A vámvonalon át behozott dohánygyártmányok után, a vámon felül fizetendő engedélyilleték rendeltetése egyrészt az, hogy a kincstár által forgalomba bocsátott dohánygyártmányok fogyasztásánál elért jövedéki haszon a vámvonalon át behozott dohánygyártmányok után is biztosittassék, másrészt pedig az, hogy a belföldi dohánygyártmányok, a vámvonalon át behozott dohánygyártmányok versenyével szemben sikeresen megvédessenek. A jelenleg fizetendő engedélyilleték az elvámolás alapjául vett tiszta suly minden kilogrammja után szivarkákért 30 koronát, szivarokért 26 koronát, egyéb dohánygyártmányok és nyers dohányokért pedig 20 koronát tesz. A belföldi dohánygyártmányok árai most felemeltetvén, ezzel kapcsolatban szükségesnek mutatkozik a vámvonalon át behozott külföldi dohány és dohánygyártmányok után fizetendő engedélyilleték megfelelő felemelése is, ha csak nem akarjuk illetéktelen előnyben részesiteni a külföldről behozott dohányt és dohánygyártmányokat a belföldi terményekkel szemben. Szükséges ez azért is, hogy érvény szereztessék annak a fontos adópolitikai elvnek, hogy a vámvonalon át behozott dohánygyártmányok fogyasztói, kik rendszerint a vagyonosabb osztályhoz tartoznak, nagyobb vagy legalább is ne csekélyebb teherrel sujtassanak, mint azok a kevésbé vagyonos fogyasztók, a kik belföldi dohánygyártmányokkal elégitik ki szükségleteiket. Ezekből az okokból a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányával ez iránt létrejött megállapodásnak megfelelően van szerencsém javaslatba hozni, hogy a vámvonalon át behozott dohány és dohánygyártmányokért a vámon felül, az elvámolás alapjául vett tiszta suly minden kilogrammja után fizetendő engedélyilleték következőkép emeltessék fel (l. törvény!):
A törvényjavaslatban foglalt intézkedések pénzügyi eredményének megvilágitására a következő adatok szolgáljanak: 1909. évben a magánosok részére a vámkülföldről behozott dohánygyártmányok után engedélyilleték czimén bevétetett: 14.441 kgr. szivarka után 433,230 korona; 3012 kgr. szivar után 78.312 korona; 910 kgr. egyéb dohánygyártmány után 18.200 korona, vagyis összesen 529.742 korona. Az engedélyilleték tervezett felemelése után ugyanily mennyiségü behozatal esetében engedélyilleték czimén összesen 919.180 korona vétetnék be, vagyis az eddigi bevétellel szemben 389.438 koronával több, ámde kétségtelen levén az, hogy e rendelkezés folyományaként dohánygyártmányoknak külföldről való behozatala lényegesen csökkenni fog, e czimen egyelőre legfeljebb 100.000 K-val több bevételre számitok. Ennél a pénzügyi eredménynél fontosabb az az eredmény, a melyet a törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetén attól várok, hogy az engedélyilleték emelése, a külföldi dohánygyártmányok forgalmának csökkenésével karöltve a belföldi dohánygyártmányok forgalmának növekedését fogja előmozditani. A törvényjavaslat 2. §-ában gondoskodom arról, hogy a külföldi dohánygyártmányokat fogyasztók tájékozatlanságának kihasználásával üzött és mindinkább terjedő visszaélések korlátoztassanak az által, hogy a behozatal iparszerü közvetitése engedélyéhez köttessék, s hogy ennek folyományaként a közvetitők jövedéki ellenőrzés alá vonassanak. (1911. jul. 17-én; PM. 361. sz. jav; v. ö. a képv. pénzügyi bizotts. 1912. jan. 17. 456. sz. és a főrendiház pénzügyi bizotts. 1912. febr. 7. 180. sz. hozzájáruló jelentése.)
