1. § A hadkötelezettség általános és azt minden állampolgárnak személyesen, e törvény rendelkezései szerint kell teljesitenie. A hadkötelezettség magában foglalja: az állitási kötelezettséget, a szolgálati kötelezettséget és a népfölkelési kötelezettséget. (8. és 16. §-ok.)
2. § A fegyveres erő áll a közös haderőből, továbbá a honvédségből és a népfölkelésből.
A közös haderő a közös hadsereget és a hadi tengerészetet foglalja magában.
A közös hadsereg és a honvédség kiegészitő alkatrész gyanánt külön-külön póttartalékkal van ellátva.
3. § A közös haderő hivatása az osztrák-magyar monarchiának, vagyis az Ő császári és apostoli királyi Felsége uralkodása alatt álló összes országok területének külső ellenségek ellen való megvédése és a belső rend és biztosság fenntartása.
4. § A honvédség háboru idejében a közös haderő támogatására és a belvédelemre, béke idejében pedig a belső rend és biztosság fenntartására is van hivatva.
A honvédségnek minden ügye a honvédelmi ministernek hatáskörébe tartozik. A honvédelmi minister, illetőleg a honvédség főparancsnoka - utóbbi a honvédelmi minister utján - a honvédség létszámáról, felszereléséről, elhelyezéséről, katonai kiképzéséről és fegyelmi magatartásáról a hadügyministert folytonosan tájékoztatja.
Mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében és háboru idején a honvédség, illetőleg annak igénybe vett része katonai tekintetben az Ő Felsége által kijelölt katonai parancsnokoknak van alárendelve.
A honvédségre vonatkozó közelebbi rendelkezéseket a honvédségről szóló törvény tartalmazza.
5. § A póttartalék a közös hadsereg és a honvédség hadi állományának fedezésére szolgál. Különös körülmények között mind a két póttartalék béke idejében is behivható tényleges szolgálat teljesitésére a 43. és 44. §-ok rendelkezései szerint.
6. § A népfölkelés a népfölkelésről szóló törvény rendelkezései szerint a közös haderőnek és a honvédségnek támogatására szolgál.
A népfölkelés minden ügye a honvédelmi minister hatáskörébe tartozik, aki a népfölkelés létszámáról és felszereléséről a hadügyministert folytonosan tájékoztatja.
A behivott népfölkelés katonai tekintetben az Ő Felsége által kijelölt katonai parancsnokoknak van alárendelve.
A népfölkelésre vonatkozó részletesebb rendelkezéseket a népfölkelésről szóló törvény tartalmazza.
7. § Azok a hadköteles korban álló egyének, a kik a tulajdonképeni hadi szolgálatokra ugyan nem, de az ezekkel kapcsolatos másnemü szolgálatokra alkalmasnak mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében és háboruban ily szolgálatokra alkalmazhatók.
8. § A szolgálati kötelezettség alatt a közös hadseregben, hadi tengerészetben, vagy a honvédségnél teljesitendő katonai szolgálati kötelezettséget kell érteni.
A rendes szolgálati kötelezettség tart:
1. a közös hadseregben:
a) általában két évig a tényleges szolgálatban és tiz évig a tartalékban;
b) a lovasságnál és a lovagló tüzérségnél, továbbá
c) a két évi tényleges szolgálati idővel szervezett alakulásoknál a költségvetésileg megállapitott altiszti állománynak megfelelő számu legénységre nézve, - mely számba az emez alakulásoknál tényleges szolgálatukat önként tovább folytató altisztek, valamint az ugyanezeknél a 19. § szerint három évi tényleges szolgálati kötelezettséggel önként belépettek beszámitandók, - három évig a tényleges szolgálatban és hét évig a tartalékban;
d) a póttartalékra beosztottakra nézve tizenkét évig;
2. a hadi tengerészetnél:
négy évig a tényleges szolgálatban, öt évig a tartalékban és három évig a tengervédben.
Azokat a szolgálatköteleseket, kik a közös hadseregben teljesitendő szolgálati kötelezettségüknek utolsó évfolyamába jutnának, a honvédelmi minister kivánságára a szükséges számban a honvédség hadi állományának kiegészitése czéljából a honvédséghez kell áthelyezni.
Ha a közös hadsereg hadi állományviszonyai megengedik, valamely ifjabb évfolyamnak egy része helyezhető át az utolsó évfolyam hasonló nagyságu része helyett a honvédséghez, a hol azután az áthelyezettek összes szolgálati helyezettségük hátralevő részét teljesitik.
A honvédségnél teljesitendő szolgálati kötelezettséget külön törvény szabályozza.
A népfölkelési kötelezettséget külön törvény szabályozza. A jelen törvény alapján besorozottak, a mennyiben három évi rendes tényleges szolgálatot teljesitettek, a rendes törvényes népfölkelési kötelezettségnek utolsó két éve alól, a mennyiben pedig a hadi tengerészetnél négy évi rendes tényleges szolgálatot teljesitettek, a rendes törvényes népfölkelési kötelezettségnek utolsó öt éve alól mentesek.
9. § Azok, a kik katonai hivatásu szolgálatukra az állam költségén képeztettek ki, vagy ebből a czélból ösztöndijban, tanulmányi költségeik megtéritésében vagy alapitványban részesittettek: a 19. § szerint önként belépettekre vonatkozólag megállapitott három (négy) évi tényleges szolgálati kötelezettségen felül még külön tényleges szolgálati kötelezettség alá is esnek, a melynek tartama az ily kötelezettség vállalásakor fennálló szabályok szerint igazodik. Az ilyenek összes szolgálati kötelezettsége általában tizenkét évig tart; de abban az esetben, ha a rájuk háramló külön tényleges szolgálati kötelezettség tanulmányaiknak később történt befejezése következtében csakis ennek az összes szolgálati kötelezettségnek lejárta után érne véget, az összes szolgálati kötelezettség is hasonló mérvben meghosszabbodik.
Ha a külön tényleges szolgálati kötelezettség még a 20-ik életév betöltése előtt vállaltatott, az összes tényleges szolgálati kötelezettség tiz évnél többre nem terjedhet.
A fizetéses helyen végzett katonai akadémikusokra és a hadi tengerészeti akadémia fizetéses helyen végzett növendékeire tizenkét évi összes szolgálati kötelezettség hárul és ha kiképeztetésük három évig, vagy ennél tovább tartott, négy évi (a hadi tengerészetnél öt évi) tényleges szolgálatra köteleztetnek.
10. § 1. Azok a hadkötelesek, a kik osztrák állampolgárok voltak és a magyar állampolgárságot megszerezték, valamint azok a bosznia-herczegovinai tartományi illetőségü hadkötelesek, a kik a magyar állampolgárságot megszerezték, a mennyiben állitási kötelezettségüknek előbbi hazájukban már eleget tettek: a magyar szent korona országaiban többé már nem állitáskötelesek, hanem törvényes szolgálati kötelezettségüknek fenntartásával és a már teljesitett szolgálati idő beszámitása mellett, az ujonnan szerzett községi illetőségüknek megfelelő közös hadseregbeli csapattesthez, a hadi tengerészethez vagy pedig a honvédséghez osztatnak be, illetőleg mint népfölkelésre kötelezettek vétetnek nyilvántartásba.
2. Az 1. pont alatt nem emlitett más oly egyének, a kik a hadköteles korban szerezték meg a magyar állampolgárságot, az életkoruknak e törvény értelmében megfelelő hadkötelezettség alá esnek, tekintet nélkül arra, hogy előbbi hazájukban hadkötelezettségüknek eleget tettek-e és miként tettek eleget. Az ily egyének, ha amaz év után, a melyben életük 23-ik évét betöltötték, de még annak az évnek deczember 31-ike előtt, a melyben életük 33-ik évét betöltik, nyerték el a magyar állampolgárságot: nyomban ennek megszerzése után, de csak egy izben, sorozóbizottság elé állittatnak, a katonai szolgálatra alkalmas voltuk esetében besoroztatnak és a rájuk háramló szolgálati kötelezettség teljesitése végett a honvédség póttartalékának abba a sorozási évfolyamába osztatnak be, a mely évfolyam az illetők születési éve szerinti első korosztálynak (16. §) megfelel.
3. Azok a magyar állampolgárok, a kik a bosznia-herczegovinai tartományi illetőséget megszerezték, szintén ennek a törvénynek rendelkezései szerint esnek hadkötelezettség alá.
4. A magyar szent korona országai területén állandóan tartózkodó azok a személyek, a kiknek állampolgársága meg nem állapitható, a 2. pont alatt meghatározott hadkötelezettség alá esnek.
11. § A közös haderő kiegészittetik:
a) ujonczállitás által;
b) katonai nevelő- és képzőintézeteknek elvégzése után tisztekül vagy tisztjelöltekül felavatott egyéneknek állománybavétele által;
c) önkéntesek belépése által.
Kivételesen a honvédségnek önként jelentkező havidijasai, tisztjelöltjei és katonai tisztviselőjelöltjei, továbbá különös szükség esetében annak legénységi állományából önként jelentkezők is áthelyezhetők a közös hadsereg vagy hadi tengerészet tényleges állományába.
12. § A honvédség kiegészittetik:
a) ujonczállitás által,
b) közös hadseregbeli tartalékosoknak és póttartalékosoknak áthelyezése által;
c) katonai nevelő- és képzőintézeteknek elvégzése után tisztekül vagy tisztjelöltekül felavatott egyéneknek állománybavétele által;
d) önkéntesek belépése által.
Az állami lótenyésztő intézetek legénységi állományának kiegészitésére szükséges ujonczok azzal a rendes tényleges szolgálati kötelezettséggel, mely a közös hadsereg lovasságánál rájuk háramlott volna, ennek a szolgálati kötelezettségnek, valamint a netán önként vállalt további tényleges szolgálati időnek tartamára a közös hadsereg lovasságától a honvédséghez helyezendők át.
Kivételesen még a közös haderőnek önként jelentkező havidijasai, tisztjelöltjei és katonai tisztviselőjelöltjei, továbbá különös szükség esetében annak legénységi állományából önként jelentkezők is áthelyezhetők a honvédség tényleges állományába.
13. § A közös haderő fenntartásához szükséges ujonczlétszám - a Bosznia- és Herczegovinából erre a czélra kiállitandó ujonczokat ide nem számitva - az 1867-ik évi XII. törvénycikk 11., 12., 13. és 14. §-aiban foglalt alkotmányos jogok alapján és azok fenntartása mellett, a jelen törvény érvényességének első évére 136,000, második évére 154,000, harmadik évére és az ezután következő kilencz évre pedig évi 159,500 főben állapittatik meg, és ez az ujonczlétszám egyfelől a magyar szent korona országai között, másfelől a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a népesség számaránya szerint osztandó fel.
A népesség száma alatt itt azoknak a magyar állampolgároknak a száma értendő, a kik a legutolsó népszámlálás alkalmával a magyar szent korona országainak, továbbá a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, valamint Bosznia- és Herczegovinának területén számláltattak össze, hozzáadva a tényleges szolgálatban álló magyar állampolgár katonai személyek számát.
Az 1900-ik évi deczember hó 31-ikén megtartott népszámlálásnak eredménye szerint jelenleg a magyar szent korona országaiból a közös haderő részére a jelen törvény érvényességének első évére 58,141, második évére 65,836, harmadik évére és a reá következő kilencz évre pedig évi 68,187 főből álló ujonczjutalék állittatik ki.
Az ujonczlétszám nagysága a jelen törvény életbeléptetésétől számitott tizenkét év lejárta előtt ujabb törvényhozási megállapitás tárgyát csak akkor képezheti, ha Ő Felsége az illető felelős kormányok utján az ujonczlétszámnak emelését vagy leszállitását szükségesnek tartja.
A kormány azonban köteles azokat a javaslatokat, a melyek az utolsó tiz évre megállapitott ujonczlétszámnak változatlanul hagyására vagy megváltoztatására irányulnak, a tizenkét év lejárta előtt idejében az országgyülés elé terjeszteni.
A magyar szent korona országai honvédségének fenntartásához szükséges ujonczjutalék, a jelen törvény érvényességének első évére 17,500, második évére 21.500, harmadik évére és az ezután következő kilencz évre pedig évi 25,000 főben állapittatik meg.
Valamennyi jutaléknak tényleges kiállitása azonban csak akkor történhetik meg, ha a törvényhozás azokat arra az évre már megszavazta.
Az illető év ujonczszükségletének fedezése után fennmaradó ujonczokat a 37. § rendelkezései szerint, mint fölösszámuakat a póttartalékba kell áthelyezni.
A tényleges szolgálatra kötelezett legénységnek azt a részét, a mely az ujonczok bevonulása következtében a hadügyi költségvetésben kifejezésre jutó békelétszámon felül esik, szabadságolni kell.
Erre a szabadságolásra a szolgálati viszonyok figyelembevétele mellett első sorban azoknak van igényük, a kiknek viszonyai a családfenntartás, a mezőgazdaság vagy egyéb kereset, valamint a hivatásos kiképzés szempontjából különös figyelembevételt érdemelnek.
Egyébként a közös haderőbe és a honvédségbe besorozandó ujonczok száma az egyes sorozójárásokra az illető év valóságos sorozási eredménye alapján osztandó fel.
14. § A közös hadseregbe vagy hadi tengerészetbe való belépésnek általános feltételei:
a) a magyar vagy az osztrák állampolgárság, illetőleg a bosznia-herczegovinai tartományi illetőség;
b) a szükséges szellemi és testi alkalmasság;
c) legalább a 17-ik életévnek teljes betöltése.
15. § A honvédségbe való belépésnek általános feltételei:
a) a magyar állampolgárság;
b) a szükséges szellemi és testi alkalmasság;
c) legalább a 17-ik életévnek teljes betöltése.
16. § 1. Az állitási kötelezettség a hadképességnek megállapitása czéljából az e törvény szerint arra hivatott sorozó vagy felülvizsgáló bizottság előtt való megjelenésnek a kötelessége.
Az az állitásköteles, a kinek valamely fogyatkozása az állitás szinhelyén kellő alapossággal meg nem állapitható, katonai kórházba küldhető; az állitásköteles pedig, a kinek fogyatkozása legfeljebb négy hónapon belül és sebészeti műtét nélkül gyógyithatónak találtatott, polgári kórházba rendelhető.
Az állitásköteles kor annak a naptári évnek január 1-jével kezdődik, a melyben a hadköteles életének 21-ik évét betölti és annak a naptári évnek deczember 31-ikével ér véget, a melyben a hadköteles életének 23-ik évét betölti.
Az ugyanabban a naptári évben született állitáskötelesek egy korosztályt alkotnak, mely az állitáskötelesek születési évének megfelelően 1., 2. vagy 3. korosztálynak neveztetik.
Az ujonczállitásra évenkint három korosztály hivatik fel.
Az a hadköteles, a ki a közös hadseregből (hadi tengerészetből) vagy a honvédségből szolgálati kötelezettségének teljesitése előtt lép ki, ismét állitáskötelessé válik: ha oly korosztályba tartozik, mely a fogyatékbavételének napját követő legközelebbi fősorozáskor ujonczállitásra még felhivatik. Ha azonban a fogyatékbavétel márczius 1-jén vagy ez után történik, az ilyen az illető évi ujonczállitásnál nem jön többé figyelembe.
Az a hadköteles, a ki állitási kötelezettségének az állitásköteles korban nem tett eleget, vagy a ki ellen az az alapos gyanu merül fel, hogy besoroztatása az ebben a törvényben meghatározott valamely vétség elkövetésével hiusittatott meg, annak az évnek deczember 31-éig marad állitásköteles, a melyben életének 36-ik évét betölti.
2. Minden állitásköteles, a ki a legközelebbi ujonczállitásra felhivott korosztályok valamelyikébe tartozik, köteles a megelőző év november havában illetőségi vagy állandó tartózkodási helyének községi előljáróságánál (városokban a megfelelő hatóságnál) összeirás végett akár személyesen, akár irásban jelentkezni.
Azt a kérdést, hogy mely hatóság előtt kell jelentkeznie annak az állitáskötelesnek, a kinek községi illetősége ismeretlen és a kinek azon a területen, a melyre ennek a törvénynek hatálya kiterjed, állandó tartózkodási helye nincsen, rendelet fogja szabályozni.
3. A községi előljáróságok (városi hatóságok) tagjai és az anyakönyvvezetők az állitási lajstromokhoz szükséges és tőlük bekivánt segédokmányok tartalmának valódiságáért felelősek és hatáskörükön belül a közigazgatási hatóságot az ujonczállitásnak előkészitésére és végrehajtására irányuló hivatalos működésében támogatni tartoznak. A községi előljáróságok (városi hatóságok) az elővezetettek személyazonosságáért is szavatolnak.
17. § 1. Minden hadköteles rendszerint abban a sorozójárásban tartozik előállani, a melynek területén községi illetősége van.
Rendeleti uton szabályoztatik az:
a) hogy a községi illetőségnek kétes volta esetében melyik sorozójárást kell illetékesnek tekinteni;
b) hogy magyar állampolgárok mely esetben tehetnek eleget állitási kötelezettségüknek az által, hogy valamely a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban vagy Bosznia- és Herczegovinában működő sorozóbizottság előtt jelennek meg, illetőleg mely esetben vezethetők ugyanabból a czélból osztrák állampolgárok vagy bosznia-herczegovinai tartományi illetőségü egyének valamely a magyar szent korona országaiban működő sorozóbizottság elé;
c) hogy az osztrák-magyar monarchián kivül tartózkodó egyének állitási kötelezettségüknek miként tehetnek eleget.
2. Az ujonczállitás fősorozáson vagy utósorozáson történik.
A fősorozást minden évben rendszerint a márczius 1-jétől április 30-ig terjedő idő alatt kell megtartani. Utósorozások a szükséghez képest tartatnak.
Az ujonczállitást minden sorozójárásban a megállapitott sorozóhelyeken - és pedig a fősorozásnál a több községből álló sorozójárásokban községenkint (körjegyzőségi csoportonkint), a korosztályok rendje szerint és azok mindegyikében az állitási lajstromokba való bejegyzés sorrendjében - vegyes sorozóbizottságok foganatositják.
A sorozóbizottság elnöke a törvényhatóság első tisztviselője, illetőleg annak törvényes helyettese, szükség esetében a törvényhatóság által a honvédelmi minister jóváhagyása mellett kiküldött törvényhatósági bizottsági tag.
Tagjai:
a törvényhatóság részéről a sorozójárás közigazgatási tisztviselője és a megyei (városi) főorvos vagy helyettese;
a közös hadsereg (hadi tengerészet) és a honvédség részéről egy-egy törzstiszt vagy százados, egy-egy főtiszt és legalább egy, akár a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek) akár a honvédségnek kötelékében álló katonaorvos.
A sorozóbizottság tagjainak hatáskörét rendelet állapitja meg.
3. Az alkalmasnak talált állitáskötelesek besorozandók.
Az ujonczállitásnál hozott és a besorozást kimondó határozat ellen fellebbvitelnek helye nincsen.
A besorozottak közül azokat, a kik a 29., 30., 31. és 82. §-ok valamelyike alapján a szolgálati kötelezettség teljesitése körül valamely kedvezményben részesittetnek, azonnal a póttartalékba kell utalni, a többiekre nézve az ujonczok vagy a póttartalékosok közé utalás kérdése függőben marad.
Azt az állitáskötelest, a ki az ujonczállitáson meg nem jelent, a törvényes kényszereszközök alkalmazásával utólagosan kell elővezetni. Az ily állitásköteles, községi illetőségére való tekintet nélkül, a legközelebb eső sorozóbizottság elé vezethető és ha szökésétől tartani lehet, elővezetéséig hatósági őrizetben is tartható.
4. Abban az esetben, ha az ország valamely részében az állitáskötelesek a törvényes ujonczállitásról nagy számmal maradnak távol, a honvédelmi minister a következő kivételes rendelkezéseket teheti:
a) a tekintetbe jövő határvonalaknak utlevél nélkül való átlépését a férfi népességnek megtilthatja, esetleg az illető törvényhatóságok területén tartózkodó 17-36 éves férfiak részére a külföldre szóló utlevél kiállitását teljesen beszüntetheti;
b) elrendelheti, hogy az illető területen az ujonczállitásra megidézett, de ott a kitüzött időre meg nem jelent állitáskötelesek 100 K-tól 1000 K-ig terjedhető és közigazgatási uton behajtható birság terhe alatt utasittassanak a sorozáson való megjelenésre;
c) oly sorozójárásokban, a hol az ujonczállitási visszaélések jelentékeny mértéket öltöttek, a honvédelmi minister elrendelheti, hogy az illető évre már előállitott összes állitáskötelesek külön e czélra szervezett sorozóbizottság előtt ujra megvizsgáltassanak és ujra osztályoztassanak. Az ily sorozóbizottság kiküldésének költségeit azok viselik, a kik a kivételes eljárásra okot szolgáltattak, s az ily költségek közigazgatási uton hajtatnak be.
A tett rendkivüli intézkedésekről az országgyülésnek jelentést kell tenni.
18. § Azok, a kik a katonai nevelő- és képzőintézetekben tisztekké vagy tisztjelöltekké képeztetnek ki, akadémikus vagy növendéki viszonyuk tartamára az állitási kötelezettség teljesitése alól mentesek. Felavatásukat és azután a közös hadseregbe, hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe való beosztásukat a katonai hatóságok az ide vonatkozólag fennálló külön rendelkezések szerint foganatositják.
19. § 1. Önkéntesül mindenki felvehető, a ki a 14., illetőleg a 15. §-ban foglalt feltételeknek megfelel. Az a szám, a melynek erejéig önkéntesek állitási kötelezettségüknek teljesitése előtt a honvédséghez felvehetők, ez idő szerint a honvédség ujonczjutalékának öt százalékában állapittatik meg; de a honvédelmi minister, a mennyiben szükséges, ezt a számot a hadügyministerrel egyetértőleg megváltoztathatja.
Az önkéntes belépésből ki van zárva, a ki hivatalvesztés vagy politikai jogai gyakorlatának felfüggesztését kimondó itélet hatálya alatt áll, illetőleg büntetendő itélet következtében nincsen polgári jogainak élvezetében.
Kiskoruaknál az önkéntes beléphetéshez az atya vagy gyám beleegyezése szükséges.
2. Az önkéntes belépő maga választhatja a csapattestet (intézetet), a melyben szolgálni kiván, feltéve, hogy a választott csapattest (intézet) önkéntesek felvételére jogositva van és hogy az önkéntes az abba való felvételre alkalmas. Ha az önként belépőnek a 20. § szerint való két évi tényleges szolgálatra van igénye és ő ezt az igényét érvényesiti, csak oly csapattesthez (intézethez) vehető fel, melyre nézve törvényesen a két évi tényleges szolgálat van rendszeresitve. Hivatásos tengerészek önként csak a hadi tengerészethez léphetnek be.
3. Azoknak a hadköteleseknek, a kik korosztályukhoz képest az ujonczállitásra már felhivattak, a fősorozás tartama alatt önkéntesen belépniök nem szabad.
A ki e törvény értelmében az ujonczállitáson előállani köteles volt és azon nem jelent meg, önkéntesül mindaddig fel nem vehető, mig az elmulasztott ujonczállitásokra nézve magát a sorozóbizottság határozatának alá nem veti.
4. A közös hadseregbe vagy a honvédségbe önként belépők három évi tényleges és hét évi tartalékos szolgálatot teljesitenek, kivéve a 2. pontban emlitett és két évi tényleges szolgálatra kötelezett önként belépőket, kikre tiz évi tartalékos szolgálati kötelezettség hárul. A hadi tengerészethez önként belépők az ezekre vonatkozólag a 8. §-ban megállapitott szolgálati időre köteleztetnek.
5. Az önként belépőket az erre vonatkozó külön szabályok szerint a katonai hatóságok avatják fel.
6. Azoknak szolgálati kötelezettsége, a kik állitási kötelezettségüknek teljesitése után, vagy pedig szolgálati kötelezettségüknek lejárta után lépnek be önkéntesekül, csak három évi, a hadi tengerészetnél négy évi tényleges szolgálati időre, esetleg a háboru tartamára terjed.
7. Azok az egyének, a kik a 14. és 15. §-oknak a) betüje alatt meghatározott állampolgársággal, illetőleg tartományi illetőséggel nem birnak: önkéntesekül a közös hadsereghez vagy a honvédséghez három évi, a hadi tengerészethez négy évi tényleges szolgálati időre, esetleg a háboru tartamára, csakis kivételesen Ő Felsége engedélyével és csupán abban az esetben vehetők fel, ha az önkéntes belépéshez megkivánt feltételeknek megfelelnek és erre nézve kormányuknak feltétlen hozzájárulását beigazolni képesek.
20. § Harmadik tényleges szolgálati évre (8. §) nem kötelezhetők azok az akár önkéntes belépés utján, akár a fősorozáskor vagy mint igazolt távollevők, utósorozáskor besorozott ujonczok, a kik önkéntes belépésük napján, illetőleg legkésőbb annak az évnek október 1-én, a melyben életüknek 21-ik évét betöltik:
a) valamely állami vagy nyilvánossági joggal biró nem állami középiskolának (gimnázium, reáliskola, polgári iskola) hat osztályát vagy pedig
b) valamely állami vagy nyilvánossági joggal biró nem állami oly iskolát, a mely az ipari, a művészeti, a műszaki, a kereskedői, a földmivelési vagy erdészeti, a bányászati vagy kohászati szakra befejezett szakképzettséget nyujt,
sikerrel elvégeztek.
A két évi tényleges szolgálatra vonatkozó eme igényt legkésőbb az önkéntes belépés vagy a mindenkori előállás alkalmával kell bejelenteni. A ki ezt a bejelentést elmulasztja és mulasztását igazolni nem képes, igényét elveszti.
Azt, hogy mely iskolák tartoznak az a) és b) alatt megjelölt iskolák közé, a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal, valamint az esetleg érdekelt szakministerekkel és minden esetben a hadügyministerrel egyetértőleg, a honvédelmi minister állapitja meg.
21. § 1. A közös hadseregben vagy a honvédségben egyévi önkéntesi minőségben teljesitendő csupán egy évi tényleges és tizenegy évi tartaléki szolgálat kedvezményében, - tekintet nélkül arra, vajjon önkéntes belépés utján, vagy pedig a fősorozáson, avagy mint igazolt távollevő, utósorozáson soroztatott-e be - az részesittetik: a ki legkésőbb annak az évnek október 1-jén, a melyre besoroztatott, valamely a magyar szent korona országainak vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságoknak és országoknak, vagy Bosznia- és Herczegovinának területén levő állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami főgimnáziumot, főreáliskolát, vagy valamely ezekkel egyenlő értékü állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami művészeti, műszaki, ipari, kereskedelmi, tengerészeti, földmivelési vagy erdészeti középfoku tanintézetet, akár mint rendes, akár mint magántanuló, sikerrel elvégzett, vagy pedig valamely ily tanintézeten - annak előzetes elvégzése nélkül - sikerrel érettségi vizsgálatot tett.
Azt, hogy az első bekezdés értelmében mely tanintézetek azok, melyeknek végzett növendékeit az egy évi tényleges szolgálat kedvezménye megilleti, - illetőleg azt, hogy mely tanulmányi bizonyitványok tekintendők az ezeknek a tanintézeteknek elvégzése által szerzett bizonyitványokkal egyenlő értéküeknek, a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal - továbbá az esetleg érdekelt szakministerekkel és minden esetben a hadügyministerrel egyetértőleg, a honvédelmi minister határozza meg.
Ugyanebben a kedvezményben azok is részesittetnek, a kik legkésőbb annak az évnek október 1-jéig, a melyre besoroztatnak:
valamely állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami középiskolának (gimnázium, reáliskola, polgári iskola) hat osztályát, vagy
az első és második bekezdésben megjelölt egyenlő értékü középfoku tanintézeteknek vagy valamely nyilvános, avagy nyilvánossági joggal felruházott tanitóképző-intézetnek két első évfolyamát mint rendes tanulók sikerrel elvégezték, vagy rendes iskolalátogatás utján oly tanulmányi bizonyitványokra tettek szert, a melyek a második bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazása mellett a fentebb megjelölt iskolák hat osztályának, illetőleg első két évfolyamának elvégzése által szerzett bizonyitványokkal egyenlő értéküeknek tekinthetők,
valamennyi esetben föltéve azt, hogy ezenkivül még egy vizsgát tettek le kellő sikerrel egy erre a czélra szervezett bizottság előtt.
E bizottság szervezetét és a követelmények mértékét, valamint a vizsgánál követendő eljárást rendelet fogja szabályozni.
2. Az 1. pont első bekezdésében meghatározott kedvezményben részesittetnek azok a hadkötelesek is, a kik legkésőbb annak az évnek október 1-jén, a melyre besoroztatnak:
a) valamely nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott elemi népiskolának, polgári iskolának vagy tanitóképző-intézetnek tanerői; vagy
b) gyengeelméjü, vagy gondozás nélkül hagyott gyermekek számára fennálló, nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott nevelőintézeteknek tanerői; vagy
c) az a) betü alatt emlitett tanitóképző-intézetek valamelyikének végzett növendékei.
3. Azoknak a hadköteleseknek, a kik a tudomány, az irodalom, a technika, a művészet vagy iparművészet terén különösen kiváló eredményt értek el, az egyévi tényleges szolgálatra való igényjogosultságot a honvédelmi minister az 1. pont második bekezdésében megjelölt ministerekkel, illetve a bánnal egyetértőleg az egyévi önkéntességre jogositó tudományos képzettség beigazolásához egyébként megkivánt alakszerü bizonylatok hiányában is kivételesen megállapithatja.
4. Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére vonatkozó igény legkésőbb a mindenkori előálláskor bejelentendő. Az igény elismerése által megszerzett jog a következő korosztályokra is érvényben marad. A ki a bejelentést elmulasztja és ezt a mulasztását igazolni nem képes, a kedvezményre való igényét erre az ujonczállitásra elveszti.
5. Az ugyanabban a sorozási évben besorozott egyévi önkéntesek, - kivévén a 2. pont alatt megjelölt egyévi önkénteseket, a kiknek a honvédségnél kell arczvonalbeli szolgálatukat teljesiteni - a közös haderő és a honvédség között a két ujonczjutalék arányában osztatnak fel. Az ily módon a közös haderőhöz, illetőleg a honvédséghez jutó egyévi önkénteseknek teljes számába mindenekelőtt azokat kell beszámitani, a kik a fegyveres erőnek illető részébe önként léptek be. A honvédséghez önként belépők száma jelenleg a honvédség ujonczjutalékának egy százalékát tul nem haladhatja, ezt a számot azonban a szükséghez képest a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg megváltoztathatja. A teljes számra ezután még hiányzó részt az ujonczállitás utján besorozott egyévi önkénteseknek a 36. § szerint való beosztása által kell fedezni. Ha ily módon - a 2. pont alatt megjelölt egyévi önkénteseknek figyelmen kivül hagyása mellett - a honvédséghez a fentebb emlitett arányszámnál több egyévi önkéntes jutna, a szükségessé váló kiegyenlitést a közös haderő és a honvédség ujonczjutalékainak arányában, a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg foganatositja. Az egyévi önkénteseknek beosztása utólag csak különös méltánylást érdemlő viszonyok fennforgása esetében változtatható meg.
6. Azok az egyévi önkéntesek, a kik igazolják, hogy tanulmányaikat valamely felsőbb tanintézeten folytatják, vagy szakképzettségük fejlesztése czéljából szakmájukban gyakorlati tevékenységet fejtenek ki: tényleges szolgálatuk megkezdésének évét - mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében leendő behivathatásuk fenntartása mellett - szabadon választhatják, de a tényleges szolgálatnak megkezdése annak az évnek október 1-jén tul, a melyben az illető életének 24-ik évét betölti, csakis különös tekintetbevételt érdemlő viszonyok fennállása esetében halasztható el.
A tényleges szolgálat megkezdésének más okokból való elhalasztása tekintetében a 33. § rendelkezései irányadók.
7. Az egyévi tényleges szolgálat rendszerint az állam költségén teljesitendő, és csak kifejezett kérelem folytán az illetők saját költségén. A lovasságnál, a lovagló tüzérségnél és a vonatcsapatnál az arczvonalbeli egyévi önkéntesek elvileg csak saját költségükön szolgálhatnak, mely költségbe - a ruházat, a felszerelés és az élelmezés költségein kivül - a lovasságnál és a lovagló tüzérségnél a lovasitás és a lónak eltartása is bele értendő.
A saját költségén szolgáló egyévi önkéntesnek az egyévi tényleges szolgálat alatt való ellátására, továbbá a lónak beszerzésére és eltartására feltétlenül szükséges átalányösszeg rendeleti uton időnként állapittatik meg.
8. A saját költségükön szolgáló egyévi önkéntesek a csapattestet szabadon választhatják.
Mindazonáltal a szervezet keretén belül való alkalmazhatóságra való tekintettel, valamint az egyévi önkéntesek czélirányos kiképeztetésének biztositása érdekében a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister meghatározza azt a számot, a melynek erejéig az egyes csapattestekhez (intézetekhez), illetőleg csapatrészekhez (szolgálati ágakhoz) egyévi önkéntesek felvehetők. Ha valamely csapattestnél (intézetnél), illetőleg csapatrésznél (szolgálati ágnál) ez a megállapitott létszám már be van töltve, a sajátköltséges egyévi önkéntesnek más csapattestet (intézetet), illetőleg csapatrészt (szolgálati ágat) kell választania; ha ellenben a létszám még nincs betöltve, a felvételükért folyamodó egyévi önkénteseket - még az államköltségeseket is - fel kell oda venni.
9. Azok az egyévi önkéntesek, a kik a saját költségükön magánszállást tartanak, hacsak különös katonai szolgálati, kiképzési vagy fegyelmi szempontok ez alól kivételt nem követelnek, a laktanyában való lakásra nem kényszerithetők. Az ily egyévi önkénteseknek csapattestük helyőrségváltoztatása esetében, béke idején, a szolgálat szempontjából figyelembe vehető és egyébként is méltánylást érdemlő egyéni viszonyok fennforgása esetében megengedhető, hogy tényleges szolgálatukat eddigi állomáshelyükön folytathassák, feltéve, hogy ott ugyanolyan fegyvernembeli csapattest van.
10. A tényleges szolgálati idő kizárólag a katonai kiképeztetésre van szánva.
11. Az önként belépett egyévi önkéntesek közül azoknak a szolgálati ideje, a kik a tényleges szolgálatot még az állitásköteles kor elérése előtt kezdik meg, a tényleges szolgálat megkezdése napjától, a többieké pedig annak az évnek október 1-jétől számittatik, a melyben életök 21-ik évét töltik be. Az ujonczállitás utján besorozott egyévi önkénteseknek a szolgálati ideje besoroztatásuk évének október 1-jétől számittatik.
12. Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményéből ki van zárva az, a ki valamely bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség avagy kihágás, vagy pedig a közszemérmet sértő vétség miatt jogerősen elitéltetett.
13. Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményét elveszti, a ki akár a tényleges szolgálat megkezdése előtt, akár annak megkezdése után, valamely a 12. pontban emlitett bűncselekmény miatt polgári vagy katonai büntető birósági itélettel jogerősen elitéltetett. Ebben az esetben a tényleges szolgálatnak már lerótt része a szolgálati időbe beszámitandó.
14. Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének elvesztését a büntető birósági itélet alapján a honvédelmi minister mondja ki, a közös haderőbe tartozókra nézve azonban a hadügyministerrel egyetértőleg.
15. Az egyévi önkéntesek tényleges szolgálatukat vagy arczvonalban a csapatoknál, vagy orvosi, állatorvosi, gyógyszerészi minőségben, vagy pedig a szükség mérvéhez képest egyéb különleges szolgálati ágakban tartoznak teljesiteni.
22. § Az arczvonalbeli egyévi önkéntesek a tényleges szolgálatnak lerovása után a tartalékba helyeztetnek át.
A ki a tényleges szolgálati év folyama alatt a tartalékos tiszti rang elnyerésére elméletileg és gyakorlatilag képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, ha a többi megkivánt követelményeknek is megfelel: a szervezet szerinti szükséglet mérvéhez képest tartalékos hadapróddá vagy tartalékos zászlóssá neveztetik ki, illetőleg tartalékos tisztté lép elő, a többi egyelőre tartalékos hadapródjelölt marad; a ki pedig képesnek bizonyult ugyan, de a többi követelményeknek meg nem felel, e feltételek teljesitéséig tartalékos hadapródjelölt marad.
A támasztható követelmények mérvét, valamint a megkivánt képesités elbirálásánál követendő eljárást az Ő Felsége által jóváhagyott, erre vonatkozó szabályok határozzák meg.
Az az arczvonalbeli egyévi önkéntes, a ki tényleges szolgálatának tartama alatt a tartalékos tiszti rang eléréséhez megkivánt képességünek nem bizonyult, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban helyeztetik át a tartalékba.
Különös méltánylást érdemlő esetekben a tartalékos tiszti rangra való képesség a tartalékosi viszony első két évén belül is beigazolható.
Egyebekben a 21. §-nak rendelkezései megfelelő alkalmazást nyernek.
23. § Azok az egyévi önkéntesek, a kik orvosi tanulmányokat folytatnak, abban a kedvezményben részesittetnek, hogy tényleges szolgálatuk első három hónapját mint egyévi önkéntes orvosnövendékek a gyalogságnál vagy a vadászcsapatoknál az arczvonalban avagy a szükséghez képest a hadi tengerészetnél szolgálják le és ha az orvosi tudományok doktorává avattattak (illetőleg az ehhez szükséges szigorlatokat letették), a még hátralevő kilencz hónapi szolgálatot - ebből hat hónapot katonai egészségügyi intézetben - mint egyévi önkéntes orvosok teljesitik.
Az arczvonalban teljesitendő szolgálatot a gyalogságnál és a vadászcsapatoknál junius hó 16-ikán, a hadi tengerészetnél pedig julius hó 1-jén kell megkezdeni és rendszerint az orvosi tanulmányok első évében, legkésőbben azonban abban az évben kell teljesiteni, a melyben az illető életének 24-ik évét betölti.
Az egyévi önkéntes orvosnövendékek az arczvonalbeli szolgálat teljesitése után tartósan szabadságoltatnak.
Az egyévi önkéntes orvosi szolgálatot április 1-jén vagy október 1-jén kell megkezdeni és pedig legkésőbben amaz év október 1-jén, a melyben az illető életének 28-ik évét betölti. A mennyiben az egyetemi orvosi tanulmányi szabályzatnak megváltoztatása következtében az orvosdoktori fok elérésére ez idő szerint megállapitott időtartam meghosszabbittatnék, a most meghatározott végső határidő is megfelelő mértékben kitolódik.
Az az egyévi önkéntes orvos, a ki tényleges szolgálatának ideje alatt a tartalékos katonaorvosi rendfokozat elnyerésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelményeknek is megfelel, még az egyévi önkéntes orvosi tényleges szolgálata alatt segédorvoshelyettessé lép elő és tényleges szolgálatának lerovása után - a szükség mérvéhez képest - tartalékos segédorvossá neveztetik ki.
Az az egyévi önkéntes orvos, a ki tényleges szolgálatának tartama alatt a tartalékos katonaorvosi rendfokozat elérésére megkivánt képességünek nem bizonyult, vagy pedig a többi követelménynek meg nem felel: tényleges szolgálatának lerovása után a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban, de orvosi szolgálatra való rendeltetés mellett helyeztetik a tartalékba.
A tartalékos katonaorvosi rendfokozat elérésére való képesség különös méltánylást érdemlő esetekben a tartalékba történt áthelyezés után, az összes szolgálati idő tartama alatt is beigazolható.
Az az egyévi önkéntes orvosnövendék, a ki orvosi tanulmányait abbahagyja, vagy pedig a negyedik bekezdésben megállapitott időpontig az orvosdoktori fokot el nem nyeri (illetőleg az orvosdoktori fok eléréséhez megkivánt szigorlatokat le nem teszi), az egyévi tényleges szolgálatot - a már teljesitett tényleges szolgálati idő beszámitása mellett - az arczvonalban a csapatnál, illetőleg egészségügyi segédszolgálatban tartozik teljesiteni.
Egyebekben a 21. és 22. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók
24. § Azok az egyévi önkéntesek, a kik állatorvosi tanulmányokat folytatnak, az állatorvosi minőségben teljesitendő egyévi tényleges szolgálat kedvezményében részesittetnek. Ezt a szolgálatot azonban csak az állatorvosi oklevél elnyerése után kell a lovasságnál, a tábori vagy hegyi tüzérségnél, vagy a vonatcsapatnál megkezdeniök és megfelelő első katonai kiképeztetésük után állategészségügyi szolgálatra alkalmaztatnak.
Az az egyévi önkéntes állatgyógyász, a ki állatorvosi tanulmányait abbahagyja vagy pedig legkésőbb amaz év október 1-jéig, a melyben életének 26-ik évét betölti, az állatorvosi oklevelet meg nem szerzi, az egyévi tényleges szolgálatot az arczvonalban a csapatnál, illetőleg megfelelő első katonai kiképeztetése után az állatorvosi segédszolgálatban tartozik teljesiteni. A mennyiben az állatorvosi főiskola tanulmányi szabályzatának megváltoztatása következtében az állatorvosi, illetőleg állatorvosi doktori fok elérésére ez idő szerint megállapitott időtartam meghosszabbitatnék, a most meghatározott végső határidő is megfelelő mértékben kitolódik.
Az egyévi önkéntes állatorvosok a tényleges szolgálat lerovása után a tartalékba helyeztetnek át.
A ki a tényleges szolgálati évnek tartama alatt a tartalékos állatorvosi rendfokozat elnyerésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelménynek is megfelel, tartalékos állatorvosgyakornokokká, illetőleg a szükség mérvéhez képest tartalékos állatorvossá neveztetik ki; a ki ellenben nem képesnek bizonyult, vagy a többi megkivánt követelménynek meg nem felelt, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban, de az állatorvosi szolgálatra való rendeltetés mellett helyeztetik a tartalékba.
A tartalékos állatorvosi rendfokozat elérésére való képesség különös méltánylást érdemlő esetekben a tartalékba történt áthelyezés után, az összes szolgálati idő tartama alatt is igazolható.
Egyebekben a 21. és 22. §-ok rendelkezése megfelelően alkalmazandók.
25. § Gyógyszerészek, a kik legkésőbb annak az évnek október 1-jéig, a melyre besoroztatnak, valamely gimnázium vagy reáliskola hat osztályát elvégezték és a gyógyszerészgyakornoki vizsgát sikerrel letették, továbbá azok az egyévi önkéntesek, a kik gyógyszerészeti tanulmányokat folytatnak, az egyévi önkéntes gyógyszerészi minőségben teljesitendő egyévi tényleges szolgálat kedvezményében részesittetnek.
Ezt a szolgálatot azonban csak a gyógyszerészmesteri oklevél elnyerése után kell megkezdeniök és megfelelő első katonai kiképeztetésük után szolgálatra valamely katonai egészségügyi intézethez osztatnak be.
Az az egyévi önkéntes gyógyszerész, a kinek besoroztatása időpontjában az arczvonalbeli egyévi tényleges szolgálat kedvezményére igénye nem volt és a gyógyszerészeti tanulmányokat abbahagyja, vagy pedig amaz év október 1-jéig, a melyben életének 26-ik évét betölti, az oklevelet meg nem szerzi, az egyévi tényleges szolgálatot - megfelelő első katonai kiképeztetése után - az egészségügyi segédszolgálatban tartozik teljesiteni; a kinek pedig amaz év október 1-én, a melyre besoroztatott, az arczvonalbeli egyévi tényleges szolgálat kedvezményére igénye volt és a gyógyszerészeti tanulmányokat abbahagyja, az az egyévi tényleges szolgálatot az arczvonalban teljesiti.
Az egyévi önkéntes gyógyszerészek a tényleges szolgálat teljesitése után a tartalékba helyeztetnek át.
Az az egyévi önkéntes gyógyszerész, a ki tényleges szolgálati évének tartama alatt a tartalékos katonai gyógyszerügyi tisztviselői rendfokozat elnyerésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelménynek is megfelel: tartalékos gyógyszerügyi gyakornokká, illetőleg a szükség mérvéhez képest tartalékos segédgyógyszerügyi tisztté lép elő; a ki ellenben a fentebb megkivánt képességünek nem bizonyult, vagy pedig a többi követelménynek meg nem felel, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban és egészségügyi segédszolgálatra való rendeltetés mellett helyeztetik a tartalékba.
A tartalékos gyógyszerügyi tisztviselői rendfokozat elérésére való képesség, különös méltánylást érdemlő esetekben a tartalékba történt áthelyezés után az összes szolgálati idő tartama alatt is igazolható.
Egyebekben a 21. és 22. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
26. § Azok az egyévi önkéntesek, a kik valamely különleges szolgálati ágban való kiképeztetésüket óhajtják, a szükség mérvéhez képest és megfelelő első katonai kiképeztetésük után az ily szolgálati ágakhoz beoszthatók.
E mellett a 21. és 22. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
27. § 1. A hadi tengerészetben egyévi önkéntesi minőségben teljesitendő csupán egy évi tényleges és tizenegy évi tartaléki szolgálat kedvezményében, - tekintet nélkül arra, vajjon önkéntes belépés utján vagy pedig a fősorozáson, avagy mint igazolt távollevő utósorozáson soroztatott-e be, - az részesittetik: a ki legkésőbb annak az évnek október 1-jén, a melyre besoroztatott, hivatásos tengerész, a mennyiben a magyar szent korona országaiban valamely állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami tengerészeti iskolának végbizonyitványát, vagy pedig a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén levő és az előbb emlitett iskolákkal a tudományos szinvonal szempontjából egyenlő értékü állami vagy nyilvánossági joggal felruházott nem állami tanintézetnek végbizonyitványát, rendes vagy magántanulói minőségben megszerezte és mint tengerész-apród legalább egy éven át a kisebb parti járatok határain túl tett utazásokon be volt hajózva. A ki besoroztatása évének október 1-jén az utóbb emlitett feltételnek még nem tett eleget, annak erre a czélra tényleges szolgálata elhalasztható legkésőbb annak az évnek október 1-jéig, a melyben életének 24-ik évét betölti.
Azt, hogy mely intézetek, illetőleg mely tanulmányi bizonyitványok tekintendők a belföldi tengerészeti iskolákkal, illetőleg valamely ily intézeten a záróvizsga letevése által szerzett bizonyitványnyal egyenlő értéküeknek, a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal - valamint az esetleg érdekelt szakministerekkel minden esetben azonban a hadügyministerrel egyetértőleg, a honvédelmi minister határozza meg.
2. Az egyévi tényleges szolgálat a hadi tengerészetnél államköltségen teljesitendő.
3. Azok a hivatásos tengerészek, a kik akár önkéntes belépés, akár ujonczállitás utján az egyévi tényleges szolgálat kedvezményében való részesittetés mellett soroztattak be, testi alkalmasságuk esetében kizárólag a hadi tengerészethez osztandók be.
4. A tényleges szolgálat teljesitése után az egyévi önkéntesek a tartalékba helyeztetnek át.
Az az egyévi önkéntes, a ki a tényleges szolgálat évének tartama alatt a tartalékos tengerész-hadapródi rendfokozat elérésére képesnek bizonyult és megfelelően van minősitve, a mennyiben a többi megkivánt követelménynek is megfelel, tartalékos tengerész-hadapróddá neveztetik ki, a ki ellenben nemképesnek bizonyult, vagy a többi megkivánt követelménynek meg nem felel, a katonai tudásának és képességének megfelelő rendfokozatban helyeztetik a tartalékba.
A tartalékos tengerész-hadapródi rendfokozat elérésére való képesség különös méltánylást érdemlő esetekben a tartalékba történt áthelyezés után, az összes szolgálati idő tartama alatt is igazolható.
Egyebekben a 21. és 22. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
28. § 1. Azok a hadkötelesek, a kik a közös hadseregnél vagy a honvédségnél az arczvonalbeli egyévi tényleges szolgálat kedvezményében részesittettek és a kik:
a) valamely a magyar szent korona országaiban vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban levő műszaki főiskolának rendes hallgatói és a gépészeti szakon a két államvizsgát legalább jó eredménynyel letették,
b) valamely a magyar szent korona országaiban vagy a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban levő felső-ipariskola gépészeti, műszaki vagy elektrotechnikai osztályának vagy pedig a Bécsben levő technológiai iparmuzeum felsőbb épület- és géplakatosi szakiskolájának végzett növendékei és érettségi bizonyitványuk van,
c) a trieszti állami ipariskolán fennálló hajóépitészeti tanfolyamnak végzett növendékei és a tengeri hajóépitésre képesitő bizonyitványuk van,
testi alkalmasságuk esetében szolgálati kötelezettségüket a hadi tengerészetnél teljesithetik, de ebben az esetben két évi tényleges és tiz évi tartaléki szolgálatra köteleztetnek.
2. Eme kétévi és államköltségen teljesitendő tényleges szolgálat alatt az egyévi önkénteseket egyébként megillető összes kedvezmények élvezetében megmaradnak.
3. A hadi tengerészetben teljesitendő kétévi tényleges szolgálatra leendő bocsáttatásáért a közös hadsereg vagy a honvédség arczvonal-állományában teljesitendő szolgálat megkezdése előtt bármikor lehet folyamodni.
Az 1. pont a) betüje alatt emlitett műszaki főiskolák ama hallgatóinak tényleges szolgálata, a kik a hadi tengerészethez való beosztásukért folyamodtak s annak az évnek október 1-jéig, a melyben életük 24-ik évét betöltik, a második államvizsgát még nem tették le, e vizsga letehetése czéljából elhalasztható annak az évnek október 1-jéig, amelyben életük 26-ik évét betöltik.
4. A hadi tengerészetben teljesitett kétévi tényleges szolgálat után azok, a kik a gépszerkesztő (villamosgép-szerkesztő) növendéki rendfokozat elérésére képeseknek bizonyultak, megfelelően vannak minősitve és a többi megkivánt követelménynek is megfelelnek, mint gépszerkesztő (villamosgép-szerkesztő) növendékek helyeztetnek át a tartalékba; azok, a kik erre való képességüket nem igazolják, vagy a többi megkivánt követelményeknek meg nem felelnek, mint gépész-(villamosgépész-) altisztek vagy katonai tudásuknak és képességüknek megfelelő rendfokozatban jutnak a tartalékba.
A gépszerkesztő- (villamosgép szerkesztő-) növendéki, illetőleg a gépész-(villamos-gépész-) altiszti rendfokozat elérésére való képesség különös méltánylást érdemlő esetekben a tartalékba történt áthelyezés után, az összes szolgálati idő tartama alatt is igazolható.
5. Egyebekben a 21. és 22. §-oknak rendelkezései megfelelően alkalmazandók.
29. § 1. A bevett és a törvényesen elismert vallásfelekezetek papjelöltjei, ha már az ujonczállitás idejében ebben a helyzetben vannak és besoroztatnak, kérelmükre a póttartalékba utalandók. Az ilyenek hittudományi tanulmányaik folytathatása végett békében és háboruban mindennemü tényleges szolgálat, első katonai kiképzés, időszaki fegyver-(szolgálati) gyakorlatok és ellenőrzési szemlék alól mentesek.
2. Ugyanebben a kedvezményben részesittetnek ezenkivül azok a papi pályára készülők:
a) a kik a tényleges szolgálat megkezdése előtt kezdik meg a hittudományi tanulmányokat, vagy lesznek valamely papirend novicziusaivá, továbbá
b) a kik a tényleges szolgálat teljesitése után kezdik meg vagy folytatják a hittudományi tanulmányokat.
3. Mindezek papokká szenteltetésük, illetőleg lelkészekül, vagy papi jellegü tanárokul történt alkalmaztatásuk után a póttartalék állományából a honvédség póttartalékának nyilvántartásába helyeztetnek át.
4. Minden fölszentelt pap, illetőleg felavatott lelkész és papi jellegü tanár szolgálati kötelezettségének ideje alatt a honvédség póttartalékának nyilvántartásában vezetendő és mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetén és háboruban szolgálati kötelezettségének tartama alatt lelkészi teendőkre az egész fegyveres erő számára igénybe vehető.
5. A kik a felsőbb egyházi rendek felvétele, illetőleg lelkészi alkalmaztatásuk előtt lépnek le a papi pályáról, valamint azok a papjelöltek, a kik a honvédelmi minister által a vallás- és közoktatásügyi ministerrel - Horvát-Szlavonországokban a bánnal - és a hadügyministerrel is egyetértőleg megállapitandó határidő alatt nem nyernek lelkészi, vagy papi jellegü tanári alkalmazást, vagy a kedvezményre való jogczimük fennállását évenkint egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül nem a kellő időben igazolják: a póttartalékból - hacsak az abban való meghagyatásra más kedvezményi jogczimük nincsen - kivétetnek és a törvényes tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni kötelesek. Ha a póttartalékban megmaradnak, első katonai kiképeztetésre azonnal behivandók. Ha az egyévi tényleges szolgálat kedvezményére annak az évnek október 1-én, a melyre besoroztattak, igényük volt, az számukra érvényben marad.
A tényleges szolgálatból való kilépésük után szolgálati kötelezettségük további teljesitése tekintetében sorozási évfolyamuk szerint kezelendők.
Hasonló elbánásban részesülnek azok is, a kik a felsőbb egyházi rendek felvétele, illetőleg lelkészekül történt alkalmaztatásuk után hagyják abba a papi pályát.
30. § 1. Öröklött mezőgazdaság birtoka czimén a póttartalékba utaltatnak, illetőleg abba áthelyeztetnek azok a hadkötelesek, a kik oly mezei gazdaságban gazdálkodnak:
a) a mely törvényes öröklés utján háramlott rájuk;
b) a melyet élők között átruházás utján szereztek meg, de a mely időközben elhalt jogelődjükről törvényes örökség utján különben is rájuk háramlott volna;
c) a melyet részben örökség utján, részben örökös társaiktól osztályos egyezség utján szereztek, vagy
d) a melynek legalább felét a most emlitett czimeken birják, a másik felét pedig életben maradt szülőjüktől szerezték meg,
ha a földet hivatásszerüleg maguk mívelik és a gazdaság földjövedelme a helyi viszonyoknak megfelelőleg egy öttagu család önálló eltartására elegendő, de e jövedelemnek négyszeresét meg nem haladja.
Az előző bekezdésben megállapitott feltételek alatt a szolgálati kötelezettségnek a póttartalékban való teljesitésére igényük van azoknak is: a kik az 1873-ik évi XXII. törvénycikk rendelkezései alá eső telepitvénynek, vagy az 1896. évi XXV. törvénycikk rendelkezései alá eső majorsági zsellérbirtoknak vagy ehhez hasonló földnek a birtokába az első bekezdésben meghatározott uton jutottak.
2. Ha a kedvezményre való igény már a tényleges szolgálat megkezdése előtt is fennállott, de ennek a szolgálatnak megkezdéseig elfogadható igazolás nélkül nem érvényesittetett, az igény a póttartalékba való áthelyeztetésre csak a legénységnek legközelebbi általános felváltásakor éled fel.
3. Az a katona, a ki e szakasz rendelkezései alapján a póttartalékba helyeztetett, ha e kedvezményének jogczimét elveszti vagy a kedvezményre való igénye fennállását évenkint egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül nem a kellő időben igazolja, - hacsak a póttartalékban való meghagyatásra valamely más kedvezményi jogczime nincsen, - a netán még reá háramló tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni tartozik. Szolgálati kötelezettségének további teljesitése tekintetében a sorozási évfolyamának megfelelő elbánásban részesül.
31. § 1. Családi viszonyaikra való tekintettel a póttartalékba utaltatnak, illetőleg abba áthelyeztetnek a szolgálatra kötelezettek közül az alább következő viszonyok közt levő egyének:
a) a keresetképtelen apának vagy özvegy anyának egyetlen fia vagy ennek hiányában egyetlen veje, ha azok a körülmények, a melyek a vő igényét megállapitják, nősülése időpontjában még fenn nem állottak;
b) az apa halála után a keresetképtelen nagyapának vagy özvegy nagyanyának egyetlen unokája, ha keresetképes fiuk nincsen;
c) a teljes árvaságra jutott testvéreknek egyetlen fitestvére vagy féltestvére, valamint az atyátlan árváknak egyetlen féltestvére.
2. Ebben a kedvezményben azonban csak a vérszerinti és törvényes egyetlen fiu, unoka, fitestvér vagy féltestvér, illetőleg az az egyetlen vő részesülhet, a kinek a kedvezményben való részesitésétől szüleinek, nagyszüleinek vagy testvéreinek, illetőleg apósának vagy anyósának eltartása függ, ha eme kötelezettségét teljesiti is.
3. Ez a kedvezmény az anyai nagyszülőjét tartó egyetlen unokának akkor is megadandó, ha atyja még él, de az atya házassága megszünt.
4. A törvénytelen fiu is részesül ebben a kedvezményben, ha tőle függ szülőanyjának, keresetképtelen anyai nagyatyjának, özvegységre jutott anyai nagyanyjának vagy teljesen elárvult testvéreinek eltartása, ha eme kötelességét teljesiti is.
5. Az az apa, nagyapa, illetőleg após, a ki életének 65-ik évét már betöltötte, szintén keresetképtelennek tekintendő.
6. A 2. pontban emlitett feltételek mellett az egyetlen fiuval, unokával vagy testvérrel, illetőleg vővel egyenlő igényü az is, a kinek egyetlen fitestvére, többi fitestvérei vagy féltestvérei, illetőleg sógorai:
a) rendes vagy büntetésből meghosszabbitott tényleges katonai szolgálatban állanak vagy az 1888-ik évi XVIII-ik törvénycikkben meghatározott kivételes tényleges szolgálatra a közös haderőhöz vagy a honvédséghez behivattak, vagy visszatartattak;
b) altiszti minőségben a tényleges szolgálatot önként tovább folytatják;
c) 19 évesnél fiatalabbak, vagy
d) gyógyithatatlan szellemi vagy testi fogyatkozás miatt keresetképtelenek.
7. A ki önként lépett be, csak abban az esetben részesittetik ebben a kedvezményben, ha az igény alapjául szolgáló viszonyok csak a besorozás után keletkeztek.
8. Ha a kedvezményre való jogczim már a tényleges szolgálat megkezdése előtt is fennállott, de ennek a szolgálatnak megkezdéseig elfogadható igazolás nélkül nem érvényesittetett, az igény a póttartalékba való áthelyeztetésre csak a legénységnek legközelebbi általános felváltásakor éled fel.
9. Az a katona, a ki e szakasz rendelkezései alapján a póttartalékba helyeztetett, ha kedvezményének jogczimét elveszti, vagy ha a kedvezményre való igény fennállása évenkint egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül nem a kellő időben igazoltatik, - hacsak a póttartalékban való meghagyatásra valamely más kedvezményi jogczime nincsen - a netán még reá háramló tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni tartozik. Szolgálati kötelezettségének további teljesitése tekintetében a sorozási évfolyamának megfelelő elbánásban részesül.
10. Nem adandó meg ez a kedvezmény akkor, ha eleve megállapitható, hogy a kedvezmény érvényesitésének alapjául szolgáló viszonyok meg fognak szünni az alatt az idő alatt, mely az állománybavételtől annak az évnek október 1-jéig terjed, a melyben a szolgálatra kötelezett életének 23-ik évét betölti. Ebben az esetben a kedvezményben részesittetni kért egyén tényleges szolgálatának megkezdése amaz év október 1-jéig halasztatik el, a melyben a viszonyok megváltozása be fog következni.
32. § 1. Az a hadköteles, a kinek a 30. vagy 31. §-ban foglalt kedvezményre teljes igénye nincsen, különös méltánylást érdemlő hasonló körülmények esetében a póttartalékba helyezés kedvezményében részesithető.
2. Ezen az alapon - a megokolt kérelmeket tartva szem előtt - évenkint oly számu legénység helyezendő át a póttartalékba, mely az illető évben az ujonczjutalékokra besorozottak négy százalékának megfelel.
Ezt a számot az egyes hadtestterületekre a 13. § utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében kell felosztani.
3. Ha a kedvezménynek alapjául szolgáló viszonyok már a tényleges szolgálat megkezdése előtt is fennállottak, de az igény ennek a szolgálatnak a megkezdéséig elfogadható igazolás nélkül nem érvényesittetett, a póttartalékba való áthelyezés csak a legénységnek legközelebbi általános felváltásakor foganatositható.
4. Az a katona, a ki e szakasz rendelkezései alapján a póttartalékba helyeztetett, mihelyt a kedvezmény megadásának alapjául szolgáló viszonyok megszünnek, vagy a kedvezményre való igény fennállása nem igazoltatik, vagy elégséges okadatolás nélkül elkésetten igazoltatik, - hacsak a póttartalékban való meghagyatásra valamely más kedvezményi jogczime nincsen - a netán még reá háramló tényleges szolgálatot azonnal teljesiteni tartozik. Szolgálati kötelezettségének további teljesitése tekintetében a sorozási évfolyamának megfelelő elbánásban részesül.
5. Nem adandó meg ez a kedvezmény akkor, ha eleve megállapitható, hogy a kedvezmény érvényesitésének alapjául szolgáló viszonyok meg fognak szünni az alatt az idő alatt, mely az állománybavételtől annak az évnek október 1-jéig terjed, a melyben a szolgálatra kötelezett életének 23-ik évét betölti. Ebben az esetben az illető egyén tényleges szolgálatának megkezdése amaz év október 1-jéig halasztatik el, a melyben a viszonyok megváltozása be fog következni.
33. § Azoknak az ujonczoknak a tényleges szolgálata, a kik valamely meghatározott életpályára készülnek, avagy a művészet vagy ipar valamelyik ágának elsajátitására törekszenek és a kik e munkálkodásuk megszakitása következtében sulyos kárt szenvednének, továbbá, a kik más rendkivüli méltánylást érdemlő viszonyokat igazolnak, - mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében való behivatásuk lehetőségének fenntartása mellett - elhalasztható annak az évnek október 1-jéig, melyben életüknek 24-ik évét betöltik.
34. § Az egyévi tényleges szolgálat kedvezményének, valamint a 29., 30., 31. és 32. §-okban foglalt kedvezményeknek kérdésében, továbbá a 20. § szerinti kétévi tényleges szolgálat engedélyezésének kérdésében, úgyszintén a tényleges szolgálat elhalasztásának a 31. § alapján való engedélyezése iránt rendszerint a sorozóbizottság határoz, a melynek határozata ellen a honvédelmi ministerhez lehet felebbezni.
A hadi tengerészetnél a 28. § értelmében teljesitendő kétévi tényleges szolgálat kedvezményének megadása iránt a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg határoz.
A 32. §-ban meghatározott kedvezmény megadása, illetőleg a tényleges szolgálat megkezdésének e § alapján leendő elhalasztása iránt a honvédelmi minister határoz, a ki a közös haderőhöz tartozó egyénekre vonatkozólag hozott határozatairól a hadügyministert kimutatások utján tájékoztatja.
A tényleges szolgálat megkezdésének a 33. § alapján való elhalasztása iránt rendszerint a katonai (honvéd) területi parancsnokság határoz, a melynek határozata ellen a hadügyministerhez, illetőleg a honvédelmi ministerhez lehet felebbezni.
35. § 1. Felülvizsgálat alá vonandók:
a) azok az állitáskötelesek, a kiknek alkalmatlanságára nézve állittatásuk alkalmával véleménykülönbség merült fel;
b) azok a hadkötelesek, - és pedig annak az évnek deczember 31-ikéig, melyben életüknek 36-ik évét betöltik - a kik állittatásuk alkalmával alkalmatlannak osztályoztattak, de a kik ellen az az alapos gyanu merült fel, hogy ezt az osztályozást az ebben a törvényben meghatározott valamely vétség elkövetésével érték el;
c) azok a katonák, - kivévén a póttartalékosokat - akiket a tényleges szolgálat megkezdésétől számitott három hónapon belül szolgálatképtelennek találtak, feltéve, hogy fogyatkozásuk a bevonulás előtt már fennállott;
d) a hadkötelesek ama férfi családtagjai, kik a 31. és 32. §-ok szerinti kedvezmény szempontjából tekintetbe vétetnek és a kiknek a vegyes felülvizsgáló bizottság elé vezetése elrendeltetett.
2. A felülvizsgálatot vegyes bizottságok végzik.
A felülvizsgáló bizottság elnöke rendszerint az a főispán, a kit a honvédelmi minister az elnöki teendők elvégzésével megbiz;
tagjai:
a közös hadsereg és a honvédség részéről:
egy-egy tábornok vagy magasabb rangu törzstiszt,
egy-egy a hadkiegészitési ügyekben jártas törzs- vagy főtiszt és egy-egy magasabb rangu katonaorvos;
végül egy polgári orvos.
A bizottság tagjainak hatáskörét rendelet szabályozza.
3. A felülvizsgáló bizottság határozata ellen felebbvitelnek helye nincsen.
36. § 1. Az ujonczállitás utján besorozottaknak a közös haderőbe és a honvédségbe való beosztását elvileg az állitási lajstromokba történt bejegyzés sorrendjében és minden korosztályon belül a két ujonczjutalék arányában váltakozva kell foganatositani. E szabály alól kivétetnek: a 21. § 2. pontjában megjelölt egyévi önkéntesek, az e szakasz 2. pontja értelmében kizárólag a hadi tengerészethez beosztandó egyének és a hadi tengerészeti kiegészitő kerületekből besorozottak.
2. Hivatásos tengerészek, továbbá az ipari foglalkozásuk révén vizi élethez szokott más egyének, testi alkalmasságuk esetében kizárólag a hadi tengerészethez osztatnak be. Az ezen felül a hadi tengerészet ujonczszükségleténél még mutatkozó hiány fedezésére más oly besorozottak veendők igénybe, a kik iparuk vagy hivatásuk folytán a hadi tengerészeti szolgálatra alkalmasak.
Egyébként a hadi tengerészeti kiegészitő kerületekből besorozottak közül, - az állitási lajstromokba történt bejegyeztetésük sorrendjére való tekintet nélkül, azonban a közös haderőnek az illető kiegészitő kerület által fedezendő ujonczszükséglete keretén belül - először is a hadi tengerészet számára szükséges ujonczok választandók ki, a midőn is első sorban a szigetek lakói, azután pedig a tengerparti lakosok veendők tekintetbe.
3. A közös hadsereg részére a magyar szent korona országaiból állitott ujonczok és póttartalékosok a magyar seregtestekbe és pedig lehetőleg olyanokba osztandók be, a melyek annak a hadtestnek területéről egészittetnek ki, a melyben az illető ujonczoknak községi illetőségük van. Kivétetnek a törvény e rendelkezése alól a közös hadsereg oly különleges fegyvernemei és szolgálati ágai, illetőleg ezeknek csapattestei, a melyek rendeltetésüknél fogva nem szervezhetők oly módon, hogy azokon belül a magyar szent korona országainak területéről származó legénységből önálló osztályok volnának alakithatók.
A közös hadsereg és a honvédség csapattesteihez és intézeteihez, a besorozottak kivánságainak lehető figyelembevétele mellett, az illető fegyvernemre és szolgálati ágra leginkább alkalmasak, osztandók be.
37. § 1. A közös haderő és a honvédség részére kivetett ujonczjutalékok fedezéséről évenkint számbavételt kell tartani.
E számbavétel alkalmával az ujonczszükségletet akként kell megállapitani, hogy a közös haderő és a honvédség ujonczjutalékaihoz az előző év számbavétele óta felszámittatni rendelt pótlegényeket, - betudva azokat is, a melyeknek kiállitása a 32. § szerinti kedvezményben részesitettek helyett az ujonczállitás után rendeltetett el - továbbá az előző évnek esetleg hátralékait (2. pont) hozzá kell adni, az előző évi számbavétel óta előjegyzett jóbavételeket pedig le kell vonni. Nem vétetnek számitásba a 21. § 2. pontja szerint besorozottak, a besoroztatásuk alkalmával közvetlenül a póttartalékba utaltak, továbbá a csupán három évi - a hadi tengerészetnél négy évi - tényleges szolgálati kötelezettség mellett (19. § 6. pontja) önként belépettek, továbbá a csak alárendelt szolgálatokra alkalmasoknak talált öncsonkitók.
2. Ha az ujonczszükséglet nem nyer fedezetet, a mutatkozó hiányt a legközelebbi számbavétel alkalmával hátralékként kell beszámitani, mely a következő év ujonczszükségletét szaporitja.
A hátralékot csak egy évig kell nyilvántartani. Ha ez a hátralék a második évben sem nyer fedezetet vagy nem teljesen fedeztetik, az egész hátralékot, illetőleg ennek még fennmaradó részét törölni kell.
3. Az évi ujonczszükséglet fedezése után fennmaradó ujonczok béke idején mint fölösszámuak a póttartalékba helyeztetnek át.
A fölösszámuak kiválasztását, - első sorban a családfenntartás, azután a mezőgazdaság vagy más kereset, vagy a hivatásszerü polgári kiképzés szempontjából, - a méltánylásra való érdemesség foka szerint vegyes bizottságok foganatositják, melyeknek szervezetét és működését rendelet szabályozza.
A méltánylásra érdemesekként ily módon kiválasztottaknak a fölösszámuak közé való személyszerinti beosztása kategóriák szerint kisorsolás utján történik.
38. § 1. Minden hiányért, mely a tényleges szolgálat megkezdése előtt keletkezett bármely oknál fogva az ujonczjutalékban támad, pótlegényt kell felszámitani.
Ezenkivül a már tényleges szolgálatban álló katonák helyett is kell pótlegényt felszámitani, ha a 30., 31. vagy 32. §-ok szerinti kedvezmények valamelyikére vonatkozó igény a tényleges szolgálat megkezdése után keletkezett és a kedvezmény a tényleges szolgálat első évében adatik meg.
2. Minden szaporulat, mely az ujonczjutalékban a tényleges szolgálat megkezdése előtt keletkezett bármely oknál fogva támad, jóbavételt alkot.
Ezenkivül az oly egyént is jóbavételként kell előjegyezni, a ki kedvezményi jogczimének elvesztése következtében tényleges szolgálatra bevonatott, ha ez a bevonulás a tényleges szolgálat első évében történik.
39. § Az ujonczállitásra való megjelenés költségeit minden állitásköteles maga viseli. Vagyontalanokat a község tartozik segélyezni. A községi előljáróságok tagjainak és az állitáskötelesek hivatalos kisérőinek utazási költségeit szintén a községek viselik.
A felülvizsgálandóknak és kirendelt kiséretöknek utazási költségeit az államkincstár fedezi.
Minden egyéb költséget az illető hatóság hivatalos ügykezelésére nézve fennálló szabályzat értelmében kell fedezni.
A ki törvényellenes állitás vagy besorozás következtében saját hibáján kivül kárt szenved, a hibás féltől kártéritést követelhet.
40. § A nősülés az állitásköteles korba lépés előtt és az állitási kötelezettség tartama alatt elvileg nincs megengedve.
Tekintetbe vételt érdemlő körülmények között a nősülési engedélyt a honvédelmi minister adhatja meg, a ki arra fel is van hatalmazva, hogy - a mennyiben különös körülmények megkivánják - a nősülési tilalmat rendeleti uton korlátozhassa vagy egészen meg is szüntethesse.
A nősülés semmi esetre sem szolgáltat alapot a hadkötelezettség teljesitése tekintetében valamely kedvezményre.
41. § 1. Mindazokat, a kiket ujonczállitás (fősorozás és utósorozás) utján, a január 1-jétől október 1-jéig terjedő időben soroznak be, valamint a fősorozásnál besorozott önkénteseket is, az ujonczállitási év október 1-jén kell állományba venni, vagyis a közös hadseregnek (hadi tengerészetnek), illetőleg a honvédségnek kötelékébe felvenni. Az október 1-je után deczember 31-ikéig besorozottakat, továbbá az egyéb önkénteseket és a hivatásszerü katonai pályára nevelteket, valamint a 70. § szerint a fölösszámuként való kiválasztásból kizártakat a besorozás napján veszik állományba.
Ha gyógyitható, külső, különösen könnyen ragadós betegségek nagyobb terjedelemben és oly viszonyok között lépnek fel, a melyekből azt lehet következtetni, hogy azok, a kik a betegséget megkapták, nincsenek abban a helyzetben, hogy gyógyulást találjanak, vagy hogy a gyógyitást meghiusitják: akkor a honvédelmi minister a hadügyministerrel egyetértőleg elrendelheti, hogy az ily hadköteleseket, a mennyiben mint egyébként alkalmasok besoroztattak, valamely katonai gyógyitó-intézetbe való felvétel czéljából már október 1-je előtt is állományba vegyék.
Mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetében az állománybavétel Ő Felsége parancsára általában október 1-je előtt is foganatositható.
2. A szolgálati idő - a 21. § 11. pontjában és a 42. § második bekezdésében megjelölt eltérő esetek kivételével - az állománybavétel napjával kezdődik.
Azoknak a besorozottaknak a szolgálati idejét, a kik saját hibájukon kivül nem kerültek állitásköteles korban sorozás alá, úgy kell számitani, mintha őket életük 23-ik évében sorozták volna be.
Az egyévi önkéntesek és a 19. § értelmében a háboru tartamára besorozottak tényleges szolgálati kötelezettségének, továbbá a 9. § szerint vállalt külön tényleges szolgálati kötelezettségnek kivételével, a szolgálati idő minden szolgálati kötelezettségi viszonyban - az állománybavétel napjára való tekintet nélkül - annak az évnek deczember 31-ikével végződik, a melyben az illető szolgálati kötelezettség eltelt.
42. § A tényleges szolgálatot - a 21., 23., 24., 25., 27., 28., 31., 32. és 33. §-okban, valamint a következő bekezdésben megjelölt eltérő esetek kivételével - elvileg az állománybavétel időpontjában kell megkezdeni.
Azoknál, a kik az állománybavétel napján vizsgálati fogságban vannak vagy szabadságvesztés-büntetésüket töltik, a tényleges szolgálati idő, ha a mulasztás három hónapnál többre terjed, csak a tényleges szolgálat megkezdésének napjától fogva számit. Ebben az esetben az elmulasztott tényleges szolgálat időtartamával az összes szolgálati idő is meghosszabbodik, kivéve, ha a vizsgálati fogságban tartott egyén el nem itéltetett.
43. § 1. A tényleges szolgálatra kötelezettek megszakitás nélkül tartoznak ténylegesen szolgálni.
A közös hadsereg póttartaléka békében 10 hétig tartó katonai kiképeztetésben részesül.
A tartalékba és a póttartalékba tartozók fegyver- (szolgálati) gyakorlati kötelezettségét a 48. § szabályozza.
A 41. § 2. pontjának második bekezdésében megjelölt hadkötelesek, a mennyiben tényleges szolgálatra már nem kötelezhetők, a sorozási évfolyamuknak még megfelelő fegyver- (szolgálati) gyakorlati kötelezettség fenntartása mellett tiz hétig tartó első katonai kiképzésben részesülnek.
2. Ha különös körülmények megkövetelik, a közös hadsereg (hadi tengerészet) tartaléka első évfolyamának és póttartaléka három legifjabb sorozási évfolyamának legénysége kivételes tényleges szolgálat teljesitésére az 1888. évi XVIII. tc. rendelkezései szerint béke idejében is behivható, illetőleg visszatartható.
3. A közös hadsereg tartaléka és póttartaléka, valamint a hadi tengerészet tartaléka és tengervédje a közös hadseregnek vagy hadi tengerészetnek hadi állományra részben vagy egészben való kiegészitése végett, ugyszintén mozgósitás esetén, csakis Ő Felsége parancsára hivható be, illetőleg tartható vissza tényleges szolgálatra.
Ha a tartaléknak, tengervédnek, vagy a póttartaléknak csak egy részét szükséges tényleges szolgálatra behivni, ennek a sorozási évfolyamok sorrendjében, hadtestek, csapattestek, (intézetek) szerint, vagy a különös használhatósághoz képest mindenkor akként kell történnie, hogy a fiatalabb sorozási évfolyamok az idősebbek előtt vétessenek igénybe.
44. § A honvédségnél a békében teljesitendő szolgálatot, valamint a honvédség behivását és mozgósitását a honvédségről szóló törvény szabályozza.
45. § 1. Azoknak a katonai egyéneknek, kik a szökés büntettét követik el, a fogyatékbavételüktől ujabb bemutatásukig terjedő megszakitást, mint közbenső időt, a törvényes szolgálati időtartamba be nem számitják. Szolgálati idejüknek más alapon való meghosszabbitása tekintetében a katonai büntető szabályok irányadók.
2. A kik az 1890-ik évi XXI. tc. 1. §-ának 1. pontjában meghatározott szolgálatra, vagy mint állományba nem vett ujonczok az idézett szakasznak 3. pontjában meghatározott szolgálatra való behivási parancs nem teljesitése által három hónapnál többre terjedő tényleges szolgálati időt mulasztanak, a mulasztást - ha csak a szökés miatt való elitéltetés és annak következményei be nem állanak, - az összes szolgálati időn belül utánpótolni kötelesek.
3. A tényleges és összes szolgálati idő polgári vagy katonai büntető biróságok által történt elitéltetések következtében az elmulasztott tényleges szolgálat idejével akkor hosszabbodik meg, ha a szabadságvesztésbüntetés következtében elmulasztott idő összevéve három hónapnál többre terjed. A büntetésként beszámitott vizsgálati fogságot szabadságvesztésbüntetésként kell számitani.
4. A valamely katonai egyénre kiszabott és hat hónapnál többre nem terjedő szabadságvesztés-büntetésnek végrehajtását, ha az elitéltet szolgálattételre behivják, az illetékes katonai hatóság kivánatára el kell halasztani, vagy meg kell szakitani.
5. Rendeleti uton fog szabályoztatni az, hogy a hadkötelezettségük teljesitése előtt vagy alatt büntetőbiróságilag elitélt hadköteleseket, miután javithatatlanoknak bizonyultak és a fegyelemre való káros hatásuk megállapittatott, mely esetekben és mi módon kell béke idején a tényleges katonai szolgálatból elbocsátani.
46. § A tartalékba való rendes áthelyezést - az egyévi önkéntesekét kivéve - a tényleges szolgálati kötelezettség elteltével az illető év deczember 31-ikén kell foganatositani.
A közös hadsereg tartalékából (póttartalékából) a 8. § értelmében a honvédség tartalékába (póttartalékába) való áthelyezés deczember 31-én történik.
Ha a közös hadsereg állományviszonyai megengedik és a honvédségnél e tekintetben szükség forog fenn, egyévi önkéntesekből lett tartalékos havi dijasok (tisztjelöltek és katonai tisztviselőjelöltek) a honvédelmi minister kivánságára - a 8. §-ban emlitett eseteken kivül is - áthelyezendők a honvédséghez.
Háboru esetében a tartalékba való áthelyezés Ő Felsége parancsára következik be.
47. § Annak, a ki törvényes tényleges szolgálati kötelezettségét lerótta, ha megtartása a szolgálatra előnyösnek mutatkozik, megengedhető, hogy a tartalékba való átlépés helyett a tényleges szolgálatot az összes szolgálati kötelezettségen tul is évről-évre önként tovább folytassa. Ugyane feltételek mellett a tartalékosok is ujra beléphetnek a tényleges szolgálatba.
Azokat az anyagi kedvezményeket, a melyekben az ilyen módon és ily feltételek alatt önkéntesen továbbszolgáló altisztek részesülnek, külön szabályzat állapitja meg.
Az önként továbbszolgáló altisztek általában a negyedik (a hadi tengerészetnél az ötödik) tényleges szolgálati évtől fogva nyernek igényjogosultságot anyagi kedvezményekre.
De már a második (a hadi tengerészetnél a harmadik) tényleges szolgálati év letelte után megengedhető az altiszteknek, hogy egészben véve négy évi (a hadi tengerészetnél öt évi) tényleges szolgálati idő lerovására kötelezzék magukat, mely esetben már a harmadik (a hadi tengerészetnél a negyedik) tényleges szolgálati évtől kezdődőleg részesülhetnek anyagi kedvezményekben.
48. § 1. A közös hadsereg tartalékosai és póttartalékosai tartaléki, illetőleg póttartaléki szolgálati kötelezettségük ideje alatt fegyver- (szolgálati) gyakorlatokra köteleztetnek.
A közös hadsereg tartalékosai fegyver- (szolgálati) gyakorlatokra a következőképen hivatnak be:
a) két évi tényleges szolgálat teljesitése esetében összesen legfeljebb tizennégy hétre, a mikor is a fegyver- (szolgálati) gyakorlatok száma legfeljebb négy lehet;
b) rendes három évi tényleges szolgálatnak, illetőleg az önként vállalt harmadik évi tényleges szolgálatnak teljesitése esetében összesen legfeljebb tizenegy hétre, a mikor is a fegyver- (szolgálati) gyakorlatok száma legfeljebb három lehet.
A ki önkéntes vállalkozása folytán négy évig állott tényleges szolgálatban, mentes minden időszaki fegyver- (szolgálati) gyakorlat teljesitése alól.
A közös hadsereg póttartalékosai három, egyenkint legfeljebb négy hétig tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra köteleztetnek.
A megelőző rendelkezések szerint fegyver- (szolgálati) gyakorlatokra kötelezett legénységet - kivéve, ha háboru veszélye fenyeget - sem négy hétnél tovább tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra, sem ugyanabban az évben egynél több fegyver- (szolgálati) gyakorlatra behivni nem szabad.
A tizenegyedik és tizenkettedik szolgálati évben időszaki fegyver- (szolgálati) gyakorlatra való behivásnak csak akkor lehet helye, ha oly fegyver- (szolgálati) gyakorlatot kell pótolni, mely a fegyver- (szolgálati) gyakorlatra kötelezett egyén személyi viszonyainak figyelembe vétele folytán elhalasztatott, vagy büntetendő hibája miatt elmulasztatott.
A tartalékos (póttartalékos) viszonyban teljesitendő utolsó fegyver- (szolgálati) gyakorlat alól - az egyévi önkéntesekből lett tartalékosok kivételével - felmentendők azok, kik:
a) állománybavételük alkalmával valamely katonai bizottság előtt kimutatják, hogy a katonai tornászat és lövészet terén bizonyos - rendeleti uton közelebbről meghatározandó - előképzettségük van;
b) az ifjuságnak a katonai tornászatban és lövészetben való kiképzése terén legalább két éven át eredményesen müködtek és ezt a közigazgatási járási tisztviselő bizonyitványával igazolják, feltéve, hogy e kedvezményben már az a) alatti okból nem részesittettek.
A fegyver- (szolgálati) gyakorlatok időszakai a mezőgazdasági és egyéb kereseti viszonyok lehető figyelembevétele mellett állapittatnak meg.
A közös hadseregnek mindama tartalékos tisztjei, katonai tisztviselői, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltjei, a kik tényleges szolgálatukat egyévi önkéntesi minőségben teljesitették, tartalékos szolgálati kötelezettségük ideje alatt négy és pedig egyenkint négy hétig tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra hivatnak be. Csupán akkor, ha gyakorlati kiképeztetésük ezt megkivánja, lehet őket kivételesen még legfeljebb két ugyanily tartamu fegyver- (szolgálati) gyakorlatra behivni.
A közös hadseregnek ama tartalékosait, a kik tényleges szolgálatukat egyévi önkéntesi minőségben teljesitették, de tartalékos tisztekké (katonai tisztviselőkké, tiszt- vagy katonai tisztviselőjelöltekké) ki nem neveztettek, tartalékos szolgálati kötelezettségük tartama alatt négy izben és pedig mindenkor négy hétig tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra kell behivni.
A közös hadseregnek a megelőző két bekezdésben megjelölt tartalékosait szintén nem szabad négy hétnél tovább tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra, vagy ugyanabban az évben egynél több fegyver- (szolgálati) gyakorlatra behivni, kivéve ha háboru veszélye fenyeget.
Minden behivás, mely a közös hadseregnek hadi állományra való kiegészitése czéljából történik, az illető tartalékosnak vagy póttartalékosnak egy-egy fegyver- (szolgálati) gyakorlatul abban az esetben számittatik be, ha annál a csapattestnél, a melyhez be kellett vonulnia, szolgálatát valóban megkezdette.
A tartalékosnak tényleges szolgálatra történt minden egyes behivása, illetőleg visszatartása (43. § 2. pont) egy-egy fegyver- (szolgálati) gyakorlatul számittatik be. Ha a tényleges szolgálatban eltöltött idő 28 napnál többre nem terjed, a többlet a második fegyver- (szolgálati) gyakorlat idejébe betudandó. Ha azonban ez a szolgálati idő legalább két hónapra terjed, az illetők időszaki fegyver- (szolgálati) gyakorlatra többé egyáltalán nem kötelezhetők. Ezek a rendelkezések a tényleges szolgálatra behivott és a harmadik sorozási évfolyamba tartozó póttartalékosokra is alkalmaztatnak.
2. A hadi tengerészetnek kötelékébe tartozók:
a) a kik négy évig tényleges szolgálatot, vagy a 28. § alapján két évi tényleges szolgálatot teljesitettek, nem hivhatók be időszaki fegyver- (szolgálati) gyakorlatokra;
b) a kik tényleges szolgálati kötelezettségüknek lejárta előtt jutnak a póttartalékba, a közös hadseregnek póttartalékába helyezendők át és fegyver- (szolgálati) gyakorlatra sorozási évfolyamuk szerint hivatnak be;
c) a kik tényleges szolgálatukat a 27. § szerint egyévi önkéntesi minőségben teljesitették, legfeljebb négy, mindenkor négy hétig tartó fegyver- (szolgálati) gyakorlatra hivhatók be.
3. A honvédségnek fegyver- (szolgálati) gyakorlatait a honvédségi törvény szabályozza.
4. Uj felfegyverzésnek vagy a felfegyverzés megváltoztatásának esetében a tartalékosok és a póttartalékosok kivételesen egy fegyver- (szolgálati) gyakorlatra minden körülmények közt behivhatók; ez azonban a kikerülhetetlen szükségesség mérvét és tartamát tul nem haladhatja.
5. A fegyver- (szolgálati) gyakorlatokra való behivásokat az illetékes katonai hatóságok foganatositják.
49. § Évenkint az aratás után ellenőrzési szemlék (tiszti bemutatások) tartatnak, a melyeknek azonban egy napnál több időt igénybe venniök nem szabad.
Ezeken az ellenőrzési szemléken (tiszti bemutatásokon) megjelenni kötelesek a közös hadseregnek, hadi tengerészetnek és a honvédségnek mindazok a tartósan szabadságolt tartalékos és póttartalékos egyénei, a kik az év folyamán sem tényleges, sem valamely más katonai szolgálatot nem teljesitettek.
Az ellenőrzési szemlék helyébe életbe lehet léptetni az évenkint legfeljebb egyszer teljesitendő irásbeli jelentkezési kötelezettséget.
50. § A tényleges katonai egyének a katonai büntető és fegyelmi szabályok alatt állanak.
Az ellenük való eljárás a katonai biróságokat és a katonai fegyelmi hatóságokat illeti meg.
Ezeket az egyéneket a rendőri biráskodás alá tartozó büntetendő cselekmények miatt fegyelmi uton a katonai hatóságok büntetik meg. De ha valamely kár megtéritése, tárgyak elkobzása, valamely jogositvány elvesztése vagy valamely szolgáltatás teljesitésének elrendelése iránt közigazgatási uton kell határozni, ugyszintén, ha valamely preventiv intézkedésről vagy általában közigazgatási rendelkezésről van szó, ez iránt a határozathozatal az illetékes közigazgatási hatóságnak marad fenntartva. Ha ezenfelül büntetés is alkalmazandó, erre a katonai hatóság van hivatva. Személy elleni kényszereszközöket - kivéve, ha a késedelem veszélylyel jár - csakis katonai hatóságok alkalmazhatnak. Az eljárást tüzetesebben rendeletek szabályozzák.
A katonai büntető biráskodás terjedelmét külön törvény fogja részletesen szabályozni.
Polgári viszonyaik tekintetében a tényleges állományu katonai személyek a polgári törvényeknek és hatóságoknak vannak alávetve.
51. § Az állományba nem vett ujonczok és póttartalékosok, továbbá a nem tényleges katonai egyének minden polgári viszonyaikra nézve, valamint általában bünvádi és rendőri ügyekben is polgári biróságok és hatóságok alatt állanak és csak azoknak a korlátozásoknak vannak alávetve, melyek ezen a törvényen alapulnak.
A nem tényleges katonai egyének olyan katonai büncselekmények miatt, melyeket az ellenőrzési szemle (tiszti bemutatás) ideje alatt követnek el, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetnek. Ugyanilyen módon büntettetnek a nem tényleges tisztek, katonai lelkészek és katonai tisztviselők, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek azok miatt a katonai büncselekmények miatt, melyeket katonai egyenruhában követnek el.
Továbbá még a katonai fegyelmi szabályok alatt állanak:
1. nem tényleges katonai egyének:
a) a 49. § második és harmadik bekezdésében megállapitott ellenőrzési szemle- és jelentkezési kötelezettség figyelmen kivül hagyása miatt,
b) a katonai szolgálati szabályoknak a katonai parancsnokságokkal és hatóságokkal való irásbeli szolgálati érintkezés alkalmával történt áthágása miatt;
2. nem tényleges, rangosztályba nem sorolt havidijasok és a legénységi állomány nem tényleges egyénei:
a) a tényleges szolgálatra bevonulás alkalmával való jelentkezés elmulasztása miatt,
b) a szolgálati szabályoknak katonai egyenruhában elkövetett áthágása miatt;
3. nem tényleges tisztek, katonai lelkészek, katonai tisztviselők, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek:
a) a katonai vagy a nyilvántartásukra vonatkozó jelentkezési szabályok áthágása miatt,
b) a katonai minőségben, szolgálati uton átvett bizalmas jellegü katonai nyomtatványok és iratok megőrzésére és titokban tartására vonatkozó szabályok gondatlan áthágása miatt.
52. § Katonai hatósági engedély nélkül nem nősülhetnek:
a) a közös haderőnek és a honvédségnek tényleges szolgálatban álló egyénei;
b) az állományba nem vett ujonczok;
c) a közös hadseregnek, hadi tengerészetnek és a honvédségnek tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló, de tartósan szabadságolt egyénei, kivéve azokat, a kik tényleges szolgálati kötelezettségüknek három utolsó hónapjában állanak;
d) a helyi alkalmazásra előjegyzett nyugdijas tisztek;
e) a közös haderőnek és a honvédségnek valamely katonai rokkantház helybeli ellátásában elhelyezett egyénei.
Az állományba nem vett póttartalékosoknak, továbbá a közös haderőhöz és a honvédséghez tartozó minden más, itt elő nem sorolt egyénnek - ide értve a nem tényleges póttartalékosokat is - nősülhetés végett katonai hatósági engedélyre szükségük nincsen.
53. § Az állományba nem vett ujonczok és póttartalékosok kötelesek állandó tartózkodási helyüknek minden változását tartózkodási helyük községi előljáróságánál (városi hatóságnál) bejelenteni.
A közös hadsereg, hadi tengerészet és a honvédség nem tényleges állományu legénysége a nyilvántartás czéljából szükséges jelentkezésre köteleztetik és eme jelentkezéseket a tartózkodási hely községi előljáróságánál (városi hatóságnál) és pedig rendszerint személyesen kell teljesitenie.
A nem tényleges tisztek, katonai lelkészek, katonai tisztviselők, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek a nyilvántartásukhoz megkivántató jelentkezést az erre hivatott katonai nyilvántartó hatóságnál teljesitik.
54. § A közös hadsereg, hadi tengerészet, a honvédség és a népfölkelés tisztjeit minden rendfokozatban Ő Felsége nevezi ki.
55. § Minden tiszt, katonai lelkész, katonai tisztviselő, tiszt- vagy katonai tisztviselőjelölt folyamodhatik a rendfokozatáról való lemondásának elfogadásáért. A lemondás elfogadása csakis akkor tagadható meg, ha az illető katonai büntetőbirósági vizsgálat alatt áll, vagy ha az ellene netán folyamatba tett becsületügyi vizsgálat már a végtárgyalás megnyitásáig jutott.
De a rendfokozatról való lemondás által az illető a törvény szerint még reá háramló, illetve rendeleti uton külön szabályozott (9. §) szolgálati és hadkötelezettség teljesitése alól épen úgy nem mentesül, mint az, aki büntető birósági vagy becsületügyi (fegyelmi) úton fosztatott meg rendfokozatától.
56. § Minden szolgálatköteles a kibocsátott behivásnak mindenkor eleget tenni tartozik.
A közös haderőhöz és a honvédséghez tartozó egyének, a kik a monarchián kivül tartózkodnak, kötelesek, mihelyt köztudomásuvá válik, hogy az általános mozgósitás elrendeltetett, külön behivást be nem várva, katonai rendeltetésüknek megfelelőleg haladéktalanul bevonulni.
57. § A közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség kötelékébe álló egyének közül azok, a kik a fegyveres erő vagy a közszolgálat fontos érdekeire való tekintettel hivatalaikban (alkalmaztatásukban), illetőleg polgári hivatásukban nélkülözhetetlenek, kivételesen a mozgósitás és a háboru egész tartamára meghagyhatók alkalmazásukban, illetőleg polgári hivatásukban.
Ő Felsége elhatározásának marad fentartva annak meghatározása, hogy ezek a kivételek mely hivatalokra (alkalmazásokra) és hivatásokra alkalmazhatók.
Az erre vonatkozó javaslatokat az illető szakministerrel, illetve a bánnal és a hadügyministerrel egyetértőleg a honvédelmi minister teszi meg.
A fentebbiek szerint alkalmazásukban és hivatásukban meghagyandó egyéneknek a bevonulás alól való évenkinti és személyenkinti felmentését, kellő figyelemmel a katonai szolgálati érdekekre, a közös haderőhöz tartozókra nézve a hadügyminister, a honvédség kötelékében állókra nézve pedig a honvédelmi minister foganatositja.
Az első bekezdésben megjelölt egyéneknek a bevonulás alól való esetleges felmentését akkor, ha tartalékos és póttartalékos legénység békében teljesitendő kivételes tényleges szolgálatra hivatik be (43. § és honvédségről szóló törvény), valamint akkor is, ha a közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség hadi állományra emeltetik, minden egyes esetben a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister rendeli el.
58. § Elbocsátásnak helye lehet:
a) a szolgálati kötelezettség teljesitése után;
b) elhárithatatlan szolgálatképtelenség miatt;
c) törvényellenes besorozás esetében.
Mindezeken kivül még a magyar állam kötelékéből való elbocsátás czéljából is lehet elbocsátásnak helye.
59. § A közös hadseregből, hadi tengerészetből, vagy a honvédségből a rendszerinti elbocsátás a népfölkelési kötelezettség fentartásával a törvényszabta szolgálati kötelezettség letelte után, évenkint deczember 31-ikén történik.
Tartalékos havidijasok, tiszt- és katonai tisztviselőjelöltek, kérelmükre a közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség kötelékében a szolgálati kötelezettség teljesitése után is meghagyhatók. Ha azonban az ilyenek elbocsáttatásukat későbben kérik, ez csak a legközelebbi deczember 31-ikével foganatositható.
Tényleg szolgáló hivatásos tisztek, katonai lelkészek, katonai tisztviselők, tiszt- vagy katonai tisztviselőjelöltek a szolgálati kötelezettség lejárta czimén csupán saját kérésükre, de bármikor elbocsáthatók.
Mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) és háboru esetében az elbocsátás csakis Ő Felsége engedélyével történhetik.
Az elbocsátott egyén elbocsáttatása alkalmával igazoló okmányt kap. Emez okmány késedelmes kiállitása nem eredményezheti a szolgálati kötelezettségnek a törvényes időtartamon tul való meghosszabbitását.
60. § A közös hadseregből, hadi tengerészetből vagy a honvédségből elhárithatatlan szolgálatképtelenség miatt való elbocsátás iránt, - hacsak vegyes felülvizsgáló bizottság elé való vezetésnek nincs helye (35. § 1. pont) c) betüje), - a katonai hatóság határoz.
61. § A törvényellenes besorozás miatt a közös hadseregből, hadi tengerészetből vagy a honvédségből való elbocsátást a honvédelmi minister rendeli el.
62. § A közös hadsereg, hadi tengerészet vagy a honvédség kötelékébe tartozó egyének a magyar állam kötelékéből csakis abban az esetben bocsáthatók el, ha a hadügyminister, illetőleg honvédelmi minister az elbocsátást a katonai érdekek szempontjából nem kifogásolja. A fegyveres erő illető részéből való elbocsátást, az állam kötelékéből történt elbocsátás alapján, a hadügyminister, illetőleg a honvédelmi minister rendeli el.
A tényleges szolgálati kötelezettség alatt álló egyén, - hacsak nem teljesen árva, - a fegyveres erő illető részének kötelékéből csak akkor bocsátható el, ha az állam kötelékéből szüleivel (életben maradt szülőjével) együtt bocsáttatik el.
Ha a magyar állam kötelékéből való elbocsátás hatályát veszti (az 1879-ik évi L. törvénycikk 29. §-a), a fegyveres erő illető részének kötelékéből való elbocsátás is érvénytelenné válik. Ebben az esetben az illető egyén a közös hadsereg, hadi tengerészet, vagy a honvédség kötelékéből történt elbocsáttatása folytán megszakitott szolgálati idejének még hátralevő részét leszolgálni tartozik.
Mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) és a háboru tartama alatt a fegyveres erőhöz tartozók a fegyveres erő illető részének kötelékéből csak Ő Felsége engedélyével bocsáthatók el.
Az állitásköteleseknek, továbbá a 17 éves életkort már elért, de állitásköteles korban még nem álló ifjaknak a magyar állam kötelékéből való elbocsáttatását korlátozó rendelkezéseket az 1879-ik évi L. törvénycikk 22. §-a tartalmazza.
Férfiszemélyek amaz év január hó 1-től kezdődőleg, melyben életük 17. évét betöltik, addig, mig a védtörvényen alapuló állitási vagy szolgálati kötelezettség alatt állanak, csak a belügyministernek, - Horvát-Szlavonországokban a bánnak, - a honvédelmi ministerrel egyetértőleg irásban kiadott engedélye alapján vándorolhatnak ki. Az engedély csak akkor adható meg, ha a folyamodó, a belügyminister, illetőleg a bán által 100-tól-1.000 K-ig terjedhető összegben megállapitott óvadékot magyar koronaértékben előzetesen leteszi.
Az óvadék bevonatik, ha önhibája miatt az illető utlevele érvényességének leteltéig haza nem tér.
63. § Aki az összeirás végett a 16. § 2. pontjában megszabott jelentkezést elmulasztja, a nélkül, hogy ebben őt elhárithatatlan akadály gátolta volna, kihágás miatt 200 K-ig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
64. § Az az állitásköteles, aki elfogadható ok nélkül az ujonczállitáson vagy a felülvizsgálaton a kitüzött határidőben meg nem jelenik, kihágás miatt 400 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
65. § Aki abból a czélból, hogy állitási kötelezettségét kikerülje, az ujonczállitásról vagy a felülvizsgálatról elmarad, kihágást követ el, és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ha azonban annak az évnek lejárta előtt, a melyben életének 36. évét betölti, állitási kötelezettségének önként eleget tesz, büntetése egy hónapig terjedhető elzárást és 300 koronáig terjedhető pénzbüntetést meg nem haladhat.
66. § A ki abból a czélból, hogy állitási kötelezettségét kikerülje, az osztrák-magyar monarchiát elhagyja vagy abban az időben, amikor állitási kötelezettségének eleget kell tennie, a monarchián kivül tartózkodik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Vétséget követ el és az első bekezdésben megállapitott büntetéssel büntettetik az a besorozott is, a ki oly czélból, hogy a tényleges szolgálatnak vagy a póttartalékosi minőségben való első katonai kiképeztetésnek megkezdését kikerülje, a monarchiát elhagyja.
A kisérlet büntetendő.
67. § A ki fondorlattal a törvényes hadkötelezettség alól, vagy a rendes tényleges vagy másnemű tényleges szolgálat megkezdése alól magát kivonja vagy mást kivon, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
A kisérlet büntetendő.
A ki fondorlattal csupán a póttartalékosi minőségben való első katonai kiképeztetés vagy valamely fegyver- (szolgálati) gyakorlat megkezdése alól vonja ki magát vagy von ki mást, avagy magát vagy mást kivonni igyekszik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
68. § A ki fondorlattal eléri azt, hogy önmaga vagy más a 20-tól bezárólag a 32-ig terjedő §-okban vagy a 82. §-ban meghatározott valamely kedvezményben jogosulatlanul részesüljön vagy fölösszámuként jogosulatlanul kiválasztassék, vétséget követ el és hat hónapig terjedhető fogházzal és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik.
A kisérlet büntetendő.
69. § Vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és 4000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. a ki magát megcsonkitja vagy más által megcsonkittatja, vagy a ki egészségét megrongálja vagy más által megrongáltatja és ezáltal magát a törvényes hadkötelezettség teljesitésére szándékosan egészen vagy részben alkalmatlanná teszi;
2. aki mást megcsonkit vagy másnak egészségét megrongálja és ez által azt a törvényes hadkötelezettség teljesitésére szándékosan egészen vagy részben alkalmatlanná teszi.
Ugyancsak e rendelkezések szerint büntettetnek azok a polgári büntető biráskodás alatt álló egyének is, a kik az öncsonkitás katonai büntettében részesek.
A kisérlet büntetendő.
70. § A hadkötelesek elitéltetésének a következő közvetlen jogkövetkezményei vannak.
1. kizáratás a fölösszámuként való kiválasztásból a 65., 66. §-okban, a 67. § első bekezdésében, a 68. és 69. §-okban meghatározott büntetendő cselekmények miatt történt elitéltetés esetében; a 65. §-ban emlitett kihágás miatt való elitéltetés esetében azonban ez a kizáratás csak az illető ujonczállitásra vonatkozik;
2. a tényleges és az összes szolgálati kötelezettségnek egy évvel meghosszabbitása:
a) a 67. §-ban meghatározott kihágás, vagy a 66. § első bekezdésében meghatározott vétség miatt történt elitéltetés esetében, kivéve ha a tettes az ujonczállitásra (felülvizsgálatra) utólag önként jelentkezett;
b) a 67. § első bekezdésében meghatározott vétség esetében, ha a tettes a cselekményt az ujonczállitás előtt, vagy a tényleges szolgálat, avagy az első katonai kiképzés megkezdésére megállapitott nap előtt követte el, a mennyiben magát a törvényes hadkötelezettség alól akarta kivonni, kivéve, ha az ujonczállitásra (felülvizsgálatra) vagy a szolgálat teljesitésére utólag önként megjelent s fondorlatát beismerte;
c) a 69. §-ban meghatározott vétség esetében, ha a tettes a cselekményt az ujonczállitás előtt, vagy a tényleges szolgálat, avagy az első katonai kiképzés megkezdésére megállapitott nap előtt követte el és a közös hadseregben, haditengerészetnél vagy a honvédségnél teljesitendő bármely, noha csak alárendelt szolgálat teljesitésére is még alkalmas;
3. a 21-től bezárólag 28-ig terjedő, valamint a 82. §-okban megállapitott kedvezmények valamelyikére netán fennálló igénynek elvesztése, a 65., 66. §-okban, a 67. § első bekezdésében, a 68. és 69. §-okban meghatározott büntetendő cselekmények miatt történt elitéltetés esetében.
A 2. pont a) és b) bekezdésében emlitett esetekben az itéletben kell megállapitani, hogy az itt meghatározott jogkövetkezmények előfeltételei fenforognak-e.
Nem alkalmazandók e szakasz rendelkezései arra a hadkötelesre, a ki a cselekményt másnak érdekében követte el.
Az elitéltnek a tényleges szolgálat alatt tanusitott kifogástalan magaviselete esetében a honvédelmi minister - a közös haderőhöz tartozókra nézve a hadügyministerrel egyetértőleg - a szolgálati kötelezettségnek a 2. pont értelmében bekövetkezett meghosszabbitását egészben vagy részben elengedheti.
71. § A katonai büntető biráskodás alatt álló oly egyénekre, a kik a 64-től bezárólag a 69-ig terjedő §-okban meghatározott büntetendő cselekmények valamelyikét elkövetik, vagy abban közremüködnek, az e §-okban megállapitott büntetések azzal az eltéréssel alkalmazandók: hogy fogház helyett szigoru fogságot, elzárás helyett fogságot, a rangosztályba nem sorozott havidijasok és legénységi egyének ellen pedig pénzbüntetés helyett megfelelő szabadságvesztés-büntetést kell kiszabni. Ha azonban a cselekmény az öncsonkitás katonai büntettének tényálladékát foglalja magában, nem a 69. §-t kell alkalmazni.
72. § A ki a 40. és 52. §-okban kimondott tilalom ellenére nősül meg, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanez a pénzbüntetés éri azt a hivatalos közeget, a ki tudva azt, hogy a nősülés a 40. vagy 52. §-ok szerint tilos, a házasság megkötésénél közremüködik. Ha a hivatalos közeg ezt a kihágást gondatlanságból követi el, 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha a tettes katonai büntető biráskodás alatt áll, a katonai büntető és fegyelmi szabályok szerint büntettetik.
73. § Az 53. § első és második bekezdésében megjelölt egyének, a kik a nyilvántartásuk czéljából szükséges jelentkezést elmulasztják, kihágás miatt 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők.
74. § Az 56. §-ban meghatározott kötelesség elmulasztására büntetést megállapitó 1890-ik évi XXI. tc. rendelkezései nem érintetnek.
75. § A közigazgatási hatóságok által e törvény értelmében meghozott kihágási itéletek alapján befolyó büntetéspénzek az 1901-ik évi XX. tc. 23. §-ában megjelölt czélra fordittatnak; Horvát-Szlavonországokban felerészben az illetőségi község szegényalapját illetik, másik felerészük pedig az országos autonom kormányzat rendelkezésére bocsáttatik.
A biróságok itéletei alapján befolyó büntetéspénzek arra a czélra fordittatnak, a melyre a fennálló törvények értelmében a biróságoknak más ügyekben hozott itéletei alapján befolyó büntetéspénzeket kell forditani.
Az e törvény alapján mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanság esetén a főbüntetésül megállapitott szabadságvesztésbüntetésre, az önállóan kiszabott pénzbüntetést pedig elzárásra, Horvát-Szlavonországokban fogságra kell átváltoztatni. Ennél az átváltoztatásnál kihágások esetében 4 koronát felül nem haladó pénzbüntetés helyett tizenkét óránál hosszabb ideig tartó elzárás nem állapitható meg; 4-20 koronáig egy napot, azon felül pedig, valamint vétségek esetében 20 koronáig terjedő összegért egy-egy napot kell számitani. A mellékbüntetésként kiszabott pénzbüntetést helyettesitő szabadságvesztés-büntetés vétségnél három hónapot, kihágásnál tizenöt napot meg nem haladhat.
76. § A büntető törvények általános rendelkezései, a mennyiben ez a törvény másképen nem rendelkezik, az ebben a törvényben felsorolt büncselekményekre is alkalmaztatnak.
A 63. § esetében az elévülés annak az évnek november végével kezdődik, melyben a köteles jelentkezés elmulasztatott.
A 65. §-tól bezárólag a 69. §-ig terjedő esetekben a büntethetőség elévülése mind a vétkes hadkötelesre, mind arra, a ki közremüködik, mindaddig meg nem kezdődik: a mig a hadköteles kötelezettségének teljesitésére szoritható, vagy amig ennek az időnek letelte előtt kötelezettségének teljesitésére önként nem jelentkezett, avagy hatóságilag nem kényszerittetett.
A 72. § első és második bekezdésének esetében a büntethetőség elévülése annak az időnek a leteltével, a meddig a házasságkötés tilos, vagy pedig a házasság korábban bekövetkezett megszüntével kezdődik.
Horvát-Szlavonországokban a 63-65. §-oknak, továbbá a 67. § második bekezdésének, a 72. és 73. §-oknak rendelkezései azzal az eltéréssel alkalmaztatnak, hogy elzárás helyett fogságot kell kiszabni.
77. § A 63., 64., 65. és 73. §-okban meghatározott kihágások esetében az eljárás annak a közigazgatási hatóságnak a hatáskörébe tartozik, a mely a fennálló törvények és rendeletek értelmében kihágási ügyekben a rendőri büntető biráskodást gyakorolja.
Budapest székesfővárosban a kihágási biráskodás első fokon a kerületi előljáróságot, másodfokon a tanácsot illeti. Legfelsőbb fokban a magyar szent korona országainak egész területére a honvédelmi minister határoz.
A 67. § második bekezdésében és a 72. §-ban meghatározott kihágás esetén az eljárás a kir. járásbiróság hatáskörébe tartozik.
Vétségek tekintetében az eljárás a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik.
Az eljárásra hivatott biróságok vagy közigazgatási hatóságok területi illetékessége tekintetében az érvényben levő általános szabályok irányadók.
A magyar szent korona országainak területén kivül elkövetett vétségek és kihágások esetében az eljárásra, a mennyiben a fennálló szabályok szerint más illetékes hatóság nincs, az a biróság vagy közigazgatási hatóság illetékes, melynek területén a tettesnek községi illetősége van.
E rendelkezések a katonai hatóságok (biróságok) hatáskörét nem érintik.
A jelen törvénybe ütköző vétségekre és kihágásokra vonatkozó ügyeket mind az alsófoku, mind a felsőfoku biróságoknál és hatóságoknál soron kivül kell tárgyalni és eldönteni.
78. § A közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások tekintetében az erre nézve fennálló szabályok szerint büntetőparancsok adhatók ki.
79. § Az e törvényben meghatározott kihágások akkor is büntetendők, ha a magyar szent korona országainak határán kivül követtettek el.
A viszonosság feltétele mellett a magyar szent korona országaiban tartózkodó vagy feltartóztatott azokat az osztrák állampolgárokat, a kik a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban érvényes véderőtörvény ellen elkövetett valamely büncselekmény miatt üldöztetnek vagy elitéltettek, az illetékes hatóság kivánságára hazájukba közigazgatási úton vissza kell kisérni és az ausztriai hatóságnak át kell adni.
Az erre vonatkozó eljárást rendelet fogja szabályozni.
A birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban érvényes véderőtörvényben meghatározott kihágások miatt az ausztriai közigazgatási hatóságok által a magyar szent korona országaiban tartózkodó osztrák állampolgárok ellen hozott itéleteket a viszonosság feltétele mellett végre kell hajtani.
A főbüntetésként kiszabott, vagy a pénzbüntetés behajthatatlansága esetén annak helyébe lépő szabadságvesztés-büntetést mint elzárást, Horvát-Szlavonországokban pedig mint fogságot kell végrehajtani.
A büntetéspénzek az eljárás költségeinek levonása után évenkint kölcsönösen elszámoltatnak.
A második bekezdéstől a hatodik bekezdésig foglalt rendelkezések Bosznia- és Herczegovinára is alkalmaztatnak.
80. § A közös haderőbe az e törvény hatálybalépését megelőzőleg besorozottakra első katonai kiképeztetésüknek, továbbá tényleges és összes szolgálati kötelezettségüknek, valamint népfölkelési kötelezettségüknek időtartama tekintetében az eddigi szabályok alkalmaztatnak. A honvédséghez való áthelyezés, a honvédelmi minister és a hadügyminister által egyetértőleg megállapitandó átmeneti időn belül, a közös hadsereg, valamint a honvédség hadi állományviszonyainak figyelembevétele mellett, a határidő lejárta után azonban ennek a törvénynek 8. §-a alapján történik.
Az e törvény hatálybalépését követő három első évben besorozottakra a három évi tényleges szolgálati kötelezettség még a gyalogságnál, a vadászcsapatoknál, a tüzérségnél és a műszaki csapatoknál is fentartatik. Azoknak az összes szolgálati kötelezettsége azonban, a kik az előző rendelkezés alapján a második tényleges szolgálati évnek szeptember 30-ikán túl a tényleges szolgálatban visszatartatnak, már csak tiz évig tart, és népfölkelési kötelezettségük annak az évnek végével ér véget, a melyben életük 40-ik évét betöltik. A 20. §-nak rendelkezései azonban az ennek a törvénynek hatálybalépése után besorozottakra nézve azonnal alkalmazást nyernek.
A ki a közös hadseregbe, hadi tengerészetbe vagy a honvédségbe ennek a törvénynek hatálybalépése előtt önként lépett be, vagy külön tényleges szolgálatot önként vállalt el, tényleges szolgálati kötelezettségének tartamát ez a törvény nem érinti.
Szervezési okokból a hadügyminister a honvédelmi minister kivánságára a szükséges számmal és a megkivánt időre közös hadseregbeli havidijasokat, tiszt- vagy katonai tisztviselőjelölteket és legénységi egyéneket a honvédséghez áthelyezhet. Ebben az esetben a közös hadsereg és a honvédség között a kiegyenlitést a pótlegény állitásokra és a jóbavételekre vonatkozó alapelvek szerint kell foganatositani.
Azok a havidijasok és legénységi egyének, a kik e törvény hatálybalépésének évében a legénység általános felváltásának foganatositása után az állami lótenyésztő-intézetek állományában maradnak, a honvédséghez helyeztetnek át, és pedig a legénységi egyének arra az időtartamra és annak a tényleges szolgálati kötelezettségnek a fentartásával, mely a közös hadseregben rájuk háramlott volna, valamint az ezenfelül netán önként elvállalt tényleges szolgálati idő tartamára.
81. § Az egyévi önkéntesi kedvezményre az e törvény hatálybalépését megelőzőleg megszerzett igény sértetlenül marad.
Annak a besorozottnak, a kinek az egyévi önkéntesi kedvezményre igénye lett volna, ha besoroztatásakor ez a törvény már hatályban lett volna, folyamodására ez a kedvezmény utólag megadatik.
Egyébként az e törvény hatálybalépését megelőzőleg besorozott egyévi önkéntesekre az eddigi szabályok nyernek alkalmazást, a mennyiben azok az érdekeltekre kedvezőbbek.
Az e törvény hatálybalépésekor már besorozott egyévi önkéntes orvosnövendékekre, ha tényleges szolgálatukat már megkezdették, az előbbi védtörvény rendelkezései alkalmaztatnak; ha azonban tényleges szolgálatukat még nem kezdették meg, a tényleges szolgálatot vagy az eddigi vagy a jelen törvény rendelkezései szerint teljesithetik.
82. § E törvény hatálybalépésétől számitandó két évi átmeneti idő alatt a 21. § 2. pontjában a) és b) alatt megjelölt hadkötelesek besoroztatásuk esetén kérelmökre a póttartalékba utaltatnak, ha oly vidékek iskoláinál vagy intézeteinél működnek, a hol a tanitók sorában hiány mutatkozik. Eme vidékeket a vallás- és közoktatásügyi ministerrel, Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag pedig a bánnal egyetértőleg, a honvédelmi minister állapitja meg.
Az e kedvezményre vonatkozó igény legkésőbb a sorozási év október 1-ig igazolandó be.
A kedvezményben részesitetteket a tiz heti első katonai kiképeztetésre a tanitást legkevésbbé zavaró időszakban kell behivni.
Oly hadköteleseknek, kik legkésőbb amaz év október 1-ig, a melyre nézve állittatnak, valamely nyilvános vagy nyilvánossági joggal felruházott tanítóképzőintézetet végeztek, besoroztatásuk esetén kérelmökre az első bekezdésben megállapitott átmeneti időn belül, - de mozgósitás (hadi állományra való kiegészités) esetén leendő behivathatásuk fentartása mellett, - az iskolai szolgálatban való alkalmazás elnyerhetése czéljából a tényleges szolgálat elhalasztása annak az évnek október 1-éig engedélyezhető, a melyben életük 24-ik évét betöltik. Ha ez időn belül az első bekezdésben megjelölt iskolák vagy intézetek valamelyikénél alkalmazást nyernek, a póttartalékba helyezendők át.
A tanitóképzőintézetek ama végzett növendékei, kik a meghatározott időn belül valamely ilyen iskolánál vagy intézetnél alkalmazást nem nyertek, valamint azok a kedvezményben részesitett tanitók, kik szolgálati kötelezettségük időtartamán belül a tanitói pályával felhagynak, vagy annak az évnek október 1-je előtt, a melyben életük 24-ik évét betöltik, oly vidékek iskoláinál vagy intézeteinél, a hol tanitói hiány uralkodik, működni megszünnek, avagy - a következő bekezdésben foglalt rendelkezés mellett is - a kedvezményre való igény további fennállására vonatkozó évenkinti igazolványt egyáltalában nem, vagy elfogadható okadatolás nélkül a kellő időben be nem nyujtják: a mennyiben valamely más kedvezményi czimen a póttartalékba be nem osztandók, abból adott esetben kivétetnek és az egyévi tényleges szolgálat azonnali teljesitésére köteleztetnek.
A megadott kedvezmény nem érintetik, ha ama vidéken, a hol a kedvezményben részesitett tanitó valamely iskolánál vagy intézetnél működik, a tanitói hiány később megszüntnek tekinthető.
A tanítói kedvezményre való igény a fentebbi rendelkezések keretében elvileg csak a magyar szent korona országaiban fekvő iskolákra és intézetekre nézve áll fenn; lényeges közérdekü tekintetekből azonban a honvédelmi minister a vallás- és közoktatásügyi ministerrel - Horvát-Szlavonországokra vonatkozólag a bánnal - és minden esetben a hadügyministerrel egyetértőleg, eme kedvezményt kivételesen más iskoláknál vagy intézeteknél müködő tanitóknak is megadhatja, amennyiben az illető állitáskötelesek magyar állampolgárok.
83. § Azoknak a besorozottaknak, a kiknek a 29., 30. vagy 31. § szerinti kedvezményre igényük lett volna, ha a jelen törvény besoroztatásuk alkalmával már érvényben állott volna, ez a kedvezmény kérelmükre utólag megadandó.
84. § Az e törvényben foglalt büntető rendelkezések az e törvény hatálybalépte előtt elkövetett, itélet alá még nem került büncselekményekre csak annyiban nyernek alkalmazást, a mennyiben az utóbbiak a jelen törvény szerint nem esnek szigorubb elbirálás alá, mint az eddig, törvény szerint.
85. § Az önként tovább szolgáló altiszteknek közszolgálatban vagy bizonyos magánszolgálatokban való alkalmaztatásra vonatkozó igényét külön törvény szabályozza.
86. § Az e törvény végrehajtása czéljából szükséges összes beadványok és jegyzőkönyvek, valamint az eme beadványokban és jegyzőkönyvekben előadott kérelmekre vonatkozó határozatok ellen irányuló felebbezések is, - kivéve a 39. § utolsó bekezdése szerint netán meginditott birósági eljárást, - bélyegmentesek.
Ugyszintén az ilyen bélyegmentes beadványokhoz, jegyzőkönyvekhez és felebbezésekhez szükséges segédiratok is, ha csupán erre a czélra szolgálnak, feltételesen bélyegmentesek.
87. § I. Ez a törvény kihirdetése napján lép hatályba.
II. Egyidejüleg hatályukat vesztik:
a) a véderőről szóló 1889-ik évi VI. törvénycikk;
b) a véderőről szóló 1889-ik évi VI. törvénycikk 17. és 52. §-ainak módositásáról szóló 1891-ik évi XXXVI. törvénycikk;
c) az 1876-ik évi VI. törvénycikk 35. §-a.
III. Az 1868-ik évi XL. törvénycikk 54. §-ának az a rendelkezése, hogy a testi fenyiték és rablánczbüntetés a közös haderőben és honvédségnél nem alkalmazható, továbbra is érvényben marad.
IV. Horvát-Szlavonországokban a 66. §-ban, a 67. § első bekezdésében, a 68. és 69. §-okban meghatározott vétségeknek megállapitása, büntetése és elévülése, a vétségekre kiszabott pénzbüntetések átváltoztatása, valamint az eljárásra hivatott biróságok hatásköre, illetékessége és eljárása tekintetében a jelen törvényben foglalt rendelkezésekkel azonos értelemben az autonom törvények rendelkeznek.
A 70. §-ban meghatározott jogkövetkezmények mindazokra az egyénekre is bekövetkeznek, a kik Horvát-Szlavonországokban a 70. §-ban felemlitett vétségek miatt az ottani autonom törvények alapján itéltetnek el.
88. § E törvény végrehajtásával a honvédelmi minister, és a mennyiben a polgári biróságok hatásköre érintetik, az igazságügyminister, illetőleg Horvát-Szlavonországokban a bán bizatnak meg. A honvédelmi minister az e törvény végrehajtásához szükséges összes általános rendelkezéseket, valamint azokat a különleges intézkedéseket, a melyek a közös haderő hatóságaira vagy személyeire vonatkoznak és ebben a törvényben a honvédelmi minister kizárólagos hatáskörébe nem utaltattak, a hadügyministerrel egyetértőleg teszi meg.