1911. évi V. törvénycikk indokolása

a fehér vagy sárga foszforral való gyujtógyártás eltiltásáról * 

Általános indokolás

A fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártásból a munkások egészségére háramló veszélyek megszüntetése és különösen a munkásoknak a foszfornekroziks nevében ismert betegségtől való megóvása a szerzett tapasztalatok szerint csak azzal érhető el, hogy a fehér (sárga) foszfornak a gyujtógyártásnál való felhasználása teljesen eltiltatik. A fehér (sárga) foszfor eltiltásának eszméje annál könnyebben hódithatott tért, mert a veszedelmes fehér (sárga) foszfor az ártalmatlan vörös foszforral teljes mértékben pótolható. Több állam már évek előtt teljesen eltiltotta a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártást, igy Dánia (1873-ban), Finnország, Hollandia, Svájcz (1898-ban), Németország (1903-ban). A tilalom általánossá tételében nagy része van a törvényes munkásvédelem nemzetközi egyesületének, mely 1903-ban azzal a kérelemmel fordult a svájczi szövetségtanácshoz, hogy kezdeményező lépéseket tegyen a fehér (sárga) foszfor eltiltásának nemzetközi konferencziákon való megvitatására abból a czélból, hogy ennek alapján az érdekelt államok a fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártás eltiltására közös és egyöntetü intézkedéseket tegyenek.

A nemzetközi konferenczia 1905. évi május havában ült össze s azon a legtöbb európai állam, köztük Magyarország s Ausztria is részt vett. Az értekezlet elvileg a fehér (sárga) foszfort tartalmazó gyujtó előállitásának, behozatalának és árusitásának eltilása mellett foglalt állást; a tilalom kimondását ahhoz a feltételhez kötve, hogy ahhoz Japán is hozzájáruljon. Minthogy azonban Japán a tilalom kimondásához hozzá nem járult, az 1906. évi szeptemberben Bernben tartott diplomácziai konferenczián az előző 1905. évi konferenczia határozataihoz csak azok az államok adták hozzájárulásukat, melyekben a fehér (sárga) foszfortilalom már fennállott. Ezekhez a már fennebb felsorolt államokhoz utólag még Olaszország, Luxemberug, Nagybritannia és Spanyolország is csatlakozott. Magyarország és Ausztria hozzájárulásukat megtagadták. Utóbb azonban az 1909. évi julius hó 13-án kelt törvénynyel a fehér vagy sárga foszforral való gyujtóárukészités s ily g yujtónak árusitása Ausztriában is eltiltatott.

Hazánkban a fehér foszfor haszhnálatára való tilalom kimondása annyival inkább elegedhetetlen feladat, mert gyufagyáraink berendezése és felszerelése iparegészségügyi szempontból általában sok kivánni valót hagy hátra és a gyufagyári munkások egészségének megóvása érdekében 1898. évi márczius hó 27-én 24,929. szám alatt kiadott belügyministeri rendelet nem járt a kivánt eredménynyel. A hazánkban foszfornekrozisban szenvedő betegek száma egész pontosan meg nem állapítható. Egy elismert nevü orvosszakért, ki 1907-ben tiz gyufagyárat vizsgált meg, e tiz gyárban 93 foszfornekrozis esetet állapitott meg, kezdetleges tüneteket pedig 32 esetben észlelt. Ugyanez a szakértő a megvizsgált gyárakban tapasztaltakból a meg nem vizsgált gyárak munkásainak egészségi állapotára következtetve, arra a hozzávetőleges eredményre jutott, hogy az 1900-ik évtől 1907-ig előfordult foszfornekrozis-megbetegedések számát, tulzás nélkül, legalább is 250-re, 300-ra kell tenni. Minthogy a gyufagyártásnál alkalmazott munkáso száma átlagosan mintegy 2150-re tehető, a munkások átlagosan 12-14 százaléka betegedett meg.

Nem hagyható figyelmen kivül az a körülmény sem, hogy a gyufagyárainkban női munkások nagy számban vannak alkalmazva s a gyufagyárakban alkalmazott fiatalkoru munkások arányszáma is igen nagy. Az 1901. évi üzemi és munkásstaszitika szerint a gyufagyárakban 2210 munkás volt alkalmazva; azok közül női munkás 1227. Még sulyosabb jelenség, hogy a 17 éven aluli munkások száma 1901-ben 706 volt s ezek közül 531 volt női munkás. A helyzet 1901 óta csak keveset változott; mert az 1906. évi üzemi és munkásstatisztika adatai szerint a gyujtóiparban 1906-ban alkalmazott összes munkások száma 2065 volt, azok közül női munkás 1147 volt. A női munkások számának az összes munkások számához való viszonya tehát 1906-ban ugyanaz volt, mint 1901-ben. A 17 éven aluli munkások száma 1906-ban összesen 649 volt, ezek közül 432 női munkás, a 17 éven aluli munkásoknál tehát a számarányok 1906-ban valamivel kedvezőbbek az 1901-ben megállapitottaknál. A fehér (sárga) foszforral való gyujtógyártás eltiltásánál a munkásvédelem és egészségügy szempontjain kivül tekintetbe veendő a gyujtóipar helyzete is. Az 106-ik évi ipari termelési statisztikai felvétel szerint, mely felvétel adatai jelenleg feldolgozás alatt állanak, az 1906. évben az összes hazai gyárak fehér foszforos gyujtót 89,785 q, svéd gyujtót pedig 37,212 q, összesen tehát 120,997 q-t termeltek.

A fennálló tizennyolcz gyufagyár közül tizennégy fehér foszforos és ugynevezett svéd gyufát (vörös foszforral készitett gyufát) is gyárt. Abból a négy gyárból, mely kizárólag fehér foszforral készitett gyujtót gyárt, csak egy tartozik nagyobb gyufagyáraink közé, 14,000 q termeléssel; a többi három kisebb, nevezetesen 328 q, 988 q, illetve 2400 q évi termelésre. 1906-ban az összes hazánkban gyártott gyujtónak 70 70% volt fehér foszforos gyujtó és 29.30% svéd gyufa. Az 1906. évi termelési statisztikai felvétel szerint az országban termelt 89,785 q fehér foszforos gyujtóból 77,327 q-t fogyasztottak el a belföldön, mig 12,458 q-át (13.38%) külföldön értékesitettek; a 37,213 q-t kitevő svéd gyujtóból pedig belföldi fogyasztásra 25,854 q (72.16%) jutott, 10,359 q (37.84%) külföldön lett értékesítve.

A belföldön tehát összesen 104,181 q gyujtó fogyasztatott, melyből 73.23% volt fehér foszforos gyufa és 14.77%-a svéd gyufa. A magyar szent korona országainak külkereskedelmi statisztikája szerint gyujtókivitelünk volt: 1904-ben 26,351 q, 1905-ben 25,523 q, 1906-ban 24,826 q, 1907-ben 21,296 q, 1908-ban 18,875 q, 1909-ben 28,035 q, 1910. január-augusztus hónapokban 17,422 q. A külkereskedelmi statiszika szerint a gyufakivitelnek 1906-ban 48.01%-a foszforos és 51.99%-a svéd, 1907-ben 51.27%-a foszforos és 48.63%-a svéd, 1908-ban 63.59%-a foszforos és 36.41%-a svéd, 1909-ben 36.90%-a foszforos és 63.10%-a a svéd, 1910 január-augusztus hónapokban 43.56%-a foszforos és 56.44%-a svéd gyufa volt. A kivitt gyujtó legnagyobb része Ausztriába ment; nevezetesen az egész kivitelből 1908. évben ment: Ausztriába 17,320 q, 91.76%-a, Boszniába 909 q, 4.81%-a, Egyptomba 54 q, 0.29%-a, Montenegróba 20 q, 0.11%-a, a Földközi-tengeri brit birtokra 13 q, 0.07%-a, európai Törökországban 424 q, 2.25%-a, ázsiai Törökországba 135 q, 0.71%-a volt az egész kivitelnek, 1909. évben ment: Ausztria 22.399 q, 79.89%-a. Boszniába 1,390 q, 4.95%-a, Egyptomba 13 q. 0.04%-a, Montenegróba 5 q, 0.01%0, európai Törökországba 312 q, 1.11%-a, ázsiai Törökországba 114 q, 0.41%-a, Németországba 3,796 q, 13.81%-a volt az egész kivitelnek, Olaszországba 6 q, Szerbiába 2 q volt az egész kivitel.

Minthogy az 1909. évi julius hó 13-án kelt osztrák törvény a fehér foszforos gyufának árusitását 1912. évi julius hó 1-étől kezdve eltiltja, a fehér foszforos gyufának legnagyobb kiviteli piacza ezen időponttól kezdve elvész. A fheér foszfornak gyujtók gyártására való eltiltása a foszfor-gyártás szempontjából hazánkban jelentőséggel nem bir; mert a vegyészeti iparnak ezt az ágát hazánkban nem üzik és a magyar gyárak külföldről szerzik be a foszfort. A fehér (sárga) foszforral való gyufagyártás eltiltása következtében a gyufaiparra háramló anyagi terhek megitélésénél elsősorban a meglevő berendezéseknek a svéd gyufagyártáshoz szükséges uj berendezésekkel való helyettesitése, illetve a gyufagyárak legnagyobb részénél már meglevő uj berendezéseknek bővítése jő figyelembe; másodsorban a meglevő munkástörzsnek az uj gyártási eljárásban való járatlansága s harmadsorban a svéd gyufagyártáshoz szükséges faanyagnak hazánkban való ritkasága. Mindezek a gyujtó iparra átmenetileg nehezedő terhek, nem szolgálhatnak indokul arra, hogy a törvényjavaslatban tervezett és a gyujtógyártásnál alkalmazott munkások egészsége szempontjából elengedhetetlen intézkedésektől visszariadjunk.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

Ezen szakasz negyedik bekezdésében foglalt azon rendelkezés, mely szerint fehér vagy sárga foszforral való gyujtóáru készitésére szánt uj üzem felállitására, ugyszintén a meglevő ily üzemek kibővitésére telepengedély nem adható, az ezen szakaszban foglalt többi tiltó rendelkezéseknek természetes folyománya. Az uj gyujtóáru-gyárak felállitására vonatkozólag a bekezdésben fogalat tilalamat azért szükséges kimondani, mert ujabb időben a gyujtómonopolium behozatalának hirére számos uk gyujtóárugyárra kérte az iparhatóságoktól telepengedélyt. Már pedig az uj gyujtóáru gyárak felállitását a törvényjavaslat negyedik bekezdésében foglalt módon igen kivánatos megakadályozni, mert ha tényleg behozzuk a közel jövőben a gyujtóegyedáruságot, ez által sulyos megváltási terhektől mentesitjük az államkincstárt, ha pedig mellőztetnék a gyujtó-monopoliu behozatala, az uj gyárak felállitásának bizonyos ideig való megakadályozásával és az által a verseny korlátozásával a régi gyujtógyárak helyzetén könnyitünk, melyek a foszfortilalom behozatala folytán amugy is nehezebb helyzetbe kerülnek. Ezekre nézve tehát a szóban forgó tilalom az uj termelési eljárásra való átmenetet könnyiti meg. A bányákban használt biztonsági lámpák meggyujtására szolgáló gyujtózsinórok előállitására vonatkozólag a szakasz ötödik bekezdésében megállapitott kivétel azért szükséges, mert mindeddig nem sikerült doly gyujtózsinórt előállitani, mely a fehér foszfort tartalmazó gyujtózsinórt pótolhatná. Egyébként a mult évben Nagybritannia felvetette azt a kérdést, vajjon az 1906. évi nemzetközi egyezmény alkalmazható-e a biztonsági bányalámpák mechanikai uton való meggyujtására szolgáló parafinált gyutacsok gyártására s behozatalára. A felvetett kérdésre az egyezményhez csatlakozott államok nemleges választ adtak. A törvényjavaslat 1. §-a utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés tehát az említett államok felfogásával is teljesen megegyezik.

A 2. §-hoz

Az e szakaszban foglalt rendelkezés összefügg az 1. §-ban kimondott tilalom czélzatával. Az ujabb időben jelentékenyen fellendült vegyészeti ipar számos uj anyagot állitott már eddig is a dgyujtóipar szolgálatába. Miután pedig lehetnek ezek közt, valamint a gyujtóipar czéljaira még ezután feltalálandó vegyületek közt olyanok is, melyek a nélkül, hogy fehér (sárga) foszfort tartalmaznának, egészségügyi vagy biztonsági szempontból veszélyesek, a törvény czélzatának megóvása szempontjából szükséges a törvény végrehajtására hivatott minister oly felhatalmazása, hogy az a már eleve ártalmasnak és veszélyesnek ismert, vagy utóbb ilyennek bizonyult gyujtóanyag és máz igénybevételét rendeleti uton bármikor eltilthassa.