1. § Az 1874:XXIV. tc. 3. §-a annyiban módosul, hogy a gyakorlati birói vizsgálatra bocsátáshoz a jogtudori oklevél megszerzése és ez után eltöltött három évi joggyakorlat szükséges. Azokra, a kik a jogtudományi államvizsgálatot vagy a jogtudományi első szigorlatot a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számitott hat hónap alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.
Birói és ügyészi hivatalra csak az nevezhető ki, aki az általános itélőbirói (ügyészi) képesitési kellékeken felül kimutatja, hogy a gyakorlati birói vizsgálat vagy az ügyvédi vizsga letételétől legalább két évig az igazságügyministeriumban, kir. biróságnál vagy kir. ügyészségnél, a kir. kincstár vagy a közalapitványok perbeli képviseletére rendelt hivatalnál fogalmazási szakban szolgált, vagy pedig a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi nyilvános vagy magántanár, vagy mint jogakadémiai tanár müködött, vagy végül ügyvédnél vagy közjegyzőnél gyakorlatot folytatott. Azokra, a kik a gyakorlati birói vizsgálatot a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számitott másfél év alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.
Az e §-ban meghatározott hat hónapi és másfél évi határidő folyása a jelen törvény életbelépése után teljesitett tényleges katonai szolgálat alatt szünetel.
2. § Az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételhez az 1874:XXXIV. tc. 11. §-ának a) pontjában meghatározott képesités helyett a jogtudori oklevél megszerzése, az ügyvédi vizsgára bocsátáshoz pedig az 1874:XXXIV. tc. 5. §-ának 2. pontjában meghatározott joggyakorlat helyett az ügyvédjelöltek lajstromába való felvételtől számitott három évi joggyakorlat szükséges. Azokra, a kik az elméleti államvizsgákat vagy az első szigorlatot a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számitott hat hónap alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.
Az 1874:XXXIV. tc. 2. és 3. §-a annyiban módosul, hogy az ügyvédek lajstromába való felvételhez megkivánt egyéb kellékeken felül az ügyvédi vizsga letétele után eltöltött két évi joggyakorlat kimutatása is szükséges, amelyet a jelen törvény 1. §-ában megjelölt hatóságoknál vagy személyeknél kell eltölteni. Nem kell ezt a két évi joggyakorlatot kimutatnia annak, a ki mint itélőbiró (ügyész) szolgált, vagy pedig a jog- és államtudományi szakban mint egyetemi nyilvános vagy magántanár, vagy mint jogakadémiai tanár belföldön legalább két éven át müködött. Azokra, a kik az ügyvédi vizsgát a jelen törvény életbelépése előtt vagy életbelépésének napjától számitott másfél év alatt letették, az eddigi jogszabályok irányadók.
Az ügyvédi vizsga letétele után ügyvédnél gyakorlatot folytatókra (ügyvédhelyettesek) - a mennyiben a törvény másként nem rendelkezik - az ügyvédjelöltekre fennálló szabályokat kell alkalmazni.
Az előbbi § utolsó bekezdését a jelen §-ban meghatározott hat hónapi és másfél évi határidőre is alkalmazni kell.
3. § Albirót e törvény életbelépésétől számitott két év leteltével járásbiróságnál csak kivételesen lehet alkalmazni.
A törvényszéknél alkalmazott albirák a törvényszék tanácsában elnöki minőségben egyáltalában nem, a fellebbezési tanácsban és az esküdtbiróságban pedig egynél többen nem vehetnek részt. Házassági ügyben kiküldött biróként albiró nem járhat el.
Az 1891:XVII. tc. 35., 36., 37. §-a és az 1897:XXXIII. tc. 3. §-ának második bekezdése hatályát veszti.
4. § Az itélőbirót beleegyezésével az igazságügyminister helyezi át más birósághoz.
A telekkönyvi betétek szerkesztésénél alkalmazott és birósági székhelyhez nem kötött birót, a midőn a telekkönyvi betétek szerkesztésére többé igénybe nem vétetik, szintén az igazságügyminister osztja be valamely törvényszékhez vagy járásbirósághoz (1886:XXIX. tc. 78. §).
5. § A birtokrendezési ügyekben eljáró birót a kir. itélőtábla elnöke rendeli ki. Albiró ily eljáró biróként nem rendelhető ki. A kirendelést a kir. itélőtábla elnöke bármikor visszavonhatja.
6. § Az igazságügyminister elsőfoku biróságnál alkalmazott olyan jegyzőt, a ki a gyakorlati birói vizsgálatot vagy az ügyvédi vizsgát letette, felruházhat azzal a müködési körrel, hogy nem peres ügyben (ideértve a fizetési meghagyási, a végrehajtási ügyeket és a telekkönyvi ügyeket is) birói határozatot hozzon, polgári peres ügyben, vagy büntető ügyben megkeresés vagy kiküldés alapján foganatositandó birói cselekményeket önállóan végezzen (önálló müködési körrel felruházott jegyző).
Az első bekezdésben megszabott müködési kört részletesen az igazságügyminister rendelettel állapitja meg. Ebben a müködési körben a biróra megállapitott eljárási szabályok a jegyzőre is alkalmazandók.
Az önálló müködési körrel felruházott az a jegyző, a ki a telekkönyvi betétek szerkesztésénél nyer állandó alkalmazást (telekkönyvi betétszerkesztő jegyző), ez alkalmazása alatt napidij és fuvardij helyett évi átalányban részesül. Ez az átalány ugyanolyan összegü és ugyanolyan szabályok szerint jár, mint a telekkönyvi betétszerkesztő biró napidij- és fuvardijátalánya.
7. § Az igazságügyminister általános rendelkezéssel a birósági irodák önálló hatáskörébe utalhat olyan elintézéseket, a melyek birói döntést nem tartalmaznak.
A kir. itélőtábla elnöke egyes birósági irodákra nézve ideiglenesen akként rendelkezhetik, hogy az első bekezdés értelmében önálló hatáskörükbe utalt elintézéseket, vagy az elintézések egyes nemeit ne végezzék.
Ugyanigy a biró is fenntarthat magának a birósági iroda önálló hatáskörébe utalt egyes elintézéseket.
A biró a birósági irodának önálló hatáskörében tett elintézését hivatalból vagy a fél kérelmére megváltoztathatja.
8. § Az 1871:VIII. tc. 26. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
A fegyelmi biróság hivatalvesztést megállapitó határozatában különös méltánylást érdemlő okból kimondhatja, hogy a hivatalvesztés a nyugdijtörvényben meghatározott ellátási igény tekintetében a hivatalvesztésre itéltre és hozzátartozóira, avagy csupán hozzátartozóira nem jár azzal a következménynyel, a melyet a törvény a szolgálat kötelékéből büntetéskép történt elbocsátáshoz fűz (1885:XI. tc. 5. § 5. pontja). Ebben az esetben az ellátási igény a jogosultat ugy illeti meg, mintha a hivatalvesztésre itélt a szolgálat kötelékéből végleges szolgálatképtelenség alapján vált volna meg.
9. § A fegyelmi biróság, ha az igazságszolgáltatás érdekében szükségesnek találja, fegyelmi vétség megállapitása nélkül is elrendelheti, a fegyelmi eljárás szabályainak teljes betartása mellett, hogy az itélőbiró székhelyéről addigi állásának megfelelő birói állásra az igazságügyminister által kijelölendő más birósághoz áthelyeztessék.
A fegyelmi biróság jogerős határozata alapján az itélőbirót az igazságügyminister helyezi át. Az igazságügyminister az áthelyezést a jogerős határozatnak az igazságügyministerrel közlésétől hat hónap alatt foganatosítja.
Az átköltözés költségét fegyelmi vétség megállapitása esetében a biró viseli.
10. § A kir. Curia itélőbirája és az e birákkal egyenlő vagy náluk magasabb rangu itélőbiró és ügyészségi tag 70. évének (1892:XXX. tc.), más biró és ügyészségi tag pedig 65. évének (1885:XI. tc. 20. § b) pontja és 64. §-a) betöltése előtt hivatalból az 1871. évi IX. tc. 7. és következő §-aiban foglalt rendelkezések szem előtt tartásával csak akkor nyugdijazható, ha testi vagy elmebeli fogyatkozás miatt hivatalos kötelességének teljesitésére véglegesen vagy legalább tartósan képtelenné válik, vagy ha állását a törvény megszüntette. (1869:IV. tc. 17. §)
Az 1871:IX. tc. 6. §-a hatályát veszti.
11. § Az 1891:XVII. tc. 28. §-ának első bekezdése akként módosul, hogy a kir. curiai birói czimmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnökök száma tizről tizenötre emelkedik.
12. § Az 1891:XVII. tc. 34. §-ának második bekezdése következőképen egészittetik ki:
A király a járásbiróság felügyeletét és vezetését a rangidős járásbiróval ugyanabban a fizetési osztályban levő más járásbiróra bizhatja.
13. § A kir. Curia minden polgári ügyben öttagu tanácsban határoz.
Az 1881:LIX. tc. 3. §-ának negyedik bekezdése és az 1896:XXV. tc. 32. §-ának második bekezdése hatályukat vesztik.
A kir. itélőtáblák akár törvényszéki, akár járásbirósági ügyben használt felfolyamodások felett és felülvizsgálati ügyekben háromtagu tanácsban határoznak. Az 1893:XVIII. tc. 186. §-ának második bekezdése hatályát veszti.
14. § Büntető ügyekben a kir. járásbiróság, mint egyesbiróság jár el.
Büntető ügyekben a kir. törvényszék és a kir. itélőtábla háromtagu, a kir. Curia öttagu tanácsban határoz.
Az 1897:XXXIV. tc. 7. §-a hatályát veszti.
15. § E törvény életbelépése után a kir. Curiára kisegitő birót nem lehet behivni. A törvény életbelépése előtt behivott kisegitő birákra az 1877:V. tc. és az 1893:XXXII. tc. 2. §-a hatályban marad.
A kir. Curiához tanácsjegyzői szolgálatra, a kir. itélőtáblához elnöki titkári vagy tanácsjegyzői szolgálatra az igazságügyminister - beleegyezésükkel - törvényszéki birót, járásbirót, vagy albirót - tanácsjegyzői szolgálatra pedig mind a kir. Curiához, mind a kir. itélőtáblához jegyzőket is - rendelhet be.
A kir. Curiához és a kir. itélőtáblához tanácsjegyzői szolgálatra e törvény életbelépése után berendelt birónak, albirónak vagy jegyzőnek a berendelés tartama alatt ugyanolyan illetményei vannak, mint a kir. Curia, illetőleg a kir. itélőtábla székhelyén levő elsőfolyamodásu biróságnál alkalmazott ugyanazon fizetési osztályu birónak, albirónak vagy jegyzőnek.
A berendelés rendszerint két évnél tovább nem tarthat, ez az időtartam azonban kivételesen meghosszabbitható.
Az igazságügyminister a kir. itélőtáblához berendelt birót vagy albirót akarata ellenére is áthelyezheti annak a kir. itélőtáblának kerületében lévő bármely birósághoz, a mely kir. itélőtáblához be volt rendelve. A kir. Curiához berendelt birót vagy albirót az igazságügyminister csak a budapesti kir. itélőtábla kerületében lévő bármely birósághoz, a kir. Curiához budapesti biróságtól berendelt birót vagy albirót csak budapesti birósághoz, a kir. itélőtábla székhelyéről a kir. itélőtáblához berendelt birót vagy albirót csak a kir. itélőtábla székhelyén lévő birósághoz helyezheti át akarata ellenére.
Az 1890:XXV. tc. 6. §-a, az 1891:XVII. tc. 55. és 56. §-a s az 1908:VI. tc. 4. §-a hatályát veszti.
16. § Polgári peres és nem peres ügyben olyan beadványt, a melyre hozott birói határozat kiadmányozására a biróságnál rendszeresitett nyomtatvány van, a benyujtó fél lásson el a kiadmány tervezetének annyi példányával, ahány példány az érdekelteknek kézbesités végett szükséges.
Ha a fél a szükséges példányokat nem csatolja, vagy ha a csatolt példányok a rendszeresitett nyomtatványnak nem felelnek meg, azokat hivatalból kell elkésziteni.
17. § A biróság (ügyészség) a kézbesitő közeget, illetőleg a kézbesitő közeggel rendelkező hatóságot más biróság területén is közvetlenül keresi meg kézbesités végett; a kézbesitő közeg vagy hatóság is közvetlenül küldi vissza a kézbesitést tanusitó vevényt, vagy tesz jelentést a kézbesités akadályairól.
Az 1875:X. tc. 7. §-ának első mondata hatályát veszti.
A székesfőváros területén teljesitendő kézbesitésekre az igazságügyminister rendeleti uton eltérően rendelkezhetik.
18. § Az 1881:LIX. tc. 17. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
A tárgyalás kiegészitésének elrendelése esetében a feleket pertári jegyzőkönyvi tárgyalás helyett az előadó biró is meghallgathatja, a mely esetben a felek nyilatkozatait a biró veszi jegyzőkönyvbe.
19. § Az 1893:XVIII. tc. 47. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
Ha a biróság az alperes meg nem jelenése alapján a kereset értelmében hoz itéletet, a tárgyalásról nem kell jegyzőkönyvet késziteni, hanem a keresetlevélre kell a legrövidebben feljegyezni a felek részéről megjelenteket, az itéletet hozó birót, a tárgyaláson előadott kereseti kérelmet és az itélet rendelkező részét. Ezt a feljegyzést csak a biró és a jegyzőkönyvvezető irják alá.
Ebben az esetben a tárgyalási jegyzőkönyv és az itélet bélyegét is a keresetlevélen kell leróni.
20. § Az 1893:XVIII. tc. 50. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
Az alperes meg nem jelenése alapján a kereset értelmében hozott itélet kézbesitésének czéljára a megjelent felperes a tárgyaláson az ott előadott kereseti kérelmét annyi példányban irásba foglalva köteles bemutatni, hogy mindegyik félnek, a kinek az itélet kézbesitendő, egy példány jusson. Az iratnak a peres felek nevét és a kérelem tárgyának járulékokkal együtt tüzetes megjelölését kell tartalmaznia.
Ha a megjelent felperes az irat példányait nem mutatja be, a kiadmány kézbesitése utólagos bemutatásukig elmarad. Ha az iratot a tárgyaláson ügyvéd által nem képviselt fél nem mutatja be, azt hivatalból kell elkésziteni kézbesités végett.
E példányok bélyegmentesek.
21. § Az 1893:XVIII. tc. 121. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
Az alperes meg nem jelenése alapján a kereset értelmében hozott itélet indokolásául elég az itéletet mulasztási itéletként megjelölni.
22. § Az 1893:XVIII. tc. 122. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
Az alperes meg nem jelenése alapján a kereset értelmében hozott itélet kiadmányát az itélet rendelkező részének a jelen törvény 20. §-a szerint becsatolt irat példányára vezetésével kell kézbesiteni.
23. § A fellebbezési biróság határozatainak kiadmányát a birósági iroda (jegyzői iroda) vezetője irja alá.
Az 1893:XVIII. tc. 170. §-a utolsó bekezdésének első mondata hatályát veszti.
24. § Az 1893:XVIII. tc. 225. §-a a következő uj ponttal egészittetik ki:
6. az itéletet nem kell az 1893:XVIII. tc. 121. §-a szerint irásba foglalni, hanem csak a rendelkező részét és rövid indokolását kell a tárgyalási jegyzőkönyvbe feljegyezni.
25. § Az 1893:XIX. tc. 17. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
Ha a per fizetési meghagyás esetén kivül a községi biróság hatáskörébe tartoznék, az itéletet nem kell az 1893:XVIII. tc. 121. §-a szerint irásba foglalni, hanem csak a rendelkező részét és rövid indokolását kell a tárgyalási jegyzőkönyvbe feljegyezni.
26. § Ha a kizárólag ingóra irányuló végrehajtást nem hivatalból kell foganatositani, a végrehajtást elrendelő végzés kiadmányait a végrehajtási kérvényre vagy a szóbeli kérelemről készitett jegyzőkönyvre és másolataira kell rávezetni s valamennyi példányt a végrehajtató kezéhez kell kézbesiteni.
A végrehajtató a végrehajtás foganatositása végett a foganatositó biróságnak az ügybeosztás szerint illetékes kiküldöttjéhez mutatja be a birói kiküldött és a végrehajtást szenvedő részére szóló megfelelő példányokat.
Ebben az esetben az 1881:LX. tc. 12. §-ának első bekezdése, 19. §-ának első, második és harmadik bekezdése és 23. §-ának első bekezdése nem nyer alkalmazást.
Ha a végrehajtató a kielégitési végrehajtást az elrendelő végzés keltétől három év alatt nem foganatosittatta, a foganatositás végett a végrehajtást elrendelő biróságnál ujabb megkeresést vagy kiküldést kell kérnie.
Ez a § a jelen törvény hatályosságának területén kivül foganatositandó végrehajtásra nem alkalmazható.
27. § Az 1881:LX. tc. 188. §-a a következő bekezdéssel egészittetik ki:
Ha az árverésen megigért vételár nem több, mint az árverés hirdetése és foganatositása körül felmerült és biróilag megállapitott költség, a vételárt annak, a kit a költség megillet, sorrendi tárgyalás mellőzésével kell az emlitett költség fedezésére kiutalványozni. Az utalványozásnak azonban csak az utóajánlat megtételére szolgáló határidő eredménytelen elmulta után vagy az utóajánlat folytán megtartott árverés jogerőre emelkedése után van helye.
28. § Az 1881:LX. tc. 240. § utolsó bekezdésében, a 245., 246., 247., 248., 249., 252. §-aiban a zárlatot rendelő biróságra ruházott hatáskör a zárlatot foganatositó biróságot illeti.
29. § Az 1894:XVI. tc. 71. §-a a következő rendelkezést tartalmazó első bekezdéssel egészittetik ki:
Ha az örökösök között - ideértve a gyámhatóság alatt álló személyek törvényes képviselőjét is - az osztály létrejön, a kir. közjegyző az osztályt akképen veszi jegyzőkönyvbe, hogy a hagyaték-átadó végzésnek az 1894:XVI. tc. hetedik fejezetében megszabott kellékeit tartalmazza; a közjegyző a jegyzőkönyvből az osztályt tartalmazó szó szerinti kivonatot készit annyi példányban, ahány példányban az átadó végzést az érdekelteknek és hatóságoknak kézbesiteni kell és a kivonatokat az iratokkal együtt bemutatja. A közjegyző által elkészitett példányokért, ha a hagyaték értéke 200 koronát meghalad (1894:XVI. tc. 117. § első bekezdés), az 1880:LI. tc. 16. §-ában meghatározott irásdij jár.
30. § Az 1894:XVI. tc. 72. §-a a következő rendelkezéssel egészittetik ki:
A biróság a közjegyző részéről bemutatott tárgyalási jegyzőkönyvet és kivonatokat megvizsgálja és ha azokat megfelelőknek találja, átadó végzését oly alakban hozza meg, hogy a kir. közjegyző részéről bemutatott hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvnek és az osztályt tartalmazó jegyzőkönyvi kivonatnak (29. §) példányaira oly tartalmu záradékot vezet, a mely szerint a kir. járásbiróság a hagyatékot az osztály értelmében átadja. A záradék szövege az eset körülményeihez képest szükséges egyéb birói intézkedéssel kiegészithető.
Ha a közjegyző részéről bemutatott kivonatok nem megfelelők, az átadó végzés fogalmazványát és kiadmányait a biróság késziti el. Ebben az esetben a közjegyzőnek az előbbi § utolsó bekezdésében meghatározott irásdij nem jár.
31. § Záloglevelek vagy más közforgalmu kötvények kibocsátásával foglalkozó pénzintézet javára szóló jelzálogjogi bejegyzés esetében, ha a bejegyzésben a hitelező, a követelés pénzösszege és a kikötött kamatnak kamatlába ki van téve: a többi mellékszolgáltatás jelzálogi biztositására, valamint általában a jelzálogjog és a követelés egyéb tartalmának telekkönyvi bejegyzésére elég, ha a bejegyzés az alapjául szolgáló okiratnak arra a pontjára utal, a mely a vonatkozó mellékszolgáltatásokat vagy a jelzálogjog és a követelés egyéb tartalmát tüzetesen meghatározza.
Ha a pénzintézet alapszabályait törvény állapitja meg, vagy ha azt jelzáloghitelüzlet tekintetében a törvény kiváltságos jogokkal ruházza fel, a telekkönyvi bejegyzés kiegészitésül az előbbi bekezdésben megszabott hatálylyal és korlátok között az alapszabályokra vagy a kiváltságos jogokat megállapitó törvényre utalhat.
A követelés külön jogi természetének (1876:XXXVI. tc. 17. §, 1897:XXXII. tc. 17. § stb.) telekkönyvi feltüntetése végett elég, ha a bejegyzés élén „záloglevelek biztositéka” illetőleg „kötvények biztositéka” kitétetik.
Szolgalomnak, kikötménynek és a tulajdon korlátozásának telekkönyvi bejegyzésében nem szükséges a szolgalom, a kikötmény és a korlátozás tartalmát részletezni, hanem elég a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak arra a pontjára utalni, mely a részleteket tartalmazza.
32. § Az ingatlan tényleges birtokosa, ha a tényleges birtokra alapitott tulajdonjogi bejegyzésnek esete fenn nem forog, a telekkönyvi betétek szerkesztése során a sommás eljárásra tartozó olyan keresetét, a mely az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vagy a már különben megszerzett tulajdonjognak telekkönyvi bejegyzésére irányul, a bizottsági eljárásban a helyszinén müködő birónál (jegyzőnél) jegyzőkönyvbe mondhatja vagy irásban beadhatja.
Ugyanez áll akkor is, ha a telekkönyvi hatóság által kiküldött biró (jegyző) a telekkönyv átalakitási tervezetének hitelesitése (az 1869. évi 2579. számu igazságügyministeri szabályrendelet 15. és köv. §-ai) vagy a község összes telekjegyzőkönyveibe felvett ingatlanok tényleges birtokosai tulajdonának bejegyzése (1892:XXIX. tc. 2. §-a első bekezdésének 1. pontja) végett a helyszinen müködik.
Ha a keresetre illetékes járásbiróság által kiküldött biró müködik a helyszinén, ez a perben a helyszinén haladék nélkül eljár. Ha ellenben más biróság által kiküldött biró vagy ha jegyző müködik a helyszinén, a biró vagy a jegyző a keresetet az illetékes járásbirósághoz nyomban átteszi.
33. § Az előbbi § esetében, ha a kereset tulajdonszerzésre irányul, a kereset előterjesztésével egyidejüleg vagy a per folyama alatt a helyszinén müködő birónál (jegyzőnél) irásban vagy szóval a zárlat elrendelése iránt is lehet kérelmet előterjeszteni. A zárlat elrendelése tekintetéből a tényleges birtoknak helyhatósági bizonyitványnyal vagy a bizalmi férfiak nyilatkozatával történt kimutatása a telekkönyvezett tulajdonos elleni igénynek, valamint az igény érvényesitése veszélyeztetésének az 1881:LX. tc. 237. § első bekezdése a) pontjában meghatározott kimutatását pótolja. Az előbbi § utolsó bekezdése e zárlati kérelemre megfelelően alkalmazandó.
Ha pedig a kereset a már különben megszerzett tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére irányul, a helyszinén müködő biró (jegyző) a keresetnek hivatalból hitelesitett másolatát jelentése kiséretében a telekkönyvi hatósághoz késedelem nélkül beküldi. A jelentésben a beküldés czélját és ha a kereset más birósághoz teendő át, ezt a körülményt a másik biróság megnevezésével elő kell adni. A telekkönyvi hatóság a kereset beküldött hiteles másolata alapján a pert a telekkönyvben hivatalból feljegyzi.
34. § Az 1886:XXIX. tc. 19. §-a és az 1889:XXXVIII. tc. 9. §-a akkép egészittetik ki, hogy tényleges birtokosnak tekintendő az is, a ki az ingatlannak elbirtoklás alapján vagy egyébként tulajdonosa, azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincs. Ez a kiegészitő szabály az 1892:XXIX. tc.-ben alapuló eljárásban, valamint a jelen törvény 32. és 33. §-ának esetében is alkalmazást nyer.
35. § Az 1889:XXXVIII. tc. 7. §-a és az 1891:XVI. tc. 15. §-ának b) pontja a következő rendelkezéssel egészittetik ki:
Az 1889:XXXVIII. tc. 7. §-a alapján az ott megállapitott egyéb feltételek fennforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzendő akkor is, ha valamely ingatlan a telekjegyzőkönyvbeli tulajdonosnak vagy jogelődének nevére egyáltalában hibásan jegyeztetett be, vagy ha az eredetileg helyes bejegyzés óta az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás alapján vagy egyébként a tényleges birtokosra szállt át.
Ezt a kiegészitő rendelkezést az 1892:XXIX. tc.-en alapuló eljárásban is alkalmazni kell.
36. § Az igazságügyminister a birósági és ügyészségi iratok és kezelési könyvek selejtezését rendelettel szabályozza és a rendeletben egyes ügycsoportokra vagy egyes iratokra a rendes elévülési határidőnél rövidebb selejtezési határidőt állapithat meg.
37. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy ezt a törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokkal életbe léptethesse.
38. § Ez a törvény az igazságügyminister részéről rendelettel meghatározandó napon lép életbe.
Végrehajtásával az igazságügyminister bizatik meg, a ki az életbeléptetési és átmeneti rendelkezéseket rendelettel állapitja meg.
