Magyarország északnyugoti részeiben számottevő szénbánya nincs üzemben s igy ez a nagy fogyasztási terület jelentékeny távolságokból kénytelen a szenet beszerezni. A tekintetbe jöhető magyar bányákat, nevezetesen a nógrádmegyeiket, a vasuti utirányok nagy kerülői akadályozzák abban, hogy az északnyugati vidék szénszükségletét fedezzék. Ennélfogva a különben is igen jó minőségü osztrák-sziléziai szén oly mértékben meghonosodott a szóban levő piaczokon, hogy onnan hazai termékek által annak daczára sem volt kiszoritható, hogy a komárom-érsekujvári vasut megnyiltával a bánhidai szén előnyös uthoz jutott. Már pedig kivánatos volna, hogy a sziliziai szén használata azon iparágakra szoritkozzék, a melyek az ilyen szenet különleges tulajdonságainál fogva nem nélkülözhetik. E czél nyilvánvalóan csak oly bánya üzembehelyezése által érhető el, a mely az illető fogyasztási területen fekszik és igy az egyes piaczokat rövid vonalakra szoritkozó vasuti szállitással tehát csekély fuvarköltséggel elérheti. Ilyen a folyó évben megnyilott nyitrabányai bánya, melynek akczió- és versenyképességét a megfelelő földrajzi helyzeten kivül egyéb oly körülmények is biztositják, melyek ily vállalat prosperálásánál elsőrangu követelményt képeznek. Nevezetesen a nyitrabányai bánya föltárására és üzemére megalakult Nyugatmagyarországi kőszénbánya-részvénytársaság oly eszközökkel és olyan vállalkozási kedvvel bir, hogy bejelentése szerint fokozatosan 10 millió koronát fog a bányába fektetni és a beruházásokat a termelés emelkedéséhez képest folytatni fogja. A másik, szintén kedvező körülmény a nyitrabányai szén nagy mennyisége és jó minősége. Az előbbi tekintetben arra utalok, hogy Nyitrabányán és környékén a megejtett furási munkálatok megbizható eredménye szerint mintegy ezer millió métermázsa jó minőségü barna szén lesz kibányászható. A m. kir. államvasutak részéről megejtett probáknál ugyanis a nyitrabányai szén 5400 kaloriasnak, más probáknál pedig 5550 kaloriát is elérőnek találtatott.
Ehhez képest jogos az a felvetés, hogy a nyitrabányai szén alkalmas arra, hogy a sziléziai szenet az illető forgalmi körzetből nagyrészben kiszorithassa. A nyitrabányai szén jelzett minősége mellett alkalmas arra, hogy a bánya természetes forgalmi körzetének szénszükségletét kielégitse. Ez által a nyitrabányai bányához vezető vasuti vonal jövedelmezősége a szénszállitási bevételek után feltétlenül biztositottnak tekinthető. Ilyen vasutra azonban feltétlenül szükség van, mert a szóban levő bánya üzembehelyezése az ehhez füződő közgazdasági érdekekre előmozditólag csak akkor hathat, ha a bánya a vasuti hálózattal megfelelően vezetett és megépitett vasuti vonal utján összeköttetést fog nyerni. Minthogy rendkivül fontos közgazdasági érdekek füződnek ahhoz, hogy a nagyobb arányu szénszállitásra hivatott vasutak állami vasutként épittessenek meg és hogy az ily vasutak felett az államot minden tekintetben szabad rendelkezési jog illesse meg, annál is inkább az állami épités látszik célszerübbnek, mert a tervezett vasutat helyi érdekü vasutként a dijszabási jognak az állam részére való átadása mellett nem sikerült biztositani. Az állami épitésnek az sem lehet akadálya, hogy a tervezett vasut a nagybelicz-privigye-németprónai helyi érdekü vasutnak Privigye állomásába ágaznék be, mert a privigye-nyitrabányai vasut megépitésével e helyi érdekü vasut az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának b) pontja értelmében az állam által azonnal megváltható lesz. A tervezett vasut folytatását képező helyi érdekü vasutvonal mérsékelt pályahasználati dij megtéritése ellenében a szénforgalom lebonyolitására minden akadály nélkül igénybe vehető. A vasut megépitése a várható tetemes szénforgalom közvetitése utján, jövedelmező befektetésnek is fog bizonyulni. A csatolt helyszinrajzi vázlaton feltüntetett vasutvonal a nagybélicz-privigye-németprónai helyi érdekü vasut Privigye állomásából kiágazólag a Handlovapatak völgyében vezettetnék a korábban Handlovának nevezett Nyitrabánya község határában létesitendő Nyitrabánya végállomásig.
A tervezett vasut, melynek hossza 19.5 kilométert tenne ki, a helyi érdekü vasutak szabványai szerint és rendes nyomtávval épittetnék és olykép rendeztetnék be, hogy azon a vonatok óránként 40 km legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 14 ezrelékben állapittatnék meg, a kanyarulatok a nyilt pályán 275 méternél kisebb félátmérővel nem birhatnának. A vasut épitési és üzletberendezési költsége, az időközi kamatok beszámitása nélkül legfeljebb 4.000.000 koronában, tehát pályakilométerenként 205.128 koronában volna megállapitandó, miután az e részben eszközölt számitások szerint a vasut ezzel a költséggel megépithető és felszerelhető lenne. A tett jövedelmezőségi számitások szerint a várható tiszta bevétel a vasutvonal 4.000.000 K épitési tőkéjének 4.05%-át teszi ki. Ámde a bányatársaság termelési irányzatát tekintve és figyelembevéve azt is, hogy a m. kir. államvasutak szükséglete nélkül is a társaság idővel körülbelül 400,000 tonna szén elhelyezésére számit, várható, hogy a tényleges eredmények ennél még kedvezőbben fog alakulni.
