1. § A polgári eljárás egyes kérdései, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett birósági itéletek és egyességek végrehajtása, valamint a csődök tekintetében Bulgáriával az 1911. évi május hó 31. és 18-ik napján kötött egyezmény a hozzátartozó záró jegyzőkönyvvel együtt az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Ő Felsége Ausztria császárja, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya
és
Ő Felsége a Bulgárok királya,
egyrészről Ausztria és Magyarország, másrészről Bulgária között a polgári eljárás egyes kérdéseire, a polgári és kereskedelmi ügyekben keletkezett birósági itéletek és egyességek végrehajtására, valamint a csődökre vonatkozó viszonyokat szabályozni óhajtván, elhatározták, hogy e czélra egyezményt kötnek és kinevezték meghatalmazottaikká, még pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
ezek a meghatalmazottak közölték egymással szabályszerü alakban talált meghatalmazásaikat és azután a következő czikkekben állapodtak meg:
A szerződő felek kötelezik magukat, hogy polgári és kereskedelmi ügyekben hatóságaik által kölcsönösen kézbesittetik az idézéseket vagy egyéb ügyiratokat és teljesittetik a megkereséseket, még pedig a megkeresett állam belföldi törvényei szabta eljárás vagy a megkereső hatóság kivánta különös eljárás szerint, föltéve, hogy e különös eljárás nem ellenkezik a megkeresett állam törvényeivel.
Ha az emlitett ügyiratok és megkeresések nincsenek a megkeresett hatóság nyelvén szerkesztve, akkor azokhoz Ausztria részére német vagy franczia forditásokat, Magyarország részére magyar vagy franczia forditásokat, Bulgária részére bulgár vagy franczia forditásokat kell csatolni; ugyanez a szabály áll az iratok mellékleteire is. A megkeresett állam nem tagadhatja ugyan meg a kézbesités végett az emlitett forditások nélkül érkező ügyiratok átvételét, de ebben az esetben arra szoritkozhatik, hogy az ügyiratot átadja a czimzettnek, ha ez azt önként elfogadja.
Az emlitett forditások költségei a megkereső államot terhelik.
A kézbesités teljesitéséről tanuskodó vagy a kézbesités teljesitésének akadályát közlő iratokat, a megkeresések folytán keletkezett válasziratokat és a megkeresések teljesitéseként támadt iratokat, valamint mellékleteiket csak a megkereső állam kivánságára és a forditási költségek megtéritése ellenében kell forditásokkal ellátni.
A fentemlitett iratok egyike sem szorul hitelesitésre, de azokat a kiállitó birói hatóság pecsétjével el kell látni. Az iratok továbbitása akként történik, hogy a megkereső állam részéről felhatalmazott konzuli tisztviselő kérelmet intéz ahhoz a hatósághoz, amelyet a megkeresett állam kijelölt.
A jelen czikkben foglalt rendelkezések nem állanak utjában annak, hogy a szerződő felek a megkereső állam saját polgárai részére kézbesitéseket diplomácziai vagy konzuli tisztviselőkkel közvetlenül, de kényszer nélkül teljesittethessenek.
Az I. czikkben emlitett valamely kézbesités teljesitése csak akkor tagadható meg, ha az az állam, amelynek területén a kézbesitést teljesiteni kellene, azt szuverénitására vagy biztonságára sérelmes természetünek tartja.
A kézbesités bizonyitékául vagy a czimzettnek keltezett és hitelesitett elismervénye szolgál, vagy pedig a megkeresett állam hatóságának tanusitványa a kézbesités tényéről, alakjáról és időpontjáról.
Ha a kézbesitendő ügyiratot kettős példányban küldötték át, az elismervényt vagy a tanusitványt az egyik példányra kell rávezetni vagy ahhoz csatolni.
A birói hatóság, a melyhez az I. czikkben emlitett valamely megkeresést intéznek, kötelesek annak eleget tenni és avégből ugyanolyan kényszereszközöket alkalmaz, mint a megkeresett állam hatóságaitól származó megkeresésnek vagy pedig valamely érdekelt fél részéről ily czélból előterjesztett kérelemnek teljesitésénél. Ezeket a kényszereszközöket nem kell szükségképen alkalmazni, ha ügyfelek személyes megjelenéséről van szó.
A megkereső hatóságot, ha kivánja, értesiteni kell a kért cselekmény teljesitésének időpontjáról és helyéről, hogy az érdekelt félnek módjában álljon annál megjelenni.
A megkeresés teljesitése csak akkor tagadható meg:
1. ha az okmány hitelessége kétséges;
2. ha a megkeresett államban a megkeresés teljesitése nem tartozik a birói hatalom hatáskörébe;
3. ha az az állam, amelynek területén a megkeresést teljesiteni kellene, azt szuverénitására vagy biztonságára sérelmes természetünek tartja.
A megkeresett hatóság illetéktelensége esetében a megkeresést hivatalból át kell tenni a megkeresett államnak ahhoz a birói hatóságához, a mely az utóbbi állam törvényhozása által megállapitott szabályok szerint illetékes.
Mindazokban az esetekben, a melyekben a megkeresést a megkeresett hatóság nem teljesitette, az utóbbi arról a megkereső hatóságot haladéktalanul értesiti, megjelölvén a 3. bekezdés esetében az okokat, a melyek miatt a megkeresés teljesitését megtagadta és az előbbi bekezdés esetében azt a hatóságot, a melyhez a megkeresést áttette.
Az idézések, a kézbesitések, a tanuvallomások és tanukihallgatások, a szakértői szemlék, a perfelszerelési cselekmények és általában mindazok a cselekmények, a melyeket polgári vagy kereskedelmi ügyekben valamelyik szerződő fél biróságának megkeresése folytán a másik fél területein végeznek, bélyegtelen papiroson és költségmentesen történnek.
Az idézéseknek és más birósági iratoknak kézbesitésével vagy megkeresések teljesitésével okozott költségek a megkeresett államot terhelik.
Az 1. bekezdés rendelkezése csak azokra az illetékekre vonatkozik, melyek hasonló esetekben az illető kormánynak járnak és nem terjed sem a tanuk és a szakértők dijaira, sem azokra a járandóságokra, a melyek a tisztviselőket vagy ügyvédeket illetik meg, valahányszor közremüködésük a kért cselekmény teljesitésénél a törvények értelmében szükséges. A most emlitett költségek az érdekelt ügyfeleket terhelik és a költségeket annak az országnak érvényben álló törvényei szerint kell megfizetni, a hol a hivatalos cselekményt teljesitették; ezeket a költségeket, ha szükséges, a megkeresett állam előlegezi.
Az előbbi bekezdésben emlitett költségeket a megkereső állam viseli, ha azokat az érdekelt ügyfelektől behajtani nem sikerült.
Az egyik szerződő fél állampolgárai azonban fordulhatnak a másik szerződő fél biróságaihoz és az emlitett biróságoknál ugyanolyan feltételek mellett és ugyanolyan módon állhatnak perben, mint a belföldiek. Nevezetesen a szerződő felek valamelyikének állampolgárai, akiknek lakóhelye a szerződő felek egyikének területein van, és a kik a másik szerződő fél biróságai előtt mint felperesek vagy beavatkozók lépnek fel, nem kötelezhetők semmiféle biztositékra vagy bármi néven nevezendő letétre, sem azon az alapon, mert idegenek, sem pedig azon az alapon, mert az országban nincsen lakóhelyük vagy tartózkodóhelyük.
Az eljárási költségek és kiadások tekintetében hozott elmarasztaló határozatok alapján, a melyek a szerződő felek egyikének biróságai előtt olyan felperes vagy beavatkozó ellen keletkeztek, a ki a perbeli biztositék vagy letét alól akár az 5. czikk, akár pedig az állam törvénye értelmében, a hol a pert meginditották, fel van mentve, a másik szerződő fél illetékes hatósága a végrehajtást diplomácziai uton előterjesztett kérelemre ingyenesen elrendeli.
A költségekben és kiadásokban marasztaló határozatok alapján a végrehajtást a felek meghallgatása nélkül kell elrendelni, de elrendelés után a felfolyamodás utja azon ország törvényeinek megfelelően, a hol a végrehajtást folyamatba teszik, az elmarasztalt fél számára nyitva marad.
Az a hatóság, a mely a végrehajtási kérelem tárgyában a határozat hozatalára illetékes, csak annak vizsgálatára szoritkozik:
1. vajjon annak az országnak törvénye szerint, a hol az elmarasztaló határozat keletkezett, a határozat kiadmánya tartalmazza-e mindazokat a kellékeket, a melyek közhitelességéhez szükségesek;
2. vajjon ugyanazon törvény szerint a határozat jogerőre emelkedett-e;
3. vajjon a határozat rendelkező része az I. czikk 2. bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően van-e szerkesztve vagy forditással ellátva.
Az előbbi bekezdés 1. és 2. pontjában megszabott előfeltételek teljesitésének igazolására elég, ha a megkereső állam illetékes hatósága tanusitványt állit ki arról, hogy a határozat jogerőre emelkedett. A most emlitett tanusitványt az I. czikk 2. bekezdésében foglalt szabálynak megfelelően kell szerkeszteni vagy forditással ellátni.
A szerződő felek mindegyikének állampolgárai a másik szerződő fél területein éppen ugy fognak részesülni a szegénységi jogban, mint maguk a belföldiek, ha alkalmazkodnak azon állam törvényhozásához, a hol a szegénységi jogot kérik.
A szegénységi bizonyitványt vagy a szegénységi nyilatkozatot minden esetben az idegen rendes tartózkodó helyének hatóságai állitják ki vagy veszi át, vagy ha rendes tartózkodó helye nincs, tényleges tartózkodó helyének hatóságai. Abban az esetben, ha a kérelmező lakóhelye nincsen a szerződő felek területein és a lakóhely hatóságai nem állitanak ki ily bizonyitványokat vagy nem vesznek át ily nyilatkozatokat, elég oly bizonyitvány vagy nyilatkozat, a melyet a kérelmező hazájának diplomácziai vagy konzuli tisztviselője állitott ki vagy vett át.
Ha a kérelmező nem tartózkodik annak a szerződő félnek területein, a melynek hatóságaihoz a kérelmet intézi, a szegénységi bizonyitványt vagy szegénységi nyilatkozatot azon országnak valamelyik diplomácziai vagy konzuli tisztviselője fogja ingyenesen hitelesiteni, a hol az okmányt használni kell.
A szegénységi bizonyitvány kiállitására vagy a szegénységi nyilatkozat átvételére illetékes hatóság felvilágositásokat szerezhet a másik szerződő fél hatóságaitól a kérelmező vagyoni helyzetéről.
A hatóság, a mely a szegénységi jog iránt előterjesztett kérelem tárgyában határozni hivatva van, megtartja saját hatáskörének korlátai közt azt a jogát és felvilágositásokat, hogy ellenőrizhesse az eléje terjesztett bizonyitványokat, nyilatkozatokat.
Peres vagy nem peres ügyekben mindegyik szerződő fél polgári vagy kereskedelmi biróságainak itéletei, fizetési meghagyásai és egyéb határozatai, valamint az ezek előtt a biróságok előtt keletkezett egyességek a másik fél területein végrehajtás alá esnek a következő rendelkezések szerint.
A jelen egyezmény rendelkezései értelmében végrehajtásnak csak akkor van helye, ha a végrehajtási kérelem pénzösszegre vagy más vagyonra irányul és a mennyiben a kérelem nem vonatkozik a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanokat illető tulajdonjogokra vagy ily ingatlanokat illető egyéb dologi jogokra.
Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezés nem gátolja, hogy a végrehajtás iránt megkeresett államban fekvő ingatlanok végrehajtás alá vonassanak, ha olyan végrehajtandó közokiratokról (XI. czikk) van szó, a melyek nem vonatkoznak tulajdonjogokra vagy egyéb dologi jogokra abban az államban fekvő ingatlanok tekintetében, a hol a végrehajtásnak történnie kell.
Nem lesz végrehajtásnak helye, ha a végrehajtással oly jogviszony vagy igény érvényesülne, a melytől a végrehajtás helyének törvénye a közrend szempontjából vagy erkölcsi tekintetekből az érvényességet vagy a kereshetőséget megvonja.
Birósági határozat alapján csak a következő feltételek mellett lesz végrehajtásnak helye:
1. ha az ügyben eljáró biróságot a jelen egyezmény XV. czikkének rendelkezései szerint illetékesnek kell tekinteni;
2. ha a határozat jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.
Az ügyben eljáró biróságot a XIV. czikk 1. pontja értelmében illetékesnek kell tekinteni, ha a megkeresett állam törvényei szerint abban az ügyben a másik szerződő fél valamelyik birósága eljárhatott volna.
Az illetékességet mindig megállapitottnak kell tekinteni a következő esetekben:
1. ha valamely váltó vagy csekk birtokosának a váltó vagy a csekk alapján kötelezett személy ellen inditott keresete tárgyában ama hely birósága hozta a határozatot, a melyet e biróság törvényei szerint fizetési helynek kell tekinteni;
2. ha valamely viszontkereset tárgyában az a biróság hozta a határozatot az ugyanerre a biróságra nézve érvényes törvények értelmében, a mely előtt az alapkereset folyt;
3. ha az ügyfelek kereskedők, gyárosok vagy iparosok s a szerződés teljesitését vagy felbontását tárgyazó kereset tárgyában vagy a szerződésszerü teljesités elmulasztásából vagy nem kellő teljesitéséből eredő kártéritésre irányuló kereset tárgyában a szerződés teljesitésének helye szerint illetékes biróság hozta a határozatot.
4. ha a felek előzetesen kölcsönös megegyezéssel az ügyben eljáró biróság illetékességének vetették alá magukat.
Birói egyesség alapján végrehajtásnak csak akkor van helye, ha az egyesség végrehajtható ama hely törvényei szerint, a hol keletkezett.
Ha a XI-XVI. czikkekben megszabott feltételek fenn is forognak, a végrehajtást meg kell tagadni a kötelezett fél által előterjesztett kifogás (XXI. czikk) folytán:
1. ha a perbeidéző iratot nem kézbesitették szabályszerüen oly alperesnek, a ki a határozat alapjául szolgált eljárás során perbe nem bocsátkozott;
2. ha az a fél, a ki ellen a végrehajtást foganatositani kell, a perben való részvételből az eljárás egyéb szabálytalansága következtében ki volt zárva;
3. ha a határozat vagy az egyesség keletkezése helyének törvényei szerint a határozat vagy az egyesség végrehajthatósága megszünt;
4. ha a végrehajtás helyének törvényei szerint a végrehajtással érvényesitendő igény ellenében a megelőző jogerős itélet kifogását lehet emelni.
A kézbesitést az 1. pont értelmében szabályszerünek csak akkor lehet tekinteni, ha a perbeidéző iratot az alperesnek saját kezéhez vagy az emlitett irat átvételére feljogositott képviselőjének kézbesitették. Azon szerződő fél területein, a melynek biróságaihoz a végrehajtás iránt fordultak, a kézbesitést vagy birósági jogsegély utján, vagy az I. czikk utolsó bekezdésében szabályozott módon kellett teljesiteni.
A végrehajtásra irányuló kérelemhez, a melyet biróság vagy ügyfél terjeszthet elő, a következő iratokat kell csatolni;
1. a birósági határozatnak kiadványát az indokolással együtt vagy a birói egyesség kiadványát;
2. hivatalos tanusitványt arról, hogy a határozat jogerőre emelkedett és hogy a végrehajtás alapjául szolgálhat, vagy arról, hogy a birói egyesség végrehajthatóvá vált.
Ha a kérelem biróságtól származik, az I. czikknek a megkeresések nyelvét és kiadványozását illető rendelkezései alkalmazást nyernek. Az ilyen kérelmet diplomácziai uton kell továbbitani.
Ha az érdekelt fél a kérelmet annak az országnak biróságánál, a hol a határozatot vagy a birósági egyességet végre kell hajtani, közvetlenül terjeszti elő, a jelen czikk 1. és 2. pontjában emlitett iratokat származási országukban az igazságügyi központi igazgatás hitelesitésével kell ellátni és azokhoz a megkeresett biróság nyelvén szerkesztett olyan forditást kell csatolni, a melyet annak a szerződő félnek diplomácziai képviselője vagy konzuli tisztviselője, a melyhez az itéletet hozó vagy az egyességnél közremüködő biróság tartozik, vagy pedig a megkeresett állam hites tolmácsa hitelesitett.
A megkeresett állam illetékes hatósága a végrehajtás elrendelése tárgyában a kötelezett fél meghallgatása nélkül határoz. A végrehajtást el kell rendelni, ha az e részben a jelen egyezmény XI-XVI. czikkeiben megszabott feltételek fennforognak és hivatalból azt, vajjon a XVII. czikkben felsorolt megtagadási okok fennforognak-e, nem kell vizsgálni. A megkeresett biróság az ügy érdemének vizsgálatába nem bocsátkozhatik.
Szükség esetében a megkeresett biróság felvilágositásokat kérhet attól a biróságtól, a melytől a végrehajtandó közokirat származik vagy a mely annak végrehajtását kérte.
Ha a végrehajtásra irányuló kérelem biróságtól származik, a határozni hivatott hatóság az emlitett biróság megkeresésére a végrehajtató fél részére képviselőt rendel ki és erről a megkereső biróságot értesiti. Az ilyen képviselő részére járó költségek a megkereső biróságot terhelik.
Ha a végrehajtást elrendelik, annak foganatositásához a szükséges intézkedéseket haladéktalanul hivatalból meg kell tenni. A kötelezett fél a belföldi törvények szerint lehetséges felfolyamodáson kivül a végrehajtás ellen kifogást emelhet azon az alapon, hogy a jelen egyezmény XI-XVI. czikkeiben megszabott feltételek valamelyike nincs meg, vagy hogy a XVII. czikkben felsorolt megtagadási okok valamelyike forog fenn. A kifogást, a XIII. czikknek és a XVII. czikk 3. és 4. bekezdésének rendelkezéseire alapitott kifogások kivételével, a végrehajtást elrendelő végzés kézbesitésétől számitott két héten belül kell érvényesiteni.
A kifogás tárgyában az ország törvényei szerint illetékes biróság van hivatva határozni.
Ha kifogást terjesztettek elő, a követelés biztositásán tul terjedő végrehajtási intézkedéseket a kötelezett fél kérelmére mindaddig fel lehet függeszteni, a mig a kifogás tárgyában határozatot nem hoztak.
A mennyiben a jelen egyezmény különös rendelkezéseket nem tartalmaz, a végrehajtás foganatositásánál a megkeresett állam törvényeit kell alkalmazni.
Ha a kikötött feltételek hiányában a végrehajtást megtagadták, a végrehajtató hitelezőnek szabadságában áll felfolyamodással élni.
A végrehajtási kérelmet a megkereső biróság vagy az érdekelt fél megujithatja, ha a jelen egyezményben megszabott feltételek utólagosan teljesültek.
A határozatok és a birói egyességek végrehajtásából eredő birósági költségek és ügyfeleket terhelik és a végrehajtás helyének országában fennálló törvények szerint fizetendők; szükség esetében ezeket a költségeket a megkeresett állam előlegezi.
Ha az emlitett költségek a felektől be nem hajthatók, a megkereső állam viseli azokat.
A végrehajtásnál fizetendő illetékeket a végrehajtás iránt megkeresett ország törvényei szerint kell kiszabni. De a végrehajtást nem hátráltathatja az a körülmény, hogy a most emlitett illetékeket nem fizették ki.
A szerződő felek egyikének területein keletkezett határozatoknak és egyességeknek a másik szerződő fél területein ugyanolyan érvényességük és hatályosságuk van, mint a belföldön létrejött határozatoknak és egyességeknek, ha azok alapján a jelen egyezmény értelmében végrehajtásnak lehetne helye.
Személyfogság akár mint végrehajtási eszköz, akár mint egyszerü biztositási rendszabály polgári vagy kereskedelmi ügyekben nem alkalmazható a szerződő felek egyikének állampolgárai közé tartozó idegenekkel szemben olyan esetekben, a melyekben az nem volna alkalmazható az illető ország polgárai ellen. Oly tény, a melynek alapján az országban tartózkodó belföldi a személyfogság megszüntetését kérheti, ezt a hatást a másik szerződő fél állampolgárának érdekében előidézi akkor is, ha ez a tény külföldön állt be.
Ha a szerződő felek egyikének területein csődöt nyitnak és a közadósnak a másik szerződő fél területein ingó vagyona van, de maga a közadós nem az utóbbi területeken van letelepedve, a csődbiróság megkeresésére az emlitett ingó vagyont biztositani, leltározni és a csődbirósághoz kiszolgáltatni kell.
Attól a naptól kezdve, a mikor az illetékes birósághoz az emlitett vagyontárgyak biztositására vagy kiszolgáltatására vonatkozó megkeresés megérkezik, a kiszolgáltatásnak alávethető vagyonra többé nem lehet érvényes zálogjogokat szerezni. A csődbirósághoz kiszolgáltatásnak nincs helye, ha azokra a vagyontárgyakra, a melyek kiszolgáltatásáról van szó, a fentemlitett napot megelőző időben keletkezett tulajdoni vagy más visszakövetelési jogokat, megtartási vagy elsőbbségi jogokat, zálog- vagy más dologi jogokat akár az emlitett nap előtt, akár e nap után támasztottak. Ugyanez a szabály áll akkor is, ha ilyen vagyontárgyaknak, nevezetesen valamely örökségnek elkülönitését kérték. Ebben az esetben a csődbirósághoz csak azt lehet kiszolgáltatni, a mi a fentemlitett igények teljes kielégitése után a vagyontárgyakból fennmarad.
A követeléseket, még ha ingatlan javakon jelzálogilag biztositva vannak is, az ingó vagyonhoz tartozónak kell tekinteni.
Az előbbi czikk értelmében kiszolgáltatás alá nem eső ingóságokra és a közadósnak összes ingatlan vagyonára nézve a rendelkezési jog minden esetben annak az államnak biróságait illeti meg, a melynek területén ezek a vagyontárgyak vannak.
Ha ezek a vagyontárgyak ott kényszereladásra kerülnek, az eladási árból a jogositott hitelezők kielégitése után fennmaradó többletet az előbbi czikk rendelkezései értelmében a csődbirósághoz kell kiszolgáltatni.
Az egyik szerződő fél területein megnyilt csődöknél a másik szerződő fél állampolgárai közé tartozó hitelezők a belföldi hitelezőkkel teljesen azonos elbánásban részesülnek.
Ha a csődnyitásnál feltehető, hogy a másik szerződő fél területein tartózkodó hitelezők is érdekelvék, a csődnyitást a másik országnak e czélból kijelölt hirlapjaiban is az ott érvényben álló rendelkezéseknek megfelelően közzé kell tenni.
A jelen egyezmény ugyanakkor lép hatályba, a mikor a mai napon kötött konzuli egyezmény; hatályban marad az 1917. évi deczember hó 31-ik napjáig.
Ha egy évvel a jelzett időszak lejárta előtt a szerződő felek egyike sem közli azt a szándékát, hogy az egyezmény hatályát megszüntetni kivánja, ugy az egyezmény továbbra is hatályban marad egy évig attól a naptól számitva, a melyen a szerződő felek valamelyike felmondotta.
A jelen egyezmény meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok, mihelyt lehetséges, Szófiában ki fognak cseréltetni.
Ennek hiteléül a meghatalmazottak az egyezményt aláirták és pecsétjeikkel ellátták.
[Aláírások]
A mai napon kelt jogsegélyezési egyezmény megkötése alkalmával az alulirott meghatalmazottak a következő nyilatkozatokat tették, a melyeknek ugyanolyan hatályosságuk és tartamuk lesz, mint magának az egyezménynek:
1. Az egyezmény hatályba lépése előtt folyamatba tett polgári és kereskedelmi ügyekben az osztrák-magyar konzuli hatóságok, valamint az osztrák és magyar konzuli főtörvényszék által hatáskörük korlátain belül hozott határozatokat és az előttük kötött egyességeket az egyezmény XI. czikkében emlitett határozatokkal és egyességekkel azonos elbánásban kell részesiteni.
A XI. czikk rendelkezései alkalmazást nyernek az osztrák, a magyar vagy a bulgár biróságok által az egyezmény hatályba lépése előtt hozott határozatokra, ha a határozatot nem a kötelezett fél meg nem jelenése folytán mondták ki, valamint az emlitett biróságoknál a megjelölt időpont előtt kötött egyességekre.
2. Kereskedők, gyárosok vagy iparosok között felmerült perekben a szerződés teljesitési helye szerint eljáró biróság illetékességének kölcsönös megegyezéssel alávetés (XV. czikk, 3. és 4. p.) gyanánt kell tekinteni azt a tényt, hogy valaki az áruval együtt vagy az áru megérkezése előtt észrevétel nélkül elfogadott oly számlát, a mely azt a megjegyzést tartalmazza, hogy a fizetés meghatározott helyen teljesitendő s hogy az ügyletből eredő keresetek ugyanott érvényesithetők.
3. Ha a kereskedők között folyó perben a felperes kereskedelmi könyveinek hitelesitett kivonata alapján érvényesit követelést, a XV. czikk 3. pontja értelmében illetékesnek kell tekinteni annak a helynek biróságát, a hol a könyvet vezették.
A jelen jegyzőkönyvet, a melyet a szerződő felek minden más különös megerősités nélkül pusztán a kérdéses egyezményre vonatkozó megerősitő okiratok kicserélésének tényével elfogadottnak és szentesitettnek tekintenek, két eredeti példányban állitották ki Szófiában, ezerkilenczszáztizenegyedik évi május hó tizennyolczadik, harminczegyedik napján.
[Aláírások]
2. § Felhatalmaztatik az igazságügyminister, hogy a jelen törvénynyel beczikkelyezett egyezmény folytán szükséges eljárást rendelettel szabályozza. Horvát-Szlavonországokban ezen eljárás szabályozása iránt Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja intézkedik.
