A Japánnal 1912. évi október hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
„Ő Felsége Ausztria császára, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya, és Ő Felsége Japán császára, egyaránt azon óhajtól vezérelve, hogy a közöttük és államaik között szerencsésen fennálló barátságos viszonyt és jó egyetértést szorosabbá tegyék, és azon meggyőződéstől indittatva, hogy államaik között a kereskedelmi viszonyokra a jövőben alkalmazandó szabályoknak világos és határozott módon való megállapitása e felette kivánatos eredmény megvalósulását nagyban elősegitené, elhatározták, hogy ily czélból kereskedelmi és hajózási szerződést kötnek és meghatalmazottaikká kinevezték, és pedig:
[következik a meghatalmazottak megnevezése]
akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kölcsönös közlése után a következő czikkekben állapodtak meg:
Mindegyik szerződő fél alattvalóinak teljes szabadságuk lesz, hogy a másik fél összes területeit családjukkal együtt felkeressék és ezen területeken tartózkodjanak; és feltéve, hogy az ország törvényeihez alkalmazkodnak:
1. az utazás és letelepedés, a tanulmányok és kutatások, mesterségük és hivatásuk gyakorlása és ipari és gyári vállalataik üzemben tartása tekintetében, minden vonatkozásban ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet alattvalói;
2. jogositva lesznek, ugy mint a belföldiek, mindazon áruczikkekkel kereskedést üzni, melyeknek forgalomba hozatala meg van engedve;
3. a házakat, az ipartelepeket, a raktárakat, az üzlethelyiségeket és az egyéb helyiségeket, amelyekre szükségük lehet, birtokolhatják vagy bérelhetik és elfoglalhatják és földeket bérbevehetnek avégből, hogy ott letelepedjenek, vagy azokat megengedett kereskedelmi, ipari, gyári vagymás czélokra felhasználják;
4. a viszonosság feltétele mellett mindenféle olyan ingatlant megszerezhetnek és birtokolhatnak, amely az ország törvényei értelmében bármely más ország alattvalói által megszerezhető és birtokolható, amennyiben az emlitett törvények által előirt feltételekhez és megszoritásokhoz alkalmazkodnak;
5. személyükre és tulajdonukra nézve állandó és teljes oltalmat és biztonságot fognak élvezni; jogaik keresése és védelme végett szabadon és akadálytalanul fordulhatnak a biróságokhoz, sőt igényeiket az állam és ennek szervei ellen is érvényesithetik a biróságok vagy más illetékes hatóságok előtt.
A szerződő felek mindegyikének alattvalói fel lesznek mentve a másik fél területein mindenféle katonai szolgálat alól ugy a szárazföldi hadseregben vagy a haditengerészetben, mint a nemzetőrségben vagy a népfölkelésben; ugyszintén mentesek lesznek minden kényszerkölcsön és a személyes szolgálat helyett kirótt mindenféle adózás alól; másfelől semmiképpen sem fognak megakadályoztatni abban, hogy katonai kötelezettségeiknek saját hazájukban eleget tegyenek.
Katonai szolgáltatásokra és adózásokra csak ugyanolyan feltételek mellett és csak ugyanolyan mértékben lesznek kötelezve, mint a belföldiek.
Nem lesznek kötelezve más vagy nagyobb terhek viselésére, vagy más és nagyobb adók, illetékek vagy adózások fizetésére, bármilyen természetüek legyenek is ezek, mint a belföldiek vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet alattvalói.
Mindegyik szerződő fél alattvalóinak a másik fél területein lévő lakhelyiségei, raktárai, gyárai és üzleti helyiségei, valamint az ezekhez tartozó és megengedett czélokra szolgáló helyiségek sértetlenek lesznek. Mindezen helyiségekben házkutatást vagy vizsgálatot tartani, a könyveket, iratokat vagy számlákat megvizsgálni és megtekinteni csakis olyan feltételek és módozatok mellett lehet, amelyeket a törvények magukra a belföldiekre nézve előirnak.
Mindegyik szerződő félnek jogában áll a másik fél minden kikötőjébe, városába és helyére főkonzulokat, konzulokat, alkonzulokat és konzuli ügynököket kinevezni, azon helységek kivételével, ahol az ily konzuli tisztviselőknek bebocsátása meg nem felelő volna. Ez a kivétel mindazonáltal a szerződő felek valamelyikével szemben csak ugy fog alkalmaztatni, ha az összes többi hatalmasságokkal szemben is egyaránt alkalmazást nyer.
Az emlitett főkonzuloknak, konzuloknak, alkonzuloknak és konzuli ügyvivőknek, mihelyt a működési engedélyt megkapták vagymás végleges avagy ideiglenes elismertetést nyertek, a viszonosság feltétele mellett joguk lesz, hogy összes feladataikat végezhessék és hogy mindazokat a kiváltságokat, felmentéseket és mentességeket élvezzék, amelyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet ugyanolyan rangfokozatban levő konzuli tisztviselőit megilletik, vagy a jövőben meg fogják illetni. Egyetértés áll fenn arra nézve, hogy a szerződő felek egyikének területein a hivatásos konzulok részére biztositott adómentesség a tiszteletbeli konzulok részére nem igényelhető.
Ha a szerződő felek egyikének alattvalója a másik fél területein meghal, a haláleset helyének hatóságai haladék nélkül értesiteni fogják az illetékes konzuli tisztviselőt.
Ha a szerződő felek egyikének alattvalója a másik fél területein anélkül halt meg, hogy a haláleset helyén olyan személyt hagyott volna hátra, aki saját országának törvényei értelmében hivatott volna a hagyaték gondozására és kezelésére, az illetékes konzuli tisztviselőnek joga lesz, akár személyesen, akár kiküldött által ezt a távollevő személyt képviselni, és távollétének ideje alatt helyette eljárni; s meg fogja tenni a hagyaték szabályszerü kezelése és folyósitása czéljából szükséges összes intézkedéseket. Az ezen czikkben foglaltak azonban nem foghatók fel ugy, hogy azoknak alapján elvonhatók volnának azon ország biróságaitól, amelyben a vagyon található, azok az ügyek, amelyek az ő hatáskörükbe tartoznak.
A fenti intézkedések alkalmazást nyernek azon esetben is, ha az egyik szerződő félnek a másik fél területein vagyonnal biró alattvalója ezen területeken kivül hal meg anélkül, hogy azon a helyen, ahol vagyona fekszik, a hagyaték gondozására és kezelésére hivatott személyt hagyott volna hátra.
Az osztrák-magyar monarchia és Japán között a kereskedelem és hajózás kölcsönösen szabad lesz. Mindegyik szerződő fél alattvalói ugyanugy, mint a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet alattvalói, teljesen szabadon kereshetik fel hajóikkal és rakományaikkal a másik fél területeinek mindazon helyeit, kikötőit és folyóit, amelyek a külkereskedelem részére megnyittattak vagy a jövőben meg fognak nyittatni; kötelesek természetesen mindenkor azon ország törvényeihez alkalmazkodni, ahova érkeznek.
Az egyik szerződő fél területeinek áruczikkei, akár termények, akár gyártmányok, a másik fél területeire való bevitelnél bármely más külföldi származásu hasonló áruczikkekre alkalmazott legkisebb vámtételek kedvezményében fognak részesülni.
Sem az osztrák-magyar monarchia, sem Japán nem fogja a másik szerződő fél területeire irányitott árukat más vagy magasabb vámokkal vagy terhekkel sujtani, mint amilyenek bármely más külföldi rendeltetésü hasonló czikkek után szedetnek vagy fognak a jövőben szedetni.
Ép úgy nem fog egyik szerződő fél sem a másik területeiről származó vagy oda irányitott áruk kivitelére, illetve bevitelére semmiféle olyan tilalmat vagy korlátozást fenntartani, vagy felállitani, amely bármely más országból jövő vagy oda küldött hasonló áruczikkekre egyaránt nem terjed ki.
Az utóbbi rendelkezés mindazonáltal nem alkalmazható azon tilalmakra vagy korlátozásokra, amelyek az állami monopóliumokra nézve, mint az állatok és a hasznos növények védelme czéljából tett közegészségügyi intézkedések, közbiztonsági tekintetekből és rendkivüli körülmények között hadiszükségletek tekintetében tartatnak fenn vagy állittatnak fel.
Az állam, a községek vagy a testületek részére szedett belső adók, amelyek a szerződő felek egyikének területein valamely czikk előállitását, gyártását vagy fogyasztását terhelik vagy a jövőben terhelni fogják, semmi szin alatt sem fogják a másik fél termékeit nagyobb mértékben vagy sulyosabb módon terhelni, mint a hasonló belföldi termékeket.
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy származási bizonyitványok felmutatását általában nem követelik. Mindazonáltal az esetben, ha az egyik szerződő fél területein egyes beviteli czikkekkel szemben különböző vámtételek alkalmaztatnának, a származási bizonyitványokat kivételesen követelni lehet oly czélból, hogy a másik fél területeiről jövő áruk a legalacsonyabb vámtétel kedvezményében részesüljenek.
Nem igényelhetők a legnagyobb kedvezmény czimén azok a különös kedvezmények, amelyeket a szerződő felek egyike megadott vagy a jövőben meg fog adni:
a) a szerződő felek belföldi halászatának termékeire nézve, vagy a belföldi halászattal egyenlősitett halászatok termékeire nézve, ezek behozatalánál,
b) a szomszédos államoknak a határszéli forgalom megkönynyitése czéljából,
c) valamely államnak, vámegyesülés rendelkezései következtében.
Az osztrák-magyar monarchia két államának és Japánnak kereskedői és iparosai, akik a hazájukbeli hatóságok által kiállitott iparigazolvány felmutatásával igazolják, hogy ott jogositva vannak kereskedésüket vagy iparukat üzni, a másik szerződő fél területén akár személyesen, akár kereskedelmi utazók által, vásárolhatnak, vagy minták előmutatásával vagy anélkül megrendeléseket gyüjthetnek. Az ilyen kereskedők és iparosok s ezek utazói, a vásárlások eszközlésénél és a megrendelések gyüjtésénél, az adózás és könnyitések tekintetében a legnagyobb kedvezményes elbánásban fognak részesülni.
A fentemlitett czélból az áruminta gyanánt bevitt czikkek mindegyik szerződő fél területeire ideiglenesen vámmentesen fognak bebocsáttatni, azon szabályok és vámkezelési alakiságok betartása mellett, amelyek a minták visszavitelének, illetve a megszabott vámilleték azon esetben való megfizetésének biztositása czéljából vannak megállapitva, ha az áruminta a törvényben megszabott határidőn belül ujból ki nem vitetnék. Annak megállapitása, hogy valamely minta alkalmas-e arra, hogy vámmentesen bocsáttassék be, minden esetben kizárólag azon hely illetékes hatóságainak hatáskörébe tartozik, ahol a bevitel történt.
A részvénytársaságok s egyéb kereskedelmi, ipari és kereseti társaságok (ideértve mindenféle biztositótársaságot is), amelyek az egyik szerződő fél törvényei értelmében jogérvényesen megalakultak, vagy a jövőben meg fognak alakulni, és amelyeknek székhelye ugyanezen szerződő fél területein van, jogositva vannak a másik fél területein, amennyiben ennek törvényeihez alkalmazkodnak, jogaikat gyakorolni és a biróságok előtt akár felperesi, akár alperesi minőségben perben állani. Egyébiránt élvezni fogják a másik szerződő fél területein mindazon jogokat, amelyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hasonló társaságait és egyesüléseit megilletik, vagy a jövőben meg fogják illetni.
Mindazok az áruk, amelyek az egyik szerződő fél kikötőibe a belföldi hajók által törvényszerüen bevitetnek, vagy bevihetők lesznek, e kikötőkbe a másik szerződő fél hajói által szintén bevihetők lesznek, anélkül, hogy ezen áruk bármily néven nevezendő más, vagy magasabb illetékek vagy terhek alá esnének, mint amilyenek alá belföldi hajókkal való bevitel esetén esnek. Ez a kölcsönös egyenlő elbánás alkalmazást fog nyerni tekintet nélkül arra, hogy az áruk közvetlenül a származási országból vagy pedig más külföldi országból jönnek-e.
Épugy teljesen egyenlő elbánásnak lesz helye a kivitel tekintetében is, ugy hogy mindegyik szerződő fél területein bármely áru kivitelénél, mely onnan jelenleg vagy a jövőben törvényszerüen kivihető, ugyanazon kiviteli vámok lesznek fizetendők és ugyanazon jutalmak és visszvámok lesznek engedélyezendők, tekintet nélkül arra, hogy a kivitel japán hajókkal, vagy pedig osztrák vagy magyar hajókkal történik és tekintet nélkül a rendeltetés helyére, legyen ez akár a másik szerződő félnek, akár valamely harmadik hatalomnak a kikötője.
A hajóknak a szerződő felek területi vizein való elhelyezése, továbbá a be- és kirakodás tekintetében egyik szerződő fél sem fog a saját nemzetbeli hajói részére oly kiváltságot vagy könnyitést engedélyezni, mely hasonló esetben nem vonatkoznék egyaránt a másik fél hajóira is; a szerződő felek kivánsága az lévén, hogy az illető hajók e tekintetekben teljesen egyenlő elbánásban részesittessenek.
Mindazok a hajók, amelyek a japán törvények értelmében japán hajóknak és mindazok a hajók, amelyek az osztrák vagy a magyar törvények értelmében osztrák vagy magyar hajóknak tekintetnek, a jelen szerződés alkalmazásánál japán, illetve osztrák vagy magyar hajóknak fognak tekintetni.
Egyik szerződő fél területi vizein sem fognak a másik fél hajóira a kormány, köztisztviselők, magánosok, testületek vagy bármely intézmény nevében vagy javára semmiféle tonna-, átviteli-, csatorna-, kikötői-, révkalauzolási-, világitási-, vesztegzári-, vagy bármi néven nevezendő más hasonló vagy megfelelő illetékek vagy terhek kivettetni, hacsak ugyanazon feltételek mellett a saját nemzetbeli hajóktól általában vagy a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hajóitól épugy nem szedetnének. Ez az egyenlő elbánás az illető hajókra kölcsönösen alkalmazást fog nyerni, tekintet nélkül érkezési és rendeltetési helyükre.
Az egyik szerződő fél részére rendszeres postai szolgálatot teljesitő hajók, akár az állam tulajdonát képezik, akár szubvencziót kapnak tőle e czélból, a másik fél területi vizein ugyanazokat a könnyitéseket, kiváltságokat és mentességeket fogják élvezni, amelyek a legnagyobb kedvezményt élvező nemzet hasonló hajói részére megadattak.
A parthajózás (cabotage) ki van véve a jelen szerződés rendelkezései alól és a belföldi hajók részére marad fenntartva. Megállapittatik azonban, hogy e tekintetben mindegyik szerződő fél igényelheti a saját hajói részére mindazokat a jogok és kiváltságokat, amelyeket a másik szerződő fél bármely más ország hajói részére megadott vagy a jövőben meg fog adni, annyiban, amennyiben maga a másik fél hajói részére ugyanazokat a jogokat vagy kiváltságokat szintén megadja.
Mindegyik szerződő fél valamennyi hajója, mely a külföldön a másik fél területeinek két vagy több beviteli kikötőjébe rendelt rakományt vett fel, rakományának egy részét az emlitett kikötők egyikében kirakhatja és folytatva utját a másik vagy a többi rendeltetési kikötőbe, itt rakományának maradványát kirakhatja; de mindig alkalmazkodnia kell a rendeltetési ország törvényeihez, vámtarifáihoz és vámszabályaihoz. Ugyanilyen módon és ugyanezen megszoritás mellett mindegyik szerződő fél valamennyi hajója a másik fél különböző kikötőiben ugyanazon ut alkalmával a külföld részére berakodhatik.
Mindegyik szerződő fél illetékes konzuli tisztviselőinek lesz kizárólag a feladata, hogy a másik fél területein a saját nemzetük kereskedelmi hajóin a belső rendet fenntartsák és egyedül az ő hatáskörükbe fog tartozni azoknak a vitás kérdéseknek az eldöntése, amelyek akár a nyilt tengeren, akár a másik fél területi vizein a hajóskapitányok, a hajótisztek és a hajólegénység között, különösen a zsold szabályozására és a szerződések teljesitésére vonatkozólag felmerülnek. Mindazonáltal az igazságszolgáltatás a helyi hatóságokat illeti meg azon esetben, ha az egyik szerződő félnek a másik fél területi vizein tartózkodó valamelyik kereskedelmi hajójának fedélzetén oly zavargások fordulnának elő, amelyeket az illetékes helyi hatóságok oly természetüeknek találnának, amelyek ezeken a vizeken vagy a szárazföldön a békét vagy a rendet zavarják vagy zavarhatják.
Ha valamely tengerész az egyik szerződő fél valamelyik hajójáról a másik fél területeire megszökik, a helyi hatóságok kötelesek lesznek azon ország illetékes konzuli tisztviselője részéről, amelyhez a kérdéses hajó tartozik, hozzájuk intézett megkeresésre, az ide vonatkozó összes kiadások megfizetésének biztositása mellett, e szökevény letartóztatása és átadása czéljából minden rendelkezésükre álló eszközzel a törvény korlátain belől segitséget nyujtani.
Megállapittatik, hogy ez a kikötés nem fog alkalmazást nyerni azon ország alattvalóira, amelyben a szökés történt.
Hajótörés, hajósérülés, vagy valamely erőhatalom által okozott veszteglés esetében mindegyik szerződő fél köteles, amennyiben ezt a semlegességből folyó kötelezettségek megengedik, a másik fél hajóinak, tekintet nélkül arra, hogy ezek az állam, vagypedig magánosok tulajdonai, ugyanazon segitséget, védelmet és mentességeket nyujtani, amelyekben hasonló esetekben a belföldi hajók részesülnek. A hajótörést szenvedett, vagy megsérült e hajókról megmentett áruk fel lesznek mentve minden vám alól, hacsak belföldi fogyasztásra nem kerülnek, amely esetben a megszabott vámokat utánuk is meg kell fizetni.
Azon esetek kivételével, amelyekre nézve a jelen szerződés kifejezetten máskép intézkedik, a szerződő felek megegyeznek abban, hogy a kereskedelemre, hajózásra és az iparra vonatkozó mindazok a kiváltságok, könnyitések vagy mentességek, amelyeket egyikök bármely más állam alattvalóinak már megadott vagy a jövőben meg fog adni, azonnal és minden feltétel nélkül a másik szerződő fél alattvalóira is kiterjesztetnek.
A jelen szerződés rendelkezései kiterjednek mindazokra a területekre és birtokokra, amelyek a szerződő felek egyikéhez vagy másikához tartoznak, vagy igazgatása alatt állanak; ugyszintén kiterjednek mindazokra az országokra, amelyek a szerződő felek mindegyikének vámterületéhez jelenleg tartoznak vagy a jövőben tartozni fognak.
A jelen szerződés meg fog erősittetni és a megerősitő okiratok, mihelyt lehetséges lesz, Tokióban ki fognak cseréltetni.
A jelen szerződés a megerősitő okiratok kicserélése után tizenöt nappal lép hatályba és 1917. évi deczember hó 31-ig marad hatályban.
Ha sem az osztrák-magyar monarchia, sem Japán tizenkét hónappal az emlitett időtartam letelte előtt a szerződés hatályának megszüntetésére vonatkozó szándékát nem jelentené ki, ugy az emlitett szerződés továbbra is érvényben marad és pedig azon időponttól számitott egy év leteltéig, amikor azt az egyik vagy másik szerződő fél felmondja.
Minek hiteléül a meghatalmazottak a jelen szerződést aláirták és pecséteikkel ellátták.
[Aláírások]”
