1. § Az állami elemi népiskoláknál rendszeresitett tanitói állásokra a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kinevezett és hivatali esküt tett okleveles tanitók (tanitónők) véglegesen alkalmazott rendes állami elemi népiskolai tanitók.
„Tanitó” kitétel alatt a jelen törvényben a rendes állami elemi népiskolai tanitó és tanitónő értendő. A nembeli különbség jelzésére „férfitanitó” és „nőtanitó” kitétel szolgál.
2. § A tanitó kinevezése a kinevezési okiratnak hivatalos kézbesitése és a kinevezés elfogadása által válik véglegessé.
Ha a kinevezési okmány a kinevezettnek saját mulasztása folytán hivatalosan nem kézbesithető, vagy ha a kinevezett a hivatali eskü letételére az illetékes kir. tanfelügyelő által kitüzött időben és helyen meg nem jelenik és ezt 14 napon belül nem igazolja, a kinevezés hatályát veszti.
3. § A tanitó szolgálati viszonya a hivatali eskü letételének napjával kezdődik és ennek igazolása előtt a tanitó sem a jelen törvényben megállapitott illetményekben nem részesülhet, sem az országos tanitói nyugdij- és gyámalappal szemben nyugdijjogosultságot nem szerezhet.
4. § A tanitónak a jelen törvényben megállapitott fizetésre és ezenfelül természetben nyujtott lakásra, ilyen lakás hiányában pedig a jelen törvényben megállapitott lakáspénzre van igénye.
5. § A tanitók fizetése - az állomáshelyre való tekintet nélkül - a kezdő fizetésben s azon felül három fizetési osztályban és minden fizetési osztály keretén belül három fizetési fokozatban állapittatik meg.
A tanitók lakáspénze, állomáshelyükre való tekintettel, az 1908. évi XXVII. törvénycikk 7. §-ában foglaltaknak megfelelően, hét osztályban állapittatik meg.
A fizetések és lakáspénzek mértékét az alábbi táblázat tünteti fel:
| Évi lakáspénz az | ||||||||||
| Fizetési | Évi fizetés | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | ||
| osztály | fokozat | osztályba sorozott állomáshelyeken | ||||||||
| korona | ||||||||||
| Kezdő javadalmazás | 1200 | |||||||||
| III. | 3. | 1400 | ||||||||
| 2. | 1600 | |||||||||
| 1. | 1800 | |||||||||
| II. | 3. | 2000 | 600 | 540 | 480 | 420 | 360 | 300 | 240 | |
| 2. | 2200 | |||||||||
| 1. | 2400 | |||||||||
| I. | 3. | 2600 | ||||||||
| 2. | 2900 | |||||||||
| 1. | 3200 | |||||||||
6. § A tanitó - a 11. §-ban jelzett eset kivételével - a kezdő javadalmazással neveztetik ki.
A kezdő javadalmazásból a harmadik fizetési osztályba, a harmadik fizetési osztályból a másodikba és a második fizetési osztályból az elsőbe a tanitót a vallás- és közoktatásügyi miniszter lépteti elő. Ennél az előléptetésnél, amely mindig csak a legközelebbi magasabb fizetési osztálynak legalacsonyabb fizetési fokozatába történhetik, a 7. §-ban megállapitott szolgálati időn felül még az érdemesség is irányadó.
Ugyanazon fizetési osztály keretén belül a magasabb fizetési fokozatba, a közvetlenül megelőző alacsonyabb fizetési fokozatban töltött szolgálati idő alapján, előlépés utján jut a tanitó.
7. § A kezdő javadalmazásból a harmadik fizetési osztályba a férfitanitó a kezdő javadalmazásban töltött két év, a nőtanitó a kezdő javadalmazásban töltött négy év után, a magasabb fizetési osztályba pedig ugy a férfitanitó, mint a nőtanitó a közvetlenül megelőző alacsonyabb fizetési osztályban töltött 12 év után léptethető elő.
Ugyanazon fizetési osztály keretén belül a magasabb fizetési fokozatba a tanitó a közvetlenül megelőző alacsonyabb fizetési fokozatban töltött négy év után lép elő.
8. § Ugy a magasabb fizetési osztályba való előléptetés, mint a magasabb fizetési fokozatba való előlépés szempontjából megkivánt szolgálati idő megállapitásánál csak a rendes állami elemi népiskolai tanitói vagy az azzal egy tekintet alá eső minőségben töltött szolgálati idő vehető alapul.
A szolgálati idő megállapitásánál a szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó része, valamint a szolgálat folytonosságának egyéb okból előállott megszakitása esetén a tényleges szolgálat nélkül töltött idő figyelembe nem vehető.
A felfüggesztett állapotban töltött idő beszámitásának csak akkor van helye, ha az állásától felfüggesztett tanitó a felfüggesztés tartama alatt illetményeinek teljes élvezetében meghagyatott, vagy ha a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetmények részére utólag kiutalványoztattak.
9. § A rendes állami elemi népiskolai tanitói szolgálattal egy tekintet alá esik az a szolgálat, amelyet a tanitó a rendes állami elemi népiskolai tanitói szolgálatot megelőzőleg:
a) állami, vagy a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapitványokból fenntartott intézetnél rendes tanitói,
b) a földmivelésügyi és a pénzügyi tárcza által fenntartott vagy segélyezett kincstári, vagy az államvasuti elemi népiskoláknál rendes tanitói,
c) állami tisztviselői minőségben megszakitás nélkül töltött; továbbá
d) a községek, hitfelekezetek, társulatok és magánosok által fenntartott nyilvános népiskoláknál az 1893. évi XXVI. törvénycikk hatályba lépésének napjától, vagyis 1893. évi október hó 1-től kezdve, rendes tanitói minőségben töltött mindaz a szolgálat, amely a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről szóló törvény értelmében beszámitható.
Az a körülmény, hogy a tanitó állami elemi népiskolához 1907. évi julius hó 1-je után saját kérésére neveztetett ki, a községek, hitfelekezetek, társulatok és magánosok által fenntartott nyilvános népiskoláknál rendes tanitói minőségben töltött szolgálati időnek a d) pont szerint való beszámitását nem érinti.
10. § A jelen törvény hatályba léptéig eltöltött és a 8. és 9. §-ok értelmében beszámitható szolgálati idő, amennyiben az a jelen törvény határozmányai szerint magasabb fizetési osztályba való előléptetésre, illetőleg magasabb fizetési fokozatba való előlépésre igényt ad, az igényeknek egyénenkint való megállapitásánál olykép veendő számba, mintha az a jelen törvény hatályának tartama alatt telt volna el.
Azok a tanitók, akik a jelen törvény hatálybaléptekor már alkalmazásban állanak, összes beszámitható szolgálati idejük figyelembe vételével sorozandók be a beszámitható szolgálati időnek megfelelő fizetési osztályba és fizetési fokozatba, illetőleg akiknek még nincsen két évi, vagy amennyiben nőtanitókról van szó, négy évi beszámitható szolgálati idejük, a kezdő javadalmazásba.
Ennél a besorozásnál az érdemesség kérdésének elbirálása mellőzendő, azonban olyan tanitó részére, aki fegyelmi vizsgálat alatt áll, a jelen törvény alapján járó illetményeknek utalványozása a fegyelmi eljárásnak jogerős határozattal való befejezéséig függőben tartandó.
Az összes beszámitható szolgálati időnek az a része, amelylyel az összes beszámitható szolgálati idő meghaladja a fizetési osztályba, illetőleg fizetési fokozatba a fentiek szerint történt besorozáshoz a 7. § értelmében megkivánt szolgálati időt, a közvetlen magasabb fizetési fokozatba való előlépés, illetőleg a legközelebbi magasabb fizetési osztályba való előléptetés szempontjából olykép veendő számba, mintha a tanitó azt annak a fizetési osztálynak abban a fizetési fokozatában töltötte volna, amelybe a fentiek szerint besoroztatott.
11. § Azt a tanitót, akinek állami rendes tanitóvá való kineveztetésekor a 8. és 9. §-ok alapján beszámitható szolgálata van, abba a fizetési osztályba kell kinevezni s abba a fizetési fokozatba kell besorozni, amelybe az illető tanitó a 10. §-ban foglaltak szem előtt tartásával besorozható lenne.
Az ilyen tanitónál a 10. § utolsó bekezdésében foglalt határozmány is alkalmazást nyer.
12. § A fizetési osztályba való előléptetés feltételéül kikötött érdemességnek és az érdemesség fokának megállapithatása végett az illetékes kir. tanfelügyelő minden tanitót, működése és szolgálati magatartása szempontjából, minden páros évben a tanév befejezésével minősit.
A minősités alapjául szolgálnak az igazgatótanitó által beterjesztendő irásbeli minősitési jelentések és a kir. tanfelügyelőnek, helyettesének vagy az iskola ellenőrzésével megbizott iskolalátogatónak tapasztalatai.
A minősités jelzésére a működésre nézve: „kiváló”, „kielégitő” vagy „nem kielégitő”, a szolgálati magatartásra nézve pedig: „példás”, „megfelelő” vagy „nem megfelelő” kitételek használandók. A minősités a kir. tanfelügyelő által folytatólag vezetendő minősitési táblázatba bejegyzendő, amely minősités nem lévén titkos, azt az érdekelt tanitó megtekintheti. Ha a tanitó ezt a minősitést, mely előléptetésére kihatással van, magára nézve sérelmesnek találja, jogában áll a minősités megállapitásának fegyelmi uton való felülvizsgálatát kérni.
A minősités körüli eljárás részletes szabályozása iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleti uton intézkedik.
13. § A 7. §-ban megállapitott szolgálati idő elteltével nem lehet mellőzni annak a tanitónak az előléptetését, aki az utolsó, illetőleg amennyiben a második, vagy az első fizetési osztályba való előléptetéséről van szó, az utolsó két minősités alkalmával működése tekintetében „kiváló”-nak vagy „kielégitő”-nek, és a szolgálati magatartás tekintetében „példás”-nak vagy „megfelelő”-nek minősittetett.
14. § A működés tekintetében „kiváló”-nak minősitett tanitót a vallás- és közoktatásügyi miniszter - az állami költségvetésben erre a czélra megállapitott létszám keretén belül - soronkivül is előléptetheti a legközelebbi magasabb fizetési osztálynak legalacsonyabb fizetési fokozatába, feltéve, hogy az illető tanitó a közvetlenül megelőző fizetési osztálynak legmagasabb fizetési fokozatával járó fizetést legalább egy éven át élvezte.
15. § Annál a tanitónál, aki jogerős fegyelmi határozattal a fizetésemelkedésnek bizonyos időre való megvonására itéltetett, a legközelebbi előléptetés, illetőleg előlépés csak annyival később foganatositható, mint amennyi időre a megvonás szól. A további előléptetésre, illetőleg előlépésre a fegyelmi büntetésnek már nincsen kihatása.
16. § Az a tanitó, aki ez idő szerint magasabb összegü fizetés természetével biró illetményeket élvez, vagy akinek az 1907. évi XXVI. tc. alapján bármikor magasabb összegü fizetés természetével biró illetményekre lenne igénye, mint amennyire a jelen törvény alapján igényt tarthat, a különbözetet személyi pótlék czimén kapja, még akkor is, ha kedvezőtlen minősités esetén előléptetésben nem részesülhetne.
Ugyancsak személyi pótlék czimén kapja a különbözetet az a tanitó is, aki állami rendes tanitóvá történt kineveztetését közvetlenül megelőzőleg a 9. § a), b) vagy d) pontjában emlitett intézetnél vagy iskolánál rendes tanitói minőségben volt alkalmazva, s aki ebben a minőségben magasabb összegü nyugdijba beszámitható javadalmazást élvezett, mint amilyen fizetésre - a 8. és 9. §-ok alapján beszámitható szolgálati idejének figyelembevételével - a jelen törvény alapján igényt tarthat.
17. § A vallás és közoktatásügyi miniszter olyan tanitók részére, akik a községek, hitfelekezetek, társulatok és magánosok által fenntartott nyilvános népiskoláknál rendes tanitói minőségben már 1893. évi október hó 1-je előtt is alkalmazva voltak, s akiknél a szolgálati időnek ez a része a 9. § d) pontja értelmében be nem számitható, - az állami költségvetésben erre a czélra előirányzott összeg keretén belül - nyugdijba beszámitható személyi pótlékot engedélyezhet.
Ilyen személyi pótlékban csak az arra érdemes tanitók részesithetők s a személyi pótléknak összege azoknál a tanitóknál, akiknek az 1893. évi október hó 1-je előtti időre eső szolgálata 10 évnél kevesebb, nem lehet több évi 200 koronánál, - ha a 10 évet eléri vagy meghaladja, de 15 évnél kevesebb, nem lehet több évi 400 koronánál, - és ha a 15 évet eléri vagy azt meghaladja, nem lehet több évi 600 koronánál.
18. § A 16. § alapján járó személyi pótlékot, valamint az 1907. évi XXVI. tc. 9. §-a alapján engedélyezett pótlékot a fizetésnek bármilyen emelkedése esetén, vagy személyi pótléknak a 17. § alapján való engedélyezése esetén a fizetési többlet, illetőleg a 17. § alapján engedélyezett személyi pótlék erejéig meg kell szüntetni. A 21. § alapján járó igazgatói pótlékra ez a rendelkezés nem nyer alkalmazást.
A 17. § alapján engedélyezett személyi pótlék csak annyiban szüntetendő meg, amennyiben a fizetés természetével biró illetményeknek összege - a 21. § alapján járó igazgatói pótlék kivételével - évi 3200 koronát meghaladna.
19. § A természetben nyujtott lakásnak legalább két rendes padlózott szobából, konyhából, kamarából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania. Ezen felül ott, ahol az állam megfelelő ingatlannal rendelkezik, egy negyedholdnyi kert használatára, kert nem létében pedig évi 20 korona kertilletményre van a tanitónak igénye.
A jövőben létesitendő tanitói lakások két lakószobájának együttesen 40 m2 alapterületünek kell lennie.
20. § A tanitó abban a községben tartozik lakni, ahol állomáshelye (iskolája) van.
Ha azonban abban a községben megfelelő lakás nem kapható, vagy ha azt a tanitónak családi körülményei elhárithatatlanul szükségessé teszik, és ha az a szolgálat sérelme nélkül lehetséges, a kir. tanfelügyelő az érdekelt tanitónak az iskola gondnoksága utján előterjesztett kérelmére megengedheti, hogy a tanitó állomáshelyéhez közel fekvő más községben lakhassék.
Ez az engedély, ha azt a szolgálat érdeke szükségessé teszi, bármikor visszavonható.
21. § Az állami elemi népiskola igazgatásával megbizott igazgató tanitó, az tanitói megbizatásának tartamára, igazgatói pótlékban részesül, amelynek összege:
3-6 tanitóval biró iskola tanitójánál évi 200 koronával
7-10 tanitóval biró iskola tanitójánál évi 300 koronával
10-nél több tanitóval biró iskola tanitójánál évi 400 koronával
állapittatik meg.
Ha az igazgató tanitó igazgatása alatt kisdedóvó intézet is áll, az igazgatói pótlék összegének megállapitásánál az ott alkalmazott kisdedóvónő és menedékházvezetőnő is számbavehető.
Az igazgatói pótlék élvezete megszünik az arról való lemondás, vagy az igazgatói minőségnek, illetőleg megbizatásának fegyelmi itélettel való megvonása esetén. Az igy megszünt igazgatói pótlékra nézve a 16. §-nak határozmányai nem nyernek alkalmazást.
Az igazgatói pótlék fizetés természetével bir, és ha a tanitó nyugalomba helyezésekor igazgatói pótlékot is élvez, a nyugdij összegének megállapitásánál alapul szolgáló beszámitható javadalmazáshoz hozzászámitandó, azzal a korlátozással azonban, hogy a beszámitható javadalmazásnak összege az igazgatói pótlékkal együtt évi 3400 koronát nem haladhat meg.
22. § A tanitónak más szolgálati teendőkre való beosztása tanitói minőségét és törvényszerü illetményeit nem érinti.
23. § Azok a készpénzben vagy természetben nyujtott dijak, amelyeket a tanitó az iparos- és kereskedő-tanonczoktatásért, a gazdasági ismétlő iskola vezetéseért, a kántori vagy más teendők ellátásáért élvez, valamint a községek vagy más helyi érdekeltségek részéről a tanitónak nyujtott tiszteletdijak, jutalmak és segélyek a jelen törvény alapján járó készpénzbeli vagy természetbeni javadalmazásba be nem számithatók.
24. § Az a tanitó, aki mint egyévi önkéntes teljesit tényleges katonai szolgálatot, szabadságon levőnek tekintendő és ennek az egy évnek a tartama alatt fizetés természetével biró illetményeinek 800 koronát meghaladó részére igényt tarthat; egyéb, akár készpénzben, akár természetben élvezett járandóságai azonban beszüntetendők.
25. § A tanitónak a jelen törvényben megállapitott illetményekre való igénye csak a 6. §-ban megállapitott módozatok mellett, vagy jogerős fegyelmi itélettel korlátozható.
A fegyelmi büntetésként kirótt pénzbirságok és a felmerült eljárási költségek, valamint a szolgálati viszonyból eredő kincstári követelések (túlélvezmények, számadási téritmények stb.) és az országos tanitói nyugdij- és gyámalap járulékai a tanitó fizetéséből levonandók.
26. § A fizetés előleges havi részletekben utalványozandó és pedig:
a) állami rendes tanitóvá való kinevezés a hivatali eskü letételének napjától kezdve;
b) magasabb fizetési fokozatba való előlépés, valamint a 13. §-ban emlitett esetben a magasabb fizetési osztályba való előléptetés esetén az előlépésre, illetve előléptetésre való igényt megállapitó szolgálati idő elteltét követő hó elsejétől kezdve.
c) a b) pontban nem emlitett fizetési osztályba való előléptetés esetén, ha az előléptetésről szóló vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a hó első felében kelt, ennek a hónak a közepétől, ha a hó második felében kelt, a következő hó elsejétől kezdve.
A lakáspénz előleges negyedévi részletekben utalványozandó és pedig:
a) állami rendes tanitóvá való kinevezés esetén a hivatali eskü letételének napját követő hó 1-jétől kezdve;
b) olyan tanitónak áthelyezése esetén, aki előbbi állomáshelyén lakást természetben élvezett, az uj állomáshely elfoglalásának napját követő hó elsejétől kezdve;
c) a b) pont alá nem tartozó áthelyezés esetén az uj állomáshely elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától, illetőleg ha a különböző állomáshelyeken a lakbérnegyedek nem esnek össze, az előbbi állomáshelyre érvényes lakbérnegyed lejártától kezdve;
d) fizetési osztályba való előléptetés esetén az uj fizetési osztályban járó lakáspénz az előléptetésről szóló miniszteri rendelet keltét követő lakbérnegyed első napjától kezdve.
Az igazgatói pótlék az igazgatói megbizás keltét követő hó elsejétől kezdve előleges havi részletekben, a személyi pótlék pedig a fizetésre nézve megállapitott módozatok szerint utalványozandó.
27. § Azokra a kérdésekre nézve, amelyek a tanitókat a jelen törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve, a határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásával - a vallás- és közoktatásügyi miniszter illetékes.
A hozott határozat ellen a m. kir. közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye.
28. § A jelen törvényből 1913. évben eredő költség az 1913. évi állami költségvetés XXI, fejezete 17. czimének terhére számolandó el.
29. § Az 1907:XXVI. tc. 2-12. §-ai és a 13. § második bekezdése az állami elemi népiskolai tanitókra vonatkozólag hatályukat vesztik.
30. § A jelen törvény 1913. évi január hó 1-én lép hatályba és végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügyminiszter bizatik meg.
