1. § A polgári perrendtartásról szóló 1911:I. tc. (Pp.) az igazságügyminister által rendelettel megállapított napon, legkésőbb azonban 1914. évi szeptember hó 1-én lép életbe.
2. § A polgári perrendtartásnak és a jelen törvénynek hatálya kiterjed a magyar állam egész területére, Horvát-Szlavonországokat kivéve.
3. § A polgári perrendtartás életbelépésével hatályukat vesztik mindazok a jogszabályok, a melyek a polgári perrendtartásban vagy a jelen törvényben szabályozott kérdésekre vonatkoznak.
Különösen hatályukat vesztik:
a polgári törvénykezési rendtartásról 1868:LIV. tc. és a módosításáról szóló 1881:LIX. tc., kivéve az utóbbinak 94-99. §-ait (24. §);
a vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelőségéről szóló 1874:XVIII. tc. 7. és 8. §-a;
a kisebb polgári peres ügyekben való eljárásról szóló 1877:XXII. törvénycikk;
a sommás eljárásról szóló 1893:XVIII. tc.;
a fizetési meghagyásokról szóló 1893:XIX. tc.;
a polgári törvénykezési rendtartásnak és a sommás eljárásról szóló 1893:XVIII. törvénycikknek módosításáról szóló 1907:XVII. tc.;
az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912:VII. tc. III. és IV. fejezete;
a kereskedelmi és váltóügyekben a kiskoruság meghosszabbítása, az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése és a gondnokság alá helyezés kérdésében, a szerzői jogot tárgyazó ügyekben, valamint a lakbérfelmondás és lakáskiürítés iránti ügyekben követendő eljárás tárgyában kibocsátott rendeletek.
4. § Hatályban maradnak azok az eljárási szabályok, a melyek valamely, a magyar szent korona országainak egész területére hatályos törvényben vannak megállapítva. Különösen hatályban maradnak:
a magyar szent korona országaiban levő vasutak és csatornák összpontositott telekkönyvvezetéséről szóló 1868:I. tc. és a módositásáról szóló 1881:LXI. tc.;
a záloglevelek biztositásáról szóló 1876:XXXVI. tc.;
a kereskedelmi törvénynek (1875:XXXVII. tc.) azok a rendelkezései, a melyek szerint a fél előleges birói szemlét és szakértői meghallgatást kérhet (347., 371., 409. és 481. §-ok);
a kisajátitásról szóló 1881:XLI. tc. és a kiegészítéséről szóló 1898:VII. tc.;
a szerzői jogról szóló 1884:XVI. tc.;
a magyar főudvarnagyi biráskodásról szóló 1909:XVI. tc. és
az osztrák-magyar bankra fennálló külön szabályok.
5. § Hatályban maradnak a közforgalom tárgyát képező értékpapirosok (1881:XXXIII. tc.), a kereskedelmi utalványok és a közraktári jegyek (1875:XXXVII. tc. 298., 452. §), a váltók (1876:XXVII. törvénycikk 77-80. §) valamint a zálogjegyek (1881:XIV. tc. 14. §), a postatakarékpénztári betétkönyv (1885:IX. tc. 21. §) valamint a magyar földhitelintézet, a birtokosok országos földhitelintézete, a magyar földhitelintézetek országos szövetsége és az osztrák-magyar bank okiratainak (1887:XXVI. törvénycikkhez csatolt alapszabályok 99. czikke) és a csekknek (1908:LVIII. tc. 20., 21. §) birói megsemmisitésére vonatkozó törvényes rendelkezések.
Az 1876:XXVII. tc. 77. §-ában és az 1908:LVIII. tc. 20. §-ában említett biróság alatt ezentul is a törvényszéket kell érteni.
A mennyiben a polgári perrendtartás vagy a jelen törvény rendelkezéseivel nem ellenkeznek, hatályban maradnak azok a szabályok, a melyek a polgári perrendtartás hatályosságának területén kivül levő birói hatóságoktól származó megkeresésekre vagy a polgári perrendtartás hatályosságának területén kivül teljesitendő megkeresésekre vonatkoznak. (105. §)
6. § Hatályban maradnak:
a birtokrendezési, különösen az urbéri elkülönitési, arányositási, tagositási, legelőfelosztási és hasonló természetü ügyekben fennálló szabályok;
a házközösségi intézmény megszüntetéséről szóló törvények (1885:XXIV. tc. és az 1898:XII. tc.);
a törvényhatóságokról szóló 1886:XXI. tc. 89. és 90. §-a, valamint a községekről szóló 1886:XXII. tc. 86., 87. és 144. §-a és a Budapest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről szóló 1872:XXXVI. tc. 115. és 116. §-a;
az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI. tc. az 1912:VII. tc. VI. fejezetében és a jelen törvény 27. §-ában tett módositással;
az 1868:LIV. tc. alapján a hitbizományi ügyekben követendő eljárás szabályozása tárgyában, valamint az 1881:LIX. tc. 109. §-a alapján a katholikus főpapok hagyatéki ügyében, továbbá az 1897:XXXIV. tc. 28. §-a alapján a kereskedelmi biróságok hatáskörébe utalt vétségek eseteiben követendő eljárás tárgyában kibocsátott rendeletek, még pedig azzal a hozzáadással, hogy ezek a rendeletek a törvényhozás rendelkezéséig a szükséghez képest ideiglenesen módosithatók és kiegészithetők.
7. § Hatályban maradnak a külön törvényeknek azok a rendelkezései, a melyek egyes ügyeket a pertárgy értékére tekintet nélkül a kir. járásbiróságok hatáskörébe utalnak, továbbá a melyek szerint a Pp. a 2. §-ában fel nem sorolt egyes ügyek a kir. törvényszék vagy a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak.
Azok az ügyek, a melyeket külön törvény a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék hatáskörébe utal, ezentul a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe tartoznak.
Hatályban maradnak a külön törvényeknek azok a rendelkezései is, a melyek egyes ügyekre külön illetékességi szabályokat tartalmaznak.
8. § Azok a jogszabályok, a melyek szerint magánjogi követelés felől a büntető biróság határozhat, vagy a melyek szerint magánjogi követelés érvényesitése külön biróság vagy közigazgatási hatóság hatáskörébe van utalva, érintetlenül maradnak.
Érintetlenül maradnak továbbá azok a jogszabályok, a melyek szerint a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie.
9. § A hol korábbi jogszabály a 3. § szerint hatályon kívül helyezett törvény vagy más jogszabály rendelkezésére hivatkozik, ehelyett ezentul a polgári perrendtartásnak és a jelen törvénynek megfelelő rendelkezését kell érteni. Ehhez képest nevezetesen sommás eljárás vagy a járásbiróságnál alkalmazott jegyzőkönyvi eljárás helyett ezentul a polgári perrendtartásban szabályozott járásbirósági eljárást, rendes eljárás vagy a törvényszéknél alkalmazott jegyzőkönyvi eljárás helyett pedig ezentul a polgári perrendtartásban szabályozott törvényszéki eljárást kell érteni.
A mennyiben a 4., az 5. és a 6. § alá nem eső korábbi jogszabálylyal megállapitott eljárásban különös szabályozás hiányában a 3. §-ban hatályon kívül helyezett valamely jogszabályt alkalmaztak, ezentul a polgári perrendtartás megfelelő szabályai lesznek irányadók.
10. § A görög-keleti vallásuak ügyében hozott 1868:IX. tc. 8. §-ának, valamint a görög-keleti hitközségekben a templomok, az azokhoz tartozó egyházi vagy alapitványi javak és iskolák iránt felmerülő vitás kérdések elintézéséről szóló 1881:XXV. tc. 1. §-ának a kiküldött biróságra, az eljárás bélyeg- és illetékmentességére és a soron kivüli elintézésre vonatkozó rendelkezései hatályban maradnak. Egyebekben ezekre a perekre a polgári perrendtartás hatályosságának területén a polgári perrendtartásnak a törvényszéki eljárásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a perujitásnak a Pp. 563. §-ának 11. pontja alapján nincs helye.
11. § Az elsőfolyamodásu biróságok rendezéséről szóló 1871:XXXI. tc. 24. §-ának második és harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A telekkönyvi hatóságot a kir. járásbiróságok gyakorolják.
Az igazságügyminister rendelettel megállapithatja, hogy valamely járásbiróság telekkönyvi hatósága, ugyanazon törvényszék kerületébe tartozó egy vagy több más járásbiróság területére is kiterjedjen.
Ez a § a bányatelekkönyvi hatóságra fennálló szabályokat nem érinti.
12. § Azokban a perekben, a melyek eddig a telekkönyvi hatóság hatáskörébe tartoztak, - ideértve az 1881:LX. tc. 168. §-ában szabályozott pereket is - a hatáskörre és az illetékességre, valamint az eljárásra is a polgári perrendtartás rendelkezései alkalmazandók.
A Pp. 39. §-a a telekkönyvi kiigazitási perekre is kiterjed.
A telekkönyvi kitörlés, a telekkönyv kiigazitása és az ingatlanra vonatkozó tulajdonközösség megszüntetése iránti perekben a keresetet - a tárgyaláson inditott uj kereset, illetőleg viszontkereset (Pp. 189. §) kivételével - a telekkönyvi hatóságnál kell előterjeszteni (Pp. 134., 135. §). A telekkönyvi hatóság a feljegyzés iránt határoz és a keresetlevelet a hiteles telekkönyvi kivonattal a keresetlevélben megjelölt birósághoz teszi át. A perbiróság a telekkönyvi adatokat hivatalból veszi figyelembe.
A telekkönyvi kitörlés és a telekkönyv kiigazitása iránti perekben a perbiróság a jogerős itéletet vagy az ily hatályú birói egyességet hivatalból teszi át a telekkönyvi hatósághoz, a mely a megfelelő bejegyzés iránt, illetőleg a feljegyzés törlése iránt hivatalból intézkedik. Az áttétel elmarad, ha az itéletben vagy az egyességben kötelezett telekkönyvi szolgáltatás érvényesitése feltételtől vagy még nem teljesitett ellenszolgáltatástól függ, vagy ha a pernyertes fél az áttétel mellőzését kérte.
Egyebekben az ezekre a perekre fennálló külön szabályok érintetlenül maradnak.
13. § A perenkivüli telekkönyvi ügyekben a járásbirósági végzés ellen használt felfolyamodás felett a kir. törvényszék, a másodbirósági végzés ellen használt felfolyamodás felett pedig - a mennyiben ennek helye van - a kir. Kúria határoz.
A perenkivüli telekkönyvi ügyekre fennálló külön szabályok egyebekben érintetlenül maradnak.
14. § Az 1871:XXXI. tc. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a birói letétek kezelését és őrzését, különösen a birói letétek elfogadását, kamatozását, kiutalását, kifizetésének és elszámolásának módját, elévülését és a nem készpénzbeli letétek értékesitését a pénzügyi és a kereskedelemügyi ministerrel egyetértve rendeleti uton szabályozza.
15. § A magyar földhitelintézetről szóló 1871:XXXIV. tc. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A földhitelintézet követelését abban az esetben, ha a törvény az illetékességet kizárólag meg nem állapitja, az előtt a biróság előtt is érvényesitheti, a mely az 1871:XXXIV. tc. rendelkezéseinek megfelelően kiállitott adóssági kötvényben ki van jelölve.
Egyebekben a magyar földhitelintézetre, a kisbirtokosok országos földhitelintézetére és a magyar földhitelintézetek országos szövetségére fennálló külön szabályok a 7. § második bekezdésében jelzett módositással hatályban maradnak.
16. § Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. tc. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A ki nem ügyvéd és a nélkül, hogy erre jogositva volna, úgyszintén az is, a ki jogosultsága korlátainak tullépésével üzletszerüen vagy dijért biróság vagy hatóság előtt feleket képvisel, részükre beadványokat szerkeszt, vagy erre ajánlkozik, valamint az, a ki az ügyvédség gyakorlására való jogát szinleli, kihágást követ el és hatszáz koronáig terjedhető pénz büntetéssel, visszaesés esetében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A vád képviseletét pótmagánvádlóként annak az ügyvédi kamarának az ügyésze is átveheti, a melynek területén a kihágást elkövették.
17. § Az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. tc. 56., 58. és 59. §-a hatályon kivül helyeztetik.
Az 1874:XXXIV. tc. 62. §-a, a mennyiben polgári peres ügyekben a meghatalmazás hatályát az ellenféllel szemben szabályozza, hatályát veszti.
Az 1874:XXXIV. tc. 66. §-ában emlitett fellebbezés helyett a polgári perrendtartás szerinti felfolyamodást kell érteni azzal, hogy felfolyamodásnak a másodbiróság helybenhagyó végzése ellen is helye van.
Az 1874:XXXIV. tc. 78. §-ában a polgári törvénykezési rendtartás 36. §-a helyett a bűnvádi perrendtartás 64. §-át kell érteni.
Az 1874:XXXIV. törvénycikk hatályban levő rendelkezései, a mennyiben a polgári perrendtartás és a jelen törvény másként nem rendelkezik, továbbá az ügyvédi rendtartásról szóló 1874:XXXIV. törvénycikket módositó 1907:XXIV. tc. érintetlenül maradnak.
Az 1874:XXXIV. tc. némely intézkedésének módositásáról szóló 1887:XXVIII. tc. rendelkezései, a mennyiben a bűnvádi perrendtartás és a polgári perrendtartás az ügyvéd megbüntetéséről nem rendelkeznek, hatályban maradnak.
18. § Az ügyvéd polgári peres és perenkivüli ügyekben - ideértve a végrehajtási ügyveket is - az ügy folyama alatt vagy befejezése után kérheti, hogy fölmerült diját és kiadását saját felével szemben a biróság állapitsa meg. A kérelmet a költségjegyzék bemutatásával annál a biróságnál kell előadni, a mely az ügyben első fokon eljárt vagy eljár; végrehajtási ügyben a kérelmet annál a biróságnál kell előterjeszteni, a mely a végrehajtás elrendelésének kérdésében első fokban határozott. A biróság a kérelem felől szóbeli tárgyalás nélkül (Pp. 254. §) határozat.
A fél szintén kérheti az előbbi bekezdésben megjelölt biróságnál, hogy az ügyvéd fölmerült diját, valamint kiadását megállapitsa. Ha a fél az ügyvéd költségjegyzékét nem csatolja, a biróság a kérelem következtében az ügyvédnek a költségjegyzék bemutatására megfelelő határidőt tüz (Pp. 450. §) Ha az ügyvéd a költségjegyzéket a határidő alatt be nem mutatja, a biróság a megállapitásban csak az előtte lefolyt eljárásból ismert, valamint a fél által előterjesztett adatokra szoritkozik. Ha a fél vagy az ügyvéd a költségjegyzéket bemutatja, az előbbi bekezdés alkalmazandó.
A fél akkor is személyesen járhat el vagy a Pp. 95. §-ának 1-4. pontjaiban meghatározott meghatalmazott által képviseltetheti magát, ha az ügyben az ügyvédi képviselet kötelező volna.
A megállapitásban a fél külön utasitásának hiányában is figyelembe kell venni, hogy az ügyvéd cselekménye vagy eljárása a fél érdekében indokolt volt-e és hogy azt a rendes ügyvéd gondosságával teljesiteni kellett-e; ezenfelül a dij megállapitásában figyelembe kell venni az ügy tárgyának értékét vagy egyéb jelentőségét, továbbá az ügy helyes ellátására és az ahhoz szükséges előtanulmányokra és eljárásokra megkivánt időt és szellemi munkát is.
Ha a fél a költségjegyzék valamely tételének alapjául szolgáló cselekmény vagy egyéb tény megtörténtét kétségbevonja, a biróság, a mennyiben megtörténtüket az előtte lefolyt eljárásból nem állapithatja meg, az illető tétel dijának és kiadásának megállapitását mellőzi.
A megállapitás tárgyában hozott végzés ellen a közvetlen felsőbirósághoz egyfoku felfolyamodásnak van helye.
Ha az ügyvédi dij vagy kiadás iránt per vagy a jelen §-ban szabályozott eljárás van folyamatban, az ügyvéd jogosult a fél részére az illető ügyben behajtott pénzt a felszámitott dij és kiadás erejéig a félnek való kiadás helyett birói letétbe helyezni. A letétel költségét a per vagy a megállapitó eljárás eredményéhez képest a fél vagy az ügyvéd viseli.
A fél a perköltséget vagy más eljárási költséget, a melyben az ellenfél részére marasztalták, ha az ellenfelet a marasztaláskor ügyvéd képviseli, ennek az ügyvédnek kezéhez köteles fizetni. Harmadik személyek igényeivel szemben ily költségre ennek az ügyvédnek elsőbbségi joga van.
19. § A közegészségügy rendezéséről szóló 1876:XIV. tc. 73. és 74. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az állami vagy a magánelmegyógyintézetbe vagy valamely kórházba érkező személyt, mint elmebeteget, az intézet igazgatója csak ideiglenesen fogadhatja be és arról érkezése után azonnal jelentést köteles tenni annak a kir. járásbiróságnak, a melynek területén az intézet vagy a kórház van. A járásbiróság a bejelentett személy elmeállapotát szakértő orvos közbenjöttével a helyszinén a jelentés beérkezése után haladéktalanul megvizsgálja. Állami elmegyógyintézetben, valamint állami vagy más közkórházakban elhelyezett elmebetegnek megvizsgálásánál szakértőül az elmegyógyintézet vagy az elmebetegosztály vezetőjét vagy valamely orvosát lehet alkalmazni.
A bejelentett személy vagy bármelyik hozzátartozója (Pp. 719. §) saját költségén ellenőrző szakértő közreműködését veheti igénybe, a ki a szemlén jelen lehet és arra, valamint a véleményre vonatkozó észrevételeit a szemle foganatositásakor előadhatja. Azon a czimen, hogy ellenőrző szakértő közreműködését kivánják igénybe venni, a szemle határnapját elhalasztani nem szabad.
A biróság nyomban a szemle befejeztével végzéssel határoz abban a kérdésben, hogy a befogadott személy az intézetbe felvehető-e vagy nem. Ha nyomban meg nem állapitható, hogy a befogadott személy elmebeteg-e vagy nem, elmeállapotának megfigyelése végett megfelelő határidőt kell kitüzni, a mely a szakértő indokolt előterjesztésére meghosszabbitható. A szakértő ebben az esetben a határidő leteltével a megfigyelés eredményéről a biróságnak ujabb jelentést tesz, a melynek alapján a biróság - esetleg a szemle ismétlése után - az intézetbe felvétel kérdésében határoz. A biróság a felvételt megtagadó határozatában arról is intézkedik, hogy e határozat jogerőre emelkedéséig a befogadott személy az intézetben maradhat-e vagy nem.
A biróság a határozatot hivatalból kézbesitteti az intézetbe felvételt kérelmező magánfélnek, az intézet vagy a kórház igazgatójának és a gondnokság alá helyezés iránti eljárás esetleges meginditása czéljából az illetékes árvaszéknek, végül a Pp. 719. §-ában meghatározott hozzátartozók közül azoknak, a kiknek neve és lakása a biróság előtt ismeretes.
A végzés ellen a közvetlen felsőbirósághoz egyfoku felfolyamodásnak van helye.
20. § Ha abban a kérdésben, hogy az intézetbe felvett személy elmebeteg vagy hogy meggyógyult-e, az igazgató és a törvényes képviselő vagy a hozzátartozó között (Pp. 719. §) véleményeltérés merül fel, az elbocsátás tárgyában a törvényes képviselő vagy a hozzátartozó kérelmére vagy az igazgató előterjesztésére az előbbi §-ban megjelölt biróság határoz.
A biróságnak erre az eljárásra az előbbi § rendelkezései megfelelően alkalmazandók, azzal az eltéréssel, hogy az intézet igazgatóját vagy orvosát a biróság szakértőül nem alkalmazhatja.
21. § A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. tc. 11. §-ának utolsó és utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti.
Az 1877:XX. tc. 13. §-ának harmadik és negyedik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Ha a szülők között házassági per még nincs folyamatban, de különválva élnek, és arra nézve, hogy gyermeküket melyikük tartsa magánál, nem egyeztek meg, vagy ha gyermekük eltartásáról kellően nem gondoskodtak: a gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a legközelebbi rokonok meghallgatásával ideiglenesen a gyámhatóság határoz.
22. § Az 1877:XX. tc. 124-126. §-aiban emlitett felhivási kereset helyett a Pp. 130. §-ának második bekezdésében szabályozott keresetet kell érteni.
Ha a keresetre a gyám vagy a gondnok számadását a biróságnak bemutatja: a biróság a pert végzéssel megszünteti, az alperest a per költségében marasztalja és a számadást gyámhatósághoz átteszi.
23. § Az 1881:XVII. tc. (csődtörvény) első részének III. fejezetében szabályozott megtámadási pereket a polgári perrendtartás szerint illetékes biróság előtt vagy az előtt a biróság előtt is meg lehet inditani, a mely a csődnyitást elrendelte és ha a per, tekintettel az értékre, nem tartozik ennek a hatáskörébe, az előtt a járásbiróság előtt, a melynek területén a csődnyitást elrendelő biróságnak székhelye van. Az 1881:XVII. tc. 36. §-a hatályát veszti.
Az 1881:XVII. tc. 145. §-ának első bekezdésében emlitett kereskedelmi eljárás szabályai helyett a polgári perrendtartás szabályai értendők, utolsó bekezdése helyébe pedig a következő rendelkezés lép: A követelés valódisága és osztályozása iránti perre a csődbiróság, és ha a per - tárgyának értékére tekintettel - a járásbiróság hatáskörébe tartozik, kizárólag az a járásbiróság illetékes, a melynek területén a csődnyitást elrendelő biróságnak a székhelye van. Ugyanezeknél a biróságoknál kell folytatni az eljárást abban az esetben, a melyben az 1881:XVII. tc. 10. §-a a per folytatását a csődbirósághoz utasitja. A Pp. 392. §-a ilyen esetben megfelelően alkalmazandó.
Az 1881:XVII. tc. 152. §-ának első bekezdése akkép módosittatik, hogy a tömeg hitelezőinek, továbbá azoknak, a kiket visszakövetelési vagy külön kielégitési jog illet, a tömeggondok elleni pereiben az illetékességre a jelen § első bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
Az 1881:XVII. tc. 163. §-a második és harmadik bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: Ha a tárgyaláson a számadások rendezése békés uton nem sikerül, a csődbiztos a számadás elleni kifogásokat, valamint a kifogásokra adott nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe veszi és az iratokat a csődbiróságnak bemutatja. A csődbiróság a számadót és a kifogástevőt a per felvételére és az érdemleges tárgyalásra hivatalból megidézi. Egyebekben az eljárásra a polgári perrendtartás szabályai nyernek alkalmazást.
24. § A budapesti áru- és értéktőzsde, valamint a vidéki termény- és gabonacsarnokok külön biróságaira nézve (1870:II. tc.) az 1881:LIX. tc. 94-99. §-ai a törvényhozás további rendelkezéséig ideiglenesen hatályban maradnak, azzal a módositással, hogy az 1881:LIX. tc. 97. §-ának utolsóelőti és utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Perujitásnak helye nincs. A Pp. 563. §-ának 4-9. pontjai esetében azonban a biróság itéletét, a Pp. 563. §-ának 4., 5. és 8. pontja alapján pedig a külön biróság előtt kötött egyezséget a rendes biróság előtt keresettel érvényteleniteni lehet. Erre a perre a Pp. 785. és 786. §-a megfelelően alkalmazandó.
25. § Az igazságügyi és kereskedelemügyi minister megengedhetik, hogy az előbbi § első bekezdésében nem említett tőzsde vagy termény- és gabonacsarnok külön biróságot állíthasson fel.
Az ily külön biróságra az előbbi § nyer alkalmazást.
26. § Az 1884:XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény 176. §-ának második bekezdésében a „törvény rendes utja” alatt, tekintet nélkül a per tárgyának értékére, a járásbiróságot kell érteni.
Az iparhatóságtól, illetőleg a békéltető bizottságtól a biróság elé vitt ügyekben kizárólag az a járásbiróság illetékes, a melynek területén az iparhatóság vagy a ipartestület székhelye van.
Ha az iparhatóság vagy békéltető bizottság jogerősen kimondta hatáskörének hiányát, a biróság a megelzőő eljárás hiánya (Pp. 186. § 2. p.) miatt nem tagadhatja meg az eljárást.
A biróság elé vitt ügyekben követendő eljárást egyebekben az igazságügyminister rendelettel szabályozza.
27. § Az örökösödési eljárásról szóló 1894:XVI. tc. 42. §-a második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
Ha az érdekeltek becslést nem kivánnak, ingatlan értékét hatósági adó és becslési bizonyitványnyal igazolt becsérték alapján kell megállapítani.
Az 1894:XVI. tc. 124. §-a hetedik bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
A felfolyamodás felett másodfokban a kir. törvényszék, harmadfokban a kir. Kuria határoz.
28. § A házassági jogról szóló 1894:XXXI. tc. 141. §-a alapján az ágytól és asztaltól elválasztó itéletnek felbontó itéletté változtatása iránt és az 1894:XXXI. tc. 142. §-a alapján a felbontó itélet hatályának kiterjesztése iránt előterjesztett kérelemre a Pp. 683. §-át kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kereset a Pp. 639. §-a szerint illetékes biróságnál kell meginditani.
29. § A majorsági zsellérbirtokról és az ehhez hasonló természetü birtokokról 1896:XXV. tc. 14. §-a második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
A kereset a királyi járásbiróságok hatáskörébe és kizárólag annak a járásbiróságnak az illetékességéhez tartozik, a melynek területén az ingatlan fekszik.
Az 1896:XXV. tc. 16-34. §-ai hatályukat vesztik és az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a megváltási eljárást rendelettel szabályozza.
Az 1896:XXV. tc. egyebekben érintetlenül marad.
30. § Az 1881:LIX. tc. 3. §-ának módositásáról szóló 1898:X. tc. helyébe a következő rendelkezés lép:
A polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben a kir. törvényszék mint elsőfokú biróság csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban:
1. az állami anyakönyvekről szóló 1894:XXXIII. tc. 60. és 61. §-án alapuló határozatot;
2. az ügyvéd elleni panaszt (1874:XXXIV. tc. 66. §) eldöntő határozatot;
3. a kir. közjegyzőkről szóló 1874:XXXV. tc. 11., 43., 56., 144., 206. és 207. §-án, valamint az 1886:VII. tc. 15. §-án alapuló határozatot;
4. a csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátitási, a bányabirósági és birtokrendezési (különösen urbéri elkülönitési, arányositási, tagositási stb.), eljárásban mindazokat a határozatokat, a melyeket eddig is háromtagu tanácsban hoztak meg.
Az 1-4. pontokban föl nem sorolt határozatokat a polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben a kir. törvényszéknél egyesbiró hozza meg.
Azon az alapon, hogy a törvényszék háromtagu tanácsban hozott meg oly határozatot, a melyet ez a § egyesbiróhoz utal, nincs helye fellebbvitelnek.
Azok a jogszabályok, a melyek a kir. törvényszék hatáskörébe utalt ügyek vagy birói cselekmények ellátását vagy előkészitését egyesbiróra bizzák, érintetlenül maradnak.
31. § Az 1881:LX. tc. 1. §-a a következőkben módosittatik:
Kielégitési végrehajtásnak végrehajtható közokirat alapján van helye.
Végrehajtható közokiratok:
1. a polgári biróságnak jogerős itélete és végzése;
2. a polgári biróság előtt kötött és jogerős birói itélet hatályával biró egyesség:
3. a végrehajtható meghagyás (Pp. 592., 609. §), felmondás vagy felhivás (Pp. 628. §);
4. a polgári biróságnak itélete, a melyet a fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánitott;
5. a polgári biróságnak még nem jogerős az a végzése, a mely halasztó hatályu felfolyamodással meg nem támadható, a mennyiben foganatositása felfüggesztve vagy betiltva nincs (Pp. 556. §);
6. a polgári biróságnak perenkivüli ügyben hozott végrehajtható határozata;
7. az 1881:LX. tc. 1. §-ának e)-h) pontjaiban felsorolt, ugyszintén minden határozat és közokirat, a melyet külön törvényes rendelkezés végrehajtható közokiratnak nyilvánit.
32. § Az 1881:LX. tc. 2. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A végrehajtást az előbbi § 1-6. pontja esetében az ügyben eljárt elsőfoku biróság rendeli el.
Az 1881:LX. tc. 1. §-ának e) pontja esetében a választott biróságok kivételével (Pp. 787. §), f) pontja esetében kivétel nélkül, h) pontja esetében pedig akkor, ha külön törvényes szabály másként nem rendelkezik, a végrehajtást az a járásbiróság rendeli el, a melynek területén az ügyben eljárt elsőfoku biróságnak vagy hatóságnak székhelye van. Budapest székesfőváros területén a végrehajtást e bekezdés értelmében a budapesti IV. kerületi kir. járásbiróság rendeli el.
A többi esetben a végrehajtás elrendelésére illetékes biróságot külön törvényes rendelkezések határozzák meg.
33. § Az 1881:LX. tc. 3., 4. és 5. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A végrehajtásnak külföldi végrehajtható közokirat alapján elrendelésére az illető állammal fennálló nemzetközi szerződés irányadó. Ilyennek hiányában a végrehajtást csak akkor szabad elrendelni, ha a viszonosság meg van állapitva és ha:
1. a végrehajtás polgári vagy kereskedelmi biróságnak jogerős birói határozatán vagy ilyennel egyenlő hatályu birói egyességen alapszik;
2. az illető birói határozat vagy egyesség ellen a Pp. 414. §-ában felsorolt valamely körülmény nem forog fenn.
Az igazságügyministernek a viszonosság felől tett nyilatkozata a biróságokra kötelező. E nyilatkozatot kétség esetében hivatalból kell kikérni.
Ezekben az esetekben a végrehajtás elrendelésének kérdésében az a biróság határoz, a mely az 1881:LX. tc. 18. §-a szerint a végrehajtás foganatositására illetékes. Ha a végrehajtás végett több biróságot keresnek meg, az elrendelés felől az első helyen megnevezett biróság határoz és határozatáról a többi biróságot értesiti. Ha a megkeresés teljesitésére nem a megkeresett, hanem más biróság van hivatva, a megkeresett biróság a megkeresést ennek a biróságnak küldi meg és erről a megkereső külföldi biróságot értesiti.
34. § Az 1881:LX. tc. 6. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A mennyiben a törvény máskép nem rendelkezik, a végrehajtás elrendelését három példányban kiállitott irásbeli beadványban kell kérni és az első példányt a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló eredeti okirattal kell felszerelni. Birói határozat vagy birói egyesség a biróságnál levő eredetire hivatkozással egyszerü másolatban is csatolható.
35. § Az 1881:LX. tc. 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a végrehajtást polgári biróság határozata alapján kérik, a végrehajtás elrendelése szempontjából a végrehajtást elrendelő biróság hivatalból állapitja meg, hogy a végrehajtás alapjával szolgáló birói határozatot szabályszerüen közölték-e, hogy halasztó hatályu fellebbvitelt vagy ellentmondást a törvényes időben terjesztettek-e elő és hogy a törvény értelmében ily fellebbvitelnek vagy ellentmondásnak helye van-e. Ha az elsőbiróság ilyen esetben a fellebbvitt határozat végrehajtását elrendelte, erre a végrehajtásra addig, a mig a fellebbviteli biróság a fellebbvitelt elintézi, a jelen törvény 41. §-át kell alkalmazni. Ha a végrehajtást akkor kérik, a mikor az iratok a felsőbirósághoz már fel vannak terjesztve, a végrehajtás kérése alkalmával a végrehajtást kérő fél köteles bemutatni a határozatnak vagy a határozat indokolást nem tartalmazó részének kiadmányát vagy hiteles másolatát és - ha a határozat a végrehajtást szenvedővel kézbesités utján volt közölve - a kézbesitési bizonyitvány hiteles másolatát is.
Ha a végrehajtást a fellebbezési biróság végrehajtható határozata alapján akkor kérik, a midőn az ügy iratai az elsőbirósághoz még vissza nem érkeztek (Pp. 511., 546. §), a végrehajtási kérvény első példányához csatolni kell a határozat oly kiadmányát vagy hiteles másolatát, a melyre a fellebbezési tanács jegyzője a kihirdetés vagy kézbesités napját és ha felülvizsgálati kérelem a törvényes határidőben be nem adatott, ezt is, záradék alakjában feljegyezte.
Ha a végrehajtási jog feltételtől vagy ellenszolgáltatás teljesitésétől függ, a feltétel beálltát vagy az ellenszolgáltatás teljesitését, ugyszintén a végrehajthatóság egyéb előfeltételeit is a végrehajtató köteles bizonyitani, a mennyiben ezek a biróságnál levő iratokból meg nem állapithatók.
36. § Az 1881:LX. tc. 10. §-a ugy módosittatik, hogy a jelen törvény 33. §-a esetében a kielégitési végrehajtás elrendelésének kérdésében a biróság a külföldi biróság megkeresésére a felek meghallgatása nélkül határoz. A biróság a jelen törvény 33. §-ában meghatározott körülményeket hivatalból veszi figyelembe. Ha a biróságnak e körülmények tekintetében kétsége van és a kétséget a megkeresésnek vagy mellékleteinek adatai el nem oszlatják, a külföldi biróságtól felvilágositást kérhet.
Ha a megkeresett biróság a végrehajtás elrendelését megtagadja, a Pp. 17. §-a alkalmazandó.
A végrehajtást elrendelő végzés ellen a jelen törvény 40. §-a értelmében felfolyamodásnak van helye. Ezenfelül a végrehajtást szenvedő az elrendelő végzés ellen az elrendelő biróságnál a végzés kézbesitésétől számitott tizenöt nap alatt kifogást terjeszthet elő a miatt, hogy a végrehajtást a jelen törvény 33. §-a ellenére rendelték el.
A kifogásnak a jelen törvény 41. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. A biróság a kifogás következtében a végrehajtás elrendelésének kérdésében a felek meghallgatása után végzéssel határoz (40. §) Egyebekben a kifogásra a Pp. 134., 135., 140. és 141. §-ai megfelelően alkalmazandók; a 141. §-t akkor is alkalmazni kell, ha a fél kifogást elkésetten terjesztette elő.
A Pp. 414. § 4., 5., vagy 6. pontjában felsorolt körülményekre alapitott kifogást az előbbi bekezdésben meghatározott határidő után is elő lehet terjeszteni.
Az 1881:LX. tc. 10. §-ának utolsó bekezdése hatályát veszti.
A mennyiben nemzetközi szerződés másként intézkedik, ez a § nem nyer alkalmazást.
37. § Az 1881:LX. tc. 22. §-ának bekezdése akként egészittetik ki, hogy ennek a bekezdésnek a rendelkezését nemzeti ünnepnapra is alkalmazni kell. *
38. § Az 1881:LX. tc. 28. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek.
Mind a végrehajtást elrendelő, mind a végrehajtás foganatositására illetékes biróság köteles a végrehajtást szenvedő kérelmére a végrehajtást felfüggeszteni vagy kisebb terjedelemre szoritani, ha a végrehajtást szenvedő közokirattal bizonyitja, hogy azt a határozatot, a melynek alapján a végrehajtást elrendelték, jogerős birói határozat megváltoztatta, hatályon kivül helyezte vagy korlátozta.
A biróság ezekben az esetekben a körülményekhez képest a már foganatositott végrehajtási cselekmények hatályon kivül helyezését is elrendeli.
A végrehajtást szenvedett az előzetes végrehajtással okozott kárának megtéritését a folyamatban levő perben még a fellebbezési biróság előtt is kérheti.
39. § Az 1881:LX. tc. 30. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a végrehajtási jog egészen vagy részben elenyészett vagy időhaladék engedésével felfüggesztetett, a végrehajtást szenvedő a végrehajtás megszüntetése, korlátozása vagy felfüggesztése iránt a végrehajtást elrendelő biróságnál keresetet indithat:
a) birói határozaton alapuló végrehajtás esetében olyan ténykörülmény alapján, a mely akkor történt, a mikor azt a polgári perrendtartás szabályai szerint a határozatot megelőző peres eljárásban érvényesiteni már nem lehetett;
b) birói egyességen alapuló végrehajtás esetében olyan ténykörülmény alapján, a mely az egyesség megkötése után történt;
c) közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtás esetében, még pedig megszüntetés vagy korlátozás iránt akkor is, ha a végrehajthatóság előfeltételei egészen vagy részben hiányoztak. Az 1874:XXXV. tc. 113-122. §-ai és az 1886:VII. tc. 29. §-a hatályukat vesztik.
A fellebbezési biróság helybenhagyó itélete ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
A végrehajtást megszüntető, korlátozó vagy felfüggesztő itéletnek a jelen törvény 38., 41. és 43. §-ában megjelölt hatálya van.
40. § A végrehajtási eljárás során hozott birósági végzés ellen - ideértve a közjegyzői okirat alapján elrendelt végrehajtást is - a mennyiben a törvény a fellebbvitelt ki nem zárja, felfolyamodásnak van helye.
A járásbiróságnak a végrehajtási eljárásban hozott végzése ellen használt felfolyamodás felett a kir. törvényszék, a másodbirósági végzés ellen használt felfolyamodás felett pedig, a mennyiben ennek helye van, a kir. Curia határoz.
Külföldi biróság megkeresése alapján a végrehajtást elrendelő végzés ellen a felfolyamodás határideje tizenöt nap. Az ily végzés elleni felfolyamodásra hozott másodbirósági végzés ellen akkor is van helye felfolyamodásnak, ha a másodbiróság az elsőbiróság végzését helybenhagyta; ugyanezt a szabályt kell alkalmazni arra a másodbirósági végzésre is, a melyet a jelen törvény 36. §-a értelmében előterjesztett kifogást elintéző végzés elleni felfolyamodásra hoznak.
A mennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a másodbiróság végzése ellen további felfolyamodásnak nincs helye. A végrehajtásnak - ideértve a biztositási végrehajtást és a zárlatot is - elrendelése tárgyában hozott végzés ellen van helye felfolyamodásnak. Egyebekben a felfolyamodásra a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
A kiküldött eljárása, intézkedése vagy határozata ellen előterjesztésnek van helye.
Az 1881:LX. tc. 34. §-a hatályát veszti.
41. § Az 1881:LX. tc. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az előterjesztés jogerős elintézéséig - az 1881:LX. tc. 104. §-ának esetét kivéve - árverés nem foganatositható, a végrehajtás következtében befolyt összeg a végrehajtató kielégitésére nem forditható, hanem birói kézhez teendő le; a lefoglalt követelés a végrehajtatóra át nem ruházható, sem kezéhez nem utalványozható; helyettesithető ingóság vagy értékpapiros kiadása iránt folytatott végrehajtás esetében pedig csak a marasztalás tárgya lefoglalásának és zár alá vételének, a marasztalás tárgyának hiánya esetében pedig a tárgy egyenértéke erejéig vezetendő foglalásnak van helye.
A mennyiben az 1881:LX. tc. vagy a jelen törvény mást nem rendel, az előbbi bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni minden esetben, a melyben a törvény valamely cselekménynek a végrehajtás folytatására halasztó hatályt tulajdonit vagy a polgári perrendtartás vagy a jelen törvény szerint a biróság a végrehajtást az eljárás folyamán felfüggeszti.
42. § Az 1881:LX. tc. 39. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A végrehajtás folytatására a jelen törvény 41. §-ában meghatározott halasztó hatálya van a jogerőre még nem emelkedett annak a birói határozatnak is, a mely a végrehajtás elrendelésének alapjául szolgáló határozatot megváltoztatta, hatályon kivül helyezte, feloldotta vagy korlátozta.
A mennyiben a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkezését birói határozat visszaállitja, a végrehajtást folytatni kell.
A jelen törvény 38. §-ának utolsó bekezdése e § esetében is alkalmazandó.
43. § Az 1881:LX. tc. 40. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Visszvégrehajtásnak van helye, ha azt a határozatot, a melynek alapján a végrehajtást elrendelték és foganatositották, jogerős birói határozat megváltoztatta, hatályon kivül helyezte vagy korlátozta.
Ezekben az esetekben akkor is van helye visszvégrehajtásnak, ha a végrehajtást szenvedő a végrehajtatót a végrehajtás megelőzése szempontjából önként kielégitette, de csak akkor, ha a kielégités vagy a biróság közbenjöttével vagy a kiküldött előtt végrehajtási eljárás alkalmával történt vagy közokirattal igazoltatik.
A visszvégrehajtás a végrehajtásra megállapitott szabályok szerint történik.
A jelen törvény 38. §-ának utolsó bekezdése e § eseteiben is alkalmazandó.
44. § Az 1881:LX. tc. 42. §-a aképpen módosittatik, hogy az e §-ban emlitett fellebbezés alatt fellebbvitelt kell érteni és hogy a §-nak a semmiségi perre, valamint az itélet megsemmisitésére vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.
A 42. § utolsóelőtti bekezdése hatályát veszti és a biztositás módjára a Pp. 127. §-a irányadó.
45. § Az 1881:LX. tc. 92. §-a azzal egészittetik ki, hogy az igénykeresetlevélre egyebekben a Pp. 134. és 135. §-át kell alkalmazni.
46. § Az 1881:LX. tc. 97. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Igényperben az igénylő igazolást nem használhat és a perfelvételi határnap elmulasztása esetében az idézés ismétlését nem kérheti (Pp. 439. §) Ellentmondásnak és perujitásnak nincs helye.
47. § Az 1881:LX. tc. 143. §-ának első bekezdése akként módosittatik, hogy a telekkönyvi hatóság nem itélettel, hanem végzéssel határoz.
Az 1881:LX. tc. 143. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Az a fél, a ki ebben az eljárásban jogsérelmet szenvedett, követelését a törvény rendes utján érvényesitheti.
Árverést e § esetében csak akkor lehet kérni, ha a telekkönyvi hatóságnál e hatóság végzésének jogerőre emelkedésétől harmincz nap alatt a per meginditását nem igazolják. A perinditás igazolása esetében árverést csak a pert befejező határozat jogerőre emelkedése után lehet kérni.
48. § 1881:LX. tc. 148. §-a első bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
Az 1908:XLI. tc. 22. §-ában meghatározott szakértői becslés hiányában a kikiáltási árt az ingatlannak hatósági adó- és becslési bizonyitványnyal igazolt becsértéke alapján kell megállapitani.
49. § Az 1881:LX. tc. 222. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Ha a végrehajtásnak munka vagy másnemü teljesités a tárgya, a végrehajtató a végrehajtási kérvényben kérheti, hogy arra a végrehajtást szenvedő megfelelő határidő kitüzésével aránylagos pénzbirsággal szorittassék.
A pénzbirságot a biró a végrehajtást elrendelő végzésben állapitja meg. A munka nem teljesitése esetében a végrehajtató ujabb kérelmére az összeg behajtása végett a végrehajtást szenvedő ingóságaira vagy ingatlanaira kielégitési végrehajtást kell rendelni.
Ennek az eljárásnak eredménytelensége esetében, sőt ez eljárás nélkül is, a végrehajtató a munka készpénzbeli egyenértékének behajtására kérhet végrehajtást. Az egyenérték megállapitására és behajtására a 217. §-t kell alkalmazni.
Az első bekezdést megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a végrehajtást szenvedő valaminek a türésére vagy abbanhagyására van kötelezve.
Sommás visszahelyezési és sommás határperben a biróság az első bekezdésben foglalt intézkedéseket a birtokállapot oltalmára szolgáló ideiglenes intézkedésében (Pp. 580. §) is megteheti.
A 219. § rendelkezései a jelen §-ban szabályozott végrehajtások eseteiben is alkalmazandók.
50. § Az 1881:LX. tc. 223. §-ának helyébe következő rendelkezés lép:
A kereset előterjesztésével egyidejüleg vagy a kereset előterjesztése után biztositási végrehajtásnak van helye: ha a kereset tárgya meghatározott pénzösszeg fizetése iránti követelés és a felperes a követelés létrejöttét, mennyiségét és lejártát közokirattal, vagy a Pp. 317. §-ának megfelelően kiállitott magánokirattal, avagy a Pp. 606 - 620. §-ai értelmében meghagyásos eljárás utján érvényesithető váltóval, kereskedelmi utalványnyal, kötelező jegygyel vagy csekkel bizonyitja és egyszersmind a veszély valószinüségét is kimutatja.
A veszély valószinüségének kimutatása esetében a polgári biróságnak meghatározott pénzösszeg fizetésében marasztaló itélete alapján a fellebbviteli határidő letelte előtt szintén helye van biztositási végrehajtásnak.
51. § Az 1881:LX. tc. 224. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
Készpénzbeli követelésben marasztaló itélet alapján, ugyszintén váltóra, kereskedelmi utalványra, kötelező jegyre vagy csekkre kibocsátott meghagyás (Pp. 606 - 620. §) alapján a teljesitési határidő lejárta után biztositási végrehajtásnak van helye, ha a kötelezett fél a határozatot kellő időben ellentmondással vagy halasztó hatályu fellebbvitellel illetőleg kifogással megtámadta.
52. § Ha a biróság készpénzbeli követelésben marasztaló itéletben a teljesitésre a fellebbviteli vagy ellentmondási határidővel rövidebb határidőt szabott és az itéletet fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nem nyilvánitotta, biztositási végrehajtásnak már akkor helye van, ha a marasztalt fél az itéletnek a teljesitési határidőben eleget nem tesz.
53. § Az 1881:LX. tc. 234. §-ának első bekezdésében az itélet feloldása vagy megsemmisitése helyett az itéletnek feloldását, e § második bekezdésében pedig megsemmisités alatt az itéletnek hatályon kivül helyezését kell érteni.
54. § Az 1881:LX. tc. 237. §-ának b) pontja akképen módosittatik, hogy zárlatnak van helye:
b) meghatározott dolog vagy jog iránt inditott perben marasztaló itélet alapján, ha az alperes ellentmondással vagy a végrehajtásra halasztó hatályu fellebbvitellel élt.
Ha azonban a biróság a teljesitésre a fellebbviteli vagy ellentmondási határidőnél rövidebb határidőt szabott és az itéletet a fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nem nyilvánitotta, zárlatnak már akkor helye van, ha a marasztalt fél az itéletnek a teljesitési határidőben eleget nem tesz.
55. § Az 1881:LX. törvénycikkben emlitett teljes bizonyitó erejü magánokirat alatt a Pp. 317. §-ának megfelelően kiállitott magánokiratot kell érteni.
A mennyiben az 1881:LX. törvénycikk perbeli vagy perenkivüli sommás eljárást rendel, a polgári perrendtartásban a járásbirósági eljárásra megállapitott szabályokat kell a végrehajtási eljárásban is alkalmazni. A végrehajtási eljárás folyamán felmerülő perekre az 1881:LX. törvénycikkben tett különös rendelkezések azonban hatályban maradnak, a mennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik.
Azokban az esetekben, a melyekben az 1881:LX. törvénycikk perenkivüli sommás eljárást, meghallgatást, tárgyalást vagy bizonyitást rendel, a felek eskü alatti kihallgatásának és egyességi eskünek nincs helye.
56. § Az 1881:LX. törvénycikknek azokat a rendelkezéseit, a melyek a végrehajtási eljárás során itélettel eldöntendő kérdésekben a fellebbezés hatályáról és a másodbiróság itélete elleni fellebbezés kizárásáról rendelkeznek, a felülvizsgálati kérelemre is megfelelően alkalmazni kell.
57. § A szegénységi jogot a végrehajtási eljárásban is lehet kérni.
58. § Ennek a törvénynek a végrehajtási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit azokban a végrehajtási ügyekben kell alkalmazni, a melyekben a végrehajtás elrendelését e törvény életbelépése után kérték; e törvény életbelépése előtti eljárási szabályok szerint hozott birói határozatokon alapuló végrehajtási eljárásban azonban a 31. §, a 35. §, a 38. §, a 42. §, a 43. §, a 44. § első bekezdése, az 52. §, az 53. § és az 54. § nem nyernek alkalmazást, hanem helyettük az e törvény életbelépése előtt fennálló szabályokat kell alkalmazni.
A kir. járásbiróság a végrehajtási eljárásban hozott végzése ellen beadott felfolyamodást e törvény életbelépése után a kir. törvényszékhez terjeszti fel akkor is, ha a felfolyamodást a jelen törvény életbelépése előtt felérkezett ily felfolyamodást a kir. itélőtábla intézi el.
A végrehajtási eljárásban felmerült perekre az 59-63. §-ok rendelkezései irányadók.
59. § Azokban a sommás perekben, a melyekben a járásbiróság a polgári perrendtartás életbelépésekor az itélethozatalt megelőző tárgyalást még nem fejezte be, a polgári perrendtartás életbelépése után a további eljárásra, ideértve a fellebbvitelt is, a polgári perrendtartásnak a járásbirósági eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A birói hatáskör és illetékesség kérdésében azonban az ilyen perekben is az eddigi szabályok irányadók; de ha a biróság ebben a kérdésben még nem határozott, a hatáskör vagy az illetékesség hiánya miatt a pert nem lehet megszüntetni, feltéve, hogy a per a polgári perrendtartás szerint a biróság hatáskörébe és illetékességéhez tartozik.
60. § Azokban a sommás perekben, a melyekben a járásbiróság a polgári perrendtartás életbelépésekor az itélethozatalt megelőző tárgyalást befejezte, a további eljárásra, ideértve a fellebbvitelt is, az eddigi eljárási szabályokat kell alkalmazni, a mennyiben a 63. § másként nem rendelkezik. Ha azonban a fellebbviteli biróság az elsőbirósági itélet feloldása vagy megváltoztatása esetében a pert további tárgyalás és itélethozatal végett akár a polgári perrendtartás életbelépése előtt, akár utána az első birósághoz visszautasitotta és ez a biróság az uj tárgyalást a polgári perrendtartás életbelépésekor még nem fejezte be, a további eljárásra, ideértve a fellebbvitelt is, a polgári perrendtartás szabályait kell alkalmazni.
Azokra a sommás perekre, a melyekben az 1893:XVIII. tc. 222. §-a értelmében az ezt a törvényt megelőző eddigi törvények alkalmazandók, a polgári perrendtartás életbelépése után is az 1893:XVIII. tc. 222. §-a nyer alkalmazást.
61. § A törvényszékek előtt a polgári perrendtartás életbelépése előtt folyamatba tett polgári ügyekben (különösen: rendes perek - ideértve a kereskedelmi és a váltópereket, valamint a telekkönyvi pereket is - továbbá bányaperek, az 1896:XXV. törvénycikkben szabályozott perek, a házassági perek, a születés törvényességének megtámadása iránti perek, a kiskoruság meghosszabbitása, gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése, a holtnak nyilvánitás, az okiratok megsemmisitése iránti ügyek), a további eljárásra, ideértve a fellebvitelt is, az eddigi szabályokat kell alkalmazni, azzal a kiegészitéssel, hogy a polgári perrendtartás életbelépését követő időben a per érdemének birói előadása után a felek jelenlevő képviselői az ügynek az iratokban foglalt ténybeli és jogi állását minden fokon egy-egy felszólalással ismertethetik. A felszólalással okozott költség megfizetésére az ellenfelet nem lehet kötelezni.
A további eljárásra az eddigi szabályokat kell alkalmazni azokban az ügyekben is, a melyek a járásbiróság előtt a jegyzőkönyvi tárgyalás szabályai szerint folyamatban vannak.
62. § Ha az alperes magát a polgári perrendtartás életbelépése előtt az 1868:LIV. tc. 52. §-ának a) pontja alapján a felperes szabad tetszése szerint választandó bármely rendes polgári biróságnak okiratban alávetette, a felperes keresetét az alávetés alapján a polgári perrendtartás életbelépése után a Pp. 21-28. §-ai szerint a felperesre illetékes biróság előtt indithatja meg.
63. § A mennyiben a polgári perrendtartás életbelépése előtt fennálló szabályok szerint keletkezett itélet vagy birói egyesség ellen a korábbi jogszabályok értelmében perujitásnak vagy semmisségi keresetnek volt helye, ilyen itélet vagy egyesség ellen a polgári perrendtartás életbelépése után az 1881:LIX. tc. 50. és 69-73. §-ai, valamint az 1868:LIV. tc. 321. §-a alapján van semmisségi keresetnek és perujitásnak helye, az eljárásra azonban a polgári perrendtartásnak a perujitásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a keresetet minden esetben az előtt az elsőbiróság előtt kell meginditani, a melynek hatáskörébe az ügy a polgári perrendtartás szerint tartozik. Ez a biróság az alapper iratait szükség esetében hivatalból szerzi meg.
64. § Az 1881:LIX. tc. 69. §-ának 1. pontjára alapitott perujitás ezután is az eddigi szabályokban megállapitott határidő alatt inditható meg. Egyebekben a semmisségi keresetre a Pp. 563. §-ának 4., 5. és 6. pontjára alapitott, a perujitásra pedig a Pp. 563. §-ának egyéb pontjaira alapitott perujitás határidejét megfelelően kell alkalmazni, olykép, hogy a polgári perrendtartás életbelépése előtt hozott itélet megtámadása esetében a Pp. 567. §-ában megállapitott hat hónapi és öt évi határidőket a polgári perrendtartás életbelépésétől kell számitani. Ha azonban az előbbi szabályokban a perujitásra és a semmisségi keresetre meghatározott határidő letelt, vagy előbb végződnék, mint a Pp. 567. §-a szerint számitandó határidő, az előbbi szabályokban meghatározott határidő lejárta után a perujitás többé meg nem inditható.
A polgári perrendtartás életbelépése előtt a sommás eljárás szabályai szerint meginditott semmisségi és perujitási kereset tárgyalására és elintézésére az 59. és 60. §-t kell alkalmazni olykép, hogy a semmisségi keresetet perujitási keresetnek kell tekinteni.
65. § A fizetési meghagyásos eljárásban, ha a fél a fizetési meghagyás iránti kérelmet a polgári perrendtartás életbelépése előtt terjesztette elő, az 1893:XIX. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
Ha azonban a biróság a birói hatáskör vagy illetékesség kérdésében a polgári perrendtartás életbelépése előtt még nem határozott, a hatáskör vagy az illetékesség hiánya miatt nem lehet a kérelmet visszautasitani akkor, ha a kérelem a polgári perrendtartás szabályai szerint mint fizetési meghagyás iránti kérelem a biróság hatáskörébe és illetékességéhez tartozik.
Az 1893:XIX. törvénycikk értelmében kibocsátott fizetési meghagyás ellen előterjesztett ellentmondásra a polgári perrendtartás életbelépése után a Pp. 603. §-át kell alkalmazni.
66. § A választott biróság eljárására abban az esetben, ha a felek a választottbirósági szerződést tartalmazó okiratot a polgári perrendtartás életbelépése előtt állitották ki, az eddigi szabályok alkalmazandók.
Ha a választott biróság itélete vagy a választott biróság előtt kötött egyesség a polgári perrendtartás életbelépése előtt jött létre, a fellebbezésre, az igazolásra és a semmisségi keresetre, valamint az 1881:LIX. tc. 77. §-ának utolsó bekezdése szerint a választott biróság itéletének megsemmisitése iránt inditott keresetre az 1881:LIX. tc. 77. §-át kell alkalmazni; az eljárásra azonban az 57-60. §-ok rendelkezései irányadók. A polgári perrendtartás életbelépése után hozott itéletnek vagy létrejött egyességnek megtámadására a Pp. 784. és 785. §-át kell alkalmazni.
67. § A polgári perrendtartás életbelépése előtt kiállitott okiratok bizonyitó erejét a biróság a polgári perrendtartás szabályai szerint itéli meg. Az a magánokirat azonban, a melyet kiállitója a polgári perrendtartás életbelépése előtt valamely jogügylet bizonyitása czéljából állitott ki, a kiállitás idejében fennállott jog szerint megillető bizonyitó erejét akkor is megtartja, ha az a teljes bizonyitó erejü magánokiratokra nézve a polgári perrendtartásban megszabott alakszerüségeknek nem felel meg.
68. § A községi biráskodásra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket a belügyminister és az igazságügyminister rendelettel állapitják meg.
69. § A kir. járásbiróság az örökösödési és a telekkönyvi ügyekben hozott végzései ellen beadott felfolyamodást e törvény életbelépése után a kir. törvényszékhez terjeszti fel akkor is, ha a felfolyamodást e törvény életbelépése előtt adták be.
A kir. itélőtáblához e törvény életbelépése előtt felérkezett ily felfolyamodást a kir. itélőtábla intézi el.
70. § Az igazságszolgáltatás egyöntetüségének megóvása végett a vitás elvi kérdést a kir. Kúriának erre a czélra alakitott tanácsa (jogegységi tanács) dönti el:
1. ha a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kiván térni a kir. Kúriának ugyanazt az elvi kérdést eldöntő oly határozatától, a mely a hivatalos gyüjteménybe (78. §) fel van véve;
2. ha a kir. Kúria ellentétes elvi alapon nyugvó határozatokat hozott, vagy ha a kir. itélőtáblák, a kir. törvényszékek vagy a kir. járásbiróságok elvi kérdésben ellentétes gyakorlatot folytatnak, és a kir. Kúria elnöke vagy az igazságügyminister a vitás elvi kérdés egyöntetü eldöntésének biztositását jövőre szükségesnek tartja.
A kir. Kúrián ily elvi kérdések eldöntésére évenként négy tanácsot kell alakitani, még pedig:
közpolgári ügyekben,
telekkönyvi, urbéri és birtokrendezési ügyekben,
váltó-, kereskedelmi és csődügyekben,
bünvádi ügyekben.
Mindegyik tanács a kir. Kúria elnökének, másodelnökének vagy helyettesüknek elnöklete alatt - az elnökön kivül - tiz tagból áll. Tagjai a kir. Kúria tanácselnökei közül és birái közül azok, a kiket a kir. Kúria elnöke a másodelnök, a tanácselnökök és a tanácsvezetők előzetes meghallgatásával az illető tanácsba beoszt. A tanácsokba a szükséghez képest ugyanily módon póttagok is beoszthatók.
Bünvádi ügyben a jogegység érdekében használt perorvoslatot a kir. Kúriának a jelen § értelmében alakitott tanácsa intézi el. Egyebekben az 1896:XXXIII. törvénycikknek a jogegység érdekében használható perorvoslatra vonatkozó rendelkezései érintetlenül maradnak.
71. § A kir. Kúria teljes ülésében kell eldönteni a vitás elvi kérdést:
1. ha a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kiván térni a kir. Kúriának az előbbi § értelmében a jogegység megóvására hozott határozatától (jogegységi határozatától) vagy a kir. Kúriának teljes ülésében hozott határozatától;
2. ha a kir. Kúria elnöke vagy az igazságügyminister a kir. Kúria jogegységi vagy teljes ülési határozatának megváltoztatását szükségesnek tartja.
A teljes ülés polgári jogi természetü vitás elvi kérdés esetében a polgári tanácsok tagjaiból, büntetőjogi természetü vitás elvi kérdés esetében a büntető tanácsok tagjaiból, ha pedig a felmerült vitás elvi kérdés nem csupán polgárijogi vagy nem csupán büntetőjogi természetü, a vegyes teljes ülés a kir. Kúria polgári és büntető összes tanácsainak tagjaiból alakul.
72. § Ha a kir. Kúria valamelyik tanácsa elvi kérdésben el kiván térni a kir. Kúriának a hivatalos gyüjteménybe (78. §) felvett, a 70. § alapján hozott jogegységi vagy pedig teljes ülési határozatától, az illető tanács elnöke köteles az ügy elintézését felfüggeszteni, az elvi kérdést szövegeztetni és a kir. Kúria elnökének bemutatni.
73. § A kir. Kúria elnöke, ha olyan esetről nyer tudomást, a melyben az elvi kérdés eldöntésének helye van (70., 71. §), a 70. § esetében az e § szerint alakitott megfelelő tanácsot, a 71. § esetében pedig a teljes ülést késedelem nélkül egybehivja.
74. § A jogegységi tanács csak akkor határozatképes, ha az elnökön kivül tiz tag jelen van; a teljes ülés csak akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van.
Előbb a birák, azután pedig a tanácselnökök szavaznak; a szavazást a rangban legifjabb kezdi; az elnök utoljára szavaz.
A jogegységi tanács és a teljes ülés határozatát a jelenlevők szavazatának többségével hozza. Teljes ülésben a szavazatok egyenlősége esetében az a javaslat emelkedik határozattá, a melyhez szavazatával az elnök járult.
Teljes ülési határozat megváltoztatásához a teljes ülés jelenlevő tagjai kétharmad részének szavazata szükséges.
A jogegységi tanács valamint a teljes ülés elé terjesztett minden kérdésben a koronaügyészt vagy helyettesét meg kell hallgatni.
75. § A kir. Kúriának jogegységi (70. §) valamint teljes ülési határozatát a biróságok mindaddig követni kötelesek, a mig azt a kir. Kúria teljes ülése meg nem változtatja.
A jogegységi és a teljes ülési határozat kötelező hatálya a hivatalos lapban közzétételének napjától számitott tizenötödik nappal kezdődik.
76. § Bármelyik kir. itélőtábla teljes ülése a jelenlevők szavazatának legalább kétharmadrészével hozott határozat alapján a kir. Kúria jogegységi vagy teljes ülési határozatának megváltoztatása czéljából indokolt felterjesztést tehet, mely esetben a kérdést a kir. Kúria megfelelő teljes ülése ujból eldönti.
Az ügy elintézését azonban ebből az okból nem szabad felfüggeszteni.
77. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kir. Kúria jogegységi és teljes ülési határozatai hozatalának részletes szabályait, nevezetesen az elvi jelentőségü határozatok előkészitését, nyilvántartását és közlését, a jogegységi tanács és a teljes ülés összehivását, alakulását és eljárását, a koronaügyész meghallgatásának módját, a határozathozatalt, a határozat hitelesitését, a határozatok könyvének vezetését és a határozatok közzétételét rendeleti uton szabályozza.
78. § A kir. Kúria teljes ülési határozataiból, jogegységi határozataiból és egyéb elvi határozataiból hivatalos gyüjteményt kell késziteni, illetőleg büntető ügyekben az 1907:XVIII. tc. 4. §-a alapján készitett hivatalos gyüjteményt folytatni.
A gyűjteménybe felveendő elvi határozatokat bizottság választja ki.
A polgári jogi bizottság elnöke a kir. Kúria polgári szakosztályának vezetője, tagjai a kir. Kúria polgári tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese; a büntetőjogi bizottság elnöke a kir. Kúria büntető szakosztályának vezetője, tagjai pedig a kir. Kúria büntető tanácsainak vezetői és a koronaügyész vagy helyettese.
A gyűjteményt mint a kir. Kúriának hivatalos kiadványát az igazságügyminister teszi közzé.
A kiválasztásnál és a közzétételnél követendő eljárást az igazságügyminister rendelettel szabályozza.
79. § Az 1890:XXV. tc. 13. §-a és az 1907:XVIII. tc. 3. és 4. §-ai hatályukat vesztik.
80. § A mennyiben törvény másként nem rendelkezik, a kir. itélőtábla polgári ügyekben az elnökön kivül két biróból alakult tanácsban határoz. Ha a kir. itélőtábla a polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben mint fellebbezési biróság határoz, tanácsának alakulására a Pp. 55. §-át kell alkalmazni. A kir. törvényszék és a kir. Kúria tanácsának alakulására a polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben is a Pp. 55. §-a alkalmazandó.
81. § A kir. törvényszékeknél tanácselnöki állások szerveztetnek.
A törvényszéki tanácselnökök az állami tisztviselők VI. fizetési osztályába tartoznak és a kir. itélőtáblák biráival és a kir. itélőtáblai birói czimmel és jelleggel felruházott törvényszéki birákkal és járásbirákkal ugyanabba az országos létszámba foglaltatnak (1907:I. tc. 4. §)
82. § A törvényszék tanácsában a törvényszék elnöke, tanácselnöke vagy az igazságügyminister részéről tanácsvezetés jogával felruházott biró elnököljön.
83. § A kir. tövényszéknél vagy a kir. járásbiróságnál alkalmazott itélőbiró a polgári perrendtartás életbelépését megelőző és követő egy-egy, összesen tehát két évi időtartamon belül más birósághoz áthelyezhető. A biró köteles áthelyezésének a hivatalos hirlapban közzétételétől számitott tizenöt nap alatt nyilatkozni, ha az áthelyezést nem fogadja el. A ki az áthelyezést nem fogadja el, állásáról lemondottnak tekintendő, de ez a rendelkezés az 1885:XI. törvénycikknek a nyugdijazásra illetőleg a végkielégitésre vonatkozó rendelkezését nem érinti.
Az áthelyezés kérdésében az illető itélőbiró valamennyi felügyeleti hatóságát meg kell hallgatni.
Ugyanazt az itélőbirót e § alapján csak egyszer szabad áthelyezni.
Az e § alapján áthelyezett itélőbirónak szabályszerű költözködési költségét meg kell tériteni.
E törvény életbelépésének napján a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszék müködése megszünik és a budapesti kir. törvényszéknél kereskedelmi szakosztály állittatik fel.
84. § A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék elnöki állásának megszünése következtében a kir. Kuria rendes biráinak létszáma (1895:XLIV. tc. 3. §) hatvanötre leszállittatik.
E törvényszék személyzete - ideértve az állandó szakértőket és a tolmácsokat is - a Budapesten székelő biróságok valamelyikéhez megfelelő állásra helyeztetik át.
A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél e törvény életbelépésének napján folyamatban levő ügyek elintézése a budapesti kir. törvényszék hatáskörébe és illetékeségéhez fog tartozni. A kir. kereskedelmi és váltótörvényszék megszünése következtében szükséges egyéb szervezeti és más átmeneti intézkedéseket az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.
85. § A budapesti kir. törvényszéknél másodelnöki állás rendszeresittetik. A másodelnök az állami tisztviselők VI. fizetési osztályába tartozik és az összlétszám szempontjából az 1891:XVII. tc. 50. §-ának 3. pontjában felsoroltak közé soroztatik.
A másodelnök az 1891:XVII. tc. 26. és 27. §-a értelmében kúriai birói czimmel és jelleggel kinevezhető vagy felruházható. Az ily másodelnök az 1891:XVII. tc. 28. §-ában és az 1912:VII. tc. 11. §-ában emlitett elnökök számába nem számittatik.
A törvényszék elnökét a budapesti törvényszéknél a másodelnök helyettesiti, a többi törvényszék elnökének helyettesét pedig a törvényszéknél alkalmazott itélőbirák közül az év elején az év tartamára az itélőtábla elnöke jelöli ki. Az 1891:XVII. tc. 29. §-ának második bekezdése és az 1887:XXX. tc. 14. §-ának a helyettesitésre vonatkozó rendelkezése hatályát veszti.
86. § Járásbiróságnál polgári perben és elmebetegnek intézetbe felvétele vagy intézetből elbocsátása iránt inditott eljárásban albiró ne járjon el, kivéve, ha járásbiró abban az időben a biróságnál nem müködik vagy az ügyben a Pp. 59-69. §-ai értelmében nem járhat el.
Megkeresés következtében teljesitendő cselekményeket, továbbá kivételesen a biróság fönökének kijelölése alapján halasztást nem türő cselekményeket albiró is végezhet.
E § rendelkezése az eljárás érvényességét nem érinti.
87. § Az igazságügyminister a járásbirósági területnek két vagy több körre felosztását rendelheti el.
Mindegyik kör főhelyén a járásbiróság egyik birói tagja az előre meghatározott és közzétett időben törvénynapokat tart.
A törvénynapon teljesitendő birói cselekményeket az igazságügyminister rendelettel állapitja meg.
A törvénynapok czéljára szükséges helyiségről, világitásról és fütésről a község gondoskodik.
88. § Az itélőbiráknak a biróságnál folyamatban levő ügyekben a felektől, képviselőiktől vagy harmadik személytől magán értesitést (információt) elfogadniok nem szabad.
89. § A Pp. 35. és 43. §-a szempontjából a pestvidéki járásbiróság székhelye a pestvidéki törvényszék területén levőnek, a jelen törvény 23. §-ának szempontjából pedig a pestvidéki törvényszék székhelye a pestvidéki járásbiróság területén levőnek tekintendő.
90. § A polgári perrendtartás értelmében haszonbérleti szerződésnek kell tekinteni azt a szerződést is, a melynél a haszonbér a haszonbérelt tárgy hozadékának meghatározott hányadrészében áll (feles bérlet).
91. § Birtokrendezési és hasonló természetű ügyekben, kisajátitási ügyekben, valamint oly perenkivüli ügyekben, a melyeknek befejezése hosszabb időt vesz igénybe, az a felsőbiróság, a mely az eljáró biróságot a Pp. 68. §-a értelmében kijelölte, az eljárás folytatását hivatalból is a különben illetékes birósághoz utasithatja, ha az idézett §-ban megjelölt okok megszüntek és nem mutatkozik czélszerünek, hogy továbbra is a kijelölt biróság járjon el.
Egyebekben a Pp. 53. §-a ebben az esetben is megfelelően alkalmazandó.
92. § A Pp. 325. §-ában emlitett kötelesség alapján a bizonyitó fél kérelmére az ellenfél a birtokában levő okiratot különösen akkor köteles felmutatni, ha az okirat a bizonyitó fél érdekében van kiállitva vagy őt illető jogviszonyt tanusit vagy ily jogviszony iránt az ő részéről vagy az ő érdekében más részéről folytatott tárgyalásra vonatkozik.
93. § A fizetési meghagyás iránti eljárásban, ha a felet ügyvéd nem képviseli, a bélyegköltségen és a postadijon felül semmi más költség vagy dij fel nem számitható.
94. § A férj részéről a gyermek törvényességének megtámadása iránt a polgári perrendtartás XII. czimének rendelkezései szerint folyamatba tett perben keletkezett jogerős itélet mindenkivel szemben hatályos.
95. § Az eskü alatt kihallgatott félnek (Pp. 368-376. §) hamis vallomására a büntető törvényben a hamis tanuzásra megállapitott szabályok alkalmazandók.
96. § A mennyiben sulyosabban büntetendő cselekmény nem forog fenn, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az is, a ki a hatóság engedelme nélkül:
1. polgári vagy fegyelmi biróság előtt a nyilvánosság kizárásával tartott tárgyalást bármely módon, egészen vagy részben közzétesz;
2. bünvádi vagy fegyelmi ügyben, továbbá a polgári biróság előtt meginditott házassági, születés törvényességének megtámadása iránti, kiskoruság meghosszabbitása, gondnokság alá helyezés és az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése, elmegyógyintézetbe vagy kórházi elmebetegosztályba felvétel vagy onnan elbocsátás iránti ügyben beadványt vagy hatósági iratot, a melyet a hatóság nyilvánosságra nem hozott, egészen vagy részben közzétesz.
Hogy az engedelem megadására mely hatóság hivatott, azt általános rendelettel az igazságügyminister határozza meg.
Ez a § a határozatoknak jogi szaklapban, jogi vagy tudományos gyüjteményben vagy hasonló czélu más nyomtatványban közzétételére nem alkalmazható, feltéve, hogy a közzétételben a felek neve kezdőbetükkel sincs felismerhetővé téve.
97. § A társasbiróság (a kir. Kúria, a kir. itélőtábla, az esküdtbiróság, a kir. törvényszék, a kir. közigazgatási biróság) előtti tárgyaláson ügyvédjelölt nem, hanem csak ügyvéd vagy ügyvédhelyettes (1912:VII. tc. 2. §) lehet az ügyvéd helyettese.
98. § A hitbizomány felett a felügyeletet az a törvényszék gyakorolja, melynek területén a jószág feje fekszik. Ha az illetékességet ezen az alapon nem lehet megállapitani, az illetékes törvényszéket az igazságügyminister jelöli ki.
Az a törvényszék, a mely a felügyelet gyakorlására hivatva van, a hitbizományi perenkivüli ügyekben is illetékes.
99. § A kir. közjegyző székhelyén kivül levő járásbiróságok területén a névaláirás (kézjegy) valódiságát, a fél által felmutatott okirat másolatát, valamint a kereskedelmi könyvek kivonatát a járásbiróság is hitelesitheti, a mely ebben az eddigi szabályok helyett a közjegyzőkre fennálló szabályok szerint jár el.
A biróságnál levő okirat másolatának hitelesitéséről a birói ügyviteli szabályok rendelkeznek.
100. § A közhatóságok és hiteles helyek kötelesek, akár felek kérelmére, akár biróságok megkeresésére, a gondviselésük alatt levő okiratokról a hiteles kiadványt kiszolgáltatni.
A kiadvány megtagadása esetében a fél panaszával ahhoz a kir. törvényszékhez fordulhat orvoslásért, a melynek területén a közhatóság vagy a hiteles hely van. Ha a hiteles hely kiszolgáltatási kötelességének nem tesz eleget, ez a törvényszék reá ezer korona pénzbirságot szab, a melynek behajtására és hováforditására a Pp. 791. §-át kell alkalmazni.
101. § Az ország területén hatályban levő vagy hatályban volt törvényről vagy más irott jogszabályról az igazságügyminister ad külföldi használatra bizonyitványt.
Az igazságügyminister arról is adhat ilyen bizonyitványt, hogy bizonyos jogviszonyra nézve törvény vagy más irott jogszabály az ország területén hatályban nincsen.
A bizonyitványban a törvény vonatkozó szabályait vagy más jogszabályt szószerint idézni és értelmezését vagy a jogesetre alkalmazhatóságát mellőzni kell.
102. § A törvényhatóságok és a rendezett tanácsu városok szabályrendelettel megállapitott lakbérleti szabályait, a mennyiben azokat a belügyi és az igazságügyi minister jóváhagyták és a hivatalos lapban közzétették, a lakbérleti ügyek eldöntésénél a biróságoknak alkalmazniok kell.
103. § A birói ügyviteli szabályokat az igazságügyminister rendeleti uton állapitja meg.
104. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a kereskedelmi és váltóügyekben követendő perenkivüli eljárást, továbbá a bányaügyekben követendő perenkivüli és végrehajtási eljárást, valamint a szerzői jogról szóló 1884:XVI. tc. értelmében követendő eljárást, az önkéntes birói becslést és az igazságügyi orvosi tanács igénybevételét polgári ügyekben rendelettel szabályozza, hogy a tanuk és a szakértők diját és az ügyvédi dijszabást, ugyszintén a biróságnál meghatározott öltöny viselését rendelettel megállapitsa, végre, hogy a polgári perrendtartás és a jelen törvény alapján kibocsátandó rendeleteit a szükséghez képest módosithassa és kiegészithesse.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik továbbá, hogy az ingatlan értékének megállapitására szolgáló becslést és a hatósági adó- és becslési bizonyitvány kiállitását a belügyministerrel és pénzügyministerrel egyetértve rendelettel szabályozza.
Az igazságügyminister arra is felhatalmaztatik, hogy a végrehajtási eljárásnak az 1881:LX. törvénycikkben, az 1908:XLI. törvénycikkben, az 1912:VII. törvénycikkben és a jelen törvény második czimében megállapitott szabályait, továbbá a birói és ügyészi szervezetnek törvényi szabályait egységes szerkezetbe foglalja össze. Az egységes szerkezetet az országgyülésnek be kell mutatni.
105. § Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a polgári perrendtartás hatályosságának területén kivül levő birói hatóságoktól származó megkeresésekre és a polgári perrendtartás hatályosságának területén kivül teljesitendő megkeresésekre nézve az 5. § utolsó bekezdésével fenntartott szabályokat rendeleti uton módosithassa, kiegészithesse, hatályon kivül helyezhesse, és hogy uj ilyen szabályokat állapithasson meg, a mennyiben az emlitett szabályok nincsenek törvénnyel megállapitva.
Az igazságügyminister rendelettel szabályozhatja, hogy a Pp. 29. §-ának utolsó, 31. §-ának utolsóelőtti és 45. §-ának utolsó bekezdése mennyiben alkalmazható olyan vevővel vagy alperessel szemben, a ki Horvát-Szlavonországok vagy Bosznia és Herczegovina területén lakik.
106. § A biróság a polgári perrendtartás hatályosságának területén kivül levő birói vagy más hatósággal szemben felmerült hatásköri összeütközésről jelentést tesz az igazságügyministernek. Addig, mig az igazságügyministernek az összeütközést elintéző nyilatkozata meg nem érkezik, a biróság azokra az intézkedésekre szoritkozik, a melyek a közérdek megóvása vagy a felek magánérdekeinek vagy az eljárás czéljának biztositása végett szükségesnek mutatkoznak.
Az igazságügyminister nyilatkozata a biróságra kötelező.
107. § Fiuméban kir. járásbiróság állittatik fel.
Fiume városát és kerületét illetőleg a törvénykezés nyelvére fennálló szabályok érintetlenül maradnak.
Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy a polgári perrendtartást és a jelen törvényt Fiume városában és kerületében az ottani viszonyoknak megfelelő módositásokkal léptethesse életbe.
108. § Ez a törvény a polgári perrendtartással egyidejüleg lép életbe, az igazságügyminister azonban felhatalmaztatik, hogy a törvény egyes rendelkezéseit korábban is életbeléptethesse és az életbeléptetés czéljából előzetesen szükséges szervezeti és egyéb intézkedéseket a törvény életbelépése előtt is megtehesse.
109. § Ennek a törvénynek végrehajtásával az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi és a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
