1. § Az Olaszországgal a munkásbalesetbiztositási viszonosság iránt 1909. évi szeptember hó 19-én Rómában kötött egyezmény ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Ezen szerződés magyar nyelvű eredeti szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
és ő Felsége Olaszország királya attól az óhajtástól indittatva, hogy Magyarország és Olaszország között a munkások balesetbiztositására vonatkozó törvények, szabályzatok és rendeletek kedvezményei a két állam polgárai részére kölcsönösen biztosittassanak, elhatározták, hogy e czélból egyezményt kötnek és ehhez képest meghatalmazottaikká kinevezték:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
Saárdi gróf Somssich József urat, cs. és kir. osztrák-magyar ügyvivőt Rómában, első osztályú követségi tanácsost, a harmadosztályú vaskoronarend lovagját, az olasz koronarend középkeresztesét,
nagyméltóságu Szterényi József urat, belső titkos tancásosát, államtitkár a m. kir. kereskedelemügyi minsteriumban, az olasz koronarend nagykeresztesét,
és ő Felsége Olaszország királya
Nagyméltóságu Tittoni Tamás urat, a Szt. Móricz- és Lázár-rend és az olasz koronarend nagykeresztesét, az osztrák császári Lipót-rend nagykeresztesét, a királyság szenátorát, államtitkár külügyministerét,
a kik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
Azoknak a magyar honos munkásoknak és alkalmazottaknak, kiknek Olaszországban levő s az 1904. évi január 31-én 51. szám alatt (egységes szövegben) közzétett olasz törvény, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módosító más olasz törvény értelmében biztositásra kötelezett üzemben baleset ért, valamint igényjogosult hozzátartozóiknak joguk van ugyanarra az elbánásra és ugyanazokra a kártalanitásokra, melyek a fent emlitett (egységes szövegű) olasz törvény, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más olasz törvény alapján az olasz honosokat megilletik.
Viszont azoknak az olasz honos munkásoknak és alkalmazottaknak, kiket Magyarországon levő és az 1907:XIX. törvénycikk, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más magyar törvény értelmében biztositásra kötelezett üzemben baleset ér, valamint igényjogosult hozzátartozóiknak joguk van ugyanarra az elbánásra és ugyanazokra a kártalanitásokra, melyeket az 1907:XIX. törvénycikk, valamint ezt a törvényt a jövőben esetleg módositó más magyar törvény üzemi balesetekből kifolyólag a magyar honosoknak biztosit.
Az előbbi bekezdésben emlitett viszonosság a két állam valamelyikének területén székhelylyel vagy állandó képviselőséggel biró vállalatok biztositásra kötelezett üzemeiben alkalmazott azokra a munkásokra és alkalmazottakra is kiterjed, kiket a két állam területén kivül ér üzemi baleset, kivéve azt az esetet, midőn az ilyen munkásokra vagy alkalmazottakra annak az államnak balesetbiztositási törvénye nyer alkalmazást, a melynek területén őket a baleset érte.
Joguk lesz a kártalanitásra a baleset által sujtott s fent emlitett egyének oly igényjogosult hozzátartozóinak is, a kik a baleset idejében nem tartózkodtak a két állam közül annak az államnak területén, a melyben a baleset történt.
Azonkivül kártalanitást fognak élvezni az üzemi baleset által sujtott oly munkások és alkalmazottak, a kik a baleset után állandó tartózkodásra hazájukba tértek vissza.
Végül ugyancsak kártalanitás élvezetében lesz részük az üzemi baleset által sujtott munkás vagy alkalmazott igényjogosult hozzátartozóinak akkor is, ha sohasem tartózkodtak annak az államnak a területén, a melyben a baleset törént, ugyszintén akkor is, ha ennek az államnak területén tartózkodtak ugyan, de onnan állandó tartózkodásra külföldre távoznak.
A két állam egyikének illetékes hatósága, a mely hivatva van vizsgálatot tartani oly üzemi baleset miatt, a mely a másik állam kötelékébe tartozó munkást vagy alkalmazottat ért, köteles a balesetvizsgálatról fölvett jegyzőkönyv másolatát a vizsgálat befejezésétől számitott nyolcz napon belül a baleset szinhelye szerint illetékes konzuli hatósággal közölni.
Az illetékes magyar hatóságok, ha az olasz konzuli hatóságok őket megkeresik, közre fognak működni annak a megállapitása érdekében, vajjon a Magyarországban lakó egyénekre, a kik a jelen egyezmény I. czikke értelmében járadékot élveznek, fennállanak-e még azok a feltételek, a melyekhez a járadék élvezete kötve van, továbbá annak a megállapitása érdekében, vajjon nem állottak-e be oly változások, a melyek alapján a folyósitott járadékok nagysága módositható; viszont az illetékes olasz hatóságok is közre fognak működni, ha az osztrák-magyar konzuli hatóságok őket hasonló czélból keresik meg.
Azok a magyar honosok, a kiket a jelen egyezmény I. czikke értelmében kártalanitások illetnek meg, kötelesek mindaddig, mig nem laknak Olaszországban, magukat alávetni azoknak a szabályoknak, a melyeket ily esetekre nézve az illetékes olaszországi pénztár megállapitani fog és viszont.
Az illetékes magyarországi pénztár, mely a magyar törvény értelmében járadékot köteles fizetni valamely Olaszországban lakó olasz honosnak, megválthatja ebbeli kötelezettségét azzal, hogy az illetékes olaszországi pénztárnak megfizeti azt a tőkét, a mely a befizetés napján és az utóbbi pénztár dijszabása szerint megfelel az illető járadéknak. Ily esetben az illetékes olaszországi pénztár a járadék fizetését az illetékes magyarországi pénztárral egyetértőleg megállapitandó föltételek és szabályok szerint fogja teljesiteni.
Viszont az illetékes olaszországi pénztár, mely az olasz törvény értelmében járadékot köteles fizetni valamely Magyarországon lakó magyar honosnak, megválthatja ebbeli kötelezettségét azzal, hogy az illetékes magyarországi pénztárnak megfizeti azt a tőkét, a mely a befizetés napján és az utóbbi pénztár dijszabása szerint megfelel az illető járadéknak. Ily esetben az illetékes magyarországi pénztár a járadék fizetését az illetékes olaszországi pénztárral egyetértőleg megállapitandó föltételek és szabályok szerint fogja teljesiteni.
Az illetékes magyarországi pénztár egyébként megbizhatja az illetékes olaszországi pénztárt, hogy a két pénztár által egyetértőleg megállapitandó föltételek és szabályok szerint fizesse ki helyette az Olaszországban lakó olasz honosoknak a magyar törvény alapján járó járadékrészleteket és viszont.
Az illetékes magyarországi és olaszországi pénztárak között létesitendő megállapodások kiterjedhetnek azokra a pénzküldeményekre is, a melyeket a pénztárak a kártalanitások fizetése czéljából posta utján intéznek egymáshoz.
Az illetékes magyarországi és olaszországi pénztárak a IV. czikkben emlitett szabályokat szabadon módosithatják. Ugyancsak szabadon módosithatják az V. czikkben emlitett dijszabásokat is, feltéve, hogy a két állam polgárai részére az egyenlő elbánás továbbra is biztositva marad.
Az előbbi czikkekben illetékes magyarországi pénztár alatt a budapesti vagy a zágrábi „Országos munkásbetegsegélyző és balesetbiztositó pénztár”, és illetékes olaszországi pénztár alatt a „Munkásokat rokkantság és aggkor esetére biztositó olasz nemzeti pénztár”-t (Cassa Nazionale italiana di previdenza per la invalidita e per la vecchiaia degli operai) kell érteni a szerint, a mint a baleset által sujtott egyén az egyiknek vagy a másiknak kötelékébe tartozik.
A kártalanitás elnyerése czéljából benyujtandó okmányokra nézve a két állam egyikének törvénye által engedélyezett bármely illeték- és bélyegmentesség és valamennyi egyéb kincstári kedvezmény alkalmazást nyer azokban az esetekben is, a midőn ezek az okmányok a másik államban az ott érvényes törvények alapján fizetendő kártalanitás czéljaira szolgálnak.
A jelen egyezmény magyarázata és alkalmazása körül a két állam között fölmerülő vitákat a két állam egyikének kivánságára választott biróság dönti el.
Minden egyes vitás ügyre nézve a választott biróság következőleg alakittatik meg: a két állam mindegyike saját állampolgárai közül két alkalmas személyt rendel ki választott biróul, és megegyeznek az elnök személye iránt, a ki egy velük baráti viszonyban álló harmadik állam polgára lesz. A két állam fenntartja magának azt a jogot, hogy előre és meghatározott időtartamra kijelölhesse azt a személyt, a ki vitás ügy felmerülésekor mint elnök fog működni.
Az első választott birósági esetnél a választott biróság székhelye a panaszolt állam területén lesz, a második esetben a másik állam területén és igy tovább váltakozva a két állam mindegyikének területén. Az az állam, a melynek területén a választott biróság működik, kijelöli a székhelyet, az tartozik a biróság működéséhez szükséges helyiségeket, irodai és szolgaszemélyzetet rendelkezésre bocsátani. A választott biróság vezetője az elnök. A biróság szótöbbséggel határoz. A két állam vagy minden egyes esetben, vagy egyszer és mindenkorra meg fog egyezni a biróság ügyrendjére nézve. Ily megegyezés hiányában az ügyrendet maga a választott biróság állapitja meg. Az eljárás irásbeli lehet, ha a két állam egyikének sincs az ellen kifogása. Ebben az esetben az előbbi bekezdés rendelkezéseitől el lehet térni.
A választott biróság előtti megjelenésre szóló idézések kézbesitése és ettől a biróságtól származó megkeresések tekintetében a két állam mindegyikének hatóságai a választott biróságnak az illető kormányhoz intézendő megkeresésre ugyanoly módon fognak jogesélyt nyujtani, mint a belföldi polgári biróságok megkeresésére.
A jelen egyezmény a megerősitő okiratok kicserélésének napját követő harminczadik napon lép hatályba és legalább hét évig hatályban fog maradni. Ezen időtartamon tul a jelen egyezmény hatálya előzetes fölmondással megszüntethető, de fölmondás után is hatályban marad az egyezmény a földmondást követő év deczember havának 31. napjáig.
Fölmondás esetében is korlátlanul alkalmazást nyer a jelen egyezmény azokra az igényekre nézve, a melyek az üzemi baleset által sujtott személyeket és igényjogosult hozzátartozóikat a jelen egyezményben emlitett pénztárakkal szemben mindazokból az üzemi balesetekből kifolyólag megilletik, a melyek a fölmondást követő és deczember havának 31. napjáig előfordultak.
Ugyanebben az időpontban megszünnek a jelen egyezményben a konzuli hatóságokra ruházott hatáskör és a pénztárak kölcsönös viszonyában ugyanitt megállapitott jogok és kötelezettségek, de épségben marad az emlitett pénztárak között ekkor függőben levő elszámolások rendezése és mindazoknak a járandékoknak ellátása, a melyeknek tőkeértékét a pénztárak megelőzőleg már megkapták.
A jelen egyezmény I. és VIII. czikkében foglalt rendelkezések hatálya az 1908. évi julius hó 1-ső napjától kezdve visszaható erővel bir.
A jelen egyezmény meg fog erősittetni, és a megerősitő okiratok Rómában minél előbb ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjükkel ellátták.
Kelt Rómában, 1909. évi szeptember hó 19. napján két eredeti példányban, melyek mindegyike magyar és olasz nyelven van szerkesztve.
[Aláírások]
2. § Jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
