A diósgyőri állami vasgyár szénszükségletét jelenleg a gyárral szomszédos két állami széntelepből csak részben képes fedezni és igy évenként mintegy 1.200,000 métermázsa szenet nagy távolságokban fekvő idegen bányákból szerez be. Minthogy fontos államgazdasági érdekek füződnek ahhoz, hogy a diósgyőri vasgyár teljes szénszükségletét lehetőleg közel eső állami szénbányákból fedezhesse, a kincstár az 1908. évi XXX. tc. alapján megszerezte a Borsod vármegyében fekvő ormospusztai szénbányákat. A mintegy 1000 holdnyi szénterületen a szénbányászat előmunkálatai megindittattak, nevezetesen már két lejtős akna létesittetett és munkástelep is épittetett. A széntelep gazdaságos kihasználásának azonban előfeltétele az, hogy az ormospusztai telep az államvasuti hálózattal vasuti összeköttetésbe hozassék. A vasuti összeköttetés létrehozásának alapjául két helyi érdekü vasuti tervezet állott rendelkezésre. Az egyik tervezet szerint a vasut a boldvavölgyi (sajóecseg-tornai) helyi érdekü vasut Szendrő állomásából kiindulólag Rudóbányára és onnan Ormos-pusztára, a másik tervezet szerint ellenben a m. kir. államvasutak miskolcz-füleki vonalának Barczika állomásából kiindulólag Ormos-pusztán és Rudobányán át Alsótelkes községig vezetettetett volna. Az első helyen emlitett tervezet már csak a nagy kerülő utra való tekintettel sem látszott megfelelő megoldásnak. A második helyen emlitett helyi érdekü vasuti tervezet megvalósitása érdekében pedig a helyi érdekü vasuti törvényekben megszabott legmagasabb határon is tulmenő áldozatot kellett volna hozni. Ilyen körülmények között a helyi érdekü vasuti alapon való épités eszméje elejtetett és Barczikától Ormos-pusztáig államvasuti vonalnak megépitését kellett tervbe venni, annál is inkább, mert tulajdonképen csak ez a mód, a mely lehetővé teszi, hogy az állami vasgyár szénszükséglete az állami bányából az állam közvetlen rendelkezése alatt álló vasuton szállitassék el, alkalmas annak az eszmének teljes megvalósitására, hogy a szénbánya a vasgyárnak mintegy tartozékává váljék és üzemében teljesen a gyár szénszükségleti igényeihez alkalmazkodjék. Ehhez járult az az elvi szempont is, hogy a nagyobb arányu szénszállitásra hivatott vasutak egyáltalában csakis állami vasutként épithetők meg, miután rendkivül fontos közgazdasági érdekek füződnek ahhoz, hogy az ily vasutak felett az államot minden tekintetben szabad rendelkezési jog illesse meg. Az állami épitést támogatja végül az is, hogy a vasut megépitése, a várható tekintélyes szénforgalom közvetitése folytán, ha nem is az első üzleti években, de később a szénforgalom várható tetemes emelkedése következtében jövedelmező befektetéssé is fog válhatni.
A vasutvonal a miskolcz-füleki államvasuti vonal Barczika állomásából indul ki és a magyar általános kőszénbánya részvénytársulat barczika-disznóshorváti szabványos nyomtávu bányavasutjának részbeni felhasználásával északi irányban haladva, a rudóbányai völgyben fekvő Ormos-puszta mellett létesitendő hasonló nevü végállomásig vezet. A 10.2 km hosszuságu vasut a helyi érdekü vasutak szabványai szerint, rendes nyomtávval épittetik és olykép rendeztetik be, hogy azon a vonatok óránként 40 km legnagyobb sebességgel közlekedhessenek. A vasut épitési és üzletberendezési költségei, az időközi kamatok beszámitása nélkül 2.380,000 koronára, tehát pályakilométerenként 233,333 koronára tehetők, miután az ez irányban végzett számitások szerint a vasut ezzel a költséggel megépithető és felszerelhető.
A tervezett vasuton várható szénforgalom előreláthatólag a következőkép fog alakulni: az első évben 10-20,000 tonna, a második évben 30-40,000 tonna, a harmadik évben 50-60,000 tonna, a negyedik évben 80-100,000 tonna barnaszén fog szállitásra kerülni, mig a későbbi években, a midőn a bányák már megfelelően fel lesznek tartva, az évi termelés esetleg 150,000 tonnáig is felemelkedheti, az átlagos termelés azonban mindenesetre 100-120,000 tonnára tehető. E szerint az ormospuszta-barczikai viszonylatban 100 kg-kint csak 10 fillért számitva, az első évben 10-20,000 K, a második évben 30-40,000 K, a harmadik évben 50-60,000 K, a negyedik évben 80-100,000 K, a későbbi években pedig átlag 100-120,000 korona bevétel várható, melyet a vasut egyéb szállitásaiból eredő bevételek előreláthatólag még tetemesen szaporitani fognak. Habár tehát a szénforgalomból az első három évben várható bevételek a vasutba befektetendő tőke megfelelő kamatoztatását még biztositani nem is fogják, viszont joggal várható, hogy a következő években elérendő bevételek a befektetett tőke gyümölcsözését biztositandják. E mellett a fent kimutatott szénmennyiségek a barczika-diósgyőri meglevő 33 km hosszu államvasuti vonalat is befogják futni és igy a magyar. kir. államvasutak ezen vonalának forgalmát és jövedelmét az uj vasut forgalombahelyezése növelni fogja.
