1911. évi XV. törvénycikk

a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről és az 1894. évi V. törvénycikk némely rendelkezéseinek módositásáról, illetve kiegészitéséről * 

I. FEJEZET

A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről

1. § Felhatalmaztatik a kormány, hogy a Magyar Földhitelintézet, a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete és az 1898. évi XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet közreműködésével legalább tizenöt millió korona, egyenlő alapitványi üzletrészekből álló tőkével alapitandó «Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége» czégü intézet, a mely üzletkörébe elsősorban ingatlanfeldarabolásoknak, telepitéseknek és más birtokpolitikai intézkedéseknek a földmivelésügyi minister által jóváhagyott tervek alapján való keresztülvitelét és előmozditását, valamint az ezekkel a műveletekkel, szintugy gazdasági munkásházak épitésével (1907:XLVI. törvénycikk) kapcsolatosan felmerülő hiteligényeknek a pénzügyminister és földmivelésügyi minister által egyetértőleg megállapitott módozatok mellett való kielégitését veszi fel, a következő támogatásban részesitse:

1. Az alapitandó intézet alapitványi üzletrészeiből a pénztári készletek terhére legfeljebb nyolcz millió korona értékü üzletrész jegyezhető. Az e czélra igénybevett összeg a pénzügyi tárcza különféle kiadásainak terhére számolandó el.

2. Az állami ingó vagyont képező kötvényekből legfeljebb tiz millió korona névértékü kötvény bocsátható át az intézet tulajdonába oly czélból, hogy e kötvények - s illetőleg az azokból kisorsolt kötvények beváltási árán a m. kir. pénzügyminister rendelkezéséhez képest vásárlandó kötvények - akár az intézet által esetleg kibocsátandó kötvények törvényszerü külön biztositéki alapjának alkotására, illetőleg gyarapitására, akár a kötvények elzálogositása utján ideiglenesen az intézet forgótőkéjének kiegészitésére használtassanak fel. Az emlitett kötvények egy része esetleg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének, vagy az 1898:XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnek tulajdonába bocsátható oly rendeltetéssel, hogy a nevezett intézetek zálogleveleinek s illetőleg kötvényeinek külön biztositására rendelt alapok kiegészittessenek.

A kötvények kamatjövedelme évente az államkincstárba szolgáltatandó be és a kötvényekből a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége felszámolása esetében s illetőleg a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete vagy az 1898:XXIII. törvénycikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet felszámolása esetében a hitelezők kielégitése után még fenmaradó rész tulajdona visszaszáll az államra.

3. Az intézet igazgatási és kezelési költségei a telepitési alap (1894. évi V. törvénycikk 11. §) kamatjövedelme vagy az állami költségelőirányzatokba felveendő évi javadalmazása terhére fedezhetők és az intézet által végrehajtandó ingatlanfeldarabolások és telepitések műszaki munkálatai a földmivelésügyi ministerium közegeivel dijmentesen hajthatók végre.

4. Az intézet részére a telepitési alapnak a 3. pontban megjelölt bevételeiből megtérithetők azok a bélyeg- és illetékösszegek, a melyek az intézet által, annak a jelen törvényben megállapitott müködési körében közvetlenül lerovattak, vagy a melyeket az intézet a vele üzleti összeköttetésben álló felek és intézetek helyett magára vállalt, a mennyiben ez által a szóban forgó ügyletek lebonyolitása a felekkel szemben az igy megtéritendő bélyegek és illetékek teljes összege erejéig kedvezőbbé tétetett. Vagyonátruházásból eredő illetékekre nézve e megtéritésnek helye nincs.

2. § Az 1. §-ban megállapitott feltételeknek megfelelően alapitandó intézet a következő kedvezményekben részesül:

1. Felmentetik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója, az ez után kivethető törvényhatósági és községi adók, az utadó, ugyszintén a kereskedelmi és iparkamarai illeték alól.

2. Az intézet személyes bélyeg- és illetékmentességben részesül. Ez a mentesség azonban a peres eljárásra, a váltó visszleszámitolási és folyószámla üzletre, a váltókra, utalványokra és csekkekre nem terjed ki.

3. Az intézet által a földmivelésügyi minister részéről jóváhagyott tervek alapján foganatositott ingatlanfeldarabolásokból, telepitésekből és egyéb ingatlaneladásokból folyó vagyonátruházások, ha e műveletek a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tulajdonában levő ingatlanon hajtatnak végre, a törvényszerü vagyonátruházási illeték alól mentesek; ha pedig az intézet - a földmivelésügyi minister részéről jóváhagyott tervek alapján - másnak tulajdonában levő ingatlanon ingatlanfeldarabolást vagy telepitést közvetit, az ebből folyó vagyonátruházások a törvényszerü vagyonátruházási illeték fele alól mentesek.

4. Arra az esetre, ha az intézet az általa alapitott szövetkezeteknél saját tagjaik irányában irásbeli kötelezvény alapján fennálló s az intézetre az illető szövetkezet készfizetői jótállás mellett átruházott követelések alapján a jelen szakasz bevezetésében felsorolt birtokpolitikai intézkedések keresztülvitele czéljából és az 1898:XXIII. törvénycikk második czim IV. fejezetében megállapitott feltételek betartása mellett kötvényeket bocsát ki, az átruházásra az 1897:XXXII. törvénycikk 24. §-ában foglalt, a kötvényekre az 1898:XXIII. törvénycikk 74. §-ában foglalt, végül az átruházott követelések behajtására az 1898:XXIII. törvénycikk 77. §-ában foglalt rendelkezések kiterjesztetnek. E kötvényekre nézve az 1898:XXIII. törvénycikk 75. §-ában körülirt ellenőrzési jog megfelelő gyakorlására a szükséges intézkedéseket a pénzügyminister foganatositja.

5. Az intézet postai küldeményei közül azok a közönséges (nem ajánlott) levelek, levelezőlapok és iratcsomagok, a melyeket az intézet üzleti körében a feltétlenül portómentes hatóságokhoz, hivatalokhoz és közegekhez, valamint a vele közreműködő szövetkezetekhez intéz, portómentesen kezeltetnek.

3. § A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére a kereskedelmi törvények (1875:XXXVII. törvénycikk) s illetőleg e törvénynek a szövetkezetekre vonatkozó határozatai (XI. cim) az alábbi eltérésekkel alkalmazandók:

1. A «Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége» czéget egyedül a jelen törvény értelmében alapitandó intézet használhatja.

Az intézet alapszabályainak megállapitásához s azok minden módositásaihoz a pénzügyminister által a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg megadott jóváhagyás szükséges.

2. Az 1875:XXXVII. törvénycikk 14. §-a, 223. §-a, 235. §-ának első bekezdése, 237. §-ának második bekezdése, 239. §-ának második és harmadik bekezdése, továbbá 242., 247. § 5. pont és 248. §-a nem alkalmazandók.

Az alakuló közgyülés határozatképes, ha azon az államkincstár és az alapitásban közremüködő (1. §) hitelintézetek képviselői jelen vannak.

3. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségének tagjai: az állam, az alapitásban közremüködő hitelintézetek (1. §) és azok, kiknek alapitványi üzletrész-jegyzése az alapszabályok értelmében elfogadtatott.

Az intézet tagjai az intézet kötelezettségeiért csak alapitványi üzletrészeik erejéig felelősek; másrészt az intézet vagyonában és jövedelmeiben csak annyiban részesülnek, hogy üzletrészeik alapszabályszerü visszafizetését s a nyereségből az alapszabályokban meegállapitott évi osztalék kiszolgáltatását követelhetik.

A tagság az alapitványi üzletrész visszafizetésével megszünik.

Az intézet alapitványi üzletrészei csak a pénzügyminister jóváhagyásával ruházhatók át.

Az alapitványi üzletrészek alapján gyakorolható szavazati jogot és gyakorlásának módját az alapszabályok határozzák meg.

4. Az intézet igazgatóságának elnökét, egy tagját és egy póttagját a pénzügyminister, alelnökét, egy tagját s egy póttagját pedig a földmivelésügyi minister rendelik ki a vezetésük alatt álló ministerium tisztviselőinek sorából. Az ekként kirendelt tisztviselők hivatalos megbizatásuk tartama alatt a közgyülés által el nem mozdithatók.

Ha a pénzügyminister vagy földmivelésügyi minister által kirendelt igazgatósági tag vagy póttag valamely határozat ellen óvást emel, ennek az óvásnak felfüggesztő hatálya van és az ügy tárgyalás végett ahhoz a ministerhez terjesztendő, a kitől az óvást emelő tag vagy póttag megbizatását nyerte. A határozat csak az illető minister jóváhagyása után válik végérvényessé. A jóváhagyás megadottnak tekintendő, ha az illető minister az intézetet az óvással megtámadott határozatra vonatkozó felterjesztésnek vételétől számitott egy hó lefolyása alatt az ellenkezőről nem értesiti.

Az igazgatóság többi tagjait a társaság fennállásának első három évére az alapitók kinevezhetik, azontul a közgyülés választja, és pedig - ha az alapszabályokban az alapitók részére kijelölési jog biztosittatik, - az alapitók alapszabályszerü kijelölése alapján.

Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai olyanok is lehetnek, kik az intézetnek nem tagjai.

Az igazgatóságnak a pénzügyminister, illetőleg a földmivelésügyi minister által kirendelt tagjai az intézettől sem jelenléti dijakat, sem jutalékokat nem élvezhetnek. Az igazgatóság többi tagjai csak az alapszabályokban megállapitandó jelenléti dijakban részesithetők.

Az intézet ügyvezető igazgatójának kinevezése csak a pénzügyminister által való megerősités után válik érvényessé.

5. Az intézet alapszabályaiba az a rendelkezés is felvehető, hogy az intézet tartalékalapjából fedezendők azok a veszteségek is, a melyek az ingatlan értékének ötven százalékán felül adott jelzálogos kölcsönök folytán - saját mulasztásuk nélkül - azokat az alapitó intézeteket érik, a melyeknek közremüködése a kölcsönnyujtásoknál igénybe vétetett.

6. Azok a külön jogok, a melyek az 1871. évi XXXIV. törvénycikk 1., 2. és 4-10. §-ai, továbbá 16. és 19. §-ai szerint a Magyar Földhitelintézetet (az 1881:LX. t-czikk 258. §-ában foglalt módositással) megilletik, továbbá azok a külön jogok, a melyek az Osztrák-magyar bank jelzáloghitelosztálya jelenleg érvényben levő módositott alapszabályainak (1878. évi XXV. törvénycikk, 1887:XXVI. törvénycikk és 1899:XXXVII. törvénycikk) 11. §-a a), b), c), e), f) és h) pontjaiban, továbbá 37-49. és 52. §-aiban, végre 54., 55. és 69. §-aiban foglalvák, kiterjesztetnek a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére.

Az idézett alapszabályokban emlitett határozó biróság hatáskörét a budapesti kir. törvényszék gyakorolja; tehát ez a törvényszék rendeli el az intézet részére eszközlendő végrehajtásokat (11. § c) és 37. §) és keresi meg foganatositás végett a foganatositásra illetékes biróságot (telekkönyvi hatóságot).

Az idézett alapszabályok 47. §-ában emlitett becsértékül és kikiáltási árul az az érték szolgál, a melyet a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége a jelzálog-kölcsön engedélyezése alkalmával alapszabályai értelmében megállapitott.

7. Az intézet felosztását a közgyülés, az 1875:XXXVII. tc. 187. §-a első bekezdésében meghatározott (241. §) eset kivételével, csak az igazgatóságnak a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával előterjesztett javaslatára határozhatja el.

8. Az intézet felszámolásánál a tartozások fedezése után fennmaradó vagyon elsősorban az alapitásban közreműködő (1. §) hitelintézetek, másodsorban az állam és a többi tagok alapitványi üzletrészeinek visszafizetésére forditandó. Az ezután fennmaradó vagyon csakis közczélokra és pedig elsősorban az intézetéihez hasonló czélokra forditható.

4. § Az 1901:XXIV. tc. 5. §-a 9. pontjának első bekezdésében felállitott szabály nem terjed ki a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségére.

II. FEJEZET

Az 1894. évi V. törvénycikk némely rendelkezésének módositása, illetve kiegészitése

5. § A telepités az 1894:V. törvénycikk rendelkezéseitől eltérő is lehet annyiban, hogy közczélokra területet csak a tényleges szükséghez mért terjedelemben kell átengedni; továbbá, hogy az egyes telepesgazdaságok - telephelyek - belső telek nélkül csupán külsőségekből állhatnak és területük tiz kataszteri holdnál kisebb (munkástelephely és nyolczvan kataszteri holdnál nagyobb (középbirtokos telephely) is lehet, azonban ötszáz kataszteri holdat meg nem haladhat; végül, hogy a telepesház épitéséhez esetleg szükséges kölcsönről való gondoskodást a telepes kötelességévé lehet tenni.

6. § Az állam a jelen törvény hatályba lépte után átengedett telephelyet visszavásárolhatja és a telepest birói uton kimozdithatja, ha a telepes

1. nem magyar állampolgár, ellene csőd nyittatott, vagy nem bir a földmivelésügyi minister által a telepitési feltételekben megállapitott kellékekkel;

2. nem lakik vagy nem gazdálkodik a telephelyen, vagy annak használatát másnak mint házastársának vagy törvényes leszármazóinak akár egészben, akár részben átengedi a nélkül, hogy ehhez a földmivelésügyi minister engedélyét kieszközölte volna, avagy végül, ha telephelyét a szükséges élő és holt felszereléssel el nem látja, vagy a gazdálkodást ismételt figyelmeztetés után is annyira elhanyagolja, hogy ezzel a telephely értékét lényegesen veszélyezteti;

3. telephelyet a földmivelésügyi minister engedélye nélkül felosztotta, vagy azt, vagy az ahhoz való jogot akár egészben, akár részben másra átruházta;

4. vagy maga, vagy háza népének valamely tagja olyat tesz ismételt figyelmeztetés után is, a mi a telep belbékéjét megbontja;

5. büntett vagy nyereségvágyból eredő vétség miatt egy évet meghaladó szabadságvesztés-büntetésre el van itélve;

6. a telephely vételárának és kamatának, vagy ha a vételár törlesztése a telepitési szerződés folytán még nem kezdődött meg, a vételár kamatának két évi részletével hátralékban van;

7. telephelyének végrehajtási árverése el van rendelve és az elrendelés ellen halasztó hatályu felfolyamodás már nem használható;

8. elhal és örökösei nem egyeznek meg arra vonatkozólag, hogy közülök melyik legyen a telephely tulajdonosa.

Az állam visszavásárlási jogát csak ama naptól számitott kilenczven napon belül gyakorolhatja, a melyen belül a visszavásárlás oka tudomására jutott.

Az állam visszavásárlási joga a telephelyre vonatkozólag megszünik, ha annak első megszállása óta ötven év már eltelt és ha a telephely vételára vagy a vételár kifizetése czéljából felvett kölcsön teljesen törlesztve van.

7. § A visszavásárlási árat a szerződésben kell megállapitani. A visszavásárlási árból azonban le kell vonni:

1. a még le nem járt törlesztetlen részt;

2. a lejárt, de még le nem fizetett vételári (megváltási) részleteket;

3. a telephelyen fennmaradó egyéb terhek tőkeösszegét.

Ha a visszavásárlás létrejöttekor a telephelyen a gazdaság viteléhez szükséges oly épületek és épitmények vannak, melyeknek értéke a vételár megállapitásánál számba nem vétetett, a vételárhoz ezen alkotórészeknek a visszavásárlás létrejöttekori értékét hozzá kell adni.

8. § Ha a 6. § alatt felsorolt esetek valamelyike akkor áll be, a mikor a telepes a telephely tulajdonosául a telekjegyzőkönyvbe (betétbe) bejegyezve még nincsen, az állam a telepitési szerződéstől egyoldaluan elállhat és a telepest telephelyéből kimozdithatja.

A 7. §-nak a visszavásárlási jogra vonatkozó szabálya a jelen §-ban megadott elállási és kimozditási jogra megfelelő alkalmazást nyer.

A kimozditott telepes a telepitési jogviszonynak a kimozditás következtében történt megszünése alapján az előző bekezdés szerint neki járó visszavásárlási árat meghaladó követelést kártérités czimén sem érvényesithet.

9. § Az igazságügyi és földmivelésügyi minister felhatalmaztatnak, hogy az állam visszavásárlási, illetőleg kimozditási jogára vonatkozóan az eljárás szabályait közösen kibocsátandó rendelettel állapitsák meg.

10. § Állami telepeken a telephely átengedése haszonbérbeadás utján is történhetik.

Haszonbérleti alapon nyugvó telepitésnél az állam és a telepes közötti jogviszony határozott időre szóljon és ötven évnél rövidebb ne legyen.

A halál a szerződést nem szünteti meg, de a telepes a szerződéstől három évi felmondás mellett bármely gazdasági év végén kártalanitási kötelezettség nélkül elállhat.

Attól a telepestől, a ki a telepitési jogviszonyból származó kötelezettségeit tizenöt éven át pontosan teljesitette, a telephely megváltását megtagadni nem lehet.

A megváltási árat a haszonbérleti szerződésben kell megállapitani, még pedig ugy, hogy az államot veszteség ne érje és a telepes megélhetése veszélyeztetve ne legyen.

11. § A földmivelésügyi minister a korlátolt forgalmu birtokok közül a községi, városi, törvényhatósági, egyházi személyi, egyházi testületi, köz- és magánalapitványi, hitbizományi és közbirtokossági birtokokon a tulajdonosnak kérelmére haszonbérleti alapon nyugvó telepitést engedélyezhet.

A földmivelésügyi minister által engedélyezett haszonbérleti telepitésre a 10. § szabályai azzal az eltéréssel állanak, hogy a haszonbérleti jogviszony ötven évnél rövidebb is lehet és hogy a telepesnek a telephely megváltásához való joga csak a birtok forgalmi korlátoltságának megszüntével nyilik meg.

Ha a telepes a birtok forgalmi korlátoltságának megszüntével telephelyét megváltani nem akarja, a telepitő a haszonbérleti szerződéstől egy évi felmondással bármely gazdasági év végén minden kártalanitás nélkül elállhat.

12. § A mennyiben a 10. és 11. § másképen nem rendelkezik, a jogviszonyt a haszonbéres telepes és a telepitő között szerződésük szabályozza.

13. § Az igazságügyi, pénzügyi és földmivelésügyi ministerek felhatalmaztatnak, hogy egyetértőleg kiadandó rendeletben az 1894:V. törvénycikknek és a jelen törvénynek az állam által eszközlendő telepitésekre vonatkozó rendelkezéseit a szükségeseknek mutatkozó módositásokkal egészben vagy részben a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége által foganatositott telepitésekre és ingatlanfeldarabolásokra is kiterjeszthessék.

III. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

14. § A mező- és erdőgazdasági ingatlanok árverésére vonatkozó hirdetményeket az igazságügyminister által kiadandó rendelet szerint a telekkönyvi hatóság a m. kir. földmivelésügyi ministernek haladéktalanul megküldeni köteles.

15. § A földmivelésügyi minister, valamint a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége is külön meghatalmazott utján bármely ingatlan birói végrehajtási árverésen bánatpénz letétele nélkül tehet ajánlatot.

Ha utóajánlatot tesz, sem bánatpénzt letenni, sem az ujabb árverés költségét előlegezni nem tartozik.

16. § Az olyan ingatlanfeldarabolás, a melyet a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége a 2-ik § 3. pontjának megfelelően hajt végre az 1897. évi XXXII. törvénycikk 6. §-ában megállapitott korlátozásokra való tekintet nélkül az 1897. évi XXXII. törvénycikk értelmében vett birtokfeldarabolásnak tekintendő.

17. § A Magyar Földhitelintézet felmentetik az 1875:XXXVII. törvénycikk 242. §-a ama rendelkezésének hatálya alól, a mely szerint a szövetkezetek igazgatóságai a tagok névjegyzékét a törvényszéknél bemutatni tartoznak.

18. § Az 1898:XXIII. t-czikk alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezet az állami ingó vagyonból az idézett törvény 78. §-ának 2. pontja alapján tulajdonába bocsátott kötvényeknek felszaporodott kamatait - a mennyiben ezt az általa kibocsátott kötvények külön biztositéki alapjának törvényszerü mértéke (1898:XXIII. törvénycikk 73. §) megengedi - felhasználhatja a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége alapitványi tőkéjéhez való hozzájárulásra. Az emlitett kötvények kamatai azontul, a felhasznált összeg erejéig, elsősorban a külön biztositéki alaphoz csatolandók.

19. § AZ 1897. évi XXXII. tc. 6. §-ának második bekezdésében körülirt kellékekkel egyébként nem biró birtokfeldarabolás is az 1897. évi XXXII. tc. 6. §-ának megfelelő birtokfeldarabolásnak tekintik, ha azt a közérdekre való tekintettel a pénzügyminister a földmivelésügyi ministerrel egyetértőleg, illetve Horvát-Szlavonországokra nézve Horvát-Szlavon-Dalmátországok bánjával egyetértőleg engedélyezi.

20. § A jelen törvény 5-15. §-ainak hatálya Horvát-Szlavonországokra nem terjed ki, 1-4. és 17. §-ai pedig Horvát-Szlavonországok területén nem nyernek alkalmazást.

A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyi, a kereskedelemügyi, a földmivelésügyi és az igazságügyministerek, Horvát-Szlavonországokban pedig a pénzügyi és a kereskedelemügyi ministerek, valamint Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja bizatnak meg.