1. § Azok a szabályok, a melyek a vármegyei alkalmazottak illetményeire vonatkozólag érvényben állanak, az alábbiak szerint módosulnak.
2. § Az I. osztályu aljegyzői állások - a VIII. fizetési osztályban való meghagyásuk mellett - minden vármegyében másodfőjegyzői állásokká szerveztetnek.
3. § A vármegyei másodfőjegyző a VIII. fizetési osztályban eltöltött 10 évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető.
4. § A IX. fizetési osztályba sorozott aljegyzők és árvaszéki jegyzők alkotják az elsőosztályu, a X. fizetési osztályba sorozott aljegyzők és árvaszéki jegyzők a másodosztályu aljegyzők karát. Az utóbbiak közé sorozandók a fogalmazók is.
5. § A II. osztályu vármegyei aljegyző a X. fizetési osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a IX. fizetési osztályba előléptethető.
6. § A vármegyei alügyész (árvaszéki ügyész) a IX. fizetési osztályban eltöltött nyolcz évi szolgálat után a VIII. fizetési osztályba előléptethető.
7. § A vármegyei tiszti főorvos a VIII. fizetési osztályban eltöltött tiz évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető.
8. § Olyan vármegyei árvaszéknél, a hol az ülnökök száma legalább négy, az a vármegyei árvaszéki ülnök, a kit a törvényhatósági közgyülés az árvaszéki elnök helyetteséül kijelölt (1877:XX. tc. 182. §), ezen megbizatása tartamára évi 600 K müködési pótlékban részesül.
9. § A vármegyei árvaszéki ülnök a VIII. fizetési osztályban eltöltött tiz évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető.
10. § A vármegyei főlevéltáros, ha már kineveztetése idején főiskolai képesitéssel birt, évi 1000 korona képesitési pótlékban részesül.
A vármegyei allevéltáros, ha már kineveztetése idején főiskolai képesitéssel birt, évi 600 K képesitési pótlékban részesül.
Főiskolai képesitéssel birónak csak az tekinthető, a ki a tudományegyetemi vagy jogakadémiai tanfolyam elvégzése után a megfelelő képesitő vagy záróvizsgát (államvizsgát, tanári vizsgát) is sikerrel letette, vagy a tudori fokozatot elnyerte.
11. § Az a vármegyei főlevéltáros, a ki az országos levéltári fogalmazói szakvizsgát letette, a VIII. fizetési osztályba előléptethető.
A VIII. fizetési osztályba előléptetett főlevéltáros képesitési pótlékát elveszti, illetőleg azt a VIII. fizetési osztálynak megfelelő illetmény többletébe be kell számitani.
12. § A főszolgabiró a VIII. fizetési osztályban eltöltött tiz évi szolgálat után a VII. fizetési osztályba előléptethető.
13. § A II. osztályu szolgabiró a X. fizetési osztályban eltöltött hat évi szolgálat után a IX. fizetési osztályba előléptethető.
14. § Aljegyzői és szolgabirói uj állások csak a X-ik fizetési osztályba szervezhetők.
IX. fizetési osztályba sorozott aljegyzői vagy szolgabirói állás megüresedése esetén is mindig csak X. fizetési osztályu aljegyzői vagy szolgabirói állás tölthető be, kivéve, ha a megüresedett ily aljegyzői állásra IX. fizetési osztályu szolgabiró, vagy ugyanilyen szolgabirói állásra IX. fizetési osztályu aljegyző választatott meg.
15. § Azokban a vármegyékben, a melyekben IX. fizetési osztályba sorozott irodaigazgatói állás nincs szervezve, egy-egy irodatiszti állást a X. fizetési osztálybol a IX. fizetési osztályba irodaigazgatói állássá kell átszervezni. Az igy átszervezett állásra az irodaigazgatót a vármegye irodatisztjei köréből a főispán nevezi ki. (1886:XXI. tc. 80. §)
Minden vármegyében csak egy irodaigazgatói állás szervezhető. A hol ma két ilyen állás van szervezve, megüresedés esetén az egyik állást X. fizetési osztályu irodatiszti állássá kell átszervezni.
16. § Ebben a törvényben „irodatiszt” alatt a vármegyei (központi és járási) kezelőszemélyzetnek X. fizetési osztályba, „irodasegédtiszt” alatt pedig ugyanennek a személyzetnek XI. fizetési osztályba sorozott valamennyi tagját kell érteni.
17. § Arad, Baranya, Bács-Bodrog, Békés, Bihar, Hunyad, Jász-Nagykun-Szolnok, Krassó-Szörény, Máramaros, Nyitra, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Pozsony, Somogy, Szabolcs, Szatmár, Temes, Torontál, Trencsén, Vas, Zala és Zemplén vármegyék ezidőszerinti alispánjai a 42. §-ban körülirt időponttól, a törvény életbelépte után választandók megválasztatásuktól kezdve szolgálati pótlékban részesülnek.
A többi vármegye alispánja alispáni minőségben eltöltött tiz évi, vagy - ha összes szolgálati ideje (29. §) 30 évet meghalad - alispáni minőségben eltöltött öt évi szolgálat után szolgálati pótlékban részesül.
18. § A vármegyei főjegyző, a tiszti főügyész, az árvaszéki elnök és a főszolgabiró a VII. fizetési osztályban eltöltött tiz évi szolgálat után szolgálati pótlékban részesithető.
Szolgálati pótlékban részesithetők a fentnevezettek a VII. fizetési osztályban eltöltött öt évi szolgálat után is, ha összes szolgálati idejük (29. §) a 25 évet meghaladja.
19. § Az I. osztályu aljegyző, az I. osztályu szolgabiró, a VIII. és a IX. fizetési osztályba sorozott főlevéltáros az állásának megfelelő fizetési osztályban eltöltött tiz évi, az allevéltáros, az irodaigazgató, az irodatiszt és az irodasegédtiszt az állásának megfelelő fizetési osztályban eltöltött 12 évi szolgálat után szolgálati pótlékban részesithető.
20. § Az alispán az első szolgálati pótlék esedékességétől számitott öt év mulva második szolgálati pótlékban részesül.
Az a vármegyei tisztviselő, a ki a 18. vagy 19. § alapján szolgálati pótlékban részesittetett, ha a pótlék esedékességétől (28. §) számitva a VII-IX. fizetési osztályok valamelyikébe sorozott állásából öt éven, a X. és XI. fizetési osztályok valamelyikébe sorozott állásából pedig négy éven át nem lépett elő magasabb fizetési osztályu állásra, második és hasonló feltétel alatt további öt, illetőleg négy év után harmadik szolgálati pótlékban részesül.
21. § Az első szolgálati pótlék összege a VI. fizetési osztályban évi 2000 K, a VII., VIII. és IX. fizetési osztályban évi 400 K, a X. és XI. fizetési osztályban évi 200 K.
A második szolgálati pótlék összege a VI. fizetési osztályban évi 2000 K.
A második és harmadik szolgálati pótlék összege a VII. fizetési osztályban évi 800-800 K, a VIII. fizetési osztályban évi 600-600 K, a IX. fizetési osztályban évi 400-400 K, a X. fizetési osztályban évi 300-300 K és a XI. fizetési osztályban évi 200-200 K.
22. § A vármegyei alorvos és a járási orvos a X. fizetési osztályban eltöltött 24 évi szolgálat után egyszersmindenkorra évi 400 K szolgálati pótlékban részesithető.
23. § Az e törvény alapján megállapitott szolgálati és képesitési pótlékok fizetés természetével birnak és azok összegét a nyugdij megállapitásánál figyelembe kell venni.
Az árvaszéki elnökhelyettesek részére a 8. §-ban megállapitott müködési pótlék csak a megbizatás tartamára jár és a nyugdijösszeg megállapitásánál nem jön figyelembe.
24. § A müködési, szolgálati vagy képesitési pótlék nem érinti a fizetési osztály fokozataiba való szabályszerü előlépés jogát, sem a X. és XI. fizetési osztályu alkalmazottaknak a 16-ik és 20-ik szolgálati év betöltése után járó korpótlékra való igényét.
A IX. fizetési osztályba sorozott tisztviselők azonban csak akkor részesülnek a 16-ik és 20-ik szolgálati év betöltése esetére a korábbi szabályok értelmében járó korpótlékban, ha e törvény alapján szolgálati pótlékban nem részesittettek. Ha utóbb szolgálati pótlékban részesittetnek, a 16-ik és esetleg 20-ik szolgálati évük betöltése után részükre utalványozott korpótlék a szolgálati pótlékba beszámitandó.
25. § E törvény alapján magasabb fizetési osztályba csak azok a tisztviselők léptethetők elő és első szolgálati pótlékban csak azok részesithetők, a kik hivatali kötelességeiknek kifogástalanul megfelelnek és egyébként sem esnek kifogás alá.
A választott tisztviselő előléptetése vagy első szolgálati pótlékban részesitése kérdésében a törvényhatósági közgyülés (31. § 2. bek.) az érdekelt tisztviselő kérésére és az állandó választmány javaslata alapján határoz. Az állandó választmány javaslatát a tisztviselő müködésére vonatkozó részletes adatokra köteles alapitani.
26. § E törvény alapján magasabb fizetési osztályba való előléptetésben, vagy szolgálati pótlékban nem részesülhet az a tisztviselő, a ki fel van függesztve, vagy a kit az utolsó egy éven belül fegyelmi uton jogerősen pénzbirságra itéltek, vagy a kire az utolsó három éven belül két izben róttak ki jogerősen fegyelmi uton pénzbirságot.
Ha a felfüggesztett tisztviselőt utóbb jogerősen teljesen fölmentették, jogosult a törvényhatósági bizottság, illetőleg a főispán az előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesitést a tisztviselő javára visszamenőleg megállapitani attól az időponttól, a melytől kezdve előléptetésben, illetőleg szolgálati pótlékban részesithető lett volna, ha felfüggesztve nem lett volna.
27. § Magasabb fizetési osztályú állásra való megválasztás vagy kineveztetés esetén a szolgálati pótlék összegét a magasabb állással egybekötött fizetési többletbe be kell számitani. A magasabb állás fizetési fokozataiba való előlépés szempontjából azonban az előbbi állásban a szolgálati pótlék engedélyezésétől kezdve eltöltött időt akként kell számitani, mintha az a magasabb fizetési osztályu állásban telt volna el.
28. § A magasabb fizetési osztályba való előléptetésre és a szolgálati pótlékban részesitésre vonatkozó jogerős határozat alapján a megfelelő illetmények közül a fizetés és a szolgálati pótlék a törvényhatósági, illetőleg a főispáni határozat keltét követő hó 1-től, a lakpénz pedig a legközelebbi lakbérnegyedtől kezdve illeti meg a tisztviselőt.
A 17. § alapján járó első szolgálati pótlék a választást, illetőleg az ott megkivánt szolgálati idő betöltését, a müködési pótlék (8. §) a helyettesül történt kijelölést, a képesitési pótlék (10. §) a kineveztetést, a második és a harmadik szolgálati pótlék a 20. §-ban megszabott szolgálati évek betöltését követő hó elsejétől illeti meg a tisztviselőt.
Annak a főlevéltárosnak, a ki az országos levéltári fogalmazói szakvizsgát már e törvény hatályba lépte előtt letette, ha a VIII. fizetési osztályba e törvény életbelépte után hat hónapon belül előléptettetik (30. § 2. bek.), az országos levéltári fogalmazói szakvizsga letétele után eltöltött főlevéltárosi szolgálatát a VIII. fizetési osztály fokozataiba való beosztás szempontjából ugy kell számitani, mintha azt a VIII. fizetési osztályban töltötte volna el.
Ha a tisztviselő a második vagy harmadik szolgálati pótlék esedékessé váltakor állásától fel van függesztve, ugyanazok a szabályok nyernek alkalmazást, a melyek a fizetési fokozatokban való előlépésre nézve irányadók.
29. § E törvény alapján "összes szolgálati idő" alatt a fennálló ellátási szabályok értelmében beszámitásra alkalmas állami vagy törvényhatósági (vármegyei és városi) szolgálatban tényleg eltöltött időt kell érteni, még ha annak egy része a nyugellátás megállapitásánál - megszakitás miatt - nem volna is számitásba vehető.
Az előlépésre és a szolgálati pótlékra való igény, valamint a fizetési fokozatokba való előlépés szempontjából együtt kell számitani azokat a szolgálati időket, a melyeket a tisztviselő akár állami, akár törvényhatósági szolgálatban az ugyanabba vagy magasabb fizetési osztályba sorozott különböző állásokban eltöltött.
Az összeszámitásnál nem vehető figyelembe az a szolgálati idő, a mely a fizetési fokozatokba való előlépésnél a fennálló szabályok szerint nem számitható be.
30. § Annak a tisztviselőnek a javára, a ki az e törvény alapján magasabb fizetési osztályba való előlépésre vagy első szolgálati pótlékra igényt adó 30, illetőleg 25 évi összszolgálat mellett öt évi (17. és 18. §), továbbá a 6, 8, 10, illetőleg 12 évi szolgálatot már a törvény hatályba lépte előtt betöltötte, a magasabb fizetési osztály megfelelő fokozatába való beosztás, illetőleg a második és a harmadik szolgálati pótlék esedékességének megállapitása szempontjából a 30, illetőleg 25 évi összszolgálat mellett 5 évi, továbbá a 6, 8, 10, illetőleg 12 évet meghaladó szolgálati időt ugy kell számitani, mintha az a magasabb fizetési osztályban, illetőleg szolgálati pótlék élvezetében telt volna el.
E törvény hatálybalépte előtt vagy végrehajtása során (30. § 3. bek.) a VII. fizetési osztályba előléptetett főszolgabirónak 10 évet (12. §) meghaladó főszolgabirói szolgálatát a VII. fizetési osztályban eltöltöttnek kell tekinteni.
Nem számitható be a 30, illetőleg 25 évi összszolgálat mellett 5 évi, továbbá a 6, 8, 10, illetőleg 12 évet meghaladó szolgálati idő annak a tisztviselőnek a javára, a kit e törvény életbelépte után hat hónapon belül nem léptettek elő, vagy szolgálati pótlékban nem részesitettek, illetőleg a ki ez alatt az idő alatt nem volt előléptethető, vagy szolgálati pótlékban részesithető.
A szolgálati időnek ily kedvezményes számitása nem alkalmazható azokra a tisztviselőkre, a kik az előléptetésre vagy a szolgálati pótlékban részesitésre megkivánt szolgálati időt a törvény életbelépte után töltik be.
Annál a tisztviselőnél, a ki olyan állásból, a melyre nézve ez a törvény a magasabb fizetési osztályba való előléptethetést, vagy a magasabb fizetési osztálynak megfelelő szolgálati pótlékban való részesithetést megengedi, a magasabb fizetési osztályba sorozott valamely állásba már e törvény hatálybalépte előtt bejutott, a fizetési fokozatokba való besorozás szempontjából a korábbi állásban eltöltött azt az időt, a mely a jelenlegi állásának megfelelő fizetési osztályba való előléptethetésére, vagy ilyen első szolgálati pótlékban való részesithetésére az e törvény által megkivánt időtartamot meghaladta, ugy kell számitani, mintha az jelenlegi állásában telt volna el.
A 17. § első bekezdésében felsorolt vármegyék alispánjainak a második pótlékra való igénye szempontjából az e törvény hatályba lépte előtt alispáni állásban eltöltött szolgálati idejét ugy kell számitani, mintha az e törvény hatályba lépte alatt telt volna el.
31. § A müködési (8. §) és a képesitési pótlékot (10. §), továbbá a 17. §-on alapuló első, valamint valamennyi második és harmadik szolgálati pótlékot (20. §) a törvényes feltételek beálltával, külön határozat nélkül, hivatalból kell utalványozni.
E törvény alapján a magasabb fizetési osztályba való előléptetés vagy első szolgálati pótlékban részesités kérdésében a választott tisztviselőkre vonatkozólag a törvényhatósági bizottság közgyülése, a kinevezettekre a főispán határoz.
A szavazásban a vármegyei tisztviselők nem vehetnek részt.
32. § Az előléptetést és a szolgálati pótlékban részesitést megállapitó határozat belügyministeri jóváhagyást igényel.
A belügyminister a jóváhagyást fellebbezés hiányában (33. § 3. bek.) csak abból az indokból tagadhatja meg, hogy az előléptetésben, vagy a szolgálati pótlékban részesités a törvény rendelkezéseinek ellenére történt.
33. § A törvényhatóságnak azon határozata ellen, a melylyel a tisztviselőt e törvény alapján előléptette, vagy szolgálati pótlékban részesitette, csak a tiszti főügyész és csak akkor fellebbezhet, ha az előléptetés vagy a szolgálati pótlékban részesités a törvény rendelkezései ellenére történt.
Ugyanily korlátok közt élhet a főispán is felterjesztéssel.
Ha azonban a törvényhatósági bizottság közgyülése a tisztviselőt az állandó választmány javaslata ellenére léptette elő vagy részesitette szolgálati pótlékban és a leadott szavazatok kétharmad részénél kevesebb esett a tisztviselő javára, a határozat ellen a tiszti főügyész, valamint a szavazásban résztvett törvényhatósági bizottsági tagok bármelyike fellebbezhet és a főispán is élhet felterjesztéssel a belügyministerhez.
Ennek az esetnek a kivételével az érdemesség kérdése sem felülvizsgálat, sem jogorvoslat tárgyává nem tehető.
Mind a törvényesség, mind az érdemesség kérdésében a belügyminister végérvényesen dönt.
A tisztviselőt előléptető vagy szolgálati pótlékban részesitő törvényhatósági bizottsági határozat ellen más esetben nincs helye jogorvoslatnak.
34. § Ha az előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesitést kimondó törvényhatósági bizottsági vagy főispáni határozatban az esedékes illetmény összege is meg van állapitva, a határozat ezen része ellen az érdekelt tisztviselőt fellebbezési jog illeti meg a belügyministerhez.
A határozatnak az illetmény összegét megállapitó részét a belügyminister a jóváhagyás során hivatalból is felülvizsgálja.
A belügyminister határozatának az illetmény összegére vonatkozó része ellen az érdekelt tisztviselő panaszszal fordulhat a m. kir. közigazgatási birósághoz.
35. § Az utalványozásra illetékes hatóságnak az ellen a rendelkezése ellen, a melylyel oly illetménynek az utalványozását tagadta meg, a melyre a törvényes igény megnyilt, vagy a melylyel az illetmény összegét helytelenül állapitotta meg, az érdekelt tisztviselő fellebbezéssel élhet a belügyministerhez és a belügyminister sérelmesnek vélt határozata ellen panaszszal a m. kir. közigazgatási birósághoz.
36. § A magasabb fizetési osztályba való előléptetést vagy a szolgálati pótlékban részesitést megtagadó törvényhatósági bizottsági határozat ellen az érdekelt tisztviselő vagy a tiszti főügyész a belügyministerhez csak azon a czimen élhet fellebbezéssel, illetőleg a főispán felterjesztéssel, hogy a határozat szabályellenesen jött létre.
Ebben a kérdésben a belügyminister végérvényesen határoz.
37. § Az e törvény alapján magasabb fizetési osztályba való előléptetéssel, valamint az engedélyezhető pótlékokkal járó költségek a belügyi tárcza terhére esnek.
38. § Az a tisztviselő, a kit általános tisztujitás alkalmával ugyanarra, vagy ugyanabba a fizetési osztályba sorozott más állásra választanak meg, mint a melyet közvetlenül megelőzőleg betöltött, nem részesithető kevesebb illetményben, mint a mennyivel korábban is birt. A szolgálati pótlékkal ellátott főszolgabiró azonban, ha más állásra választatik meg, szolgálati pótlékát elveszti.
Ha a tisztviselőt a korábban viselt állásánál alacsonyabb fizetési osztályu állásra választják meg, a korábbi állásával egybekötve volt magasabb fizetési osztályba soroztatására vagy az illetmény-különbözetre nem tarthat igényt. Jogosult azonban a nyugdijjárulékot továbbra is a korábban élvezett magasabb illetmény alapján fizetni, a mely esetben saját magának vagy nyugellátásra jogosult utódainak nyugellátási összege annak a magasabb illetményösszegnek az alapján állapitandó meg, a mely után a nyugdijjárulékot fizette.
Az előző bekezdés rendelkezései irányadók azokra is, a kik nem a választást közvetlenül megelőzőleg, hanem korábban állottak a törvényhatóság szolgálatában.
39. § E törvény életbeléptével megszünnek mindazok a működési, személyi, drágasági stb. pótlékok, melyeket a vármegye saját háztartása terhére akár az egyes tisztviselők, akár a tisztviselői állások részére engedélyezett.
A ki e törvény alapján nem részesül illetményemelkedésben, vagy a kinek illetményemelkedése nem éri el megszünt pótlékának az összegét, azt a tisztviselőt a megszünt pótléknak, illetőleg a különbözetnek megfelelő összeg megilleti mindaddig, a mig a megszünt pótlék megállapitva volt, vagy a mig az e törvény alapján járó illetménytöbbletek a megszünt pótlék összegét el nem érték.
Ez az összeg ugyanolyan természetü lesz, mint a minő az a megszünt pótlék volt, a melynek helyébe lépett.
40. § Az 1904:X. tc. 10. §-ának utolsó bekezdése akként módosul, hogy e törvény hatálybalépte után a vármegye rendkivüli méltánylást érdemlő esetekben és belügyministeri jóváhagyás mellett csak egyes tisztviselők részére és csak nyugdijba be nem számitható müködési pótlékot engedélyezhet, ha annak fedezetéről saját bevételeiből gondoskodik. Nem használhatók fel azonban fedezetül a határozott rendeltetéssel biró vármegyei alapok és jövedelmeik, a vármegye határozott rendeltetéssel biró más bevételei és a gyámpénztári tartalékalapok és jövedelmeik.
41. § A várnagyi állásokat megüresedés esetén meg kell szüntetni.
42. § E törvény kihirdetése napján lép hatályba. Végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister bizatik meg.
Azok az illetmények, a melyek e törvény alapján ennek életbeléptetése után hat hónapon belül állapittatnak meg, 1912. évi január hó 1-től kezdve illetik meg a tisztviselőket, kivéve, ha az igényjogosultság később következett be, a mely esetben az utóbbi időpont az irányadó.
