1. § A kormánynak az az intézkedése, hogy a pénztári készletekből Kecskemét városának 200.000 K-t bocsátott rendelkezésére oly czélból, hogy ez az összeg a földrengés által sujtott és inség veszélyének kitett lakosok segélyezésére fordittassék, helyben hagyatik.
2. § Felhatalmaztatik a vallás- és közoktatásügyi minister, hogy a szigorúan véve a vallás gyakorlására szolgáló és a földrengés által megrongált épületek helyreállitásához való hozzájárulásként, a fenntartó egyház, illetve hitközségek és szerzetesrendek között összesen 512.000 K-t meg nem haladó állami segélyeket oszthasson ki, a mely állami segélyek a pénztári készletekből fedezendők.
3. § Felhatalmaztatik a pénzügyminister, hogy a földrengés által okozott károk enyhitésére, a város közönsége által hozott határozat alapján a belügyministerrel egyetértőleg Kecskemét városának a pénztári készletekből 6,000.000 K-t meg nem haladható kölcsönt utalványozhasson ki és a kiutalványozott összeget az állami előlegek czime terhére számolhassa el.
4. § A Kecskemét városának adandó kölcsön a következő czélokra forditandó:
a) legfeljebb 2,000.000 K erejéig a földrengés által megsérült városi középületeknek helyreállitására, a földrengés által szükségessé vált közmunkák költségeinek és az uj épitkezésekkel kapcsolatos városszabályozási munkálatok költségeinek fedezésére;
b) legalább 4,000.000 K erejéig a kárvallott háztulajdonosok részére a földrengés által megsérült házaiknak az előző állapotnak megfelelő helyreállitásához, illetve a fennálló épitési és szabályozási rendelet határozatainak megfelelő ujjáépitéséhez szükséges kölcsönök nyujtására;
c) a mennyiben a jelen szakasz b) pontja alapján nyujtandó kölcsönök czéljaira az ugyanott megjelölt 4,000.000 K-nyi összegnek teljes igénybevétele szükségessé nem válnék, a még rendelkezésre fennmaradó összeget a város akár az uj épitkezésekkel kapcsolatos városszabályozási munkálatoknak a jelen szakasz a) pontja alapján nem fedezett költségeinek fedezésére, akár a város tulajdonát képező és a földrengés által megsérült azoknak az épületeknek helyreállitására fordithatja, a melyek középületi rendeltetéssel nem birnak.
5. § Az állami kölcsön után Kecskemét város közönsége évi egyszázalékos kamatokat tartozik megtériteni és a kölcsöntőke törlesztése, valamint a kamatok fejében 35 éven át félévenként utólagosan és pedig minden évi január hó 1-én és julius hó 1-én lejáró egyenlő félévi kamat- és tőketörlesztési járadékokat tartozik fizetni.
1913. évi január hó 1-ig a város az addig kiutalványozott kölcsönrészletek után kamatot nem tartozik fizetni és eme kölcsönrészletek után az első járadék 1913. évi julius hó 1-én fizetendő. Ha az állami kölcsön valamely részlete csak 1913. évi január hó 1-je után utalványoztatik ki a városnak, a város az illető kölcsönrészlet után a felvétel napjától a járadékok legközelebbi lejárati napjáig járó évi egy százalékos kamatokat külön fizeti s az első bekezdésben meghatározott járadékok az illető kölcsönrészlet után a legközelebbi lejárati naptól számitandók.
A mennyiben valamely járadék esedékessége napján pontosan be nem fizettetnék, a késedelem egész tartamára a tényleges lerovás napjáig bezárólag öt százalék késedelmi kamat jár.
A város a kölcsön még törlesztetlen tőkemaradékát bármikor egy összegben is visszafizetheti.
6. § Az állami kölcsönnek a 4. §-ban megjelölt czélokra szükséges összegei, a tényleges szükségnek megfelelően teendők folyóvá. A szükséges összegek igazolásának és folyósitásának módozatait a pénzügyminister a belügyministerrel egyetértőleg rendeleti uton szabályozza.
A 4. § b) pontja szerint a károsult háztulajdonosok részére a város által kiosztandó kölcsönökből a város 5 százalékot egy tartalékalap alkotására tart vissza. A visszatartott összegek a tartalékalapot illetik. A tartalékalapból első sorban pótlandók azok a hiányok, a melyek a város által az 5. § értelmében fizetendő járadékok fedezeténél, a 4. § b) pontja értelmében kiosztott kölcsönök járadékainak késedelmes fizetése folytán állanak elő.
Ugyane tartalékalap gyarapitására forditandók a 4. § b) pontja alapján kiosztott kölcsönökből befolyt járadékoknak az állami kölcsön járadékainak fedezésére igénybe nem vett összegei, a beszedett késedelmi kamatok, valamint az eme kölcsönök rendkivüli törlesztéseiből befolyt összegek.
A tartalékalapot és annak kamatszaporulatát az állami kölcsön teljes törlesztéséig más czélra, mint az állami kölcsön járadékainak fedezésére, nem szabad forditani.
A tartalékalapban a kölcsön teljes törlesztése után netalán még fennmaradó vagyon hováforditása tekintetében a város közönsége a belügyminister jóváhagyásával határozhat.
7. § A 4. § b) pontja szerint a földrengés által károsult háztulajdonosok részére a város által kiosztandó kölcsönök a következő korlátok között osztandók ki:
a) első sorban szegényebb sorsu kisebb háztulajdonosoknak 2000 koronát meg nem haladó kölcsönök adandók kamatmentesen, 30 évi törlesztésre;
b) másodsorban olyan károsult háztulajdonosoknak, kik tényleges szolgálatban álló vagy nyugdijat élvező állami, törvényhatósági, községi m. kir. államvasuti alkalmazottak, hitfelekezeti tanárok, tanitók vagy ilyenek özvegyei vagy kiskoru árvái, - ha egyéb jelentékenyebb vagyonnal nem birnak - 10.000 koronát meg nem haladó, kamatmentes kölcsönök adandók 30 évi törlesztésre.
Az ez után még rendelkezésre álló összegekből:
c) olyan sem az a), sem a b) alá nem sorolható háztulajdonosoknak, kik házukon kivül egyéb jelentékenyebb vagyonnal vagy keresetforrással nem birnak, 30.000 koronát meg nem haladó kölcsönök adhatók legfeljebb 3 százalékos kamatra és 30 évi törlesztésre;
d) a mennyiben a kölcsönök kiosztására alakitandó bizottság (12. §) által kitüzött határidőig az a), b) és c) pontok alapján kérelmezett és engedélyezhetőnek talált kölcsönök, a 4. § b) pontjában meghatározott legmagasabb összeget el nem érik, a még rendelkezésre álló összeg erejéig kölcsönök adhatók más háztulajdonosoknak is. Az ily kölcsönöket legfeljebb 100.000 korona összegben szabad engedélyezni, legalább évi 4 százalék kamatra és 30 évi törlesztésre. E nagyobb kölcsönök azonban együttesen 2,000.000 koronát meg nem haladhatnak.
8. § A város által károsult háztulajdonosok részére folyósitott kölcsönösszegek kizárólag a földrengés által sérült házak helyreállitásából vagy ujjáépitéséből eredő költségek fedezésére szolgálnak és a folyósitott kölcsönösszegekre irányuló követelés más czélra sem nem engedményezhető, sem végrehajtás alá nem vonható.
9. § Az állami kölcsönnek Kecskemét városa által a 4. § a) és esetleg c) pontja alapján igénybe veendő része a város tulajdonában levő és megfelelő fedezetet nyujtó ingatlanokon az állam javára jelzálogilag biztositandó.
A Kecskemét városa által egyes háztulajdonosoknak a 7. § alapján nyujtott kölcsönök a város javára jelzálogilag biztositandók.
A 7. § d) pontja alapján a város által adott kölcsönök - az esetleges előző telekkönyvi tehertételekkel együtt - a jelzálogul felajánlott ingatlan becsértékének (12. §) 75%-át meg nem haladhatják.
10. § A Kecskemét városa által az egyes háztulajdonosoknak adott kölcsön után félévenkint esedékes járadékok, fölmondás esetében pedig az egész hátralékos kölcsöntartozás, a járulékokkal együtt az egyenes adók módjára szedetnek és hajtatnak be.
A város által kiállitott hátralékkimutatás a birói eljárásban is végrehajtható közokirat. Ez a rendelkezés a követelés és a biztositására bejegyzett jelzálog fennállása vagy igényelt elsőbbsége ellen emelt kifogásnak per utján való érvényesitését nem érinti (1881:LX. tc. 197. § 2. és 3. bekezdése), az ujjáépitett vagy helyreállitott és a követelés jelzálogául lekötött ház (háztelek) árverési vételárából való kifizetésére azonban a peres eljárásnak nincs halasztó hatálya.
A 4. § b) pontja alapján nyujtott kölcsönök után Kecskemét városa javára szedendő illetve behajtandó évi járadékok az állami kölcsön teljes törlesztéséig az állam követelésének biztositására szolgálnak.
A 4. § b) pontja alapján nyujtott kölcsönből ujjáépitett vagy helyreállitott és a kölcsön biztositására jelzálogul lekötött háznak (házteleknek) végrehajtási árverésen eladása esetében a kölcsönnek a jogerőre emelkedett árverés napjától visszafelé számitott három éven belül esedékessé vált hátralékos járadékai, valamint 5%-os késedelmi kamatuk, ha pedig ezen a három éven belül felmondás folytán az egész kölcsön vált esedékessé, a három évi járadéknak és ez után az esedékesség napjától számitott 5%-os késedelmi kamatnak megfelelő összeg az árverési vételárból a telekkönyvi bejegyzés időrendjében sorakozó tehertételek előtt, de a valamely korábbi törvény szerint kiváltságos elsőbbséggel biró tehertételek után elégitendők ki, mig a kölcsöntartozás többi része a vételárból a városi kölcsön telekkönyvi bejegyzésének rangjában nyer kielégitést.
11. § A városi kölcsönnek a 10. §-ban meghatározott kiváltságait a végből, hogy jóhiszemü harmadik személylyel szemben is érvényesithetők legyenek, az ujjáépitendő vagy helyreállitandó ház (háztelek) telekkönyvi betétében a teherlapon fel kell jegyezni. E czélra elég, ha a városi kölcsön jelzálogos bejegyzésének élén kitétetnek ezek a szavak: "kiváltságos kölcsön" és e mellett zárjel között utalás történik a jelen törvény 10. §-ára.
Ha az ujjáépitendő vagy helyreállitandó ház (háztelek) egy vagy több olyan földrészlettel alkot egy telekkönyvi jószágtestet, a melyek az illető házas belsőséghez nem tartoznak: a városi kölcsön jelzálogos bejegyzésével egyidejüleg a házas belsőséghez tartozó egy vagy több földrészletet lejegyzés utján, a netaláni összes terhek átvitelével vagy ugyanabban a telekkönyvi betétben külön telekkönyvi jószágtestté kell alakitani, vagy egy ujonnan nyitott betétbe kell önálló jószágtestként átvinni. Ehhez a lejegyzéshez a telekkönyvi hitelezők beleegyezése nem szükséges.
12. § A 4. § b) pontja alapján engedélyezendő kölcsönök mérve és a jelzálogul felajánlott ingatlanok értékének megállapitása iránt bizottság határoz, melynek elnökét, helyettes elnökét és két tagját, illetőleg két póttagját a pénzügyminister a belügyministerrel egyetértőleg nevezi ki, nyolcz tagját pedig Kecskemét város közönsége választja. A bizottság elnöke, helyettes elnöke és a pénzügyminister által kinevezett tagjai s illetve póttagjai a bizottság bármely határozata ellen óvást emelhetnek, a mely esetben az ügy a pénzügyministerhez terjesztendő fel a belügyministerrel egyetértőleg leendő döntés végett. Ha a pénzügyminister az ügy felterjesztésétől számitott 40 nap alatt nem dönt, a határozat végrehajtható.
13. § A 4. § b) pontja értelmében nyujtandó kölcsönök részletes feltételeit Kecskemét város közönsége állapitja meg, az erre vonatkozó határozat azonban csak a belügyminister és pénzügyminister egyetértő jóváhagyása után válik jogérvényessé.
14. § Kecskemét városának belső és külső területén a házadó tekintetében a következő kedvezmények adatnak:
1. Azokra az épületekre, melyekre nézve az 1883. évi XLIV. tc. 50. §-a szerint foganatositott kárfelvételi eljárás során megállapittatott, hogy a földrengés folytán csak megsérültek, az 1911. évi házadónak s az ezután kivetett általános jövedelmi pótadónak fele összege, azokra az épületekre nézve pedig, melyek a földrengés következtében használhatatlanná váltak vagy romba dőltek, az 1911. évi házadónak és az ezután kivetett általános jövedelmi pótadónak egész összege elengedtetik.
Ha az adóelengedésben részesitendő épület - a romba dőltek kivételével - ideiglenesen adómentes, az 1911. évi házadó törlése helyett az adómentesség tartama megfelelően félévvel, illetőleg egy egész évvel meghosszabbittatik.
2. Tizenkét évi adómentesség illeti meg azokat az épületeket, vagy épületrészeket, melyek a földrengés által megrongált és a földszinéig lebontott, illetőleg a földrengés folytán megsemmisült épület vagy épületrész helyébe ó falak vagy falrészek felhasználása nélkül ujonnan emeltetnek és legkésőbb 1915. évi deczember hó 31-ig lakható állapotba helyeztetnek.
Ez az adómentesség Kecskemét városának külső területén akkor is változatlan marad, ha annak lejárta előtt a város belső területére az 1909. évi VI. törvényczik 31. §-ának 1. pontja nyerne alkalmazást.
3. Ugyancsak tizenkét évi adómentesség illeti meg azokat az épületeket, a melyek a város által megállapitott uj szabályozási terv alapján nyitandó utczákon, utczarészeken vagy tereken az 1909. évi VI. törvénycikk 29. §-ának a)-c) pontjában elmondottak szerint épülnek és legkésőbb 1917. évi deczember hó 31-ig lakható állapotba helyeztetnek.
15. § A kölcsönök engedélyezéseért benyujtott kérvények és azok mellékletei, a kérvénynyel benyujtandó telekkönyvi kivonatok, továbbá a kölcsönökről kiállitott kötelezvények és a kölcsönök biztositására szolgáló telekkönyvi bejegyzések körüli egész eljárás bélyeg- és illetékmentesek.
16. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyi, belügyi, igazságügyi, valamint vallás- és közoktatásügyi ministerek bizatnak meg.
