással, az itélet előtti eljárásban hozott határozatokra is kiterjed.
525. § A felülvizsgálati biráskodást a kir. itélőtáblának, mint fellebbezési biróságnak itélete felett a kir. Curia gyakorolja.
A kir. törvényszéknek mint fellebbezési biróságnak itélete felett a felülvizsgálati biráskodást, az értékre tekintet nélkül, a járásbiróság hatáskörébe utasitott azokban a perekben, a melyek tárgyának értéke kétezerötszáz koronát meghalad, a kir. Curia, minden más esetben az illetékes kir. itélőtábla gyakorolja.
526. § A felülvizsgálati kérelem határideje tizenöt nap. Ez a határidő záros és az itélet kézbesitésétől számitandó, a felülvizsgálati kérelmet azonban már az itélet kihirdetése után be lehet nyujtani.
527. § A felülvizsgálati kérelmet a fellebbezési biróságnál ügyvéd által ellenjegyezve irásban kell benyujtani.
A felülvizsgálati kérelemnek magában kell foglalnia:
1. a felülvizsgálandó itélet megjelölését;
2. határozott kérelmet, annak a kijelentésével, hogy a fél az itéletet egész terjedelmében vagy melyik részében támadja meg;
3. annak a kijelentését, hogy a fél az itéletet mely alapon támadja meg.
528. § A felülvizsgálati kérelmet, a 483. § megfelelő alkalmazásával és az ügyre vonatkozó iratoknak szükség esetében az elsőbiróságtól való bekövetelése után, a felülvizsgálati birósághoz fel kell terjeszteni.
529. § Ha a felülvizsgálati kérelem elkésettnek mutatkozik, vagy oly határozat ellen van intézve, a mely ellen fellebbvitelnek nincs helye, valamint ha a felülvizsgálati kérelem az 527. § 1-3. pontjaiban meghatározott kellékeknek meg nem felel, vagy más nem pótolható hiány miatt visszautasitandónak mutatkozik, az elnök azt a felülvizsgálati tanács elé terjeszti, a mely a felülvizsgálat visszautasitása kérdésében a felek meghallgatása nélkül határoz.
A felülvizsgálati tanács elé terjesztendő továbbá a felülvizsgálati kérelem akkor is, ha a felülvizsgálati tanács elnöke azt találja, hogy a felülvizsgálat az 525. § értelmében nem annak a biróságnak a hatáskörébe tartozik, a melyhez az iratokat felterjesztették, a mi felett a tanács szintén a felek meghallgatása nélkül határoz. A kir. itélőtábla felülvizsgálati tanácsa, ha azt találja, hogy a felülvizsgálat a kir. Curia hatáskörébe tartozik, az iratokat hivatalból is a kir. Curia terjeszti fel. A miatt, hogy a kir. itélőtábla felülvizsgálati tanácsa az ügyet felülvizsgálati hatáskörébe tartozónak állapitotta meg, fellebbvitelnek helye nincs. Ha a kir. Curia felülvizsgálati tanácsa azt találja, hogy a fellebbezési biróságtól vagy a kir. itélőtáblától felterjesztett ügynek felülvizsgálata a kir. itélőtábla hatáskörébe tartozik, ennek megállapitása után az iratokat az illetékes kir. itélőtáblához teszi át. A kir. Curia e megállapitása ugy a kir. itélőtáblára, mint a felekre kötelező. Ha a kir. Curia felülvizsgálati tanácsának elnöke vagy felülvizsgálati tanácsa az ügy előadására és tárgyalására határnapot tüzött ki, az ügy felülvizsgálatának a kir. itélőtáblához való áttétele többé sem nem kérhető, sem el nem rendelhető.
A felülvizsgálat elfogadása esetében az elnök a tanács határozatát nem közli a felekkel.
530. § Ha az 545. § esete nem forog fenn, a felülvizsgálati tanács elnöke az ügy előadására és tárgyalására határnapot tüz és erről a feleket a 134. § második és utolsó bekezdésének megfelelő alkalmazásával értesiti.
A határnapot akként kell kitüzni, hogy az értesitésnek az ellenfél részére való kézbesitése és a határnap között mintegy tizenöt nap maradjon.
Sürgős esetben a tárgyalási időköz megrövidithető.
531. § Az ellenfél a tárgyalási időköz első felében a felülvizsgálati birósághoz ügyvéde által ellenjegyzett válasziratot nyujthat be, a melyben a felülvizsgálati kérelemhez csatlakozhatik. A csatlakozás a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésére is szoritkozhatik.
A válaszirat első példánya az iratokhoz csatolandó, a másodpéldányt pedig az ellenfélnek, és ha több ellenfél van, ezeknek a további példányokat hivatalból kell kézbesiteni.
Az elkésve benyujtott vagy csak a felülvizsgálati tárgyaláson pótolt válasziratban foglalt csatlakozási kérelem csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a fél a tárgyaláson valószinüvé teszi, hogy válasziratával hibáján kivül késett.
532. § A felülvizsgálati tárgyalás az előadó előterjesztésével veszi kezdetét. Az előterjesztésbe felveendők a felek kérelmei indokaik ismertetésével, valamint az ügy állása, a mennyiben ez a felek kérelmeinek megértéséhez és a megtámadott itélet felülbirálhatásához szükséges. Az eljárásra vonatkozó adatokat csak annyiban kell ismertetni, a mennyiben az eljárás a felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelemben kifejezetten meg van támadva, vagy a mennyiben ez a hivatalból figyelembe veendő körülmények (540. §) megitélhetése végett szükséges.
Az előadó előterjesztése után a felek szóval is indokolhatják kérelmeiket.
533. § Az iratokban előterjesztett felülvizsgálati és csatlakozási kérelmeket sem megváltoztatni, sem pedig a kérelem tárgyát feljebb emelni nem lehet.
534. § A felülvizsgálati biróság a fellebbezési biróság itéletét az abban előadott tényállás alapján vizsgálja felül.
A fellebbezési biróság itéletében előadott tényállás megtámadása csak akkor vehető figyelembe, ha a megtámadást a fél a felülvizsgálati kérelemben, illetőleg a válasziratban kifejezetten érvényesitette. Az itéletben előadott tényállással szemben bizonyitékul csak a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei használhatók fel. (402. §)
Tényállitás valóságának vagy valótlanságának megállapitását csak azon az alapon lehet felülvizsgálni, hogy a megállapitás jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével, vagy nyilvánvalólag helytelen ténybeli következtetéssel történt, vagy hogy az iratok tartalmával ellentétben áll.
Tényállást az 535. és az 537. § esetén kivül a felülvizsgálati biróság a bizonyitás mérlegelése vagy tárgyalás alapján meg nem állapithat.
535. § Az első vagy a fellebbezési biróság előtt nem érvényesitett tényeket és bizonyitékokat a felülvizsgálati eljárásban csak annyiban lehet felhozni, a mennyiben az 540. § szerint hivatalból figyelembe veendő körülmények, vagy annak a megállapitása forog kérdésben, hogy a fellebbezési biróság az eljárásra vonatkozó szabályt helytelenül alkalmazott vagy mellőzött.
Ily tényállitásokat és bizonyitékokat a felülvizsgálati kérelemben, illetőleg a válasziratban kell érvényesiteni. A szóbeli tárgyaláson ily előadások csak akkor pótolhatók, ha a fél valószinüvé teszi, hogy iratában hibáján kivül nem érvényesithette azokat. Az utólagos előadások az iratokhoz mellékelés végett irásban is bemutatandók.
536. § A fél a fellebbezési eljárás szabálytalansága miatt nem szólalhat fel, ha erre vonatkozó joga a 223. § értelmében már a fellebbezési eljárásban megszünt.
537. § Az 535. § esetében megengedett bizonyitásfelvételt a felülvizsgálati biróság megkeresett vagy kiküldött biróra is bizhatja, és a mennyiben szükségesnek mutatkozik, az alsóbiróságokat nyilatkozattételre felhivhatja.
Ugyanigy történhetik a bizonyitásfelvétel az igazolás kérdésében, vagy az eljárás félbeszakadása, felfüggesztése vagy ezek megszünése kérdésében.
538. § A kellően értesitett feleknek vagy egyiküknek elmaradása a felülvizsgálat elintézését nem gátolja.
A tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak nincs helye.
539. § Ha a szóbeli tárgyaláson csupán az egyik fél jelenik meg, és az 535. § értelmében utólagosan érvényesithető tényeket vagy bizonyitékokat ad elő, a biróság, ha fontosaknak itéli azokat a felülvizsgálati kérelem elintézésére, a tárgyalást elhalasztja. A meg nem jelent fél a kitüzött határnapról az utólagos előadást tartalmazó irat másolatának közlésével hivatalból értesittetik. Ezt a másolatot a félnek huszonnégy óra alatt pótolni kell.
Ez a § a válaszirat benyujtásának hibán kivül történt elmulasztása esetében is alkalmazandó.
540. § A 180. § 1. és 2. pontjában emlitett pergátló körülményt, valamint az 522. § második bekezdésének korlátai közt a hatáskör hiányát, ugyszintén az 505. § 1-3. pontjaiban emlitett hiányokat, továbbá azt a körülményt, hogy a fellebbezési biróság előtti eljárásban az 504. § 1-3. és 5. pontjaiban felsorolt esetek valamelyike fordult elő, a felülvizsgálati biróság hivatalból veszi figyelembe, még pedig akkor is, ha a fellebbezési biróságnak ezek felől hozott harározata jogerőre emelkedett.
541. § A felülvizsgálati biróság az itéletet csak annyiban vizsgálhatja felül, a mennyiben az a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelemmel meg van támadva.
Ha az 505. § 1-3. pontjaiban emlitett esetek valamelyike a fellebbezési biróság előtti eljárásban fordult elő, a felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem korlátaira tekintet nélkül jár el.
542. § A felülvizsgálati biróság csupán az eljárásra vonatkozó valamely szabály megsértését az 540. § esetein kivül csak annyiban veheti figyelembe, a mennyiben az itéletet ezen az alapon a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelemben kifejezetten megtámadták.
Ha az itélet csupán azon az alapon van megtámadva, hogy a fellebbezési biróság eljárásában az 504. §-ban vagy az 505. § 1-3. pontjaiban emlitett valamelyik eset fordult elő, vagy hogy a fellebbezési biróság az 503-506. és 518. §-ok ellenére határozott, vagy valamely pergátló kifogásnak helyt nem adott, a felülvizsgálati biróság határozatában csak a felek által felhozott felülvizsgálati alapra szoritkozik, az 505. § 1-3. pontjaiban emlitett esetek fennforgását azonban akkor is figyelembe veszi, ha azokat fel nem hozták.
A felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati, illetőleg a csatlakozási kérelem indokolása és különösen a felhozott jogszabály iránt határozatának indokaiban nyilatkozni köteles.
543. § Ha az ügy a fellebbezési biróság itéletében megállapitott, vagy a felülvizsgálati eljárásban az 534-537. §-ok értelmében megállapitható tényállás alapján eldöntésre alkalmas, a felülvizsgálati biróság magában az ügy érdemében itél, vagy pedig a fellebbezési biróság itéletének hatályon kivül helyezésével annak helyébe a megfelelő határozatot hozza. E részben a biróság a felek kérelméhez nincs kötve.
A mennyiben a felülvizsgálati biróság az előbbi bekezdés értelmében nem határozhat, a fellebbezési biróság itéletét és eljárását egészben vagy részben feloldja és a fellebbezési biróságot további eljárásra és ujabb határozathozatalra utasitja.
A fellebbezési biróság az uj eljárásban és határozathozatalban alkalmazkodni köteles a felülvizsgálati biróság álláspontjához.
A perköltség kérdésében az 508. § alkalmazandó. Ha a fellebbezési biróság itélete a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében is meg van támadva, a felülvizsgálati biróság ezekben a kérdésekben a 424-434. §-ok szabályai szerint jár el.
544. § A felülvizsgálati biróság, ha azt a felet, a ki két egyenlő itélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, kérelmével elutasitja és azt találja, hogy a felülvizsgálati kérelem nyilván alaptalan volt, őt, mint konok perlekedőt, ezer koronáig terjedhető és a per körülményeihez és a konokság mértékéhez képest kiszabandó birságban marasztalja. Ezer koronáig terjedhető birságban marasztalandó az is, a ki felülvizsgálati kérelmet nyujt be oly itélet ellen, a mely ellen a felülvizsgálati kérelem a törvény szerint kétségtelenül ki van zárva.
A birságért a felelősség első sorban a felülvizsgálati kérelmet ellenjegyző ügyvédet terheli, a kinek visszkereseti joga saját fele ellen csak abban az esetben van, ha a félnek külön irásbeli utasitására élt a felülvizsgálati kérelemmel.
545. § Ha a kir. törvényszéknek mint fellebbezési biróságnak itéletét támadják meg, és a per tárgyának értéke ezer koronát meg nem halad, a felülvizsgálati biróság a felülvizsgálati kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül nyilvános előadás alapján határoz. Az érték valószinüvé tételére és megállapitására a 476. § megfelelően alkalmazandó.
A felülvizsgálati tanács elnöke a felülvizsgálati kérelmet az ellenféllel közli és értesiti őt, hogy a kérelem kézbesitésétől számitott nyolcz nap alatt a felülvizsgálati birósághoz ügyvéd által ellenjegyzett válasziratot nyujthat be.
Az ellenfél a felülvizsgálati kérelemhez nem csatlakozhatik. A nyilvános előadás idejéről a felek csak az 514. § szerint kifüggesztés utján értesitendők. A feleknek felszólalási joguk (532. §) nincs.
546. § A felülvizsgálati kérelem elintézése után a felülvizsgálati biróság az iratokat - a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek részére szóló kiadmányaival együtt - a fellebbezési biróságnak, ez a biróság pedig, ha további eljárásra nincs utasitva, az elsőbiróságnak megküldi.
A határozat kiadmányát a feleknek az elsőbiróság, ha pedig a fellebbezési biróság további eljárásra van utasitva, a fellebbezési biróság kézbesitteti.
547. § A mennyiben ebből a fejezettől más nem következik, a felülvizsgálati eljárásban a fellebbezési eljárásra megállapitott szabályok megfelelően alkalmazandók.
548. § Végzések ellen, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, felfolyamodásnak van helye.
549. § Az eljárás folyamában hozott végzések ellen felfolyamodásnak csak a törvényben meghatározott esetekben van helye.
550. § A felfolyamodás felett, a mennyiben a törvény kivételt nem tesz, a közvetlen felsőbiróság határoz.
Azokban az ügyekben, a melyekben a törvényszék itéletét az 525. § szerint a kir. Curia vizsgálja felül, a törvényszék végzése ellen használt felfolyamodás felett is a kir. Curia határoz, kivéve, ha a törvény kifejezetten egyfoku felfolyamodást enged.
Az 529. §-nak második bekezdése felfolyamodás esetében is megfelelően alkalmazandó.
551. § Annak a biróságnak végzése ellen, a mely az ügyben mint fellebbezési vagy felülvizsgálati biróság végleg határoz, felfolyamodásnak, illetőleg további felfolyamodásnak nincs helye, kivéve, ha a törvény egyfoku felfolyamodást enged.
Ezen az eseten kivül a másodbiróságnak megváltoztató végzése ellen, a mennyiben az a törvény szerint felfolyamodással egyáltalában megtámadható, további felfolyamodásnak van helye, kivéve, ha a törvény kifejezetten egyfoku felfolyamodást enged.
552. § A felfolyamodás határideje nyolcz nap.
A felfolyamodási határidő záros és a végzés kihirdetésétől, azon fél részére pedig, a kinek a végzés kézbesitendő, a kézbesitéstől számitandó.
553. § A felfolyamodást annál a biróságnál kell benyujtani, a mely a megtámadott végzést első folyamodásban hozta.
Ha a végzést a fellebbezési biróság a fellebbezési eljárásban hozta, a felfolyamodást a fellebbezési biróságnál kell benyujtani.
A mennyiben a végzésnek alapul szolgáló eljárásban az ügyvédi képviselet nem volt kötelező, a felfolyamodás ügyvédi képviselet nélkül benyujtható vagy jegyzőkönyvbe mondható.
554. § A felfolyamodás uj tényekre és bizonyitékokra is alapitható.
555. § Az a biróság, a mely a megtámadott végzést hozta, a mennyiben ahhoz kötve nincsen, a felfolyamodásnak maga is eleget tehet, különben pedig a felfolyamodást az elintézéséhez szükséges iratokkal felszerelve, és ha szükséges, felvilágositó jelentés kapcsában, a felfolyamodási birósághoz haladéktalanul felterjeszti.
Az alsóbirósági eljárásban nem nélkülözhető iratokat másolatban, illetőleg kivonatban vissza kell tartani.
556. § A felfolyamodásnak az e törvényben megjelölt eseteken kivül nincs halasztó hatálya.
Pénzbeli marasztalást tartalmazó vagy elzárást rendelő végzés ellen, továbbá oly végzés ellen intézett felfolyamodásnak, a melylyel birói letétet utalványoznak, halasztó hatálya van, kivéve, ha a törvény másként rendelkezik.
A biróság a saját végzésének foganatositását a benyujtott felfolyamodás elintézéséig az előbbi bekezdés esetén kivül is felfüggesztheti, a felfolyamodási biróság pedig a felfolyamodás elintézése előtt a megtámadott végzés foganatositását betilthatja.
557. § A felfolyamodást az ellenfél meghallgatása nélkül is el lehet intézni. Ha a felfolyamodási biróság irásbeli meghallgatást rendel el, a nyilatkozat azokban az esetekben, a melyekben a felfolyamodás jegyzőkönyvbe mondása meg van engedve, jegyzőkönyvbe mondható.
Az 553. § utolsó bekezdése megfelelően alkalmazandó.
558. § A felfolyamodási biróság hivatalból vizsgálja, hogy a felfolyamodásnak egyáltalában helye van-e és hogy kellő határidőben és alakban lett-e benyujtva.
559. § Ha a biróság a felfolyamodásnak helyt ad, a határozata következtében szükséges intézkedések megtételét annak a biróságnak hagyhatja meg, a mely a megtámadott végzést hozta.
560. § A felfolyamodási biróság a felfolyamodás elintézése után az iratokat - a határozatnak az iratokhoz csatolandó, valamint a felek és az érdekeltek részére szóló kiadmányaival együtt - annak a biróságnak küldi meg, a mely a megtámadott végzést elsőfolyamodásban hozta.
561. § Az 548-560. §-ok az elnök végzéseire, valamint azokban az esetekben is megfelelően alkalmazandók, a melyekben a törvény a kiküldött vagy a megkeresett biró végzései ellen felfolyamodást enged.
A kiküldött biró végzései elleni felfolyamodást a kiküldő biróságnál kell előterjeszteni és ez a biróság a felfolyamodásnak maga is eleget tehet.
562. § A kiküldött biró eljárása és határozatai ellen, a mennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a perbiróságnál előterjesztést lehet tenni.
A jegyzőkönyvvezető és a birósági iroda intézkedéseinek megváltoztatását a tanács elnökétől lehet kérni. Ha az elnök az előterjesztést teljesithetőnek nem találja, a biróság elé terjeszti.
Ha a biróság a sérelmes eljárás alapján már vissza nem vonható határozatot hozott, előterjesztéssel nem lehet élni, és a sérelem csak a határozat ellen megengedett fellebbvitellel orvosolható.
Az előterjesztés szóval is megtehető és az ellenfél meghallgatása nélkül is elintézhető. A netán szükséges felvilágositásokat hivatalból kell beszerezni.
563. § A jogerős végitélet, ideértve a részitéletet is, perujitási keresettel megtámadható;
1. ha az itélőbiróság nem volt szabályszerüen alakitva;
2. ha az itélet hozatalában törvénynél fogva kizárt biró vett részt, feltéve, hogy ez az akadály kizárási kérelemmel vagy fellebbvitellel sikertelenül nem volt érvényesitve;
3. ha az itélet hozatalában oly biró vett részt, a kit a fél kifogása következtében kizártak;
4. ha olyan fél, a kinek perbeli cselekvőképessége nem volt, az eljárásban nem törvényes képviselő által vett részt;
5. ha valamelyik fél nevében harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el;
6. ha valamelyik fél ellenfelét előtte, tudvalevő tartózkodó helyének elhallgatásával, mint ismeretlen tartózkodásut, vagy az előtte ismeretes örökösöket, mint ismeretleneket idézte perbe;
7. ha az itélet hozatalában oly biró vett részt, a ki a perben hivatali kötelességét valamelyik féllel szemben büntető törvénybe ütköző módon megszegte;
8. ha a fél az ellenfélnek vagy másoknak büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt lett pervesztessé;
9. ha az itélet alapjául szolgált büntető birósági itélet hatályát megszüntette a büntető biróságnak jogerőre emelkedett más itélete;
10. ha a fél az ügyben korábban hozott jogerős itéletet mutat fel, a melyet az alapperben nem használt;
11. ha a fél az alapperben előadott vagy elő nem adott tényre vonatkozó oly bizonyitékot, ugyszintén ha olyan jogerős birói vagy közigazgatási határozatot vagy egyességet hoz fel, a melyet az alapperben nem használt, és a mely részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna;
12. ha a fél oly tényeket vagy bizonyitékokat hoz fel, a melyeket a biróság a 222. § értelmében, vagy a bizonyitásfelvételre engedett idő sikertelen letelte miatt (275. §, 283. § és 293. §) mellőzött, a mennyiben azok részére az ügy érdemében kedvezőbb határozatot eredményezhettek volna.
Az elismerés vagy a lemondás alapján hozott itélet (390. §) perujitási keresettel csak az 1-11. pont alapján támadható meg, mégpedig a 11. pont alapján csak akkor, ha a fél a határozatot, az egyességet, vagy a bizonyitékot az alapperben nem használhatta.
A birói egyesség az előbbi bekezdés megfelelő alkalmazásával perujitási keresettel szintén megtámadható.
564. § Az 563. § 1. és 3. pontjai alatt felsorolt okokból perujitásnak csak akkor van helye, ha a fél a perujitási okot fellebbvitellel hibáján kivül nem érvényesithette.
Az 563. § 4., 5. és 6. pontja alatt felsorolt esetekben az a fél, a ki az eljárást jóváhagyta, perujitást nem kérhet.
Az 563. § 7. és 8. pontja alapján perujitásnak csak akkor van helye, ha a büntetendő cselekményt a büntető biróság jogerős itélete megállapitotta, vagy ha a büntető eljárás más okból nem inditható meg vagy nem eredményezett elitélést, mint a bizonyitékok hiánya okából.
Az 563. § 11. pontja alapján nincs perujitásnak helye, ha a bizonyitandó ténykörülmény a 377., 378., 380. §-ok értelmében letett esküvel vagy fogadással volt eldöntve.
Ha valamelyik fél az 563. § 11. vagy 12. pontja alapján perujitást kért, a 11. pont alapján a felek bármelyike részéről csak akkor van perujitásnak helye, ha a fél a bizonyitékot sem az alapperben, sem az ujitott perben nem használhatta.
565. § A jogerőre emelkedett végitélet azon az alapon is megtámadható, hgoy a perujitási okok valamelyike az ügyben előbb hozott határozat ellen forog fenn, feltéve, hogy a végitélet ezen a határozaton alapszik.
566. § A perujitási keresetet az elsőbiróság jogerős végitélete ellen rendszerint az ügyben eljárt elsőbiróság előtt, a fellebbezési biróság jogerős végitélete ellen pedig a fellebbezési biróság előtt kell meginditani. Ha azonban a perujitási ok az elsőbirósági végitélet alapjául szolgált fellebbezési birósági határozat ellen vagy az ellen is érvényesittetik, a perujitás keresetet a fellebbezési biróság előtt kell meginditani.
Ha a perujitási okot a felülvizsgálati biróság végitélete vagy a végitélet alapjául szolgált határozata ellen érvényesitik, a perujitási kereset a fellebbezési biróság előtt inditandó meg. Ha azonban a felülvizsgálati biróság végitéletét vagy határozatát az 563. § 1-7. pontjai alapján támadják meg, vagy e pontok alapján is megtámadják, a perujitási keresetet a felülvizsgálati biróság előtt kell meginditani.
Az ebben a §-ban megállapitott illetékesség kizárólagos.
Ez a § a birói egyesség elleni perujitásra megfelelően alkalmazandó.
567. § A perujitás határideje hat hónap. Ez a határidő záros és az alapperben, illetőleg az ujitott perben hozott végitélet jogerőre emelkedésének, illetőleg az egyesség megkötésének napjától számitandó, ha pedig a fél a perujitási okról csak később nyert tudomást vagy pedig csak később jutott abba a helyzetbe, hogy azt érvényesithesse, attól a naptól, a melyen tudomást nyert róla vagy pedig érvényesithette volna.
Az 563. § 4., 5. és 6. pontjában foglalt eseteket kivéve perujitásnak öt évvel az alapperben, illetőleg az ujitott perben hozott végitélet jogerőre emelkedése vagy az egyesség megkötése után nincs helye.
568. § A mennyiben ebből a czimből más nem következik, a perujitásra azok a szabályok alkalmazandók, a melyek a per meginditására és a további eljárásra irányadók.
569. § A perujitási keresetlevélnek magában kell foglalnia a megtámadott itélet megjelölését és a perujitás kijelentését.
Ezen felül a keresetlevélben a szóbeli tárgyalás előkészitése czéljából előadandók azok a tények, a melyek a perujitás záros határidejének megtartását igazolják, valószinüvé tételük eszközeivel, továbbá közlendő a perujitási ok, a határozott kérelem mind a megtámadott itélet hatályon kivül helyezése, mind pedig a hozandó uj itélet tekintetében, a kereset megállapitására szolgáló tényekkel és bizonyitékokkal együtt.
570. § Az idézés perfelvételre és egyuttal a perujitási kereset érdemleges tárgyalására történik. A kir. törvényszékek és a felsőbiróságok előtt a határnapot akként kell kitüzni, hogy az idéző végzés kézbesitése és a határnap között mintegy harmincz nap maradjon. Sürgős esetben ez az időköz megrövidithető.
A szóbeli tárgyalás előkészitése, a melyre egyebekben a 194-205. §-ok megfelelően alkalmazandók, ebben az idézési időközben történik.
A felek képviseletére azok a szabályok alkalmazandók, a melyek az alapperben az illető eljárásban irányadók.
Ha a perujitási keresetet a felülvizsgálati biróság előtt inditják meg, az 537. § alkalmazandó.
571. § A biróság azt a perujitási keresetet, a melyet az 567. §-ban megállapitott öt évi határidőn tul, vagy nem az illetékes biróság előtt inditanak, a 455. § megfelelő alkalmazásával tárgyalás kitüzése nélkül végzéssel hivatalból visszautasitja.
Ha pedig a szóbeli tárgyaláson tünik ki, hogy a perujitási kereset nem volt törvényes időben meginditva, vagy hogy törvényes feltételei hiányoztak, a perujitási keresetet hivatalból itélettel kell visszautasitani.
Azokat a tényeket, a melyek a perujitás záros határidejének megtartását igazolják, elég valószinüvé tenni.
572. § A peres ügy, a mennyiben ez a perujitás oka következtében szükséges, ujból és a perujitás kérdésével rendszerint együtt tárgyalandó.
A biróság azonban elrendelheti a perujitás kérdésének előzetes tárgyalását és eldöntését. Ha a biróság ilyenkor a perujitásnak helyt ad, közbenszóló itélettel határoz, és a peres ügy tárgyalását csak a perujitásnak helytadó itélet jogerőre emelkedése után folytathatja. (506. §)
A perujitó fél kérelmére a biróság az ujitott perben hozandó végitéletben az alapper költségének és az alapperben hozott itéletből származott esetleges kárnak megtéritése felől is határoz.
Ha a perujitás sikere az előterjesztett adatokból valószinünek mutatkozik, a biróság az alapperbeli itélet vagy egyesség végrehajtását az ellenfél meghallgatása nélkül is felfüggesztheti. A biróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát kérelemre visszavonhatja. A végrehajtás felfüggesztése vagy a felfüggesztés visszavonása tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.
573. § A fellebbezési vagy a felülvizsgálati biróság előtt az alapper uj tárgyalására, illetőleg előadására, valamint az alapperben hozandó határozatra a fellebbezési, illetőleg a felülvizsgálati eljárás szabályai irányadók.
Ha a felülvizsgálati biróság előtt meginditott perujitási keresetben oly perujitási okot is érvényesitenek, a melyet önállóan a fellebbezési biróság előtt kellett volna érvényesiteni, a felülvizsgálati biróság ennek tárgyalását és eldöntését a saját hatáskörébe tartozó perujitási ok (566. §) eldöntése után a fellebbezési birósághoz utasitja.
574. § A perujitás kérdésében és a peres ügyben hozott határozatok ellen fellebbvitelnek annyiban van helye, a mennyiben az illető biróság határozata az alapperben fellebbvitellel megtámadható volt.
575. § A sommás visszahelyezési perekben a járásbirósági eljárás szabályai az 576-581. §-okban meghatározott eltérésekkel alkalmazandók.
576. § A sommás visszahelyezési keresettel épitmény lerontása - ide nem értve a keritések eltávolitását - nem követelhető.
577. § A biróság a körülményekhez képest a hely szinére tüzheti ki a tárgyalási határnapot.
578. § Az eljárás a büntető eljárásra tartozó kérdés eldöntéséig (234. §) fel nem függeszthető.
579. § Ha a felperes keresetével a birtokháboritásból származó kártéritési követelését is érvényesitette, vagy ha a felek bármelyike a jog iránt inditott keresetet, és e kérdések eldöntése miatt a tárgyalást el kell halasztani, a biróság visszahelyezésének, illetőleg a háboritás megszüntetésének kérdésében a felperes kérelmére részitéletet köteles hozni. A visszahelyezés és a háboritás megszüntetése, valamint esetleg a kártérités iránt hozott részitélet a jog iránt hozott itéletben fenntartható, korlátozható vagy hatályon kivül helyezhető.
Az alperes a részitélet teljesitéséből vagy végrehajtásából származott kárának megtéritését a folyamatban levő perben még a fellebbezési biróság előtt is kérheti.
580. § Ha a biróság a visszahelyezésnek vagy a háboritás megszüntetésének kérdésében a tárgyalást elhalasztja, bármelyik fél kérelmére azonnal foganatositható ideiglenes intézkedéseket tehet a birtokállapot oltalmára.
A biróság a birtokállapot megháboritását már ideiglenes intézkedésében is végrehajtás terhe alatt eltilthatja.
581. § Az itéletben az alperesnek a birtokba való visszahelyezésére és a birtokháboritás megszüntetésére vonatkozó intézkedések haladéktalan teljesitését kell meghagyni. A biróság az itéletet ebben a részében a jogerőre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánitja, sőt a körülmények szerint azonnal végrehajtja.
Az itéletnek a kártéritésben és a perköltségben marasztaló részére nézve mind a teljesitési határidő, mind az itélet végrehajthatósága tekintetében az általános szabályok alkalmazandók.
Az itélet ellen a visszahelyezés és a birtokháboritás megszüntetése kérdésében perujitásnak nincsen helye.
582. § Az 575-581. §-okat a sommás határperekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a biróság az itélet meghozatala alkalmával a szükséges határkitüzést azonnal foganatositja.
583. § Bányaügyekben az elsőfoku biráskodást a bányaügyekben birói hatósággal felruházott törvényszékek és a székhelyükön lévő, kerületükbe tartozó járásbiróságok gyakorolják. Több ilyen járásbiróság közül az igazságügyminister által kijelölt járásbiróság gyakorolja a bányabirói hatóságot.
584. § A bányabirói törvényszéki hatáskör - tekintet nélkül a per tárgyának értékére - kiterjed:
1. a bányajogositványok szerzése vagy fennállása tekintetében felmerülő s a bányatörvény alapján eldöntendő magánjogi vitás kérdések tárgyában iditott perekre;
2. a bányatulajdon tárgyaira vonatkozó tulajdon és más dologi jog vagy dologi teher érvényesitését vagy az emlitett tárgyaknak ezek alól mentességet, valamint a tulajdonostársak közötti osztályt és a telekkönyvi kitörlést tárgyazó perekre;
3. a bányatulajdon tárgyainak használása iránt keletkezett perekre, ide nem értve azokat, a melyek egyedül a künnfekvő alkotórészeknek a bányászati üzemmel össze nem függő használását tárgyazzák;
4. a bányatulajdon tárgyaira vonatkozó birtok- és határperekre, ide nem értve a sommás (rövid utu) visszahelyezési és ugyanilyen határpereket;
5. a bányavizek használása iránt inditott perekre;
6. a bányavállakozóknak egymás között, ugyszintén a bányavállalkozók és más ingatlanok tulajdonosai vagy birtokosai között a bányatörvényben szabályozott viszonyaik alapján keletkezett perekre;
7. a közös bányamivelés iránt létrejött társasági szerződésekből az üzem, a használás vagy az értékesités tárgyában keletkezett perekre;
8. a bányatársulatok és tagjaik közt a bányatörvényben szabályozott viszonyaik alapján keletkezett perekre;
9. a bányavállalkozók és tisztjeik vagy meghatalmazottjaik közt a bányatulajdon tárgyai üzemének kezelése és az erre vonatkozó számvitel tekintetében keletkezett perekre.
A bányabirói hatóságot gyakorló járásbiróságok (583. §) hatáskörébe tartoznak a sommás (rövid utu) visszahelyezési és határperek. Ezeknek a pereknek ellátására a törvényszék egyik birói tagját rendeli ki a járásbirósághoz. Az ilyen kirendelt biró egyebekben a törvényszék kötelékében marad.
585. § A biróság azt a körülményt, hogy az ügy a bányabirói hatáskörbe tartozik, azon szabályok szerint veszi figyelembe, a melyeket ez a törvény a kizárólagos illetékesség figyelembe vételére nézve megállapit.
586. § Az 584. § 1. pontjában emlitett perek kizárólag annak a helynek a birósága előtt inditandók meg, a hol az az ingatlan fekszik, a melyre a jogositvány vonatkozik, a 3. és az 5. pont alatt emlitett perek pedig kizárólag annak a biróságnak illetékességéhez tartoznak, a melynek területén az ingatlan fekszik.
Ha az ingatlan több biróság területén fekszik, a per e biróságok bármelyike előtt meginditható.
587. § A mennyiben az 583-586. §-okból más nem következik, ez a törvény a bányaügyekben való biráskodásra is alkalmazandó.
A sommás (rövid utu) visszahelyezési és határperrel a jog iránti kereset össze nem köthető.
588. § Fizetési meghagyás utján érvényesithetők azok a követelések, a melyek készpénzfizetésre vagy helyettesithető dolgok avagy értékpapirosok szolgáltatására irányulnak, ha per esetére a járásbiróság hatáskörébe tartoznak.
589. § Fizetési meghagyás kibocsátására az a járásbiróság illetékes, a mely a követelésre nézve per esetében illetékes lenne, feltéve, hogy a fizetési meghagyás az adósnak a biróság területén vagy székhelyén kézbesithető.
590. § Fizetési meghagyás kibocsátása szóval vagy irásban kérhető.
A kérelemnek magában kell foglalnia:
1. a felek megjelölését nevük, állásuk vagy foglalkozásuk, lakásuk és esetleg tartózkodási helyük szerint;
2. azoknak a tényeknek a megjelölését, a melyekből a hitelező követelését származtatja; ha a követelésről okirat van kiállitva, erre hivatkozni kell; ha a törvény a hatáskört vagy az illetékességet okiratra alapitja, az okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban (kivonatban) be kell mutatni;
3. a követelés tárgyának és mennyiségének, valamint járulékainak határozott előadását; ha a követelés több tételből áll, mindegyik tételt alapja, tárgya és mennyisége szerint elő kell adni;
4. a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet.
Az irásban előterjesztett kérelemben meg kell jelölni a biróságot is.
Ha a követelés nem készpénzre irányul, a hitelezőnek meg kell határoznia azt a pénzösszeget, a melyet a teljesités helyett elfogadni kész.
A kérelem ugyanazon adós ellen több követelés tekintetében és több adós ellen ugyanazon követelés tekintetében együtt terjeszthető elő. Az utóbbi esetben elő kell adni, hogy a tartozás az adóstársakat minő arányban vagy minő összegben terheli. Ha az adóstársak egyetemleges kötelezettek, ezt külön ki kell fejezni.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztése a kereset beadásának hatályával bir.
A fizetési meghagyás kibocsátása iránt irásban beadott kérelemhez csatolni kell az 592. §-ban meghatározott szöveggel kiállitott fizetési meghagyásnak annyi példányát, a hány példányban a meghagyás kézbesitendő. Ha a fél a szükséges példányokat nem csatolja, azokat hivatalból kell elkésziteni.
591. § A biróság a kérelmet az ellenfél meghallgatása nélkül intézi el.
A kérelmet vissza kell utasitani: ha a fizetési meghagyás kibocsátásának az 588. §-ban előadott esete fenn nem forog, ha a kérelemből kitünik, hogy a biróság nem illetékes, vagy hivatalból figyelembe veendő más pergátló körülmény vagy hiány forog fenn (141. §), ha a kérelem az 590. § kellékeinek meg nem felel, vagy ha a kérelem tartalmából az tünik ki, hogy a követelés alaptalan, birói uton nem érvényesithető, még le nem járt, vagy érvényesitése még nem teljesitett viszontszolgáltatástól függ.
Visszautasitandó a kérelem abban az esetben is, ha a visszautasitás oka a követelésnek vagy járulékainak csak egy részére vagy egy adóstársra nézve forog fenn. Egy kérelembe összefoglalt több követelést azonban az elintézésnél elkülönitve kell megbirálni.
A szóval előadott kérelmet visszautasitó végzés nyomán kihirdetendő és irásban csak kérelemre adandó ki.
A visszautasitó végzés ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
A kérelmet hiánypótlás végett nem lehet visszaadni.
592. § Ha a kérelem teljesitése akadályba nem ütközik, a biróság fizetési meghagyást bocsát ki, a mely feliratában ilyennek nevezendő és magában foglalja:
1. a név, állás vagy foglalkozás és lakhely szerint megjelölendő adóshoz intézett azt a meghagyást, hogy a hasonló módon megjelölt hitelező követelését - mely utóbbinak alapja is megjelölendő - járulékaival, ideértve a szám szerint megállapitott költséget is, a meghagyás kézbesitésétől számitandó tizenöt nap alatt végrehajtás terhével elégitse ki;
2. az adóshoz intézett azt a figyelmeztetést, hogy a fizetési meghagyást, ha a követelést alaptalannak tartja, fellebbvitel kizárásával, csak a fizetési meghagyást kibocsátó járásbiróságnál szóval vagy irásban előterjeszthető ellentmondással támadhatja meg, a melyet azonban indokolnia nem kell;
3. azt a figyelmeztetést, hogy ha az adós az ellentmodást a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitandó tizenöt nap alatt elő nem terjeszti, az e határidő után beadott ellentmondás a végrehajtás elrendelését és foganatositását meg nem akadályozza.
Ha a követelés nem készpénzre irányul: a fizetési meghagyásban különösen megemlitendő, hogy az adós kötelezettségét annak a pénzösszegnek a fizetésével is teljesitheti, a melyet a hitelező a követelt dolog vagy értékpapiros helyett elfogadni késznek nyilatkozott.
593. § A hitelezőnek ugyanazon adós elleni több követelése iránt egy fizetési meghagyás bocsátható ki, de abban minden egyes követelés járulékaival tételenkint külön sorolandó fel. Ha a hitelező a követeléseket az 590. § utolsóelőtti bekezdése szerint egy kérelembe foglalta: a költség az egyes követelések összege után külön állapitandó meg.
Több adós ellen egy fizetési meghagyás csak abban az esetben bocsátható ki, ha a követelés az adósokat közösen terheli. Ebben az esetben a fizetési meghagyásban ki kell tenni, hogy a követelés és járulékai az adóstársakat egyetemlegesen, illetőleg minő arányban vagy egyenkin minő összegben terhelik.
594. § A fizetési meghagyás az adósnak, illetőleg az adósoknak hatályosan csak a meghagyást kibocsátó járásbiróság területén vagy székhelyén kézbesithető.
A kézbesités az adós részére azon szabályok szerint történik, a melyek szerint az idézéssel ellátott keresetlevél az alperesnek kézbesitendő, hirdetmény utján azonban nem teljesithető.
A fizetési meghagyásnak az adós kezéhez szabály szerint történt kézbesitése az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesitésének hatályával bir.
595. § A fizetési meghagyásnak az adós ellentmondhat. Az ellentmondást indokolni nem szükséges. Az ellentmondást élőszóval, vagy irásban annál a biróságnál kell előterjeszteni, a mely a fizetési meghagyást kibocsátotta.
A fizetési meghagyásnak az adós részéről bármely elnevezés alatt előterjesztett megtámadása ellentmondásnak tekintendő.
596. § Ha az adós a fizetési meghagyásnak a kézbesitéstől számitott tizenöt nap alatt ellent nem mondott: a hitelező kérelmére, a fizetési meghagyás alapján kielégitési végrehajtásnak van helye.
Több adóstárs ellen kibocsátott fizetési meghagyás alapján a végrehajtás csak akkor rendelhető el, ha a fizetési meghagyás valamennyi adós részére kézbesittetett, és a tizenöt napi határidő alatt egyik adós sem mondott ellent.
Helyettesithető dolgok vagy értékpapirosok iránti ügyekben az adós a végrehajtási eljárás folyamán is jogositva van kötelezettségét azzal teljesiteni, hogy a fizetési meghagyásban egyenértékül megjelölt készpénzösszeget és a felmerült költséget megfizeti.
597. § A fizetési meghagyás hatálya és a végrehajthatósága megszünik:
1. ha a fizetési meghagyás annak keltétől számitott hat hónap alatt az adósnak nem kézbesittetett;
2. ha a teljesitési határidő leteltétől számitott három év alatt az adós ellen végrehajtási cselekményt nem foganatositottak.
Több adóstárs ellen kibocsátott fizetési meghagyás esetében a 2. pontban emlitett határidő valamennyi adóstárssal szemben attól a naptól számitandó, a melyen a teljesitési határidő azzal az adóstárssal szemben járt le, a kinek a fizetési meghagyást legkorábban kézbesitették.
598. § Az ellentmondás az 596. §-ban emlitett tizenöt nap eltelte után is előterjeszthető mindaddig, mig a fizetési meghagyás alapján kielégitési végrehajtást rendelő végzésnek az adós részére történt kézbesitésétől számitott tizenöt nap el nem telt. Ez az utóbbi határidő záros és a lejárta után előterjesztett ellentmondást vissza kell utasitani.
E tizenöt napos határidő lejártával az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyásnak olyan hatálya van, mint a jogerős itéletnek, és ellene az általános szabályok szerint perujitásnak van helye.
599. § A követelés vagy járulékai vagy egy részük ellen előterjesztett ellenmondással az egész fizetési meghagyás van megtámadva.
Ha azonban a fizetési meghagyás több önálló követelés iránt volt kibocsátva, és az adós kifejezetten csak a követelés egynémelyikének mondott ellent: az ellentmondás a fizetési meghagyást a többi követelés tekintetében nem érinti.
Több adóstárs közül az egyik adóstárs ellentmondása a többi adóstárs javára is szolgál.
600. § Ha a fizetési meghagyás hatálya megszünik (597. §), a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztéséhez kötött magánjogi hatályok fennmaradnak, ha a hitelező a fizetési meghagyás hatályának megszünésétől számitott harmincz nap alatt a követelés iránt keresetet ad be.
A fizetési meghagyás iránt előterjesztett kérelem visszautasitása eretében (591. §) a magánjogi hatály fennmarad, ha a hitelező a visszautasitó végzés jogerőre emelkedésétől számitott harmincz nap alatt a követelés iránt keresetet ad be vagy fizetési meghagyás kibocsátása iránt szabályszerü uj kérelmet terjeszt elő.
601. § A fizetési meghagyásos eljárásban a felek képviseletére a járásbirósági eljárásban érvényes szabályok a következő eltérésekkel alkalmazandók:
1. az ügyvéd a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésénél és az ellentmondásnál meghatalmazását igazolni nem köteles;
2. ellentmondásra feljogositottnak tekintendő minden önjogu személy, a ki a fizetésmeghagyást felmutatja vagy az irásban benyujtott ellentmondáshoz csatolja.
A 2. pont esetében az idéző végzést (603. §) magának az adósnak kell kézbesiteni.
Az, a ki fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy ellentmondást meghatalmazás nélkül terjesztett elő, s cselekményéhez a fél utólag sem járul hozzá, a felmerült költségért és kárért felelős.
602. § A fizetési meghagyás iránti kérelmet és az ellentmondást csak egy példányban felzet nélkül kell beadni és az ellenféllel nem kell közölni; a kérelem vagy az ellentmondás szóbeli előterjesztése esetében pedig jegyzőkönyvet nem kell felvenni.
Ha a hitelező a kérelmet, vagy az adós az ellentmondást a megfelelő számu példányban adja be, azt az ellenféllel közölni kell.
603. § Ha az adós a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással támadta meg, a fizetési meghagyást kibocsátó biróság a fizetési meghagyás kézbesitésével meginditottnak tekintendő pernek a járásbirósági eljárás szerinti felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tüz.
Az ellentmondásra keletkezett perben a tárgyalás elmulasztása miatt ellentmondásnak (460. §) nincs helye.
Mielőtt a fizetési meghagyást az adósnak, és ha a fizetési meghagyás több adóstárs ellen bocsáttatott ki, valamennyi adóstársnak kézbesitették, a felperes is kérheti, hogy a biróság a perfelvételre és tárgyalásra határnapot tüzzön ki.
Ha a per fizetési meghagyás esetén kivül a községi biróság hatáskörébe tartoznék és tárgyának értéke ötven koronát nem halad meg, az itéletnek csak a rendelkező részét és rövid indokolását kell a tárgyalási jegyzőkönyvbe feljegyezni.
604. § Halasztó hatálylyal nem biró ellentmondás (598. §) esetében a biróság az eljárás további folyamában a végrehajtást - a már foganatositott végrehajtási cselekmények épségben hagyásával - végzéssel felfüggesztheti, ha a végitélet hozatalát a felperest terhelő bizonyitásfelvétel gátolná, vagy ha a tárgyalás elhalasztására a felperes hibája adott okot, ugyszintén, ha a megtartott tárgyaláson a felperes követelése, habár csak részben is, alaptalannak mutatkozik.
A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbvitelnek nincs helye.
605. § Az ellentmondásra keletkezett perben a biróság a fizetési meghagyás kéréséből és az ellentmondásból fölmerült költség megtéritése felől is határoz.
Ha a fizetési meghagyás hatályát veszti: ellenfelétől költségének megtéritését egyik fél sem követelheti.
606. § A felperes fizetési vagy biztositási váltókeresetét vagy visszkeresetét meghagyásos eljárás utján érvényesitheti, ha a kereset megalapitásához a váltótörvény szerint szükséges okiratokat eredetiben becsatolja.
A kereset megalapitásához netalán szükséges egyéb ténykörülményeket eredetiben vagy hitelesitett másolatban (kivonatban) csatolandó közokirattal, vagy a 317. § szerint kiállitott magánokirattal kell igazolni.
607. § A keresetlevélben az alperes ellen a számszerüleg kiteendő követelés és járulékai erejéig fizetési, illetőleg biztositási meghagyás kibocsátását kell kérni.
A keresetlevélhez csatolni kell a 609. §-ban meghatározott szöveggel kiállitott meghagyásnak annyi példányát, a hány példányban a meghagyás kézbesitendő.
608. § A meghagyást az elnök bocsátja ki.
Ha az elnök azt találja, hogy a meghagyás a kereseti kérelem értelmében nem bocsátható ki, az ügyet a tanács elé terjeszti.
A meghagyás kibocsátását meg kell tagadni, ha a keresetlevél a 606. és a 607. § kellékeinek meg nem felel, ha a követelést bizonyitó okiratok aggályosak, vagy ha a kereset elévültnek mutatkozik, kivéve, ha a felperes az elévülés megszakitását vagy nyugvását közokirattal igazolja.
A meghagyás kibocsátását akkor is meg kell tagadni, ha a megtagadás oka a követelésnek vagy járulékainak csak egy részére nézve forog fenn. Egy keresetlevélbe összefoglalt több önálló követelést azonban az elintézésnél elkülönitve kell megitélni.
Több külön váltókötelezett közül a meghagyás egyesek ellen kibocsátható, mások ellen pedig megtagadható.
Ha a tanács a meghagyás kibocsátásának helyét nem látja, a keresetlevelet idéző végzéssel kell elintézni. Egyebekben a keresetlevél elintézésére a 140. és 141. § alkalmazandó.
Ha a felperes a meghagyás kibocsátásához szükséges példányokat nem csatolta (607. §), azokat hivatalból kell elkésziteni.
609. § A fizetési meghagyásban a biróság az alperesnek meghagyja, hogy a szám szerint kiteendő váltóösszeget, illetőleg visszkereseti összeget és járulékait, valamint a biróság által megállapitott perköltséget a fizetési meghagyás kézbesitésétől számitandó három nap alatt végrehajtás terhével fizesse meg a felperesnek, vagy pedig kifogását ugyanez idő alatt a biróságnál adja elő.
A biztositási meghagyásban a biróság hasonló módon meghagyja az alperesnek, hogy a váltótörvény értelmében nyujtandó biztositásnak a meghagyásban szám szerint kiteendő összegét a biróságnál készpénzben tegye le, a megállapitott perköltséget pedig a felperesnek fizesse meg.
A fizetési és a biztositási meghagyást csak kifogással lehet megtámadni. Erre az alperest a meghagyásban figyelmeztetni kell.
A fizetési, illetőleg biztositási meghagyást feliratában ilyennek kell nevezni és ki kell tüntetni, hogy váltó alapján bocsátották ki.
610. § A meghagyást az alperesnek ugyanazon szabályok szerint kell kézbesiteni, mint a keresetlevélre hozott idéző végzést.
A meghagyás az alperesnek hirdetmény utján nem kézbesithető. Ha már a keresetlevél elintézésekor kitünik, hogy a kézbesités csak ilyképen történhetnék, a meghagyás kibocsátását meg kell tagadni (608. §); ha pedig a meghagyás kibocsátása után tünik ki, hogy az másként nem kézbesithető, a meghagyás hatálytalanná válik, és a keresetlevelet a felperes kérelmére az általános szabályok szerint idézéssel kell elintézni.
A felperesnek a meghagyást a keresetlevél első példányán az eredeti okiratok visszaadásával kell kézbesiteni.
611. § Az alperesnek a meghagyás ellen kifogását a meghagyásban kitett három napos záros határidő alatt kell előadnia. Ha azonban a meghagyást az alperesnek a biróság székhelyén kivül kézbesitették, és az alperes kifogását postán küldi be, a postai szállitásra szükséges idő a három napos határidőbe nem számitandó be.
612. § A kifogásnak magában kell foglalnia:
1. a meghagyás megjelölését;
2. annak a kifejezését, hogy az alperes a meghagyást megtámadja.
A kifogás ezen felül a törvényszéki eljárásban a tárgyalás előkészitésére is szolgáljon.
Az adós részéről a meghagyásnak bármely elnevezés alatt előterjesztett megtámadását kifogásnak kell tekinteni.
613. § A kifogást a meghagyást kibocsátó biróságnál két példányban egy felzettel, és ha a felperesek értesitése végett több példányban volna szükséges, a további példányokkal kell benyujtani.
Járásbiróságnál az alperes szóval is előadhatja kifogását.
A kifogás ügyvédi képviselet nélkül nyujtható be. (94. §)
Ha az alperes kifogását nem a biróság székhelyén lakó ügyvéd által adja elő, és maga sem lakik a biróság székhelyén, kifogásában a 155. §-ban megállapitott következmények terhe alatt a biróság székhelyén lakó kézbesitési megbizottat köteles megnevezni.
614. § A 611. §-ban megszabott határidő lejártával kifogással meg nem támadott meghagyásnak olyan hatálya van, mint a jogerős itéletnek, és ellene az általános szabályok szerint perujitásnak van helye.
615. § Az elkésve benyujtott vagy előadott kifogást, valamint az oly kifogást, mely a 612. § 1. és 2. pontjában megállapitott kellékeknek meg nem felel, a biróság hivatalból visszautasitja.
Ha visszautasitás esete nem forog fenn, az elnök a per felvételére és az ügy tárgyalására határnapot tüz és arra a felperest a kifogás másod-, illetőleg további példányán, szóbeli előadás esetében a jegyzőkönyv másolatán, az alperest pedig felzeten megidézi.
A határnapot akként kell kitüzni, hogy az alperesnek a megjelenésre, ha a biróság székhelyén lakik vagy tartózkodik, az idéző végzés kézbesitésétől legalább huszonnégy órai, ha pedig a biróság székhelyén kivül lakik vagy tartózkodik, elegendő idő maradjon.
616. § Ha az alperes a követelés vagy járulékai vagy egy részük ellen tesz kifogást, az egész meghagyás meg van támadva.
Ha azonban a meghagyás több önálló követelésre nézve volt kibocsátva, és az alperes kifejezetten csak a követelések egynémelyike ellen tesz kifogást, a kifogás a meghagyást a többi követelés tekintetében nem érinti.
Több alperes közül ugyanazon meghagyás ellen egy alperes részéről tett kifogás a többi javára csak akkor szolgál, ha a kereset ellenük ugyanannak a váltónyilatkozatnak az alapján, mint örököstársak vagy társasági tagok ellen irányul.
617. § Pergátló kifogás alapján a perbebocsátkozást és az érdemben tárgyalást nem lehet megtagadni. A biróság azonban a pergátló kifogás elkülönitett tárgyalását hivatalból is elrendelheti.
Az alperes perbebocsátkozása után az érdemleges tárgyalást a törvényszéki eljárásban is folytatólag meg kell tartani.
618. § A biróság a meghagyást, a mennyiben azt az alperes ellenkérelmében (185. §) meg nem támadta, a felperes kérelmére részitélettel, ily kérelem hiányában pedig a végitéletben fennállónak nyilvánitja.
A marasztaló itéletben a kötelezettség teljesitésére három napi határidőt kell tüzni.
A meg nem jelenés alapján hozott itéletet ellentmondással nem lehet megtámadni.
619. § A mennyiben ebből a czimből más nem következik, a meghagyásos eljárásban a törvényszék előtt a törvényszéki, a járásbiróság előtt pedig a járásbirósági eljárás szabályai irányadók.
620. § A hitelező az e czim szerinti meghagyásos eljárás utján érvényesitheti követelését csekk alapján, továbbá - ha az adós bejegyzett kereskedő - az 1875:XXXVII. tc. 291. és 294. §-ában meghatározott kereskedelmi utalvány vagy kötelezőjegy alapján is, valamennyi esetben, feltéve, hogy a hitelező eredetiben becsatolja a követelését megalapitó csekket, kereskedelmi utalványt vagy kötelezőjegyet, valamint a szükséges óvást és egyéb okiratokat.
A fizetési meghagyás feliratában ki kell tüntetni, hogy csekk, kereskedelmi utalvány vagy kötelezőjegy alapján bocsáttatott ki. Egyebekben az eljárásra a 606-619. §-ok azzal a kiegészitéssel alkalmazandók, hogy ha a követelés nem készpénzre irányul, a felperesnek meg kell határoznia azt a pénzösszeget, a melyet teljesitésül elfogadni kész, és hogy ebben az esetben a fizetési meghagyásban különösen megemlitendő, hogy az alperes kötelezettségét annak a pénzösszegnek a fizetésével is teljesitheti, a melyet a felperes a követelt dolog vagy értékpapir helyett elfogadni késznek nyilatkozott.
Az 596. § utolsó bekezdése ebben az eljárásban is alkalmazandó.
621. § Lakás, más helyiség vagy terület bérletét mind a bérbeadó, mind a bérlő a bérlet tárgyának fekvése szerint illetékes járásbiróság utján felmondhatja.
A felmondást irásban (134. §) vagy szóval (135. §) lehet előterjeszteni; csatolni kell hozzá a felmondásnak, valamint a közlő végzésnek a 624. § szerinti szöveggel kiállitott annyi példányát, a hány félnek az kézbesitendő.
Ha a felmondó fél a szükséges példányokat nem csatolja, azokat hivatalból kell elkésziteni.
622. § A felmondásnak magában kell foglalnia:
1. a felek megjelölését nevük, állásuk vagy foglalkozásuk és lakásuk szerint;
2. a bérlet tárgyának a megjelölését;
3. a felmondás kijelentését annak az időpontnak tüzetes megjelölésével, a melyben a bérleti viszonynak a felmondás következtében meg kell szünnie;
4. ha a bérlet tárgyának kiüritésére nézve a szerződésben külön megállapodás van, a szerződés ebbeli rendelkezésének az előadását;
5. ha a fél, a kinek a felmondás kézbesitendő, nem tartózkodik a járásbiróság területén vagy székhelyén, annak a személynek a nevét, lakását, állását vagy foglalkozását, a kinek a kezéhez a kézbesités történjék, illetőleg azt a kérelmet, hogy részére ügygondnok neveztessék (625. §);
6. ha a felmondó fél nem tartózkodik a járásbiróság területén vagy székhelyén, a járásbiróság területén vagy székhelyén tartózkodó kézbesitési megbizott megjelölését neve, lakása és foglalkozása szerint.
Ha a felmondás többek részéről történik, ezeknek közös meghatalmazott által kell magukat képviseltetniök.
623. § A felmondást hivatalból vissza kell utasitani:
1. ha a biróság a 621. § értelmében az eljárásra nem illetékes;
2. ha az irásbeli felmondást nem a 134. §-ban megszabott alakban adták be;
3. ha a felmondás a 622. §-ban megszabott kellékeknek meg nem felel;
4. ha a felmondásban felhozottakból kitünik, hogy a felmondást nyilván a felmondási határidő lejárta után terjesztették elő.
A felmondást hiánypótlás végett nem lehet visszaadni.
624. § Ha visszautasitás esete nem forog fenn, a biróság a felmondás egyik példányát, vagy a szóval előterjesztett felmondásról készitett jegyzőkönyv másolatát oly figyelmeztetéssel közli az ellenféllel, hogy ha a felmondás ellen kifogása van, azt a felmondás kézbesitésétől számitandó nyolcz nap alatt a felmondást közlő biróságnál terjessze elő, mert ellenkező esetben a felmondás alapján végrehajtásnak lesz helye. (628. §)
A felmondást közlő végzésben a kiköltözés napjául megjelölendő az a nap, a melyen a kiköltözést meg kell kezdeni. A közlésben a kiköltözés teljesitésének határidejét szabatosan meg kell határozni a felmondásban előadott szerződéses megállapodás (622. § 4. pont), ily előadás hiányában az e részben fennálló szabályrendelet, helyi szokás vagy törvény alapján; ha pedig a teljesitési határidő ezen az alapon meg nem állapitható, a közlésbe azt kell felvenni, hogy a kiköltözésnek a bérleti idő utolsó napját követő napon délelőtt tizenkét óráig meg kell történnie.
625. § A felmondás csak az illetékes járásbiróság területén vagy székhelyén kézbesithető.
A kézbesités a felmondást szenvedő fél részére annak a személynek a kezéhez is történhetik, a ki a bérlet tárgyának kezelésével vagy őrzésével meg van bizva. Ha a kézbesités ily módon sem történhetik meg, a felmondás a hirdetményi kézbesités mellőzésével a biróság részéről kinevezett ügygondnok kezéhez kézbesitendő, és erről az a fél, a ki ellen a felmondás intézve van, lakhelyére czimzett ajánlott levélben posta utján értesitendő.
A felmondást szenvedő részére teljesitendő kézbesitésre egyebekben azokat a szabályokat kell alkalmazni, a melyek szerint az idézéssel ellátott keresetlevél az alperesnek kézbesitendő.
626. § Ha a felmondás kézbesitése a felmondást szenvedő részére csak a szerződésben megállapitott, ilyennek hiányában pedig az e részben irányadó szabályrendelet, helyi szokás vagy törvény által megállapitott felmondási határidő lejárta után történt: a felmondásnak csak akkor van hatálya, ha e miatt az a fél, a ki ellen a felmondás intézve van, a megszabott határidőben (624. § első bekezdése) kifogást nem terjeszt elő.
627. § Ha a bérleti viszony a 621. §-ban emlitett tárgyakra nézve a szerződés értelmében a kikötött idő lejárta után felmondás nélkül megszünik, vagy ha a felmondás nem a biróság, vagy pedig a 637. § értelmében a közjegyző utján történt, mind a bérbeadó, mind a bérlő a 621. §-ban megjelölt biróság utján felhivhatja ellenfelét, hogy a kitüzött idő lejártával a bérlet tárgyát adja át, illetőleg vegye át.
Ha a bérleti idő hat hónapnál hosszabb időre terjed, a felhivás csak a bérleti idő utolsó hat hónapján belül adható elő.
Az ilyen felhivásra a 621-625. §-okban foglalt szabályok megfelelően alkalmazandók.
628. § Ha a felmondás (621. §) vagy a felhivás (627. §) ellen kellő határidő alatt kifogást nem terjesztettek elő, és ha a kiköltözést a közlésben megszabott határidő alatt (621. § második bekezdés) nem teljesitik, a 621. §-ban megjelölt járásbiróság a fél kérelmére a bérlet tárgyának visszabocsátása, illetőleg átvétele iránt a végrehajtást rendeli el. Az egyik fél részéről történt felmondás (621. §) vagy felhivás (627. §) alapján a végrehajtás elrendelését a másik fél is kérheti.
A végrehajtást elrendelő végzésben a bérlettárgy kiüritésének határidejét a 624. § második bekezdésének alkalmazásával kell megállapitani, a mennyiben pedig a végrehajtást elrendelő végzés meghozatalakor a bérelettárgy kiüritésének határideje egészen lejárt, a bérlettárgy azonnali kiüritését kell elrendelni.
629. § A felmondás (621. §) vagy a felhivás (627. §) ellen csak kifogásnak van helye.
Az ellenfél részéről bármely elnevezés alatt előterjesztett oly nyilatkozat, a mely szerint a felmondást vagy felhivást el nem fogadja, kifogásnak tekintendő.
A kifogást a biróságnál irásban (134. §) vagy szóval (135. §) lehet előterjeszteni.
A kifogás egyuttal a szóbeli tárgyalás előkészitéséül is szolgáljon.
Több ellenfél közül az egyik részéről előterjesztett kifogás a többi javára is szolgál.
630. § Az elkésett kifogás hivatalból visszautasitandó.
A kifogás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
631. § Ha ki nem tünik, hogy a kifogás elkésett, a biróság a per felvételére és érdemleges tárgyalására határnapot tüz ki.
A perben a felmondó, illetőleg a felhivó fél felperesnek tekintendő.
Az érdemleges tárgyalás és az itélet csak a felmondás, illetőleg a felhivás érvényességének vagy érvénytelenség kérdésére, valamint az alperesnek a felmondásból vagy a bérlet idejének lejártából folyó arra a kötelezettségére terjedhet ki, hogy a bérlet tárgyát átadni, illetőleg átvenni köteles-e.
A 627. § esetében a tárgyalás és az itélet a felmondás érvényességére is kiterjedhet, kivéve, ha a felhivást a lakbérleti szabályokban a felmondás érvényességének megállapitását czélzó kereset meginditására megszabott határidő letelte után terjesztették elő.
Az a bizonyitás, a melynek felvétele miatt az itéletet előreláthatólag nem lehetne kellő időben meghozni, az ellenfél kérelmére mellőzhető.
632. § A marasztaló itéletben a bérlet lejártával való teljesitésére a határidőt a 624. § értelmében szabatosan meg kell állapitani. Ha azonban az itélet meghozatalának idejében ez a teljesitési határidő annak lejárta miatt már nem alkalmazható, az alperesnek az azonnali teljesitést kell meghagyni.
A marasztaló itélet a jogerőre emelkedésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánitandó.
A felmondás vagy a felhivás és a kifogás költségét a per költségéhez kell számitani.
Az itélet alapján bármelyik fél kérheti a végrehajtás elrendelését (628. § első bekezdése).
633. § Ha a felmondó fél a tárgyaláson meg nem jelenik, a biróság kérelmére a felmondást végzéssel hatálytalannak nyilvánitja.
Az ellenfél a megjelenésének elmulasztása alapján hozott itéletet ellentmondással nem támadhatja meg.
Az igazolási kérelmet csak az elmulasztott határnaptól vagy határidőtől számitandó nyolcz nap alatt lehet előterjeszteni.
634. § A fellebbezés határideje nyolcz nap.
A fellebbezést szóbeli tárgyalás kitüzése nélkül az 513. § eseteire megállapitott szabályok szerint kell elintézni.
A fellebbezési biróság itélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye.
635. § Az e czimben szabályozott eljárás alá tartozó ügyekben perujitásnak helye nincs.
Az a fél, a ki az e czimben megállapitott eljárásban jogsérelmet szenvedett, követelését - a mennyiben az nem a bérlet tárgyának átadására vagy átvételére irányul - a törvény rendes utján érvényesitheti.
636. § A mennyiben a 621-635. §-ok eltérően nem rendelkeznek, az e czimben szabályozott eljárás alá tartozó ügyekben a járásbirósági eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandók.
637. § A felmondásnak és a felhivásnak ugyanaz a hatálya van, mint a biróság utján történt felmondásnak vagy felhivásnak, ha:
1. az annak a kir. közjegyzőnek az utján történik, a kinek közjegyzői területén a bérlet tárgya fekszik:
2. a felmondás és az értesitvény (1874:XXXV. tc. 98. §, 99. §, 101. § és 103. §) a 622. § kellékeinek megfelel, valamint azt a figyelmeztetést is magában foglalja, hogy a fél, a kinek az értesités szól, a felmondás vagy a felhivás ellen netáni kifogását az értesitvény közlésétől számitott nyolcz nap alatt a 612. § értelmében megnevezett járásbiróságnál terjessze elő, mert ellenesetben a felmondás, illetőleg a felhivás alapján végrehajtásnak lesz helye (628. §);
3. az értesitvényben a költözködési idő a 624. §-ban megállapitott módon szabatosan meg van jelölve.
Az értesitvény közlésére (1874:XXXV. tc. 99. §) a 625. § második bekezdése megfelelően alkalmazandó. Az 1874:XXXV. tc. 101. §-a esetében a kir. közjegyző az értesitvényt a 621. § szerint illetékes járásbiróságnak mutatja be, a mely azt a 625. § szabályai szerint kézbesiti.
Egyebekben az eljárásra a 622-624. és a 626-636. §-ok alkalmazandók.
638. § A 621., a 625. és a 631-636. §-ok rendelkezései megfelelően alkalmazandók azokban a perekben, a melyekben a fél a magánuton, illetőleg az előbbi § esetén kivül közjegyző utján történt felmondás vagy felhivás érvényességének vagy érvénytelenségének kimondása iránt keresetet indit.
Megfelelően alkalmazandók a 625. és a 631-636. §-ok rendelkezései azokban a perekben is, a melyekben a fél a keresetet a 621. §-ban megjelölt biróság előtt a kikötött bérleti idő letelte alapján, vagy magánuton, avagy az előbbi § esetén kivül közjegyző utján történt felmondás alapján közvetlenül a bérlet tárgyának visszabocsátása, illetőleg átvétele iránt inditja és kifejezetten kéri, hogy az ügy e czim szabályai szerint intéztessék el.
Ez a § nem érinti a lakbérleti szabályoknak azt a rendelkezését, a mely az ily kereset beadására határidőt szab.
639. § Ha mind a két fél vagy egyikük magyar állampolgár, és e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, a házasság semmisségének kimondását, megtámadását, felbontását és az ágytól és asztaltól való elválást tárgyazó perekben az illetékességet a házasfelek utolsó közös lakhelye alapitja meg. Ha ez a lakhely nem e törvény hatályosságának területén volt, ugy kell a házasfeleket tekinteni, mintha Budapest IV. kerületében laknának.
A magyar biróságnak az előbbi bekezdésben megállapitott illetékességét nem érinti az, hogy az egyik házasfél a bontó okul szolgáló tény elkövetése után vagy azelőtt vesztette el a magyar állampolgárságot vagy e törvény hatályosságának területén a községi illetőséget.
Az e §-ban megállapitott illetékesség kizárólagos.
640. § Az e törvény hatályosságának területén községi illetőséggel biró magyar nő, ha oly férfival kötött e törvény hatályosságának területén házasságot, a ki nem magyar állampolgár, vagy a kinek e területen községi illetősége nincs és férjét a házasság megkötése után e törvény hatályosságának területén kivül nem követte, a házasság semmisségének kimondása vagy megtámadása végett annál a belföldi biróságnál indithat pert, amelynek területén a nő a házasság megkötése előtt utoljára lakott. Ha a nőnek e törvény hatályosságának területén ilyen lakhelye nem volt, ugy kell őt tekinteni, mintha utoljára Budapest IV. kerületében lakott volna.
Az e §-ban megállapitott illetékesség kizárólagos.
641. § Külföldiek házassági pereiben, a mennyiben azokban a magyar biróság eljárhat (1894:XXXI. tc. 116. §), a házasfelek közös lakhelyének, ha pedig a házasfeleknek lakhelye saját hazai törvényeik szerint nem ugyanaz, az alperes lakhelyének birósága illetékes.
Elhagyás esetében és abban az esetben, ha a lakhely megváltoztatása akkor történt, a mikor már a házasság felbontásának vagy az ágytól és asztaltól való elválásnak oka fennforgott, a pert az utolsó közös lakhely birósága előtt is meg lehet inditani.
Ha a külföldi házasfelek valamelyikének korábbi házassága meg nem szünt vagy érvénytelenné nyilvánitva nincs és a korábbi házastárs magyar állampolgár és e törvény hatályosságának területén van községi illetősége, a későbbi házasság semmisségének kimondását tárgyazó per a későbbi házasfelek bármelyikének e törvény hatályosságának területén levő lakhelye szerint illetékes biróságnál az 1894:XXXI. tc. 116. §-ának esetén kivül is meginditható.
Az e §-ban megállapitott illetékesség kizárólagos.
642. § A házassági perekben, a mennyiben ebből a czimből más nem következik, a törvényszéki eljárásra megállapitott szabályok alkalmazandók.
Megtámadó, bontó vagy válókeresettel semmisségi vagy a 686. §-ban emlitett keresetet nem lehet sem összekapcsolni, sem ezek tárgyalásának folyamán viszontkeresettel vagy uj keresettel (189. §) érvényesiteni.
643. § A házasfelek vagy törvényes képviselőik ügyvédének a házassági per vitelére szóló különös meghatalmazást kell felmutatni. Különös meghatalmazás szükséges a kereset vagy a viszontkereset támasztásához is.
A házasfelek perképességére az 1894:XXXI. törvénycikk rendelkezései irányadók.
644. § Házassági perekben a kir. ügyész (főügyész, a kir. Curia előtt a koronaügyész) abban az esetben is részt vehet, ha a törvény szerint félként fel nem léphet.
E végből a kir. ügyészt minden határnapról hivatalból értesiteni és a feleknek kézbesitendő iratokat és határozatokat vele is közölni kell. Az értesités és a közlés módját rendelet szabályozza.
Jogában áll az iratokat megtekinteni, valamint fellebbvitellel élni.
Semmisségi perekben a kir. ügyész abban az esetben is a fél jogait gyakorolja és mind a házasság érvényessége, mind érvénytelensége érdekében felléphet, ha a keresetet nem ő inditotta.
Ha a kir. ügyész lép fel felperesként, pervesztése esetére az államkincstárt kell a perköltségben elmarasztalni.
645. § Bontó és váló kereset benyujtása előtt a fél a perre illetékes törvényszéknél békéltetést kérhet.
Az előzetes békéltetésnek nincs helye, ha a bontó vagy a váló keresetet az elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője inditja (1894:XXXI. tc. 87. §), vagy ha az ellenfél elmebeteg vagy tartózkodási helye ismeretlen.
A kérelem előterjesztése az 1894:XXXI. tc. 83. és 105. §-ában a bontó és a váló kereset meginditására megállapitott határidőt nyitva tartja.
A kérelem következtében az elnök vagy az általa megbizott biró a békéltetésre határnapot tüz és erre a házasfeleket oly meghagyással idézi meg, hogy személyesen kell megjelenniök.
Az idézést mindegyik házasfélnek saját kezéhez kell kézbesiteni, ha pedig az átvételt megtagadja, nála kell hagyni.
A békéltetés fontos okból megkeresés utján is történhetik.
Ha a felek valamelyike betegség vagy más fontos ok miatt nem jelenhetik meg a biróság előtt, a feleket külön is meg lehet hallgatni alkalmas helyen, esetleg megkeresés utján.
646. § A békéltetéskor csak a házasfelek lehetnek jelen. Ez a rendelkezés a felek biztonságára szükséges intézkedéseket nem zárja ki.
Ha a felek meghallgatása után alapos kilátás van arra, hogy a békéltetés ismételt megkisérlése sikerre fog vezetni, a biró uj határnapot tüzhet ki a békéltetésre.
A határnapon meg nem jelent kérelmező a békéltető birónál a határnaptól számitott tizenöt nap alatt uj határnap kitüzését kérheti. E határidő sikertelen lejártával, ugyszintén, ha a kérelmező az uj határnapon sem jelenik meg, a békéltetés kérése meg sem történtnek tekintendő.
Ha pedig a határnapon csupán a kérelmező jelenik meg, a békéltetés nem sikerültnek tekintendő.
Nem sikerültnek tekintendő a békéltetés akkor is, ha az ellenfél megidézése két izben volt sikertelenül megkisérelve.
A békéltetésre kitüzött határnap elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
647. § Ha a békéltetés nem sikerül, a biró ezt végzéssel megállapitja.
Ha a kérelmező keresetét a végzés kézhezvételének napjától számitott harmincz nap alatt nem inditja meg, a békéltetés kérése meg nem történtnek tekintendő. Erre a következményre a biróság a kérelmezőt a végzésben figyelmeztetni köteles.
Az ellen a végzés ellen, a mely a békéltetés nem sikerültét megállapitja, felfolyamodásnak nincs helye.
648. § Az 1894:XXXI. tc. 77. §-ának a) pontja esetében a házassági életközösséget megbontó házasfélnek a házassági életközösség visszaállitására való kötelezését annál a biróságnál kell kérni, a mely a házassági perre illetékes.
A kérelem előterjesztésére az elhagyott házastárs, az 1894:XXXI. tc. 87. §-ának esetében pedig a törvényes képviselő van jogositva.
A kérelemben elő kell adni és valószinüvé kell tenni az elhagyásra és az elhagyás tartamára vonatkozó adatokat.
Ha a biróság a beterjesztett adatokat elégségeseknek találja, végzéssel meghagyja az elhagyó házasfélnek, hogy a házassági életközösséget a végzésben kiszabott határidő alatt állitsa vissza, mert ellenkező esetben a biróság a folyamodó keresete következtében a házasság felbontása felől fog határozni.
A házassági életközösség visszaállitására rendszerint a végzés kézbesitésétől számitott harmincz napnál hosszabb határidőt kell szabni; a határidő azonban kilencven napig terjedhet, ha ez az elhagyó házasfél tartózkodása helyének távolsága vagy egyéb körülmények miatt czélszerünek mutatkozik.
A végzést az elhagyó házasfeleknek akként kell kézbesiteni, mint a keresetre hozott idéző végzést az alperesnek, hirdetményi kézbesitésnek azonban nincs helye.
Az ellen a végzés ellen, a mely az életközösség visszaállitását meghagyja, felfolyamodásnak nincs helye.
649. § Az 1894:XXXI. tc. 77. §-ának b) pontjában emlitett hirdetmény kibocsátását a házassági perre illetékes biróságnál kell kérni.
A kérelem előterjesztésére az elhagyott házastárs, illetőleg az 1894:XXXI. tc. 87. §-ának esetében a törvényes képviselő van jogositva.
A kérelemben elő kell adni és valószinüvé kell tenni azokat az adatokat, a melyek az elhagyásra és a távollevő házastársnak utolsó ismert tartózkodási helyére vonatkoznak, továbbá azt, hogy az elhagyó házastárs tartózkodási helye legalább egy év óta ismeretlen.
Ha a biróság a beterjesztett adatokat elégségeseknek találja, a távollevő házasfél részére ügygondnokot rendel és egyszersmind hirdetményt bocsát ki, a melyben a távollevőt felhivja, hogy a házassági életközösséget egy év alatt állitsa vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a biróság a házasság felbontása felől fog határozni, továbbá, hogy tartózkodási helyéről a biróságot értesitse, mert ellenkező esetben a meginditandó bontó perben - uj hirdetményi idézés mellőzésével - a kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni.
A hirdetmény a törvényszéknél kifüggesztendő és a hivatalos hirlapban kétszer közzéteendő. A biróság a körülményekhez képest elrendelheti, hogy a hirdetmény kivonatban más, esetleg külföldi hirlapokban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzététessék.
A hirdetményi határidő a hirdetménynek a hivatalos hirlapban történt másodszori beiktatását követő naptól számitandó.
Az ügygondnokot az elintézésről a kérvény másodpéldányán, a kérelmezőt pedig felzeten kell értesiteni.
A végzés ellen, a mely a hirdetmény kibocsátását elrendeli, felfolyamodásnak nincs helye.
650. § A semmisségi keresetet a házasfélnek a másik házasfél ellen, ha pedig a házasfél cselekvőképtelen (1894:XXXI. tc. 127. §), törvényes képviselője ellen, a kir. ügyésznek vagy harmadik személynek pedig mind a két házasfél, illetőleg a törvényes képviselő ellen kell inditania. A per meginditásáról a biróság a házasságból származott gyermekeket, ha pedig a gyermekek törvényes képviseletre szorulnak, illetékes gyámhatóságukat értesiti.
Az első bekezdés abban az esetben is megfelelően alkalmazandó, ha a kir. ügyész az 1894:XXXI. tc. 56. §-ának a) pontja értelmében, vagy a gyámhatóság ugyane § b) pontja értelmében megtámadó keresetet indit. Ha azonban az utóbbi esetben a cselekvőképtelen házasfél törvényes képviselője érdekelt volna, a keresetet helyette a biróság megkeresésére a gyámhatóság részéről kinevezendő gondnok ellen kell intézni.
651. § Ha a felperes a bontó vagy a váló keresetet hütlen elhagyásra alapitja, a 648., illetőleg a 649. §-ban megszabott eljárás lefolyását már a keresetlevélben igazolni kell.
Bontó és váló perben a keresetlevélben meg kell emliteni azt is, hogy az előzetes békéltető kisérlet megtörtént, vagy hogy annak a 645. § második bekezdése alapján nincs helye.
A tárgyalás előkészitése végett a keresetlevélben elő kell adni különösen a házasság megkötésére, bontó és váló perben pedig a házasságból származott gyermekek születésére és netaláni elhalálozására vonatkozó adatokat is és mellékelni kell az ezeket igazoló okiratokat. Ha a fél ezeket az okiratokat meg nem szerezheti, egyéb bizonyitékait kell megjelölnie.
652. § A keresetlevél hiányainak pótlására és visszautasitására a 140. és a 141. § rendelkezései a következő eltéréssel alkalmazandók.
A biróság a keresetlevelet akkor is visszautasitja, ha a felperes a kereset előterjesztésére nyilvánvalóan nincs jogositva, továbbá ha a kereset hütlen elhagyáson alapul és a 648., illetőleg a 649. §-ban megszabott eljárás nem történt meg.
A biróság illetéktelensége esetében, ha az 1894:XXXI. tc. a kereset meginditására határidőt szab, a visszautasitó végzésben figyelmeztetni kell a felperest arra, hogy a 184. § értelmében a perinditás magánjogi hatályai fennmaradnak, ha keresetét a visszautasitó végzés jogerőre emelkedésétől számitott harmincz nap alatt az illetékes biróságnál benyujtja.
653. § Ha az 1894:XXXI. tc. 8. §-a ellenére kötött házasság megtámadása végett a keresetet nem a gyámhatóság inditja meg, a kereset egy példányát az illetékes gyámhatóságnak meg kell küldeni.
A törvényes képviselő vagy a szülő által beadott keresetre az eljárást csak abban az esetben lehet folyamatba tenni, ha a gyámhatóság az 1894:XXXI. tc. 59. §-ában megállapitott három hónap alatt a törvényszéket arról értesiti, hogy a megtámadást magáévá teszi.
654. § Ha a bontó vagy a váló perben a keresetlevél beadása előtt a békéltetés még meg nem kiséreltetett, vagy ha a sikertelen békéltetési kisérlet óta több mint harmincz nap telt el (647. §), az elnök vagy az általa megbizott biró - ha a 645. § második bekezdésének esete nem forog fenn - a keresetlevél elintézése nélkül előzetes békéltetést rendel.
Mellőzhető az előzetes békéltetés, ha az ellenfél külföldön tartózkodik, vagy ha az előzetes békéltetési kisérlet különben nagy nehézségekbe ütközik.
Egyebekben a békéltetésre a 645. és a 646. § megfelelően alkalmazandó.
Az, hogy a békéltetés nem történt meg, vagy nem az illetékes biróság által történt, az eljárás folytatását nem akadályozza.
655. § Ha az előbbi § esete nem forog fenn, valamint ha a bontó vagy a váló keresetre elrendelt békéltetési kisérlet sikertelen volt, az elnök a szóbeli tárgyalás előkészitésére kiküldött birót nevez ki. Ugyanő gondoskodik a kiküldött akadályoztatása esetében helyettesitéséről.
Az előkészitő eljárást rendelő végzésben a felperesnek meg lehet hagyni, hogy az eljárás végett szükséges adatokat és bizonyitékokat a kiküldött biró előtt pótolja.
Az előkészitő tárgyalás határnapját a kiküldő végzésben kell kitüzni. Az előkészitő eljárás folyamában szükséges határnapokat a kiküldött biró tüzi ki.
Az elnök az előkészitő eljárás vezetését, ha czélszerünek mutatkozik, megkeresett biróra is bizhatja, a ki a kiküldött biróra nézve megállapitott szabályok szerint jár el.
656. § Az előkészitő eljárás nem nyilvános.
Az előkészitő eljárás vezetésével megbizott biró meghallgatja a feleket és előadásaik és nyilatkozataik alapján, a 669. §-ban emlitett tények tekintetében pedig hivatalból is gondoskodik a tényállás kideritéséről és a bizonyitékok beszerzéséről.
A gyermekek elhelyezésére és a vagyoni kérdésekre nézve a biró köteles a felek között az egyezséget megkisérelni.
Az 1894:XXXI. tc. 99. §-ának eseteiben a biró azoknak a körülményeknek a kideritéséről is gondoskodjék, a melyektől a házasfelek különélésének elrendelése és tartamának megszabása függ, egyszersmind hallgassa meg a házasfeleket arra nézve is, hogy a különélés idejét nem kivánják-e a törvényesnél hosszabbra kiszabatni.
657. § A biró a tényállás felderitése végett a házasfeleket személyesen köteles meghallgatni, a szükséghez képest meghallgatja a felek törvényes képviselőit és a szülőket, valamint más személyeket is. A házasfél személyes meghallgatása mellőzhető, ha az ügy eldöntésére jelentősége nincs, vagy nagy nehézségbe ütközik.
A biró elrendelheti, hogy a meghallgatás az ellenfél, illetőleg a felek távollétében történjék.
Ha a meghallgatandó személy meg nem jelenik vagy nem nyilatkozik, a biró ellenében a tanuságtétel megtagadására a 296., illetőleg a 303. §-ban megszabott következményeket alkalmazza. Azok a körülmények azonban, a melyek alapján a tanuságtétel megtagadható, a meghallgatás alkalmával is mentesitenek a nyilatkozás kötelessége alól. Ez a bekezdés a házasfelekre nem alkalmazható.
A biró a személyes meghallgatást megkeresés utján is foganatosithatja. (226. §)
658. § Bizonyitást az előkészitő eljárás vezetésével megbizott biró rendszerint nem vehet fel.
Ha valószinünek mutatkozik, hogy a bizonyitás az eljárás rendes menetében már nem lesz sikeresen felvehető, vagy a felvétel meg lesz nehezitve, a biró a bizonyitást vagy maga vagy megkeresés utján veszi fel.
659. § Az előkészitő eljárást addig kell folytatni, a mig a per egészében vagy valamely külön eldöntendő kérdésben határozathozatalra vagy a bizonyitás elrendelésére megérett.
660. § A 666-670. §-ok az előkészitő eljárásban is megfelelően alkalmazandók.
661. § A feleknek vagy egyiküknek elmaradása az előkészitő eljárás megkezdését és folytatását nem gátolja. Ha a biró a tárgyalás folytatására uj határnapot tüz ki, erre a mulasztó felet is megidézi.
Ha a fél az előkészitő eljárásban kitüzött határnapot elmulasztja, ez alapon sem igazolással nem élhet, sem pedig az előkészitő eljárás ismétlését vagy kiegészitését nem kérheti.
Az előkészitő tárgyalásról készitendő jegyzőkönyvbe fel kell venni a hivatalból kideritett tényállást is, a bizonyitékok megjelölésével.
A jegyzőkönyvbe felveendők a jelenlevő kir. ügyész neve és inditványai, valamint az ügy eldöntésére vagy az eljárás menetére lényeges tényállitásai és nyilatkozatai is a felajánlott bizonyitékokra való hivatkozással.
A mennyiben ebből a czimből más nem következik, az előkészitő eljárásban a járásbiróság előtti eljárás szabályait kell alkalmazni.
662. § Az előkészitő eljárás befejezése után a biró a jegyzőkönyvet és a többi iratokat bemutatja az elnöknek, illetőleg megküldi a törvényszéknek. Az elnök határnapot tüz ki az ügy szóbeli tárgyalására, arra a feleket és mindazokat a személyeket hivatalból megidézi, a kiknek kihallgatása az előkészitő eljárás eredményéhez képest szükségesnek mutatkozik.
Egyebekben a 204. § megfelelően alkalmazandó.
663. § A szóbeli tárgyalás kezdetén a felek kérelmeik előterjesztése után előadják az előkészitő eljárás eredményét. Ha a felek, illetőleg a megjelent fél előadása az előkészitő eljárásról felvett jegyzőkönyv tartalmának meg nem felel, az elnök az előadás kiigazitásáról gondoskodik; szükség esetében a jegyzőkönyvet a biróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.
664. § Az ügy érdemének tárgyalását pergátló kifogás alapján megtagadni nem lehet, a biróság azonban e kifogásnak elkülönitett tárgyalását hivatalból is elrendelheti.
665. § Ha a biróság az 1894:XXXI. tc. 99. §-ának eseteiben a házasfeleknek az ágytól és asztaltól való különélését elrendeli, végzéssel határoz, a melyben a különélés idejét a végzés kihirdetésétől számitva az utolsó napnak naptárszerü megjelölésével kell megszabni.
A különélés elrendelése ellen felfolyamodásnak csak akkor van helye, ha a különélés a törvény értelmében egyáltalában nem rendelhető el, vagy ha időtartamát a törvényesnél hosszabb időben állapitották meg.
A különélésre szabott idő letelte után a biróság a felperes kérelmére és viszontkereset esetében az alperes kérelmére is a házasság felbontásának kérdésében szóbeli tárgyalást tüz ki. (1894:XXXI. tc. 100. §)
A körülmények változásával, különesen ha bármelyik fél olyan bontó okot hoz fel, a melynek alapján a házasság a különélés elrendelése nélkül is felbontható, a tárgyalás a különélésre szabott idő letelte előtt is megtartható.
666. § A felperes keresetétől az itélet jogerőre emelkedéseig az eljárás bármely szakában az ellenfél beleegyezése nélkül is elállhat.
Az eljárás folytatandó, ha a keresetet az erre szintén jogositott és az eljárásban résztvett felek valamelyike magáévá teszi.
Ha a jogositott fél a szóbeli elállás alkalmával nincs jelen, az elállást vele közölni kell. Ebben az esetben, ugyszintén ha az elállás irásban történt, a jogositott fél a keresetet az elállás közlésétől számitott tizenöt nap alatt teheti magáévá.
A keresettől való elállás a viszontkereset tárgyalását nem gátolja. Egyébként ez a § a viszontkeresetre is megfelelően alkalmazandó.
A megtámadásnak az 1894:XXXI. tc. 68. §-ában szabályozott visszavonhatatlansága érintetlen marad.
A 186. § házassági perben nem nyer alkalmazást.
667. § A felperes a meginditott kereset kérelmének megalapitására az elsőbirósági itélet előtti tárgyalás berekesztéséig oly okot is felhozhat, a melyet keresetében nem érvényesitett.
A megtámadó, bontó és váló kereset vagy viszontkereset megalapitására a fél olyan okot is felhozhat, a melyre nézve kereseti joga a békéltetési kérelem, ilyennek hiányában pedig a kereset, illetőleg viszontkereset előterjesztésekor még fennállott, de a melyet most már időmulás miatt önálló keresettel nem érvényesithetne.
Uj ok felhozása vagy viszontkereset inditása esetében előzetes békéltetésnek nincs helye.
668. § Bontó és váló perekben, valamint megtámadó perekben a biróság a felek között a békéltetést a per bármely szakában megkisérelheti és e végből őket kiküldött vagy megkeresett biró elé is utasithatja.
669. § Semmisségi perekben a biróság hivatalból is figyelembe veszi azokat a tényeket és bizonyitékokat, a melyek a felek részéről a kereseti és viszontkereseti kérelem megalapitására felhozott okok megitélésére befolynak. Az ily tények és bizonyitékok felől a feleket a határozathozatal előtt meg kell hallgatni.
Azok a szabályok, a melyek a tényállitásokra vagy az okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a biróság előtti elismerésnek, joglemondásnak vagy beismerésnek következményeit megállapitják, semmisségi perekben nem alkalmazhatók. Hogy a biróság előtti beismerésnek mennyi bizonyitó erőt lehet tulajdonitani, a biróság a 270. § szerint itéli meg.
A tanuknak, a szakértőknek vagy az ellenfélnek esküjét a felek el nem engedhetik.
A félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyiték kiegészitéséül rendelhető el. Egyezségi eskünek, valamint a felektől megállapitott eskünek (377. §) nincs helye.
670. § Megtámadó, valamint bontó és váló perekben az előbbi § csak a házasság fenntartása érdekében alkalmazandó.
671. § A 657. §-ban megjelölt személyeket a biróság is meghallgathatja és elrendelheti az előkészitő eljárásban már felvett bizonyitás vagy meghallgatás kiegészitését vagy ismétlését.
A személyesen meghallgatandó személy meg nem jelenése vagy nyilatkozatának megtámadása esetében a 657. § alkalmazandó.
A biróság elrendelheti az előkészitő eljárás kiegészitését is. A kiegészitést elrendelő végzésben a biróság lehetőleg a szóbeli tárgyalás folytatására is határnapot tüz.
672. § Ha a tárgyalási határnapon az alperes meg nem jelenik, a biróság a megjelent felperes kérelmére az ügyben tárgyal.
Ha a tárgyalási határnapon a felperes nem jelenik meg, vagy a megjelent felperes az ügy tárgyalását nem kivánja, a biróság a pert végzéssel megszüntnek mondja ki, kivéve, ha a keresetet a meginditásra szintén jogositott és az eljárásban résztvett felek valamelyike magáévá teszi.
A per megszünését kimondó végzés hatályát veszti, ha a meg nem jelent felperes vagy keresetinditásra szintén jogositott fél a végzés kézbesitésétől számitott tizenöt napi záros határidő alatt uj tárgyalási határnap kitüzését kéri.
A fél, a ki e § értelmében uj tárgyalási határnap kitüzését kérte, további határnap elmulasztása esetében ily kérelemmel nem élhet, mulasztását azonban igazolással orvosolhatja.
Ha a semmisségi pert a kir. ügyész inditotta meg és a tárgyalási határnapot ő mulasztja el, a biróság hivatalból uj határnapot tüz ki.
A 439. §, a 440. § és a 443. §, a 445. §-nak első bekezdése, valamint a 446. §-nak első, második és utolsó bekezdése házassági perben nem alkalmazhatók, a 442. § pedig olykép nyer alkalmazást, hogy az uj tárgyalási határnapot kitüző határozat ellen nincsen felfolyamodásnak helye. A 445. § 2-7. bekezdését a 669. és a 670. §-nak megfelelően kell alkalmazni.
Házassági perekben az igazolás határideje tizenöt nap, a mely az elmulasztott határnaptól, határidőknél pedig a határidő utolsó napjától számitódik. Az itélet csak e határidő elteltével emelkedik jogerőre.
673. § A szóbeli tárgyalásról készitett jegyzőkönyvbe a jelenlevő kir. ügyész nevét és inditványait is fel kell venni.
Az elnök a hivatalból kideritett tényállásnak (669. §) jegyzőkönyvbe vételét is elrendelheti.
674. § A kereset meginditása vagy az előzetes békéltetés kérése után az 1894:XXXI. tc. 72. és 98. §-a értelmében az ideiglenes különélést a perbiróság rendeli el és ugyanaz határoz ideiglenesen a gyermekek elhelyezésének és tartásának kérdésében, valamint az 1894:XXXI. tc. 102. §-ában emlitett kapcsolatos intézkedések felől is.
Sürgős esetekben a legszükségesebb intézkedéseket az elnök vagy az elnök által kirendelt biró is megteheti.
Ha a kérelmet szóbeli tárgyaláson kivül adják elő, szóbeli tárgyalás nélkül is lehet felőle határozni, az ellenfél azonban ha a késedelem veszélylyel nem jár, meghallgatható.
A gyermekek elhelyezése és tartása, valamint az 1894:XXXI. tc. 102. §-ában emlitett intézkedések tárgyában előadott kérelmek megalapitására szolgáló ténykörülményeket valószinüvé kell tenni. A biróság határozathozatal előtt a szükséghez képest tudakozódásokat is foganatosithat.
A biróság végzéssel határoz, a mely azonnal végrehajtható.
A hozott határozat a körülményekhez képest módositható.
A perbiróságnak, az elnöknek vagy a kirendelt birónak határozata ellen egyfoku felfolyamodásnak van helye.
Ez a § akkor is alkalmazható, ha a nőtartás és a gyermekek elhelyezése és tartása felől a kereset meginditása vagy az előzetes békéltetés kérése előtt biróság vagy gyámhatóság már határozott.
675. § Az 1894:XXXI. tc. 98., 101-103. §-ainak megfelelő ideiglenes intézkedéseket az 1894:XXXI. tc. 118. §-ának esetében a kir. járásbiróságnál keresettel lehet kérni.
Az illetékességet a férj lakhelye vagy tartózkodási helye alapitja meg.
A kérelem megalapitására szolgáló ténykörülmények valószinüvé tételére és a biróság tudakozódási jogosultságára nézve az előbbi § az ily perekben is megfelelően alkalmazandó.
A különélésre vonatkozó és az azzal kapcsolatos intézkedések azonnal végrehajthatók.
676. § Ha az itélet jogerőre emelkedése előtt a házasfelek valamelyike meghal, a per az érdemben nem folytatható és a hozott határozat az érdemben hatályát veszti. A perköltség viselésének kérdésében a biróság ily esetben a per körülményei szerint itélettel határoz.
A semmisségi és a megtámadó perekben az első bekezdés nem nyer alkalmazást, ha a házasfél a felülvizsgálati tárgyalás befejezése után hal meg és a kir. Curia nem rendel el az itélet feloldásával további eljárást és uj határozathozatalt; ebben az esetben a határozat az elhalt házasfél helyett az ismert örökösöknek és az ismeretlenek részére kinevezett ügygondnoknak kézbesitendő és egyuttal az elhalt házasfél hagyatéki biróságával közlendő.
677. § A fellebbezési eljárásban az 512. § nem alkalmazható, az 513. § eseteire megállapitott szabályok szerint pedig csak akkor kell a fellebbezést elintézni, ha a pergátló kifogások tárgyában hozott itélet ellen adták be, vagy ha az itéletet csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadták meg.
Ezeken az eseteken kivül a per a fellebbezési biróság előtt a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül tárgyalandó és eldöntendő.
A fellebbezési eljárásban sem viszontkeresetet támasztani, sem a kereset vagy a viszontkereset megalapitására az elsőbiróság előtt fel nem hozott okot érvényesiteni nem lehet.
A fellebbezési biróság az illetékesség hiányát csak a 640. és a 641. § esetében veszi hivatalból figyelembe.
A fellebbezési biróság az elsőbiróság itéletét azon az alapon, hogy a házasság felbontása tárgyában hozott itélet előtt a házasfelek különélése elrendelve nem volt, nem oldhatja fel és a különélést is csak akkor rendelheti el, ha az elsőbiróság az 1894:XXXI. tc. 80. §-ának eseteiben el nem rendelte és a fellebbezési biróság a házasság felbontását csak az idézett §-ban megjelölt valamelyik okon találja kimondhatónak.
A fellebbezési biróság a különélés elrendelése esetében a 665. § szerint jár el.
678. § A kellően megidézett feleknek vagy a kir. ügyésznek a fellebbezési tárgyalásról elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja.
A mulasztó félnek vagy kir. ügyésznek fellebbezési vagy csatlakozási kérelmét a fellebbezésből, illetőleg az előkészitő iratból a jegyzőkönyvvezető vagy a biróságnak valamelyik tagja olvassa fel.
679. § A 666., 669., a 670. §, a 671. § első és második bekezdése, valamint a 673. és 674. § a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazandó.
680. § Ha a fellebbezési biróság a házasfelek különélését a 677. §-nak utolsóelőtti bekezdése ellenére el nem rendelte és a felülvizsgálati biróság a házasság felbontását csak az 1894:XXXI. tc. 80. §-ában meghatározott okból találja kimondandónak, a felülvizsgálati biróság az itéletet feloldja és a fellebbezési biróságot a különélés elrendelésére és esetleges további eljárásra utasitja.
681. § A 677. § negyedik bekezdése a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó.
Az 544. § nem alkalmazható.
682. § A házasság érvénytelenségét vagy felbontását, valamint az ágytól és asztaltól való elválást kimondó itélet ellen a házasság fennállásának kérdésében perujitásnak nincs helye.
Az elutasitó végitélet ellen csak annyiban van perujitásnak helye, a mennyiben a perujitás az 1894:XXXI. tc. rendelkezéseivel nem ellenkezik.
A semmisségi keresetet elutasitó itélet ellen a perujitás, az 563. § 1-3. és 7. pontjait kivéve, nincs az 567. §-ban megszabott határidőkhöz kötve.
Az ebben a czimben az illető házassági perre megállapitott szabályok a perujitási kereset tárgyalására és eldöntésére is megfelelően alkalmazandók. Előzetes békéltetési kisérletnek azonban az elsőbiróság előtt sincs helye.
683. § Az ágytól és asztaltól elválasztó itéletnek felbontó itéletté átváltoztatását (1894:XXXI. tc. 107. §) a korábbi per elsőfoku biróságánál keresettel lehet kérni. A biróság a kereset szóbeli tárgyalására határnapot tüz ki, a melyen a tárgyalás csak arra terjedhet ki, hogy az átváltoztatást az ágytól és asztaltól elválasztó itélet alapján az 1894:XXXI. tc. 106. és 107. §-a értelmében lehet-e követelni. Uj bontó okot egyik fél sem hozhat föl, sem pedig más keresetet nem támaszthat.
684. § Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást külföldi biróság a magyar állampolgárság elnyerése előtt jogerős itélettel kimondotta, az 1894:XXXI. tc. 115. §-a alapján a bontó kereset az idézett törvény 107. §-ában megszabott kétévi idő letelte után inditható meg. A bontó keresetet ilyen esetben előzetes békéltető kisérlet nem előzi meg és az 1894:XXXI. tc. 99. §-ában szabályozott különélés elrendelésének nincs helye.
A biróság a külföldi biróság jogerős itéletében megállapitott elválasztó okul szolgált tény valóságának vizsgálatába nem bocsátkozhatik.
Ez a § akkor is irányadó, ha az 1894:XXXI. tc. 115. §-a az idézett törvény 147. §-a értelmében nyer alkalmazást.
685. § Ha az a házassági per, a mely a házasfelek magyar állampolgárságának elnyerése előtt külföldi biróság előtt meg volt inditva és még folyamatban van, a magyar állampolgárság elnyerése után a belföldi biróság előtt indittatik meg, az ebben a czimben foglalt szabályok a következő eltérésekkel nyernek alkalmazást.
Az a kereset, a melynek meginditására az 1894:XXXI. tc. 57. és 83. §-a határidőt szab, e határidő letelte után is meginditható, feltéve, hogy a magyar állampolgárság elnyerése óta hat hónap még el nem telt, és a külföldi biróság előtt a per a házasfelek korábbi jogában megszabott határidő alatt volt meginditva.
A bontó és váló perekben az előzetes békéltetés nem szükséges, ha külföldön meg volt kisérelve. Ugyanezekben a perekben, továbbá a különélés elrendelése akkor mellőzhető, ha a külföldi biróság a különélést mér elrendelte.
A belföldi biróság a külföldi perben történt bizonyitásfelvételt a felek meghallgatása után felhasználhatja.
686. § Ha annak megállapitása végett, hogy a felek közt házasság létezik vagy nem létezik, avagy hogy a házasság bizonyos semmisségi ok hiányában érvényes, a házasság megszünése előtt keresetet inditanak: az eljárásra, ideértve a birói illetékességet is, ennek a czimnek a házasság megsemmisitését tárgyazó perre vonatkozó szabályai megfelelően alkalmazandók.
A kereset inditására jogosultak a házasfelek, a házasság nem létezésének megállapitása iránt pedig ezenfelül a kir. ügyész és az is, a ki kimutatja, hogy a házasság nem létezésétől jogi érdeke függ.
Az 1894:XXXI. tc. 48. és 50. §-a az e § szerint meginditható perekre is kiterjed.
687. § A semmisségi, megtámadó, bontó és váló keresetekkel, valamint a házasság nem létezésének megállapitása végett inditott keresetekkel a házassági viszonnyal összefüggő vagyonjogi keresetek is összekapcsolhatók és ugyanabban az eljárásban viszontkeresettel érvényesithetők, még pedig akkor is, ha érvényesitésük különben a járásbiróság hatáskörébe tartoznék.
688. § Ha az alperes vagyonjogi viszontkeresetét az előkészitő eljárásban adja elő, ezt a birónak két példányban irásban köteles átadni, ki a kereset másodpéldányát az ellenfélnek kézbesiti.
689. § Az előkészitő eljárás vezetésével megbizott biró a felek előadása alapján a vagyonjogi keresetek tényállásának megállapitásáról is gondoskodik, a mennyiben ez az előkészitő eljárás befejezését nem késlelteti; szükség esetében a feleket arra utasitja, hogy a vagyonjogi keresetre vagy viszontkeresetre nézve az általa kitüzött határidőben előkészitő iratokat váltsanak. (194-200. §)
Az előkészitő iratoknak a biróság részére szóló példányát az iratokhoz csatolás végett az előkészitő eljárás befejezése előtt az eljárás vezetésével megbizott birónál, azután pedig a birósági irodában kell letenni.
690. § Ha a felek valamelyikének a vagyonjogi perben perképessége nincs és ezt a hiányt a törvényes képviselő feltépésével nem orvosolta, a biróság a vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet a házasság érvénytelenségét, felbontását vagy az elválasztást kimondó itéletében külön perre utasitja.
Ha a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tisztába hozatala a házassági per elintézését késleltetné, a biróság a házasság kérdésében határoz és a vagyonjogi kérdésben az eljárást csak az itélet jogerőre emelkedése után folytatja a felek bármelyikének kérelmére. Ebben az esetben a biróság, ha az ügyet nem látja kellően előkészitve, elrendelheti a szükséges iratok közlését.
691. § Az itéletnek a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől rendelkező részét külön fellebbezésssel és ha a biróság a vagyonjogi kérdésben külön határozott, az e tárgyban hozott itéletet felebbezéssel csak akkor lehet megtámadni, ha a vagyonjogi per tárgyának értéke ötszáz koronát meghalad.
Ez a szabály a fellebbezési biróság itéletére akként alkalmazandó, hogy az ellen külön felülvizsgálatnak, illetőleg felülvizsgálatnak csak akkor van helye, ha a per tárgyának értéke kétezerötszáz koronát meghalad.
692. § Ha az elsőbiróság a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől a házasság kérdésével együtt itélt, az itélet ellen csupán a vagyonjogi kérdésben használt fellebbezés a házasság kérdésében az itélet jogerőre emelkedését nem gátolja és az ily fellebbezéshez a házasság kérdésében csatlakozni nem lehet. A fellebbezési biróság ily esetben az itéletet a házasság kérdésében hivatalból sem vizsgálhatja felül.
A házasság kérdésében hozott itélet jogerőre emelkedése előtt az itélet a vagyonjogi kérdésben végre nem hajtható.
693. § Ha az elsőbiróság a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset felől a házasság kérdésével együtt itélt, a fellebbezési biróság azonban a házasság kérdésében külön itélettel határoz, a vagyonjogi kérdésben a fellebbezési tárgyalást csak a házasság kérdésében hozott itélet jogerőre emelkedése után folytatja. E végből a fellebbezési biróság hivatalból tüz ki tárgyalási határnapot.
694. § Ha a biróság a házassági pert megszünteti, vagy a semmisségi, megtámadó, bontó vagy váló keresetet, illetőleg viszontkeresetet elutasitja, a pert a vagyonjogi kereset vagy viszontkereset tárgyában megszüntnek mondja ki.
695. § Ez a fejezet nem terjed ki az 1894:XXXI. tc. 90-96. és 105. §-aiban emlitett kérdésekre, a melyeket a felbontó vagy az elválasztó itéletben külön kereset vagy viszontkereset nélkül is el kell, illetőleg el lehet intézni.
696. § A férj részéről a gyermek törvényességének megtámadása iránt inditott perben a 642. és a 643. §-nak első és második bekezdése, a 655. §, a 656. §-nak első és második bekezdése, a 657., 658., 659., 661., 662., 663. és 664. §, a 666. §-nak első bekezdése, a 669. és 671. §, a 672. §-nak első, második, harmadik, negyedik és hatodik bekezdése, a 673. §, a 677. §-nak első, második és harmadik bekezdése és a 678. § megfelelően alkalmazandó.
A 666. § első bekezdése, a 669. § az előkészitő eljárásban, - a 669. §, a 671. § első és második bekezdése és a 673. § pedig a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazandó.
697. § A keresetet a gyermek ellen és ha a gyermek anyja él, az anya ellen is kell inditani.
A kiskoru gyermek képviseletére szükséges gondnok [1877:XX. tc. 30. § a) pont] kirendelése végett a gyámhatóságot kell megkeresni.
698. § Az 1894:XXXI. tc. 128. §-a értelmében cselekvőképességében korlátolt szülőnek ebben a perben perbeli cselekvőképessége van.
Az 1894:XXXI. tc. 127. §-a értelmében cselekvőképtelen szülő nevében törvényes képviselője járhat el, a kinek a kereset meginditásához a gyámhatóság különös meghatalmazására van szüksége.
699. § A perben a kir. ügyész (főügyész, a kir. Curia előtt a koronaügyész) is részt vehet.
E végből a kir. ügyészt minden határnapról hivatalból értesiteni és a feleknek kézbesitendő iratokat és határozatokat vele is közölni kell. Az értesités és a közlés módját rendelet szabályozza.
Jogában áll az iratokat megtekinteni, a hozandó határozatra nézve inditványt tenni, a gyermek törvényessége érdekében tényeket és bizonyitékokat felhozni, valamint fellebbvitellel élni.
700. § A férj vagy a gyermek halála esetében a 676. §-nak a semmisségi perre vonatkozó rendelkezése megfelelően alkalmazandó.
701. § Ha a férj halála után harmadik személy a gyermek törvénytelenségétől függő jogait érvényesiti, ebben a percben ez a czim nem nyer alkalmazást.
Nem nyer továbbá alkalmazást ez a czim a törvénytelen gyermek atyjának megállapitása iránti perekben sem.
702. § A kiskoruság meghosszabbitására kizárólag az a törvényszék illetékes, a melynek területén a kiskoru gyámhatóságának a székhelye van.
703. § A kiskoruság meghosszabbitását kérhetik: a kiskoru szülői, a kiskoru gyámja, az árvaszéki ügyész, továbbá szülő nem létezése esetében a kiskoru nagyszülői, nagyszülők nem létezése esetében bármely oldalrokona az unokatestvérekig bezárólag és a kiskoru gyermekének törvényes képviselője.
A távollét vagy más ok miatt tartósan gátolt szülőt vagy nagyszülőt nem létezőnek kell tekinteni.
704. § Az árvaszéki ügyész, valamint az atyai hatalmat gyakorló atya vagy gyám az eljárásban akkor is a fél jogait gyakorolják, ha az eljárás meginditását nem ők kérték. Mint ilyenek, ugy a kérelem teljesitése, mint megtagadása érdekében előterjesztéseket tehetnek és fellebbvitellel élhetnek. A feleknek kézbesitendő birói határozatokat nekik is kézbesiteni kell.
Az előbbi §-ban felsorolt többi személyek, ha keresetinditásra jogositottak, a perbe mint mellékbeavatkozók külön érdekük kimutatása nélkül is beléphetnek és ebben az esetben a fél jogait gyakorolják.
705. § A felek vagy törvényes képviselőik ugy az első, mint a fellebbezési biróság előtt a tárgyaláson személyesen is eljárhatnak, a keresetlevelet, a tárgyaláson kivül előadható kérelmeket és nyilatkozatokat pedig az elsőbiróságnál az elnök előtt vagy az elnök által megbizott biró előtt jegyzőkönyvbe mondhatják.
Az első bekezdés esetén kivül a feleknek ügyvéddel kell magukat képviseltetniök. Beadványokat a felek - a mennyiben a törvény másként nem rendelkezik - csak ügyvédi ellenjegyzéssel nyujthatnak be. A kereset támasztásához különös meghatalmazás szükséges.
706. § A keresetlevélben elő kell adni a kérelmezési jogosultságot igazoló tényeket és bizonyitékokat. A keresetlevélben továbbá az eljárás előkészitése végett elő kell adni azt az okot, a melynek alapján a kiskoruság meghosszabbitását kérik, valamint igazolására szolgáló tényeket és bizonyitékokat.
Az irásbeli keresetlevelet három példányban - ha pedig a keresetet az árvaszéki ügyész inditja, két példányban - a kellő számu felzetekkel kell benyujtani.
707. § A keresetlevél hiányainak pótlására és visszautasitására a 140. és a 141. § rendelkezései alkalmazandók, azzal a kiegészitéssel, hogy a keresetlevelet akkor is vissza kell utasitani, ha a felperes a kérelem előterjesztésére nyilvánvalóan nincs jogositva.
Ha a biróság a keresetlevelet visszautasitandónak nem találja, a kiskoru érdekeinek képviseletére ügygondnokot rendel és a szóbeli tárgyalás előkészitésére kiküldött birót nevez ki. Egyebekben a 655. § megfelelően alkalmazandó.
708. § A keresetlevél elintézéséről az ügygondnok a másodpéldányon, a felperes és az árvaszéki ügyész és az atya vagy a gyám (704. §) felzeten értesittetnek.
Ha a keresetet nem az árvaszéki ügyész inditotta, a keresetlevél egyik példánya az elintézéssel együtt az illetékes árvaszékhez átteendő.
709. § Az árvaszék a keresetlevél vétele után köteles a törvényszéknek az előtte ismeretes mindazokat a körülményeket és bizonyitékokat, a melyek az ügy eldöntésére befolyással birnak, haladéktalanul tudtára adni, az okiratokat pedig eredetiben vagy a mennyiben az eredetieket nem nélkülözhetné, hitelesitett másolatban megküldeni. Egyuttal köteles az árvaszék azoknak a rokonoknak nevét, hollétét és rokonsági fokát a törvényszékkel közölni, a kiktől az ügyre nézve felvilágositás remélhető.
Az árvaszék értesitése a kiküldött vagy a megkeresett birónak kiadandó.
710. § Az előkészitő eljárás nem nyilvános.
A kiküldött felek által felhozott tények és bizonyitékok figyelembevételével az ügy állásának kideritéséről és a bizonyitékok megszerzéséről hivatalból is gondoskodik.
A kiküldött feleket, a szülőket, a gyámot, valamint azokat a rokonokat, a kiknek a meghallgatása az ügy felderitésére czélszerünek mutatkozik, személyes megjelenésre és nyilatkozattételre is megidézheti és a meg nem jelenő vagy nem nyilatkozó ellen a tanuskodás megtagadásának következményeit alkalmazhatja. Köteles továbbá a kiskorut saját személyében is meghallgatni; elővezetésén kivül azonban ellene más kényszereszközt nem alkalmazhat. Ez a meghallgatás mellőzhető, ha nagy nehézségbe ütközik.
Azok a körülmények, a melyek alapján a tanuságtétel megtagadható, a kihallgatás alkalmával is mentesitenek a nyilatkozás kötelessége alól, a rokonok azonban csupán a rokonsági viszony alapján a nyilatkozattételt meg nem tagadhatják.
A kiküldött a harmadik bekezdésben emlitett meghallgatásokat megkeresés utján is foganatosithatja. (226. §)
711. § Ha a kiskoruság meghosszabbitását a kiskoru testi vagy lelki fogyatkozásai miatt kérik, a kiküldött köteles a kiskoru állapotának megvizsgálásával és véleményadással egy vagy több szakértőt megbizni. A szakértői szemlénél a kiküldöttnek legalább egy izben jelen kell lennie.
A szemle szükség esetében megkeresés utján teljesitendő.
A megbizandó szakértőt vagy szakértőket a biróság a keresetlevél elintézésénél kijelölheti.
Ha a kiskoru elmeállapota a folyamatban levő eljáráson kivül e §-nak megfelelően már megvizsgáltatott, az ujabb szemle mellőzhető.
712. § A biróság kérelemre elrendelheti, hogy a kiskoru hat hetet meg nem haladó időtartamra gyógyintézetben helyeztessék el, ha az orvosszakértők véleménye szerint elmeállapotának hosszabb ideig tartó megfigyelése szükséges, és ez a megfigyelés máskép nem történhetik. A gyógyintézetben való elhelyezést mellőzni kell, ha az a kiskoru egészségére hátrányos lenne.
A határozathozatal előtt a 704. §-ban megjelölt személyek meghallgatandók.
A gyógyintézetben való elhelyezést rendelő végzés ellen halasztó hatályu felfolyamodásnak van helye.
713. § A kiskoruságot meghosszabbitó itélet jogerőre emelkedése után az elsőbiróság annak kiadmányait az árvaszéknek megküldeni, továbbá a kiskoruság meghosszabbitását telekkönyvileg feljegyeztetni és közhirré tenni köteles. A közhirréttétel a hivatalos hirlapban való egyszeri hirlapi hirdetés, a törvényszéknél való kifüggesztés és az illetékes községi előljárósággal való közlés utján történik.
A kiskoruság meghosszabbitásának hatálya a hirlapi közzétételt követő napon kezdődik.
714. § Az eljárás költsége, ha a keresetnek hely adatik, a kiskorut, különben pedig a felperest terheli.
Az árvaszéki ügyész helyett a költséget az államkincstár viseli. Ugyanez előlegezi azt a költséget, a melyet az árvaszéki ügyész vagy az ügygondnok lenne köteles előlegezni.
A biróság az árvaszéki ügyészt is elmarasztalhatja annak a költségnek a megtéritésében, a melyet nyilvánvaló vétségével okozott. (435. §)
715. § Perujitásnak nincs helye.
A kiskoruság meghosszabbitása azonban akár ugyanazon, akár más meghosszabbitási ok alapján ismételve kérhető, ha a felperes oly tényeket vagy bizonyitékokat hoz fel, a melyek az előbbi eljárásban nem érvényesittettek.
716. § A mennyiben ebből a fejezetből más nem következik, a kiskoruság meghosszabbitása iránti eljárásban a tizenegyedik czim első fejezetében a házassági semmisségi perre megállapitott szabályok megfelelően alkalmazandók, azzal az eltéréssel hogy a 661., 672., 673. és a 678. §-ban a kir. ügyész helyett az árvaszéki ügyész értendő, - továbbá, hogy a 666. § esetében az eljárás folytatandó, ha a keresetet a 704. § szerint félként jogositottak valamelyike magáévá teszi, - és végül, hogy a 671. §-ban idézett 667. § helyett a 710. § értendő.
717. § A kiskoruság meghosszabbitásának megszüntetésére kizárólag az a törvényszék illetékes, amely a meghosszabbitást elrendelte.
A kiskoruság meghosszabbitásának megszüntetését a 703. § szerint jogositott személyeken kivül az is kérheti, a kinek a kiskoruságát a biróság meghosszabbitotta. Ha a megszüntetést a kiskoru kérte, a törvényszék az ő kérelmére részére ügygondnokot rendel, a ki az eljárást mielőbb, szükség esetében a kiskoru kérelmére, a biróság által kitüzendő határidő alatt meginditani köteles.
A kiskoruság megszüntetése az itélet jogerőre emelkedését követő napon lép hatályba.
Egyebekben az eljárásra a kiskoruság meghosszabbitása iránti eljárás szabályai (704-716. §) megfelelően alkalmazandók.
718. § Nagykorunak gondnokság alá helyezésére kizárólag az a törvényszék illetékes, a melynek területén a gondnokság alá helyezendő általános illetékessége van. Belföldiek tekintetében, a kiknek belföldön általános illetékességük nincs, az utolsó belföldi általános illetékesség irányadó.
Elmebeteg vagy magát jelekkel megértetni nem tudó siketnéma kiskorunak gondnokság alá helyezésére (1885:VI. tc. 1. §) kizárólag az a törvényszék illetékes, a melynek területén a kiskoru gyámhatóságának székhelye van.
719. § Elmebeteg vagy magát jelekkel megértetni nem tudó siketnéma nagykorunak [1877:XX. tc. 28. § a) pont] vagy kiskorunak (1885. évi VI. tc. 1. §) gondnokság alá helyezését az egyenes ágbeli rokonok, az unokatestvérekig bezárólag az oldalrokonok, a házastárs, illetőleg törvényes képviselőjük, végre az árvaszéki ügyész keresettel kérhetik.
720. § A biróság az eljárás meginditását hatósági orvosi bizonyitvány felmutatásától teheti függővé.
Egyebekben az eljárásra a 704-716. §-ok megfelelően alkalmazandók.
721. § Nagykorunak gondnokság alá helyezését az 1877:XX. tc. 28. §-ának b) és c) pontja alapján maga a gondnokság alá helyezendő kérvénynyel, továbbá az ő egyenes ágbeli rokonai, házastársa, illetőleg ezek törvényes képviselője, valamint az 1885:VI. tc. 4. §-ának esetében az árvaszéki ügyész keresettel kérhetik.
722. § Ha valaki a gondnokság alá helyezést az előbbi § alapján önmaga ellen kéri, kérelmét a gondnokság alá helyezés törvényes okának megjelölésével szóval vagy irásban adhatja elő. A szóbeli kérelmet az elnök vagy az általa megbizott biró előtt, szükség esetében a személyazonosság igazolásával, jegyzőkönyvbe kell mondani. Az irásbeli kérvényt biróilag vagy közjegyzőileg hitelesitett aláirással kell ellátni, vagy e végre közjegyzői okiratban különösen és határozottan felhatalmazott megbizott által kell előterjeszteni.
Ha a személyazonosság vagy a meghatalmazás iránt kétség nincs, a biróság a gondnokság alá helyezést végzéssel elrendeli, ellenkező esetben a kérelmet visszautasitja.
A gondnokság alá helyezés elrendelése esetében a 713. § megfelelően alkalmazandó.
723. § Ha a gondnokság alá helyezést az 1877:XX. tc. 28. §-ának b) vagy c) pontja alapján nem maga a gondnokság alá helyezendő kéri, a 704. §, a 705. §, a 706. § első bekezdése, a 707. §, a 708. § első bekezdése és a 710-716. §-ok a következő eltérésekkel alkalmazandók.
A gondnokság alá helyezendőt ügygondnok nevezésének mellőzésével kell az eljárásba idézni, az 1877:XX. tc. 28. § ának b) pontja esetében azonban a biróság a gondnokság alá helyezendőnek képviseletére a szükséghez képest ügygondnokot nevezhet.
Az eljárás meginditásáról az árvaszéki ügyészt is értesiteni kell. Egyebekben az eljárás az árvaszéki ügyész közbenjötte nélkül folyik, fennmaradván neki az 1885:VI. tc. 4. §-ának esetében a beavatkozási joga. (704. §)
Ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni az eljárásra abban az esetben is, ha a gondnokság alá helyezendő kérelmére elrendelt gondnokság alá helyezést a kérelemre jogositottak valamelyike saját kérelmére is elrendeltnek kéri kimondani.
724. § Az 1885:VI. tc. 5-9. §-ai érintetlenül maradnak.
725. § A gondnokság megszüntetésére kizárólag az a törvényszék illetékes, a mely a gondnokság alá helyezést elrendelte.
726. § A gondnokság alá helyezés megszüntetésére a gondnokság alá helyezett kiskorusága idejében a 717. § második, harmadik és negyedik bekezdése megfelelően alkalmazandó.
727. § Ha a gondnokolt nagykoru, a gondnokság megszüntetését a gondnokolt vagy gondnoka, az 1877:XX. tc. 28. §-ának a) pontja esetében, valamint az 1885:VI. tc. 1. §-ának esetében pedig ezeken kivül az árvaszéki ügyész is kérheti.
728. § Ha a gondnokság alá helyezés a 722. § értelmében csupán a gondnokolt kérelmére rendeltett el, a gondnokság megszüntetését csupán a gondnokolt kérheti. A megszüntetés a gondnokolt egyszerü kérelmére végzéssel elrendelhető. A kérelemre a 722. § megfelelően alkalmazandó. A megszüntetést elrendelő végzés a kérelmezőn kivül a gondnoknak és az árvaszéki ügyésznek is kézbesitendő. A végzés ellen használt felfolyamodásnak halasztó hatálya van.
729. § Az előbbi § esetén kivül a megszüntetési eljárásba a gondnok, a gondnokolt, továbbá az a fél, a ki a gondnokság alá helyezést kérte, ha a fél fel nem található, vagy belföldön nem lakik, az árvaszéki ügyész, ha pedig a gondnokság alá helyezés elmebeteg vagy magát jelekkel megértetni nem tudó sikernéma ellen rendeltetett el, mindenesetre az árvaszéki ügyész is beidézendő, fennmaradván a gondnokság alá helyezés kérésére jogositottaknak a 704. § utolsó bekezdése értelmében a beavatkozás joga.
A gondnokság megszüntetése az itélet jogerőre emelkedését követő napon lép hatályba.
Egyebekben az eljárásra a 704-712. §-ok, a 713. § első bekezdése és a 714-716. §-ok megfelelően alkalmazandók.
730. § Az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetését kimondó gyámhatósági határozat érvénytelenitésére (1877:XX. tc. 22. §) kizárólag az a törvényszék illetékes, a melynek területén az elsőfokban eljárt gyámhatóságnak székhelye van.
731. § Az eljárásra a 704-708., 710., 714. és 716. §-okat megfelelően kell alkalmazni.
Az eljárásban a felperes, az árvaszéki ügyész és a gyám vesz részt.
A biróság a keresetet akkor is hivatalból visszautasitja, ha azt az 1877. évi XX. tc. 22. §-ában meghatározott három hónapi határidő eltelte után terjesztették elő.
Az árvaszék a keresetlevél vétele után a gyámhatósági eljárás iratait a birósághoz átteszi, a mely azokat a kiküldött vagy megkeresett birónak kiadja.
A törvényszék a jogerőre emelkedett itéletet a gyámhatósági iratok visszaküldése mellett az árvaszékkel közli.
A jogerős itélet ellen perujitásnak van helye.
732. § Eltünt egyén holtnaknyilvánitását a házastárs, az örökös és ezeken kivül mindenki kérheti, a ki az eltünt halálának megállapitásában jogilag érdekelve van.
733. § Az ebben a czimben szabályozott eljárás szerint a biróság azt, a ki eltünt és e miatt halálát bizonyitani nem lehet, holtnak nyilvánitja:
1. ha születése óta harmincz év eltelt, és annak az évnek végétől számitva, a melyben hir szerint még életben volt, tiz év óta hire veszett;
2. ha születése óta hetven év eltelt, és annak az évnek végétől számitva, a melyben hir szerint még életben volt, öt év óta hire veszett;
3. ha háboruban vett részt és annak folyamán tünt el, azóta hire veszett, és annak az évnek a végétől számitva, a melyben a háboru bevégződött, három év eltelt;
4. ha hajótörést szenvedett, azóta hire veszett, és a hajótöréstől számitva három év eltelt; vagy
5. ha egyéb körülmények között életveszélyben forgott, azóta hire veszett, és az életveszélyt előidéző körülmény megszüntétől három év eltelt.
Tengeri hajó törése vélelmezhető, ha a hajónak egy év óta nyoma veszett, annak az évnek a végétől számitva, a melyben a hir szerint a hajó még megvolt. A hajótörés napjául az egy évi határidő utolsó napját kell tekinteni.
Ha az életveszélyt előidéző körülmény megszünését megállapitani nem lehet: az 5. pontban emlitett három évi határidőt attól az időponttól kell számitani, a melyben az életveszélyt előidéző helyzetnek a körülmények szerint megszünnie kellett volna.
734. § Holtnaknyilvánitás esetében a biróság azt az időpontot állapitja meg a halál idejéül, a melyben a halál beállta a holtnaknyilvánitási eljárás adatai szerint valószinü.
Ily adatok hiányában a halál idejéül az előbbi § 1. és 2. pontja esetében a holtnaknyilvánithatás idejének beálltát követő napot, a 3. pont esetében annak az évnek végét, a melyben a háború bevégződött, a 4. pont esetében a hajótörés idejét, az 5. pont esetében pedig azt az időt kell megállapitani, a midőn az életveszélyt előidéző körülmény megszünt.
Ha a halál idejének csupán napja van megállapitva: a napnak végét kell a halál beálltának időpontjául tekinteni.
Holtnaknyilvánitás esetében az a vélelem, hogy a holtnak nyilvánitott meghalt abban az időpontban, amely elhalálozásának idejéül a holtnaknyilvánitó itéletben meg van állapitva.
735. § Az eljárásra kizárólag az a törvényszék illetékes, a melynek területén az eltüntnek utolsó általános illetékessége volt. Olyan belföldiek tekintetében, a kiknek utolsó kimutatható általános illetékességük külföldön volt, az utolsó belföldi általános illetékesség irányadó.
736. § A kérvényben valószinüvé kell tenni a kérelmezési jogosultságot és a holtnaknyilvánitási kérelem alapjául szolgáló tényeket.
Ha a biróság a beterjesztett adatokat az eljárás meginditására elégségesnek találja, az eltünt részére ügygondnokot rendel és egyszersmind hirdetményt bocsát ki, a melyben az eltüntet és mindazokat, a kiknek életbenlétéről tudomásuk van, felhivja, hogy a biróságot vagy az ügygondnokot az életbenlétéről értesitsék, minthogy ellenkező esetben az eltüntet a hirdetményi határidő letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánitani.
A hirdetményt a törvényszéknél ki kell függeszteni, a kérelmezőnek pedig a hivatalos hirlapba háromszor be kell iktatnia. A biróság hivatalból is elrendelheti, hgoy a hirdetményt más, esetleg külföldi hirlapokban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzétehessék.
A hirdetményi határidő egy év, a mely a hirdetménynek hivatalos hirlapban történt harmadszori beiktatását követő naptól számitandó.
Az ügygondnokot az elintézésről a kérvény másodpéldányán, a kérelmezőt pedig felzeten kell értesiteni. Ha eltüntnek a gyámhatóság által kinevezett gondnoka van, az elintézésről az is felzeten értesitendő.
737. § A biróság az eltünt életbenlétéről hozzá beérkezett tudositásokról az ügygondnokot hivatalból értesiti, az ügygondnok pedig az eltünt életbenlétéről egyébként tudomására jutott adatokat a biróságnak haladéktalanul bejelenteni köteles.
738. § A hirdetményi határidő letelte után a kérelmező, ha a hirdetmény szabályszerü közzétételét igazolja, szóbeli tárgyalás kitüzését kérheti.
739. § A holtnaknyilvánitás kérésére jogositottak bármelyike az eljáráshoz csatlakozhatik és azt folytathatja.
740. § Az elnök gondoskodni köteles arról, hogy az eltünt életbenlétéről a birósághoz beérkezett értesitések a szóbeli tárgyaláson teljesen előadassanak, szükség esetében azokat a biróság valamelyik tagjával vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja.
A biróság azokat a tényeket, a melyekből az eltünt életbenléte következtethető, hivatalbol is figyelembe veszi és ezek felderitése végett hivatalból tudakozódhatik és bizonyitásfelvételt rendelhet el. Az ily tények és bizonyitékok felől a feleket a határozathozatal előtt meg kell hallgatni.
Azok a szabályok, a melyek a tényállitásokra vagy az okiratokra teendő nyilatkozatok elmulasztásának, továbbá a biróság előtti elismerésnek vagy beismerésnek következményeit megállapitják, az ügygondnok nyilatkozataira vagy mulasztásaira nem alkalmazhatók.
A tanuknak vagy a szakértőknek, valamint az ellenfélnek esküjét a felek el nem engedhetik.
A félnek eskü alatti kihallgatása csak más bizonyiték kiegészitéséül rendelhető el. Egyességi eskünek, valamint a felek által megállapitott eskünek (377. §) a holtnaknyilvánitási eljárásban nincs helye.
741. § Ha a tárgyalási határnapon a kérelmező nem jelenik meg, vagy a megjelent kérelmező a tárgyalást nem kivánja, a biróság az eljárást végzéssel megszüntnek mondja ki, kivéve, ha a kérelmet az eljárás meginditására szintén jogositott felek (732. §) valamelyike magáévá teszi.
Az eljárás megszüntetését kimondó végzés hatályát veszti, ha a meg nem jelent kérelmező, illetőleg csatlakozó (739. §) a végzés kézbesitésétől számitott tizenöt napi záros határidő alatt uj tárgyalási határnap kitüzését kéri.
Az a fél, a ki e § értelmében uj tárgyalási határnap kitüzését kérte, további határnap elmulasztása esetén ily kérelemmel már nem élhet, mulasztását azonban igazolással orvosolhatja.
Ha az ügygondnok a tárgyalási határnapot elmulasztja, a biróság a tárgyalást uj határnap kitüzésével hivatalból elhalasztja. Szükség esetében a biróság a hanyag ügygondnokot elmozditja és helyette mást nevez ki.
A 439., a 440. és a 443. §, a 445. § első bekezdése, valamint a 446. § első és harmadik bekezdése nem alkalmazhatók, a 442. § pedig olyképen nyer alkalmazást, hogy az uj tárgyalási határnapot kitüző határozat ellen nincs felfolyamodásnak helye. A 445. § 2-7. bekezdése a 740. §-nak megfelelően alkalmazandó.
742. § Az eljárás költségét, ideértve az ügygondnok diját és költségét is, minden esetben a kérelmező viseli. Holtnaknyilvánitás esetében a kérelmező a szükséges költség megtéritését az eltünt hagyatékából követelheti.
743. § A biróság a holtnaknyilvánitás kérdésében itélettel határoz.
A holtnaknyilvánitó itéletben azt a napot, és a lehetőséghez képest a napnak azt az időpontját, a mely az eltünt halála idejének vélelmezendő, tüzetesen meg kell állapitani.
744. § A fellebbezési eljárásban az 512. § nem alkalmazható, az 513. § eseteire megállapitott szabályok szerint pedig csak akkor kell a fellebbezést elintézni, ha azt a pergátló kifogások tárgyában hozott itélet ellen adták be, vagy ha az itéletet csak a perköltség viselésének vagy mennyiségének kérdésében támadták meg. Ezeken az eseteken kivül az ügy a fellebbezési biróság előtt a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátaira való tekintet nélkül, ujból tárgyalandó.
A 222. §, valamint a 275., a 283. és a 293. §-nak az a rendelkezése, a mely szerint a biróság bizonyitékot elkésés okából mellőzhet, a fellebbezési eljárásban nem alkalmazható.
A kellően megidézett feleknek vagy az ügygondnoknak a fellebbezési tárgyalásról való elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja.
A mulasztó félnek fellebbezési vagy csatlakozási kérelmét a fellebbezésből vagy az előkészitő iratból a jegyzőkönyvvezető vagy a biróságnak valamelyik tagja olvassa fel.
A 740. § a fellebbezési eljárásban is megfelelően alkalmazandó.
745. § A felülvizsgálati eljárásban az 544. § nem alkalmazható.
746. § Az itélet ellen az 563. § 1-11. pontja alapján perujitásnak van helye.
A kérelem elutasitása esetében a holtnaknyilvánitási kérelem perujitás nélkül is ismételhető, ha a korábbi itéletben el nem döntött uj tényekre alapittatik.
A holtnaknyilvánitás nem zárja ki annak a bizonyitását, hogy az eltünt előbb vagy később halt meg, vagy hogy még életben van. Ennek megállapitása iránt mind az eltünt, mind bármely érdekelt a kérelmező vagy jogutódai ellen keresetet is indithat.
747. § A mennyiben ebből a czimből más nem következik, a holtnaknyilvánitási eljárásra a törvényszéki eljárás szabályai alkalmazandók.
748. § A 732. és a 735-747. §-ok az alább következő eltérésekkel abban az esetben is megfelelően alkalmazandók, ha valamely egyén elhalálozásának tényét, a mely közokirattal nem igazolható, más módon akarják bebizonyitani.
A hirdetménybe a halál idejére és helyére nézve a kérvényben foglalt előadást fel kell venni.
A hirdetményi határidőt a biróság három hónapra leszállithatja.
Az itéletben az elhalálozás idejét (743. §), vagy ha ez meg nem állapitható, azt a napot, a melyen az eltünt már kétségtelenül nem élt, ki kell tenni.
749. § Az elveszett okirat megsemmisitését az okirat utolsó birtokosa vagy az kérheti, a ki az okiratból jogot érvényesithet.
Az okirat megsemmisitését annál a kir. járásbiróságnál kell kérni, a melynek területén az okiratban kikötött teljesitési hely vagy az okirat kiállitójának általános illetékessége van; ily illetékesség hiányában pedig annál a járásbiróságnál, a melynek területén a kiállitónak az okirat kiállitásakor általános illetékessége volt.
A kérvényben a folyamodónak elő kell adnia az okirat kiállitójának nevét, állását vagy foglalkozását és lakását, valamint be kell mutatnia az okirat másolatát, vagy pedig elő kell adni lényeges tartalmát és mindazt, a mi az okirat felismerhetéséhez szükséges. A folyamodó továbbá a szükséghez képest azt a körülményt, hogy az okirat birtokában volt, vagy hogy az okiratból jogot érvényesithet, és hogy az okirat elveszett vagy megsemmisült, a lehetőség szerint valószinüvé tenni köteles.
Ha a biróság az előterjesztett adatokat elegendőnek nem találja, a kérvényt hiánypótlás végett visszaadhatja vagy a folyamodót közvetlenül vagy megkeresett biró utján meghallgathatja.
A kérvényhez csatolni kell továbbá a 750. §-ban meghatározott szöveggel kiállitott hirdetményt a szükséges példányokban. Ha a folyamodó a szükséges példányokat nem csatolja, hivatalból kell azokat elkésziteni.
750. § Ha a biróság nem illetékes, vagy ha a kérvény hiányai nem pótolhatók, úgyszintén ha a folyamodó a pótlás végett visszaadott kérvényt ujból hiányosan adja be, azt vissza kell utasitani.
Ha az előbbi bekezdésben emlitett esetek egyike sem forog fenn, a biróság hirdetményt bocsát ki, a melyben az okirat lényeges tartalmának és az okirat felismerhetéséhez szükséges adatoknak közlésével az okirat birtokosát felhivja, hogy az okiratot a biróságnál a hirdetménynek a hivatalos hirlapban történt harmadszori beiktatását követő naptól számitandó egy év alatt mutassa be, minthogy ellenkező esetben a biróság az okiratot a hirdetményi határidő letelte után semmisnek fogja nyilvánitani.
A hirdetményt a biróságnál ki kell függeszteni, és a folyamodónak a hivatalos hirlapba háromszor be kell iktatnia. A biróság hivatalból is elrendelheti, hogy a hirdetmény más, esetleg külföldi hirlapokban és a hirdetményi határidő alatt ismételve is közzétetessék.
A biróság a hirdetmény kibocsátásáról értesiti a folyamodót, az okirat kiállitóját vagy jogutódait és azokat, a kik érdekelteknek mutatkoznak.
751. § Az okirat megsemmisitését kérő fél kérelmére a biróság a hirdetmény kibocsátásával egyidejüleg vagy az eljárás folyamán meghagyja az adósnak, hogy az okiratra további birói rendeletig ne teljesitsen és az arra alkalmas esetekben egyuttal figyelmezteti, hogy kötelezettségének birói letétbe helyezéssel eleget tehet.
A végzés ellen, a mennyiben a kérelmet nem teljesiti, felfolyamodásnak van helye.
752. § Ha a hirdetményben kitüzött határidő alatt az okiratot bemutatják, a biróság a megsemmisitési eljárást végzéssel megszünteti és egyúttal az előbbi § alapján esetleg tett intézkedést hatályon kivül helyezi.
A végzést közölni kell a 750. § utolsó bekezdésében emlitett személyekkel, valamint azokkal is, a kik netalán az okiratra a biróságnál igényt jelentettek be.
753. § Ha a hirdetményben kitüzött határidő alatt az okiratot nem mutatják be, a biróság az okiratot a folyamodó fél kérelmére végzéssel semmisnek nyilvánitja.
A végzést az előbbi § második bekezdésében emlitett személyekkel közölni kell, és a biróságnál ki kell függeszteni.
754. § A mennyiben ebből a cimből más nem következik, az okirat megsemmisitése iránti eljárásban a járásbirósági eljárás szabályait kell alkalmazni.
755. § A községi biráskodást gyakorolják:
1. törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu városokban a közgyülés által erre a célra rendelt egy vagy több közigazgatási tisztviselő;
2. nagyközségekben a biró a tanács egy tagjával és a jegyzővel vagy helyettesével;
3. kisközségekben a biró az előljáróság két tagjával;
4. Budapest székesfőváros kerületeiben a kerületi városbiró (1893. évi XXXIII. tc. 22. §);
Kisközségekben az irásbeli teendőket, ha az előljáróságnak erre alkalmas más tagja nincs, a körjegyző vagy helyettese, avagy erre a célra az előljáróság által meghivott alkalmas községi lakos végzi. Ha a jegyzőkönyvet a körjegyző vezeti, a 3. pontban meghatározott előljárósági tagok egyike a körjegyző legyen.
Törvényhatósági joggal felruházott és rendezett tanácsu város több kerületre is felosztható.
756. § A belügyminister a községi biráskodás gyakorlására békebirót nevezhet ki, ha eziránt a törvényhatósági joggal felruházott város közvetlenül, a rendezett tanácsu város képviselőtestülete és a községnek vagy az egy körjegyzőségben szövetkezett több kisközségnek előljárósága a közigazgatási bizottság ujtán folyamodik, - és oly egyént, a ki megfelelő értelmi és erkölcsi kellékekkel bir és a tiszt átvételére késznek nyilatkozik, javaslatba hoz.
Egy közjegyzőségbe szövetkezett több kisközség területére egy békebiró nevezhető ki.
A békebiró működésének területén a 755. §-ban emlitett községi biróság csak helyettesités esetében járhat el.
757. § Békebiróvá nem nevezhető ki:
1. állami tisztviselő;
2. községi- és körjegyző;
3. ügyvédek lajstromába bevezetett ügyvéd és az ügyvédjelölt;
4. a kir. közjegyző;
5. a fegyveres erőnek vagy a csendőrségnek tényleges állományához tartozó tagja;
6. egyházközségben alkalmazásban levő lelkész és segédlelkész, továbbá szerzetes és néptanitó.
758. § A községi biróság (békebiró) hatáskörébe tartoznak pénz fizetése, munka teljesitése, vagy ingó dolog iránti perek, ha a per tárgyának értéke ötven koronát meg nem halad.
Nem tartoznak a községi biróság hatáskörébe:
1. azok a perek, a melyek tekintet nélkül az értékre, a törvényszék hatáskörébe vannak utalva, valamint azok a perek, a melyekben a törvény kizárólagos illetékességet állapit meg;
2. örökösödési, közszerzeményi és özvegyi jogot tárgyazó perek;
3. részvénytársasági vagy szövetkezeti viszonyból származó perek;
4. a váltótörvény alapján inditható keresetek, továbbá kereskedelmi utalványból, kötelező-jegyből vagy csekkből, közraktári jegyből vagy egy részből, valamint a hátirattal átruházható egyéb papirosból származó keresetek;
5. a szabadalomnak, a védjegynek, valamint az ipari mintának törvényes oltalmára fennálló szabályok megsértéséből származó kártéritési perek;
6. azok a perek, a melyeket külön törvény a községi biráskodás hatásköréből kivesz, vagy a járásbiróság hatáskörébe utasit.
Ha az illetékes községi biróság az 59-62. §-okban foglalt valamely ok miatt nem járhat el a pert a járásbiróság előtt kell meginditani.
A jelen § nem zárja ki, hogy a felperes követelését a járásbiróság előtt fizetési meghagyás utján érvényesithesse.
759. § Ha a községi biróság hatáskörének hiányát kimondta, a rendes biróság abból az okból, hgoy a per a községi biróság hatáskörébe tartozik, a pert hatásköréből el nem utasithatja.
A biróság azt a körülményt, hogy a per a községi biróság hatáskörébe tartozik, az alperes perbebocsátkozása után nem veheti figyelembe.
A biróság határozata azon az alapon, hogy az ügy a községi biróság hatáskörébe tartozik, fellebbvitellel meg nem támadható.
760. § A községi biróság illetékességét a 19-26., 28., 29., 31. és 37. §-ok határozzák meg.
A községi biróság idézvénye a panaszlottnak minden esetben csak az eljáró községi biróság területén vagy székhelyén kézbesithető.
761. § Ha a községi biróság az előtte meginditott eljárást harmincz nap alatt nem fejezi be, és a panaszló ettől az eljárástól az itélet kihirdetése, illetőleg az egyesség megkötése előtt elállását bejelenti, követelését a kir. járásbiróság előtt érvényesitheti.
762. § A községi biróság a képviseltetés következtében felmerült költségtöbbletet az ellenfél terhére meg nem itélheti.
Az itélet végrehajtását az itéletben kell elrendelni. A végrehajtás a közadók behajtásának módjára történik.
763. § A községi biróság határozatával eldöntött ügyet a meg nem elégedő fél a határozat közlésétől számitandó tizenöt nap alatt a járásbiróság elé viheti.
A községi biróság határozatának bármily elnevezés alatt előterjesztett megtámadását a járásbiróság elé vitelnek kell tekinteni.
Az erre vonatkozó bejelentést szóval vagy irásban az eljáró községi biróságnál kell megtenni, a mely a jegyzőkönyvet legfölebb nyolcz nap alatt ahhoz a járásbirósághoz küldi, a melynek kerületébe tartozik.
Ha az ügyet a járásbiróság elé vitték, a végrehajtás foganatositása csak a követelés biztositásáig terjedhet, és ezért - a végrehajtási törvényben szabályozott előzetes árverés eseteit kivéve - árverés el nem rendelhető és nem foganatositható, a lefoglalt követelés a végrehajtatóra át nem ruházható, készpénz nem utalványozható és a marasztalás tárgya a végrehajtatónak át nem adható.
A végrehajtás foganatositásáról szóló jegyzőkönyvet pótlólag a járásbirósághoz szintén át kell tenni.
A járásbiróság a községi biróság jegyzőkönyvének vétele után a feleket a per felvételére és az ügy tárgyalására hivatalból idézi meg.
764. § Az előbbi § értelmében a községi biróságtól a járásbiróság elé vitt azokban az ügyekben, a melyek a 758. § szerint a községi biróság hatáskörébe tartoznak, a járásbirósági eljárás szabályait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
1. ha a kitűzött tárgyalásra a felek valamelyike meg nem jelent, a mulasztás következményeire a 445. §-t kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az ügy eldöntésében a községi biróság előtti jegyzőkönyv tartalmát figyelembe kell venni;
2. az itélet ellen ellentmondásnak nincs helye.
A járásbiróság a per eredményéhez képest a községi biróság előtt felmerült és itt megállapitható költség viseléséről is határoz.
Az itéletnek csak rendelkező részét és rövid indokolását kell a tárgyalási jegyzőkönyvbe feljegyezni.
A végrehajtás tárgyában akkor is a járásbiróság intézkedik, ha a községi biróság a végrehajtást már foganatositotta.
A második és a harmadik bekezdés abban az esetben is alkalmazandó, ha a felperes követelését a 761. § alapján a járásbiróság előtt érvényesiti.
765. § Az 563. és az 564. § megfelelő alkalmazásával a községi biróság itéletét és az előtte kötött egyességet az 567. §-ban megjelölt határidő alatt keresettel meg lehet támadni.
A keresetet annál a járásbiróságnál kell meginditani, a melynek kerületében az ügyben eljárt községi biróság van.
Az eljárásra a járásbirósági eljárás szabályait kell alkalmazni. A tárgyalást és a határozathozatalt, amennyiben a megtámadás oka következtében szükséges, a községi biróság előtt meginditott panasz tárgyára is kell terjeszteni.
766. § A belügyminister és az igazságügyminister felhatalmaztatnak, hogy a jelen törvény korlátai között a községi biráskodásra vonatkozó eljárási szabályokat rendeleti uton megállapitsák és ezt a rendeletüket a felmerülő szükséghez képest módosithassák és kiegészithessék.
767. § A választott birósági szerződés csak ugy érvényes, ha irásba van foglalva, ha meghatározott vitás ügyre, vagy valamely meghatározott jogviszonyból jövőre keletkezhető vitás ügyekre vonatkozik, és ha a felek a szerződés tárgyáról szabadon rendelkezhetnek.
768. § Ha a választott birósági szerződésben a választott biró vagy a választott biróság tagjai megnevezve nincsenek, és a választott biróság alakitására a szerződés másként nem intézkedik, mindegyik fél egy-egy birót választ. Pertársak együttesen választanak; ha a választandó személyben nem egyeznek meg, szavazatuk többsége, többség hiányában pedig sorshuzás dönt.
769. § Ha a felek a választás módjában megállapodnak, a birák választását nevük, állásuk vagy foglalkozásuk és lakásuk megjelölésével, valamint a biráskodásnak a választott birák részéről történt elfogadását irásba kell foglalni.
770. § Mindegyik fél felhivhatja ellenfelét, hogy a felhivás vételétől számitandó tizenöt nap alatt választójogát gyakorolja. A felhivó félnek a felhivásban egyszersmind az őt megillető választójogot is gyakorolni kell.
A választójog gyakorlása akként történik, hogy a fél a részéről választott biró nevét, állását vagy foglalkozását és lakását, valamint a biró elfogadó nyilatkozatát az ellenféllel közli.
Az ellenfél felhivása, valamint a biróválasztás közlése, kir. közjegyző vagy járásbiróság utján történik.
771. § Ha az a választott biró, a ki nem a szerződésben lett megnevezve, meghal vagy a biráskodást más oknál fogva nem gyakorolhatja, vagy elvállalt kötelezettségének teljesitését megtagadja, a fél választójogát ujból gyakorolja, és e jogának gyakorlására felhivható. (770. §)
772. § Ha a 770. § értelmében biróválasztásra felhivott fél a felhivásnak eleget nem tesz, a felhivó fél a választott birósági szerződéstől elállhat, vagy pedig rendes biróságnál kérheti a választott birónak ellenfele helyett leendő kinevezését. A biróság a kérelem felől az ellenfél meghallgatása nélkül határozhat.
Ez a § abban az esetben is alkalmazandó, ha a fél, a ki választójogát már gyakorolta, felhivásra oly birót választ, a ki a 774. § értelmében kizáratik, vagy elvállalt kötelezettségének teljesitését megtagadja.
773. § A választott biró a biráskodás elvállalására csak saját irásbeli nyilatkozata alapján kötelezhető. A megnevezését vagy választását tartalmazó irat aláirása irásbeli elfogadásnak tekintetik.
Mihelyt az elfogadó nyilatkozatot az ellenféllel közölték, a választott biró alapos ok hiányában csak mind a két fél beleegyezésével léphet vissza.
Azt a választott birót, a ki alapos ok nélkül a választás elfogadásából folyó kötelezettségének eleget nem tesz vagy teljesitésével késedelmeskedik, a rendes biróság bármelyik fél kérelmére, az ő meghallgatása után, kétezer koronáig terjedhető pénzbirságban marasztalja. Az e kérdésben hozott végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
Ezen felül az ilyen választott biró az okozott költséget és kárt mindegyik félnek megtériteni köteles.
774. § Az 59. és a 61. §-ban emlitett okokból a választott biró is kizárható. Kizárhatók továbbá a nők, kiskorúak, gondnokság vagy csőd alatt állók, vakok, siketek és némák, valamint hivatalvesztésre vagy politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésére itéltek mellékbüntetésük ideje alatt.
Az a fél, aki maga vagy ellenfelével egyetértve választotta a birót, a biró kizárását csak abban az esetben kérheti, ha a kizárás oka csak a választás után keletkezett vagy jutott tudomására.
A kizárási kérelem a rendes biróság előtt érvényesithető; a biróság a kérelem felett, szóbeli tárgyalás alapján, szükség esetében a kizárandó biró meghallgatása után határoz. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
775. § A választott birósági szerződés, a mennyiben az illető esetre vonatkozólag másként nem intézkedik, hatályát veszti:
1. ha a szerződésben megnevezett választott birák valemelyike a biráskodást el nem vállalja, meghalt vagy a biráskodást más oknál fogva nem gyakorolhatja, vagy pedig elvállalt kötelezettsége teljesitését megtagadja;
2. ha a választott biróság itéletéhez megkivánt szótöbbség, ha pedig a választott biróság két tagból áll, egyhanguság nem jön létre;
3. a 772. és a 780. § eseteiben.
A 2. és a 3. pont eseteiben az olyan választott birósági szerződés, a melyet meghatározott jogviszonyból jövőre keletkező ügyekre kötöttek, csak a fenforgó ügyre nézve válik hatálytalanná.
776. § A felek eltérő megállapodásának hiányában a választott biróság az eljárás módját saját belátása szerint határozza meg, köteles azonban a feleket meghallgatni, illetőleg nekik előterjesztéseik megtételére alkalmat adni és az ügy állását kideriteni.
Ügyvédi képviseletnek ebben az eljárásban is helye van.
A választott biróság eljárásáról jegyzőkönyvet készit.
Ha a felek a választott biróság tagjainak dijazását közösen nem állapitották meg, a dijakat a választott biróság állapitja meg. A megállapitás ellen felfolyamodásnak van helye ahhoz a birósághoz, a mely választott birósági szerződés esetén kivül mint felebbezési biróság járna el.
777. § Tanukat és szakértőket a választott biróság csak akkor hallgathat ki, ha előtte megjelennek, azonban sem ezeket, sem a feleket meg nem esketheti.
A választott biróság kényszereszközt el nem rendelhet és birságot ki nem szabhat.
778. § Ha a választott biróság valamely birósági cselekményt, a melyet maga nem foganatosithat, szükségesnek itél, a végett az illetékes (14. §) járásbirósághoz fordul. A járásbiróság a tanu vagy a szakértő kihallgatása, valamint a szemle foganatositása körül a perbiróságot megillető intézkedésekre is jogositva van.
779. § A választott biróság az eljárást folytathatja és itélettel befejezheti, habár valamelyik fél azt állitja is, hogy a választott birósági szerződés érvénytelen, vagy nem az eldöntendő ügyre vonatkozólag volt kötve, vagy hogy a biróság valamelyik tagja az ügyben el nem járhat, - feltéve, hogy ezek a körülmények még jogerős birói határozattal megállapitva nincsenek.
780. § Ha a választott biróság az ügy eldöntésével bármely okból késedelmeskedik, a rendes biróság bármelyik fél kérelmére az itélet meghozatalára megfelelő határidőt tűz ki, a melynek sikertelen leteltével a választott birósági szerződés a fenforgó esetben hatályát veszti.
A biróság a kérelem felől, szóbeli tárgyalás és szükség esetében a választott biróság tagjainak meghallgatása után, végzéssel határoz. A végzés ellen felfolyamodásnak van helye.
Ez a § a 773. § alkalmazását nem zárja ki.
781. § A választott biróság, ha kettőnél több tagból áll, és ha a szerződés másként nem intézkedik, a szavazatok általános többségével határoz.
Ha a határozathozatalban a megkivánt többség, két tagból álló választott biróságnál pedig az egyhanguság nem jön létre, a választott biróság erről a feleket értesiteni köteles.
782. § A választott biróság itéletét indokolni köteles, kivéve, ha a szerződés másként intézkedik.
Az itéletet kelettel el kell látni és a választott biróság minden tagjának alá kell irnia. Hasonlóképen kell aláirni a rendes birósághoz intézett megkeresést, valamint a felek részéről a választott biróság előtt kötött egyességet is.
A választott biróság az itéletnek, valamint az egyességnek a biróság minden tagja által aláirt kiadmányát, az előtte jelenlevő kézbesiti és átvételét az eredetin elismerteti.
A választott biróság az eredeti itéletet vagy egyességet a rendes biróságnál letenni köteles. Ha a választott biróság az itélet vagy az egyesség kiadmányát, a harmadik bekezdés szerint nem kézbesitette, egyuttal a kiadmányt is köteles a biróságnak bemutatni, a mely ezt ugyanazon szabályok szerint kézbesitteti, mint az idézéssel ellátott keresetlevelet az alperesnek.
783. § A választott birósági itéletnek és egyességnek hatálya ugyanaz, mint a jogerős birói itéletnek.
784. § A választott biróság itéletét keresettel érvényteleniteni lehet a rendes biróság előtt:
1. ha választott birósági szerződés nem volt, vagy ha nem érvényesen, vagy nem az eldöntött ügyre vonatkozólag lett kötve, valamint ha az itélet hozatala előtt hatályát vesztette;
2. ha a szerződésnek vagy a törvénynek a választott biróság alakitására vagy a határozathozatalra vonatkozó rendelete meg lett sértve;
3. ha az itélet hozatalában oly biró vett részt, a kit a rendes biróságnak jogerős végzése kizárt, vagy a kinek ily kizárását a fél a választott birósági itélet meghozatala előtt hibáján kivül nem eszközölhette ki;
4. ha a fél meghallgatását a 776. § ellenére mellőzték;
5. ha az itélet a felek kérelmén túl terjeszkedik vagy a 782. § ellenére nincs indokolva;
6. ha a 782. §-nak az itélet eredetijének aláirására vonatkozó szabályait meg nem tartották;
7. ha az itélet a törvény szerint meg nem engedett cselekményre kötelez vagy rendelkező részében érthetetlen;
8. azokban az esetekben, a melyekben az 563. § 4., 5., 7., 8. és 9. pontja alapján perujitásnak van helye.
A választott biróság előtt kötött egyesség a rendes biróság előtt keresettel megtámadható e § 7. és 8. pontja alapján.
785. § A választott biróság itéletének az előbbi § 3., 4., 5. és 8. pontja alapján, valamint a választott biróság előtt kötött egyességnek az előbbi § 8. pontja alapján való érvénytelenitése iránt a pert kilenczven nap alatt kell meginditani. Ez a határidő záros és az itélet, illetőleg az egyesség kiadmányának kézbesitésétől, ha pedig a fél az érvénytelenitő okról csak később szerzett tudomást, vagy csak később jutott oly helyzetbe, hogy azt érvényesithesse, attól a naptól számitandó, a melyen tudomást szerzett róla, illetőleg érvényesithette.
786. § Ha a fél a választott biróság itéletének vagy az előtte kötött egyességnek érvénytelenitése iránt a rendes biróság előtt keresetet inditott, a rendes biróság a választott birósági itélet vagy egyesség végrehajtásának ideiglenes felfüggesztését kérelemre az ellenfél meghallgatása nélkül is elrendelheti, ha az előterjesztett adatokból a kereset sikere valószinünek mutatkozik. A biróság a felfüggesztés tárgyában hozott határozatát kérelemre visszavonhatja.
A végrehajtás felfüggesztése vagy a felfüggesztés visszavonása tárgyában hozott végzés ellen külön felebbvitelnek nincs helye.
787. § Az ebben a czimben emlitett rendes biróság alatt azt a biróságot kell érteni, a mely az ügyre választott birósági szerződés esetén kivül hatáskörrel és illetékességgel birna. Ugyanez a biróság illetékes a választott birósági itélet vagy egyesség alapján a végrehajtás elrendelésére is.
Ha ehhez képest több biróság volna illetékes, az lesz és marad illetékes, a melyhez valamelyik fél vagy a választott biróság először fordult.
788. § Ennek a czimnek szabályai, eltérő törvényes rendelkezés hiányában, azokra a választott biróságokra is alkalmazandók, a melyeket végintézkedésekben, vagy más törvényesen megengedett módon rendelnek.
789. § Belföld alatt ebben a törvényben a magyar szent korona összes országait, belföldi alatt pedig a magyar állampolgárt kell érteni.
A mennyiben nemzetközi megállapodás másként rendelkezik, a tizenegyedik, a tizenkettedik, a tizenharmadik és a tizennegyedik czim szabályai nem nyernek alkalmazást.
790. § Ebben a törvényben a „katonai” szó a hadseregre, a hadi tengerészetre, a honvédségre, a népfölkelésre és a csendőrségre vonatkozik.
Fegyveres erő (1889:VI. tc. 2. §) alatt a hadsereget, a hadi tengerészetet, a honvédséget és a népfölkelést kell érteni.
791. § Az e törvény alapján kiszabott pénzbüntetést behajthatatlansága esetében elzárásra kell átváltoztatni, még pedig öt koronát meg nem haladó összeget tizenkét óráig terjedő elzárásra, öt koronától husz koronáig terjedő összeget egy napi elzárásra, és husz koronát meghaladó összeget annyi napig terjedő elzárásra, hogy minden megkezdett husz korona helyett egy napi elzárás alkalmaztassék.
Az e törvény alapján kiszabott pénzbirságot nem lehet elzárásra átváltoztatni.
Egyebekben a pénzbüntetés és pénzbirság kiszabásának módjára, behajtására és hovaforditására, amennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik, ugyanazok a szabályok alkalmazandók, a melyek a biróság által a bünvádi perrendtartás alapján kiszabott pénzbüntetésre és pénzbirságra fennállanak.
792. § E törvény életbelépésének idejéről és az átmeneti intézkedésekről külön törvény rendelkezik. *
E törvény végrehajtásával az igazságügyminister, a községi biráskodásra nézve pedig az igazságügyminister és a belügyminister bizatik meg.
