A Szerbiával 1910. évi julius hó 14-27-én kötött * kereskedelmi szerződés az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya egyrészről
és
Ő Felsége Szerbia királya másrészről, azon közös óhajtól vezéreltetve, hogy államaik között a kereskedelmi összeköttetéseket fejleszszék és előmozditsák, uj szerződés kötését határozták el és e végből meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[Következik a meghatalmazottak megnevezése]
kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő felek területei között a kereskedelem és a hajózás teljesen szabad leend.
A szerződő felek mindegyikének alattvalói a másik fél területein élvezni fogják mindazon jogokat, kedvezményeket és mentességeket, melyeket ezen területeken a kereskedelem, az ipar és a hajózás tekintetében a saját nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezményt élvező nemzethez tartozók tényleg élveznek, vagy a jövőben élvezni fognak.
A szerződő felek mindegyikének alattvalói a másik fél területein kölcsönösen jogositva lesznek ugyanazon mérvben, mint a nemzetbeliek és a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzethez tartozók, a vasutakon, folyóvizeken és utakon utazni, bármely helyen letelepedni, vagy ott ideiglenesen is tartózkodni, mindennemü földterületeket és házakat szerezni, vagy ilyeneket egészben vagy részben bérelni és birtokban tartani; általában ingó és ingatlan javakat szerezni, azokat elidegeniteni, vagy bármely intézkedés, különösen adásvevés, végrendelet, vagy végrendelet nélküli öröklés utján átruházni: még pedig mindezt az illető ország hatóságainak külön engedélye vagy jóváhagyása nélkül. Ugyanott kereskedést vagy mesterséget üzhetnek, mindennemü ügyeiket akár közvetlenül, akár általuk választott közvetitő utján, akár magukban, akár társaságban rendezhetik, árukat és személyeket szállithatnak, raktárakat felállithatnak, megszabhatják áruczikkeik árait és a szolgáltatásaikért járó béreket vagy fizetéseket, szabadon járhatnak üzleteik után, a vámhivataloknál bevallásaikat megtehetik, jogaikat és kérelmeiket az illető ország hatóságai és biróságai előtt érvényesithetik: mindezt a nélkül, hogy más, vagy magasabb, vagy sulyosabb dijakat, közszolgáltatásokat és illetékeket fizetnének, mint a melyekre a saját nemzetbeliek vagy a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzethez tartozók kötelezvék, még pedig tekintet nélkül a nemzetiségre, vagy a vallásra.
Magától értetik az, hogy mindezeknél az illető országnak a kereskedés, az iparüzés és a közbiztonság tekintetében érvényes és a nemzetbeliekre, valamint a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzethez tartozókra is mérvadó törvényeihez és rendeleteihez alkalmazkodni tartoznak.
Az egyik szerződő fél területein levő alapitványok, testületek, egyesületek, és általában a jogi személyek mind - a 4-ik bekezdésben foglalt határozmányokban foglalt fentartással - ki vannak zárva azon jogositványból, hogy a másik fél területein akár ingyen, akár ellenszolgáltatás mellett ingatlan javakat szerezhessenek.
A részvénytársaságok és egyéb kereskedelmi, ipar vagy kereseti társaságok (ideértve mindennemü biztositó társaságot is), melyek a szerződő felek egyikének területein az illető törvények értelmében jogszerüen fennállanak, a másik fél területein is az ott érvényben levő idevágó törvények és szabályok szem előtt tartása mellett minden jogukat érvényesithetik és nevezetesen a biróságok előtt, mint fel- vagy alperesek perben állhatnak. E társaságok egyébként a másik szerződő fél területein ugyanazon jogokat fogják élvezni, a melyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hasonló társaságait megilletik, vagy a jövőben megilletni fogják. Ez vonatkozik különösen a társaságok kereskedelmi és ipari tevékenységének engedélyezésére és ingatlan tulajdonszerzési és birtoklási képességére.
Mindegyik szerződő fél alattvalói a másik fél területein minden katonai szolgálattétel alól ugy a rendes csapatoknál és tengerészetnél, mint a népfelkelésben és a nemzetőrségben fel vannak mentve.
A nevezett alattvalók béke vagy háboru idején egyaránt csak oly katonai megadóztatásoknak és kényszerszolgáltatásoknak vethetők alá, mint a saját nemzetbeliek, s kölcsönösen joguk van mindazokra a mentességekre, melyeket a saját nemzetbeliek az államukban érvényben álló törvények értelmében élveznek.
Hasonlókép fel vannak mentve mindenféle kötelező hivatalos tevékenység alól a jogszolgáltatás, valamint az állami és helyhatósági közigazgatás terén, a gyámság (gondnokság) elvállalására vonatkozó kötelezettséget is beleértve, a mennyiben ez utóbbi nem vonatkozik a saját honfitársaik gyámságára (gondnokságára).
Mindegyik szerződő fél iparosai vagy kereskedői, kik a másik fél területein vásárlások tétele vagy megrendelések gyüjtése végett akár áruminták felmutatása mellett, akár a nélkül, valamint általában kereskedelmi vagy ipari üzleteik érdekében vagy maguk utaznak, vagy segédeiket, ügynökeiket, utazóikat, vagy egyéb képviselőiket utaztatják, e czimen semminemü további illeték vagy adó fizetésére nem fognak köteleztethetni, a mennyiben a jelen szerződéshez csatolt minta szerint kiállitott igazolványnyal kimutatják azt, hogy azon üzleti czég, a melynek megbizásából utaznak, a maga hazájában az általa üzött kereskedés és ipar után járó illetékeket és adókat lefizette.
A fentebbi határozmány nem fog alkalmaztatni az oly egyéneknél való megrendelések szerzésére, a kik kereskedést vagy ipart nem üznek. Mindazonáltal a kereskedelmi utazók e tekintetben kölcsönösen a legnagyobb kedvezmény szerinti bánásmódban fognak részesedni.
Az igazolványnyal ellátott iparosoknak és kereskedelmi utazóknak jogukban áll árumintákat magukkal vinni, de árukat nem.
A szerződő felek alattvalói kölcsönösen ugyanazon bánásmód alá esnek, mint a nemzetbeliek, ha egyik szerződő fél területeiről a másik fél területein vásárokra és sokadalmakra mennek a végből, hogy ott kereskedést üzzenek és termékeiket ott elárusitsák.
A szerződő felek egyikének alattvalói, kik a szerződő felek területeinek különböző helyei között szállitást vagy fuvarozást, vagy hajózást üznek, a mennyiben fő üzleti telepük az egyik szerződő fél területein van, ezen iparuk üzéseért a másik fél területein semmiféle iparadó vagy más külön dij fizetésére nem kötelezhetők. Ügynökeik azonban, kik ezen iparüzletet a másik szerződő fél területein üzik, személyes jövedelmük után megadóztatnak.
Az egyébként vámköteles áruk (kivéve az élelmi czikkek mintáit, melyeket az egyik szerződő fél területeire a másik fél kereskedelmi utazói minták vagy mustrák gyanánt behoznak, a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában érvényes kikötések és formaságok mellett ugy a be-, mint a kivitelnél vámmentesek lesznek. Ezen czikkek az állam javára eső semmiféle dijaknak vagy más belső adóknak nem vethetők alá.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy Ausztria-Magyarország és Szerbia közt a forgalmat semmiféle beviteli, kiviteli vagy átviteli tilalom által nem fogják gátolni.
Ez alól kivételnek helye lehet csupán:
a) a jelenleg hatályban levő, vagy jövőben netán életbeléptetendő állami egyedáruságoknál;
b) közbiztossági, közegészségi és állategészségrendőri tekintetekből az e részben elfogadott nemzetközi elveknek megfelelően;
c) hadi szükségleteknél, rendkivüli körülmények közt.
A b) alatt kifejezett fenntartás kiterjed azon tiltó intézkedésekre is, a melyek a földmivelés érdekében, kártékony rovarok vagy más kártékony organizmusok elterjedésének meggátlása czéljából tétetnek.
A szerződő felek egyikének területeiről érkező vagy az oda szállitandó mindennemü áruczikkek a másik fél területein kölcsönösen mentesek lesznek minden átviteli vámtól és mindennemü fogyasztási illetéktől, történjék az átvitel akár közvetlenül, akár pedig az áruknak lerakása, raktározása és ujbóli berakása után.
Ausztriának és Magyarországnak azon föld- és ipartermékei után, melyek a jelen szerződéshez csatolt A) tarifában fel vannak sorolva, Szerbiába való bevitelüknél az emlitett tarifában megállapitott vámokat kellend fizetni.
Ausztriának és Magyarországnak összes föld- és ipartermékei - akár fel vannak sorolva az A) tarifában, akár nincsenek - Szerbiába való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
Szerbiának azon föld- és ipartermékei után, melyek a jelen szerződéshez csatolt B) tarifában vannak felsorolva, az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámterületére való bevitelüknél az emlitett tarifában megállapitott vámokat kellend fizetni.
Szerbiának összes föld- és ipartermékei - akár fel vannak sorolva a B) tarifában, akár nincsenek - az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámterületére való bevitelüknél a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában alkalmazott bánásmódban fognak részesülni.
A szerződő felek területeinek ipari készitményeit megillető elbánásból nincsenek kizárva az illető fél területein külföldi anyagoknak feldolgozásával a kikészitési forgalomban előállított tárgyak.
Egyetértés jött létre az iránt, hogy a czukortörvényhozás terén a jelen szerződés határozmányai a szerződő felek egyikét sem akadályozhatják azon kötelezettségeik teljesitésében, melyek a brüsszeli czukoregyezményekhez való hozzájárulások folytán rájuk háramolnak.
A közvetlen határszéli kölcsönös forgalom megkönnyitése czéljából a szerződő felek a jelen szerződéshez csatolt C) mellékletben foglalt külön határozmányokban állapodtak meg.
Mindegyik szerződő fél kötelezi magát arra, hogy nemcsak a behozatalnál és a kivitelnél szedendő vámok magasságát, biztositását és beszedését illetőleg, hanem az átvitelt illetőleg is a másik fél területeinek föld- és ipartermékeit mindazon kedvezményben, mentességben és könnyitésekben fogja részesiteni, a mely valamely más hatalmasságnak már nyujtatik, vagy jövőben fog, még pedig akkép, hogy minden ily kedvezmény a másik szerződő fél területeinek föld- és ipartermékeire azonnal, már e ténynél fogva és ellenkedvezmény nélkül kiterjesztendő.
A következő áruk a behozatali és kiviteli vámok alól bizonyos időre felmentetnek azon feltétel alatt, hogy azok bizonyos előre megállapitott határidőn belül visszaszállittassanak, és hogy a behozott és ismét kivitt áruk azonossága kétségtelen módon megállapitható:
1. mindazon áruk, az élelmi czikkek kivételével, melyek az egyik szerződő fél területeinek szabad forgalmából a másik fél vásáraira és sokadalmaira vitetnek, vagy a vásári és sokadalmi forgalmon kivül is bizonytalan eladásra vitetnek;
2. a kijavitásra rendelt tárgyak, ha természetük és kereskedelmi elnevezésük ezen kijavitás által lényeges változást nem szenved;
3. használt és jegyes zsákok, ugyszintén hordók, melyek az egyik szerződő fél területeire bevitetnek, hogy ott megtöltessenek vagy kiürittessenek, és melyek megtöltve, illetőleg kiüritve visszavitetnek;
minden a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában alkalmazott módozatok szerint.
A határon át való közvetlen forgalomban mind a behozatalnál, mind a kivitelnél vámmentesek:
1. az utasok, hajósok, fuvarosok és munkások podgyásza, és pedig: saját használatukra szánt fehérnemüik, ruházatuk, utazási holmijaik, szerszámaik és műszereik, a körülményekhez mért mennyiségben;
2. a személy- és áruszállitásra tényleg használt kocsik, targonczák, kosarak és hasonló fuvarozó eszközök, teherhordó és igás állatok, vizi járművek, rendes felszerelésükkel;
3. a hajók élelemkészlete;
4. a mintalapok és másra nem használható minták;
5. az áruk szállitásánál használatos külső boritékok és tartályok nem fognak külön elvámoltatni, hanem a göngysulyra vonatkozó határozmányok szerint fognak kezeltetni.
6. A szerződő felek kölcsönösen, esetről-esetre adandó engedély ellenében, beviteli és kiviteli illetékektől mentesiteni fogják a területeikre költözködő személyeknek használt háztartási czikkeit és podgyászait, ideértve a használt gépeket és gyári eszközöket is.
Ezen vámmentességből ki vannak zárva az élelmi- és fogyasztási czikkek, a gazdasági állatok és megmunkálatlan anyagok, félgyártmányok és nyersanyagok.
Azon belső adók, melyek a szerződő felek egyikének területein akár az állam, akár a községek vagy testületek javára a termékek előállitását, gyártását, vagy fogyasztását terhelik, vagy terhelni fogják, semmi szin alatt sem terhelhetik nagyobb mértékben, sem sulyosabb módon a másik szerződő fél területeiről származó hasonló termékeket.
Az egyik szerződő fél területeinek termékei a másik szerződő fél területeibe való bevitelüknél csak akkor sujthatók ilyen belső adókkal, ha ezen termékek az utóbbinak területein is előállittatnak és ugyanazon belső illetékekkel vannak megróva.
Oly termékek, melyek Ausztriában vagy Magyarországban előállittatnak vagy gyártatnak. Szerbiában azonban nem, kivételesen csak annyiban és oly magasságban vethetők alá az állam, vagy a községek javára szedett „trosarina” adónak, a mennyiben és a mily mérvben a jelen szerződés megkötésekor ezen adónak máris alávetnék.
Egyebekben az osztrák-magyar monarchia két államából Szerbiába bevitt áruk, melyekre nézve a szerb szerződéses tarifákban tarifamérséklések vagy megkötések vannak megállapitva, Szerbiában nincsenek sem az állam, sem a községek, sem pedig testületek javára szedhető semminemü további belső illetékeknek alávetve.
Tekintettel arra, hogy az ez idő szerint Szerbiában érvényes vámtarifának vámtételei az „obrt” adót is magukban foglalják, mely eddig a vámokkal egyidejüleg, de külön szedetett be: ezen adó a jövőben sem ebben, sem más alakban, az osztrák-magyar monarchia két államából Szerbiába bevitt áruk után szedetni többé nem fog.
Miután az osztrák-magyar monarchia két államában Szerbiának föld- és ipartermékei a vámok és mellékilletékek fizetésénél abban a bánásmódban részesülnek, a mely a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet irányában fennáll: ennélfogva Ausztriának vagy Magyarországnak föld- és ipartermékei sem lesznek Szerbiában vám-, helyi, vagy bármi másnemü pótdijnak, vagy pedig uj, vagy azoknál magasabb mellékilletékeknek alávetve, mint a melyek jelenleg a legnagyobb kedvezményt élvező nemzetek irányában fennállanak, t. i.:
1. a hordásért: 100 kilogramm után 20 para, ez is csupán akkor, a midőn ezen szolgálat a vámhivatal alkalmazottjai által teljesittetik;
2. a kövezetért: 100 kilogramm után 10 para;
3. a raktározásért: 100 kilogramm után naponkint 5 para; ezen illeték a könnyen gyulékony és robbanó áruknál 100 kilogramm után naponkint 10 parával növekszik.
Önként értetik, hogy a fentemlitett mellékilletékek csak annyiban szedhetők, a mennyiben a szolgálatok, a melyekre ezek az illetékek ki vannak szabva, valósággal és a vámszabályoknak és törvényeknek megfelelően teljesittettek.
Egyébiránt megegyezés jött létre arra nézve, hogy ezen mellék- vagy pótilletékeknek bárminemü csökkentése, mely valamely más állam áruira nézve nyujtatnék, Ausztriának és Magyarországnak hasonló nemü föld- és ipartermékeire haladéktalanul szintén alkalmaztatni fog.
Azon külön megállapodások sérelme nélkül, melyek a vasuti forgalomban alkalmazandó vámeljárásra vonatkoznak, megegyezés jött létre arra nézve, hogy azon áruk, melyek az egyik szerződő fél területein vámbiztositási eljárás alá esnek, és ezen vagy más okból ott már zár alá helyeztettek, ha az ellenőrzés kivánalmainak elég tétetett, a másik fél területein nem fognak felbontatni és a sértetlenül talált zárak és ólompecsétek helyett mások nem fognak alkalmaztatni.
A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy a területeik ellen irányzott csempészet meggátlására és megbüntetésére kellő eszközökkel közremüködnek, vagy e czélból a másik szerződő fél felügyelő közegeinek minden törvényes segitséget megadnak, és hogy azoknak, pénzügyi és rendőri közegeik, valamint általában a helyi hatóságok utján mindazon felvilágositásokat és támogatást nyujtják, a melyre hivatalos eljárásukban szükségük van.
A szerződő felek fenntartották maguknak, hogy e tekintetben külön szabályzatokban állapodjanak meg.
A találmányi szabadalmak, kereskedelmi és gyári jegyek, mustrák és minták és a szerződő felek alattvalói által használt nevek és társas czégek kölcsönös oltalmának szabályozása külön egyezményeknek marad fenntartva, a melyek lehetőleg mielőbb megkötendők.
Ezen egyezmények megkötéséig a fentemlitett jogok kölcsönös oltalma tekintetében az 1892. évi augusztus hó 9-én kelt kereskedelmi szerződés XIV. czikkének vonatkozó határozmányai lesznek irányadók.
Ha Ausztria-Magyarország és Szerbia közt nézeteltérés támadna a jelen szerződés az ahhoz csatolt A), B), és C) mellékletek és a hozzátartozó zárójegyzőkönyv határozmányainak értelmezése vagy alkalmazása, vagy a legnagyobb kedvezmény záradékának az érvényben levő más szerződéses tarifák tekintetében való tényleges alkalmazása körül, akkor a vitás ügy, ha az egyik szerződő fél kivánja, választott biróság döntése alá bocsáttatik.
Miután vitás ügyre nézve a választott biróság következőleg alakittatik meg: mindegyik szerződő fél saját alattvalói közül két alkalmas személyt rendel ki választott biróul, és ezek egyetérően elnököt választanak valamely barátságos állam polgárai közül. A szerződő felek fenntartják maguknak, hogy előre és meghatározott időtartamra kijelölik az egyént, a ki vitás ügy felmerülésekor mint elnök fog működni.
Adott esetben, erre vonatkozó külön megegyezés fenntartásával, a szerződő felek a jelen szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozólag felmerülő oly más nézeteltéréseket is választott birósági döntés alá fognak bocsátani, melyek nicsenek az első bekezdésben megemlítve.
A jelen szerződés kiterjed mindazon országokra, a melyek az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámterületéhez jelenleg tartoznak, vagy a jövőben tartozni fognak.
A jelen szerződés a megerősitő okiratok kicserélése után egy nappal lép érvénybe, és 1917. évi deczember hó 31-ig marad hatályban.
Ha sem Ausztria-Magyarország, sem Szerbia tizenkét hónappal 1917. évi deczember hó 31-ike előtt nem nyilvánitaná a szerződés hatályának ezen nappal való megszüntetésére vonatkozó szándékát, ugy ezen szerződés 1917. évi deczember 31-én tul is érvényben marad egy év lefolytáig attól a naptól számitva, a melyen azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja.
A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok Belgrádban minél előbb ki fognak cseréltetni.
Minek hiteléül azt az illető meghatalmazottak aláirták és pecsétEikkel ellátták.
Kelt Belgrádban kettős kiadmányban, 1910. évi julius hó 14-27-én. *
[Aláírások]
| 6-ból | Maláta, a pörkölt és őrölt maláta kivételével: 1. maláta árpából | 100 kg | 4.- | |
| 26 | Kávépótlók: katáng, makk, árpa, maláta és más kávépótlók, darabokban, pörkölve, őrölve is | 100 kg | 35.- | |
| 40 | Komló és komlóliszt (lupulin) | 100 kg | 4.- | |
| 91 | Tüzifa, forgács, gallyak, tuskók, rönkök, gyökerek és tüzelésre alkalmas egyéb fa | m3 | -.65 | |
| 93-ból | Épület- és szerszámfa: | |||
| 1. közönséges, kemény vagy puha: | ||||
| a) nagy darabokban, állványfa, rudak, törzsek, tuskók (rönkök), vesszők, kötegekben is, kéreggel vagy a nélkül: | ||||
| a) köbméterenkint | - | 4.- | ||
| ß) 100 kilogrammonkint | - | -.66 | ||
| b) fejszével minden irányban megmunkálva gerengák, pallók, vasuti talpfák, stb.: | ||||
| a) köbméterenkint | - | 7.- | ||
| ß) 100 kilogrammonkint | - | 1.28 | ||
| c) förészszel minden irányban megmunkálva: | ||||
| aa) gerendák, vasuti talpfák, pallók: | ||||
| a) köbméterenkint | - | 8.50 | ||
| ß) 100 kilogrammonkint | - | 1.54 | ||
| bb) deszkák, lépcsőfokok, léczek: | ||||
| a) köbméterenkint | - | 10.50 | ||
| ß) 100 kilogrammonkint | - | 1.90 | ||
| 94 | Burkolatkoczkák fából, keréktalpak, kerékagyak, kerék- vagy malomkerék-küllők, valamint hasonló czikkek gyártására felismerhetően előmunkált fa; zsindely, kocsirud, evező, abroncs, ék, hordódonga, valamint általában felismerhetőleg a hordógyártásra használandó fa (ú. m. fenékfa stb.), ily czélokra megfaragva vagy meg nem faragva | 100 kg | 3.- | |
| 103-ból | Liszt: | |||
| 1. mindennemü gabonából, a rizsből, hüvelyesekből és burgonyából való liszt kivételével | 100 kg | 6.50 | ||
| 104-ből | Zsiros olajok: | |||
| 1. repcze- és répaolaj | 100 kg | 20.- | ||
| 2. bükkmakk-, földidió-, mák-, napraforgómag-, sesam-, kukoricza- és étkezésre való más zsiros olaj | 100 kg | 20.- | ||
| 3. faolaj | 100 kg | 18.- | ||
| 4. pamutmagolaj | 100 kg | 20.- | ||
| 107 | Olajsav (olein) | 100 kg | 4.- | |
| 110-ből | Czukor: | |||
| 1. nád- és répaczukor, valamint általában vegyi úton nyert minden czukor, úgyszintén sacharose: | ||||
| a) nyers czukor, lé és szirup répából, czukornádból és mézjávorból | 100 kg | 20.- | ||
| b) finomitott czukor, mélis-, lompsz- és kandiszczukor, süvegekben és koczkákban | 100 kg | 30.- | ||
| c) porczukor | 100 kg | 30.- | ||
| 121-ből | Sör, mindennemü, porter is: | |||
| 1. hordókban | 100 kg | 12.- | ||
| 158 | Czement | |||
| 1. románczement (hidraulikus mész) | 100 kg | 1.35 | ||
| 2. portlandczement | 100 kg | 2.35 | ||
| 3. salakczement, puzzolán- és magnéziaczement, czementkeverék | 100 kg | 2.35 | ||
| 177-ből | A nafta, a kátrány, a lignit és a paraffinpalakátrány destillácziójának termékei (a másutt megnevezettek kivételével), úgymint: gazolin, ligroin, benzin, paraffinolaj, tiszta szolárolaj stb.: | 100 kg | ||
| 1. hordókban vagy tartánykocsikban | tisztasuly | 2.50 | ||
| 178 | Naftalin, antraczén, fenol (karbolsav), anilinolaj, nitrobenzol, piridinaljak, valamint egyéb anyagok kőszénkátrányból | 100 kg | 5.- | |
| 223-ból | 2. Eczetsav: | |||
| b) tisztitva literenkint 80 g-nál több savat tartalmazó; eczetesszenczia | 100 kg | 120.- | ||
| 236-hoz | Jegyzet: Ásványi festékek és mindennemű festékföldek, legfeljebb 2% hozzátétellel szépitve | 100 kg | 10.- | |
| 240 | Ólomfehér, minium, massicot; czinóber, réz- és arzéntartalmu rézfestékek, párisi kék és berlini kék, bronzfestékek: | |||
| 1. ólomfehér, minium, massicot | 100 kg | 30.- | ||
| 2. bronzfestékek | 100 kg | 30.- | ||
| 3. a többiek | 100 kg | 45.- | ||
| 243 | Pigment-festékek és festéklakkok (lakkfestékek), másutt meg nem nevezettek és másutt nem foglaltak, pigment-oldatoknak anorganikus bázisokkal és sókkal való keverékei (pigment- és másféle lakkok) is | 100 kg | 50.- | |
| 255-ből | Aceton, tisztítva vagy nem tisztítva | 100 kg | 10.- | |
| 277-hez | Jegyzet: Zsebkendők, fejkendők, cachenez-ek, foulardok, sálok, fichuk stb. minden minőségben és nagyságban; pamutból, festve, szinnyomatozva, kikészitve vagy ki nem készítve, simán, sávolyosan vagy kreppelve | 100 kg | 120.- (mindenneműpótlékot beleértve) | |
| 303 | Kötélverő áruk: | |||
| 1. alattságok, kötelek, kátrányozva is, 5 milliméternél nagyobb átmérővel | 100 kg | 25.- | ||
| 2. kötőzsinegek és kötelek, 1-5 milliméter átmérőig | 100 kg | 40.- | ||
| 304 | Vedrek, kötélhágcsók, talpak, hevederek és hajtószijak, kötőfékek, tömlők és egyéb másutt meg nem nevezett kötélverő-árúk | 100 kg | 70.- | |
| 325 | Kendők és sálok gyapjúból, szőve, szét nem vagdalt végekben is | 100 kg | 300.- | |
| 360-ból | Gallérok, kézelők, ingmellek, sem himezve, sem selyemmel keverve: | |||
| 1. pamutból: | ||||
| a) fehérek | 100 kg | 250.- | ||
| b) másfélék | 100 kg | 300.- | ||
| 2. lenből | 100 kg | 350.- | ||
| Jegyzet: A vámok kiszabásánál nem vétetnek tekintetbe a női és gyermekfehérnemüeken előforduló kismérvű himzett részek, mint pl. igen csekély terjedelmű csillagok, monogrammok, virágok és egyéb diszitések. Ezzel szemben 30% pótlék alá esnek a csekély csipke- és himzésapplikáczióval, valamint egyszerű hozzávalók gyanánt a gallérra, nyakkivágásra, ujjakra és szélekre varrással ajour-módon alkalmazott csipkével és himzéssel ellátott női- és gyermekfehérnemüek, bluzok és fűződerekak. | ||||
| 371-ből | Eső- és naprenyők: | |||
| 1. nemes fémekből való diszités nélkül: | ||||
| a) túlnyomóan csipkével és himzéssel bevonva vagy konfekczionálva | darab | 5.- | ||
| b) egészen vagy részben selyemszövettel bevonva: | ||||
| a) csipkével, szalaggal, himzéssel diszitve | darab | 3.- | ||
| ß) efféle diszités nélkül | darab | 1.50 | ||
| c) más szövetekkel bevonva: | ||||
| a) csipkével, szalaggal, himzéssel diszitve | darab | -.80 | ||
| ß) efféle diszités nélkül | darab | -.60 |
Általános jegyzetek a tarifa V. fejezetéhez
1. A mennyiben a tarifa másként nem rendelkezik, a vámtételek a nyers árukra vonatkoznak. A szapult, félig fehéritett, fehérített, mercerizált és nitrált áruk 15%, a festettek, tarkán szőttek, préseltek és szinnyomatozottak pedig 20% pótlék alá esnek.
Megjegyzés. Ezen pótlékok a nyers áruczikkekre nézve megállapitott vám százalékaiban szedetnek be.
Méteráruknál az oldalszélek szine és anyaga, a végződéseken átmenő fonalak szine, az efféle áruk végeire szinesen nyomtatott vagy szőtt gyári számok, jelzések és jegyek az elvámolásnál figyelmen kivül maradnak.
Kevés beszőtt fonálszál, valamint nyomtatott vonalak, a melyek kizárólag arra szolgálnak, hogy a szétvágandó szövet különböző részeinek egymástól való elhatárolását jelöljék, nem veendők tekintetbe. A szövet végeibe diszitésül szőtt vagy nyomtatott vonalak és minták ellenben figyelembe veendők. Kivételt képeznek e tekintetben a napernyőszövetek.
2. A mintázott szövetek az 1. pont alatt megállapitott pótlékon felül, a nyers szövetre megállapitott legalacsonyabb vám 10%-át fizetik további pótlék gyanánt.
Megjegyzés. Mintázottaknak (a tüllök, bobinetek és petinetek kivételével) azok a szövetek tekintetnek, a melyeknél a láncz és az alapvetőlék rajzokat, alakokat, virágokat, arabeszkeket és hasonló más ékitményeket alkot. Következőképen nem tekintetnek mintázottaknak a sima és vászonszerü kötésű szövetek, a serge-ek, a satinok és a melyek vastagabb láncz- és vetőlékfonalak beszövése által előidézett hullámos vagy bordázott felületet mutatnak.
3. A brosozott, valamint a gazszerűen szőtt szövetek 15% pótlék alá esnek.
Megjegyzés. Brosozottaknak tekintendők azok a mintázott szövetek, a melyeknél az alapból kiemelkedő mintát egy csupán a mintában előforduló második vetőlékfonál alkotja. A brosozott szövetekhez tartoznak a tűvel brosozottak is, a lánczolt (lancé), valamint azok a szövetek, a melyeknél a mintát egy második láncz képezi.
4. A selyem kivételével különböző textilanyagok alkalmazásával előállitott fonalak, szövetek, kötszövött és paszomántáruk - a mennyiben más rendelkezések nem állanak fenn - ugyanazon vám alá esnek, mint a bennük előforduló legmagasabb vámú anyag. Oly anyag-alkatrész, a mely az áru összsulyának 5%-át nem haladja meg, az elvámolásnál figyelmen kivül hagyandó.
5. Fonalak, a melyek összsulyukhoz képest 25 vagy ennél kevesebb százalék selymet tartalmaznak, pótlék gyanánt a fonalakra megállapitott vám 10%-át fizetik. Ha 25%-nál több selymet tartalmaznak, tiszta selyemből való fonalak gyanánt vámolandók. Selymet tartalmazó szövetek, kötszövött áruk, plüsök, paszománátárúk, szalagok és gombkötőárúk következőképen vámolandók:
a) ha az azokban feldolgozott textilanyagok összsulyának bezárólag 10%-áig terjedő selymet tartalmaznak, 20% pótlék alá esnek;
b) ha a fennebb emlitett összsuly 10%-át meghaladó, bezárólag 50%-áig terjedő selymet tartalmaznak, félselyemből valók gyanánt vámozandók;
c) 50%-ot meghaladó selyemtartalommal, mint tiszta selyemből valók kezelendők.
Paszomántárúknál a selyem sulyát a selyemmel körülfont textil- és egyéb anyagok összesitett sulya képezi. Gombkötőáruk a külső felületükön tulnyomóan képviselt anyag szerint vámozandók.
6. Nem aranyozott, sem ezüstözött nem nemes fémszálakkal kapcsolatos szövetek, kötszövött áruk, himzések, csipkék, paszomántárúk és egyéb textiláruk 5% pótlék alá esnek. Mindezek (a tarifa 583. és 631. számai alá sorozott) aluminiumból és egyéb nem nemes fémekből való fonadékokkal, ugyszintén nem nemes fémdrótokból és szálakból való pilikkel és egyéb hasonló készitményekkel kapcsolatban hasonlóképen ezen 5% pótlékot fizetik. Az utóbb emlitett fémszálakkal nem selyemalapon előállitott himzések 5% pótlékkal akkor is a 282. t.-sz. 1 b) és 2 b) tételei szerint vámoltatnak, ha előállításukhoz egyéb himzőanyag nem használtatott.
7. Arany- vagy ezüstszálakkal és fonadékokkal kapcsolatos szövetek, kötszövött- és paszomántárúk, himzések, csipkék és egyéb textilárúk, ha az arany- vagy ezüstszálak és fonadékok sulya a textilanyagok összsulyának 25%-át nem haladja meg, 25% pótlék alá esnek; ha azonban súlyuk a 25%-ot meghaladja, arany- vagy ezüstmunkák gyanánt (az 532. t.-sz. szerint) vámozandók.
Mindezek az árúk, aranyozott vagy ezüstözött nem nemes fémszálakkal vagy fémfonadékokkal, ugyszintén aranyozott vagy ezüstözött pilikkel és aranyzozott vagy ezüstözött fémszálakból való egyéb efféle készitményekkel kapcsolatban, 12% pótlék alá esnek. A csupán ezen fémszálakkal vagy fémfonalakkal előállitott himzések a 282. 1 b) és 2 b), illetve a 342. t.-sz. alatt megállapitott vámok 12%-át fizetik pótlék gyanánt, akkor is, ha előállitásukhoz egyéb himzőanyag nem használtatott.
8. A textilfonalakból és nemezből való árúk egyszerű szegésekkel, egyes varrásokkal és közönséges hozzávalókkal nem vámozandók varrott tárgyak gyanánt, hanem a fonalakból való árukra vagy a nemezre megállapított legalacsonyabb vámon felül még 15% pótlék alá esnek; e fajta hálózott szövetek ugyanazon vám alá esnek, mint a kiszabott vagy varrott kötszövött szövetek. A mennyiben kivételek nincsenek megállapitva, szerelt vagy kiszabott szövetek, varrásmunka nélkül, ugyanúgy vámolandók, mint az egész végekben méterárúként bevitt szövetek, azonban az 5% pótlék hozzáadásával.
Megjegyzés. Szerelt szöveteknek azok fognak tekintetni, a melyeken az egyes részek rajz, nyomtatás, vastagabb vagy elütő színű behuzott fonalak által kendők, ágytakarók, törülközők, asztalkendők, takarók stb. alakjára meg vannak jelölve, valamint a 321. t.-sz. alá tartozó gyapjuszövetekből való darabok, négy méter hosszuságig.
Egyszerű hozzávalóknak tekintetnek: szegések, gombok, gomblyukak, csattok, varráshurkok stb. Csipkék, paszomántok, himzések és rüsök egyszerű hozzávalóknak nem tekinthetők.
9. Nem nemes fémszálakkal és fonadékokkal kapcsolatos ruházatok, divatczikkek és egyéb varrott tárgyak 5%; arany vagy ezüst, vagy aranyozott vagy ezüstözött szálakkal vagy fonadékokkal kapcsolatosak, az illető varrott tárgy vámjának alapul vételével, 20% pótlék alá esnek.
10. Beszőtt vagy bedolgozott üveg-, porczellán-, közönséges fémgyöngyök, halcsontszálak, gelatinpilik az elvámolásnál figyelmen kívül maradnak, a mennyiben e hozzáadások mennyiség tekintetében nem tulnyomóak, vagy himzést nem képeznek.
11. Textiláruk, melyek nem varrással, hanem más módon vannak megmunkálva, varrott tárgyak gyanánt vámolandók.
12. Textilárukból varrott tárgyak, a melyek különböző anyagokból vannak előállítva, a szinoldalukon mennyiségileg túlnyomóan képviselt anyag szerint vámolandók.
Bélés, gombok, paszomántok, szalagok, boritások, diszités-garniturák, himzett részek stb. az elvámolásnál figyelmen kivül maradnak. Épugy figyelmen kivül maradnak az elvámolásnál kendőknél, sáloknál stb. a szőtt közönséges rojtok, bogozva is, de nem varrva.
13. Szalmazsákok, matraczok és párnák úgy vámolandók, hogy súlyuk egyharmada abból a szövetből való varrott tárgy gyanánt kezelendő, a melyből a boriték való, súlyuk kétharmada pedig azon anyag szerint, a melylyel azok töltve vannak.
14. Midőn a vám megállapithatása érdekében valamely kész tárgy szétvágása válnék szükségessé, az áru behozója azonban ehhez hozzá nem járulna, a szóba jöhető legmagasabb vám veendő az elvámolás alapjául. Hogy az elvámolás e módja elkerültessék, az áru behozója abból az anyagból, a melyből a kész áru elő van állitva, bemutathat egy négyszögdecziméternyi darabot. Ha kétség támadna az iránt, hogy a bemutatott anyag a kész tárgy anyagával nem azonos minőségű, a megvizsgálást a kész tárgy egy kis részecskéjének lemetszése utján kell végrehajtani.
| 374-ből | 2. Blankőr, bármely fajtában és szinben | 100 kg | 80.- | |
| Jegyzet a 374. számhoz. | ||||
| Hulladékbőrnek tekintetnek a cserzett bőrök mindazon szélső részei, melyek a crupon (hátdarab) kivágása után maradnak, vagyis a bőr fej-, nyak-, szügy-, láb- és hasrészei. Az efajta bőrök a talpbélésbőrre 100 kg-onkint 55 dinárral megállapitott vám alá esnek. | ||||
| 379-ből | Czipők nyers vagy cserzett és mindennemű kikészített bőrből, szőrös bőrből is: | |||
| 2. más czipők, a csizmák és félcsizmák kivételével, más anyagokkal kapcsolatban is, páronkint: | ||||
| a) 1.250 kg-nál nagyobb súlyban | 100 kg | 270.- | ||
| b) 0.750 kg-nál nagyobb súlyban egész 1.250 kg-ig | 100 kg | 350.- | ||
| c) 0.400 kg-nál nagyobb sulyban egész 0.750 kg-ig | 100 kg | 400.- | ||
| d) 0.400 kg vagy ennél kisebb sulyban | 100 kg | 400.- | ||
| 394 | Tömlők, szijak, keréktalpak kaucsukból; keréktömlőkhöz és keréktalpakhoz való védőboritások; csíkok kaucsukból és guttaperchából, kaucsukkal vagy guttaperchával itatott vagy bevont szövetek is, kaucsukból és guttaperchából való alsó vagy közrétegekkel vagy szövetből való közrétegekkel, nemtelen fémekkel vagy ezek ötvözeteivel kapcsolatban is | 100 kg | 120.- | |
| 405 | Lábszőnyegek: | |||
| 1. gyékények és hasonló készitmények kákából és szalmából, nyers állapotban, festve, firniszelve is | 100 kg | 20.- | ||
| 2. másféle szőnyegek és hasonló készítmények növényi anyagokból, a káka és szalma kivételével, nyers állapotban, festve, firniszelve, nemez- vagy szövetaljzatokkal is | 100 kg | 45.- | ||
| 406 | Közönséges és durva kosárkötő- és fonásáruk, árúk csomagolására vagy szállítására vagy kocsikhoz, hántolt vagy hántolatlan vesszőkből vagy faszilánkból, közönséges anyagokkal kapcsolatban is: | |||
| 1. nem fehéritve, nem festve, nem firniszelve | 100 kg | 20.- | ||
| 2. fehéritve, festve,. firniszelve | 100 kg | 30.- | ||
| 407 | Kosárkötő- és fonásárúk mindennemű növényi fonóanyagokból, a spartéria kivételével, fehéritve, festve, vagy más közönséges anyagokkal kapcsolatban is, a fonalak és szövetek kivételével: | |||
| 1. darabonkint 1 kg-nál nagyobb sulyuak | 100 kg | 45.- | ||
| 2. darabonkint 500 g-tól 1 kg-ig | 100 kg | 60.- | ||
| 3. darabonkint 500 g-nál kisebb sulyuak | 100 kg | 100.- | ||
| Jegyzet: Durvább kender- és más efajta szövetekből való bélelések ezen áruknál nem tekintendők fonalakkal és szövetekkel való kapcsolatoknak. | ||||
| 408 | Kosárkötő- és fonásáruk, a spartéria kivételével, fényezve, fénymázozva, firniszelve, bronzolva, aranyozva vagy ezüstözve | 100 kg | 125.- | |
| 412 | Kefekötő-áruk és seprők: | |||
| 1. nem fénymázozott és nem fényezett fával, vassal vagy náddal kapcsolatban: | ||||
| a) növényi anyagokból vagy növényrostpótló anyagokból és hasonló anyagokból | 100 kg | 35.- | ||
| b) állati sörtékből és állati sörtepótló anyagokból, festett tollakból, vegyes (növényi és állati) anyagokból is | 100 kg | 90.- | ||
| 2. fénymázozott és fényezett fával, továbbá vassal és náddal kapcsolatban is: | ||||
| a) növényi anyagokból vagy növényrostpótló anyagokból és hasonló anyagokból | 100 kg | 70.- | ||
| b) állati sörtékből és állati sörtepótló anyagokból, fesetett tollakból, vegyes (növényi és állati) anyagokból is | 100 kg | 140.- | ||
| 413-ból | Finom kefék és seprők: | |||
| 1. más, mint a 412. sz. alatt megnevezett közönséges anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 200.- | ||
| 2. finom anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 300.- | ||
| Megjegyzés a 412. és 413. t.-számokhoz. Textilfonalak és közönséges fémekből való drótok, melyek keféknél vagy seprőknél a tincseknek helyükön való megerősitésére szolgálnak, az elvámolásra nem birnak befolyással. | ||||
| 427 | Ácsmunkák épitési czélokra: | |||
| a) nyers állapotban | 100 kg | 8.- | ||
| b) festve, firniszelve, fénymázozva | 100 kg | 12.- | ||
| 428 | Kádármunkák: | |||
| 1. hordók és kádak, valamint gyalult és teljesen megmunkált hordófa (hordódongák): | ||||
| a) nyers hordók faabroncscsal, szétszedett állapotban is | 100 kg | 9.- | ||
| b) hordók, festve, firniszelve vagy máskép megmunkálva, fémabroncscsal is, szétszedett állapotban is | 100 kg | 11.- | ||
| 2. csebrek, vedrek és hasonló áruk, összerakva vagy szétszedve, festve, firniszelve, más anyagokkal kapcsolatban vagy a nélkül | 100 kg | 11.- | ||
| 431 | Faléczek, butorok és rámák számára, boritó anyaggal fedve és közönséges és finom anyaggal kapcsolatban is: | |||
| 1. inkrusztáczió, bepréselt rajzok és diszitmények nélkül: | ||||
| a) nyers állapotban | 100 kg | 20.- | ||
| b) közönségesen festve, firniszelve, fényezve, furnirozva | 100 kg | 35.- | ||
| c) finoman festve, bronzolva, aranyozva, ezüstözve | 100 kg | 50.- | ||
| 2. inkrusztáczióval, bepréselt rajzokkal, finom fa-szobrászmunkával és finom diszitményekkel: | ||||
| a) nyers állapotban | 100 kg | 25.- | ||
| b) közönségesen festve, firniszelve, fényezve, furnirozva | 100 kg | 50.- | ||
| c) finoman festve, bronzolva, aranyozva, ezüstözve | 100 kg | 65.- | ||
| 433 | Külön meg nem nevezett faáruk, közönségesen gyalulva, simán vagy párkányozva, durván esztergályozva vagy durván faragva, összeenyvezve is, egymásba illesztve vagy másképpen összeserősitve: | |||
| 1. puha fából vagy puha fával furnirozva: | ||||
| a) nyers állapotban, más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 100 kg | 20.- | ||
| b) nyers állapotban, nem nikkelezett és nem diszitett nemtelen fémekkel kapcsolatban | 100 kg | 25.- | ||
| c) páczolva, festve, fénymázozva, firniszelve, fényezve, más közönséges anyagokkal és bőrrel kapcsolatban is | 100 kg | 30.- | ||
| 2. kemény fából, kemény fával furnirozva is: | ||||
| a) nyers állapotban, más anyagokkal való kapcsolat nélkül | 100 kg | 25.- | ||
| b) nyers állapotban, nem nikkelezett és nem diszitett nemtelen fémekkel kapcsolatban | 100 kg | 30.- | ||
| c) páczolva, festve, fénymázozva, firniszelve, fényezve más közönséges anyagokkal és bőrrel kapcsolatban is | 100 kg | 40.- | ||
| 3. finom (értékes) fából, ilyen fával furnirozva is: | ||||
| a) nyers állapotban, más anyagokkal való kapcsolat nélkül vagy csupán nem nikkelezett és nem diszitett nemtelen fémekkel kapcsolatban | 100 kg | 45.- | ||
| b) páczolva, festve, firniszelve, fénymázozva, fényezve, más közönséges anyagokkal és bőrrel kapcsolatban is | 100 kg | 70.- | ||
| 434 | Másféle finom faárúk, közönséges és finom anyagokkal kapcsolatban is, a mennyiben e kapcsolat folytán magasabb vám alá nem esnek (a párnázott és bevont butorok kivételével): | |||
| 1. finoman esztergályozva, finoman gyalulva, finom szobrászmunkáknak (diszitményeknek) préseléssel, égetéssel és marógéppel előállított utánzatai, bőrrel vagy közönséges anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 60.- | ||
| 2. finoman faragott vagy szobrászmunkák; finoman festett, bronzolt, aranyozott és ezüstözött faáruk (a léczek és a rámák kivételével) | 100 kg | 80.- | ||
| 3. faáruk inkrusztáczióval (boulemunkák, intarsiák, famozaik) | 100 kg | 120.- | ||
| Jegyzet a 433. és 434. t.-számokhoz. | ||||
| 1. Kemény, de nem finom fából való hajlított butorok és butorrészek, székülések, támlák és karok, párnázatlanul, nem hajlított fával kapcsolatban is, keményfával furnirozva is, vagy szalmából, széknádból és hasonló anyagokból való fonásmunkákkal, esztergályozott, lyukgatott részekkel vagy préselt, beégetett, étetett vagy a margógéppel előállított diszitményekkel kapcsolatban, 100 kg-onkint 42 dinár vám mellett kezeltetnek. | ||||
| 2. A butorok, ládák, konyhaeszközök stb. kivételével finoman gyalultaknak tekintendők azok az áruk, a melyeknek felülete a legnagyobb szabatossággal megdolgozva nagyon sima, egyenletes, a minők a vonalzók, természettani műszerekhez való faalkatrészek stb. | ||||
| 3. Egyszerüen párkányozottaknak (profilozottaknak) tekintetnek azok az árúk, a melyeken a hornyolások félbeszakitás nélkül egész hosszukban oly módon vonulnak végig, hogy keresztmetszetük minden pontjukon teljesen hasonló. | ||||
| 435 | Párnázott butor különbség nélkül és efféle butorrészek: | |||
| 1. be nem vonva | 100 kg | 80.- | ||
| 2. bevonva: | ||||
| a) tiszta selyemmel vagy félselyemmel, csipkével, himzéssel, bársonynyal, plüssel vagy bársonyszerű és plüsszerű szövetekkel, bőrrel | 100 kg | 150.- | ||
| b) más anyagokkal | 100 kg | 100.- | ||
| 448 | Papiroslemez, lemezpapiros, kartonpapiros, több papirosrétegből előállitva is, anyagában vagy utólag festve is: | |||
| 1. durva, nem simitott, kátránynyal, aszfalttal, grafittal, firniszszel vagy hasonló anyagokkal bevonva | 100 kg | 3.50 | ||
| 2. fényes papiroslemez és bőrpapiroslemez | 100 kg | 20.- | ||
| 3. fehérre vagy szinesre festve, fehér vagy szines papirossal bevonva | 100 kg | 10.- | ||
| 4. fénymázozva, sajtolt, préselt vagy más módon előállított mustrákkal, fényképészeti és festésre való lemezpapiros (Bristolkarton) | 100 kg | 20.- | ||
| Jegyzet: A 448. 1. szám szerint vámkezelendők a papiroslemez, szalmapapiroslemez, kátrányozva is, ólomlevelekkel kapcsolatban is, úgyszintén a kőpapiroslemez. Gőzölt papiroslemez, mely köszörülés előtt bőrszínt nyert, valamint a simított géppapiroslemez, nem fényesített és nem bőrszerű, sem a 2., 3. és 4. pontok alatt megjelölt módok valamelyikén megmunkálva, hasonlóképen a 448. 1. t.-szám alá tartozik. | ||||
| 450 | Csomagolópapiros: | |||
| 1. nem simitva, nem festve | 100 kg | 6.- | ||
| 2. nem simitva, festve | 100 kg | 8.- | ||
| 3. másféle | 100 kg | 10.- | ||
| 451-ből | Nyomda-, rajzoló-, iró-, számlapapiros, posta- és egyéb, másutt meg nem nevezett papiros, egy- vagy többszinű, szatinálva vagy nem szatinálva: | |||
| 1. nyomdapapiros | 100 kg | 11.- | ||
| 2. rajzolópapiros | 100 kg | 25.- | ||
| 3. minden egyéb papiros, a vonalozott kivételével | 100 kg | 14.- | ||
| 453 | Selyempapiros, ugynevezett kinai papiros, fehér vagy szines: | |||
| 1. másolópapiros | 100 kg | 20.- | ||
| 2. csomagolópapiros, egyéb használati czélra való selyempapiros | 100 kg | 20.- | ||
| 467 | Zacskók, papirostölcsérek és hasonló czikkek, a levélboritékok kivételével, nem nyomtatva: | |||
| 1. más anyagokkal való kapcsolat nélkül: | ||||
| a) csomagoló papirosból | 100 kg | 15.- | ||
| b) másféle | 100 kg | 50.- | ||
| 2. más anyagokkal (vászonnal, gelatine-nal, stanniollal, fémlevelekkel és hasonló anyagokkal) kapcsolatban | 100 kg | 50.- | ||
| 470 | Üzleti könyvek, jegyzőkönyvek, könyvtáblák, mappák, dobozok és tokok, egyszerű és fényüzési blokkok, fali és egyéb naptárak (az irodalmi tartalommal biró naptárak kivételével), falinaptár hátlapok, képekkel is, mindezek közönséges és finom anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 60.- | |
| 492 | Árúk czementől asbesttel vagy más anyagokkal keverve is, üregesen vagy lyukgatva is: | |||
| 1. egyszinüek, sem köszörülve, sem fényesitve, sem párkányozva (profilozva), sem diszitve, sem festve, sem fénymázozva, vasból való betétekkel is | 100 kg | 5.- | ||
| 2. többszinűek, leköszörülve, fényesitve, bronzolva, fénymázozva, párkányozva (profilozva), vasból való betétekkel vagy aszfalttal és hasonló anyagokkal bevonva is | 100 kg | 10.- | ||
| 3. épületdiszitmények (alakok, vázák stb.) | 100 kg | 30.- | ||
| 4. mindennemű fényűzési tárgy | 100 kg | 60.- | ||
| Jegyzet. Az eternit a 492. 2. t.-sz. alá tartozik. | ||||
| 495-ből | Falitéglák, fedélcserepek és üregestéglák: | |||
| 1. közönséges, nem tűzálló anyagokból, égetve vagy nem égetve: | ||||
| a) nem mázolva (non engobé), nem formás, nem impraegnálva, nem firniszelve | 100 kg | -.15 | ||
| b) mázolva (engobé) formás, impraegnálva, firniszelve | 100 kg | -.40 | ||
| 2. tűzálló anyagokból | 100 kg | -.50 | ||
| 504 | Árúk kőanyagból, majolikából vagy fajanszból és más külön meg nem nevezett munkák finom kőanyagból: | |||
| 1. egyszinűek, fehérek vagy anyagukban festettek, domborművekkel is | 100 kg | 20.- | ||
| 2. többszinűek, egy- vagy többszinű diszitményekkel, festve, aranyozva, ezüstözve, lüszter- vagy fémbevonattal is | 100 kg | 30.- | ||
| 3. szobadisztárgyak, diszműáruk is, mint alakok, szobrocskák és hasonló disztárgyak | 100 kg | 80.- | ||
| 505 | Poczellán és porczellánszerű árúk (lágy porczellán, angol vagy fritta porczellán, máz nélküli porczellán, bisquit, parian és jaspis), más diszitményekkel vagy ilyenek nélkül: | |||
| 1. asztali- és konyhaedény és más áruk a 2. pont alatt felsoroltak kivételével: | ||||
| a) fehérek vagy anyagukban festettek, domborművekkel és bármilyen szélességű és alakú festett vagy aranyozott szélekkel is | 100 kg | 20.- | ||
| b) festményekkel vagy aranyozott arabeszkekkel, virágokkal vagy hasonló diszitményekkel, szinnyomatosan, ezüstözve, aranyozva, közönséges anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 30.- | ||
| 2. szobadisznek való fényűzési tárgyak és diszműáruk, ugymint vázák, szobrocskák, alakocskák, növények, csokrok, koszoruk és mások: | ||||
| a) fehérek és egyszinűek, nem festve, nem aranyozva, vörösrézből vagy ennek ötvözeteiből való díszítések nélkül | 100 kg | 80.- | ||
| b) többszínűek, aranyozottak, festettek és vörösrézből vagy ennek ötvözeteiből való diszitésekkel | 100 kg | 120.- | ||
| Jegyzet: Festett vagy aranyozott szélek gyanánt az összefüggő vonalakból álló szélek vétetnek, tekintet nélkül e vonalak számára és szélességére. Ezen vonalak hajlitottak és helyenkint diszitésekkel is félbeszakitva lehetnek, feltéve, hogy ezek a diszitések nem képeznek félbeszakitás nélküli ábrákat. | ||||
| 510 | Öblös üveg: | |||
| 1. sem köszörülve, sem préselve, sem metszve, sem mustrázva: | ||||
| a) a maga természetes szinében: | ||||
| a) palaczkok | 100 kg | 7.- | ||
| ß) másfélék | 100 kg | 10.- | ||
| b) fehér átlátszó, fehér nem átlátszó üvegből való gyürükkel is | 100 kg | 15.- | ||
| c) szines vagy fehér nem átlátszó, szines vagy fehér nem átlátszó üveggel bevonva is | 100 kg | 30.- | ||
| 2. préselt vagy leköszörült fenekekkel, vagy préselés, köszörülés stb. utján megmunkált vagy diszitett dugókkal: | ||||
| a) fehér átlátszó, ugyanazon vagy félfehér üvegből való gyürökkel is | 100 kg | 35.- | ||
| b) szines vagy fehér nem átlátszó, szines vagy fehér nem átlátszó üveggel bevonva is | 100 kg | 40.- | ||
| 3. préselve, köszörülve, csiszolva, mustrásan, étetve vagy máskép vésve vagy metszve: | ||||
| a) fehér átlátszó, gyürükkel is: | ||||
| a) préselve | 100 kg | 35.- | ||
| ß) másfélék | 100 kg | 45.- | ||
| b) szines vagy fehér nem átlátszó, szines vagy fehér nem átlátszó üveggel bevonva is | 100 kg | 50.- | ||
| 4. festve vagy bármely módon aranyozva vagy ezüstözve. | 100 kg | 60.- | ||
| Jegyzet: A köszörült szélű öblös üvegből való áruk, köszörülés útján mintázott dugókkal, valamint a homokfuvás vagy étetés utján előállitott egyszerű feliratokat vagy az ürtartalom megjelölését feltüntető öblös üvegtárgyak nem tekintetnek köszörült, préselt vagy mintázottan ékitményes áruknak. | ||||
| 522-ből | Külön meg nem nevezett és más számok alá nem tartozó üvegáruk, köszörülve, csiszolva, vésve, festve, étetett vagy bármily más eljárás utján előállitott mustrákkal, úgymint kanalak, alakocskák, csemegés csészék, dugók, levélnyomók, tömör asztali sótartók, tintatartók, tányérok, csészealjak stb.: | |||
| 1. átlátszók, nem szinesek | 100 kg | 35.- | ||
| 2. szinesek, nem átlátszók is | 100 kg | 45.- | ||
| 3. mintázottan diszitettek, aranyozottak, ezüstözöttek | 100 kg | 55.- | ||
| 525-ből | Lámpaedények szereléssel, fémekből való lángsapkával és égővel: üveglámpák fémből való égőkkel, ernyőkkel, fényvetőkkel stb.: | |||
| 1. közönséges anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 60.- | ||
| 2. finom anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 120.- | ||
| 3. legfinomabb anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 250.- | ||
| 536-ból | Vas: | |||
| 1. nyers- és öntött vas, tömbökben, rudakban, hasábokban, tuskókban | - | vámmentes | ||
| 2. kovácsolható vas, nyers buczavas, nyers sinek, nyers aczél és más vas, nem hengerelve | 100 kg | -.50 | ||
| 527-ből | Pléhek és lemezek vasból vagy aczélból: | |||
| 1. nyers (fekete): | ||||
| a) 2 mm és ennél nagyobb vastagságban | 100 kg | 5.- | ||
| b) 2 mm-nél vékonyabb | 100 kg | 5.- | ||
| 528 | Drót, vasból vagy aczélból, hengerelt vagy huzott: | |||
| 1. nyers, nem fénymázozva, sem más nemtelen fémekkel vagy nemtelen fémek ötvényeivel bevonva: | ||||
| a) 1 mm és ennél nagyobb vastagságban | 100 kg | 6.- | ||
| b) 1 mm-nél vékonyabb | 100 kg | 6.- | ||
| 2. fénymázozva, csiszolva, firniszelve, más nemtelen fémekkel vagy nemtelen fémek ötvényeivel bevonva: | ||||
| a) 1 mm és ennél nagyobb vastagságban | 100 kg | 8.- | ||
| b) 1 mm-nél vékonyabb | 100 kg | 8.- | ||
| Jegyzet: Fényesre huzott vas- vagy aczéldrót az 1. pont alá esik. | ||||
| 540 | Vasuti sinek (a keresztmetszetre való tekintet nélkül), lyukgatva is, sinmegerősitő részek, vasuti sinaljzatok, vasuti alátétlemezek | 100 kg | 1.50 | |
| 541 | Kitérő készülékek, jelzők, vasuti kocsitengelyek, vasuti kerekek, vasuti kerekehez való vas (különféle kerékrészek), fékek, ütközők és más vasuti kellékek | 100 kg | 3.- | |
| Jegyzet az 540. és 541. tarifaszámhoz. A közuti vasutak részére való sinek és egyéb kellékek e számban bennfoglaltatnak. A mennyiben az e tarifaszám alatt megnevezett czikkek az állam által épitett és üzemben tartott vasutak részére hozatnak be, vám alá nem esnek. | ||||
| 542 | Vasszerkezetek hidak, tetők, műhelyek és más hasonlók számára, összeállitva vagy szétszedve, durva festékkel vagy miniummal mázolva | 100 kg | 9.- | |
| 543 | Horgonyok, satuk, kalapácsok, üllők, feszitővasak (kőfaragók számára): | |||
| 1. kalapácsok, satuk és üllők: | ||||
| a) 2.5 kg vagy ennél nagyobb sulyuak | 100 kg | 8.- | ||
| b) 2.5 kg-nál könnyebbek | 100 kg | 20.- | ||
| 2. horgonyok | 100 kg | 8.- | ||
| 3. feszitővasak (kőfaragók számára) | 100 kg | 20.- | ||
| 544 | Tengelyek (a vasuti tengelyek kivételével) és tengelyrészek: | |||
| 1. nyers állapotban, meg nem munkálva, csupán kovácsolva | 100 kg | 10.- | ||
| 2. megmunkálva: | ||||
| a) közönséges tengelyek és ezek részei | 100 kg | 20.- | ||
| b) olaj- és félolajtengelyek, patenttengelyek, valamint ezek részei, nem nemes fémekből való alkatrészekkel kapcsolatban is | 100 kg | 28.- | ||
| 546 | Konyhaszerek és egyéb háztartási czikkek: | |||
| 1. pléhből vagy kovácsolt vasból: | ||||
| a) nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 100 kg | 20.- | ||
| b) finoman megmunkálva | 100 kg | 36.- | ||
| 2. öntött vasból: | ||||
| a) nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 100 kg | 10.- | ||
| b) finoman megmunkálva | 100 kg | 20.- | ||
| 548 | Ásók, lapátok, kapák, irtókapák, csákányok, gereblyék, villák, fával kapcsolatban is: | |||
| 1. nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 100 kg | 10.- | ||
| 2. finoman megmunkálva | 100 kg | 12.- | ||
| 549-ből | Kaszák és sarlók, árak (lyukasztó árak), fogók, feszitővasak, sulykok, vésők, furók, gyaluvasak, vágókörzők, csővágók, csavarmetsző szerszámok, valamint másutt meg nem nevezett kések és vágó szerszámok, fával kapcsolatban is | 100 kg | 20.- | |
| 551 | Fejszék, balták, konyhai és mészáros bárdok, fával kapcsolatban is | 100 kg | 40.- | |
| 552 | Mezőgazdasági használatra való, másutt meg nem nevezett eszközök: ekék, ekerészek, a föld porhanyitására, tengeri morzsolására, szecskavágásra való eszközök stb.: | |||
| a) darabonkint 3 kg-nál nagyobb sulyuak | 100 kg | 12.- | ||
| b) darabonkint 3 kg-nál kisebb sulyuak | 100 kg | 18.- | ||
| 553 | Mindennemű csavarok és anyacsavarok, patkók, szegecsek, szigetelőtámaszok | 100 kg | 18.- | |
| 554 | Rugók, a vasuti és közuti vasuti kocsikhoz valók kivételével: | |||
| 1. mindennemű kocsirugók | 100 kg | 18.- | ||
| 2. butorrugók: | ||||
| a) nyers állapotban | 100 kg | 20.- | ||
| b) közönségesen vagy finoman megmunkálva (rezezve is) | 100 kg | 25.- | ||
| 3. másfélék, másutt meg nem nevezettek, az órarugók kivételével | 100 kg | 30.- | ||
| 556 | Kampók, reteszek, csuklópántok ablakokhoz és ajtókhoz, valamint épitéshez való más kampók, ablak-, ajtó-, bőrönd-, butor-, kocsivasalások, más nemtelen fémekkel vagy fával kapcsolatban is: | |||
| 1. nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 100 kg | 22.- | ||
| 2. finoman megmunkálva | 100 kg | 32.- | ||
| 559 | Másutt meg nem nevezett egyéb pléhárúk: | |||
| 1. fekete pléhből, közönséges anyagokkal kapcsolatban: | ||||
| a) nyers állapotban | 100 kg | 20.- | ||
| b) durván mázolva, közönségesen megmunkálva | 100 kg | 30.- | ||
| 2. ólmozott, ónozott, czinkezett pléhekből, továbbá fekete pléhből való áruk, ólmozva, ónozva, czinkezve, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is: | ||||
| a) nem finoman mázolva, nem festve, nem fénymázozva, nem firniszelve | 100 kg | 35.- | ||
| b) finoman mázolva, festve vagy firniszelve | 100 kg | 40.- | ||
| c) festésekkel, bronzolva is, szinnyomatosan, préselt diszitményekkel, fénymázozva, zománczozva | 100 kg | 60.- | ||
| d) rézzel vagy rézöntvényekkel, nikkellel, aluminiummal bevonva, vagy a nevezett fémekkel lemezelve is; csiszolva | 100 kg | 80.- | ||
| Jegyzet az 555. és 559. számhoz. Állványok függőlámpákhoz vasdrótból vagy pléhből, pléhernyőkkel is, fénymázozva vagy bronzolva, az 555. és 559. számok alá esnek. | ||||
| 566 | Pénztárak és biztonsági szekrénykék, fénymázozva és finoman mázolva is, egyes részeiken csiszolva és más módon megmunkálva vagy más nemtelen fémekből vagy ezek ötvözeteiből való alkatrészekkel: | |||
| 1. darabonkint 50 kg-nál nagyobb sulyuak | 100 kg | 25.- | ||
| 2. darabonkint 50 kg vagy ennél kisebb sulyuak | 100 kg | 45.- | ||
| 567 | Butorok (nem párnázva, be nem vonva), a mennyiben nem tartoznak a műlakatos munkák közé: | |||
| 1. nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 100 kg | 25.- | ||
| 2. finoman megmunkálva | 100 kg | 35.- | ||
| 572 | Ékszerek és csecsebecsék vasból és aczélból, közönséges vagy finom anyagokkal kapcsolatban is | 100 kg | 120.- | |
| 575-ből | Másutt meg nem nevezett áruk öntött vasból, fával kapcsolatban is: | |||
| 1. nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva: | ||||
| a) darabonkint 100 kilogrammnál nagyobb sulyuak | 100 kg | 6.- | ||
| 578-ból | Vasáruk más anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben másutt külön megnevezve nincsenek, vagy máshova nem tartoznak, vagy összetételük folytán magasabb vám alá nem esnek: | |||
| 1. közönséges anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 40.- | ||
| 2. finom anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 60.- | ||
| Jegyzet: Vasárúknál egyéb fémek és anyagok csekély mennyiségével való oly kapcsolatok, a melyek lényegtelen és kevésbé fontos részeket képeznek, az elvámolásra befolyást nem gyakorolnak. Szintugy nem vétetnek figyelembe az öntés, préselés, festékekkel, bronzfestékekkel is való nyomtatás utján alkalmazott egyszerű feliratok, gyári jegyek és effélék. | ||||
| 621 | Öntött árúk rézből, másfélék, közönséges anyagokkal kapcsolatban, a 620. sz. alá tartozó árúk kivételével: | |||
| 1. nyers állapotban, reszelve is, diszitmények nélkül | 100 kg | 50.- | ||
| 2. megmunkálva vagy diszitményekkel: | ||||
| a) diszitményes öntött árúk | 100 kg | 150.- | ||
| b) másfélék közönségesen megmunkálva | 100 kg | 100.- | ||
| 622 | Előzőleg meg nem nevezett, sem az előbbi számok alá nem foglalt áruk: | |||
| 1. csupán rézből vagy rézötvényekből, más anyagokkal kapcsolatban is: | ||||
| a) nyers állapotban vagy közönségesen megmunkálva | 100 kg | 100.- | ||
| b) finonam megmunkálva | 100 kg | 150.- | ||
| 2. finom anyagokkal kapcsolatban | 100 kg | 230.- | ||
| 3. legfinomabb anyagokkal kapcsolatban, a mennyiben ez által magasabb vámok alá nem esnek | 100 kg | 300.- |
| 23 | Buza, kétszeres, tönköly | 100 kg | 6.30 | |
| 24 | Rozs | 100 kg | 5.80 | |
| 25 | Árpa | 100 kg | 2.80 | |
| 26 | Zab | 100 kg | 4.80 | |
| 27 | Tengeri | 100 kg | 2.80 | |
| 31 | Bab, borsó, lencse | 100 kg | 2.40 | |
| 35-ből | Friss csemegeszőlő, postacsomagokban | vámmentes | ||
| 36 | a) érett dió | 100 kg | 3.60 | |
| b) érett mogyoró | 100 kg | 2.50 | ||
| 37 | Külön meg nem nevezett friss gyümölcs: | |||
| 1. kajszibaraczk | vámmentes | |||
| 2. őszibaraczk | 100 kg | 2.40 | ||
| 3. cseresnye | 100 kg | 1.20 | ||
| 4. meggy | 100 kg | 1.20 | ||
| 5. földieper | 100 kg | 10.- | ||
| 6. alma, körte és birsalma: | ||||
| a) csomagolatlanul | vámmentes | |||
| b) zsákokban: | ||||
| a) legalább 50 kilogramm teljsúlyban: | ||||
| szeptember 1-től november 30-ig | vámmentes | |||
| deczember 1-től augusztus 31-ig | 100 kg | 2.- | ||
| ß) 50 kilogrammnál kisebb teljsúlyban | 100 kg | 2.- | ||
| c) egyéb csomagolásban: | ||||
| a) egyszeres csomagolásban | 100 kg | 3.70 | ||
| ß) legalább kettős csomagolásban | 100 kg | 5.- | ||
| 7. szilva: | ||||
| a) magvaváló (beszterczei) szilva (prunus domestica): | ||||
| szeptember 1-től november 30-ig | vámmentes | |||
| deczember 1-től augusztus 31-ig | 100 kg | 2.40 | ||
| b) másféle | 100 kg | 2.40 | ||
| 8. másféle külön meg nem nevezett gyümölcs | vámmentes | |||
| 9. minden friss gyümölcs, bezárólag 5 kilogrammig terjedő postacsomagokban | vámmentes | |||
| Jegyzet: Friss alma, körte és birsalma csomagolatlannak, illetve csak zsákoltnak tekintetik, ha csomagolás nélkül vagy zsákokban legalább 50 kg teljsúlyban oly vasuti kocsikban kerül bevitelre, melyek legfeljebb nyolcz rekeszszel vannak ellátva. | ||||
| Hasonlókép csomagolatlan vagy zsákolt gyanánt kezelendő az alma, körte és birsalma, ha csomagolás nélkül vagy zsákokban legalább 50 kg teljsúlyban, rekeszekkel ellátott hajókon kerül bevitelre, amennyiben minden rekesz űrtartalma legalább 6 köbméter. | ||||
| A vasuti kocsik és hajók rekeszei szalmával beteritve vagy fedve, vagy papirossal vagy szalmával bélelve lehetnek, és szalmarétegekből is készithetők. | ||||
| 38 | Szilva, aszalva vagy száritva: | |||
| a) hordókban vagy zsákokban 50 kilogrammnál nagyobb teljsúlyban és ládákban legalább 10 kilogramm teljsúlyban vagy csomagolatlanul | 100 kg | 8.- | ||
| b) másféle | 100 kg | 410.- | ||
| 39-ből | Szilvaíz czukor nélkül | 100 kg | 5.50 | |
| 63 | Ökör | drbkint | 60.- | |
| vagy a bevivő választása szerint | 100 kg élősúly | 9.40 | ||
| 64 | Bika | drbkint | 30.- | |
| 65 | Tehén | drbkint | 30.- | |
| 67 | Borju | drbkint | 5.- | |
| 68 | Juh és kecske (kos, ürü és bak is) | drbkint | 2.50 | |
| 69 | Bárány és gödölye | drbkint | 1.50 | |
| 70-ből | Sertés, a rendeleti úton megállapitott külön állategészségügyi feltételek és ellenőrzés mellett: | |||
| 1. 10 kilogrammnál nehezebb, egészen 110 kilogrammig bezárólag | drbkint | 11.- | ||
| 2. 110 kilogrammnál nehezebb | 100 kg élősúly | 10.- | ||
| Jegyzet. A bevivőnek szabadságában áll a 120 kilogramm élősúlynál nehezebb sertéseknek darabonkinti 22.- K vám mellett való elvámolását igényelni. | ||||
| 73 | Mindennemű szárnyas (a szárnyas vad kivételével): | |||
| a) eleven: | ||||
| 1. lud | - | vámmentes | ||
| 2. másféle | 100 kg | 4.- | ||
| b) leölt, a belső részektől megtisztitva, kopasztva vagy a végtagoktól megfosztva is | 100 kg | 16.- | ||
| 79 | Tojás, tojás sárgája és tojás fehérje is, folyékony állapotban | - | vámmentes | |
| 117 | Hús: | |||
| a) friss | 100 kg | 30.- | ||
| b) elkészitve, és pedig: sózva, száritva, füstölve, páczolva, ugyszintén főzve is | 100 kg | 45.- | ||
| 135-ből | Lignit és szén | - | vámmentes | |
| 142 | Nyers vagy csak nagyjából faragott vagy legfeljebb három oldalon fürészelt kövek; nem hasitott és nem fürészelt kőlapok | - | vámmentes | |
| 143 | Kénkovand (pyrit) | - | vámmentes | |
| 183-hoz | Jegyzet: Az ezen jegyzetben megjelölt pamutból való vetőlékfonalak a szerződéses vámtételt akkor is élvezik, ha a hüvelyek 13 cm-nél hosszabbak. | |||
| 225-höz | A 225. tsz. Jegyzetéhez. A paszománt gyártására való fésüsfonálnak, külön engedélyek alapján, ezen jegyzetben engedélyezett vámmentes behozatala kiterjesztetik ily fonalakra a 30. számon felül az 50. számig a metrikus számozási mód szerint. | |||
| 225-höz | A 225. tsz. Jegyzetéhez. Szőnyeghez való szinnyomatos lánczfonál, külön engedély alapján, a rendeleti uton megállapitandó feltételek és ellenőrzés mellett | - | vámmentes |
Hogy a kölcsönös határszéli forgalom számára a mindennapi szükségletek által igényelt könnyitések nyujtassanak, a szerződő felek megegyeztek a következőkben:
1. Vámmentesek és a vámnyugtákat illetőleg is bélyegmentesek lesznek a közvetlen határon való bevitelnél és kivitelnél:
a) mindazon árumennyiségek, a melyek után a beszedendő vám 0.10 koronánál vagy 0.10 dinárnál kevesebb;
b) fü, széna, szalma, alom, moh, takarmány; közönséges nád és káka, élő növények (a mennyiben a fennálló nemzetközi szabályok értelmében a szabad forgalomba jöhetnek), gabona kévékben vagy kalászokban, hüvelyesek szárastul, töretlen kender és len;
c) méhkasok élő méhekkel;
d) állatok vére;
e) mindennemü tojás;
f) friss- és aludttej és turó;
g) épitő- és kövezőkő; salak, kavics, homok; oltatlan mész és gipsz; márga, agyag és általában tégla, edények és pipák készitésére való mindenféle közönséges agyag; téglák és fedélcserepek, hornyolt fedélcserepek is;
h) korpa, olajpogácsa és kisajtolt vagy kifőzött gyümölcsök és olajos magvak másféle hulladékai;
i) növényi vagy kőszénhamu; trágya, moslék, törköly, iszap;
j) kenyér és liszt tiz kilogramm vagy kisebb mennyiségben, sajt két kilogramm vagy kisebb mennyiségben, friss vaj két kilogramm vagy kisebb mennyiségben, a mennyiben ezen czikkek a határszéli lakosok részére nem postán hozatnak be;
k) friss hus négy kilogramm vagy kisebb mennyiségben, továbbá élő szárnyasok, és pedig: egy drb pulyka, két drb kacsa, tyukféléből négy drb, valamint libák - ez utóbbiak korlátlan mennyiségben, - mindezek az állatforgalomra kijelölt belépőállomásokon át az állategészségrendőri szempontokból előirt feltételek és ellenőrzés mellett és a mennyiben az emlitett mennyiségek a határszéli lakosok részére nem postán hozatnak be;
l) friss kerti termények, u. m.: zöldség, saláta, káposzta, kelkáposzta, ugorka, répa, burgonya és effélék; ugyszintén friss főzelék és friss gyümölcs.
A határszéli forgalom szabad gyakorlására jogositó bizonyitványok oly egyének részére, a kik az 1. pontban felsorolt kedvezményeket rendesen igénybe akarják venni, az illetékes közigazgatási hatóság által hosszabb időre is kiállithatók. Ezen bizonyitványok a másik szerződő fél területein bélyeg- vagy másnemü illetéknek alá nem vethetők.
A szerződő felek mindegyike fentartja magának azonban azt a jogot, hogy az emlitett kedvezményeket, a visszaélések meggátlása czéljából, bizonyos feltételekhez kösse, és hogy azokat előzetes hat havi felmondás után bármikor egészben vagy részben hatályon kivül helyezhesse.
2. A kölcsönös vámmentesség továbbá ki fog terjedni mindazon zsákokra és tartályokra is, a melyeket a határszéli lakosok arra használnak, hogy azokban mezei terményeiket, például gabonát és más mezőgazdasági terményeket, gipszet, meszet, italokat és másféle folyadékokat, valamint a határszéli forgalomban előforduló más tárgyakat a szomszéd országba vigyenek, és a melyeket onnan üresen ugyanazon uton visszahoznak.
3. A fentemlitett kedvezmények csakis a szerződő felek területeinek határától tizenöt kilométerig terjedő távolságra eső övben lakóknak nyujtatnak.
4. A szerződő felek és közigazgatási hatóságaik meg fognak egyezni azon pontokra nézve, melyeken keresztül a rendes vámutakon és a folyók szabályszerü átjáratain kivül a lakosok szabad forgalma és elősorolt tárgyakkal, valamint a mindennapi forgalom más vámmentes czikkeivel meg lesz engedve.
Iparigazolvány
kereskedelmi utazók részére
19..... évre
Az igazolvány száma ...............................
(Czimer)
Tulajdonos
(Vezeték- és keresztnév.)
(Hely) 19.....-n.
| (Pecsét.) (A hatóság aláriása.) |
Ezennel bizonyittatik, hogy ez igazolvány tulajdonosának ........................... (gyára vagy üzlete) van ............................ (hol?) ..................................... czég alatt, tulajdonosa .............................. czég szolgálatában álló kereskedelmi utazó, mely czég .............................. (hol?) ................................... (milyen?) .................................... (gyárral vagy üzlettel) bir.
Az igazolvány tulajdonosa a fentnevezett czég, valamint a (következő) ............................................ czégek számára árumegrendeléseket gyüjteni és árúkat bevásárolni szándékozván, - ezennel az is igazoltatik, hogy az emlitett czég(ek) üzlete (üzletük) alapján a törvényszabta illetékek ezen országban lefizetendők.
A tulajdonos személyleirása:
Kor: .....................................
termet: .................................
haj: .......................................
különös ismertető jelek: .........................................................................................................
A tulajdonos aláirása: ...........................................................
Jegyzet: A fent közölt alternativ szövegek közül az eset körülményeihez képest az első, illetve a második szöveg irandó a szükséges üres helylyel biró ürlapba.
Figyelmeztetés
A szerződő felek mindegyikének területein fennálló szabályok értelmében a jelen igazolvány tulajdonosa csakis utazva és csakis a fent megjelölt czég(ek) számára van jogositva árumegrendeléseket gyüjteni és árukat bevásárolni. Kizárólag mintákat vihet magával, semmiesetre sem pedig árukat.
A mai napon kötött kereskedelmi szerződés aláírása alkalmával a szerződő felek meghatalmazottai a következő fentartásokat és nyilatkozatokat tették, melyek magának a szerződésnek kiegészitő részét fogják képezni:
1. Az egyik szerződő fél területein levő részvénytársaságoknak, nemkülönben a többi kereskedelmi, ipari, kereseti és fuvarozási társaságoknak, melyek a másik szerződő fél területein is már működnek, a jelen kereskedelmi szerződés tartamára természetszerüleg megmarad azon joguk, hogy az ország törvényeihez alkalmazkodva üzletüket ott szabadon folytathatják.
2. Megjegyzés jött létre arra nézve, hogy az I. és II. czikkekben foglalt legnagyobb kedvezmény záradéka nem vonatkozik az olyan külön szerződésekre, melyek az egyenes adók kölcsönös szabályozása iránt valamelyik szerződő fél részéről más hatalmassággal köttettek, vagy a jövőben köttetni fognak. Mindamellett az egyik fél alattvalói az egyenes adózás tekintetében a másik fél területein nem részesülhetnek kedvezőtlenebb elbánásban, mint az ott lakó saját nemzetbeliek.
1. A II. czikknek az iparüzletek megkezdésére és folytatására vonatkozó határozmányai nem alkalmazhatók a gyógyszerész-üzletre és a kereskedelmi (tőzsdei) ügynökök üzletére, továbbá a házalásra és más, kizárólag vándoripar utján gyakorolt ipari tevékenységre, nemkülönben az oly biztositó társaságok ügynökeinek működésére, melyek a II. czikk rendelkezései értelmében üzletük folytatására nem jogositvák.
2. Az egyenes adózás alól való mentességet, illetőleg megegyezés jött létre, hogy ezen mentesség csak a hivatásos konzulokat illeti meg, a mennyiben ezek nem azon szerződő fél alattvalói, a melynek területein müködnek, és semmi esetre sem illeti meg nagyobb mértékben, mint a szerződő felek diplomácziai képviselőit.
3. A hazai illetékes hatóság által kellő alakban kiállitott útlevelek vagy igazolási jegyek rendszerint elgendők a másik szerződő fél területein az igazolásra, és nem lesz szükség láttamozásukra, sem a követségek és konzulátusok, sem a helyi hatóságok részéről.
4. Az osztrák vagy magyar állampolgárok, a kik Szerbiában kereskedést vagy ipart állandóan üzni akarnak, tartoznak az illető engedélyért folyamodni azon hely szerb közigazgatási hatóságához, a mely helyen ezen kereskedést vagy ipart űzni akarják.
Az engedély nem tagadható meg, ha a kérvényező a nemzetbeliekre nézve a törvény által megszabott feltételeket mind teljesitette. Az érdekelt félnek szabadságában áll erre vonatkozó felszólalásaival a törvény által kijelölt hatóságokhoz fordulni.
Azon osztrák vagy magyar állampolgárok, a kik bárminemű kereskedést vagy ipart Szerbiában már a jelen szerződés hatályba lépte előtt űztek, nem vethetők alá a kereskedés vagy ipar megkezdésére vonatkozó most emlitett feltételeknek, kötelesek azonban kereskedésük vagy iparuk folytatása végett a nemzetbeliekre megállapitott minden adót, illetéket stb. fizetni.
5. A II. czikkben használt „raktárak” kifejezése alatt közraktárak nem értetnek.
6. Megegyezés jött létre arra nézve, hogy az egyik szerződő fél alattvalói, kiknek az osztrák-magyar monarchia két államának területein és egyuttal Szerbiában is vannak vállalataik, csak azon vállalatuk után adóztathatók meg, melyet az illető országban folytatnak. Ezen adók nem vethetők ki más alapon, és nem szedhetők magasabb mértékben, mint azon adók, melyeket hasonnemü vállalatok után a saját nemzetbeli vállalkozók fizetnek.
A szerb királyi kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a mustrák és minták vámmentes visszkivitelére nézve jelenleg három hónapban megállapitott határidőt a jelen szerződés tartama alatt nem fogja megröviditeni.
1. Az állami egyedáruság vagy a találmányi szabadalom tárgyát képező czikkek kivételével semmiféle kizárólagos jog nem fog a kereskedés vagy ipar üzése tekintetében engedélyeztetni.
2. Az állatok, az állati nyersanyagok és az állati termékek forgalmára vonatkozó közelebbi határozmányok a szerződés aláirása alkalmával átnyujtott jegyzékben foglaltatnak, és ezek a jelen szerződés tartama alatt érvényben fognak maradni.
Hogy az áruk a szerződéses bánásmódot élvezhessék, az árubevallásnak magában kell foglalnia az áruk származásának megjelölését is.
Irányelvül szolgál, hogy a szerb, osztrák vagy magyar áruk bevivői, a mennyiben a jelen szerződésben másnemü határozott megállapodás nem történt, a származási bizonyitványok felmutatásának kötelezettsége alól kölcsönösen fel lesznek mentve.
Mindazonáltal a származási bizonyitványok felmutatását a szerződő felek egyike kivételesen követelheti az esetben, ha az áruk eredete szerint különbözeti vámokat állapitott meg, és ha az általános helyzet szerint ugy a vámok, valamint a szállitási feltételek tekintetében valóúszínűvé válnék, hogy oly más államból eredő áruk hozatnak be a másik szerződő fél területeiről, a mely állam a fenforgó esetben a kedvezményes elbánásból ki lenne zárva.
Az emlitett bizonyitványok kiállithatók vagy a kiviteli hely hatósága, vagy az illetékes kereskedelmi kamara, vagy a kiviteli kezelést teljesitő vámhivatal által, legyen ez akár az ország belsejében, akár a határon, vagy végre konzuli tisztviselő által; szükség esetén az okmányokat az áruszámla is pótolhatja, ha az illető kormányok ezt elegendőnek találják.
A származási bizonyitványok dijmentesen állitandók ki. Ugyanez áll a konzuli láttamozásra nézve is, ha ezen láttamozás a helyi hatóságok, a kereskedelmi kamarák, vagy a vámhivatalok által kiszolgáltatott származási bizonyitványokon megkivántatik.
Mindegyik szerződő fél azon származási bizonyítványokhoz, melyek nem a saját vámszolgálatában használt nyelven vannak kiállítva, forditás mellékelését kivánhatja. Ezen forditás a kiviteli országnak valamely hivatalos pecsét használatára feljogositott tisztviselője által is kiállitható.
A gyarmatáruk, füszerek, olajok, déli gyümölcsök, drogeriák, festő- és cserzőanyagok, mézgák és gyanták Szerbiába való bevitelüknél még akkor is szerződés szerinti elbánásban fognak részesülni, ha származási bizonyitványokkal ellátva nincsenek.
1. A IX. czikk határozmányai nem alkalmaztatnak:
a) azon kedvezményekre, a melyek más határos államoknak a határszéli forgalom könnyitése végett vagy kölcsönösen egyes területrészek lakosainak nyujtatnak;
b) azon kötelezettségekre, a melyeket az egyik szerződő fél már létrejött vagy jövőben létesitendő vámegyesülés határozatai szerint magára vállalt.
2. A kiviteli vámok magassága a jelen szerződésben nincs megszoritva; de magától értetik, hogy ezen vámok minden kiviteli irányra nézve ugyanazok lesznek.
3. Az osztrák-magyar monarchia két államában érvényben levő elvekkel megegyezőleg Szerbiában a vámkezelés tekintetében a következő szabályok lesznek követendők:
a) az érdekeltnek szabadságában áll a bevitelre bevallott, de szabad forgalomba még nem jutott árukat, azok megtekintése után is vám-, vagy bármily fogyasztási illeték fizetése nélkül külföldre visszavinni, feltéve mindazonáltal azt, hogy bevallásában oly szabálytalanságot el nem követett, a mely vámjövedéki büntető eljárást von maga után.
Ez esetben a bevitt áru tekintetében a pénzügyi törvények szerint kell eljárni. Az áru ismét kivihető, ha a megállapitásra vonatkozó vámjövedéki büntető eljárás a bevallás helyes voltát beigazolta.
Azonban minden esetben tartozik a bevivő megfizetni a XIII. czikk szerint járó mellékilletékeket.
b) a bevivő a tiszta súlynak valóságos megmérlegelés által leendő megállapitását követelheti; mely esetben e megmérlegelés eredménye szolgál az elvámolás alapjául a tarifában megállapitott göngysúly helyett.
A különféle folyadékok (italok, olajok, gyógyszerek, vegyészeti termékek, aromatikus esszencziák, festékek és hasonlók) tiszta súlya a behozatalnál használt közvetlen belső burkolatok (hordók, palaczkok, tartályok stb.) sulyának levonása nélkül fog megállapittatni.
A mi a szilárd anyagokat illeti, a kereskedelmi forgalomban használatos és olyan belső boritékok után, melyek ugy a nagyban, mint a kicsinyben való árusitással az áruval együtt adatnak el, tara levonásának szintén nincs helye.
A csomagolásnál használatos oly anyagok, melyek a belső burkolatokon felül még arra szolgálnak, hogy az árut megóvják (mint: szalma, szalmaboritékok, széna, fagyapot [facsepű], fürészpor stb.) az áru tiszta súlyába be nem számittatnak.
Ugyanez áll a nehéz betétekre, mint: hengerekre, kábeldobokra stb., melyek az árunak a szállitás közben való biztositására szolgálnak, és melyek belső burkolatoknak nem tekintetnek.
A szerb királyi kormány a találmányi szabadalmak tárgyában a legrövidebb idő alatt a nemzetközi forgalomban e részben elfogadott elveknek megfelelő törvényjavaslatot fog a szerb kamara elé terjeszteni, és törekedni fog annak elfogadását kieszközölni.
A mi a XVII. czikk első és második bekezdésében emlitett esetekben való választott-birósági eljárást illeti, Ausztria Magyarország és Szerbia a következőkre nézve állapodtak meg:
Az első választott birósági esetnél a választott biróság székhelye a panaszolt szerződő fél területein lesz, a második esetben a másik fél területein, és igy tovább váltakozva a szerződő felek mindegyikének területein. Az a fél, a melynek területein a választott biróság működik, kijelöli a székhelyet; ez tartozik a biróság működéséhez szükséges helyiségeket, irodai- és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. A választott biróság élén az elnök áll. A biróság szótöbbséggel határoz.
A szerződő felek minden egyes esetben vagy egyszer s mindenkorra fognak megegyezni a biróság ügyrendjére nézve. Ily megegyezés hiányában az ügyrendet maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha egyik félnek sincs ez ellen kifogása. Ez esetben az előző bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni.
A választott biróság előtti megjelenésre szóló idézések kézbesitése és ezen biróságtól származó megkereső levelek tekintetében mindegyik szerződő fél hatóságai, a választott biróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésére, ugyanoly módon fognak jogsegélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkeresésére.
Jelen törvénykönyv, mely külön megerősités nélkül a szerződő felek részéről jóváhagyottnak és megerősitettnek fog tekintetni, azon puszta tény folytán, hogy magának a szerződésnek, melyhez tartozik, megerősitő okiratai ki lettek cserélve, két példányban állittatott ki.
Kelt Belgrádban, 1910. évi julius hó 14/27-én. *
[Aláírások]
Szerbiával való állat- és állati nyerstermék forgalmunkat az 1882. évtől kezdve egyrészt az 1882. évi XXX. törvénycikkbe, másrészt az 1893. évi XXXI. törvénycikkbe iktatott állategészségügyi egyezmények szabályozták. Mint a kereskedelmi szerződésekkel teljesen azonos irányu nemzetközi megállapodások, ezek az egyezmények is a majdnem teljesen szabad forgalom elvén alapultak s mi sem bizonyithatja jobban, hogy a magyar kormánynak - ha olykor-olykor érvényesitették is a forgalom korlátozására nézve fennálló jogukat - az egyezményt a megállapodás szellemében kezelték, mit az a jelentőségteljes számcsoport is igazol, mely szerint csak 1893-tól kezdve 1905-ig Magyarországba és Ausztriába behozatalra került Szerbiából: szarvasmarha 164.239,746 K értéken és sertés 143.055,375 K értékben.
Ezt a nagy behozatalt természetesen az is előmozditotta, hogy egyrészt a régi szerződésekben fennállott u. n. külön határforgalmi kedvezmények jóformán csak minimális vámterhet jelentettek Szerbia állatbehozatalára nézve, másrészt pedig, hogy Szerbia a keleti államok közül majdnem teljesen monopoliumot élvezett piaczainkon.
Mint a jelen indokolás általános részében már ismertettük, a magyar kormány méltányolván a magyar gazdaközösségnek azt a jogos kivánságát, hogy a határszéli külön kedvezmények czimén eddig élvezett rendkivüli nagy könnyitéseket az állatforgalomtól is meg kell vonni: az uj szerb szerződésből ezek a régi megállapodások nyomtalanul eltüntek.
Egy pillantás a fentebb felsorolt számcsoportra mindennél jobban megokolja, hogy mily nehézségekkel kellett küzdenie a kormánynak, hogy ezt a kivánságot megvalósithassa. De ha tekintetbe vesszük azt az eredményt, hogy Szerbiának a jövőben hozzánk irányuló állat- és állati termékekben való forgalma nem csupán vámügyileg, de állategészség-rendőrileg is oly irányban nyert szabályozást, mely a multakkal jóvformán semmi hasonlóságot nem mutat: még világosabb azoknak a feladatoknak a nehézsége, melyet a kormánynak le kellett győznie.
Az 1902. évi németbirodalmi átalános vámtarifa és a németbirodalmi közgazdasági politika számunkra is megjelölte azt az utat, melyen - legnagyobb külföldi piaczunk óriási felvevő képességét és igényeit tekintve - haladnunk kell. Állategészség-rendőri tekintetben ez arra intett bennünket, hogy állatállományunk egészségének biztonságát az eddigieknél is hatásosabb módon kell védelmeznünk ugy a saját területeinken felléphető állatbetegségek ellen, valamint a nemzetközi forgalomban is jóval nagyobb szigort kell alkalmaznunk a végből, hogy féltve őrzött állategészségügyünket idegen országokból való betegség-behurczolások semmiképen se veszélyeztessék.
A mezőgazdasági, állattenyésztési és állategészségügyi védelemnek feltétlenül legbiztosabb módja kétségtelenül az lett volna, ha Szerbiával szemben minden legkisebb konczessziót megtagadunk: vagyis teljesen szakitunk azzal az elvvel, hogy a kereskedelmi szerződések a do ut des alapján épültek fel. Nemzetközi kereskedelmi politikát kölcsönös engedmények nélkül folytatni azonban lehetetlen.
A nagy Németbirodalom, a honnét az uj vámpolitikai aera alatt a legmesszebb menő agrárvédelem indult ki, szakithatott-e ezzel az iránynyal? A velünk kötött állategészségügyi egyezmény s az orosz birodalomnak tett állategészség-rendőri és forgalmi engedmények azt tanusitják, hogy Németország sem vághatta el a régi fonalat, hanem egyrészt saját fogyasztóinak érdekeivel is számolnia kellett, másrészt az illető érdekcsoportok minden ellenkezése daczára bizonyos áldozatokat kellett hoznia, a melyeket még az ő hatalmas, világraszóló ipara és kereskedelme sem téveszthetett szem elől, ha a maga igényeit ki akarta elégiteni.
A mi helyzetünk Szerbiával szemben ugyanaz volt.
Nálunk is hatalmas tényezők várták érdekeik kielégitését az uj szerződéstől. Az állattenyésztők és mezőgazdák teljes joggal féltették állatállományuk sorsát, egészségügyét, értékét; a magyar kereskedelem és ipar számolt ugyan azzal a nagy valószinüséggel, hogy a multakhoz képest rendkivül védvámos jelleget öltött szerb autonom tarifa hatása igen kedvezőtlenül fogja befolyásolni odairányuló kivitelét, de mégis reménylette, hogy ha Szerbia állatforgalmi téren nyilvánuló igényeit valamely formában kielégithetjük, a régi kereskedelmi összeköttetések még sem szakadnak meg egészen; és végül a fogyasztók ezrei is jogosan formálhattak igényt arra, hogy akkor, midőn a megélhetés minden vonalon tagadhatatlanul megdrágult: az uj szerb szerződés talán némi enyhülést fog számukra nyujtani a mindennapi élet szükségleteinek beszerzése körül.
E három jelentékeny és általános közgazdasági szempontból egyaránt jogos követelmény között a helyes középutat megtalálni: igen nehéz feladat volt. Annál nehezebb, mert egy negyedik tényezőnek, magának Szerbiának, ellenállásával is számolnunk kellett.
Az igen természetes, hogy ugy, miként a mindennapi életben, a nemzetközi szerződések kötésekor sem képzelhető el oly jogviszony létesülése, melyben az egyik szerződőfél csak szolgáltatásokat nyujt, a másik pedig csak a hasznot élvezi. Mennyivel inkább számot kellett vetni ezzel a jogelvvel Szerbiával szemben, mikor egyrészt egy teljesen független állammal és pedig oly állammal kellett megalkudnunk, mely ezelőtt majdnem korlátlan szabadságot élvezett piaczainkon is.
Még ha egyáltalán lehetséges lett volna is kereskedelmi szerződést kötnünk oly alapon, mely Szerbiának mitsem nyujt, hanem tőle csak áldozatokat fogad el egy nagy és feladatának magaslatán álló állam, mint Magyarország, politikai tekintetekből sem vehetett volna részt a szerződő államok oly irányu tanácskozásában, mely az egyik fél teljes legyőzését, hogy ugy mondjuk megalázását tüzte volna ki czélul. Ez nem a kereskedelmi szerződés, hanem a vámháboru politikája lett volna.
Mindazonáltal tekintsük meg közelebbről a létesitett uj megállapodást és vonjunk rövid párhuzamot a multakkal; vajon kiemelkednek-e ebből a párhuzamból azok a momentumok, melyek a mellett szólnak, hogy a kormány ezen a téren is hiven védelmébe vette a magyar mezőgazdasági érdekképviseleti szervek kivánságait.
Az állategészségügyi egyezmény helyébe egy a közös külügyminiszter ur által a szerb kir. kormány tárgyaló megbizottaihoz intézett, de a törvényhozás által való beczikkelyezést nem igénylő „Jegyzék” lépett. E „Jegyzék” szerint a magyar kormány is fenntartja azt a jogát, hogy állatokkal, állati nyersanyagokkal, illetve állati termékekkel való forgalom a szerződő felek területei között a fent emlitett szerződés tartama alatt a belföldi törvények értelmében fog kezeltetni.
Magyarország és Ausztria kormányai azonban az autonom törvényekből folyó azzal a jogukkal, hogy az állatokkal, az állati nyersanyagokkal és állati termékekkel való forgalmat megtilthassák vagy korlátozhassák, élni fognak ugyan, azonban csak abban a mértékben, a melyben azt a fennforgó állategészség-rendőri szempontok szükségessé teszik.
A régi állategészségügyi egyezmény helyébe tehát mindössze egy oly elvi alapból kiinduló „Jegyzék” lépett, mely a magyar kormánynak szabad kezet biztosit a Szerbiából származó proveniencziákkal szemben s ezt a szabadságot csak annyiban tartottuk korlátozandónak, a mennyiben az gazdasági érdekeink szempontjából aggálytalannak látszott.
A nagy elvi különbséget, mely a mult és a jövő között fennforog, élénken bizonyitják továbbá a következő tények.
A régi egyezmény ideje alatt Szerbiából állatok, állati nyerstermények és ragályfogó tárgyak az előirt bizonyitványokkal és a kijelölt belépő állomásokon át minden mennyiségbeli korlátozás nélkül behozhatók és átvihetők voltak.
Az az állandó korlátozás, hogy Szerbiából szarvasmarhát közvetlenül csak Budapestre az állatvásártérnek külön e czélra szolgált veszteglő telepére, sertést pedig, a melyre nézve 120 kilogramm minimális élősuly volt megállapitva, közvetlenül csak a budapest-kőbányai sertéspiacz veszteglőjébe lehetett behozni, általában csak a szarvasmarha-, juh- és sertésbehozatalra terjedt ki.
A szarvasmarha és juh azonban 4 napi, a sertések pedig a borsóka vizsgálattal kapcsolatos 8 napi veszteglés után, - a melynek tartama alatt a szerb sertések létszáma a 7000 darabot meg nem haladhatta a veszteglőben, - a belföldi állatokkal egyenlő állategészség-rendőri kezelésben voltak részesitendők és ennek folytán korlátlanul kerülhettek szabad forgalomba. Ragadós állatbetegség fennállása miatt a behozatal megtiltásának vagy korlátozásának joga csakis a keleti marhavész fellépésének esetére volt szoritva, azonban az ilyen tilalomnak vagy megszoritásnak is hatályon kivül kellett lépnie 40 nappal a betegség megszünte után. A ragadós tüdőlob fennállása miatt a szarvasmarha behozatalát csak az illető szerbiai kerületből lehetett megtiltania, de ilyenkor is a többi kerületekből a behozatalt csak az illető közvágóhidakra, közvetlenül leendő levágásra, lehetett korlátozni. Egyébként pedig a tilalom vagy korlátozás és vényesitése ragadós állatbetegség behurczolásának esetére területi és közelebbi időbeli megszoritás nélkül biztositva volt. Ilyen behurczolás esetén azonban a rendeltetési helyen a tulajdonos kérelmére meg kellett engedni az állatok azonnali levágás utján való értékesitését, a mennyiben a betegség természete ezt ki nem zárta s e tekintetben is egyenlő elbánásban kellett részesiteni a szerbiai állatokat a belföldi állatokkal.
Most, kivéve az egypatás állatok és az élő baromfi bizonyos határozottan megállapitott feltételek mellett való behozatalát, élő állatok behozatala és átvitele egyáltalán tilos. Hogy ez a tény értékében kifejezve mily nagy horderejü reánk nézve, arról szinte felesleges kimeritőbben nyilatkozni.
De még igy is felmerülhet az a kérdés, hogy vajjon azok az állategészségügyi szempontok, melyekre gazdaközösségünk teljes joggal oly nagy sulyt helyezett, érvényesültek-e multakhoz képest? Teskintsük meg tehát, mily biztositékokat nyertünk a fentiekhez képest a Szerbiában előforduló állatbetegségek behurczolásának megakadályozása czéljából az uj megállapodások keretében?
Mig a régi állategészségügyi egyezményben, mint fentebb emlitve volt, a behozatal megtiltásának vagy korlátozásának joga csakis a keleti marhavész fellépésének esetére volt szoritva, addig az uj állatforgalmi határozmányok szerint állategészségügyünket ugyszólván körülbástyáztuk a védelmi (megelőző és megtorló) intézkedések egész sorozatával. Igy:
1. A keleti marhavésznek Szerbiában való fellépése - ha ezen betegségnek csak egyetlen szórványos esete fordulna it ott elő, a leölt állapotban való állatbehozatalt is azonnal felfüggeszti.
De jogunk van a husformában engedélyezett állatbehozatalt tilalmazni ezenkivül még
2. abban az esetben is - bár ennek lehetőségét szinte kizártnak kell tekintenünk - ha Szerbiából valamely ragadós betegség behurczoltatott volna; valamint
3. végül akkor is - és ebben foglaltatik érdekeink védelme javára a legmesszebbmenő biztositék, t. i. autonomiánknak korlátlan fenntartása - ha más valamely veszélyes állatbetegségnek Szerbiában való nagyobb mérvü uralgása észleltetnék.
Annak elbirálása, hogy mennyiben tekinthető valamely állatbetegség fellépése ilyen mértékben veszélyesnek, kizárólag a mi egyoldalu mérlegelésünknek és döntésünknek lévén fenntartva, méltán állithatjuk, hogy a legmesszebbmenő mértékben biztositottuk magunknak a betegségbehurczolások veszélye ellen való védekezés minden eszközét.
Megnyugvással konstatálhatjuk tehát, hogy a fentiekben kivonatosan ismertetett rendelkezések legfontosabb gazdasági és állategészségügyi érdekeinek mindazt a védelmet teljes mértékben biztositják, a melyre ezek a kétségkivül fontos érdekek joggal igényt tarthatnak.
Ennél messzebbmenő, tehát az abszolut elzárkózás politikájához való merev ragaszkodás - a nélkül, hogy ez által a fentjelzett érdekeket tényleg fokozottabb mértékben szolgáltuk volna - gazdasági életünk összességének egyéb vonatkozásaiban való oly mérvü érdekcsorbitásával járt volna, hogy azért az ezen érdekek összességének gondozására hivatott kormány a felelősséget nem vállalhatta volna el.
Az olvasztott zsirt és faggyut, a gyárilag mosott gyapjut s a száraz vagy sózott beleket a régi egyezmény idején belépő állomási ellenőrzés nélkül is be kellett bocsátani; jövőben ezek a nyersanyagok csak belépő állomási ellenőrző vizsgálat után hozhatók be.
Ez előtt az állatokat az előirt eljárás mellett legeltetés végett be kellett bocsátani és visszahajtásuk a származási helyre általában csak az azonosságok megállapitásához volt kötve; most ez a kedvezmény teljesen meg fog szünni. A multban a határszéli forgalomban belépő állomási vizsgálat nélkül lehetett szerbiai községi bizonyitványnyal vámmentesen behozni 4 kg. sulyt meg nem haladó friss husküldeményeket; jövőben ezek a küldemények is csak a belépő állomáson át bocsáthatók be.
A régi állategészségügyi egyezmény kifejezetten nem terjedt ki a baromfira, de mert az élő baromfi is az „állatok” fogalom-körébe tartozik, a baromfi behozatala és átvitele épen csak belépő-állomási vizsgálathoz volt tényleg kötve. Az állatforgalmi határozmányok a baromfibehozatalt csak a fogyasztási piaczokra vagy hizlalókba engedik meg. A friss hus (leölt állatok) mint állati nyerstermény, régen az előirt bizonyitványnyal és a belépő állomásokon át szintén korlátlan mennyiségben volt behozható és átvihető; most azonban, a kontingentált állatok friss husának és a 15 kilométernyi övön belüli határforgalomban számbajövő friss husnak behozatalán felül, Szerbiával szemben egyáltalán semmi kötelezettséget nem vállaltunk a friss hus bebocsátása iránt, sem - autonom vámtarifánk rovására - vámügyileg, sem állategészségrendőrileg.
A kormány abban a nézetben van, hogy még abban az esetben is, ha az élő szarvasmarha és sertés bebocsátása megengedtetett volna, az a zárlati jog, melyet az uj határozmányokban biztositanunk sikerült, elegendő védelmet nyujtott volna állatállományunknak az állatbetegségek behurczolásától leendő megvédelmezésére.
A hosszu és nehéz, több izben megszakitott tárgyalások alatt azonban sikerült a szerb kormányt meggyőznünk arról, hogy az európaszerte tápot nyert mezőgazdasági érdekek védelmének hatása alatt velünk is csak a lehetőség határain belül folytathat alkudozást, mert a multakhoz való merev ragaszkodás czéltalan és eredménytelen küzdelem lett volna. És miként azok a tapasztalatok, melyeket általános közgazdasági szempontokból Szerbiával szemben mi tettünk a szerződésen kivüli állapot tartama alatt, bennünket meggyőztek arról, hogy a kereskedelempolitikai összeköttetés hiánya oly kétélü fegyver, mely végső elemzésében két szerződő fél közgazdasági életének összes ágazatát jobban sujtja, mint egy, a két fél érdekét nem is mindenben kielégitő kereskedelmi szerződés, - épen ugy Szerbia is levonta magára nézve azokat a következtetéseket, melyeket a szerződésen kivüli állapot tartama alatt kivitelének fejlesztése érdekében tett kisérletei közben szerzett, a melyek számára azt a biztositékot szolgáltatták, hogy a mi piaczainkról egyelőre és egykönnyen még sem mondhat le.
Jórészt ebben a körülményben rejlik annak magyarázata, hogy egyfelől mi sem zárkózhattunk el oly engedmények tételétől és oly áldozatok meghozatalától, melyek hiányában közgazdasági életünk tagadhatatlanul sok károsodást lett volna kénytelen elviselni, másfelől pedig annak az indoka, hogy Szerbia az élőállatok behozatalainak és átvitelének további lehetőségéről lemondott.
A létrejött megállapodásban mindenekelőtt arról kellett gondoskodnunk, hogy az annakelőtte, a mennyiség szempontjából korlátlannak mondható behozatali lehetőség helyett a jövőben Szerbiából behozható élő szarvasmarha és sertés számszerü mennyiségét egy aránylag alacsonyan megszabott maximális kontingens kikötésével megfelelően korlátozzuk. Az uj megállapodás e tekintetben is megfelelő intézkedéseket tartalmaz. Korlátozza ugyanis a Szerbiából évenkint behozható állatok számszerü mennyiségét és pedig korlátozza oly összegben, mely az utóbbi évek behozatali mennyiségének felét is alig éri el. Volt ugyanis a Szerbiából származó évi szarvarmarha behozatal az utóbbi 4 év átlagában 71,000 darab; ezzel szemben a Szerbiának most engedélyezett behozatali kontingens 35,000 darabban lett megállapitva.
A sertésbehozatal átlaga 137,160 darabot tett (nem véve számitásba a 90-es évek első felének egyes éveiben 200,000, sőt 250,000 darabot is meghaladó nagy import-számokat); ezzel szemben a sertésbehozatali kontingens maximuma gyanánt évi 70,000 darab lett engedélyezve.
Mint látható: mindkét szám majdnem pontosan csak 50%-a az utóbbi évek tényleges behozatali mennyiségének. Alig tehető tehát az a szemrehányás, hogy a kontingens tulságosan bőkezüzen volna megszabva.
A multakhoz képest tehát az élő szarvasmarhák és sertések behozatalát csakis ezeknek az állatoknak leölt állapotban, hus alakjában való behozatala váltotta fel.
Mindamellett, hogy az bizonyitásra alig szorul, miszerint a friss hus behozatala távolról sem rejt magában olyan veszélyeket, mint az élő állatok importja, az uj megállapodások mégis messzemenő óvatossági rendszabályokkal szigoritják az állatok levágásának és a nyert husmennyiség bebocsátásának feltételeit is.
Ezeket a feltételeket a „Jegyzék” IV. pontja tartalmazza. Mivel azonban a szerb kormánynyal szemben azt is meg kellett állapitanunk, hogy a Szerbia területén levágás alá kerülő állatok vámügyi, továbbá élő állapotban való állategészségügyi és leölt állapotban való közegészségügyi megvizsgálására kétségtelen jog biztosittassék számunkra; az állatforgalmi „Jegyzék”-en kivül még külön részletes utasitásban egyezményileg megállapitottuk azokat a feltételeket is, a melyek az állatok elvámolása, levágása és vizsgálata körül követendők lesznek.
Ezt a szolgálatot kizárólag a magyar állam szakközegei fogják Szerbia területén ellátni.
A kiadandó rendelet részletesen megállapitja a pénzügyi és állategészségügyi közegek összes teendőit és jogait; kimeritő utasitást ad nekik arra nézve, hogy mily feltételek mellett bocsáthatják levágásra az állatokat a szerb területen már meglevő, vagy a jövőben felállitandó s a szükséges állategészségrendőri berendezésekkel ellátandó vágóhidakra. Az utasitás intézkedik továbbá, hogy mily ellenőrzési és fertőtlenitési intézkedéseket kell foganatba venni egyrészt a csempészet, másrészt az állati betegségek behurczolásának a vágóhidakra leendő megakadályozása végett. Az állatkontingensek nyilvántartása iránt kimeritően intézkedik, meghatárolván azt, a midőn a kontingensből való leirásnak, van helye. Körülményes szabályokat tartalmaz arra nézve, mily jogokat gyakorolhatnak közegeink a friss állapotban szállitás alá kerülő, valamint a hűtőházakból kivett és hütött állapotban elszállitandó hussal szemben. Röviden összefoglalva a 21 §-ból álló szabályzat már az uj megállapodások életbelépésének kezdetén abba a helyzetbe fogja juttatni az ellenőrzési szolgálatra hivatott közegeinket, hogy nem elhamarkodva, hanem feladatuk magaslatán állva, de nem ellenséges indulattal, hanem a magyar államnak tulajdonképen egy idegen állam területén müködő közegeihez méltóan végezzék azt a szakszerü müködést, melyet az államkincstár pénzügyi és a magyar állattenyésztés és állategészségügy követelményei támasztanak velük szemben. Hogy egyébként állategészségügyi közegeinek a levágás alá kerülő állatokat ugy élő állapotban, valamint a vágatási termékeket husvizsgálati szempontból is a megkivántató szakértelemmel tehessék vizsgálatuk tárgyává: a kormány arról is gondoskodott, hogy a szerb vágóhidakon a legkiválóbb szakértők nyerjenek alkalmazást, kik épen e végből már huzamosabb idő óta gyakorlati kiképzésben részesültek.
Végül párhuzamot vonva a multakkal abban a tekintetben is, hogy mily különbség van a Szerbiából a régi egyezmény tartama alatt behozott élő állatok és az uj megállapodás szerint behozható friss hus forgalmának a magyar szent korona országainak területén belül biztositott forgalma között: joggal állithatjuk, hogy az uj határozmányok érdekeinket ebben a tekintetben is sokkal inkább szem előtt tartják.
Régen, mint már emlitve volt, a szerbiai származásu állatok bizonyos veszteglési idő eltelte után majdnem korlátlanul szabad forgalomba kerülhettek Magyarország és Ausztria területein. Az uj megállapodás szerint, a behozatalra kerülő állatkontingensből nyers hus egyelőre csak 22 városba szállitható el a magyar birodalom területén. Ezek a városok: Budapest, Szeged, Temesvár, Arad, Fehértemplom, Versecz, Pancsova, Temeskubin, Ujvidék, Szabadka, Pécs, Pozsony, Komárom, Győr, Fiume, Kassa, Zimony, Eszék, Zágráb, Karlócza, Mitrovicza és Varasd. Ha tekintetbe veszszük, hogy e 22 város lélekszáma mintegy 1,500.000 főt tesz ki, valamint azt, hogy egy szerbiai ökör tiszta hussulya (aránylag magasan becsülve) 250 kgr., ugy abban az esetben, ha az évi szarvasmarha behozatali kontingens 50%-át (17,500 db.) ugy tekintenők, mint Magyarországnak a szerb szarvasmarha kontingensben való részesedését, a 22 város egy-egy lakójára évenkint és fejenkint nem egészen 3 kgr. szerb szarvasmarha husfogyasztás jut. (Naponkint 8 gramm.) Az évi 70,000 darabból álló sertéskontingens felét (35.000 drb) pedig (ha csupa 160 kgr-os szerb sertést veszünk számitásba, melynek darabonkinti hushozama 128 kgr.) kilogrammokra átszámitva, azt az eredményt nyerjük, hogy a felsorolt 22 város egy-egy lakójára fejenkint és évenkint körülbelül 3 kgr. szerb sertéshus fogyasztás esik. (Naponkint 8 gramm.)
Ezek a számok temészetszerüleg csak nagyon megközelitők, mituán azt a gyakorlati élet s a kereskedelem fogja megállapitani, hogy a szerbiai állatkontingens az egyes városok, valamint Magyarország és Ausztria fogyasztóközönsége között miképen fog megoszlani; azonban arra nézve mindenesetre tájékoztatást nyujthatnak, hogy az állatkontingens mérvét akként állapitottuk meg, hogy abból Magyarország gazdaközösségének állatértékesitési viszonyaira imminens veszély nem származhatik.
Ezek után áttérek az állatforgalmi „Jegyzék” egyes pontjainak részletes indokolására.
Az I. pont szerint: A Szerbiából származó konzervált élelmi czikkek légmentesen elzárt szelenczékben, gyárilag mosott gyapju, száritott és sózott belek, olvasztott faggyu és olvasztott disznózsir, végül tojás, turó, sajt és vaj behozatala és átvitele állategészségrendőri okokból nem esik korlátozás alá. A felsorolt czikkek mind olyan áruk, a melyek állategészségügyi tekintetben ugyszólván egészen veszélytelenek.
A II. pont a nem gyárilag mosott vagy egyáltalában mosatlan gyapju, száraz szarvak, csontok, körmök, bőrök, szarvasmarha- és kecskeszőr s disznósörte, valamint az olvasztatlan fagygyu behozatalát szabályozza. E pont szerint, a mig a származási országban a keleti marhavész elő nem fordul és ha igazoltatik, hogy ezek az állati nyersanyagok egészséges állatokból valók és hogy a származási község vészmentes, az emlitett termékek behozatala nem esik korlátozás alá.
A III. pont értelmében: a sózott bőrök gyári feldolgozás czéljából az elkészitett hus saját szabályzatainkhoz képest, az egypatás állatok és végül a baromfi (utóbbi fogyasztási piaczokra vagy hizlalás czéljából a külön kijelölt telepekre) behozhatók; a behozatalnál azonban igazolni kell, hogy az egypatás állatok és baromfi egészségesek, illetve, hogy az állati nyersanyagok és termékek egészséges állatokból valók, ugyszintén, hogy a származási község mentes az adott esetben tekintetbe jövő ragadós állatbetegségektől. Ezenfelül igazolni kell az egypatás állatokra nézve a származási község és a vele határos községek 40 napos vészmentességét, az élő baromfira nézve pedig azt, hogy a származási község 14 nap óta mentes ragadós baromfibetegségektől. Az imént emlitett állatok a belépő állomáson különleges vizsgálat alá esnek; ha az élő baromfi-szállitmányban a rendeltetési helyen állapittatik meg ragadós betegség, a szállitmány a fél veszélyére haladéktalanul leölethető. Az emlitett állatok, állati nyersanyagok és termékek behozatala nemcsak akkor tiltható meg vagy korlátozható, ha Szerbiában a keleti marhavész fellép, hanem akkor is, ha ott olyan más ragadós állatbetegség veszélyes mértékben fordul elő, a mely ilyen állatok, illetve állati nyerstermények utján átvihető.
A IV. pont (mely a „Jegyzék” legfontosabb része) a Szerbiával szemben magunknak biztositott zárlat elrendelési jogunkat a kontingentált állatbehozatallal való viszonylatban részletesen körülirja.
E szerint, a mig Szerbia a keleti marhavésztől mentes és a mig ott egyéb ragadós állatbetegségek fenyegető mérvben nem uralkodnak, illetve, a mig onnan valamely ragadós állatbetegség területeinkre való behurczolásának esete be nem következett, vészmentes községekből szerbiai származásu egészséges szarvasmarháknak és sertéseknek behozatala a következő feltételek melett meg van engedve. Igazolni kell az illatok szerbiai származását és egészséges állapotát, ugyszintén a származási községnek az illető állatfajra nézve vészmentességét. Az állatokat a szerb területen közvetlenül Magyarország határa mellett fekvő, kellően berendezett és külön a czélra kijelölt közvágóhidakra kell vinni és ott, ha a kirendelt magyar királyi és szerb királyi állatorvosok által teljesitendő vizsgálat során gyanutlanoknak találtatnak, haladéktalanul le kell vágatni. Ha az állatoknak leölt állapotban is eszközlendő állatorvosi vizsgálata szintén kedvező eredményü, a hust a vágóhidról csakis friss állapotban szabad és pedig közvetlenül a kijelölt nagyobb fogyasztási helyekre behozni, a hol a hus a hatályban levő egészségügyi szabályok szerint kezelendő. Az ilyen állatoknak elvámolása a mondott vágóhidakon a levágás előtt történik; azonban ilyen módon évenkint legfeljebb 35 ezer darab szarvasmarha és 70 ezer darab sertés hozható be.
Az V. pont külön indokolást nem igényel.
A VI. pont szerint a nemgyárilag mosott vagy az egyáltalán mostalan gyapju, továbbá a száraz csontok, szarvak, körmök, bőrök, szarvasmarha és kecskeszőr s disznósörte, olvasztatlan faggyu, friss hus ólomzárolt vasuti kocsikban, ugyszintén az elkészitett hus és a leölt baromfi átvitele meg van engedve, mindaddig, a mig Szerbiában a keleti marhavész elő nem fordul; azonban igazolni kell, hogy ezek az állati nyersanyagok egészséges állatokból valók.
A VII. pontban kimondatott, hogy a sózott bőrök, élő baromfi és egypatás állatok átvitele csak keleti marhavész miatt vagy abban az esetben tilalmazható vagy korlátozható, ha más olyan állatbetegség fenyegető mértékben lépne fel, a mely az imént emlitett állatok vagy a sózott bőrök utján átvihető; mindazonáltal ezekben az esetekben is igazolni kell, hogy az állatok egészségesek, illetve, hogy a sózott bőrök egészséges állatoktól valók továbbá, hogy a származási község az illető árura való vonatkozásban vészmentes.
A VIII. pont elejét kivánja venni az átviteli szállitmányokból a mi területeinket érhető különböző nehézségeknek, arra az esetre, ha a rendeltetési állam a szerbiai származású szállitmány belépését nem engedné meg.
A IX. és X. pontok szerint, a behozatal és átvitel kivétel nélkül csakis a kijelölt m. kir. belépő állomásokon át történhetik, a hol a betegnek vagy gyanusnak vagy pedig a megállapitott egyéb feltételeknek meg nem felelő szállitmányok visszautasithatók.
Egyébként pedig ugy a IX. pontban, valamint a X. pontban foglalt rendelkezésekhez hozzá kell füznünk még azt is, hogy a belépő állomásoknak az a feladata, mely a multakban az élő állat-forgalom lebonyolitásában oly rendkivül fontos volt, jövőre az élő állatok közül csak az egypatás állatok és az élő baromfi vizsgálatára fog szoritkozni. Mindazonáltal a kormány kötelességének fogja ismerni, hogy az igy is rendkivül felelősségteljes belépő állomási szolgálatot teljes szigorral végeztesse és ugy a végrehajtási rendelet keretében, valamint egyébként is minden intézkedést megtett arra nézve, hogy állatbetegségek behurczolása még az uj határozmányok által megszoritott szerbiai behozatal mellett se legyen lehetséges.
Az állatforgalmi határozmányokkal kapcsolatos intézkedést képez még a 15 kilométernyi övön belül lakó határszéli lakosság érdekében tett az az engedmény, mely szerint friss hus négy kilogramm vagy kisebb mennyiségben, továbbá élő szárnyasok és pedig: legfölebb egy darab pulyka, két darab kacsa, tyukfélékből négy darab, valamint libák - ez utóbbiak korlátlan mennyiségben - mindezek az állatforgalomra kijelölt m. kir. belépő állomásokon át, az állategészségrendőri szempontokból előirt feltételek és ellenőrzés mellett és a mennyiben az emlitett mennyiségek a határszéli lakosok részére nem postán hozatnak be, vámmentesen lesznek behozhatók.
A multakhoz képest ez a megállapodás is jelentékenyen szigorittatott. Mig ugyanis a régi szerződés fennállása idején a 4 kgr. friss hus behozatala állategészségrendőri ellenőrzés tárgyát nem képezte, a baromfi pedig általában vámmentességet élvezett és behozatala a határforgalomban hasonlóképen semmi állategészségrendőri felügyelet alatt nem állott: a jövőben a behoztal csakis belépő állomáson keresztül történhetik. Ezenkivül fenntartottuk azt a jogunkat is, hogy bárminő visszaélés esetén - hat havi előzetes felmondás mellett - ezeket a kedvezményeket beszüntethetjük.
A szerb kormány tárgyaló megbizottaitól az itt részletesen felsorolt megállapodásokon kivül is több oly jelentékeny biztositékot nyertünk, melyeknek a végrehajtás során fogunk érvényt szerezni. Ezek a kiegészitő és értelmező kijelentések a jelen nyomtatvány II. sz. Függelékében közölt „Parafálási Jegyzőkönyv” D) részében foglaltatnak.
Az imént emlitett jegyzőkönyvben - habár Szerbiába való állatkivitelünk természetszerüleg jelentéktelen is, - nem mulasztottuk el, hogy biztositékokat ne szerezzünk állatkivitelünk legfontosabb czikke, a magyar lókivitel zavartalan lebonyolithatása érdekében.
Midőn a magyar kormány a Szerbiával létesitett állatforgalmi megállapodások lényegét és indokolását a magyar országgyülésnek teljes hüséggel és tárgyilagossággal kimeritően feltárta, azok elfogadását és méltatását a tisztelt képviselőház figyelébe ajánlja.
A kormány jól tudja, hogy a hazai közgazdasági érdekeltség valamennyi ágazatának összes érdekeit teljesen egyformán méltányoló szerződést nem volt lehetséges kötnie. Ez azonban természetes és érthető, mert minden emberi munka hiányos, a közérdek ezer igénye által sokszor joggal kifogásolható.
A kormány csakis azt tekinthette feladatának, hogy a különböző hazai közgazdasági körök követelményei között, a nehéz viszonyok daczára is, lehetőleg összhangot teremtsen. A lefolyt hosszas tárgyalások egész ideje alatt a kormány azonban hiven kitartott abban az irányban, mely, nézete szerint, alkalmas lesz arra, hogy a magyar gazdaközönség jogos kivánságához képest, az uj szerződés tartama alatt a magyar állattenyésztést és állategészségügyet Szerbiából veszélyek ne fenyegethessék.
Budapest, 1908. évi november 20-án.
Midőn az osztrák-magyar monarchia és Szerbia között a mai napon kötött vám- és kereskedelmi szerződést aláirni készülünk, van szerencsém becses tudomásukra hozni a következőket:
Ragadós állati betegségek berhurczolásának megakadályozása czéljából, az állatokkal és állati nyersanyagokkal, illetve állati termékekkel való forgalom a szerződő felek területei között, a fent emlitett szerződés tartama alatt, a belföldi törvények értelmében fog kezeltetni. Mind a mellett Ausztria és Magyarország kormányai az autonom törvényekből folyó azzal a jogukkal, hogy az állatokkal, állati nyersanyagokkal és állati termékekkel való forgalmat megtilthassák vagy korlátozhassák, csak abban a mértékben fognak élni, a melyben azt az állategészségrendőri szempontok szükségessé teszik és kijelentik, hogy a Szerbiából származó és alább felsorolt állatok, állati nyersanyagok és állati termékek behozatalát, illetve átvitelét az alábbi I-től X-ig terjedő pontokban foglalt feltételek mellett meg fogják engedni.
I. a) Légmentesen elzárt szelenczékben konzervált élelmi czikkek;
b) gyárilag mosott és zárt zsákokba csomagolt gyapju;
c) száritott és sózott belek, zárt ládákban vagy hordókban;
d) olvasztott faggyu és olvasztott disznózsir;
e) tojás, turó, sajt és vaj
behozatala és átvitele állategészségrendőri okokból nem fog semmiféle korlátozás alá esni.
II. a) Nem gyárilag mosott vagy egyáltalában mosatlan, de zárt zsákokba csomagolt gyapju;
b) szarvak, csontok, körmök, bőrök, szarvasmarha- és kecskeszőr s disznósörte, mindezek a czikkek száraz állapotban;
c) olvasztott faggyu hordókban vagy tömlőkben
behozhatók, ha a származási országban a keleti marhavész elő nem fordul, föltéve, hogy állami állatorvos által kiállitott bizonyitványnyal a belépő állomáson igazoltatik, hogy ezek az állati nyersanyagok egészséges állatokból származnak és hogy a származási községben az illető esetben veszélyesnek tekinthető, hivatalból kimutatandó ragadós betegségek egyike sem forog fenn.
III. a) Sózott bőröknek, gyártelepeken való haladéktalan feldolgozás czéljából;
b) elkészitett husnak, ha az elküldés közvetlenül a származási országból történik, az Ausztriában és Magyarországon érvényben levő vagy még kibocsátandó törvényhozási vagy közigazgatási szabályzatok értelmében;
c) egypatás állatoknak;
d) baromfinak fogyasztási piaczokra vagy hizlalás végett, megfelelően berendezett és e végből külön kijelölt, állategészségrendőri felügyelet alatt álló telepekre
való behozatal csak a keleti marhavész miatt tiltható meg vagy korlátozható, avagy, ha más oly ragadós állati betegségek, melyekre a bejelentési kötelezettség kiterjed és melyek a behozatalra szánt állatokra, illetve az állati nyerstermékek utján átvihetők, fenyegető mértékben fordulnak elő.
A belépő állomáson azonban állami állatorvos bizonyitványával igazolni kell, hogy az állatok egészségesek, illetve, hogy az állati nyersanyagok és állati termékek egészséges állatokból valók és végül, hogy a származási községben semminemü, az illető esetben veszélylyel fenyegetőnek tekintendő, hivatalból kimutatandó olyan ragadós betegség nincs, melyet a szóban forgó állatok vagy állati termékek átvihetnének.
Az egypatás állatokra nézve ezenfelül azt is igazolni kell, hogy a származási község és a szomszédos községek az elszállitást megelőző 40 nap óta mentesek minden, az egypatás állatokra átvihető és hivatalból kimutatandó ragadós betegségtől. A baromfiszállitmányokhoz oly bizonyitványokat kell mellékelni, melyek igazolják, hogy a származási községben az elszállitást megelőző 14 nap óta semminemü ragadós baromfibetegség nem fordult elő.
Az emlitett állatok behozatalra való bocsátásához ezenfelül szükséges még az is, hogy egészséges voltukat a határ átlépésekor az ott működő hatósági állatorvos megállapitsa.
A rendeltetés helyén ragadós betegséggel fertőzötteknek talált élő baromfiszállitmányok a fél veszélyére haladéktalanul leölethetők.
IV. A mig Szerbia a keleti marhavésztől mentes és a mig ott egyéb, hivatalból kimutatandó veszedelmes járványok nem uralkodnak fenyegető mértékben, illetve a mig valamely ilyen járvány Szerbiából Ausztriába vagy Magyarországba be nem hurczoltatott, a vészmentes területekről szerbiai származásu egészséges szarvasmarhák és sertések az osztrák-magyar monarchia két államának területeire a következő feltételek alatt lesznek behozhatók:
a) Az állatoknak marhalevelekkel kell ellátva lenniök, a melyek annak az állami állatorvosi igazolását is tartalmazzák, hogy az állatok szerbiai származásuak és egészségesek. Ezen felül tanusitani kell, hogy a származási terület minden olyan hivatalból kimutatandó betegségtől mentes, mely az illető álatfajra átragadhat;
b) az állatokat a kellő berendezésekkel ellátott, szerb területen közvetlenül a határ mellett fekvő közvágóhidakra kell szállitani. Ugyanott ezeknek az állatoknak a levágás előtt és a levágás után, melyet a vágóhidra való behozatalt követőleg mielőbb foganatositani kell, a szerződő felek állatorvosai által meg kell vizsgáltatniok és gyanutlanoknak kell találtatniok;
c) ezeknek az állatoknak a husát a vágóhidról csakis friss állapotban az utólag megnevezendő nagyobb fogyasztási helyekre és pedig vagy ólomzárolt vasuti kocsikban közvetlenül, vagy hajókon ellenőrzés alatt a legközelebbi belépő állomásig és onnan közvetlenül, ólomzárolt vasuti kocsikban szabad behozni;
d) a behozott hus a rendeltetési helyen az ott érvényben levő vagy később kiadandó törvényes egészségügyi szabályzatok alá esik, a melyek az ott piaczra hozott belföldi husra nézve szintén érvényesek;
e) a levágott sertések szalonástul vagy szalonna nélkül, a szarvasmarhák pedig az illető fogyasztási helyeken megkivánt alakban hozhatók be;
f) az állatoknak a kereskedelmi szerződés B melléklete szerint foganatositandó elvámolása az illető vágóhidakon a levágás előtt fog történni;
g) az ilyen módon Szerbiából évenkint behozható szarvasmarhák és sertések összmennyisége 35,000, illetve 70,000 darabot meg nem haladhat.
V. A Szerbiából behozandó küldeményekre szóló bizonyitványokhoz, ha ezek nem a rendeltetési ország hivatalos nyelvén vannak kiállitva, állami állatorvos által hitelesitett ilyen nyelvü forditásokat kell mellékelni.
VI. a) A nem gyárilag mosott vagy az egyáltalában mosatlan, de zárt zsákokban csomagolt gyapju;
b) csontok, szarvak, körmök, bőrök, szarvasmarha- és kecskeszőr s disznósörte, mindezek a czikkek száraz állapotban;
c) olvasztatlan faggyu hordókban vagy tömlőkben;
d) friss hus ólomzárolt vasuti kocsikban, valamint elkészitett hus, ugyszintén leölt baromfi
átvihetők, ha a származási országban a keleti marhavész elő nem fordul, föltéve, hogy állami állatorvos által kiállitott bizonyitványnyal a belépő állomáson igazoltatik, hogy ezek az állati nyersanyagok egészséges állatokból valók.
Leölt baromfi átvitele az emlitett bizonyitvány előmutatása nélkül is szabad.
Azoknak a vasuti kocsiknak, melyekben friss hus átvitelre kerül, akként kell berendezve lenniök, hogy az Ausztria vagy Magyarország területein való átvitel közben a hűtő anyagot a szükséghez képest meg lehessen ujitani a nélkül, hogy e miatt a hust tartalmazó rekeszeket föl kellene nyitni.
VII. a) Sózott bőrök;
b) élő baromfi ólomzárolt vasuti kocsikban avagy ólomzár alá vett olyan ketreczekben, melyek akként vannak berendezve, hogy belőlük alom, takarmánymaradékok, avagy ürülékek ki ne hullhassanak;
c) egypatás állatok
átvitele csak keleti marhavész miatt vagy abban az esetben tiltható meg vagy korlátozható, ha más oly betegségek veszélyes mértékben lépnének föl, melyek hivatalból kimutatandók és melyek az itt szóban forgó állatokra vagy a sózott bőrök utján átvihetők.
A belépő állomáson azonban állami állatorvos bizonyitványával igazolni kell, hogy az állatok egészségesek, illetve, hogy a sózott bőrök egészséges állatoktól valók, továbbá, hogy a származási községben semminemü, hivatalból kimutatandó olyan ragadós betegség nincs, a melyet a szóban forgó állatok vagy a sózott bőrök átvihetnének.
Az emlitett állatok átvitelre való bocsátásához ezenfelül szükséges, hogy egészséges voltukat a határ átlépésekor az ott működő hatósági állatorvos megállapitsa.
VIII. Átvitel esetén, - ha a behozatalra bocsátás előfeltételei nem forognak fenn egyidejüleg - a határ átlépése csak abban az esetben engedhető meg, ha a belépő állomás illetékes közegei előtt a származási ország hatóságai által igazoltatik, hogy azon ország kormánya, a mely országba a szállitmánynak be kellene lépnie, ezt nem ellenzi. Ha ennek igazolása ellenére a küldemény a szomszédos ország vagy a rendeltetési ország határán visszautasittatnék, a szállitmány a hatályban levő osztrák vagy magyar állategészségrendőri szabályzatok szerint fog kezeltetni.
IX. A fent megnevezett állatok, állati nyersanyagok és állati termékek behozatala vagy átvitele a szükséges ellenőrzés foganatosithatása czéljából külön erre a czélra kijelölt határállomásokra korlátozható. Ezek az állomások a következők: Orsova, Belobreska, Báziás, Temeskubin, Zimony (Zemun), Klenak, Mitrovicza (Mitrovica) és Vardiste.
X. Olyan szállitmányok, melyek a belépő állomáson való vizsgálat alkalmával betegeknek vagy valamely ragadós betegségre gyanusaknak találtatnának, vagy a melyek a fentebbiekben megállapitott egyéb föltételeknek meg nem felelnének, visszautasithatók. A belépő állomáson működő állatorvos a visszautasitás okát a bizonyitványra feljegyezni és aláriásával igazolni tartozik. Az itt emlitett ellenőrzés mindenkor a behozó felek érdekeinek lehető kiméletével fog történni.
Fogadják stb.
Wien, 1908 márczius hó 14/1-én. *
[Aláírás]
Nagyméltóságod a mai napon kelt jegyzékével tudomásunkra méltóztatott hozni, hogy Ausztria Magyarország és Szerbia között az állatok, állati nyersanyagok és termékek forgalma a mai nap aláirt szerződés tartama alatt a belföldi törvények értelmében fog kezeltetni és hogy Ausztria és Magyarország kormányai az ezen jegyzékben felsorolt állatok, állati nyersanyagok és termékek bevitelét és átvitelét az ugyanott jelzett feltételek mellett meg fogják engedni.
Van szerencsénk Nagyméltóságod tudomására hozni, hogy ezen értesitését tudomásul vettük.
Fogadja stb.
Wien, 1908 márczius hó 14/1. *
[Aláírás]
Az alólirottak a mai napon egybegyültek, hogy az alább felsorolt okmányokat kézjegyükkel lássák el:
1. a kereskedelmi szerződést,
2. a szerződéshez tartozó A. és B. mellékleteket (szerződéses tarifák), valamint a C. mellékletet (a határszéli forgalom számára biztositott külön kedvezmények),
3. a zárjegyzőkönyvet,
4. az állatoknak és állati nyersanyagoknak, illetve állati termékeknek az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közti forgalmára vonatkozó jegyzékváltást.
A kézjegygyel való ellátás előtt az alólirottak a következő - részben már az ülési jegyzőkönyvekben foglalt megállapodásoknak is megfelelő - kijelentéseket tették.
1. A VI. Czikkhez. A szerb megbizottak kijelentik, hogy egészségügy-rendészeti vizsgálatok csak tárgyilagos okok fennforgása esetén fognak foganatosittatni és hogy az ily irányban történő felszólamlások esetén az okok kivángásra közöltetni fognak.
2. A VIII. Czikkhez. Szerb részről az a kijelentés tétetik, hogy a cognac, mely Ausztriában vagy Magyarországon pénzügyi közegek ellenőrzése mellett, kizárólag bornak lepárolása utján és lisztes anyagokból készült alkohol hozzátétele nélkül állittatott elő és előállitása óta állandóan hivatali ellenzár alatt raktároztatott, a Szerbiába való bevitele alkalmából részesedni fog az 1906. évi deczember 23-án, 1907. évi január 5-én kelt szerb-franczia szerződésben hasonnemü franczia cognac számára megállapitott minden kedvezményben, feltéve, hogy a cognac közvetlenül a főzdéből került kivitelre és a fenti körülmények fennforgása a belső szeszadó ellenőrzésével megbizott hivatalos közegek által kiállitott bizonyitványnyal igazoltatik.
3. A XII. Czikkhez. A szerb megbizottak kijelentik, hogy a belső állami fogyasztási adó (trosarina) csak az alább felsorolt czikkek után és a következő tételek szerint kerül ez idő szerint Szerbiában beszedésre:
1. Finomitott czukor 100 kg-kint 25.-. 2. Czukoráruk, Alva és egyéb czukorba rakott vagy édesitett eledelek és czukros sütemények 100 kg-kint 30.-. 3. Kávé 100 kg-kint 100.-. 4. Csokoládé és csokoládépótlók 100 kg-kint 50.-. 5. Kávépótlók 100 kg-king 31.-. 6. Rizs 100 kg-kint 20.-. 7. Étkezéshez való olaj 100 kg-kint 20.-. 8. Sózott, száritott vagy marinált halak 100 kg-kint 30.-. 9. Eledelek halból, rákból, csigából, kagylóból stb. főzve, sütve, piritva, marinálva vagy más módon étkezésre elkészitve 100 kg-kint 60.-. 10. Sajt: strahino, roquefort, gorgonzola, camembert, emmentali, trappista, brie, eidami, imperial stb. 100 kg-kint 100.-. 11. Sör hektoliterenkint 20.-. 12. Finom borok: pezsgő, cyprusi bor, malaga stb. 100 kg-kint 200.-. 13. Gyógyborok, gyógyszerrel keverve, mint például chinabor, pepsinbor, somatosebor, china laroche, vin nourri s efélék 100 kg-kint 100.-. 14. Cognac, rum, likőrök és egyéb édesitett vagy fűszerezett szesztartalmu italok 100 kg-kint 100.-. 15. Stearingyertyák, paraffingyertyák és hasonló anyagból készitett gyertyák 100 kg-kint 18.-. Ugyanezen tétel alá tartozik a gyertyagyártás nyersanyaga is 10 százalék veszteség levonás után. 16. Czitrom, narancs, gránátalma és olajbogyó 100 kg-kint 10.-. 17. Czédrátgyümölcs, mogyoró és szentjánoskenyér 100 kg-kint 15.-. 18. Gesztenye 100 kg-kint 5.-. 19. Füge 100 kg-kint 8.-. 20. Datolya és aszuszőlő 100 kg-kint 20.-. 21. Mandula 100 kg-kint 30.-. 22. Bors, szegfübors, isijot, majorán, babér, kömény és kápri 100 kg-kint 20.-. 23. Tarhonya, mararoni, fidelini, sago, kétszersült és efélék 100 kg-kint 15.-. 24. Eczeteszenczia 100 kg-kint 50.-. 25. Deszkák, léczek, lépcsők és pallók m3-kint 5.-. 26. Gerendák és czölöpök, bárddal megmunkálva m3-kint 5.-. 27. Gömbfa és rönkök m3-kint -.50. 28. Ablak- és kirakatüveg 100 kg-kint 4.-. 29. Vas- és aczéltartók és oszlopok, valamint egyéb épitőanyag 100 kg-kint 3.-. 30. Vizvezeték és egyéb csövek vasból 100 kg-kint 10.-. 31. Czement és hydraulikus mész 100 kg-kint 1.- dinár.
A trosarinának folyadékoknál való kiszámitásánál 100 liter 100 kg-nak vétetik.
Ha igazoltatik, hogy a behozott épületfa nem épitési czélokra, hanem asztalos munkára és egyéb czélokra fog felhasználtatni, trosarina nem vettetik ki.
A mennyiben a fenti jegyzékben oly czikkek foglaltatnak, melyek Ausztriában vagy Magyarországon előállittatnak vagy gyártatnak ugyan, de Szerbiában nem, az illető trosarina-tételek a jelen kereskedelmi szerződés tartamára meg vannak kötve.
4. A XIX. Czikkhez. A szerződő felek kijelentik, hogy a jelen kereskedelmi szerződés megerősitő okiratainak kicserélése napjától számitott 3 év tartama alatt az alább felsorolt egyezmények, illetve szerződések nem fognak felmondatni - és pedig:
a) az 1882. évi február hó 10., 22-én kötött * hajózási egyezmény;
b) az 1881. évi április hó 24-én, május hó 6-án kötött * consulsági egyezmény;
c) az 1881. évi április hó 24-én, május hó 6-án * a hagyatéki eljárás szabályozása, a gyámság és a gondnokság rendezése és a polgári állapotra vonatkozó okiratok kölcsönös közlése iránt kötött államszerződés;
d) az 1881. évi április hó 24-én, május hó 6-án * a polgári ügyekben kölcsönösen nyujtandó jogsegély iránt kötött államszerződés;
e) az 1881. évi április hó 24-én, május 6-án * a büntettesek kiadatása iránt kötött államszerződés.
A szerződő felek fenntartják maguknak azon jogot, hogy a három év letelte után az idézett egyezményeket, illetve szerződéseket, az illető egyezményekben, illetve szerződésekben magukban meghatározott lejárati időkre felmondhassák.
A szerződő felek megegyeztek abban, hogy az osztrák vagy magyar alattvalók Szerbiában és a szerb alattvalók Ausztriában vagy Magyarországon mindaddig nem szerezhetik meg az állampolgárságot, mig az illető saját ország állampolgári kötelékéből el nem bocsáttattak.
5. A zárjegyzőkönyvhöz. Az I. és II. czikkhez, 1. pont. Osztrák-magyar részről tett kijelentés: A hajózási társaságok által folytatott hajózási szolgálat alatt minden oly művelet értetik, mely a hajózás gyakorlásával és az áruforgalommal van kapcsolatban, ideértve a kikötőhelyeken való műveleteket is.
A 274-276. t. számokhoz. Pamutfonalaknak Ausztria-Magyarország és Szerbi közti kereskedelmi forgalmában szokásos 60 fonalas csomagokba való beosztása nem fog angol csomagok utánzásának minősittetni, ha a csomagolás ezen módja a csomagok boritékjára alkalmazott felirás által fel van tüntetve.
A 380. t. számhoz. Bőrkeztyük, finom prémmel bélelve vagy finom prémmel felszerelve a 388. 2. b) t. szám szerint, mint szücsáruk vámkezelendők.
A 429. és 656. t. számokhoz. Kocsik és számok még akkor is a 653-655. t. számok szerint vámkezeltetnek, ha egyes részeik hiányzanak. Ellenben egyes kocsi- és szánalkatrészek, bőrrel vagy szövetekkel bevonva vagy párnázva, a 435. szám alá soroztatnak: más alkatrészek, a 429. szám alatt fel nem sorolt anyagokkal kapcsolatban, a 656. szám szerint vámoltatnak el.
Az 551. t. számhoz. Ezen szám alá tartoznak a közönséges husvágó és husapritó kések, fával kapcsolatban is.
A 70. számhoz. Osztrák-magyar részről tett kijelentés. A rendeleti uton meghatározandó állategészségügyi feltételek és ellenőrzési módozatok minden irányban egyezők lesznek azon megállapodásokkal, melyek az állatokkal és állati nyersanyagokkal, illetve állati termékekkel való forgalomra vonatkozólag az osztrák-magyar monarchia és Szerbia közt kicserélt jegyzékekben, valamint a Szerbiából behozatalra kerülő szarvasmarhák és sertések vámkezelésére és állategészségügyi ellenőrzésére vonatkozó szabályzatban foglaltatnak.
1. Szerbia kijelenti, hogy figyelemmel lesz arra, hogy Törökországgal szomszédos határain megfelelő intézkedésekkel, nevezetesen az ezideig fennállott szarvasmarhatörzskönyv fenntartásával és be- és átviteli tilalommal a szarvasmarhaforgalmat Törökországgal hathatósan megakadályozza.
2. A vasuti kocsik, hajók vagy hajórekeszek, melyekben egypatás állatokat, szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket, sertéseket, vagy baromfit szállitottak, a mennyiben a szerződő felek egyikének területeiből a másik területeibe való szállitásnál, mielőtt ujból használatba jutnának, oly tisztogatási (fertőtlenitési) eljárásnak fognak alávettetni, mely alkalmas arra, hogy a vasuti kocsikra, hajókra, vagy hajórészekre netán ragadt ragályanyagokat tökéletesen megsemisitse.
3. Szerbia a ragadós állatbetegségek mindenkori állásáról a mindenkor fertőzött községek megnevezése mellett 8 naponként kimutatásokat fog közzétenni. Ezeket a kimutatásokat Ausztriának és Magyarországnak közvetlenül meg fogja küldeni. Ragadós betegségeknek a határszéli kerületekben való kitöréséről Szerbia az illető tuloldali határhatóságokat közvetlenül azonnal értesiti.
Ha Szerbia területein keleti marhavész törne ki, Ausztria és Magyarország kormányait a járvány kitöréséről közvetlenül táviratilag fogja értesiteni.
4. (A jegyzék I. pontjához.) Az I. pontban megnevezett czikkekre nézve állategészségrendőri tekintetekből semminemü bizonyitványok nem fognak követeltetni.
5. (A II. ponthoz.) A II. pont határozmányai száritott vadbőrökre nem vonatkoznak és ezekre a termékekre nem nyernek alkalmazást.
6. (A III. ponthoz.) A leölt baromfi behozatala az első bekezdés utolsó mondatában és a III. pont második bekezdésében foglalt feltételek szerint szabad lesz.
7. (A III/b. ponthoz.) Egyetértés jött létre az iránt, hogy az állatok és a hus vizsgálata tárgyában Ausztriában, illetve Magyarországon jelenleg érvényben lévő, avagy még alkotandó törvénybeli és közigazgatási szabályzatok értelmében a Szerbiából származó páczolt hus-, sonka- és szalonnaszállitmányok - egyébként azonos előfeltételek között - nem fognak hátrányosabb elbánás alá esni, mint a más államokból származó hasonló készitmények.
8. (A IV. és a IV/a. ponthoz.) A kevésbé könnyen átterjedő betegségek (mint lépfene, rühkór, hólyagos kiütés, sertésorbáncz) rendszerint nem fognak okul szolgálni forgalmi korlátozásokra. Egyáltalán az itt fenntartott jog gyakorlása teljesen loyalis lesz. A „járványmentes vidékek”, illetve „területek, a honnét (az állatok) származnak” kifejezések alatt az állatok származási községe értendő.
9. (A IV/c. ponthoz.) Az ezen pont értelmében a nagyobb fogyasztóhelyekre behozott husszállitmányok, - ha az általában érvényes egészségrendőri feltételek teljesitve vannak - ugyanott semmi további forgalmi korlátozásoknak nincsenek alávetve. Ezeknek a nagyobb fogyasztó helyeknek jegyzéke, mely kölcsönös egyetértéssel kiegészithető vagy módositható, a következő:
a) Magyarországban: Budapest, Szeged, Temesvár, Arad, Fehértemplom, Versecz, Pozsony, Komárom, Győr, Fiume, Kassa, Zimony (Zemun), Pancsova, Temeskubin, Ujvidék, Szabadka, Pécs, Eszék (Osiek), Zágráb (Zagreb), Mitrovicza (Mitrovica), Karlócza (Karlovci), Varasd (Varazdin).
b) Ausztriában: Wien, Wiener-Neustadt, Linz, Stever, Salzburg, Graz, Innsbruck, Triest, Prag, Pilsen, Eger, Budweis, Teplitz-Settenz, Karlsbad, Marienbad, Aussig, Reichenberg, Warnsdorf, Brünn, Olmütz, Mährisch-Ostrau, Troppau.
10. Az a szándék nem forog fenn, hogy a IV. pontban foglalt feltételek mellett behozható szerbiai származású friss hus, a g) alatt az állatbehozatalra nézve megállapitott kontingens-mennyiségen felül, kizárassék; mindazonáltal a hus csakis a szerződéses tarifa B) mellékletének 117. a. számában megállapitott vám lefizetése ellenében és az Ausztriában, illetve Magyarországban érvényes vagy még kibocsátandó egészségrendőri szabályzatok alapján, melyek más államok termékeivel szemben is azonosan hajtatnak végre, hozható be. Az állategészségrendőri autonomia mindazáltal épségben marad.
11. (A VII. ponthoz.) Élő baromfi átvitelekor a határ átlépésénél az állatorvosi vizsgálattól el lehet tekinteni.
12. (A VIII. ponthoz.) Egyetértés jött létre az iránt, hogy adott esetben elégséges, ha a szállitmányt kisérő bizonyitvány azt a kijelentést tartalmazza, hogy az árunak abba az országba való bevitelét, a hova a szállitmány belépésre van rendelve, az illető ország kormánya nem ellenzi.
13. (A IX. ponthoz.) Az állategészségrendőri ellenőrködő szolgálat ellátása azokra a szállitmányokra nézve, melyek a mitroviczai és klenaki belépő állomáson át irányittatnak behozatalra, további intézkedésig, azaz mindaddig, mig Ausztria és Magyarország ezt kivánni fogja, a nevezett két belépő állomással szemben, szerb területen lesz, hol a szerb kir. kormány ebből a czélból a szükséges hivatalos helyiségeket rendelkezésre fogja bocsátani.
14. A bevitelre bocsátott állati nyersanyagoknak a határon való átlépésekor megfelelő fertőtlenitése irható elő. Mindazonáltal ez a jogosultság csak a feltétlen szükség esetén és a bevivő érdekeinek lehető kimélésével fog gyakoroltatni.
15. (A III. ponthoz.) Egypatás állatoknak az osztrák-magyar monarchia két államából Szerbiába való bevitele tekintetében nem fognak szigorubb szabályzatok és rendelkezések érvényesülni, mint azok, a melyek a III. pontban az emlitett állatfajnak Szerbiából az osztrák-magyar monarchia két államának szerződéses vámterületére való bevitelét illetőleg megállapittattak.
Kelt Wienben, kettős kiadásban, 1908 február 29., márczius 13. *
