A kiskoruak gyámságának szabályozása végett az 1902. évi junius hó 12-én Hágában kötött nemzetközi egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége a Német császár, Poroszország királya a Német Birodalom nevében, Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb., stb. és Magyarország apostoli királya, Ő Felsége a Belgák királya, Ő Felsége Spanyolország királya, a Franczia Köztársaság elnöke, Ő Felsége Olaszország királya, Ő Királyi Fensége Luxemburg nagyherczege, Nassau herczege, Ő Felsége Németalföld királynője, Ő Felsége Portugália és Algarbia királya stb., stb., Ő Felsége Rumánia királya, Ő Felsége Svédország és Norvégország királya Svédország nevében és a Svájczi Szövetségi Tanács,
Közös rendelkezéseket óhajtván megállapitani a kiskoruak gyámságának szabályozása végett.
Elhatározták, hogy e czélra egyezményt kötnek és meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
A kik közölvén egymással meghatalmazásaikat, a melyeket jó és kellő alakban találtak, a következőkben állapodtak meg:
A kiskoru gyámságát az ő hazai törvénye szabályozza.
A mennyiben a hazai törvény nem szervez a kiskoru hazájában arra az esetre gyámságot, ha a kiskoru rendes tartózkodó helye külföldön van: arról a diplomácziai vagy konzuli tisztviselő gondoskodik a kiskoru hazai államától nyert felhatalmazás alapján az utóbb emlitett állam törvénye értelmében, föltéve, hogy a kiskoru rendes tartózkodó helyének állama azt nem ellenzi.
Mindazonáltal a kiskorura nézve, kinek rendes tartózkodó helye külföldön van, a gyámságot a tartózkodó hely törvénye értelmében kell elrendelni és gyakorolni, ha a gyámság az 1. czikk vagy a 2. czikk rendelkezései értelmében nincsen szervezve, vagy nem szervezhető.
A 3. czikk rendelkezése értelmében elrendelt gyámság létezése nem akadályozza az 1. czikk vagy a 2. czikk alkalmazásával uj gyámság szervezését.
Erről a tényről, mihelyt csak lehetséges, értesiteni kell annak az államnak kormányát, a mely államban a gyámság előbb szervezve volt. Ez a kormány ugyanarról értesiteni fogja akár azt a hatóságot, mely a gyámságot elrendelte volt, akár pedig - ha ilyen hatóság nem létezik - magát a gyámot.
Annak az államnak törvényhozása, a melyben a korábbi gyámság szervezve volt, határozza meg, hogy ez a gyámság a jelen czikk által szabályozott esetben mikor szünik meg.
A gyámság minden esetben a kiskoru hazai törvénye által meghatározott időpontokban és okokból kezdődik és ér véget.
A gyámsági ügyvitel kiterjed a kiskoru személyére és javainak összességére, bárhol feküdjenek is azok.
E szabály alól kivételnek lehet helye azokra az ingatlanokra, melyek fekvésük helyének törvénye szerint különleges birtokrendszer alá esnek.
A gyámság szervezéseig, valamint minden sürgős esetben azokat az intézkedéseket, melyek a külföldi kiskoru személyének vagy érdekeinek védelme végett szükségesek, a helyi hatóságot tehetik meg.
Annak az államnak hatóságai, melynek területén oly külföldi kiskoru tartózkodik, a kire nézve szükséges volna a gyámságot elrendelni, erről az esetről, mihelyt tudomásukra jut, értesiteni fogják a kiskoru hazai államának hatóságait.
Az igy értesitett hatóságok, mihelyt lehetséges, azokkal a hatóságokkal, melyektől az emlitett értesités érkezett, közölni fogják, vajjon a gyámság már el van-e rendelve vagy el fog-e rendeltetni.
A jelen egyezmény csak akkor nyer alkalmazást, ha oly kiskoruak gyámságáról van szó, a kik a szerződő államok valamelyikének polgárai és a kiknek rendes tartózkodó helyük a szerződő államok valamelyikének területén van.
Mindazonáltal a jelen egyezmény 7. és 8. czikkeit alkalmazni kell mindazokra a kiskoruakra, kik a szerződő államok valamelyikének polgárai.
A jelen egyezmény, mely a szerződő államoknak csak európai területeire nyer alkalmazást, meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok Hágában le fognak tétetni, mihelyt a Magas szerződő Felek többsége abban a helyzetben lesz, hogy igy intézkedhessék.
Erről a letételről jegyzőkönyvet kell majd szerkeszteni, melynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton mindegyik szerződő állam részére meg fog küldetni.
Azoknak az államoknak, melyek a jelen egyezményt alá nem irták, de a harmadik nemzetközi magánjogi konferenczián képviselve voltak, szabadságukban áll a jelen egyezményhez egyszerüen csatlakozni.
A csatlakozni kivánó állam ezt a szándékát legkésőbb az 1904. évi deczember hó 31-ikéig egy iratban közölni fogja, melyet Németalföld kormányának levéltárában kell majd elhelyezni. Ez a kormány az iratról egy-egy hiteles másolatot fog küldeni diplomácziai uton a szerződő államok mindegyikének.
A jelen egyezmény hatályba lép a hatvanadik napon a megerősitő okiratok letételétől vagy a csatlakozások közlésének keltétől számitva.
A jelen egyezmény tartama öt év a megerősitő okiratok letételének keltétől számitva.
Ez az időtartam az emlitett naptól kezdődik még azokra az államokra nézve is, a melyek a megerősitő okiratot e nap után tették le vagy későbben csatlakoztak az egyezményhez.
Az egyezmény öt évről öt évre hallgatagon megujul, hacsak fel nem mondják.
A felmondást az előző bekezdésben jelzett időtartam letelte előtt legalább hat hónappal Németalföld kormányával közölni kell, mely arról értesiteni fogja az összes többi szerződő államokat.
A felmondás hatása csak arra az államra terjed ki, melytől származik. Az egyezmény a többi államokra nézve hatályban marad.
Ennek hiteléül az illető meghatalmazottak a jelen egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
Kelt Hágában, az ezerkilencszázkettedik évi junius hó tizenkettedikén, egyetlen példányban, mely a németalföldi kormány levéltárában fog letétetni és a melynek egy-egy hiteles másolata diplomácziai uton meg fog küldetni azon államok mindegyikének, melyek a hágai harmadik nemzetközi magánjogi értekezleten képviselve voltak.
[Aláírások]
