Az alföldi első gazdasági vasut r. t. egyes vonalainak kiépitése során a vasuttársaság engedélyokirata három függelékkel bővittetett ki, melyekben ugy az adózási kedvezményekre, mint a háramlási időre nézve más-más lejárati idő állapittatott meg. Minthogy azonban a társaság vasuti hálózatának egész felszerelése és üzemkezelése egy elválaszthatatlan szerves egészet képez, másrészt pedig az egyes külön engedélyezett vonalrészek forgalmi viszonyai egymástól teljesen elütők, ugy hogy az egyes vonalrészek adókötelezettségének beálltával a bevételeket kilometrikus arányban elosztani nem lehet, az emlitett vasuttársaság az egységes kezelés érdekében az iránt folyamodott hivatali elődömhöz, hogy engedélyokirata s annak függelékei és ezek keretében az engegélytartam és adómentességek lejárati ideje egyesittessenek. A társaság egyuttal azon kérelmét is előterjesztette, miszerint az egységes engedélyokirat kiadásával egyidejüleg, illetve annak keretében a társaság által vasutvonalain a multban eszközölt beruházások költségei tőkésitésének kérdése is rendeztessék. Ezen beruházási költségek forgalmi eszközök beszerzéséből, állomásbővitésekből, őrházak s kitérők létesitéséből és engedélyezett vasutépitési többmunkákból erednek s azoknak 511,600 koronát tevő költségei az alföldi első gazdasági vasut engedélyokirata és függelékeiben megállapitott határidők egységes lejáratának alább jelzett kiszámitásánál figyelembe is vétettek. A társaság tulajdonát képező kovácsháza-csabai h. é. vasutvonal épitésére és üzletére vonatkozó engedélyokirat az 1899. évi X. tc. alapján hivatali elődöm által 1899 május 27-én 25,824. sz. a. (R.T. 1899. I. 1244. l.) a kovácsháza-kupapusztai szrányvonal épitésére és üzletére vonatkozó s a fenti engedélyokirathoz tartozó 1. függelék hivatali elődöm által 1900 augusztus 3-án 56,552. sz. a. (R.T. 1960. II. 210. l.), a békéscsaba-közraktár-vésztői vasutvonal és üzletére vonatkozó és az elől idézett engedélyokirathoz tartozó II. függelék hivatali elődöm által 1904 szept. 15-én 53,313. sz. a. (R.T. 1904. évf. 1170. l.) s végül a gézamegálló-tótkomlós-templomtér vasutvonal épitésére és üzletére vonatkozó s az idézett engedélyokiratokhoz tartozó III. függ. pedig hivatali elődöm által 1905 január 26-án 4402. sz. a. (R.T. 1905. évf. 87. l.) adatott ki. Az engedélytartamok és adózási kedvezmények egységes lejárati idejének a szokott módon, nevezetesen az épitési és üzletberendezési tőkét, vonalhosszak és hátralevő időtartamok egybevetésével eszközölt kiszánitása szerint a szóban levő vasutvonalak egységes engedélytartama 1991 márcz. 1-ig, az 1880:XXXI. tc. 5. §-ának c) pontjában felsorolt adók és illetékek alóli mentessége 1931 szept. 14-ig, szállitási adómentessége pedig tekintettel arra, hogy a kovácsháza-csabai fővonal és kupapusztai szárnyvonala már adóköteles és ezen vonalak után a társaság a szállitási adót ez idő szerint már tényleg fizeti is, 1910 január 1-től 1912 január 14-ikéig terjedne. Oly czélból pedig, hogy az emlitett adómentességek lejárati ideje a számadások egyszerübbé tétele érdekében a hó végére essen, a fenti 1931 szeptember 14., illetve 1912 január 14-iki lejárati határidők helyett 1931 szeptember 30., illetve 1912 január 31-ike fog a vonatkozó törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében kiadandó egységes engedélyokiratban megállapittatni. A fentebb idézett engedélyokirat és függelékei helyébe kiadandó egységes engedélyokirat határozmányai egyébként részint szabványosak, a mennyiben pedig különleges intézkedéseket tartalmaznak, azok a most érvényben levő engedélyokiratból, illetve függelékekből változatlanul vétetnek át. A tisztelettel előadottak alapján kérem a t. képviselőházat, hogy az alföldi első gazdasági vasut részvénytársaság vasutvonalaira kiadott engedélyokiratnak s függelékeinek egyesitéséről szóló idezárt törvényjavaslatot elfogadni és alkotmányos tárgyalás végett a főrendházhoz átküldeni méltóztassék.
