1913. évi XIII. törvénycikk

a lóversenyeknél az üzletszerü vagy nyilvános fogadásokat és a kölcsönös fogadások közvetitését szabályozó 1894:XXIX. tc. módositásáról * 

1. § Az 1894:XXIX. tc. 6., 7. és 10. §-ai hatályukat vesztik és helyükbe a jelen törvény 2., 3., 4. §-ának rendelkezései lépnek.

2. § A kölcsönös fogadásokra (totalisateurre) feltett összegekből levonandó:

a) 6% a versenyt rendező pénztára javára, még pedig a totalisateur kezelével járó költségekre, a versenypálya fenntartására és versenydijak kitüzésére;

b) 4 1/2%, amely levonás összege az állampénztárba szállittatik be, alapszabályszerüleg kezeltetik és a földmivelésügyi miniszter által kizárólag a lótenyésztés emelésére fordittatik, az alap állásáról a földmivelésügyi miniszter évenkint a költségvetés beterjesztése alkalmával a törvényhozásnak előterjesztést tesz;

c) 2% az állampénztárba szállittatik be s az igy befolyó összeg - 20%-a kivételével, mely külön alapszerüleg kezelendő s a földmivelésügyi miniszter által turisztikai czélokra, valamint a tárczája keretébe tartozó iskolák hallgatóinak testedzése és egyéb hasonló czélok előmozditására fordittatik, - a vallás- és közoktatásügyi miniszter által egységesen alapszabályszerüleg kezeltetik és a honvédelmi miniszterrel egyetértőleg minden évre előre megszerkesztendő részletes költségvetési tervezet szerint kizárólag a testnevelésnek, valamint a testedzésnek az ország lakosainak széles rétegeiben való meghonositására és fejlesztésére fordittatik;

d) 1 1/2% jótékony czélokra, még pedig Budapest fő- és székváros területén rendezett versenyeknél a fő- és székváros szegény-alapja javára, a többi versenyeknél az állami jótékonysági sorsjáték jövedelmének gyarapitására.

Ezen levonások után fennmaradó összeg a nyerők közt tételeik arányában osztandó ki. Kivételt képez a nyerő jutalékának kiszámitásánál mutatkozó koronán aluli töredék, amely töredék, ugyszintén azok a nyeremények is, melyek sem a versenytéren a verseny alkalmával, sem ugyancsak a verseny alkalmával az e czélra megjelölt helyen a verseny napja után következő nyolcz nap alatt fel nem vétettek, a jelen szakasz a) pontjában megjelölt pénztárba folynak és az ott megjelölt czélokra fordittatnak.

3. § Az üzletszerü vagy nyilvános versenyfogadásokat közvetitő egyesek vagy vállalatok (bookmaker, fogadási iroda) külön illetéket tartoznak fizetni, melynek mértékét a földmivelésügyi miniszter a 2. §-ban körülirt levonások arányában rendeleti uton állapitja meg.

Ezen illeték ugyanoly arányokban osztatik fel, mint a kölcsönös fogadásokra (totalisateur-re) feltett összegekből levont százalékok.

4. § Aki előre kinyert engedély nélkül lóversenypályán rendezett versenyekre, vagy azokon résztvevő lovasokra, istállókra vagy lovakra vonatkozólag fogadások kötésével üzletszerüen foglalkozik, vagy nyilvános fogadási irodát tart (bookmaker), vagy kölcsönös fogadásokat közvetit (totalisateur), kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

Visszaélés esetében, ha az előző büntetés kiállitásától számitva két év még nem mult el, az előbbi bekezdésben meghatározott kihágás egy hónaptól két hónapig terjedhető elzárással és 300 koronától 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

5. § A 4. §-ban meghatározott kihágás a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik.

Budapest székesfővárosban a m. kir. államrendőrség jár el.

Harmadfoku hatóság: a belügyminiszter.

6. § Jelen törvény a földmivelésügyi miniszter által meghatározandó napon lép életbe és végrehajtásával a földmivelésügyi, pénzügyi, belügyi, honvédelmi és vallás- és közoktatásügyi miniszterek bizatnak meg.