Miként a konzuli egyezmény beczikkelyezéséről szóló egyidejüleg benyujtott törvényjavaslat indokolásában jeleztem, ez az egyezmény egyszerre tárgyaltatott és iratott alá a konzuli egyezménynyel. Minthogy azonban ez az egyezmény az egyidejüleg benyujtott további törvényjavaslatba foglalt kiadatási egyezménynyel együtt oly kérdéseket szabályoz, a melyek az Ő Felsége uralkodása alatt álló két állam mindegyikének önálló rendelkezése alá eső ügyek közé tartoznak, az egyezmény kifejezetten feltünteti, hogy Ő Felsége az uralkodása alatt álló két állam részére köti meg az egyezményt. Az egyezmény bevezetése szerint ugyanis „egyrészről Ausztria és Magyarország, másrészről Bulgária között” történik a szabályozás és Ő Felsége meghatalmazottjai kifejezetten „Ausztria részéről” és „Magyarország részéről” kinevezett meghatalmazottakként szerepelnek.
A mi az egyezmény érdemleges tartalmát illeti, a szerkezetében és tartalmában csaknem teljesen megegyezik a folyó évi márczius hó 30-án Szerbiával kötött ugyanilyen tárgyu egyezménynyel. A polgári eljárás egyes kérdéseire nézve az egyezmény A., B. és C. részeiben (1-10. czikkek) foglalt rendelkezések mintájául - éppen ugy, mint a Szerbiával kötött ugyanilyen tárgyu egyezménynél is - az 1909:XIV. törvénycikkbe iktatott hágai perjogi egyezmény hasonló rendelkezései szolgáltak. Bulgária nem tagja a hágai perjogi uniónak, a melyhez Magyarországon kivül még 15 más európai állam tartozik. Magyarországnak nyilvánvaló érdekében állott, hogy a hágai perjogi egyezményben megállapitott alapelvek, a melyek ránk nézve a legtöbb európai állammal szemben irányadók, Bulgáriával szemben is érvényesüljenek. Ezt a czélt a jelen egyezményben teljes mértékben sikerült. Ezt a czélt a jelen egyezményben teljes mértékben sikerült elérnünk. Az 1. czikk a peres és nem peres ügyiratok közlésénél és a megkeresések továbbitásánál a hágai perjogi egyezményben megállapitott konzuli közvetités rendszerét állapitja meg (5. bekezdés). A 2. czikkben foglalt rendelkezések a hágai perjogi egyezmény 4. és 5. czikkével azonosak, a 3. czikkben foglaltak pedig a kézbesitési és egyéb megkeresésekre egyaránt kiterjeszkedve, a hágai perjogi egyezmény 11-13. czikkeinek felelnek meg. A 4. czikkben foglaltak az emlitett perjogi egyezmény 7. és 16. czikkeivel állanak összhangban. Az 5. czikk első mondata a szerződő felek állampolgárainak általános perbenállási képességét biztositja kölcsönösen; a második mondat a hágai perjogi egyezmény 17. czikkéből vétetett át. A 6. és a 7. czikkben foglalt rendelkezések és hágai perjogi egyezmény 18. és 19. czikkeinek, a 8-10. czikkekben foglalt rendelkezések pedig a hágai perjogi egyezmény 20-22. czikkeinek felelnek meg.
A birósági itéletek és egyességek végrehajtásáról szól D. rész (11-26. czikkek) lényegében és legtöbb részletében megegyezik a Szerbiával ujonnan kötött, ugyanilyen tárgyu egyezmény D. részében (12-28. czikkek) foglalt rendelkezésekkel s az utóbbiaktól főleg csak szerkezeti és szövegezési eltéréseket tüntetnek fel. A 12. czikk csak a vagyoni követelések kielégitésére biztositja a kölcsönös végrehajtást, kivéve az ingatlanokat illető dologi jogok érvényesitésére irányuló igényeket. A 13. czikk kizárja a végrehajtást oly jogviszony vagy igény érvényesitésére, a melytől a végrehajtás iránt megkeresett állam törvénye közrendi vagy közerkölcsi tekintetekből az érvényességet vagy a kereshetőséget megvonja. Ez a rendelkezés összhangban áll az uj polgári perrendtartás 414. §-ának 5. pontjában foglalt szabálylyal. A 14. czikk birósági határozatokra nézve a végrehajthatóság anyagi feltételeit állapitja meg. E czikk 1. pontja a végrehajtandó határozatot hozó birósági illetékességét köti ki feltételül, utalva arra, hogy azokat az elveket, a melyek szerint az illetékességnek fenn kell állnia, a 15. czikk tartalmazza részletesen. A 15. czikknek az a rendeltetése, hogy a végrehajtás szempontjából az alapügyben eljáró biróság illetékességének vizsgálatára a végrehajtást kérő állam előnyére oly szabályokat állapitson meg, a melyek a végrehajtató fél érdekeit minél hathatósabban biztositják. A 15. czikk 1. bekezdésében foglalt főszabály szerint az ügyben eljáró biróságot illetékesnek kell tekinteni, ha a megkeresett állam törvényei szerint abban az ügyben a másik szerződő fél valamelyik birósága eljárhatott. E szerint hazánk és Bulgária viszonyában a birósági határozatok kölcsönös végrehajtását megelőző eljárásban nem az ugynevezett konkrét illetékességvizsgálat, hanem az ugynevezett absztrakt illetékességvizsgálat lesz irányadó. Feltehető, hogy ezen az alapon a magyar biróságok itéleteinek végrehajtása ellen Bulgáriában minél kevesebb akadály fog felmerülni.
A 15. czikk 2. bekezdésének 1-4. pontjai a végrehajtás elrendelésének további megkönnyitése végett bizonyos illetékességi okok részére, a melyek a kereskedelmi forgalom szempontjából különösen fontosak, a megkeresett állam hazai jogától függetlenül szerződésileg biztositja a kölcsönös elismerést; ilyen illetékességi okok; a váltó vagy csekk fizetési helyének illetékessége (1. pont), a viszontkereseti illetékesség (2. pont), kereskedőkre, gyárosokra vagy iparosokra nézve bizonyos gyakrabban előforduló keresetek tárgyában a szerződés teljesitése helyének illetékessége (3. pont), végül az előzetesen kölcsönös megegyezéssel kikötött illetékesség (4. pont). A most emlitett 3. és 4. pontok rendelkezéseit a magyar és az osztrák végrehajtó felekre nézve előnyös módon egészitik ki a záró jegyzőkönyv 2. és 3. pontjában foglalt kikötések; a záró jegyzőkönyv 3. pontja ugyanis a magyar könyvkivonati illetékesség elismerését biztositja Bulgáriában. A 18. czikk a végrehajtásra irányuló kérelem alaki kellékeit állapitja meg. Az 1. pontban határozottan ki van mondva, hogy a végrehajtandó határozat átküldött kiadványának az indokolást is tartalmaznia kell, mert az indokolás felvilágositást nyujt azokra a körülményekre, a melyektől a végrehajtás elrendelése függ. A végrehajtási kérelmet az ügyfél a végrehajtás foganatositására hivatott biróságnál közvetlenül is előterjesztheti; ha a végrehajtási kérelem biróságtól származik, továbbitása az egyezmény 1. czikkének 5. bekezdésében foglalt általános szabálytól eltérően, diplomácziai uton történik.
A 19. czikk szerint a megkeresett állam illetékes hatósága a végrehajtás elrendelése tárgyában a kötelezett fél meghallgatása nélkül határoz, tehát ha magyar biróságot keresnek meg a végrehajtás iránt, a végrehajtásról szóló 1881:LX. tc. 10. §-a 2. bekezdésében foglalt s a belföldi forgalomban ez idő szerint hatályos rendelkezéseknek megfelelő sommás tárgyalás elmarad. A biróság határozata hozatalánál csak a 11-16. czikkekben megszabott feltételeket vizsgálja hivatalból, ellenben a 17. czikkben felsorolt megtagadási okok vizsgálatába még nem bocsátkozik. A 21. czikk szerint, ha a végrehajtást - a 19. czikk értelmében - elrendelik, annak foganatositásához az intézkedéseket haladéktalanul hivatalból meg kell tenni, tekintet nélkül az esetleges felfolyamodásra vagy kifogásra. E czikk a felfolyamodáson kivül a végrehajtásnak elrendelése után a végrehajtást szenvedő részére kifogásokat is ad oly körülmények alapján, a melyek fennforgása esetében a végrehajtás elrendelése a végrehajtást szenvedőre nézve csakugyan sérelmes lenne. A kifogásokat általában csak a végrehajtást elrendelő végzés kézbesitésétől számitott két héten belül lehet előterjeszteni, kivéve a közrendre, a közerkölcsiségre, a végrehajthatóság utólagos megszünésére és a megelőző jogerős itéletre alapitott kifogásokat, a melyeknek előterjesztését bizonyos határidőhöz kötni nem lehetett. A kifogás tárgyában a biróság - éppen ugy, mint a Szerbiával ujonnan kötött ugyanilyen tárgyu egyezmény 23. czikke alá eső kifogások következtében sommás tárgyalást tart és végzéssel határoz. A kifogás elintézéséig a biztositáson tulmenő végrehajtás a kötelezett fél kérelmére felfüggeszthető.
A 25. czikk az egyezmény szerint végrehajtható határozatokat és egyességeket általában - tehát a végrehajtási eljáráson kivül is - a belföldi határozatok és egyességek érvényességével és hatályosságával ruházza fel, feltéve, hogy azoknak alapján az egyezmény értelmében végrehajtásnak volna helye.
A 26. czikk az 1909:XIV. törvénycikkbe iktatott hágai perjogi egyezmény 24. czikkéből vétetett át.
A csődökre vonatkozó E. rész (27-29. czikkek) teljesen megegyezik a Szerbiával ujonnan kötött, ugyanilyen tárgyu egyezmény 29-31. czikkeivel.
A záró rendelkezésekről szóló F. részben (30. és 31. czikk) foglalt rendelkezések az egyezmény hatálybalépésére, hatályban maradására, felmondására, továbbá megerősitésére és a megerősitő okiratok kicserélésére nézve az egyidejűleg aláirt konzuli egyezmény 30. és 31. czikkeivel egybehangzó szabályozást tartalmaznak.
Az egyezmény aláirásának napján végbement diplomácziai jegyzékváltással kifejezett megállapodás létesült a szerződő felek között arra nézve, hogy az egyezmény rendelkezései Bosznia és Herczegovina tekintetében megfelelő alkalmazást fognak nyerni.
