1. § Azok a vármegyék, melyek az 1883:XV. tc. 9. és 13. §-ai értelmében összesen 5% erejéig kivethető pótadók legmagasabb mértékét már kimeritették, kizárólag tisztviselői nyugdijintézetük javára, a belügyminister és a pénzügyminister jóváhagyása mellett, további legfeljebb 3% pótadót vethetnek ki.
2. § A vármegyei nyugdijintézet javára korábban kivetett vármegyei pótadót az 1. §-ban emlitett kivételes pótadó igénybevétele után is a vármegyei nyugdijintézet czéljaira kell forditani.
3. § Az 1883:XV. tc. 10. §-ának harmadik bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Pótadó kivetését megállapitó határozat érvényességéhez névszerinti szavazás és a szavazatok jegyzőkönyvbe vétele mellett a leadott szavazatok egyszerü többsége szükséges.
4. § Az 1879:XXXVII. tc. 5. § második bekezdésének a pótadókivetés arányára vonatkozó rendelkezései hatályon kivül helyeztetnek és az 1879. évi XXXVII. tc. értelmében igénybe vehető pótadó az annak alapjául szolgáló folyó évi állami egyenes adók után egyenlő arányban vettetik ki.
5. § E törvény 1. és 4. §-a 1913. évi január hó 1-én, többi rendelkezései pedig a törvény kihirdetése napján lépnek életbe.
Végrehajtásával a belügyminister és a pénzügyminister bizatnak meg.
