A Duna és Dráva folyók között elterülő s nagy termőképességgel biró vidéknek gazdasági fellendülését a drávavölgyi helyi érdekü vasut kiskőszeg-siklósi vonalrészének megépítése lényegesen előmozditotta. Ezen fellendülést még nagyobb mérvben fokozná a vasutvonalnak Siklóstól folytatólagosan Középrigóczig való kiépítése, illetőleg a cs. kir. szab. déli vaspályatársaság Barcs állomásába való bekapcsolása. Nevezetesen az említett vasutvonal közelében levő baranyavár-pélmonostori, eszéki és kaposvári czukorgyárak az ottani érdekeltséget előreláthatóan nagy czukorrépatermelésre, a drávaszabolcsi kendergyár s a somogyszob-barcsi vonalon fekvő keményitőgyár könnyebb megközelíthetősége pedig intenzivebb kender- és burgonyatermelésre buzdítanak. Ezen közgazdasági előnyökön kívül közforgalmi szempontból is fontosságot nyerne a tervezett vasutvonal azon körülmény folytán, mert az a már szintén megépített kisköszegi dunai átrakodó állomás segélyével a Duna és Dráva folyókat hozná egymással közvetlen összeköttetésbe. Végül orvosolná a tervezett vasut a forgalmi helyzet azon hátrányát is, a mely abban nyilvánul, hogy a pályamenti vidékről nyugat felé irányuló áruk abban az időben, a mikor a Dráva nem hajózható csak tengelyen voltak továbbithatók. A h. é. v. tényleges építési és üzletberendezési tőkéje 6,957.000 koronában, vagyis pályakilométerenkint 94.653 koronában állapittatnék meg, mely összegből forgalmi eszközök beszerzésére 402.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 70.000 korona, végül a hóvédművek létesítésére, valamint a vizek használhatóvá tétele költségeinek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére pedig 20.000 korona lenne forditandó. A külön tartalékalapnak rendeltetés szerinti felhasználása után netán fennmaradó része a rendes tartalékalaphoz lenne csatolandó. A tartalékalapba helyezett elsőbbségi részvények rendeltetésszerü felhasználásukig osztalék-igénynyel nem bírhatnának. A pályakilométerenkint 94.653 koronával számjelzett építési és üzletberendezési tőke nagysága a mai árak figyelembevételével az átlagos kereteken belül marad és általában véve megfelel az érintett vidék jellegének.
Megemlítendőnek tartom mégis, hogy 73.5 km építési hosszra eső 13 átmenő saját állomás és 4 csatlakozó állomás előállításával járó lényeges költségek az építési és üzletberendezési tőke előirányzatában természetszerüen kifejezésre jutnak. A 6,957.000 korona tényleges építési és üzletberendezési tőke 35%-a, vagyis kereken 2.435.000 korona erejéig törzsrészvények, továbbá 65%-a beszerzése czéljából pedig 78%-os kibocsátási árfolyamon számított és 5%-os maximális osztalékra jogosító elsőbbségi részvények bocsáttatnának ki. A 2,435.000 korona törzsrészvénytőke fedezésére Baranya és Somogy vármegye, az érdekelt községek és magánosok részéről 951.500 korona érdekeltségi hozzájárulás vétetett számításba. Az 1888. évi IV. törvénycikk 4. és 7. §-ai alapján a törzsrészvények ellenében a helyi érdekü vasut javára a következő állami hozzájárulások biztosíttatnának: a) a m. kir. posta ingyen szállítása fejében a helyi érdekű vasut közforgalomba helyezése, illetve a postaszállítás tényleges megkezdése napjától számított egymásután következő 50 éven át fizetendő évi 25.000 korona átalány 500.000 korona tőkeértékben; b) a helyi érdekü vasutak segélyezésére rendelt költségvetési adományból ugyancsak 50 éven át évi 34.785 korona évjáradék 695.700 korona tőkeértékben az épités jogszerü megkezdésétől számitandólag oly kikötéssel, hogy ez utóbbi hozzájárulás a költségvetési hitel állásához képest megfelelő nagyobb részletekben, esetleg egyszerre egy összegben is folyosítható legyen. A most említett állami hozzájárulások a tervezett helyi érdekü vasut tényleges építési és üzletberendezési tőkéjének 7.18%, illetve 10%-át, vagyis együttesen 17.18%-át teszik s igy az 1888. évi IV. törvénycikkben megszabott 10-10, vagyis összesen 20% maximális határon alul maradnak. A fentebb biztositottnak jelzett érdekeltségi és a kilátásba helyezett állami hozzájárulások összesen 2,147.200 koronát tesznek ki, minélfogva a törzsrészvénytőke fedezetben 287.800 korona hiány mutatkozik, mely összegnek fedezetéről akár további érdekeltségi hozzájárulások gyüjtése utján, akár valamely más alkalmas módon gondoskodni engedélytkérő feladata leend. A vasutvonal miatt a drávavölgyi helyi érdekü vasut kiegészitő része ezen vasut engedélyokiratához kiadandó III. függelék keretében engedélyeztetnék. Az engedélyokirati függelék keltétől számított 2 év alatt a pálya építése befejezendő s az a közforgalomnak átadandó lenne. A helyi érdekü vasut üzletét a m. kir. államvasutak az engedélytkérő társaság kiskőszeg-siklósi törzsvonalára nézve érvényben álló üzletkezelési szerződés alapulvételével, vagyis a szállitási bruttó bevételek 50-50%-os megosztása mellett fognák kezelni.
