Az Osztrák-magyar banknak az 1899:XXXVII. törvénycikkel meghosszabbitott szabadalma 1910. évi decz. 31-én lejárván, továbbá az 1892:XVIII. tc. alapján az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötött szerződés az ahhoz tartozó pótszerződésekkel együtt a két kormány által 1910. év végére felmondatván, az Osztrák-magyar bank szabadalmának és az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződésnek meghosszabbitásáról, valamint az ezekkel kapcsolatos ügyek rendezéséről szóló törvényjavaslatot folyó év deczember 1-én az országgyülés képviselőházának benyujtottam. A képviselőház pénzügyi bizottsága e törvényjavaslatot tárgyalás alá vette s beható tanácskozás után arra vonatkozó jelentését folyó év deczember 15-én a képviselőház elé terjesztette. Habár nincsen kizárva annak a lehetősége, hogy a folyó év végéig rendelkezésre álló idő alatt ez a törvényjavaslat nálunk törvényerőre emelkedhessék, a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban, az időközben ott beállott politikai viszonyok folytán nem remélhető, hogy ez a közös egyetértéssel elintézendő ügy 1911. évi január 1-ig végleges szabályozást nyerjen.
Minthogy pedig közhiteli szempontok, valamint közgazdasági életünknek minden lehető zavartól való megóvása indokolttá teszik, hogy az Osztrák-magyar bank jelenlegi szabadalmának lejártával, valamint az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés megszüntével, az e kérdésekkel kapcsolatos viszonyok törvényes rendezés nélkül ne maradjanak, a kormány szükségesnek tartotta a jelen törvényjavaslat előterjesztését, melynek kizárólag az a czélja, hogy addig, mig az alkotmányos tárgyalás alatt álló s az emlitett kérdések végleges rendezését felölelő törvényjavaslat törvényerőre emelkedhetik, ugy a bankügyben, mint az érme- és pénzrendszerünkre vonatkozó jogviszonyokban a folytonosság törvényileg biztosittassék. A törvényjavaslat 1. §-a részletesen felsorolja azokat az ügyeket és kérdéseket, melyekre a tervezett ideiglenes rendezés kiterjed s megállapitja azt a végső határidőt, a meddig e rendelkezés hatálya tart. A közös egyetértéssel rendezendő kérdések e természete indokolja annak a rendelkezésnek felvételét, hogy azokra vonatkozólag a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban lényegben azonos határozatokat kell hatályba léptetni. Az a körülmény, hogy az ideiglenes rendezés véghatárideje 1911. év február 15-ben állapittatik meg, biztositékot nyujt arra nézve, hogy a végleges rendezés tulhosszu időre el ne odáztassék.
