1. § A törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városok javára:
az 1913. évre 5,000.000, az 1914. évre 6,000.000, az 1915. évre 7,000.000, az 1916. évtől kezdve pedig évenkint 8,000.000 koronát kell a belügyi tárcza költségvetésébe felvenni.
Ezekből az összegekből:
az 1913. évben 1,000.000, az 1914. évben 2,000.000, az 1915. évben 3,000.000, az 1916. évtől kezdve évenkint 4,000.000 koronát elsősorban a városi rendőrségek fejlesztésére kell forditani. Megfelelő segélyben lehet részesiteni ezekből az összegekből olyan városokat is, a melyeknek rendőrsége egyelőre további fejlesztést nem igényel. A felosztásról az országgyüléshez évenkint jelentést kell tenni.
3,851.000 koronát - a törvény kiegészitő részét alkotó A) melléklet szerint - államsegély czimén a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városok rendelkezésére kell bocsátani; a fennmaradó 149.000 korona pedig a városfejlesztéssel kapcsolatos czélokra szolgál és felette a belügyminister rendelkezik.
2. § Az A) melléklet szerint egy-egy város részére biztositott évi államsegélyt a belügyminister az illetékes állampénztárnál (királyi adóhivatalnál) közvetlenül az állami költségvetésről szóló törvénynek, illetőleg a felhatalmazási törvénynek (imdemnity) törvényerőre emelkedése után egy összegben utalványozza ki.
3. § A város az államsegélyt költségvetésileg előirányozza és zárszámadásilag elszámolja.
4. § Ha valamely község rendezett tanácsu várossá alakul át, igénye támad államsegélyre.
Az államsegély összegét, az 1. § utolsó bekezdése szerint rendelkezésére álló fedezet terhére, az átalakulás engedélyezése alkalmával a belügyminister állapitja meg.
Ha rendezett tanácsu város törvényhatósági joggal ruháztatik fel, az államsegély kérdését a törvényhozás rendezi.
5. § Az a rendezett tanácsu város, a mely nagyközséggé alakul át, az államsegélyre való igényét elveszti.
Az államsegély folyósitását az átalakulás engedélyezésével egyidejüleg a belügyminister beszünteti. Az ily módon felszabadult összeg a városfejlesztéssel kapcsolatos czélokra szolgál és felette a belügyminister rendelkezik (1. § utolsó bekezdése).
6. § A városok részére az A) melléklet szerint biztositott, vagy a 4. § alapján megállapitott államsegélyt a várostól megvonni, vagy összegében megváltoztatni csak törvényhozási úton lehet.
7. § A belügyminister az 1. § utolsó bekezdése alapján rendelkezésére álló fedezet terhére egyes városok részére rendkivüli államsegélyt engedélyezhet.
A rendkivüli államsegély csak egy évre engedélyezhető, de évről-évre megujitható.
8. § Ha a belügyminister az A) melléklet szerint biztositott, vagy a 4. § alapján megállapitott államsegélyt nem utalványozza ki, vagy az utalványozást az 5. § esetének kivételével beszünteti, az érdekelt város az 1907:LX. törvénycikkben megállapitott módon panaszszal fordulhat a közigazgatási birósághoz.
Rendezett tanácsu városokban az idézett törvény alkalmazásánál a törvényhatóság első tisztviselője helyett a rendezett tanácsu város polgármesterét, a törvényhatósági bizottság helyett a városi képviselőtestületet kell érteni.
9. § Ha a belügyminister az A) melléklet szerint biztositott, vagy a 4. § alapján megállapitott államsegélyt az állami költségvetési törvény és felhatalmazási törvény (indemnity) hiánya miatt nem utalványozza ki, illetőleg szünteti be, jogositva vannak a városok az őket illető állami segélyösszegnek megfelelő havi részleteit a kezelésük alatt lévő alapokból - a mennyiben az illető alap eredeti rendeltetésével nem ellenkezik - függő kölcsön gyanánt felvenni.
Az erre vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást nem igényel.
Az ily módon előlegezett összegeket az államsegély kiutalványozása után az illető alapnak vagy alapoknak haladéktalanul vissza kell tériteni.
10. § A törzsvagyonra vonatkozó határozatok tekintetében az 1886:XXII. törvénycikk 110. §-ában megállapitott eljárást mind a törvényhatósági joggal felruházott, mind a rendezett tanácsu városokban mellőzni kell, s a határozat meghozatalánál névszerinti szavazással a jelenlevők többsége dönt.
Olyan határozat, a mely valamely ingatlannak vagy jognak megszerzésére, elidegenitésére, átalakitására, felosztására vagy elcserélésére vonatkozik, csak abban az esetben igényel felsőbb hatósági jóváhagyást, ha az eladási vagy vételár, illetőleg becsérték törvényhatósági joggal felruházott városban 50.000 koronát, rendezett tanácsu városban 10.000 koronát meghalad.
Az ilyen határozatot jogerőre emelkedése előtt nem lehet végrehajtani.
11. § Olyan rendezett tanácsu városi határozat, mely a városi vagyonnak 12 évnél hosszabb időre, vagy az 1886:XXII. tc. 120. §-a alapján szabad kézből való bérbeadására vonatkozik, csak abban az esetben igényel felsőbb hatósági jóváhagyást, ha az évi bérösszeg 3000 koronát meghalad, vagy az előző bérbeadás alkalmával elért bérösszegnél kisebb.
12. § Azok a használati dijak és járulékok, a melyeket a városok egyes közintézményeik (üzemeik) igénybevételéért szabályrendeletileg megállapitanak, nem tartoznak az 1886:XXI. tc. 15. §-a és az 1886:XXII. tc. 132. §-a alapján behozható közszolgáltatások közé.
A szabályrendelet alapján jogerősen kivetett ilyen dijakat és járulékokat közigazgatási uton közadók módjára kell behajtani.
A kivetés és behajtás ügyében felmerülő vitás kérdésekben elsőfokon a városi tanács, másodfokon a közigazgatási bizottság határoz. Ennek határozata ellen a m. kir. közigazgatási birósághoz panasznak van helye.
A belügyminister egyes városokat - a helyes sorrend és a város anyagi erejének számbavételével - a szükségesnek mutatkozó közegészségügyi közintézmények (üzemek) fokozatos létesitésére vagy fejlesztésére s e czélból megfelelő dijak vagy járulékok behozatalára kötelezhet.
Erről az intézkedésről a belügyminister az országgyülésnek jelentést tesz.
13. § A belügyminister, a mennyiben azt közegészségügyi közintézményeknek a 12. § utolsóelőtti bekezdése értelmében való létesitése vagy fejlesztése, illetőleg a városi háztartás érdekében szükségesnek találja, a várost arra is kötelezheti, hogy a megfelelő közszolgáltatást az 1886:XXI. tc. 15. §-a, illetőleg az 1886:XXII. tc. 132. §-a alapján hozza be.
Erről az intézkedésről a belügyminister az országgyülésnek jelentést tesz.
14. § A városi közigazgatási tisztviselők (tiszti, segéd- és kezelő személyzet) fizetés és lakáspénz tekintetében az állami tisztviselőkre nézve megállapitott fizetési osztályokba soroztatnak, és pedig:
a) a törvényhatósági joggal felruházott városok közigazgatási tisztviselői a VI-XI. fizetési osztályokba, az e törvény kiegészitő részét alkotó B) melléklet szerint;
b) a 10.000-nél több lélekszámmal biró rendezett tanácsu városok közigazgatási tisztviselői a VII-XI. fizetési osztályokba, az e törvény kiegészitő részét alkotó C) melléklet szerint.
A 10.000-nél kevesebb lélekszámmal biró rendezett tanácsu városoknak jogukban áll, hogy a közigazgatási tisztviselők fizetését és lakáspénzét vagyoni erejükhöz képest e törvény kiegészitő részét alkotó C) vagy D) melléklet szerint határozatilag maguk állapithassák meg.
Mind a törvényhatósági, mind a rendezett tanácsu városoknak jogukban van, hogy az e törvény illető mellékletében foglaltnál nagyobb illetményeket is megállapithassanak, a tisztviselőket azonban magasabb fizetési osztályba nem sorozhatják. A magasabb illetményeket megállapitó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást igényel.
15. § Uj állások szervezése alkalmával a szervezés tárgyában hozott határozatban intézkedni kell az iránt, hogy az uj állás melyik fizetési osztályba soroztatik.
16. § Az egyes fizetési osztályokon belül a fizetési fokozatokba a városi közigazgatási tisztviselők az állami tisztviselőkre érvényes szabályok szerint lépnek elő. Joga van azonban a városnak, hogy tisztviselőinek előlépési viszonyait szabályrendeletileg ennél kedvezőbben is megállapithassa.
Az erre vonatkozó határozat felsőbb hatósági jóváhagyást igényel.
17. § A fizetést havi, a lakáspénzt negyedévi előleges részletekben kell utalványozni.
18. § A városok azon tisztviselőik részére, a kiknek fizetése és esetleges pótléka nem éri el az e törvény 14. §-ában megállapitott fizetésnek és az 1912:XXXV. törvénycikkben az állami stb. tisztviselők részére megállapitott családi pótléknak együttes összegét, kötelesek a különbözet erejéig, az 1912:XXXV. törvénycikk rendelkezéseinek egyébként megfelelően, családi pótlékot rendszeresiteni.
19. § A rendezett tanácsu városok, a mennyiben ez eddig meg nem történt, kötelesek az 1914. évi január hó 1-ig közigazgatási alkalmazottaik részére nyugdijintézetet létesiteni.
A nyugdijintézet szervezéséről, a nyugdijalap létesitéséről és kezeléséről, valamint a nyugellátás feltételeiről az állammal, a vármegyei és városi törvényhatóságokkal és a többi rendezett tanácsu városokkal való viszonosság alapján és az állami nyugdijtörvény alapelvei szerint szabályrendeletet kell alkotni.
A rendezett tanácsu városok alkalmazottaira fegyelmi uton kirótt pénzbirságok a rendezett tanácsu város nyugdijintézete javára esnek.
A rendezett tanácsu városok, ha az e §-ban megállapitott kötelezettségüknek eleget tettek, a nyugdijviszonosság szempontjából (1907:LIX. tc.) ugyanazon tekintet alá esnek, mint a törvényhatóságok. A viszonosság nem terjed ki azokra az alkalmazottakra, a kiknek átlépése a nyugdijintézet létesitése előtt történt.
20. § A rendezett tanácsu városok az általuk létesitett nyugdijintézet életbeléptének évétől kezdve, azok a rendezett tanácsu városok pedig, a melyekben nyugdijintézet már van, az ennek a törvénynek hatálybaléptét követő évtől kezdve, a vármegyei nyugdijintézetek javára kivetett törvényhatósági pótadó fizetése alól felmentetnek.
21. § Törvényhatósági joggal felruházott városban a jogi és közigazgatási tanácsnoki állásra csak azt lehet megválasztani, a ki az 1883:I. tc. 3. §-ában megállapitott elméleti képzettséggel bir.
A külön szakképzettséget igénylő tanácsnoki állásra meg lehet választani azt is, a ki az illető állásra a szervezési szabályrendeletben megállapitott főiskolai szakképzettséget igazolja.
22. § Rendezett tanácsu város tisztviselőjéül azt lehet alkalmazni, a ki: a) magyar állampolgár, b) ugyanazzal az elméleti képzettséggel bir, a melyet a törvény a törvényhatósági joggal felruházott városok ugyanabban az állásban működő tisztviselőire nézve megállapit, és c) az alkalmazhatóságból sem az 1883:I. tc. 1. §-ának b) pontja, sem az 1886:XXII. tc. 75. §-ának b) vagy d) pontja értelmében nincs kizárva.
23. § Mind a törvényhatósági joggal felruházott, mind a rendezett tanácsu városok egyes különös szakképzettséget igénylő állásokra nézve szervezési szabályrendeleteikben a törvényben megállapitott elméleti képzettségen felül egyéb elméleti vagy gyakorlati képesitést is megállapithatnak.
24. § Városi tisztviselő magángyakorlatot vagy mellékfoglalkozást (ideértve a pénzintézetek, vállalatok stb. igazgatósági és bizottsági tagságát is) csak a törvényhatósági közgyülés vagy a képviselőtestület engedélyével és csak annyiban folytathat, a mennyiben az hivatali állásának tekintélyével és kötelességeivel összefér.
25. § Az a városi közigazgatási tisztviselő, a kinek fizetés természetével biró jelenlegi összjárandósága (rendes fizetés, személyi, működési pótlék stb., valamint a természetben élvezett járandóságok pénzbeli értéke) az e törvény szerint részére járó fizetésnél nagyobb, a többletnek, mint pótléknak továbbra is élvezetében marad. Ez a pótlék ugyanolyan természetü lesz, mint az volt, a melynek helyébe lépett.
26. § Minden rendezett tanácsu városban legalább két tanácsnoki állásnak kell lenni. Azokat a tanácsülnöki állásokat, a melyekkel nincs állandó és rendszeres hivatali működés egybekötve és a melyek csak tiszteletdijjal vannak szervezve, meg kell szüntetni.
27. § Ennek a törvénynek a tisztviselők minősitésére vonatkozó rendelkezései a jelenleg alkalmazásban lévő tisztiviselőkre - kivéve a 26. §-ban emlitett tanácsülnököket - nem terjednek ki.
28. § A városok kötelesek az e törvény által érintett szabályrendeleteiket egy éven belül megfelelően átalakitani. Ez alkalommal a mutatkozó szükséghez képest a tisztviselők létszámát ujból meg kell állapitani és az egyes állások elnevezését a B) illetőleg C) és D), mellékletben használt elnevezésnek megfelelően meg kell változtatni.
Felhatalmaztatik a belügyminister, hogy a városi altisztek és szolgák illetményeit a városi pénztár terhére az állami hasonló alkalmazottak minimális fizetésének megfelelőleg rendeletileg szabályozhassa.
29. § A belügyminister a rendezett tanácsu városok közigazgatási eljárását, ügyvitelét és pénzkezelését kiküldött közegei által bármikor megvizsgáltathatja.
30. § Utasittatik a belügyminister, hogy e törvény életbelépésétől számitott két éven belül a városok szervezetéről, közigazgatásáról és háztartásáról, ugyszintén városi rendőrségek országos rendezéséről törvényjavaslatot terjeszszen elő.
31. § Ennek a törvénynek a hatálya Budapest székesfővárosra, valamint Fiume szabad városra és kerületére nem terjed ki.
32. § E törvény a kihirdetés napján lép életbe.
A 14., 16., 18. és 25. §-ok rendelkezései 1913. évi január hó 1-étől számitott joghatálylyal érvényesek.
Az ezen törvény hatályba léptéig eltöltött szolgálati időt az igények egyénenkinti megállapitásánál - a mennyiben ez a törvény másként nem rendelkezik - ugy kell számba venni, mintha e törvény hatályának tartama alatt telt volna el.
A tiszteletbeli állásban eltöltött szolgálati idő a magasabb fizetési fokozatba való előlépés szempontjából figyelembe nem jön.
A törvényeknek ezzel a törvénynyel ellenkező rendelkezései e törvény életbelépésével hatályukat vesztik.
33. § E törvény végrehajtásával a belügyminister bizatik meg.
azoknak az összegeknek, melyek a törvényhatósági joggal felruházott és a rendezett tanácsu városoknak az állampénztárból évenkint rendelkezésére bocsáttatnak.
Sorszám | A város neve | Korona | |
1 | Arad | 85.000 | |
2 | Baja | 50.000 | |
3 | Debreczen | 65.000 | |
4 | Győr | 80.000 | |
5 | Hódmező-Vásárhely | 75.000 | |
6 | Kassa | 77.000 | |
7 | Kecskemét | 76.000 | |
8 | Kolozsvár | 81.000 | |
9 | Komárom | 50.000 | |
10 | Maros-Vásárhely | 66.000 | |
11 | Miskolcz | 72.000 | |
12 | Nagy-Várad | 75.000 | |
13 | Pancsova | 50.000 | |
14 | Pécs | 80.000 | |
15 | Pozsony | 75.000 | |
16 | Selmecz- és Bélabánya | 50.000 | |
17 | Sopron | 82.000 | |
18 | Szabadka | 90.000 | |
19 | Szatmár-Németi | 70.000 | |
20 | Szeged | 90.000 | |
21 | Székesfehérvár | 74.000 | |
22 | Temesvár | 75.000 | |
23 | Ujvidék | 67.000 | |
24 | Versecz | 54.000 | |
25 | Zombor | 52.000 | |
Összesen | 1,761.000 |
1 | Abrudbánya | 11.000 | ||
2 | Bártfa | 15.000 | ||
3 | Bazin | 14.000 | ||
4 | Beregszász | 19.000 | ||
5 | Besztercze | 20.000 | ||
6 | Beszterczebánya | 22.000 | ||
7 | Brassó | 27.000 | ||
8 | Breznóbánya | 10.000 | ||
9 | Csikszereda | 13.000 | ||
10 | Czegléd | 26.000 | ||
11 | Dés | 18.000 | ||
12 | Déva | 16.000 | ||
13 | Dicsőszentmárton | 24.000 | ||
14 | Dobsina | 11.000 | ||
15 | Eger | 35.000 | ||
16 | Eperjes | 26.000 | ||
17 | Érsekujvár | 15.500 | ||
18 | Erzsébetváros | 12.000 | ||
19 | Esztergom | 34.000 | ||
20 | Fehértemplom | 15.000 | ||
21 | Felsőbánya | 11.000 | ||
22 | Fogaras | 16.000 | ||
23 | Gölniczbánya | 11.000 | ||
24 | Gyergyószentmiklós | 15.000 | ||
25 | Gyöngyös | 27.000 | ||
26 | Gyula | 28.000 | ||
27 | Gyulafehérvár | 19.000 | ||
28 | Hajduböszörmény | 20.000 | ||
29 | Hajdunánás | 13.500 | ||
30 | Hajduszoboszló | 14.500 | ||
31 | Hátszeg | 14.000 | ||
32 | Igló | 13.000 | ||
33 | Jászberény | 24.000 | ||
34 | Jolsva | 14.000 | ||
35 | Kaposvár | 26.000 | ||
36 | Karánsebes | 18.000 | ||
37 | Karczag | 17.000 | ||
38 | Késmárk | 22.000 | ||
39 | Kézdivásárhely | 14.500 | ||
40 | Kiskunfélegyháza | 29.000 | ||
41 | Kiskunhalas | 25.000 | ||
42 | Kismarton | 14.000 | ||
43 | Kisszeben | 11.000 | ||
44 | Kisujszállás | 15.500 | ||
45. | Kolozs | 13.000 | ||
46 | Korpona | 14.000 | ||
47 | Körmöczbánya | 10.500 | ||
48 | Kőszeg | 18.000 | ||
49 | Leibicz | 10.000 | ||
50 | Léva | 14.000 | ||
51 | Losoncz | 18.500 | ||
52 | Lőcse | 13.000 | ||
53 | Lugos | 20.000 | ||
54 | Magyarkanizsa | 13.000 | ||
55 | Makó | 32.000 | ||
56 | Máramarossziget | 20.000 | ||
57 | Medgyes | 20.000 | ||
58 | Mezőtur | 24.000 | ||
59 | Modor | 12.000 | ||
60 | Munkács | 19.000 | ||
61 | Nagybánya | 20.000 | ||
62 | Nagybecskerek | 27.000 | ||
63 | Nagyenyed | 16.000 | ||
64 | Nagykanizsa | 30.000 | ||
65 | Nagykároly | 24.000 | ||
66 | Nagykikinda | 27.000 | ||
67 | Nagykőrös | 21.000 | ||
68 | Nagyrőcze | 11.000 | ||
69 | Nagyszeben | 24.000 | ||
70 | Nagyszombat | 19.000 | ||
71 | Nyiregyháza | 33.000 | ||
72 | Nyitra | 24.000 | ||
73 | Pápa | 23.500 | ||
74 | Poprád | 14.000 | ||
75 | Rimaszombat | 20.500 | ||
76 | Rózsahegy | 18.500 | ||
77 | Rozsnyó | 14.000 | ||
78 | Ruszt | 11.000 | ||
79 | Sátoraljaujhely | 19.000 | ||
80 | Segesvár | 17.500 | ||
81 | Sepsiszentgyörgy | 16.000 | ||
82 | Szakolcza | 15.500 | ||
83 | Szamosujvár | 18.000 | ||
84 | Szászrégen | 17.000 | ||
85 | Szászsebes | 17.000 | ||
86 | Szászváros | 17.000 | ||
87 | Székelyudvarhely | 17.000 | ||
88 | Szekszárd | 19.000 | ||
89 | Szentendre | 17.000 | ||
90 | Szentes | 35.000 | ||
91 | Szentgyörgy | 11.000 | ||
92 | Szepesbéla | 10.000 | ||
93 | Szepesolaszi | 10.000 | ||
94 | Szepesváralja | 12.000 | ||
95 | Szilágysomolyó | 17.000 | ||
96 | Szolnok | 34.000 | ||
97 | Szombathely | 30.000 | ||
98 | Torda | 20.000 | ||
99 | Trencsén | 17.000 | ||
100 | Turkeve | 14.500 | ||
101 | Ujbánya | 12.000 | ||
102 | Ujpest | 22.000 | ||
103 | Ungvár | 24.000 | ||
104 | Vácz | 18.500 | ||
105 | Vajdahunyad | 13.500 | ||
106 | Veszprém | 20.000 | ||
107 | Vizakna | 13.000 | ||
108 | Zalaegerszeg | 21.500 | ||
109 | Zenta | 35.000 | ||
110 | Zilah | 17.000 | ||
111 | Zólyom | 17.000 | ||
112 | Zsolna | 12.000 | ||
Összesen | 2,090.000 | |||
I. | Törvényhatósági joggal felruházott városoknak | 1,761.000 korona | ||
II. | Rendezett tanácsu városoknak | 2.090.000 korona | ||
Együtt | 3,851.000 korona |
Fizetési | Lakáspénz koronákban a | ||||||||
osztály | fokozat | Fizetés koronákban | II. | III. | IV. | V. | VI. | Az állás megnevezése | |
polgári lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyeken | |||||||||
1 | 8.000 | ||||||||
VI. | 2 | 7.200 | Polgármester | ||||||
3 | 5.400 | 1.800 | 1.600 | 1.400 | 1.200 | 1.000 | |||
Polgármesterhelyettes | |||||||||
1 | 6.000 | Rendőrfőkapitány | |||||||
Tanácsnok | |||||||||
VII. | Főjegyző | ||||||||
2 | 5.400 | Árvaszéki elnök | |||||||
Főügyész | |||||||||
Főmérnök | |||||||||
Főszámvevő | |||||||||
3 | 4.800 | 1.440 | 1.280 | 1.120 | 960 | 800 | |||
Főorvos | |||||||||
I. oszt. rendőrkapitány | |||||||||
1 | 4.400 | I. oszt. aljegyző | |||||||
Árvaszéki ülnök | |||||||||
Ügyész | |||||||||
VIII. | I. oszt. mérnök | ||||||||
2 | 4.000 | Erdőmester | |||||||
Főlevéltárnok, ha a levéltári fogalmazási szakvizsgát letette | |||||||||
Főszámvevő-helyettes | |||||||||
Főpénztárnok | |||||||||
3 | 3.600 | 1.170 | 1.040 | 910 | 780 | 650 | |||
Orvos | |||||||||
II. oszt. rendőrkapitány. | |||||||||
II. oszt. aljegyző | |||||||||
Árvaszéki jegyző | |||||||||
Alügyész | |||||||||
1 | 3.200 | II. oszt. mérnök | |||||||
Főlevéltárnok | |||||||||
I. oszt. erdőtiszt | |||||||||
IX. | I. oszt. állatorvos | ||||||||
Vágóhidi igazgató | |||||||||
Közgyám, ha árvaszéki előadói | |||||||||
2 | 2.900 | teendőket végez | |||||||
Községi biró, ha jogi képzettséggel bir | |||||||||
Számvevő | |||||||||
Pénztárnok | |||||||||
Ellenőr | |||||||||
3 | 2.600 | 900 | 800 | 700 | 600 | 500 | Irodaigazgató | ||
III. oszt. aljegyző | |||||||||
I. oszt. közigazgatási fogalmazó | |||||||||
I. oszt. rendőrfogalmazó | |||||||||
Segédmérnök | |||||||||
Levéltárnok | |||||||||
1 | 2.400 | II. oszt. erdőtiszt | |||||||
II. oszt. állatorvos | |||||||||
Közgyám | |||||||||
Községi biró | |||||||||
Alszámvevő | |||||||||
X. | I. oszt.adótiszt | ||||||||
I. oszt. pénztári tiszt | |||||||||
Rendőrtiszt | |||||||||
2 | 2.200 | Tüzoltóparancsnok | |||||||
Műszaki tiszt | |||||||||
Iktató | |||||||||
Kiadó | |||||||||
Irattárnok | |||||||||
Irodatiszt | |||||||||
Nyilvántartó | |||||||||
3 | 2.000 | 810 | 720 | 630 | 540 | 450 | |||
II. oszt. közigazgatási fogalmazó | |||||||||
II. oszt. rendőrfogalmazó | |||||||||
Segéderőtiszt | |||||||||
1 | 1.800 | Számtiszt | |||||||
II. oszt. adótiszt | |||||||||
II. oszt. pénztári tiszt | |||||||||
XI. | Rendőrbiztos | ||||||||
Műszaki segédtiszt | |||||||||
2 | 1.600 | Irodasegédtiszt | |||||||
Segédnyilvántartó | |||||||||
Végrehajtó | |||||||||
Irnok | |||||||||
Városgazda | |||||||||
3 | 1.400 | 730 | 640 | 560 | 480 | 400 |
Fizetési | Lakáspénz koronákban a | |||||||||
osztály | fokozat | Fizetés koronákban | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | Az állás megnevezése | |
polgári lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyeken | ||||||||||
1 | 6.000 | |||||||||
VII. | 2 | 5.400 | Polgármester | |||||||
3 | 4.800 | 1.440 | 1.280 | 1.120 | 960 | 800 | 640 | |||
Polgármester-helyettes | ||||||||||
1 | 4.400 | Rendőrkapitány | ||||||||
Tanácsnok | ||||||||||
VIII. | Főjegyző | |||||||||
2 | 4.000 | Főügyész | ||||||||
Főmérnök | ||||||||||
3 | 3.600 | 1.170 | 1.040 | 910 | 780 | 650 | 520 | Főszámvevő | ||
Ügyvezető orvos | ||||||||||
Alkapitány | ||||||||||
1 | 3.200 | I. oszt. aljegyző | ||||||||
Árvaszéki ülnök | ||||||||||
IX. | Ügyész | |||||||||
2 | 2.900 | Mérnök | ||||||||
Erdőmester | ||||||||||
Számvevő | ||||||||||
3 | 2.600 | 900 | 800 | 700 | 600 | 500 | 400 | Pénztárnok | ||
Orvos | ||||||||||
II. oszt. aljegyző | ||||||||||
Árvaszéki jegyző | ||||||||||
I. oszt. közigazgatási fogalmazó | ||||||||||
I. oszt. rendőrfogalmazó | ||||||||||
1 | 2.400 | Segédmérnök | ||||||||
Levéltárnok | ||||||||||
I. oszt. erdőtiszt | ||||||||||
Állatorvos | ||||||||||
Vágóhidi igazgató | ||||||||||
X. | . | Közgyám, ha árvaszéki előadói teendőket végez | ||||||||
Községi biró, ha jogi képzettséggel bir. | ||||||||||
2 | 2.200 | Alszámvevő | ||||||||
II. pénztárnok | ||||||||||
Ellenőr | ||||||||||
Rendőrtiszt | ||||||||||
Tüzoltóparancsnok | ||||||||||
Iktató | ||||||||||
Kiadó | ||||||||||
Irattárnok | ||||||||||
3 | 2.000 | 810 | 720 | 630 | 540 | 450 | 360 | Nyilvántartó | ||
II. oszt. közigazgatási fogalmazó | ||||||||||
II. oszt. rendőrfogalmazó | ||||||||||
II. oszt. erdőtiszt | ||||||||||
1 | 1.800 | Közgyám | ||||||||
Községi biró | ||||||||||
Müszaki tiszt | ||||||||||
XI. | Számtiszt | |||||||||
Adótiszt | ||||||||||
Pénztári tiszt | ||||||||||
2 | 1.600 | Rendőrbiztos | ||||||||
Segédnyilvántartó | ||||||||||
Szaltásmester | ||||||||||
Végrehajtó | ||||||||||
Irnok | ||||||||||
3 | 1.400 | 720 | 640 | 560 | 480 | 400 | 320 | Városgazda |
Fizetési | Lakáspénz koronákban a | |||||||||
osztály | fokozat | Fizetés koronákban | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | Az állás megnevezése | |
polgári lakáspénzosztályba sorozott állomáshelyeken | ||||||||||
1 | 4.400 | |||||||||
VIII. | 2 | 4.000 | Polgármester | |||||||
3 | 3.600 | 1.170 | 1.040 | 910 | 780 | 650 | 520 | |||
Polgármester-helyettes | ||||||||||
Rendőrkapitány | ||||||||||
1 | 3.200 | Tanácsnok | ||||||||
Főjegyző | ||||||||||
IX. | Árvaszéki ülnök | |||||||||
2 | 2.900 | Főügyész | ||||||||
Főmérnök | ||||||||||
Erdőmester | ||||||||||
Főszámvevő | ||||||||||
3 | 2.600 | 900 | 800 | 700 | 600 | 500 | 400 | |||
Orvos | ||||||||||
Alkapitány | ||||||||||
I. oszt. aljegyző | ||||||||||
Árvaszéki jegyző | ||||||||||
Ügyész | ||||||||||
Mérnök | ||||||||||
1 | 2.400 | Levéltárnok | ||||||||
Erdőtiszt | ||||||||||
Állatorvos | ||||||||||
X. | Közgyám, ha árvaszéki teendőket végez | |||||||||
Községi biró, ha jogi képzettséggel bir | ||||||||||
2 | 2.200 | Számvevő | ||||||||
Pénztárnok | ||||||||||
Ellenőr | ||||||||||
Tüzoltóparancsnok | ||||||||||
Iktató | ||||||||||
Kiadó | ||||||||||
Iratárnok | ||||||||||
Nyilvántartó | ||||||||||
3 | 2.000 | 810 | 720 | 630 | 540 | 450 | 360 | |||
II. oszt. aljegyző | ||||||||||
Közigazgatási fogalmazó | ||||||||||
Rendőrfogalmazó | ||||||||||
1 | 1.800 | Közgyám | ||||||||
Községi biró | ||||||||||
Számtiszt | ||||||||||
XI. | Adótiszt | |||||||||
Pénztári tiszt | ||||||||||
Rendőrtiszt | ||||||||||
2 | 1.600 | Segédnyilvántartó | ||||||||
Szállásmester | ||||||||||
Végrehajtó | ||||||||||
Irnok | ||||||||||
Városgazda | ||||||||||
3 | 1.400 | 720 | 640 | 560 | 480 | 400 | 320 |