1. § A polgári eljárás egyes kérdései, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett birósági itéletek és egyességek végrehajtása, valamint a csődök tekintetében Szerbiával az 1911. évi márczius hó 30/17-ik napján kötött egyezmény az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya és
Ő Felsége Szerbia királya
egyrészről Ausztria és Magyarország, másrészről Szerbia között a polgári eljárás egyes kérdéseire, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett birósági itéletek és egyességek végrehajtására, valamint a csődökre vonatkozó viszonyokat szabályozni óhajtván, elhatározták, hogy e czélra egyezményt kötnek és kinevezték meghatalmazottaikká, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
ezek a meghatalmazottak közölték egymással szabályszerü alakban talált meghatalmazásaikat és azután a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben hatóságaik által kölcsönösen kézbesittetik az idézéseket vagy egyéb ügyiratokat és teljesittetik a megkereséseket, még pedig a megkeresett állam belföldi törvényei szabta eljárás vagy a megkereső hatóság kivánta különös eljárás szerint, föltéve, hogy e különös eljárás nem ellenkezik a megkeresett állam törvényeivel.
Az emlitett ügyiratokhoz és megkeresésekhez Ausztria részére német vagy franczia forditásokat, Magyarország részére magyar vagy franczia forditásokat, Szerbia részére szerb, franczia vagy német forditásokat kell csatolni, hacsak ezek az iratok nincsenek e nyelvek egyikén vagy a megkeresett hatóság nyelvén szerkesztve; ugyanez a szabály áll az iratok mellékleteire is. Az emlitett forditások költségei a megkereső államot terhelik.
A kézbesités teljesitéséről tanuskodó vagy a kézbesités teljesitésének akadályát közlő iratokat, a megkeresések folytán keletkezett válasziratokat és a megkeresések teljesitéseként támadt iratokat, valamint mellékleteiket csak a megkereső állam kivánságára és a forditási költségek megtéritése ellenében kell forditásokkal ellátni.
A fentemlitett iratok egyike sem szorul hitelesitésre, de azokat a kiállitó birói hatóság pecsétjével el kell látni. Az iratok továbbitása akként történik, hogy a megkereső állam részéről felhatalmazott konzuli tisztviselő kérelmet intéz ahhoz a hatósághoz, a melyet a megkeresett állam kijelölt.
A jelen czikkben foglalt rendelkezések nem állanak útjában annak, hogy a szerződő felek a megkereső állam saját polgárai részére kézbesitéseket diplomácziai vagy konzuli tisztviselőikkel közvetlenül, de kényszer nélkül teljesittethessenek.
Az 1. czikkben emlitett valamely kézbesités teljesitése csak akkor tagadható meg, ha az az állam, a melynek területén a kézbesitést teljesiteni kellene, azt szuverénitására vagy biztonságára sérelmes természetűnek tartja.
A kézbesités bizonyitékául vagy a czimzettnek keltezett és hitelesitett elismervénye szolgál, vagy pedig a megkeresett állam hatóságának tanusitványa a kézbesités tényéről, alakjáról és időpontjáról.
Ha a kézbesitendő ügyiratot kettős példányban küldötték át, az elismervényt vagy a tanusitványt az egyik példányra kell rávezetni vagy ahhoz csatolni.
A birói hatóság, a melyhez az 1. czikkben emlitett valamely megkeresést intéznek, köteles annak eleget tenni és e végből ugyanolyan kényszereszközöket alkalmaz, mint a megkeresett állam hatóságaitól származó megkeresésnek vagy pedig valamely érdekelt fél részéről ily czélból előterjesztett kérelemnek teljesitésénél. Ezeket a kényszereszközöket nem kell szükségképen alkalmazni, ha ügyfelek személyes megjelenéséről van szó.
A megkereső hatóságot, ha kivánja, értesiteni kell a kért cselekmény teljesitésének időpontjáról és helyéről, hogy az érdekelt félnek módjában álljon annál megjelenni.
A megkeresés teljesitése csak akkor tagadható meg:
1. ha az okmány hitelessége kétséges;
2. ha a megkeresett államban a megkeresés teljesitése nem tartozik a birói hatalom hatáskörébe;
3. ha az az állam, a melynek területén a megkeresést teljesiteni kellene, azt szuverénitására vagy biztonságára sérelmes természetünek tartja.
A megkeresett hatóság illetéktelensége esetében a megkeresést hivatalból át kell tenni a megkeresett államnak ahhoz a birói hatóságához, a mely az utóbbi állam törvényhozása által megállapitott szabályok szerint illetékes.
Mindazokban az esetekben, a melyekben a megkeresést a megkeresett hatóság nem teljesitette, az utóbbi arról a megkereső hatóságot haladéktalanul értesiti, megjelölvén a 3. bekezdés esetében az okokat, a melyek miatt a megkeresés teljesitését megtagadta és az előbbi bekezdés esetében azt a hatóságot, a melyhez a megkeresést áttette.
A kézbesitésekért, valamint a megkeresések teljesitéséért semmiféle dij vagy költség megtéritésének nincsen helye.
Mindazonáltal a megkeresett állam követelheti a megkereső államtól a tanuk vagy a szakértők részére fizetett dijak megtéritését.
Mindegyik magas szerződő fél állampolgárainak szabadságukban áll jogaikat a másik szerződő fél biróságainál az utóbbi szerződő fél állampolgáraival szemben is érvényesiteni és védeni. Mindegyik szerződő fél biróságai kötelesek őket e tekintetben a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesiteni.
Amennyiben a szerződő felek polgári eljárási törvényei a birói illetékesség tekintetében oly rendelkezéseket tartalmaznak, a melyeket kizárólag külföldiekkel szemben lehet alkalmazni, ezek a rendelkezések a szerződő felek állampolgáraival szemben nem nyerhetnek alkalmazást.
A szerződő felek kifejezetten megállapitják, hogy az egyikük területein vezetett kereskedelmi könyvek kellő módon hitelesitett kivonatainak a másik szerződő fél biróságainál ugyanolyan bizonyitó erejük van, mint a belföldön vezetett kereskedelmi könyvek kivonatainak.
A szerződő felek valamelyikének állampolgárai, a kiknek lakóhelye a szerződő felek egyikének területein van és a kik a másik szerződő fél biróságai előtt mint felperesek vagy beavatkozók lépnek fel, nem kötelezhetők semmiféle biztositékra vagy bármi néven nevezendő letétre, sem azon az alapon, mert idegenek, sem pedig azon az alapon, mert az országban nincsen lakóhelyük vagy tartózkodó helyük.
Az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatok alapján, a melyek a szerződő felek egyikének biróságai előtt olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, a ki a perbeli biztositék vagy letét alól akár a 6. czikk, akár pedig azon állam törvénye értelmében, a hol a pert megindították, fel van mentve, a másik szerződő fél illetékes hatósága a végrehajtást diplomácziai uton előterjesztett kérelemre ingyenesen elrendeli.
A költségekben és kiadásokban marasztaló határozatok alapján a végrehajtást a felek meghallgatása nélkül kell elrendelni, de elrendelés után a felfolyamodás utja azon ország törvényeinek megfelelően, a hol a végrehajtást folyamatba teszik, az elmarasztalt fél számára nyitva marad.
Az a hatóság, a mely a végrehajtási kérelem tárgyában a határozat hozatalára illetékes, csak annak vizsgálatára szoritkozik:
1. vajjon annak az országnak törvénye szerint, a hol az elmarasztaló határozat keletkezett, a határozat kiadmánya tartalmazza-e mindazokat a kellékeket, a melyek közhitelességéhez szükségesek;
2. vajjon ugyanazon törvény szerint a határozat jogerőre emelkedett-e;
3. vajjon a határozat rendelkező része az 1. czikk 2. bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően van-e szerkesztve vagy forditással ellátva.
Az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjában megszabott előfeltételek teljesitésének igazolására elég, ha a megkereső állam illetékes hatósága tanusitványt állit ki arról, hogy a határozat jogerőre emelkedett. A most emlitett tanusitványt az 1. czikk 2. bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően kell szerkeszteni vagy forditással ellátni.
A szerződő felek mindegyikének állampolgárai a másik szerződő fél területein épen úgy fognak részesülni a szegénységi jogban, mint maguk a belföldiek, ha alkalmazkodnak azon állam törvényhozásához, a hol a szegénységi jogot kérik.
A szegénységi bizonyitványt vagy a szegénységi nyilatkozatot minden esetben az idegen rendes tartózkodó helyének hatóságai állitják ki vagy veszik át, vagy ha rendes tartózkodó helye nincs, tényleges tartózkodó helyének hatóságai. Abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye nincsen a szerződő felek területein és a lakóhely hatóságai nem állitanak ki ily bizonyitványokat vagy nem vesznek át ily nyilatkozatokat, elég oly bizonyitvány vagy nyilatkozat, a melyet a kérelmező hazájának diplomácziai vagy konzuli tisztviselője állitott ki vagy vett át.
Ha a kérelmező nem tartózkodik annak a szerződő félnek területein, a melynek hatóságaihoz a kérelmet intézi, a szegénységi bizonyitványt vagy szegénységi nyilatkozatot, ha hitelesitésre szorul, azon országnak valamelyik diplomácziai vagy konzuli tisztviselője fogja ingyenesen hitelesiteni, a hol az okmányt használni kell.
A szegénységi bizonyitvány kiállitására vagy a szegénységi nyilatkozat átvételére illetékes hatóság felvilágositásokat szerezhet a másik szerződő fél hatóságaitól a kérelmező vagyoni helyzetéről.
A hatóság, a mely a szegénységi jog iránt előterjesztett kérelem tárgyában határozni hivatva van, megtartja saját hatáskörének korlátai közt azt a jogát, hogy ellenőrizhesse az eléje terjesztett bizonyitványokat, nyilatkozatokat és felvilágositásokat.
A jelen egyezmény rendelkezései értelmében végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtási kérelem pénzösszegre vagy más vagyonra irányul és a mennyiben a kérelem nem vonatkozik a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanokat illető tulajdonjogokra vagy ily ingatlanokat illető egyéb dologi jogokra.
Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezés nem gátolja, hogy a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanok végrehajtás alá vonassanak, ha olyan végrehajtási czimekről van szó, a melyek nem vonatkoznak tulajdonjogokra vagy egyéb dologi jogokra abban az államban fekvő ingatlanok tekintetében, a hol a végrehajtásnak történnie kell.
Kölcsönösen végrehajtásnak lesz helye:
1. mindegyik szerződő fél polgári vagy kereskedelmi biróságainak itéletei, fizetési meghagyásai és egyéb határozatai alapján;
2. az emlitett biróságoknál peres ügyekben kötött egyességek alapján;
3. választott birák itéletei alapján, a mennyiben a választott birák abban az ügyben irásba foglalt választott birósági szerződés vagy oly törvényes rendelkezés folytán jártak el, a mely bizonyos ügyekre valamely választott biróság illetékességét állapitja meg.
Nem lesz végrehajtásnak helye, ha a végrehajtással oly jogviszony vagy igény érvényesülne, a melytől a végrehajtás helyének törvénye a közrend szempontjából vagy erkölcsi tekintetekből az érvényességet vagy a kereshetőséget megvonja.
Birósági határozat alapján csak a következő feltételek mellett lesz végrehajtásnak helye:
1. ha az ügyben eljáró biróságot, a jelen egyezmény 16. czikkének rendelkezései szerint illetékesnek kell tekinteni;
2. ha a határozat jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
Az ügyben eljáró biróságot a 15. czikk 1. pontja értelmében illetékesnek kell tekinteni, ha a megkeresett állam törvényei szerint abban az ügyben a másik szerződő fél valamelyik birósága eljárhatott volna.
Az illetékességet mindig megalapitottnak kell tekinteni a következő esetekben:
1. ha valamely váltó vagy csekk birtokosának a váltó vagy a csekk alapján kötelezett személy ellen inditott keresete tárgyában ama hely birósága hozta a határozatot, a melyet e biróság törvényei szerint fizetési helynek kell tekinteni;
2. ha valamely viszontkereset tárgyában az a biróság hozta a határozatot az ugyanerre a biróságra nézve érvényes törvények értelmében, a mely előtt az alapkereset folyt;
3. ha az ügyfelek kereskedők, gyárosok vagy iparosok s a szerződés teljesitését vagy felbontását tárgyazó kereset tárgyában vagy a szerződésszerü teljesités elmulasztásából vagy nem kellő teljesitéséből eredő kártéritésre irányuló kereset tárgyában a szerződés kötésének vagy teljesitésének helye szerint illetékes biróság hozta a határozatot;
4. ha a felek előzetesen kölcsönös megegyezéssel az ügyben eljáró biróság illetékességének vetették alá magukat.
Birói egyesség alapján végrehajtásnak csak akkor van helye, ha az egyesség végrehajtható ama hely törvényei szerint, a hol keletkezett.
Választott birósági itélet alapján végrehajtásnak csak akkor van helye, ha az itélet jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
A végrehajtásra irányuló kérelemhez a következő iratokat kell csatolni:
1. a birósági vagy választott birósági határozatnak kiadványát az indokolással együtt vagy a birói egyesség kiadványát;
2. hivatalos tanusitványt arról, hogy a határozat jogerőre emelkedett és hogy az végrehajtás alapjául szolgálhat, vagy arról, hogy a birói egyesség végrehajthatóvá vált.
A végrehajtásra irányuló kérelemre az 1. czikknek a megkeresések nyelvét és kiadványozását illető rendelkezései, valamint a 3. czikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazást nyernek. A kérelem továbbitása diplomácziai uton történik.
A megkeresett állam illetékes hatósága a végrehajtás elrendelése tárgyában a kötelezett fél meghallgatása nélkül határoz. A végrehajtást el kell rendelni, ha az e részben a jelen egyezmény 12-19. czikkeiben megszabott feltételek fennforognak. A megkeresett biróság az ügy érdemének vizsgálatába nem bocsátkozhatik.
Ha a végrehajtási kérelmet tartalmazó megkeresésben a végrehajtató fél részére meghatalmazott megjelölve nincs, a végrehajtást foganatositó biróság köteles az ő részére képviselőt kirendelni és erről a megkereső biróságot értesiteni.
Ha a végrehajtást elrendelik, annak a biztositásig terjedő foganatositásához szükséges intézkedéseket haladéktalanul hivatalból meg kell tenni.
A kötelezett fél a belföldi törvények szerint lehetséges felfolyamodáson kivül, a 22. czikk értelmében foganatositott végrehajtás ellen a következő kifogásokat érvényesitheti:
1. hogy a jelen egyezmény 12-18. czikkeiben megszabott feltételek valamelyike nem forog fenn;
2. hogy a perbeidéző iratot nem kézbesitették szabályszerüen oly alperesnek, a ki a határozat alapjául szolgált eljárás során perbe nem bocsátkozott;
3. hogy az a fél, a ki ellen a végrehajtást foganatositani kell, a perben való részvételből az eljárás egyéb szabálytalansága következtében ki volt zárva;
4. hogy a határozat vagy az egyesség keletkezése helyének törvényei szerint a határozat vagy az egyesség végrehajthatósága megszünt;
5. hogy a végrehajtás helyének törvényei szerint a végrehajtással érvényesitendő igény ellenében a megelőző jogerős itélet kifogását lehet emelni.
A kézbesitést a 2. pont értelmében szabályszerünek csak akkor lehet tekinteni, ha a perbeidéző iratot az alperesnek saját kezéhez vagy az emlitett irat átvételére feljogositott képviselőjének kézbesitették. Azon szerződő fél területein, a melynek biróságaihoz a végrehajtás iránt fordultak, a kézbesitést vagy a birósági jogsegély utján, vagy az 1. czikk utolsó bekezdésében szabályozott módon kellett teljesiteni.
A végrehajtás ellen irányuló kifogásokat, a 14. czikkben és a jelen czikk 4. és 5. pontjában megjelölt esetek kivételével, a végrehajtást rendelő végzés kézbesitésétől számitott két héten belül kell érvényesiteni.
Ha a kötelezett fél az előbbi rendelkezések értelmében a végrehajtást kifogásolta, az illetékes biróság sommás tárgyalás után határoz abban a kérdésben, vajjon a végrehajtást a fent elősorolt okok valamelyike miatt nem kell-e megtagadni.
A tárgyalást a lehető legrövidebb határidőre kell kitüzni, de semmiesetre sem később két hétnél attól a naptól számitva, a mikor a kötelezett fél valamely megtagadási okot érvényesitett.
Ha a biróság a felhozott megtagadási okokat alaptalanoknak találta, vagy ha ily okokat kellő időben nem érvényesitettek, a biztositásig terjedőleg foganatositott végrehajtást hivatalból kell folytatni a követelés behajtásáig.
A mennyiben a jelen egyezmény különös rendelkezéseket nem tartalmaz, a végrehajtás foganatositásánál a megkeresett állam törvényeit kell alkalmazni.
Ha a kikötött feltételek hiányában a végrehajtást megtagadták, a végrehajtató hitelezőnek szabadságában áll felfolyamodással élni.
A végrehajtási kérelmet a megkereső biróság vagy az érdekelt fél megujithatja, ha a jelen egyezményben megszabott feltételek utólagosan teljesültek.
A határozatok és a birói egyességek végrehajtásából eredő birósági költségek az ügyfeleket terhelik és a végrehajtás helyének országában fennálló törvények szerint fizetendők; szükség esetében ezeket a költségeket a megkeresett állam előlegezi.
Ha az emlitett költségek a felektől be nem hajthatók, a megkereső állam viseli azokat.
A végrehajtásnál fizetendő illetékeket a végrehajtás iránt megkeresett ország törvényei szerint kell kiszabni. De a végrehajtást nem hátráltathatja az a körülmény, hogy a most emlitett illetékeket nem fizették ki.
A szerződő felek egyikének területein keletkezett határozatoknak és egyességeknek a másik szerződő fél területein ugyanolyan érvényességük és hatályosságuk van, mint a belföldön létrejött határozatoknak és egyességeknek, ha azok alapján a jelen egyezmény értelmében végrehajtásnak lehetne helye.
Személyfogság akár mint végrehajtási eszköz, akár mint egyszerü biztositási rendszabály polgári vagy kereskedelmi ügyekben nem alkalmazható a szerződő felek egyikének állampolgárai közé tartozó idegenekkel szemben olyan esetekben, a melyekben az nem volna alkalmazható az illető ország polgárai ellen. Oly tény, a melynek alapján az országban tartózkodó belföldi a személyfogság megszüntetését kérheti, ezt a hatást a másik szerződő fél állampolgárának érdekében előidézi akkor is, ha ez a tény a külföldön állt be.
Ha a szerződő felek egyikének területein csődöt nyitnak és a közadósnak a másik szerződő fél területein ingó vagyona van, de maga a közadós nem az utóbbi területeken van letelepedve, a csődbiróság megkeresésére az emlitett ingó vagyont biztositani, leltározni és a csődbirósághoz kiszolgáltatni kell.
Attól a naptól kezdve, a mikor az illetékes birósághoz az emlitett vagyontárgyak biztositására vagy kiszolgáltatására vonatkozó megkeresés megérkezik, a kiszolgáltatásnak alávethető vagyonra többé nem lehet érvényesen zálogjogokat szerezni. A csődbirósághoz kiszolgáltatásnak nincs helye, ha azokra a vagyontárgyakra, a melyek kiszolgáltatásáról szó van, a fentemlitett napot megelőző időben keletkezett tulajdoni vagy más visszakövetelési jogokat, megtartási vagy elsőbbségi jogokat, zálog- vagy más dologi jogokat akár az emlitett nap előtt, akár e nap után támasztottak. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha ilyen vagyontárgyaknak, nevezetesen valamely örökségnek elkülönitését kérték. Ebben az esetben a csődbirósághoz csak azt lehet kiszolgáltatni, a mi a fentemlitett igények teljes kielégitése után a vagyontárgyakból fennmarad.
A követeléseket, még ha ingatlan javakon jelzálogilag biztositva vannak is, az ingó vagyonhoz tartozóknak kell tekinteni.
Az előbbi czikk értelmében kiszolgáltatás alá nem eső ingóságokra és a közadósnak összes ingatlan vagyonára nézve a rendelkezési jog minden esetben annak az államnak biróságait illeti meg, a melynek területén ezek a vagyontárgyak vannak.
Ha ezek a vagyontárgyak ott kényszereladásra kerülnek, az eladási árból a jogositott hitelezők kielégitése után fennmaradó többletet az előbbi czikk rendelkezései értelmében a csődbirósághoz kell kiszolgáltatni.
Az egyik szerződő fél területein megnyilt csődöknél a másik szerződő fél állampolgárai közé tartozó hitelezők a belföldi hitelezőkkel teljesen azonos elbánásban részesülnek.
Ha a csődnyitásnál feltehető, hogy a másik szerződő fél területein tartózkodó hitelezők is érdekelvék, a csődnyitást a másik országnak e czélból kijelölt hirlapjaiban is az ott érvényben álló rendelkezéseknek megfelelően közzé kell tenni.
A jelen egyezmény a megerősitő okiratok kicserélése után nyolcz nap mulva lép hatályba és a polgári ügyekben kölcsönösen nyujtandó jogsegély iránt 1881. évi április hó 24-én és május hó 6-án kötött egyezményt helyettesiti. Hatályban marad az 1917. évi deczember hó 31-ik napjáig.
Ha egy évvel a jelzett időszak lejárta előtt a szerződő felek egyike sem közli azt a szándékát, hogy az egyezmény hatályát megszüntetni kivánja, úgy az egyezmény továbbra is hatályban marad egy évig attól a naptól számitva, a melyen a szerződő felek valamelyike felmondotta.
A jelen egyezmény meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok, mihelyt lehetséges, Belgrádban ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak az egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
2. § Felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a jelen törvénynyel beczikkelyezett egyezmény folytán szükséges eljárást rendelettel szabályozza. Horvát-Szlavonországokban ezen eljárás szabályozása iránt Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja intézkedik.
