1. § Minden kir. törvényszéknél, amelynek büntető hatásköre van, fiatalkorúak biróságát kell alakitani.
Az igazságügyminiszter ily biróságot alakithat a kir. törvényszék székhelyén kivül levő egyes kir. járásbiróságoknál is, amelyeknél arra a fiatalkorú terheltek nagyobb száma miatt vagy más fontos okból szükség van. A kir. járásbiróságnál alakitott biróság hatósága az illető járásbiróság területére terjed ki. Az igazságügyminiszter azonban e biróság hatóságát ugyanazon kir. törvényszék kerületébe tartozó egy vagy több szomszédos kir. járásbiróság területére is kiterjesztheti.
A kir. törvényszéknél alakitott biróság hatósága kiterjed a kir. törvényszék egész területére, annak a területnek kivételével, amelyre az előbbi bekezdés alapján külön biróság van alakitva.
A fiatalkorúak birósága mind a kir. törvényszéknél, mind a kir. járásbiróságnál azonos hatáskörben, mint egyesbiróság jár el.
A fiatalkorúak birósága határozatait hovatartozás szerint a kir. törvényszék vagy a kir. járásbiróság „mint a fiatalkorúak birósága” megjelöléssel adja ki.
2. § A fiatalkorúak mindegyik biróságához az igazságügyminiszter egy-egy birót jelöl ki (fiatalkorúak birája) annak a biróságnak itélőbirái közül, amelynél a fiatalkorúak birósága alakitva van. A kijelölés három évre szól, de ismételhető. Ahol az ügyek nagyobb számánál fogva szükséges, több biró is kijelölhető.
A fiatalkorúak birájának akadályoztatása esetében helyettesét annak a biróságnak vezetője jelöli ki, amelynél a fiatalkoruak birósága alakitva van. Halaszthatatlan tennivalókat elkerülhetetlen szükség esetében a rendes biróságnak más tagja is végezhet.
3. § A fiatalkorúak biróságának hatáskörébe tartoznak az 56. §-ban megállapitott kivételekkel:
1. azoknak a fiatalkorúaknak (1908:XXXVI. tc. - Bn. - 16., 17. §-a) bünügyei, akik oly büncselekményt követtek el, amely az 1897:XXXIV. tc. 15-18. §-a értelmében a kir. biróság hatáskörébe tartozik;
2. a fiatalkorúaknak a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv (Kbtk.) 62., 63., 66-68. és 70. §-a alá eső kihágási ügyei;
3. azoknak a fiatalkorúaknak kihágási ügyei, akiket a rendőri büntetőbiróság a 63. § értelmében átad;
4. a szülőknek, a gyámoknak, a gondnokoknak és a felügyelőknek a Kbtk. 64. és 66. §-a szerint büntetendő kihágásai, ugyszintén a gondozásuk vagy felügyeletük alatt álló gyermekek és fiatalkorúak személye ellen elkövetett vétségei és kihágásai, a vétségek azonban csak annyiban, amennyiben nem haladják meg a kir. járásbiróság hatáskörét.
A fiatalkorúak birái teszik meg rendszerint az oly gyermekek (Bn. 15. §) értelmében szükséges intézkedéseket is, akik életük tizenkettedik évének betöltése előtt büntető jogszabályba ütköző cselekményt követtek el; a fiatalkorúak birái továbbá sürgős esetekben védő- és óvóintézkedéseket tehetnek egyéb kiskorúak érdekében is, ha környezetükben az erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve vagy züllésnek indultak és életük tizennyolczadik évét még be nem töltötték (hatodik fejezet).
Azok a jogszabályok, amelyek egyes kir. törvényszékek és esküdtbiróságok kivételes vagy kizárólagos hatáskörét állapitják meg. (1897:XXXIV. tc. 15. § utolsó bekezdése, 17. § utolsóelőtti és utolsó bekezdése), a fiatalkorúak biróságának hatáskörére nem irányadók.
4. § A fiatalkorúak biróságának illetékességét a cselekmény elkövetésének helye, a fiatalkorú törvényes képviselőjének vagy gondozójának lakó- vagy állandó tartózkodóhelye, vagy az a hely állapitja meg, ahol a fiatalkorú tartózkodik.
Az egyenlően illetékes bíróságok között a megelőzés dönt; ez a bíróság azonban az ügyész indítványára átteheti az ügyet a másik illetékes birósághoz, ha a fiatalkorúnak vagy az eljárásnak érdeke kivánja.
5. § A fiatalkorúak bírósága mellé a közvád képviseletére a kir. ügyészség vezetője a kir. ügyészség egyik tagját jelöli ki (fiatalkorúak ügyésze).
A fiatalkorúaknak kir. járásbíróságnál alakitott bíróságához fiatalkorúak ügyészéül kivételesen, ha azt a körülmények indokolják, arra alkalmas ügyészségi megbizott is kijelölhető.
6. § A fiatalkorúak bírósága a fiatalkorú terhelt részére, ha választott védője nincs és a védelem czélszerünek mutatkozik, az erre jelentkező ügyvédek, ügyvédhelyettesek vagy ügyvédjelöltek közül az eljárás bármely szakában védőt rendel ki.
7. § Az igazságügyminiszter a fiatalkorúak bírósága mellé a pártfogói tennivalókban jártas férfiak vagy nők közül a szükséghez képest egy vagy több pártfogó tisztviselőt nevezhet ki, aki a bíró utasitása szerint jár el.
A pártfogó tisztviselők szolgálati viszonyait és működési körük részleteit az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza.
A fiatalkorúak biróságánál jelentkező gyermekvédő és patronázs egyesületek oly működő tagjait vagy más oly egyéneket, a kik pártfogói tennivalókat teljesitenek, amennyiben a bíróságtól nyert megbizás teljesitésében járnak el (pártfogók), ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötelezettségek terhelik, mint a pártfogó tisztviselőt.
A pártfogó tisztviselőt és a pártfogó megbizatása körében hatósági közegeknek kell tekinteni.
8. § A fiatalkorúak bünügyeiben a bünvádi perrendtartás (Bp.) szabályai csak annyiban alkalmazhatók, amennyiben a jelen törvény rendelkezéseiből más nem következik.
A fiatalkorúak birósága előtti eljárásra az előbbi bekezdésből folyó eltérésekkel a Bp.-nak a járásbíróság előtti eljárásra vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. A 3. § 4. pontjában emlitett ügyekben az eljárásra mindenben a Bp.-nak a járásbíróság előtti eljárásra vonatkozó szabályai nyernek alkalmazást.
9. § Ha a fiatalkorú ügye felnőtt terhelt bünügyével áll összefüggésben, a fiatalkorú ügyét el kell különiteni. Ha az elkülönités az eljárás hátránya nélkül nem lehetséges, az a bíróság amely elé egyébként a fiatalkorú ügye tartoznék, az ügyész inditványára hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalkorú ügyét a felnőtt terhelt ügyével a rendes bíróság együttesen intézze el.
Perorvoslatnak e kérdésben nincs helye.
10. § Ha ugyanazt a fiatalkorút több büncselekménynyel gyanusitják, az ilyen ügyeket az 56. § 1. pontjának esetén kivül egyesiteni kell és a fiatalkorú ellen valamennyi büncselekmény miatt egy intézkedést kell alkalmazni.
Egyesitésének mindaddig helye van, mig az egyes cselekményekre netalán külön megállapitott intézkedéseket végre nem hajtották vagy próbárabocsátás esetében a próbaidő kifogástalanul el nem telt.
11. § Ha a fiatalkorú bünügyével összefüggő bünvádi eljárás a rendes biróságnál is folyamatban van, a fiatalkorúak bírósága az abban összegyüjtött bizonyitékokat is felhasználhatja. A tárgyaláson azonban a nélkülözhetetlen bizonyitékokat közvetlenül veszi fel.
12. § Fiatalkorú bünügyében az eljárás meginditásáról értesiteni kell a fiatalkorú tartózkodóhelye szerint illetékes árvaszéket és ezzel az ügyben hozott véghatározatot is tudomás végett közölni kell.
Ha a gyermek vagy a fiatalkorú érdekében az atyai hatalom megszüntetése vagy felfüggesztése, vagy a gyámnak e mozditása, vagy más oly intézkedés mutatkozik szükségesnek, melynek megtétele a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, a bíróság az adatokat intézkedés végett az árvaszékkel közli.
13. § Gyermek vagy fiatalkorú ügyében a hatósághoz intézett beadványt, hatósági iratot vagy az eljárásnak bármely részét közzétenni, vagy hatósági eljárás tárgyává tett ilyen ügyről nyomtatvány utján hirt adni a hatóság engedelme nélkül nem szabad. A megengedett közzétételben a gyermeket vagy a fiatalkorút nevének kezdőbetüivel sem szabad megjelölni. A tilalom megszegése az 1897:XXXIV. tc. 20. §-a és az 1912:LIV. tc. 96. §-ának 2. pontja értelmében büntetendő.
Az 1912:LIV. tc. 96. §-ának utolsó bekezdése a gyermek és a fiatalkorú ügyében is érintetlen marad.
Ez a § a hatósági közlésekre nem vonatkozik.
14. § Minden fiatalkorút, akit a 3. § alá eső büncselekménynyel gyanusitanak, a fiatalkorúak bíróságánál kell feljelenteni. A más hatóságnál tett feljelentés a fiatalkorúak bíróságához kell áttenni.
A bíróság a feljelentést rövid uton közli a fiatalkorúak ügyészével; a halaszthatatlan intézkedéseket azonban addig is megteszi, amig a fiatalkorúak ügyésze inditványát előterjeszti.
15. § A nyomozást az ügyésznek vagy a magánvádlónak inditványára a fiatalkorúak birája rendeli el s a rendőri hatóságok és közegek közbenjöttével rendszerint maga vezeti.
Az előzetes eljárásban a fiatalkorúak biráját, tekintet nélkül a büncselekmény sulyára, ugyanazok a jogok illetik meg, mint a Bp. szerint a vizsgálóbirót.
A rendőri hatóság fiatalkorú bünügyében a biróság utasitása nélkül csak a halaszthatatlan nyomozati cselekményeket teljesitheti.
16. § A biró meggyőződést szerez a fiatalkorú személyazonosságáról és megállapitja életkorát. Beszerzi azokat az adatokat, amelyek a tényállás felderitése, valamint a fiatalkorú egyéniségének, értelmi és erkölcsi fejlettsége fokának és életviszonyainak megismerése végett lényegesek.
Megbizza a pártfogó tisztviselőt vagy a biróságnál erre a czélra jelentkező más alkalmas személyt, esetleg a patronázs-egyesület utján, hogy a fiatalkorú egyéniségéről és életviszonyairól tájékoztatást szerezzen. A megbizott eljárásáról a biróságnak haladéktalanul jelentést tesz.
Maga elé idézheti továbbá a fiatalkorút; tanuként idézheti meg a fiatalkorú törvényes képviselőjét, szülőit, azt, akinek háztartásában a fiatalkorú él és más oly egyéneket, akiktől tájékozást és értesülést szerezhet; a terhelt egyéniségéről és életviszonyairól a gyámhatóságtól, a fiatalkorúak felügyelő hatóságától, a közigazgatási és az iskolai hatóságtól, az illetékes lelkésztől, a terhelt munkaadójától, kezelő orvosától, valamint azoktól az egyesületektől és intézményektől is felvilágosítást kérhet, amelyek a fiatalkorúval foglalkoztak.
17. § A biró a fiatalkorút, hacsak a körülmények más eljárást nem kivánnak, a törvényes képviselővel, a szülővel vagy azzal együtt idézi meg, akinek háztartásában a fiatalkorú él.
Ha a fiatalkorú meg nem jelenik és a vele együtt megidézett egyén nem igazolja, hogy a fiatalkorú elmaradásában őt hiba nem terheli, a biró a fiatalkorúval együtt megidézett egyén ellen husz koronáig terjedhető és a Kbtk. értelmében elzárásra átváltoztatható pénzbüntetést szabhat ki. Szükség esetében a biró a fiatalkorú előállitása végett a rendőri hatóság közreműködését veszi igénybe.
18. § A biró a fiatalkorút, ha szükségesnek látja, megfigyelés alá helyezheti és egy vagy több orvosszakértő vizsgálatának vetheti alá, vagy erre a czélra szolgáló megfigyelő intézetbe szállittathatja.
Ha az orvosszakértői vélemény alapján az állapitható meg, hogy a fiatalkorú oly testi vagy elmebeli fogyatkozásban szenved, amely különleges elbánást tesz szükségessé, ezt a körülményt a véghatározat indokolásában külön fel kell emliteni.
19. § A fiatalkorúak bírósága elrendeli és foganatositja a szükséges védő- és óvóintézkedéseket.
A biróság a fiatalkorút azok gondozása alatt hagyhatja, akiknek környezetében addig élt; de ha indokoltnak látja, nevelésének ellenőrzése és felügyelete végett pártfogót rendelhet.
Ha a fiatalkorú testi vagy erkölcsi állapota veszélynek van kitéve, a bíróság őt környezetéből eltávolithatja és gondozását ideiglenesen megbizható hozzátartozójára, más alkalmas egyénre, valamely gyermekvédő vagy patronázs egyesületre bizhatja, vagy őt állami javítóintézetben vagy állami gyermekmenhelyben helyezheti el.
Ezt az ideiglenes intézkedést a biróság akkor is megteheti, ha a fiatalkorú terhelt rossz viselkedésével szemben a házi és az iskolai fegyelem eszközei hatálytalanoknak bizonyultak.
Ezt az intézkedést a fiatalkorúak bírósága az eljárás egész tartama alatt megteheti és bármikor megváltoztathatja.
Az intézkedés hatálya, ha a bíróság előbb nem szünteti meg, a bünvádi eljárás egész tartamára kiterjed.
20. § Az elfogadott vagy bekisért fiatalkorúakat haladéktalanul át kell kisérni a fiatalkorúak illetékes biróságához.
Ha a fiatalkorú azonnal nem állitható a bíróság elé, a rendőri hatóság vagy a rendes bíróság őt kivételesen fontos okból őrizetben tarthatja. Az ily őrizetben tartás tartama negyvennyolcz órát meg nem haladhat.
21. § Ha a bíró akár a fiatalkorú életkora, erkölcsi romlottsága vagy veszélyes természete miatt, akár azért, mert helyben vagy a közelben nem található az ő gondozására alkalmas egyén, egyesület vagy intézet, akár más fontos okból a 19. § értelmében nem intézkedhetik, a fiatalkorút, amennyiben erre szükség van, a bírósági fogház helyiségében helyezheti őrizet alá. Az őrizet tartama tizenöt napot rendszerint meg nem haladhat. Sulyosabb esetekben a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa (35. §) az őrizet tartalmát az ügyész előterjesztésére esetről-esetre egy-egy hónappal meghosszabbithatja.
A fiatalkorút az erkölcsi állapotára veszélyes letartóztatottaktól elkülönitve kell őrizni és munkával kell foglalkoztatni.
A Bp.-ban szabályozott előzetes letartóztatásnak és vizsgálati fogságnak nincs helye.
22. § A szükséges előzetes intézkedések megtétele után a fiatalkorúak bírósága az iratokat inditványtétel végett rövid uton közli a fiatalkorúak ügyészével.
Az ügyész a Bp.-ban meghatározott eseteken felül a vád képviseletét megtagadhatja vagy a vádat elejtheti:
1. ha a fiatalkorúnak a cselekmény elkövetésekor a büntethetőségéhez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége nem volt meg;
2. ha az elkövetett cselekmény elenyészően csekély sulyu s a fiatalkorú jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése érdekében a bünvádi eljárás mellőzését kivánatosnak tartja.
Az ügyész a vád képviseletét a birói véghatározat jogerőre emelkedése előtt a vád képviseletének megtagadása vagy a vád elejtése után is bármikor elvállalhatja. Az ügyésznek a véghatározat ellen használt perorvoslatát a vád elvállalásának kell tekinteni.
23. § Az ügyész nyilatkozatának beérkezése után a fiatalkorúak bírósága, ha a fiatalkorú értelmi és erkölcsi fejlődése érdekében a bünösség megállapitása és büntetés alkalmazását kivánatosnak nem tartja, alakszerü tárgyalás nélkül is végzés alakjában véghatározatot hozhat és a következő intézkedéseket teheti:
1. alkalmazhatja a Bn. 16. §-át, tekintet nélkül arra, hogy a fiatalkorúnak a büntethetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettsége megvolt-e vagy sem;
2. a fiatalkorút próbára bocsáthatja;
3. a fiatalkorút a napnak reggel nyolcz órától este nyolcz óráig terjedő szakában három órától tizenkét óráig terjedhető időre a bíróságnak valamelyik alkalmas helyiségében az élelmezés korlátozásával vagy elvonásával felügyelet alatt őrizetben tarthatja;
4. megszüntetheti az eljárást, ha a cselekmény elenyészően csekély sulyu.
Ha a javitónevelés vagy szabadságvesztésbüntetés végrehajtása alatt álló fiatalkorú ellen csekélyebb sulyu vétség vagy kihágás miatt kell határozatot hozni és más intézkedés nem mutatkozik kivánatosnak, a bíró a javitónevelést vagy a szabadságvesztésbüntetést megállapitó határozat érintése nélkül elrendelheti, hogy a fiatalkorú ellen e cselekmény miatt az intézet vezetője az intézeti szabályokban megengedett fegyelmi fenyitéseket alkalmazzon.
Ezeket az intézkedéseket a bíróság a fiatalkorú értelmi és erkölcsi fejlődése érdekében a vád megtagadása vagy elejtése, ugyszintén a magáninditvány visszavonása esetében is megteheti.
E § alapján is csak akkor intézkedhetik a bíróság, ha a fiatalkorút az eljárás folyamán meghallgatta.
24. § Ha alakszerü tárgyalás nélkül intézkedni nem lehet, a fiatalkorúak birósága tárgyalást tart.
A tárgyalásra a Bp. szerint megidézendőkön felül a tanukra vonatkozó jogkövetkezmények terhével meg kell idézni a fiatalkorú törvényes képviselőjét is, vagy ha ennek megjelenése nagyobb nehézséggel járna, vagy egyéb okból nem kivánatos, helyette a fiatalkorúnak helyben vagy közel lakó vagy tartózkodó valamelyik közeli hozzátartozóját; továbbá azt, akinek háztartásában a fiatalkorú él; végül amennyiben az előzetesen beszerzett adatok mellett is szükségesnek mutatkozik, azokat, akik a fiatalkorúra nézve felvilágositást adhatnak.
A tárgyalás határnapjáról értesiteni kell a fiatalkorúak ügyészét, a védőt, a pártfogó tisztviselőt és ha ilyen jelentkezett, a fiatalkorú pártfogóját, vagy az őt kiküldő patronázs-egyesületet.
A törvényes képviselőt a tárgyalás határnapjáról értesiteni kell akkor is, ha nem idézik meg.
A fiatalkorú idézésére a 17. § irányadó.
25. § Fiatalkorúak bűnügyében tartott tárgyalásokat más tárgyalásoktól akként kell elkülöniteni, hogy a fiatalkorúak a felnőtt vádlottakkal ne érintkezhessenek.
26. § A fiatalkorúak birósága a fiatalkorú bünügyében a nyilvánosságot belátása szerint kizárhatja.
A nyilvánosság kizárása nélkül tartott tárgyaláson is mint hallgatók csak hatóságoknak, a gyermekvédő és patronázs egyesületeknek tagjai, ügyvédek, ügyvédhelyettesek, ügyvédjelöltek és joggyakornokok lehetnek jelen; a biró azonban a jelenlételt a tárgyalás iránt jogosan érdeklődő más felnőtt egyéneknek is megengedheti.
A nyilvánosság kizárása vagy korlátozása tárgyában hozott határozat ellen perorvoslatnak nincs helye.
27. § Az ügyész és a terhelt távollétében a tárgyalást megtartani és véghatározatot hozni nem lehet.
Ha attól kell tartani, hogy a tárgyalás egyes részei, különösen a 24. § második bekezdésében emlitett személyek kihallgatása és a védelem előterjesztése a terheltre hátrányos befolyást gyakorolhatnának, a bíró elrendelheti, hogy a terhelt a tárgyalás e részének tartamára a tárgyalás helyiségét hagyja el. Az e tárgyban hozott határozat perorvoslattal meg nem támadható.
A fiatalkorú távollétében foganatositott kihallgatás és bizonyitás eredményét, amennyiben a bíró az eljárás czélja vagy a terheltek érdeke szempontjából kivánatosnak találja, a fiatalkorúval közölheti.
28. § A tárgyalás a büncselekmény tényállásának és a bírói intézkedés megválasztása tekintetében irányadó egyéb körülményeknek tisztázásán felül annak megállapitására irányul, hogy a fiatalkorú terhelt jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése érdekében mily intézkedés mutatkozik legalkalmasabbnak.
Evégből különös gondossággal kell megállapitani azokat a körülményeket, amelyekből a fiatalkorú egyéniségére, értelmi és erkölcsi fejlettségének fokára és életviszonyaira következtetni lehet.
E tekintetben a pártfogó tisztviselőt és a pártfogót bármelyik fél kérelmére ki kell hallgatni. E kihallgatást a biró a felek inditványa nélkül is elrendelheti.
A szükséghez képest ki kell hallgatni a fiatalkorút terhelt hozzátartozóit s más oly személyeket is, akik az első bekezdésében emlitett körülményekről felvilágositást adhatnak.
29. § A tanuzás kötelessége alól a Bp. 205. §-ának 1. pontjában megállapitott mentesség nem terjed ki azoknak az adatoknak és körülményeknek közlésére, amelyeknek ismerete a fiatalkorú egyéniségének, értelmi és erkölcsi fejlettsége fokának és életviszonyainak megállapitásához szükséges.
A Bp. 208. §-ának rendelkezésére ez adatok és körülmények tekintetében is érintetlenül marad.
30. § Az ügyésznek inditványában nyilatkoznia kell a felől, hogy a terhelt érdekében milyen intézkedést tart kivánatosnak. Ebben a kérdésben a terhelt védője, törvényes képviselője, szülője és pártfogója, valamint a pártfogó tisztviselő is nyilatkozhatik.
A bírót e nyilatkozatok az intézkedés megválasztásában nem korlátozzák.
31. § A fiatalkorúak birósága a fiatalkorú bünügyében a tárgyalás alapján a következő véghatározatok valamelyikével határoz:
1. a Bp. rendelkezéseinek megfelelően itéletet hoz, ha a fiatalkorú ellen dorgálást, fogház-, államfogház-, elzárás- vagy pénzbüntetést (69. §) alkalmaz, vagy ha a vádlottat fölmenti;
2. végzéssel határoz, ha nevelőintézkedést (23. §) rendel el, vagy ha az eljárást megszünteti.
Ha többi fiatalkorú ellen folyó eljárást a biró egy véghatározattal fejez be és az előbbi bekezdés szerint részben itélettel, részben végzéssel kellene határozni, a bíró ítéletet hoz; oly intézkedések tekintetében azonban, amelyeket az előbbi bekezdés szerint végzéssel kellene elrendelni, a bűnösség kimondását mellőzni.
32. § A fiatalkorúak bíróságának véghatározatai ellen fellebbezésnek van helye.
A fiatalkorú személyére vonatkozó határozatok ellen használt fellebbezésnek a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya; a fiatalkorúak bírája azonban, ha a fiatalkoru érdekében kivánatos, a végrehajtást felfüggesztheti.
33. § Fellebbezéssel élhetnek: az ügyész; a magánvádló; a fiatalkorú; továbbá a fiatalkorú kifejezett akarata ellen is törvényes képviselője, szülője, házastársa és védője; végül a határozatnak rájuk vonatkozó része ellen azok, akik felől a határozat rendelkezik.
Ha az ügyész fellebbezést nem jelent be, a többi jogosult csak akkor fellebbezhet, ha a bíróság javitónevelést, fogház-, államfogház- vagy elzárásbüntetést alkalmazott.
A véghatározatnak a bűnügyi költségre, a magánjogi igényre és egyéb mellékkérdésre vonatkozó rendelkezése ellen a fiatalkorú, továbbá törvényes képviselője és védője fellebbezéssel akkor is élhet, ha az egyébként ki volna zárva.
34. § Fellebbezésnek a ténykérdésben, ugyszintén a törvényes lényeges rendelkezésének megsértése miatt van helye. A fellebbezés okát a bejelentésnél vagy az indokolásban meg kell jelölni.
35. § A fiatalkorúak biróságának határozatait a kir. törvényszéknek a kir. itélőtábla elnöke által erre kijelölt állandó háromtagú tanácsa (fiatalkorúak törvényszéki tanácsa) vizsgálja felül.
36. § A fiatalkorúak törvényszéki tanácsa a fiatalkorúak bíróságának véghatározatát helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisitheti s a megsemmisített véghatározat helyett uj határozatot hozhat, vagy a fiatalkorúak bíróságát tárgyalás tartására s uj határozat hozatalára, egyes körülmények felderitésére vagy adatok beszerzésére utasithatja.
37. § A fiatalkorúak törvényszéki tanácsa a fellebbezés tárgyában tárgyaláson határoz, ha a fiatalkorúak bíróságának véghatározatát szabadságvesztésbüntetés alkalmazásával vagy tartalmának felemelésével változtatja meg.
Más esetekben a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa tanácsülésben határoz, hacsak a tényállás felderítése végett vagy egyéb okból tárgyalás tartását szükségesnek nem találja.
Ha a fellebbezést kizárólag a határozatnak a bünügyi költségre, a magánjogi igényre vagy egyéb mellékkérdésekre vonatkozó rendelkezése ellen használták, a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa mindig zárt tanácsülésben határoz.
38. § A fiatalkorúak törvényszéki tanácsa a tanácsülésben a fellebbezést a 37. § utolsó bekezdésének esetén kivül a fiatalkorúak ügyészének, és amennyiben nagyobb nehézség nélkül lehetséges, a fiatalkorúnak, továbbá ha ilyen van, a fiatalkorú pártfogójának, valamint törvényes képviselőjének vagy szülőjének vagy annak meghallgatása után vizsgálja felül, akinek háztartásában a fiatalkorú él.
A fiatalkorúak törvényszéki tanácsa előtt tartott tárgyalásra, ha a fiatalkoru életének tizennyolczadik évét még be nem töltötte és választott védője nincs, védőt kell rendelni. Egyebekben a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa előtt tartott tárgyaláson a 24-31. §-okat megfelelően alkalmazni kell.
39. § A fiatalkorúak törvényszéki tanácsának másodfokon hozott véghatározata ellen semmisségi panaszszal élhet:
1. az ügyész a törvény lényeges rendelkezésének sérelme miatt;
2. a fiatalkorú, törvényes képviselője és védője a törvény lényeges rendelkezésének sérelme miatt, ha a bíróság javitónevelést, fogház- vagy államfogházbüntetést állapitott meg.
40. § A fiatalkorúak törvényszéki tanácsának másodfokon hozott véghatározata ellen használt semmisségi panaszokat a kir. itélőtáblának az elnök által állandóan erre a czélra kijelölt tanácsa vizsgálja felül.
41. § A kir. itélőtábla eljárására a Bp.-nak a semmisségi panaszt tárgyaló rendelkezései irányadók.
42. § Ha az alsóbíróság fogház- vagy államfogházbüntetést nem alkalmazott, a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa és a kir. itélőtábla ily büntetést csak akkor alkalmazhat, ha erre ügyész perorvoslatában kérte, vagy a tárgyaláson inditványozza.
Az alsóbíróság által megállapitott fogház- vagy államfogházbüntetés tartamát a felsőbíróság csak ugyanezen feltétel mellett emelheti fel.
43. § A fiatalkorúak bünügyeiben igazolásnak csak a fellebbezési határidő elmulasztása miatt van helye.
Ujrafelvételnek az elitélt javára csak fogház- vagy államfogházbüntetést, továbbá javítónevelést megállapitó véghatározattal, a fiatalkorú terhére csak felmentő itélettel vagy megszüntető határozattal befejezett ügyben van helye.
Ha a fiatalkorúak bírósága az eljárás ujrafelvételét rendeli el, a 14-18. §-ok szerint nyomozást teljesit s ez után az eset körülményeinek megfelelően az eljárást tárgyalás nélkül fejezi be, vagy a tárgyalásra határnapot tüz.
A jogegység érdekében megengedett perorvoslatra a Bp. rendelkezései irányadók.
44. § A bűnügyi költség és a Bp. szerint a bűnvádi eljárásban érvényesithető magánjogi igény felől a bíróság véghatározatában rendelkezik.
Ha megállapitást nyert, hogy a fiatalkorú a bűncselekményt elkövette, a biróság a fiatalkorút a bűnügyi költségek viselésére kötelezi.
Az eljárásban érvényesitett magánjogi igényt, a mennyiben tárgyalása az eljárást hátráltatná, a bíróság bármikor polgári utra utasithatja.
45. § A magánvád elejtése vagy a magáninditvány visszavonása esetében a bűnügyi költség megtéritésére a magánvádló vagy a magáninditványra jogosult csak akkor kötelezhető, ha az eljárás adatai szerint a magánvád vagy a magáninditvány teljesen alaptalan volt.
46. § Próbárabocsátás esetében a fiatalkorúak bírósága a végzésben megnevezi azt a személyt, akire, vagy azt az intézetet vagy egyesületet, amelyre a fiatalkorú terhelt felügyeletét bizza, és megjelöli azt a helyet, ahol a fiatalkorú terheltnek a próbaidő alatt tartózkodnia kell.
47. § A próbárabocsátást a fiatalkorúak bírája foganatositja.
Ha a fiatalkorú lakó- vagy állandó tartózkodóhelye a bíróság területén kivül van, a próbárabocsátás foganatosítása végett a bíróság az iratokat a szükséges tájékoztatás közlésével a fiatalkorúaknak ahhoz a bíróságához teszi át, amelynek területén a fiatalkorú lakó- vagy állandó tartózkodóhelye van.
Ugyanigy intézkedik a bíróság, ha területéről a próbárabocsátott utóbb elköltözött.
48. § A próbárabocsátott a próbaidő alatt a fiatalkorúak bírájának felügyelete alatt áll.
A felügyeletet a bíró közvetlenül és a felügyelettel megbizott személy (Bn. 22. §) utján gyakorolja, aki a bíró utasitása szerint jár el.
Ha a fiatalkorú lakó- vagy állandó tartózkodóhelyét vagy lakását változtatja, meghal, sulyos betegségbe esik, gondozóját engedély nélkül elhagyja, vagy ha más oly körülmény merül fel, amely a bíró intézkedését teszi szükségessé, a bírót késedelem nélkül értesiteni kell.
A próbárabocsátottak felügyeletében a fiatalkorúak felügyelőhatósága is közreműködik.
49. § Ha a próbárabocsátott a próbaidő alatt büncselekményt követ el, a fiatalkorúak bírósága a jelen törvény értelmében jár el, vagy ha a cselekmény hatáskörét meghaladja, vagy az eljárásra nem illetékes, az ügyet ahhoz a bírósághoz teszi át, amelynek hatáskörébe és illetékessége alá az ügy tartozik.
50. § Ha a próbárabocsátott a próbaidő alatt csupán pénzbüntetéssel büntetendő vagy más csekélyebb sulyu vétséget vagy kihágást követ el, vagy ha iszákos, erkölcstelen vagy csavargó életmódot folytat, vagy egyébként az erkölcsi züllésének jeleit mutatja, vagy a felügyeleti szabályokat megszegi (Bn. 23. §) és a bíró ugy találja, hogy a fiatalkorú erkölcsi fejlődése érdekében más intézkedésre nincs szükség, a bíró a tényállás felderitése és a tények megállapitása után a következő intézkedéseket teheti:
1. a próbaidőt egy évvel meghosszabbithatja;
2. uj felügyeleti szabályokat állapithat meg;
3. a fiatalkorú részére uj pártfogót rendelhet;
4. a fiatalkorút megfeddheti;
5. intézkedhetik az iránt, hogy a fiatalkorú házi vagy iskolai fenyitést kapjon;
6. elrendelheti, hogy a fiatalkorú korához és viszonyaihoz képest valamely ismétlő-, tanoncz-, földmivelő- vagy más iskolát látogasson;
7. elrendelheti, hogy a fiatalkorú a bírónál utasitásainak meghallgatása végett előre meghatározott időközökben jelentkezzék és magaviseletéről számot adjon;
8. a fiatalkorút a 23. § 3. pontjának megfelelő módon őrizetben tarthatja.
Ezeket az intézkedéseket a bíró együtt vagy külön alkalmazhatja, és ismételten vagy többször is megteheti mindaddig, amig a fiatalkorú próbárabocsátás alatt áll és élete huszonnegyedik évét még be nem töltötte.
51. § Ha a fiatalkorúak bírája a próbárabocsátás fenntartásával az 50. § értelmében intézkedik, intézkedését csak a próbárabocsátottal és pártfogójával, valamint a fiatalkorúak ügyészével közli. Perorvoslattal ellene csak az ügyész élhet és csak a próbárabocsátás fenntartása miatt vagy azért, mert a cselekmény az eljárt bíró hatáskörébe nem tartozik. A perorvoslat az intézkedés foganatosítását nem akadályozza.
A fiatalkorúak törvényszéki tanácsa zárt ülésben a fiatalkoruak ügyészének meghallgatása után az intézkedést helybenhagyhatja, vagy a fiatalkorúak bíráját arra utasithatja, hogy a próbárabocsátás hatályon kivül helyezésével a Bn. 23. §-ának első bekezdése értelmében (Bn. 33. §) hozzon uj határozatot, vagy az ügyet eljárás végett a jelen törvény 56. §-a értelmében más bírósághoz tegye át. E határozat ellen további perorvoslatoknak nincs helye.
52. § A javitónevelés végrehajtása iránt az igazságügyminiszter intézkedik. Az e végből szükséges előterjesztést a fiatalkorúak bírája teszi meg.
Ha akár az alsó, akár a felsőbíróság, habár még nem jogerős határozattal, a fiatalkorú javitónevelését rendeli el, a fiatalkorúak bírája ideiglenesen azonnal megteszi a szükséges védő- és óvóintézkedéseket (19. és 21. §).
53. § Ha a javitónevelést az elrendeléstől eltelt huzamosabb idő miatt vagy más fontos okból végrehajtani vagy végrehajtását folytatni nem kivánatos, az ügyben elsőfokon eljárt bíróság a javitónevelés helyett más intézkedést tesz.
Ha a bíróság fogházbüntetés alkalmazása mellett utólagos javitónevelést rendelt el és a fiatalkorúnak a fogházbüntetés végrehajtása alatt tanusitott magaviselete arra mutat, hogy a fiatalkorú teljesen megjavult és a javitónevelés végrehajtására nincs szükség, a fiatalkorúaknak az a bírósága, amelynek területén a fiatalkorú fogházbüntetését tölti, a fiatalkorúak illetékes felügyelő hatóságának javaslatára a javitónevelés mellőzését rendelheti el.
Határozathozatal előtt meg kell hallgatni a fiatalkorúak ügyészét, a fiatalkorút, esetleg védőjét, s amennyiben nagyobb nehézség nélkül lehetséges, törvényes képviselőjét vagy szülőjét, akik a határozat ellen fellebbezéssel élhetnek. Szabadságvesztésbüntetés csak tárgyaláson állapitható meg. A véghatározat felülvizsgálatára a 32-43. §-ok rendelkezései irányadók.
54. § Ha a fogházbüntetésre itélt fiatalkorúnak utólagos javitónevelését a bíróság a fogházbüntetést megállapitó itéletben nem rendelte el és ez iránt a fiatalkorúak illetékes felügyelőhatósága javaslatot terjeszt elő, az utólagos javitónevelés kérdésében a fiatalkorúaknak az a bírósága határoz, amelynek területén a fiatalkorú fogházbüntetését tölti.
A fiatalkorúak bírája a javaslatot haladék nélkül megvizsgálja, intézkedik a szükséges adatok és iratok beszerzése iránt, ezeket inditványtétel végett közli a fiatalkorúak ügyészével és a szükséghez képest a fiatalkorúnak, esetleg védőjének, és amennyiben nagyobb nehézség nélkül lehetséges, törvényes képviselőjének vagy szülőjének meghallgatása után alakszerü tárgyalás nélkül végzéssel határoz, mely ellen egyfoku fellebbezésnek van helye.
Ha a bíró az utólagos javitónevelés elrendelése felől a fogházbüntetés kiállása előtt nem határozhat, elrendelheti, hogy a fiatalkorút a javitónevelés tárgyában hozandó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a fiatalkorúnak a javitónevelő intézetbe beutalásáig a fogházbüntetés kiállása után is a 19. vagy a 21. §-nak megfelelően ideiglenes gondozásban vagy őrizetben tartsák.
55. § A fogház- és az elzárásbüntetés végrehajtása, valamint a pénzbüntetés beszedése iránt a fiatalkorúak birája, az államfogházbüntetés végrehajtása iránt a fiatalkorúak birájának előterjesztésére az igazságügyminiszter intézkedik.
56. § A fiatalkorúak bűnügyében az általános hatásköri jogszabályok szerint hivatott rendes bíróság jár el:
1. ha a terhelt a cselekményt nyomtatvány utján élete tizenötödik évének betöltése után követte el;
2. ha a terhelt a fiatalkorúak bíróságának hatáskörébe tartozó cselekményén felül tizennyolczadik évének betöltése után elkövetett oly cselekménynyel is van terhelve, amely miatt az eljárás a kir. biróság hatáskörébe tartozik s az egyesités a Bp. szabályai szerint helyt foghat;
3. ha a fiatalkorú oly büncselekménynyel van terhelve, amelyre a törvény halál- vagy fegyházbüntetést állapit meg és a cselekmény elkövetésekor életének tizenötödik évét már betöltötte; ebben az esetben azonban az esküdtbiróság helyett is a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa jár el.
Ha a rendes bíróság a jelen §-ban meghatározott eseteken kivül jár el oly ügyben, amely a jelen törvény szerint a fiatalkorúak biróságnak hatáskörébe tartozott volna, ez a körülmény az eljárás érvényét nem érinti.
57. § A rendes bíróság, ha a fiatalkorú bünügyében jár el, a Bp. rendelkezéseit alkalmazza, a jelen törvényből folyó eltérésekkel.
A jelen törvény általános eljárást szabályain felül (második fejezet) e törvény rendelkezései irányadók különösen a fiatalkorú érdekében szükséges védő és óvóintézkedések, a vád képviseletének megtagadása vagy elejtése, a fiatalkorú egyéniségének és életviszonyainak megállapitása, a véghatározatok, valamint a hatásköröknek érintetlen fenntartása mellett, a perorvoslatok tekintetében.
Esküdtbíróság előtti eljárásban a perorvoslatra a Bp. rendelkezései irányadók.
58. § A jelen törvény 47., 48., 53. és 54. §-a értelmében a fiatalkorúak bírósága jár el akkor is, ha a próbabocsátást a rendes biróság rendelte el, vagy azt, akinek utólagos javitónevelését mellőzni kell vagy el kell rendelni, a rendes bíróság itélte el.
A rendes bíróság által próbárabocsátott fiatalkorú felett a 49-50. §-ok alapján is a fiatalkorúak birósága határoz, ha a fiatalkorú a próbaidő alatt iszákos, erkölcstelen, csavargó életmódot folytat, vagy egyébként az erkölcsi züllés jeleit mutatja, vagy a felügyeleti szabályokat megszegi, vagy oly büncselekményt követ el, amelynek elbirálása a fiatalkorúak bíróságának hatáskörét meg nem haladja.
59. § Ha a terheltet mind a fiatalkorban, mind a fiatalkor betöltése után elkövetett cselekménnyel vádolják (56. § 2. pontja), a rendes bíróság hatáskörét és illetékességét a felnöttekre irányadó szabályok határozzák meg.
Ilyen esetekben a rendes bíróság a terhelt tizennyolczadik életévének betöltése után elkövetett bűncselekmény vagy bűncselekmények miatt a büntetőtörvénykönyvek értelmében alkalmazandó büntetést kiszabja és e mellett a fiatalkorban elkövetett cselekményt vagy csupán a büntetés kiszabásánál veszi tekintetbe, vagy amennyiben az eset körülményeihez képest indokoltnak mutatkozik, amiatt a Bn. és a jelen törvény értelmében alkalmazható intézkedések valamelyikét rendeli el.
E szabályok irányadók akkor is, ha a próbárabocsátott felől a próbaidő alatt, de tizennyolczadik évének betöltése után elkövetett bűncselekmény miatt kell határozatot hozni.
60. § Ha a fiatalkorú bűnügyében felnőtt terhelt nem szerepel, vagy ha ellene az eljárás a felnőtt terhelttárstól elkülönitve folyik:
1. a rendes bíróság illetékességét a 4. § szerint kell meghatározni;
2. a vádat a rendes bíróság előtt a fiatalkorúak ügyésze képviseli;
3. a főtárgyalás kitüzése előtt a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa az eljárást nem nyilvános ülésben, a 23. § szerint alakszerü tárgyalás nélkül fejezheti be;
4. a vádirat ellen kifogásnak nincs helye és a főtárgyalásra közvetlen idézést kell kibocsátani;
5. a főtárgyalást a hatáskörébe tartozó ügyekben a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa tartja meg;
6. a főtárgyaláson a nyilvánosság kizárására és korlátozására a 26. § irányadó.
61. § Ha a fiatalkorú bűnügyében felnőtt terhelt is szerepel s az elkülönités nem lehetséges, az illetékességre és az eljárásra az 57. § figyelembe vételével a Bp. rendelkezései irányadók.
A vádtanács a fiatalkoru bűnügyében nem nyilvános ülésben a 23. § szerint véghatározatot hozhat.
62. § A fiatalkorúaknak oly kihágási ügyeiben (Bn. 33. §), amelyek a fennálló hatásköri jogszabályok szerint a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak, a 3. § 2. pontjában megjelölt kihágásokat kivéve, a közigazgatási hatóság mint rendőri büntetőbiróság jár el.
A közigazgatási hatóság a Bn. 15. §-a értelmében a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket is megteheti, ha a gyermek eléje kerül és az intézkedés halaszthatatlanul szükséges.
63. § Ha a fiatalkorú kihágási ügyében a közigazgatási hatóság mint rendőri büntetőbíróság jár el, a rendőri büntető elzárás szabályait alkalmazza a jelen törvényből folyó eltérésekkel.
A jelen törvény általános eljárási szabályain felül (második fejezet) e törvény rendelkezései irányadók különösen a fiatalkorú érdekében szükséges védő- és óvóintézkedések, a fiatalkorú egyéniségének és életviszonyainak megállapitása, a tárgyalás elkülönitése és nyilvánossága, ugyszintén a véghatározatok tekintetében. A szükséges korlátozásokat és részleteket a belügyminiszter és az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.
Ha a közigazgatási hatóság mint rendőri büntetőbíróság a fiatalkorúnak javitónevelő intézetben való elhelyezését látja szükségesnek, az ügyet a Bn. 33. §-a értelmében a fiatalkorúak illetékes bíróságához teszi át.
64. § Oly rendőri büntetőbiróságoknál, amelyeknél a fiatalkorúak kihágásai nagy számuak, ellátásukra külön bírót kell kijelölni.
65. § A gyermek érdekében, aki élete tizenkettedik évének betöltése előtt büntető jogszabályba ütköző cselekményt követett el, a fiatalkorúak bírája a jelen törvény 15-18. §-ának megfelelően beszerzi a legszükségesebb tájékoztató adatokat és a tények megállapitása után a Bn. 15. §-a értelmében intézkedik.
66. § Ha gyermek vagy büncselekmény elkövetésével nem gyanusitott oly kiskoru egyén, aki élete tizennyolczadik évét még be nem töltötte, környezetében az erkölcsi romlás veszélyének van kitéve, vagy züllésnek indult, a fiatalkorúak bírósága sürgős esetekben a következő intézkedéseket teheti:
1. figyelmeztetheti a szülőt, a törvényes képviselőt vagy azt, akinek háztartásában a kiskorú él (gondviselő), hogy reá szigorubban ügyeljen és őt gondosabban nevelje;
2. utasithatja a szülőt, a törvényes képviselőt vagy a gondviselőt, hogy a kiskorút megfenyitse, iskolalátogatási kötelességének pontos teljesitésére kényszeritse, az erkölcsi fejlődésére veszélyes környezettől, foglalkozástól vagy életmódtól visszatartsa;
3. ha indokoltnak látja, a kiskorú nevelésének ellenőrzése és felügyelete végett ideiglenesen pártfogót rendelhet; ha pedig a kiskorú testi vagy erkölcsi állapota veszélynek van kitéve, környezetéből őt eltávolithatja és ideiglenesen az állami gyermekmenhelyen helyezheti el, vagy gondozását mindaddig, amig ebben a kérdésben a gyámhatóság határoz, megbizható hozzátartozója vagy más alkalmas személyre, vagy valamely gyermekvédő vagy patronázs-egyesületre bizhatja s ezeket az intézkedéseket akkor is megteheti, ha a kiskorúval szemben a házi és az iskolai fegyelem eszközei hatálytalanoknak bizonyultak.
Ha a bíróság székhelyén vagy ennek közelében állami gyermekmenhely vagy ilyennek telepe van, a környezetéből eltávolitott oly kiskorút, aki az állami gyermekvédelmi szabályok szerint a gyermekmenhelybe felvehető, ott kell elhelyezni.
Ha a bíróság a kiskorú elhelyezése iránt intézkedik, határozatát a székhelyére illetékes árvaszékkel haladéktalanul közli. A bíróság intézkedése, ha előbb maga nem szünteti meg, a gyámhatóság jogerős határozatával hatályát veszti. Megszünik a bírói intézkedés hatálya arra a kiskorúra vonatkozólag is, aki életének tizennyolczadik évét betöltötte.
E § értelmében intézkedhetik a bíróság akkor is, ha a fiatalkorú ellen büncselekmény miatt folyamatba tett eljárást megszünteti vagy felmentő itélettel fejezi be.
Fellebbvitelnek nincs helye.
67. § A fiatalkorúak bírósága azt a szülőt, törvényes képviselőt vagy gondviselőt, aki az előbbi § alapján kiadott utasitásának igazolatlanul eleget nem tesz, kihágás miatt száz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetheti.
Ugyanily büntetést alkalmazhat a bíró a gyámhatóság megkeresésére az ellen a szülő, törvényes képviselő vagy gondviselő ellen is, aki a gyámhatóság által az előbbi §-nak megfelelően kiadott utasitásnak igazolatlanul nem tesz eleget.
A kihágás tárgyában a fiatalkorúak bírósága a terhelt meghallgatása után végzéssel határoz. A határozat ellen közlésétől nyolcz nap alatt fellebbezésnek van helye, mely felől a fiatalkorúak törvényszéki tanácsa végérvényesen határoz.
68. § Az 1908:XXXVI. tc. 26. §-ának negyedik bekezdése helyébe a következő uj rendelkezés lép:
A fogházbüntetés legkisebb tartama tizenöt nap; leghosszabb tartama, ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenötödik évét betöltötte és cselekményére a törvény halálbüntetést vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést állapit meg, tizenöt év; ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenötödik évét betöltötte és cselekményére a törvény határozott tartamu fegyházbüntetést állapit meg, tiz év; más esetekben öt év.
69. § Az 1908:XXXVI. tc. 33. §-a második bekezdésének a következő rendelkezéssel egészittetik ki:
Ha a fiatalkorúnak vagyona vagy keresete van és a cselekmény elkövetésekor tizenötödik életévét betöltötte, egy koronától száz koronáig terjedhető és le nem fizetése esetében más intézkedéssel helyettesitendő pénzbüntetést lehet ellene megállapitani.
70. § Az 1908:XXXVI. tc. 35. §-a a fiatalkorúak bíróságára nem irányadó.
71. § Az 1878:V. tc. (Btk.) 106. §-a után uj §-ként a következő rendelkezések iktatandók:
Fiatalkorúval szemben az elévülés az eljárás meginditását, ha a cselekmény a törvényben megállapitott minősitése szerint büntett, öt év elteltével, és ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenötödik évét betöltötte s cselekményére öt éven felüli szabadságvesztésbüntetés van megállapitva, tiz év elteltével, ha a cselekmény vétség, három év elteltével zárja ki. A sajtójogi elévülés ideje érintetlenül marad.
Ha a fiatalkorú a cselekmény elkövetésekor tizenötödik évét betöltötte és cselekményére a törvény halálbüntetést vagy életfogytig tartó fegyházbüntetést állapit meg, az elévülés ideje tizenöt év.
72. § A Btk. 109. §-a második bekezdésként a következő rendelkezéssel egészittetik ki:
Fiatalkorú próbárabocsátása esetében a próbaidő alatt az elévülés nyugszik.
73. § A Btk. 120. §-a után uj §-ként a következő rendelkezések iktatandók:
A fiatalkorú ellen megállapitott büntetés végrehajtását az elévülés, ha tiz évnél hosszabb tartalmu fogházbüntetés állapittatott meg, husz év elteltével, - ha tiz évi fogházbüntetés állapittatott meg, tizenöt év elteltével, - ha tiz évnél rövidebb, de öt évnél hosszabb tartamu fogházbüntetés állapittatott meg, tiz év elteltével, - ha államfogházbüntetés, vagy öt évnél rövidebb tartamu fogházbüntetés állapittatott meg, öt év elteltével zárja ki.
74. § A Kbtk. 62. §-a második bekezdésként a következő rendelkezéssel egészittetik ki:
Fiatalkorúnál az előbbi bekezdésben emlitett határidő kitüzése nem szükséges, ha a fennforgó körülményekből enélkül is megállapitható, hogy a fiatalkorú sem a fenntartására szolgáló eszközöket, sem azt, hogy tisztességes megszerzésükre törekszik, kimutatni nem képes.
75. § A Kbtk. 64. és 66. §-ában, valamint a Bp. 56. §-ának 3. pontjában emlitett tizenhatodik életév helyett a tizennyolczadik életévet kell érteni.
76. § Felhatalmaztatik az igazságügyminiszter, hogy a fiatalkorúak bünügyeiben követendő eljárásnak a jelen törvényben megállapitott szabályait rendelettel kiegészithesse és az átmeneti szabályokat rendelettel megállapithassa.
A közigazgatási hatóságok tekintetében az igazságügyminiszter és a belügyminiszter egyetértve rendelkezik.
E törvény életbelépésének idejét az igazságügyminiszter rendelettel állapitja meg.
Ezt a törvényt az igazságügyminiszter és a belügyminiszter hajtja végre.
