A debreczen-hajdusámsoni 22 km hosszu h. é. vasut, mely 1906-ban engedélyeztetett, már eredetileg akként terveztetett, hogy a Debreczen szab. kir. várostól északkeletre fekvő népes és gazdaságilag fejlett vidék Debreczen városával közvetlen összeköttetést nyerjen. E terv azonban a kivitelhez szükséges költségek beszerzése körül felmerült nehézségek következtében az 1906. évben csak részben, nevezetesen Hajdusámsonig terjedőleg valósulhatott meg, mig e vasut Hajdusámsontól Nyirbátorig terjedő vonalának megépitésére, miután Debreczen sz. kir. város és az érdekelt községek saját jól felfogott érdekükben a vasut létesitéséhez időközben igen jelentékeny anyagi hozzájárulást biztositottak, a Debreczen-hajdusámsoni h. é. v. r. t. csak most vállalt kötelezettséget. A hajdusámson-nyirbátori folytatólagos vasutvonalnak közigazgatási bejárása 1907. évi junius hó 24-én, engedélyezési tárgyalása pedig 1908. évi május hó 29-én tartatott meg. Az ezen eljárások, valamint az azt követő iratváltások eredményeként megállapitott épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételeket főbb vonásaiban az alábbiakban van szerencsénk ismertetni. A 39.9 km hosszu vonal a tisztelettel idezárt helyzetrajzi vázlat szerint a debreczen-hajdusámsoni h. é. vasut „Hajdusámsoni tanyák” korlátolt forgalmu állomásából kiágazólag számos község és puszta érintésével a szabolcsvármegyei h. é. v. r. t. nyiregyháza-mátészalkai vonalának „Nyirbátor” állomásáig ezen állomáshoz való csatlakozással épittetnék meg. A pálya szabványos nyomtávval és 6000 kg tengelynyomásra szerkesztett felépitménynyel terveztetett. A csatlakozás folytán Nyirbátor állomás megfelelő kibővitése szükséges, a vonalon pedig következő uj állomások és megállóhelyek létesittetnének: 1. Pusztatamási korlátolt forgalmu állomás 200 m. 2. Kisaradvány állomás 250 m. 3. Nyiradony állomás 320 m. 4. Nyirmihálydi állomás 340 m. 5. Nyirgelse korlátolt forgalmu állomás 200 m. 6. Nyirbogát állomás 320 m. hosszban. A helyi érdekü vaust épitési és üzletberendezési tényleges tőkéje 3.825,000 K-ban, vagyis pályakilométerenkint 95,865 K-ban állapittatnék meg. A kilométerenkinti költségek aránylag magas voltát az a körülmény okozza, hogy a helyi érdekü vasutvonal üzletét az engedélyt kérő társaság saját maga fogja kezelni s ennélfogva nemcsak mozdonyokról, hanem személy- és teherkocsikról is a társaságnak kell gondoskoni, a mi kilométerenkint 20,000 K-val emeli a költségeket, mig a m. kir. államvasutak kezelésébe eddig átvett helyi érdekü vasutak forgalmi eszközökre kilométerenkint csak 4-5000 K-t forditottak, miután csak mozdonyokról és legfeljebb még postakocsikról gondoskodtak, ellenben az ezek forgalmához szükséges személy- és teherkocsikat ugyszintén a kalauzkocsikat is az államvasuti intézet adta. A tőkéből az emlitett forgalmi eszközökre előirányzott 800,000 K-án kivül rendes tartalékalap képzésére 30,000 K, a szükséghez képest hóvédmüvek előállitására és a vizbeszerzési költségek fedezésére pedig külön tartalékalapként 20,000 K hasittatnék ki. A 3.825,000 K-nyi tényleges ápitési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis kereken 1.338,800 K erejéig törzsrészvények, 65%-a erejéig pedig - tekintettel a debreczen-hajdusámsoni h. év. vasutvonalnál már jelentkező előnyösebb jövedelmezőségi viszonyokra - az uj helyi érdekü vasutaknál szokásos 78% helyett 82%-os kibocsátási árfolyamon számitott elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. az 1.338,000 K törzsrészvénytőke fedezésére Debreczen thsági sz. kir. város és a vonalmenti községek összesen 555,000 K-nyi hozzájárulást biztositottak. Az 1888. évi IV. tc. 4. és 7. §-ai alapján pedig ugyancsak törzsrészvények ellenében a következő állami hozzájárulások helyeztettek kilátásba: a) potaszállitási átalányképen a vasut forgalomba helyezése, illetve a postaszállitás tényleges megkezdésétől számitott egymást követő 50 éven át fizetendő 19.120 K-nyi átalány 382,400 K tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból az épités jogszerü megkezdésétől számitott ugyancsak 50 egymást követő éven át fizetendő 19,120 K tőkeértékben 382,400 K oly kikötéssel, hogy ezen utóbbi hozzájárulás esetleg egy összegben, avagy megfelelő nagyobb részletekben előbb is folyositható illetve kifizethető legyen. Ezen állami hozzájárulások a tényleges tőke 10-10%-át, vagyis együtt 20%-át teszik és igy az 1888. évi törvénycikkben megszabott maximumot meg nem haladják. A fenti érdekeltségi és állami hozzájárulások számitásba vétele után a törzsrészvénytőkében még mindig mutatkozó 19,000 K-nyi hiűány fedezéséről gondoskodni engedélyt kérő társaság feladata leend. Egyebekben az engedélyezés feltételei nagyban és egészben megegyeznek a hasonló viszonyok között és saját kezelésben levő helyi édekü vasutakkal szemben érvényesitett épitési és üzletberendezési, valamint egyéb engedélyezési feltételekkel. A tisztelettel előadottak után s annak felemlitése mellett, hogy az engedélyt kérő debreczen-hajdusámsoni h. é. v. r. t a helyi érdekü vaustnak 100,000 K-ban megállapitott engedélyezési biztositékát letette és a vasutnak a fentiekben előadott feltételek melett leendő megépitésére és üzletben tartására kötelezettséget vállalt, kérem a t. képivselőházat, hogy a vasut engedélyezésére vonatkozó tisztelettel idezárt törvényjavaslatot tárgyalás alá venni s azt hasonló czélból a főrendházhoz is átküldeni méltóztassék.
