1911. évi XX. törvénycikk indokolása

a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei sorsának javitása végett a Genfben kötött egyezmények beczikkelyezéséről * 

Általános indokolás

Dunant és Moynier svájczi állampolgárok kezdeményezésére a svájczi kormány az 1864. évben a hatalmakat nemzetközi értekezletre hivta össze abból a czélból, hogy egyezményt létesitsenek a hadrakelt seregek sebesült és beteg katonáinak ápolása és oly egyesületek alapitása végett, a melyek a háboruban megsebesült vagy megbetegedett katonák részére önkéntes ápolókat szolgáltathatnak. Az értekezleten 1864. augusztus 22-én létrejött megállapodások genfi egyezmény, genfi konvenczió név alatt ismeretesek. Ezen az értekezleten sem Magyarország, sem Ausztria nem vettek részt, de az egyezményhez utólagosan hozzájárultak. Az 1864. augusztus 22-én kötött genfi egyezmény törvénybe czikkelyezése több izben megfontolás tárgya volt. Hogy a beczikkelyezésről szóló törvényjavaslat beterjesztése mégis elmaradt, az főleg annak tudható be, hogy az 1864. év után lefolyt háboruk tapasztalatainak értékesitése végett több izben történtek kisérletek oly czélból, hogy az 1864. évi genfi egyezmény módosittassék, miért is a beczikkelyezésről szóló törvényjavaslat benyujtása az uj egyezmény létrejövetel előtt időszerünek és czélszerünek nem látszott. Meg kell itt emlékeznem az 1868. október 5-étől 20-áig Genfben tartott értekezletről, a mely az 1864. évi genfi egyezménynek póthatározmányokkal való kiegészitését czélozta.

Ezen az értekezleten Magyarország és Ausztria is képviselve voltak. Az itt létrejött tervezet nem emelkedett ugyan nemzetközi egyezmény erejére, de azt az ujabb időben lefolyt háboruk alatt a hadviselő felek ismételten elfogadták modus vivendi gyanánt. Az 1864. évi genfi egyezmény az 1899. évben Hágában tartott békeértekezleten is szóba került és a szárazföldi háboru szabályaira vonatkozó egyezmény 21. czikke az aláiró hatalmakra nézve kötelezővé tette azoknak az elveknek alkalmazását, a melyek az 1864. augusztus 22-én kötött genfi egyezményben vannak megállapitva. Az 1899. évi hágai békeértekezleten kifejezésre juttatott kivánságok egyike továbbá az volt, hogy az 1864. évi genfi egyezmény reviziója czéljából mielőbb nemzetközi értekezlet hivassék egybe. Az 1864. évi genf egyezmény módositására irányuló ismételt kisérletek azonban csak az 1906. évben vezettek sikerre. Az 1906. julius hó 6-án jött létre az az uj genfi egyezmény, a mely a jelen törvényjavaslat 3. §-ába van foglalva. Ezt az egyezményt Ő cs. és ap. kir. Felségének meghatalmazottja ad referendum megjegyzéssel irta alá azért, hogy a magyar kormánynak és az osztrák kormánynak módjában álljon az egyezmény tartalmát megfontolás tárgyává tenni és a hozzájárulás kérdését mérlegelni. Az ily irányban meginditott tárgyalások azt eredményezték, hogy az egyezményhez való hozzájárulásnak akadálya nincs. Ennek folytán az ad referendum záradék vissza is vonatott. A megerősitő okiratok letételéről Bernben 1908. márczius 27-én felvett jegyzőkönyv az ad referendum záradéknak visszavonását kifejezetten megállapitja.