1. § A tényleges szolgálatban álló alább felsorolt alkalmazottaknak, a jelen törvényben megjelölt módon és korlátok között, családi pótlék jár, a mely ugy az állandó, mint az egyszersmindenkorra szóló ellátások megállapitásánál számitáson kivül marad.
2. § A családi pótlék szempontjából az alkalmazottak két csoportba soroztatnak.
Az első csoportba soroztatnak:
1. az V-XI. fizetési osztályba tartozó állami és vármegyei tisztviselők,
2. a m. kir. államvasuti alkalmazottak A. táblázatának II-IX. fizetési osztályába tartozó államvasuti tisztviselők,
3. az államvasuti rendszerü II-IX. fizetési osztályba tartozó állami vasgyári és állami kőszénbányászati tisztviselők,
4. a posta, távirda és távbeszélő alkalmazottak A. táblázatának államvasuti rendszerü V-IX. fizetési osztályba tartozó tisztviselők,
5. a posta-, távirda- és távbeszélő-alkalmazottak B. táblázatába tartozó üzemi kezelési alkalmazottak,
6. a m. kir. állami rendőrségnél és határrendőrségnél alkalmazott polgári biztosok,
7. az állami gazdasági szaktanitók és szaktanitónők,
8. az állami elemi népiskolánál alkalmazott tanitók és tanitónők, valamint a m. kir. államvasutak által fenntartott iskoláknál alkalmazott tanitók és tanitónők,
9. a pénzügyi és földmivelésügyi ministerium által fenntartott vagy segélyezett kincstári elemi iskoláknál alkalmazott tanitók és tanitónők,
10. a vármegyei közkórházaknál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselők, valamint a rendszeres fizetést élvező vármegyei utbiztosok,
11. a m. kir. államvasutaknál, az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál állandóan alkalmazott havidijas tisztviselők és havidijas tisztviselő-gyakornokok,
12. az állami középiskoláknál évi segélydij élvezetében álló helyettes tanárok az állami ipariskoláknál évi ösztöndij élvezetében álló tanárjelöltek, valamint az évi segélydij élvezetében álló állami és vármegyei gyakornokok.
A második csoportba soroztatnak:
1. az állami kisdedóvónők,
2. az állami hivatalokban, intézeteknél és vállalatoknál, továbbá a vármegyéknél, a m. kir. államvasutaknál, az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál állandóan alkalmazott dijnokok,
3. az állami és vármegyei altisztek és szolgák,
4. a m. kir. államvasuti alkalmazottak B. táblázatába tartozó összes alkalmazottak,
5. az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál alkalmazott altisztek és szolgák,
6. a posta-, távirda és- távbeszélő-alkalmazottak C. táblázatába tartozó összes alkalmazottak,
7. a m. kir. állami rendőrség és a m. kir. határrendőrség őrszemélyzetének, továbbá a m. kir. pénzügyőrség és a m. kir. csendőrség legénységének tagjai, valamint a m. kir. csendőrségnek rangosztályba nem sorozott havidijasai,
8. az állami hivatalokban, intézeteknél és vállalatoknál, továbbá a vármegyéknél, a m. kir. államvasutaknál, az állami vasgyáraknál és az állami kőszénbányászatnál havibér vagy napibér mellett állandóan alkalmazott kezelőnők, művezető-jelöltek, altisztek és hivatalszolgák,
9. az állami és vármegyei utkaparók.
3. § Családi pótlékra igénye van a 2. szakaszban felsorolt olyan alkalmazottaknak, a kinek legalább egy, az alább megkivánt feltételeknek megfelelő, törvényes vagy törvényesitett édes vagy mostoha gyermek van. A királyi kegyelem utján törvényesitett gyermeket ebből a szempontból az anyával szemben is törvényesitett gyermeknek kell tekinteni.
Családi pótlék csak ellátatlan s az alább meghatározott életkort még el nem ért gyermek után jár.
Az életkor, a melynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlékra van igénye, az első csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a huszonegyedik, a második csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a tizenhatodik életévben állapittatik meg.
Azt, hogy a családi pótlék szempontjából mit kell ellátásnak tekinteni, valamint hogy ilyen ellátás élvezésének esetében mikor kell a családi pótlékot véglegesen és mikor csak időlegesen beszüntetni, a ministerium rendeleti uton állapitja meg.
4. § Nőalkalmazott a jelen törvényben megkivánt előfeltételek mellett is csak akkor tarthat igényt családi pótlékra:
1. ha a gyermek apja meghalt vagy holttá nyilvánittatott, vagy
2. ha a gyermek apja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen, vagy
3. ha a nőalkalmazott a gyermek apjától különválva él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll és hogy eltartásáról ő gondoskodik.
A nőalkalmazottat megillető családi pótlékhoz való igényt a nőalkalmazottnak ujabb férjhezmenetele nem szünteti meg. Háromnál több gyermek után azonban a nőalkalmazott akkor sem tarthat igényt családi pótlékra, ha a gyermekek a nőalkalmazottnak különböző házasságából származnak.
A jelen szakasz 3. pontja alatt emlitett esetben a nőalkalmazott nem tarthat igényt családi pótlékra akkor, ha a gyermek apja is a 2. szakasz alá eső alkalmazott. Ilyen esetben a családi pótlék az apát illeti meg, a nőalkalmazott azonban kivánhatja, hogy az ő gondviselése alatt álló gyermek után járó családi pótlék az ő kezéhez folyósittassék. Ha több olyan gyermek van, a kik után az apának családi pótlék jár és a gyermekek részben az apa, részben a nőalkalmazott gondviselése alatt állanak, a családi pótlékot az apa és a nőalkalmazott gondviselése alatt álló gyermekek számának arányában megosztva kell az apa és a nőalkalmazott kezéhez folyósitani.
5. § Családi pótlékra igényt egyáltalán nem tarthatnak a 2. szakaszban fel nem sorolt alkalmazottak, nevezetesen: a fizetéstelen vagy tiszteletbeli minőségben alkalmazottak, azok az alkalmazottak, a kik csak tiszteletdijat élveznek, vagy a kik kifejezetten csak bizonyos meghatározott időre, vagy csak átmeneti szolgálattételre, illetőleg valamely munkálatnak befejezéséig vétettek alkalmazásba, továbbá azok az alkalmazottak, a kiknek illetményei külön szerződésekkel állapittattak meg, valamint a cselédek, napszámosok, munkások, munkásnők és az ezekhez hasonló minőségben alkalmazottak.
A második csoport 2. pontjában emlitett alkalmazottak családi pótlékra csak akkor tarthatnak igényt, ha az 1897. évi XXIV. törvénycikk 2. szakaszában körülirt kedvezményekre igényt nyertek, illetőleg - a mennyiben nem tartoznak az 1897. évi XXIV. törvénycikk határozmányai alá - ha legalább egy évi jó szolgálatuk van és ha napidijukon felül nem élveznek állami, vármegyei vagy államvasuti pénztárból a családi pótlék mértékét elérő vagy meghaladó nyugellátást vagy kegyelmi ellátást. A mennyiben ilyen alkalmazott a családi pótlék mértékét el nem érő nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvez, részére csak az ellátás és a családi pótlék összege közötti különbözetet lehet családi pótlék czimén folyósitani.
A második csoport 8. pontjában emlitett alkalmazottak családi pótlékra csak egy évi jó szolgálat után tarthatnak igényt.
A jelen törvény alapján élvezett családi pótlék erejéig be kell szüntetni a családos elemi népiskolai tanitók és tanitónők müködési pótlékát.
6. § A családi pótlék - a fizetési osztályra, valamint az élvezett javadalmazásra való tekintet nélkül - a következőkép állapittatik meg:
a) az első csoportba tartozó alkalmazottaknál, a 3. szakaszban megkivánt feltételeknek megfelelő
egy gyermek után évi 200 K,
két gyermek után évi 400 K,
három vagy ennél több gyermek után évi 600 K;
b) a második csoportba tartozó alkalmazottaknál a 3. szakaszban megkivánt feltételeknek megfelelő
egy gyermek után évi 100 K,
két gyermek után évi 200 K,
három vagy ennél több gyermek után évi 300 K.
7. § Ha a második csoportba tartozó alkalmazott az első csoportba tartozó alkalmazott lesz, az első csoportba tartozó állásra való alkalmazásról szóló rendelvénynek keltét követő naptári évnegyedtől kezdve a magasabb összegü családi pótlékra van igénye.
Az a körülmény, hogy a második csoportba tartozó alkalmazott az első csoportba tartozó alkalmazott állásának czimével és jellegével felruháztatott, vagy hogy ilyen állásra - addigi járandóságainak meghagyása mellett - fizetéstelen minőségben kineveztetett, nem ad igényt a magasabb összegü családi pótlékra.
Ha az alkalmazottnak családi viszonyaiban olyan változás áll be, a mely az általa élvezett s a gyermek vagy gyermekek után járó családi pótlék összegének felemelésére ad igényt, az alkalmazottnak a beállott változás napját követő naptári évnegyedtől kezdve, gyermek születése esetén azonban már attól a naptári évnegyedtől kezdve, a melyben a gyermek született, a magasabb összegü családi pótlékra van igénye.
Ha az alkalmazottnak alkalmazásában, vagy családi viszonyaiban olyan változás áll be, a mely az általa élvezett családi pótlék összegének leszállitását vonja maga után, az alkalmazott a beállott változás napját követő naptári évnegyedtől kezdve már csak az alacsonyabb összegü családi pótlékra tarthat igényt.
Ha az első bekezdésben emlitett rendelvény keltének napja valamely naptári évnegyed első hónapjának első napjára esik, vagy ha a harmadik bekezdésben emlitett változás valamely naptári évnegyed első hónapjának első napján áll be, az alkalmazottnak a magasabb összegü családi pótlékra már ettől a naptári évnegyedtől kezdve van igénye.
8. § Ha a második csoportba tartozó alkalmazottnak gyermeke még a tizenhatodik életév betöltése után is folytat kiváló eredménynyel tanulmányokat, a minister (állami számvevőszék elnöke) az ilyen gyermek után is engedélyezhet családi pótlékot, illetőleg a már folyósitott családi pótlékot továbbra is engedélyezheti.
Ilyen esetekben a családi pótlék csak addig jár, a mig a gyermek tanulmányait befejezi, legfeljebb azonban addig, a mig huszonnégy éves korát betölti.
Azt, hogy a fenti határozmányok alapján minő tanulmányok folytatása esetén engedélyezhető családi pótlék, a ministerium rendeleti uton állapitja meg.
9. § Méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, a minister (állami számvevőszék elnöke) - a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával - családi pótlékot engedélyezhet olyan alkalmazott részére is, a kinek ugyan nincsen a 3. szakaszban megkivánt feltételeknek megfelelő gyermeke, a ki azonban legalább két, vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem biró családtagot tart el keresményéből.
Ilyen esetekben két családtag után olyan összegü családi pótlékot lehet engedélyezni, mint egy gyermek után, három családtag után olyan összegüt, mint két gyermek után és négy vagy ennél több családtag után olyan összegüt, mint három vagy ennél több gyermek után.
A fentebb emlitett családi pótlékot, méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, a minister (állami számvevőszék elnöke) - a pénzügyminister előzetes hozzájárulásával - olyan alkalmazott részére is engedélyezheti, a ki a 3. szakaszban megkivánt feltételeknek megfelelő egy vagy két gyermeke után már élvez családi pótlékot, s a ki ezeken a gyermekeken kivül még legalább két, vele közös háztartásban élő és saját jövedelemmel nem biró családtagot tart el keresményéből.
A családi pótlékot ilyen esetekben is a második bekezdés értelmében kell megállapitani, azonban ez a családi pótlék, a gyermek vagy a gyermekek után járó családi pótlékkal együtt nem lehet több, mint a három vagy ennél több gyermek után járó családi pótlék.
10. § A családi pótlék a gyermekek után annak a naptári évnegyednek a kezdetétől jár, a melyben a gyermek született.
Első izben való alkalmazás esetén a már meglévő gyermek után a családi pótlék a szolgálat tényleges megkezdésének napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár.
A második csoport 2. pontjában emlitett alkalmazottaknál a már meglévő gyermek után a családi pótlék azt a napot követő naptári évnegyedtől kezdve jár, a mely nappal az illető az 1897. évi XXIV. törvénycikk 2. szakaszában körülirt kedvezményekre igényt nyert, illetőleg - a mennyiben nem tartozik az 1897. évi XXIV. törvénycikk határozmányai alá - a mely napon az illető egy évi jó szolgálatát betöltötte.
A második csoport 8. pontjában emlitett alkalmazottaknál a már meglévő gyermek után a családi pótlék azt a napot követő naptári évnegyedtől kezdve jár, a mely napon az illető egy évi jó szolgálatát betöltötte.
A tényleges szolgálat kötelékébe visszavett nyugdijas vagy végkielégített alkalmazott részére a már meglévő gyermek után a családi pótlék a tényleges szolgálat ujból való megkezdésének napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár.
A nőalkalmazottat a 4. szakasz alapján megillető családi pótlék azt a napot követő naptári évnegyedtől kezdve jár, a mely napon bekövetkezett az a feltétel, a melynek alapján a 4. szakasz értelmében a nőalkalmazottnak családi pótlékra igénye van.
A gyermek után már folyósitva volt s bármely okból beszüntetett családi pótlék, ha arra az alkalmazottnak ujból igénye van, azt a napot követő naptári évnegyedtől kezdve jár, a mely napon megszünt az az ok, a mely miatt a családi pótlék beszüntettetett.
A 8. szakasz alapján ujból engedélyezett, valamint a 9. szakasz alapján engedélyezett családi pótlék, az engedélyező ministeri (állami számvevőszéki elnöki) határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár.
Ha a jelen szakasz szerint megkivánt feltétel valamely naptári évnegyed első hónapjának első napján áll be, a családi pótlék már ettől a naptári évnegyedtől kezdve jár.
11. § A családi pótlékot: az első csoportba tartozó összes alkalmazottaknál, valamint a második csoportnak 1., 3., 4., 5., 6. és 7. pontjai alatt felsorolt alkalmazottaknál előzetes negyedévi részletekben; a második csoportnak 2., 8. és 9. pontjai alatt felsorolt alkalmazottaknál pedig utólagos negyedévi részletekben kell folyósitani.
A kinek az alkalmazásban beállott változás következtében igénye van arra, hogy az addig utólagos negyedévi részletekben folyósitott családi pótlékra a jövőben előzetes negyedévi részletekben folyósittassék, annak családi pótlékát abban a naptári évnegyedben, a melyben a változás beállott, még utólagos, a következő naptári évnegyedtől kezdve pedig előzetes negyedévi részletekben kell folyósitani.
Az addig előzetes negyedévi részletekben folyósitott olyan családi pótlékot pedig, a melyet az alkalmazott alkalmazásában beállott változás következtében a jövőben csak utólagos negyedévi részletekben lehet folyósitani, az alkalmazásban beállott változás napját követő naptári évnegyedtől kezdve kell utólagos negyedévi részletekben folyósitani.
12. § A családi pótlék élvezete megszünik a jelen törvényben megállapitott előfeltételek valamelyikének megszüntével.
Nevezetesen ugy a gyermek, mint a családtag után élvezett családi pótlék megszünik, ha az alkalmazott
1. illetmények élvezete nélkül szabadságoltatik,
2. nyugalomba helyeztetik vagy végkielégittetik,
3. a tényleges szolgálat köteléke alól felmentetik a nélkül, hogy részére ellátás megállapittatott volna,
4. rendes állandó javadalmazása bármely okból teljesen beszüntettetik,
5. a szolgálat kötelékéből jogerős fegyelmi itélet alapján elbocsáttatik,
6. jogerős birói itélettel hivatalvesztésre vagy viselt hivatalának elvesztésére itéltetik, illetőleg olyan büntetendő cselekmény miatt itéltetik el jogerősen szabadságvesztésbüntetésre, a melylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve,
7. meghalt.
A fent emlitett eseteken kivül a gyermek után élvezett családi pótlék akkor is megszünik:
a) ha a gyermek a 3. szakaszban meghatározott életkort eléri;
b) ha a gyermek a családi pótlék megszünését maga után vonó ellátás élvezetébe jut;
c) ha a fiugyermek megnősül vagy a leánygyermek férjhez megy;
d) ha a gyermek meghal;
a családtag után engedélyezett családi pótlék pedig akkor is megszünik:
e) ha a családtag ellátásra, saját jövedelemre vagy vagyonra tesz szert;
f) ha a családtag megszünik az alkalmazottal közös háztartásban élni;
g) ha a családtag meghal;
h) ha megszünik az az ok, a mely miatt a családi pótlék engedélyeztetett.
13. § Az előzetes negyedévi részletekben folyósitott családi pótlékot annak a naptári évnegyednek a végével kell beszüntetni, a melyben a jogczim a családi pótlékra a 12. szakasz értelmében megszünt.
Az utólagos negyedévi részletekben folyósitott családi pótlékot a jogczim megszünése esetén azonnal be kell szüntetni s a családi pótléknak csak bezárólag addig a napig terjedő időre eső aránylagos részét lehet kifizetni, a mely napon a jogczim a családi pótlékra megszünt.
14. § Az állásától felfüggesztett alkalmazott a családi pótlék élvezetében megmarad.
15. § A gyermek után járó családi pótlékra való igényét (3. és 4. szakasz), valamint a 8. és 9. szakasz alapján engedélyezhető családi pótlékban való részesitésére irányuló kérését, az alkalmazott közvetlen hivatali főnökének tartozik bejelenteni, a ki vagyoni felelősség terhe mellett köteles meggyőződést szerezni arról, hogy a bejelentett adatok és körülmények a valóságnak megfelelnek.
Az alkalmazásban, vagy a családi viszonyokban beállott minden olyan változást, a mely az addig élvezett családi pótlék összegének leszállitását vagy felemelését, illetőleg a családi pótlék teljes megszünését vonja maga után, az alkalmazott azonnal köteles bejelenteni közvetlen hivatali főnökének, a ki a családi pótlék összegének leszállitása vagy felemelése, illetőleg a családi pótlék beszüntetése iránt a szükséges intézkedéseket haladék nélkül megtenni tartozik.
Fegyelmi uton megtorolható vétséget követ el az az alkalmazott, a ki hamis adatok bejelentése által közvetlen hivatali főnökét félrevezeti vagy a félrevezetést megkisérli, továbbá a ki a családi pótlék összegének leszállitását vagy a családi pótlék teljes megszünését maga után vonó változást nem jelenti be, vagy pedig annyira késedelmesen, hogy abból az államkincstárra anyagi kár hárulhat.
Ha pedig az alkalmazott a gyermek után járó családi pótlékra való igényét, vagy a gyermek után járó családi pótlék összegének felemelését maga után vonó változást jelenti be késedelmesen, a családi pótlék, illetőleg a magasabb összegü családi pótlék - a 10. szakasz határozmányaitól eltérően - csak a bejelentés napját követő naptári évnegyedtől kezdve jár.
16. § Azok az alkalmazottak, a kik a családi pótlékot utólagos negyedévi részletekben kapják, a családi pótlék élvezésének alapjául szolgáló feltételek fennforgását - tekintet nélkül arra, hogy állott-e be időközben a feltételekben változás vagy sem - minden egyes negyedévi részletnek felvétele előtt közvetlen hivatali főnöküknél igazolni tartoznak.
A tizenhatodik életévét betöltött gyermek után a 8. szakasz alapján engedélyezett családi pótlék minden egyes negyedévi részletének felvétele előtt az alkalmazott igazolni tartozik, hogy gyermeke tanulmányait kiváló eredménynyel folytatja.
17. § A jelen törvény alapján járó vagy engedélyezett családi pótlékok minden állami, törvényhatósági és községi adó alól mentesek, tehát az 1909. évi X. törvénycikk szerint fizetendő jövedelmi adó alá sem esnek.
A családi pótlékra való igényt nem lehet átruházni és nem lehet elzálogositani.
A jelen törvény alapján járó vagy engedélyezett családi pótlékot sem magán, sem állami követelések vagy köztartozások fejében lefoglalni nem lehet.
A gyermek után élvezett családi pótlék azonban a gyermek tartása végett a reá eső aránylagos összeg erejéig végrehajtás alá vonható.
A 15. szakasz alapján teendő mindennemü bejelentés bélyegmentes.
18. § Azokra a kérdésekre nézve, a melyek a jelen törvény alapján járó családi pótlékra való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve, a határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásával - az alkalmazott járandóságainak utalványozására hivatott közigazgatási hatóság s másodfokon a minister (állami számvevőszék elnöke) illetékes.
A minister (állami számvevőszék elnöke) határozata ellen, kivéve az alább felemlitetteket, a közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye.
Nincs helye a közigazgatási biróság előtti eljárásnak olyan határozatok ellen, a melyek a 8. vagy a 9. szakasz alapján a minister (állami számvevőszék elnöke) által engedélyezhető családi pótléknak engedélyezésére vagy engedélyezésre irányuló kérelem megtagadására vonatkoznak, továbbá olyan határozatok ellen, a melyek a m. kir. államvasuti, az állami vasgyári és az állami kőszénbányászati alkalmazottakat megillető családi pótlékra vonatkoznak.
19. § Az egyes költségvetési fejezeteknél, illetőleg czimeknél, a személyi járandóságoknál, „Családi pótlékok” czimü uj alrovat nyitandó s az ezen az alrovaton előirányzott átalányösszeg terhére kell elszámolni a jelen törvény alapján utalványozott pótlékokat, még pedig annál a költségvetési czimnél, a melynek terhére az alkalmazott rendes illetményeit élvezi.
A családi pótlékok czimü alrovat és a személyi járandóságoknak egyéb alrovatai között - eltérően az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvénycikk 22. szakaszának határozmányától - átruházásnak helye nincsen.
Az 1912. évi kezelést terhelő családi pótlékokat az 1912. évi állami zárszámadásban, az első bekezdés határozmányainak megfelelően, az egyes költségvetési fejezeteknél, illetőleg a czimeknél, a személyi járandóságoknál, külön alrovaton „Családi pótlékok” czim alatt a pénztári készletek terhére kell elszámolni.
20. § Ha az állami, vármegyei vagy államvasuti alkalmazottnak bármilyen illetménye tévedésből alacsonyabb összeggel állapittatott meg, mint a mennyi neki az érvényben álló törvény, illetményrendszer vagy szabályzat szerint járna, az alkalmazottnak, illetőleg özvegyének vagy árvájának ez iránt benyujtandó bélyegmentes kérvénye alapján a különbözetet meg kell tériteni annyiban, a mennyiben a tévesen megállapitott illetmény esedékessé válta s a kérvény benyujtása között három évnél hosszabb idő nem telt el.
Ha az állami, vármegyei vagy államvasuti alkalmazottnak bármilyen illetménye tévedésből magasabb összeggel állapittatott meg, mint a mennyi neki az érvényben álló törvény, illetményrendszer vagy szabályzat szerint járna, a téves megállapitást, a mint arról az illetékes hatóság tudomást szerez, azonnal helyesbiteni kell, de az államkincstár, illetőleg a vármegye törvényhatósága a jóhiszeműleg felvett többlet megtéritését a multra nézve nem követelheti.
A fenti határozmányok a jelen törvény alapján járó családi pótlékra is érvényesek.
21. § Jelen törvény a kihirdetés napján lép hatályba.
A törvény hatálybalépésének időpontjában már alkalmazásban álló mindazoknál az alkalmazottaknál azonban, a kikre nézve a törvényben megkivánt előfeltételek már a törvény hatálybalépése előtt is megvoltak, a gyermek után járó családi pótlékokat úgy kell folyósitani, mintha a törvény 1912. évi január hó elsején lépett volna hatályba.
A törvény hatálybalépésének időpontjában már alkalmazásban álló azokra az alkalmazottakra nézve pedig, a kik a 8. és 9. szakasz alapján engedélyezhető családi pótlékban való részesitésükre irányuló kérésüket legkésőbb a jelen törvény hatálybalépésétől számitott három hónap alatt bejelentik, a 10. szakasz utolsóelőtti bekezdésében foglalt határozmány alól kivételnek van helye, a mennyiben ezeknél az alkalmazottaknál a 8. vagy 9. szakasz alapján engedélyezett családi pótlékot úgy kell folyósitani, mintha az engedélyező ministeri (állami számvevőszéki elnöki) határozat az 1912. évi január hó elsejét, illetőleg ha az az ok, a mely miatt családi pótléknak engedélyezése kéretett, csak később állott be, az 1912. évi április vagy julius hó elsejét megelőző időben hozatott volna.
22. § Jelen törvény végrehajtásával a ministerium bizatik meg.
