1912. évi LVIII. törvénycikk

a városok fejlesztéséről * 

I. A városok állami segélyezése

1. § A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városok javára:

az 1913. évre 5,000.000, az 1914. évre 6,000.000, az 1915. évre 7,000.000, az 1916. évtől kezdve pedig évenkint 8,000.000 koronát kell a belügyi tárcza költségvetésébe felvenni.

Ezekből az összegekből:

az 1913. évben 1,000.000, az 1914. évben 2,000.000, az 1915. évben 3,000.000, az 1916. évtől kezdve évenkint 4,000.000 koronát elsősorban a városi rendőrségek fejlesztésére kell forditani. Megfelelő segélyben lehet részesiteni ezekből az összegekből olyan városokat is, a melyeknek rendőrsége egyelőre további fejlesztést nem igényel. A felosztásról az országgyüléshez évenkint jelentést kell tenni.

3,851.000 koronát - a törvény kiegészitő részét alkotó A) melléklet szerint - államsegély czimén a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városok rendelkezésére kell bocsátani; a fennmaradó 149.000 korona pedig a városfejlesztéssel kapcsolatos czélokra szolgál és felette a belügyminister rendelkezik.

2. § Az A) melléklet szerint egy-egy város részére biztositott évi államsegélyt a belügyminister az illetékes állampénztárnál (királyi adóhivatalnál) közvetlenül az állami költségvetésről szóló törvénynek, illetőleg a felhatalmazási törvénynek (imdemnity) törvényerőre emelkedése után egy összegben utalványozza ki.

3. § A város az államsegélyt költségvetésileg előirányozza és zárszámadásilag elszámolja.

4. § Ha valamely község rendezett tanácsu várossá alakul át, igénye támad államsegélyre.

Az államsegély összegét, az 1. § utolsó bekezdése szerint rendelkezésére álló fedezet terhére, az átalakulás engedélyezése alkalmával a belügyminister állapitja meg.

Ha rendezett tanácsu város törvényhatósági joggal ruháztatik fel, az államsegély kérdését a törvényhozás rendezi.

5. § Az a rendezett tanácsu város, a mely nagyközséggé alakul át, az államsegélyre való igényét elveszti.

Az államsegély folyósitását az átalakulás engedélyezésével egyidejüleg a belügyminister beszünteti. Az ily módon felszabadult összeg a városfejlesztéssel kapcsolatos czélokra szolgál és felette a belügyminister rendelkezik (1. § utolsó bekezdése).

6. § A városok részére az A) melléklet szerint biztositott, vagy a 4. § alapján megállapitott államsegélyt a várostól megvonni, vagy összegében megváltoztatni csak törvényhozási úton lehet.

7. § A belügyminister az 1. § utolsó bekezdése alapján rendelkezésére álló fedezet terhére egyes városok részére rendkivüli államsegélyt engedélyezhet.

A rendkivüli államsegély csak egy évre engedélyezhető, de évről-évre megujitható.

8. § Ha a belügyminister az A) melléklet szerint biztositott, vagy a 4. § alapján megállapitott államsegélyt nem utalványozza ki, vagy az utalványozást az 5. § esetének kivételével beszünteti, az érdekelt város az 1907:LX. törvénycikkben megállapitott módon panaszszal fordulhat a közigazgatási birósághoz.

Rendezett tanácsu városokban az idézett törvény alkalmazásánál a törvényhatóság első tisztviselője helyett a rendezett tanácsu város polgármesterét, a törvényhatósági bizottság helyett a városi képviselőtestületet kell érteni.

9. § Ha a belügyminister az A) melléklet szerint biztositott, vagy a 4. § alapján megállapitott államsegélyt az állami költségvetési törvény és felhatalmazási törvény (indemnity) hiánya miatt nem utalványozza ki, illetőleg szünteti be, jogositva vannak a városok az őket illető állami segélyösszegnek megfelelő havi részleteit a kezelésük alatt lévő alapokból - a mennyiben az illető alap eredeti rendeltetésével nem ellenkezik - függő kölcsön gyanánt felvenni.

Az erre vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást nem igényel.

Az ily módon előlegezett összegeket az államsegély kiutalványozása után az illető alapnak vagy alapoknak haladéktalanul vissza kell tériteni.

II. A városok egyes háztartási ügyeinek intézése

10. § A törzsvagyonra vonatkozó határozatok tekintetében az 1886:XXII. törvénycikk 110. §-ában megállapitott eljárást mind a törvényhatósági joggal felruházott, mind a rendezett tanácsu városokban mellőzni kell, s a határozat meghozatalánál névszerinti szavazással a jelenlevők többsége dönt.

Olyan határozat, a mely valamely ingatlannak vagy jognak megszerzésére, elidegenitésére, átalakitására, felosztására vagy elcserélésére vonatkozik, csak abban az esetben igényel felsőbb hatósági jóváhagyást, ha az eladási vagy vételár, illetőleg becsérték törvényhatósági joggal felruházott városban 50.000 koronát, rendezett tanácsu városban 10.000 koronát meghalad.

Az ilyen határozatot jogerőre emelkedése előtt nem lehet végrehajtani.

11. § Olyan rendezett tanácsu városi határozat, mely a városi vagyonnak 12 évnél hosszabb időre, vagy az 1886:XXII. tc. 120. §-a alapján szabad kézből való bérbeadására vonatkozik, csak abban az esetben igényel felsőbb hatósági jóváhagyást, ha az évi bérösszeg 3000 koronát meghalad, vagy az előző bérbeadás alkalmával elért bérösszegnél kisebb.

12. § Azok a használati dijak és járulékok, a melyeket a városok egyes közintézményeik (üzemeik) igénybevételéért szabályrendeletileg megállapitanak, nem tartoznak az 1886:XXI. tc. 15. §-a és az 1886:XXII. tc. 132. §-a alapján behozható közszolgáltatások közé.

A szabályrendelet alapján jogerősen kivetett ilyen dijakat és járulékokat közigazgatási uton közadók módjára kell behajtani.

A kivetés és behajtás ügyében felmerülő vitás kérdésekben elsőfokon a városi tanács, másodfokon a közigazgatási bizottság határoz. Ennek határozata ellen a m. kir. közigazgatási birósághoz panasznak van helye.

A belügyminister egyes városokat - a helyes sorrend és a város anyagi erejének számbavételével - a szükségesnek mutatkozó közegészségügyi közintézmények (üzemek) fokozatos létesitésére vagy fejlesztésére s e czélból megfelelő dijak vagy járulékok behozatalára kötelezhet.

Erről az intézkedésről a belügyminister az országgyülésnek jelentést tesz.

13. § A belügyminister, a mennyiben azt közegészségügyi közintézményeknek a 12. § utolsóelőtti bekezdése értelmében való létesitése vagy fejlesztése, illetőleg a városi háztartás érdekében szükségesnek találja, a várost arra is kötelezheti, hogy a megfelelő közszolgáltatást az 1886:XXI. tc. 15. §-a, illetőleg az 1886:XXII. tc. 132. §-a alapján hozza be.

Erről az intézkedésről a belügyminister az országgyülésnek jelentést tesz.

III. A városi közigazgatási tisztviselők illetményeinek és egyes szolgálati viszonyainak rendezése

14. § A városi közigazgatási tisztviselők (tiszti, segéd- és kezelő személyzet) fizetés és lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkre nézve megállapitott fizetési osztályokba soroztatnak, és pedig:

a) a törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási tisztviselői a VI-XI. fizetési osztályokba, az e törvény kiegészitő részét alkotó B) melléklet szerint;

b) a 10.000-nél több lélekszámmal biró rendezett tanácsu városok közigazgatási tisztviselői a VII-XI. fizetési osztályokba, az e törvény kiegészitő részét alkotó C) melléklet szerint.

A 10.000-nél kevesebb lélekszámmal biró rendezett tanácsu városoknak jogukban áll, hogy a közigazgatási tisztviselők fizetését és lakáspénzét vagyoni erejükhöz képest e törvény kiegészitő részét alkotó C) vagy D) melléklet szerint határozatilag maguk állapithassák meg.

Mind a törvényhatósági, mind a rendezett tanácsu városoknak jogukban van, hogy az e törvény illető mellékletében foglaltnál nagyobb illetményeket is megállapithassanak, a tisztviselőket azonban magasabb fizetési osztályba nem sorozhatják. A magasabb illetményeket megállapitó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást igényel.

15. § Uj állások szervezése alkalmával a szervezés tárgyában hozott határozatban intézkedni kell az iránt, hogy az uj állás melyik fizetési osztályba soroztatik.

16. § Az egyes fizetési osztályokon belül a fizetési fokozatokba a városi közigazgatási tisztviselők az állami tisztviselőkre érvényes szabályok szerint lépnek elő. Joga van azonban a városnak, hogy tisztviselőinek előlépési viszonyait szabályrendeletileg ennél kedvezőbben is megállapithassa.

Az erre vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást igényel.

17. § A fizetést havi, a lakáspénzt negyedévi előleges részletekben kell utalványozni.

18. § A városok azon tisztviselőik részére, a kiknek fizetése és esetleges pótléka nem éri el az e törvény 14. §-ában megállapitott fizetésnek és az 1912:XXXV. törvénycikkben az állami stb. tisztviselők részére megállapitott családi pótléknak együttes összegét, kötelesek a különbözet erejéig, az 1912:XXXV. törvénycikk rendelkezéseinek egyébként megfelelően, családi pótlékot rendszeresiteni.

19. § A rendezett tanácsu városok, a mennyiben ez eddig meg nem történt, kötelesek az 1914. évi január hó 1-ig közigazgatási alkalmazottaik részére nyugdijintézetet létesiteni.

A nyugdijintézet szervezéséről, a nyugdijalap létesitéséről és kezeléséről, valamint a nyugellátás feltételeiről az állammal, a vármegyei és városi törvényhatóságokkal és a többi rendezett tanácsu városokkal való viszonosság alapján és az állami nyugdijtörvény alapelvei szerint szabályrendeletet kell alkotni.

A rendezett tanácsu városok alkalmazottaira fegyelmi uton kirótt pénzbirságok a rendezett tanácsu város nyugdijintézete javára esnek.

A rendezett tanácsu városok, ha az e §-ban megállapitott kötelezettségüknek eleget tettek, a nyugdijviszonosság szempontjából (1907:LIX. tc.) ugyanazon tekintet alá esnek, mint a törvényhatóságok. A viszonosság nem terjed ki azokra az alkalmazottakra, a kiknek átlépése a nyugdijintézet létesitése előtt történt.

20. § A rendezett tanácsu városok az általuk létesitett nyugdijintézet életbeléptének évétől kezdve, azok a rendezett tanácsu városok pedig, a melyekben nyugdijintézet már van, az ennek a törvénynek hatálybaléptét követő évtől kezdve, a vármegyei nyugdijintézetek javára kivetett törvényhatósági pótadó fizetése alól felmentetnek.

21. § Törvényhatósági joggal felruházott városban a jogi és közigazgatási tanácsnoki állásra csak azt lehet megválasztani, a ki az 1883:I. tc. 3. §-ában megállapitott elméleti képzettséggel bir.

A külön szakképzettséget igénylő tanácsnoki állásra meg lehet választani azt is, a ki az illető állásra a szervezési szabályrendeletben megállapitott főiskolai szakképzettséget igazolja.

22. § Rendezett tanácsu város tisztviselőjéül azt lehet alkalmazni, a ki: a) magyar állampolgár, b) ugyanazzal az elméleti képzettséggel bir, a melyet a törvény a törvényhatósági joggal felruházott városok ugyanabban az állásban működő tisztviselőire nézve megállapit, és c) az alkalmazhatóságból sem az 1883:I. tc. 1. §-ának b) pontja, sem az 1886:XXII. tc. 75. §-ának b) vagy d) pontja értelmében nincs kizárva.

23. § Mind a törvényhatósági joggal felruházott, mind a rendezett tanácsu városok egyes különös szakképzettséget igénylő állásokra nézve szervezési szabályrendeleteikben a törvényben megállapitott elméleti képzettségen felül egyéb elméleti vagy gyakorlati képesitést is megállapithatnak.

24. § Városi tisztviselő magángyakorlatot vagy mellékfoglalkozást (ideértve a pénzintézetek, vállalatok stb. igazgatósági és bizottsági tagságát is) csak a törvényhatósági közgyülés vagy a képviselőtestület engedélyével és csak annyiban folytathat, a mennyiben az hivatali állásának tekintélyével és kötelességeivel összefér.

IV. Vegyes és átmeneti intézkedések

25. § Az a városi közigazgatási tisztviselő, a kinek fizetés természetével biró jelenlegi összjárandósága (rendes fizetés, személyi, működési pótlék stb., valamint a természetben élvezett járandóságok pénzbeli értéke) az e törvény szerint részére járó fizetésnél nagyobb, a többletnek, mint pótléknak továbbra is élvezetében marad. Ez a pótlék ugyanolyan természetü lesz, mint az volt, a melynek helyébe lépett.

26. § Minden rendezett tanácsu városban legalább két tanácsnoki állásnak kell lenni. Azokat a tanácsülnöki állásokat, a melyekkel nincs állandó és rendszeres hivatali működés egybekötve és a melyek csak tiszteletdijjal vannak szervezve, meg kell szüntetni.

27. § Ennek a törvénynek a tisztviselők minősitésére vonatkozó rendelkezései a jelenleg alkalmazásban lévő tisztiviselőkre - kivéve a 26. §-ban emlitett tanácsülnököket - nem terjednek ki.

28. § A városok kötelesek az e törvény által érintett szabályrendeleteiket egy éven belül megfelelően átalakitani. Ez alkalommal a mutatkozó szükséghez képest a tisztviselők létszámát ujból meg kell állapitani és az egyes állások elnevezését a B) illetőleg C) és D), mellékletben használt elnevezésnek megfelelően meg kell változtatni.

Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a városi altisztek és szolgák illetményeit a városi pénztár terhére az állami hasonló alkalmazottak minimális fizetésének megfelelőleg rendeletileg szabályozhassa.

29. § A belügyminister a rendezett tanácsu városok közigazgatási eljárását, ügyvitelét és pénzkezelését kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja.

30. § Utasittatik a belügyminister, hogy e törvény életbelépésétől számitott két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, ugyszintén városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavaslatot terjeszszen elő.

31. § Ennek a törvénynek a hatálya Budapest székesfővárosra, valamint Fiume szabad városra és kerületére nem terjed ki.

32. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe.

A 14., 16., 18. és 25. §-ok rendelkezései 1913. évi január hó 1-étől számitott joghatálylyal érvényesek.

Az ezen törvény hatályba léptéig eltöltött szolgálati időt az igények egyénenkinti megállapitásánál - a mennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik - ugy kell számba venni, mintha e törvény hatályának tartama alatt telt volna el.

A tiszteletbeli állásban eltöltött szolgálati idő a magasabb fizetési fokozatba való előlépés szempontjából figyelembe nem jön.

A törvényeknek ezzel a törvénynyel ellenkező rendelkezései e törvény életbelépésével hatályukat vesztik.

33. § E törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.

A) melléklet

Kimutatása

azoknak az összegeknek, melyek a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városoknak az állampénztárból évenkint rendelkezésére bocsáttatnak.

I. Törvényhatósági joggal felruházott városok:

Sorszám A város neve Korona
1 Arad 85.000
2 Baja 50.000
3 Debreczen 65.000
4 Győr 80.000
5 Hódmező-Vásárhely 75.000
6 Kassa 77.000
7 Kecskemét 76.000
8 Kolozsvár 81.000
9 Komárom 50.000
10 Maros-Vásárhely 66.000
11 Miskolcz 72.000
12 Nagy-Várad 75.000
13 Pancsova 50.000
14 Pécs 80.000
15 Pozsony 75.000
16 Selmecz- és Bélabánya 50.000
17 Sopron 82.000
18 Szabadka 90.000
19 Szatmár-Németi 70.000
20 Szeged 90.000
21 Székesfehérvár 74.000
22 Temesvár 75.000
23 Ujvidék 67.000
24 Versecz 54.000
25 Zombor 52.000
Összesen 1,761.000

II. Rendezett tanácsu városok:

1 Abrudbánya 11.000
2 Bártfa 15.000
3 Bazin 14.000
4 Beregszász 19.000
5 Besztercze 20.000
6 Beszterczebánya 22.000
7 Brassó 27.000
8 Breznóbánya 10.000
9 Csikszereda 13.000
10 Czegléd 26.000
11 Dés 18.000
12 Déva 16.000
13 Dicsőszentmárton 24.000
14 Dobsina 11.000
15 Eger 35.000
16 Eperjes 26.000
17 Érsekujvár 15.500
18 Erzsébetváros 12.000
19 Esztergom 34.000
20 Fehértemplom 15.000
21 Felsőbánya 11.000
22 Fogaras 16.000
23 Gölniczbánya 11.000
24 Gyergyószentmiklós 15.000
25 Gyöngyös 27.000
26 Gyula 28.000
27 Gyulafehérvár 19.000
28 Hajduböszörmény 20.000
29 Hajdunánás 13.500
30 Hajduszoboszló 14.500
31 Hátszeg 14.000
32 Igló 13.000
33 Jászberény 24.000
34 Jolsva 14.000
35 Kaposvár 26.000
36 Karánsebes 18.000
37 Karczag 17.000
38 Késmárk 22.000
39 Kézdivásárhely 14.500
40 Kiskunfélegyháza 29.000
41 Kiskunhalas 25.000
42 Kismarton 14.000
43 Kisszeben 11.000
44 Kisujszállás 15.500
45. Kolozs 13.000
46 Korpona 14.000
47 Körmöczbánya 10.500
48 Kőszeg 18.000
49 Leibicz 10.000
50 Léva 14.000
51 Losoncz 18.500
52 Lőcse 13.000
53 Lugos 20.000
54 Magyarkanizsa 13.000
55 Makó 32.000
56 Máramarossziget 20.000
57 Medgyes 20.000
58 Mezőtur 24.000
59 Modor 12.000
60 Munkács 19.000
61 Nagybánya 20.000
62 Nagybecskerek 27.000
63 Nagyenyed 16.000
64 Nagykanizsa 30.000
65 Nagykároly 24.000
66 Nagykikinda 27.000
67 Nagykőrös 21.000
68 Nagyrőcze 11.000
69 Nagyszeben 24.000
70 Nagyszombat 19.000
71 Nyiregyháza 33.000
72 Nyitra 24.000
73 Pápa 23.500
74 Poprád 14.000
75 Rimaszombat 20.500
76 Rózsahegy 18.500
77 Rozsnyó 14.000
78 Ruszt 11.000
79 Sátoraljaujhely 19.000
80 Segesvár 17.500
81 Sepsiszentgyörgy 16.000
82 Szakolcza 15.500
83 Szamosujvár 18.000
84 Szászrégen 17.000
85 Szászsebes 17.000
86 Szászváros 17.000
87 Székelyudvarhely 17.000
88 Szekszárd 19.000
89 Szentendre 17.000
90 Szentes 35.000
91 Szentgyörgy 11.000
92 Szepesbéla 10.000
93 Szepesolaszi 10.000
94 Szepesváralja 12.000
95 Szilágysomolyó 17.000
96 Szolnok 34.000
97 Szombathely 30.000
98 Torda 20.000
99 Trencsén 17.000
100 Turkeve 14.500
101 Ujbánya 12.000
102 Ujpest 22.000
103 Ungvár 24.000
104 Vácz 18.500
105 Vajdahunyad 13.500
106 Veszprém 20.000
107 Vizakna 13.000
108 Zalaegerszeg 21.500
109 Zenta 35.000
110 Zilah 17.000
111 Zólyom 17.000
112 Zsolna 12.000
Összesen 2,090.000
I. Törvényhatósági joggal felruházott városoknak 1,761.000 korona
II. Rendezett tanácsu városoknak 2.090.000 korona
Együtt 3,851.000 korona

B) melléklet

A törvényhatósági joggal felruházott városok tisztviselőinek illetménytáblázata.

Fizetési Lakáspénz koronákban a
osztály fokozat Fizetés koronákban II. III. IV. V. VI. Az állás megnevezése
polgári lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyeken
1 8.000
VI. 2 7.200 Polgármester
3 5.400 1.800 1.600 1.400 1.200 1.000
Polgármesterhelyettes
1 6.000 Rendőrfőkapitány
Tanácsnok
VII. Főjegyző
2 5.400 Árvaszéki elnök
Főügyész
Főmérnök
Főszámvevő
3 4.800 1.440 1.280 1.120 960 800
Főorvos
I. oszt. rendőrkapitány
1 4.400 I. oszt. aljegyző
Árvaszéki ülnök
Ügyész
VIII. I. oszt. mérnök
2 4.000 Erdőmester
Főlevéltárnok, ha a levéltári fogalmazási szakvizsgát letette
Főszámvevő-helyettes
Főpénztárnok
3 3.600 1.170 1.040 910 780 650
Orvos
II. oszt. rendőrkapitány.
II. oszt. aljegyző
Árvaszéki jegyző
Alügyész
1 3.200 II. oszt. mérnök
Főlevéltárnok
I. oszt. erdőtiszt
IX. I. oszt. állatorvos
Vágóhidi igazgató
Közgyám, ha árvaszéki előadói
2 2.900 teendőket végez
Községi biró, ha jogi képzettséggel bir
Számvevő
Pénztárnok
Ellenőr
3 2.600 900 800 700 600 500 Irodaigazgató
III. oszt. aljegyző
I. oszt. közigazgatási fogalmazó
I. oszt. rendőrfogalmazó
Segédmérnök
Levéltárnok
1 2.400 II. oszt. erdőtiszt
II. oszt. állatorvos
Közgyám
Községi biró
Alszámvevő
X. I. oszt.adótiszt
I. oszt. pénztári tiszt
Rendőrtiszt
2 2.200 Tüzoltóparancsnok
Műszaki tiszt
Iktató
Kiadó
Irattárnok
Irodatiszt
Nyilvántartó
3 2.000 810 720 630 540 450
II. oszt. közigazgatási fogalmazó
II. oszt. rendőrfogalmazó
Segéderőtiszt
1 1.800 Számtiszt
II. oszt. adótiszt
II. oszt. pénztári tiszt
XI. Rendőrbiztos
Műszaki segédtiszt
2 1.600 Irodasegédtiszt
Segédnyilvántartó
Végrehajtó
Irnok
Városgazda
3 1.400 730 640 560 480 400

C) melléklet

A nagyobb rendezett tanácsu városok (14. § b. pont) tisztviselőinek illetménytáblázata.

Fizetési Lakáspénz koronákban a
osztály fokozat Fizetés koronákban II. III. IV. V. VI. VII. Az állás megnevezése
polgári lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyeken
1 6.000
VII. 2 5.400 Polgármester
3 4.800 1.440 1.280 1.120 960 800 640
Polgármester-helyettes
1 4.400 Rendőrkapitány
Tanácsnok
VIII. Főjegyző
2 4.000 Főügyész
Főmérnök
3 3.600 1.170 1.040 910 780 650 520 Főszámvevő
Ügyvezető orvos
Alkapitány
1 3.200 I. oszt. aljegyző
Árvaszéki ülnök
IX. Ügyész
2 2.900 Mérnök
Erdőmester
Számvevő
3 2.600 900 800 700 600 500 400 Pénztárnok
Orvos
II. oszt. aljegyző
Árvaszéki jegyző
I. oszt. közigazgatási fogalmazó
I. oszt. rendőrfogalmazó
1 2.400 Segédmérnök
Levéltárnok
I. oszt. erdőtiszt
Állatorvos
Vágóhidi igazgató
X. . Közgyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez
Községi biró, ha jogi képzettséggel bir.
2 2.200 Alszámvevő
II. pénztárnok
Ellenőr
Rendőrtiszt
Tüzoltóparancsnok
Iktató
Kiadó
Irattárnok
3 2.000 810 720 630 540 450 360 Nyilvántartó
II. oszt. közigazgatási fogalmazó
II. oszt. rendőrfogalmazó
II. oszt. erdőtiszt
1 1.800 Közgyám
Községi biró
Müszaki tiszt
XI. Számtiszt
Adótiszt
Pénztári tiszt
2 1.600 Rendőrbiztos
Segédnyilvántartó
Szaltásmester
Végrehajtó
Irnok
3 1.400 720 640 560 480 400 320 Városgazda

D) melléklet

A kisebb rendezett tanácsu városok tisztviselőinek illetménytáblázata.

Fizetési Lakáspénz koronákban a
osztály fokozat Fizetés koronákban II. III. IV. V. VI. VII. Az állás megnevezése
polgári lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyeken
1 4.400
VIII. 2 4.000 Polgármester
3 3.600 1.170 1.040 910 780 650 520
Polgármester-helyettes
Rendőrkapitány
1 3.200 Tanácsnok
Főjegyző
IX. Árvaszéki ülnök
2 2.900 Főügyész
Főmérnök
Erdőmester
Főszámvevő
3 2.600 900 800 700 600 500 400
Orvos
Alkapitány
I. oszt. aljegyző
Árvaszéki jegyző
Ügyész
Mérnök
1 2.400 Levéltárnok
Erdőtiszt
Állatorvos
X. Közgyám, ha árvaszéki teendőket végez
Községi biró, ha jogi képzettséggel bir
2 2.200 Számvevő
Pénztárnok
Ellenőr
Tüzoltóparancsnok
Iktató
Kiadó
Iratárnok
Nyilvántartó
3 2.000 810 720 630 540 450 360
II. oszt. aljegyző
Közigazgatási fogalmazó
Rendőrfogalmazó
1 1.800 Közgyám
Községi biró
Számtiszt
XI. Adótiszt
Pénztári tiszt
Rendőrtiszt
2 1.600 Segédnyilvántartó
Szállásmester
Végrehajtó
Irnok
Városgazda
3 1.400 720 640 560 480 400 320