A saccharin 1879 óta ismert mesterséges édesitő szer, melyet a kőszénkátrány egyik lepárolási termékéből, a toluolból vegyi uton állítanak elő. Édesitő ereje a czukorénál jóval nagyobb s annak 550-szeresét is eléri. A szénhydrátok sorába tartozó s nemcsak édesitő gyanánt szolgáló, de egyuttal a táplálkozás szempontjából is értékes czukorral szemben azonban mint tápszer, teljesen értéktelen, sőt ha nem eléggé megbizható módon lett előállitva, az egészségre is ártalmas lehet. Ennek daczára e mesterséges édesitő szer, melynek előállitása is fokozatosan gazdaságosabbá vált, az idők folyamán a répaczukornak igen jelentékeny versenytársává lett, a mit elősegitett az a körülmény, hogy a mesterséges édesitő szer mindezideig adómentes volt, mig a répaczukor fogyasztása hazánkban métermázsánként 38 korona adóval van terhelve. Nemcsak az államháztartás, hanem a mezőgazdasági szempontból oly nagyjelentőségü répaczukor-termelés érdekei is megkivánják tehát, hogy a répaczukor fogyasztása a saccharin és az időközben feltalált egyéb mesterséges édesitő szerek versenyével szemben megvédessék, a mi annyival is indokoltabb, mert a közegészségügy érdekei sem teszik kivánatossá azt, hogy a mesterséges édesitő szerek fogyasztása általánossá váljék. Ezek a körülmények inditották az európai államok nagy részét arra, hogy a mesterséges édesitő szerek elterjedését és fogyasztását oly irányban korlátozzák, hogy e szerek használata csupán az azokra utalt betegek által való fogyasztásra szoritkozzék.
Hazánkban is 1898 óta közegészségügyi alapokon nyugvó kormányrendeletek által a mesterséges édesitő szerek forgalma oly irányban van szabályozva, hogy azok fogyasztása és felhasználása csakis a gyógyászat érdekei által megkivánt mérvben van megengedve. Az évek során szerzett tapasztalatok, különösen pedig a mult év folyamán felfedezett nagymérvü visszaélések azonban nyilvánvalóvá tették, hogy ezek a rendelkezések, a szükséges ellenőrzési és megtorló intézkedések hiánya folytán czéljukat el nem érték s hogy ez a czél nem lesz elérhető ama szigoritott rendelkezések által sem, a melyek a mult évben felfedezett visszaélések hatása alatt azóta kiadott kormányrendeletekben foglaltatnak s a melyeknek kiadása alkalmával is tudatában volt már a kormány annak, hogy azok a kérdés gyökeres megoldására nem alkalmasak, hanem legfeljebb némi javulását eredményezhetik a helyzetnek addig, a mig a törvényhozás e tárgyban nem intézkedhetik. A mesterséges édesitő szereknek rendkivül édesitő erejükkel szemben aránytalanul csekély térfogata e szereknek meg nem engedett czélokra való forgalomba hozatalát és fogyasztását rendkivül megkönnyiti, mig e szerek elterjedését, - különösen a csekély műveltségü néposztályok körében, a hol ez édesitő szerek tulajdonságait nem ismerik, - nagyon előmozditja az a körülmény, hogy azok a jelentékeny fogyasztási adó által lényegesen megdrágitott répaczukorral szemben sokkal olcsóbbak. Ha az állam szükségleteinek fedezhetése érdekében a táplálkozás szempontjából is értékes répaczukor fogyasztását megadóztatja, úgy kétségtelenül indokolt, hogy a répaczukornak táplálkozás szempontjából értéktelen helyettesitői, a mesterséges édesitő szerek, édesitő erejük arányában legalább is éppen olyan fogyasztási adóval rovassanak meg, mint a répaczukor. Az által jelentékenyen emelkednék a mesterséges édesitő szerek ára, úgy hogy azok a répaczukor fogyasztásának illetéktelen versenyt már nem támaszthatnának, a a kérdésnek ily módon való megoldása megfelelő lenne, ha két körülmény ennél tovább menő szabályozást nem tenne szükségessé.
E két körülmény egyike az, hogy a mesterséges édesitő szerek fogyasztása az egészségre nem közömbös, úgy hogy a saccharin a magyar gyógyszerkönyvnek az az 1909. évi 147,140/B. M. sz. rendelettel (Rend. Tára 177. sz.) kiadott III. kiadásaiban mint olyan szer van felvéve, a mely csakis orvosi rendeletre s esetről-esetre megujitandó vény mellett szolgáltatható ki. A másik körülmény pedig az, hogy a mesterséges édesitő szerekre a répaczukor édesitő ereje arányában kirovandó fogyasztási adó, a mesterséges édesitő szerek térfogatához viszonyitva oly magas lenne, hogy annak beszedése s az adó lerovásának ellenőrzése szinte leküzdhetetlen nehézségekbe ütköznék. Ennélfogva szinte kézenfekvő, hogy a kérdés egyedüli helyes megoldási módja csak az lehet, hogy a mesterséges édesitő szerek gyártása, kidolgozása és forgalomba hozatala állami egyedáruság tárgyává tétessék, a mit lehetővé tesz az a körülmény is, hogy az ipari czélokra felhasználandó mesterséges édesitő szerek ily czélokra, megfelelő ellenörzési intézkedések mellett való felhasználása, az egyedáruság keretében is megoldható
A kérdés szabályozásának egy másik módja volna ugyan a mesterséges édesitő szerek gyártásának és kidolgozásának, továbbá kizárólag gyógyászati és megengedett ipari czélokra leendő felhasználásának szigoru pénzügyi ellenőrzés alá helyezése olyanformán, a mint ez a kérdés az édesitő szerekről szóló német birodalmi törvényben szabályoztatott. De mig a kérdésnek ily módon való szabályozása a forgalomra nézve nem jelentene csekélyebb korlátozásokat, mint az állami egyedáruság behozatala, addig az ellenőrzés költségesebb és mégis kevésbbé hatályos lenne. E mellett nem téveszthető szem elől, hogy a mesterséges édesitő szerek állami egyedárusága ellen, a szabad kereskedelem elvének szempontjából indokolt aggályok nem hozhatók fel, mert nem általános fogyasztás tárgyát képező, hanem olyan czikkekről van szó, a melyeknek egészségügyi és ipari szempontokból kivánatos fogyasztása nagyon is korlátolt. Ezért az állami egyedáruságnak ez az uj neme lényegében különbözik a többi állami egyedáruságoktól, s czélja nem az állami bevételek közvetlen növelése, hanem ellenkezőleg, a tárgyát képező czikkek fogyasztásának lehető megszoritása.
Pénzügyi kihatása az uj egyedáruságnak csak annyiban fog jelentkezni, hogy megszünvén általa a mesterséges édesitő szereknek a répaczukorral szemben támasztott illetéktelen versenye, remélhetőleg nőni fog a répaczukorfogyasztás és ezzel a czukoradó hozadéka is.
A törvényjavaslat alapelve és czélzata, hogy a mesterséges édesitő szerek oly egyedárusági áron bocsáttassanak forgalomba, a mely a megfelelő édesitő erejü belföldi megadózott répaczukor átlagos árával egyenlő. Ily módon az édesitő szereknek a czukor pótlására való illetéktelen felhasználására az eddigi árkülönbözetekben rejlő inger meg fog szünni, mert - a gyógyászati czélokra történő felhasználástól eltekintve - egyenlő árak mellett már táperejénél fogva is a czukornak adandó az elsőbbség. Másrészt elérhető lesz az is, hogy mindennemü édesitő anyag, legyen az répaczukor vagy más mesterséges édesitő szer, körülbelül egyforma áron szedhető meg, mely elvnek az egyedáruság által való érvényesitése a mesterséges édesitő szerekre szoruló betegek szükségletének szempontjából sem eshetik kifogás alá. 1. Az állami egyedáruságnak előreláthatólag csekély mennyiségü mesterséges édesitő szerekre lesz szükséges s ez okból egyelőre aligha lesz indokolt, hogy e szerek gyártására és kidolgozására (pl. tablettáknak natron bicarbona hozzáadásával való készitésére) az állami egyedáruság saját üzemében berendezkedjék, hanem mindaddig, mig a belföldi szükséglet mérve iránt megbizható módon tájékozva nem lesznek s a gyártásra, illetve kidolgozásra való berendezkedés indokoltnak nem mutatkozik, a belföldi szükségletnek megfelelő mennyiséget külföldről szándékozom beszerezni. A mesterséges édesitő szerek forgalomba hozását és elárusitását a gyógyszertárakra szándékozom bízni, a melyek a gyógyszerkönyv értelmében jelenleg is kötelezve vannak a saccharin tartására. Ez annyival inkább indokolt, mert a mesterséges édesitő szerek, eltekintve azoktól a mennyiségektől, a melyek önköltségi áron ipari czélokra fognak felhasználtatni s a melyeknek kiszolgáltatása a hathatós ellenőrzés érdekében közvetlenül az állami egyedáruság igazgatóságának tartandó fenn, főként csak gyógyászati czélokra fognak használtatni s az e tekintetben jóformán kizárólag adagolt minőségben (tablettákban) előforduló kiszolgáltatással amúgy is csak a gyógyszertárak lennének megbizhatók. Minthogy azonban a vegyszer- és anyagáru nagykereskedők (nagy droguisták) a mesterséges édesitő szerek nagyban való eladásával és a gyógyszertárak részére való közvetitésével bizonyos előfeltételek mellett jelenleg is foglalkozhatnak, lehetővé akarom tenni a nagy droguistáknak azt, hogy ezt az üzletágat, mint közvetitők a jövőben is gyakorolhassák. Ily módon a gyógyszertárak szükségletüket az állami egyedáruság életbelépte után is az eddigi szokásnak megfelelően szerezhetik be. A mesterséges édesitő szerek állami egyedáruságának igazolásával és kezelésével járó teendők ellátása személyzet-szaporitást előreláthatólag nem fog igényelni, miután e teendőket a pénzügyi hatóságok s az azoknak alárendelt hivatalok jelenlegi személyzete elláthatja.
Az egyedáruság behozatala által felmerülő dologi kiadások s a pénzügyi igazgatásra esetleg mégis háruló csekély költségtöbblet pedig remélhetőleg fedezhetők lesznek az egyedáruságnak, bár szintén jelentéktelen bevételeiből. Sem a kiadások, sem a bevételek számszerü alakulása tekintetében azonban nem nyilatkozhatom ezuttal, mert a mesterséges édesitő szerek eddigi nagymérvű illetéktelen forgalombahozatala folytán semmi megbizható támponttal nem rendelkezem a tekintetben, hogy a mesterséges édesitő szerek megengedett forgalma minő mérveket fog ölteni. E tekintetben bevárandók a legközelebbi évek tapasztalatai. Nem szenvedhet azonban kétséget az, hogy az uj egyedárusággal kapcsolatos kiadások és bevételek elenyésző jelentőségüek ama többletekkel szemben, - a melyekre a mesterséges édesitő szerek forgalmának a megengedett térre való szoritása által a czukoradó hozadékánál számithatunk. (1911. julius 6-án a PM. törvényjavaslata; képviselőházi irom. 359. sz.)
A 7. §-ban az eladási ár megállapitására vonatkozó rendelkezés foglaltatik, melynek az a lényege, hogy a mesterséges édesitő szerek egyedárusági ára a megfelelő édesitő erejü belföldi megadózott czukor árával egyenlővé tétessék. E § második bekezdése értelmében mesterséges édesitő szerek önköltségi árban csakis oly ipari czélokra szolgáltathatók ki, a melyekre czukor fel nem használható. Oly ipari czélokra ugyanis, a melyekre czukor is felhasználható, nem volna indokolt a mesterséges édesitő szerek alkalmazásának a czukortermelés rovására való előmozditása. A belföldi fogyasztásra szánt élelmi és élvezeti czikkek előállitására forditott czukor nem lévén adómentes, indokolt az a korlátozás, hogy a belföldi fogyasztásra szánt ily czikkek előállitására szolgáló mesterséges édesitő szerek önköltségi árban ne legyenek kiszolgáltathatók. De nehogy ok nélkül nehezittessék vagy lehetetlenné tetessék a mesterséges édesitő szerek felhasználásával készült élelmi és élvezeti czikkek kivitele oly államokba, a melyekben ily czikkek behozatala meg van engedve, a kivitelre szánt élelmi és élvezeti czikkek előállitására ez a korlátozás nem terjed ki.
A 9. § a mesterséges édesitő szerek behozatala esetén fizetendő engedélyilleték mérvét állapitja meg. E mellett természetesen a vámtarifáról szóló törvény értelmében fizetendő behozatali vámilleték is le lesz rovando, a mely a vámtarifa 630. tétele szerint kilogrammonként 57. f.-t tesz ki. Ép úgy lerovandó az engedélyilleték s a tarifa szerint behozatali vámilleték a mesterséges édesitő szereket tartalmazó élelmi és élvezeti czikkek után is.
A cs. kir. ausztriai kormány is a jelenlegihez hasonló alapelveken nyugvó törvényjavaslatot szándékozik a birodalmi tanács elé terjeszteni, s a mennyiben ez is törvényerőre fog emelkedni, lehetséges lesz a jelen §-ban foglalt felhatalmazások alapján a két kormány között olyan kölcsönös megegyezés létesitése, hogy a mesterséges édesitő szerek felhasználásával előállitott czikkek az egyik állam területéről a másikba szabadon legyenek behozhatók, s hogy a mesterséges édesitő szerek átvételére az egyik államban adott engedélyek a másik államban is elismertessenek.
A kihágások büntetésére vonatkozó 15-25. §-okban foglalt határozmányok lényegükben azonosak a dohányjövedékre, illetve az ipari termelést érintő fogyasztási adókra vonatkozó törvények és szabályok ellen elkövetett kihágások büntetése iránt érvényben levő törvényes rendelkezésekkel s ez okból bővebb indokolást nem igényelnek.
