Japánnal való kereskedelempolitikai viszonyukat legelőször az 1869. évi október hó 18-án kötött és az 1871. évi XXIX. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi és hajózási szerződés szabályozta. Ezen szerződés helyébe 1897-ben ujabb kereskedelmi és hajózási szerződés lépett, mely Japánnal való kereskedelempolitikai viszonyunkat - ellentétben az 1869-iki szerződéssel, - a Japánban időközben bekövetkezett közgazdasági és kulturális haladásnak megfelelően, már egészen modern alapon rendezte. Az 1911. évben Japán uj vámtarifát alkotott; még e tarifa törvényerőre emelkedése előtt összes kereskedelmi és hajózási szerződéseit 1911. év közepére felmondotta s egyidejüleg uj szerződés megkötése iránt tett valamennyi államnak, - melylyel eddigelé szerződéses viszonyban állott, - javaslatot.
Japán ezen uj vámtarifája a régi vámtarifa autonom tételei, vagy éppen szerződésileg leszállitott vámjaihoz képest igen sok áruczikknél lényeges vámemeléseket tartalmaz. Az uj vámtarifa jellemzéséül általánosságban mondható annyi, hogy a nyersanyagok bevitelére rendszerint vámmentességet állapit meg, a félgyártmányokra körülbelül 15%-os vámokat, a kész iparczikkekre 15-40%-ig, a luxus czikkekre pedig éppen 50%-ig terjedő vámokat állapit meg. Figyelemre méltó, hogy legfontosabb élelmezési czikkek szintén mintegy 25%-os vám alá esnek. Már a mondottakból is kitünik a tarifa kettős czélja: az agrár és főleg az ipari érdekek védelmének fokozása s az államjövedelmeknek a beviteli vámok révén való emelése. Bennünket a dolog természeténél fogva az uj vámtarifának legfőképpen azon tételei érdekelnek, melyek a magyar szent korona országainak Japánba irányuló kivitelére vonatkoznak. E tételek szintén nem egy kiviteli czikkünkre a régi vámokhoz képest elég lényeges vámemelést tartalmaznak.
Japán külkereskedelmi forgalma állandó, folytonos és igen jelentékeny emelkedést mutat. A be- és kivitel összértéke, mely 1881-ben még csak 62 millió yen körül mozgott, 1891-ben már 142 millió yen értéket képviselt, 1901. évben pedig, tehát további 10 év mulva 508 millió yent tett ki. Folytonos és nagy fejlődésben van ez idő óta is, mint azt az alábbi statisztikai adatok mutatják:
| Bevitel | Kivitel | Összforgalom | ||||
| Év | millió yen értékben | |||||
| 1901. | 255 | 252 | 508 | |||
| 1905. | 488 | 321 | 810 | |||
| 1906. | 418 | 423 | 842 | |||
| 1907. | 494 | 432 | 926 | |||
| 1908. | 436 | 378 | 814 | |||
| 1909. | 394 | 413 | 807 | |||
| 1910. | 464 | 458 | 922 | |||
A főbb beviteli áruk értékét az 1909. és 1910. években a japán külforgalmi statisztikából vett következő adatok mutatják:
| Áruk | 1909. | 1910. | ||
| ezer yen értékben | ||||
| rizs | 13,585 | 8,644 | ||
| buza | 1,375 | 3,338 | ||
| buzaliszt | 1,431 | 1,739 | ||
| tej, kondenzált | 2,342 | 2,424 | ||
| tojás | 1,601 | 1,541 | ||
| czukor, nem finomitott | 11,790 | 11,961 | ||
| czukor, finomitott | 1,568 | 1,177 | ||
| nyersbőr | 1,818 | 1,378 | ||
| talpbőr | 1,250 | 1,064 | ||
| különböző vegyszerek | 8,700 | 11,570 | ||
| ásványolaj | 11,657 | 14,303 | ||
| paraffin | 1,410 | 1,727 | ||
| indigó | 4,646 | 3,392 | ||
| anilin | 3,202 | 2,885 | ||
| pamut, nyers, tisztitott | 160,783 | 157,823 | ||
| pamutfonal | 868 | 344 | ||
| kender, len, juta | 2,478 | 3,060 | ||
| gyapju | 9,092 | 13,520 | ||
| gyapjufonal | 5,041 | 5,951 | ||
| gyapjuszövetek | 8,452 | 11,347 | ||
| selyemgubó | 859 | 1,299 | ||
| nyers selyem | 1,456 | 476 | ||
| shirting | 5,555 | 5,469 | ||
| különböző pamutszövetek | 5,609 | 5,467 | ||
| nyomdapapir | 2,969 | 3,446 | ||
| imitált japánpapir | 1,471 | 1,475 | ||
| phosphorit | 2,220 | 4,787 | ||
| szén | 1,090 | 1,496 | ||
| vas, tömbökben | 3,737 | 3,364 | ||
| vas, rudakban | 3,888 | 5,202 | ||
| aczél, rudakban | 633 | 1,331 | ||
| vasdrót | 1,333 | 2,280 | ||
| czinnezett lemezek | 3,278 | 3,294 | ||
| vaslemez | 2,047 | 4,169 | ||
| vassin | 1,542 | 1,593 | ||
| vascső | 2,651 | 3,002 | ||
| ólomlemez | 1,075 | 1,531 | ||
| czinnlemez | 1,116 | 1,300 | ||
| czinklemez | 1,108 | 1,277 | ||
| vasszög | 2,686 | 2,780 | ||
| kábel | 358 | 1,594 | ||
| elszigetelt drótok villamos vezeték számára | 1,517 | 1,637 | ||
| táblaüveg | 2,528 | 2,532 | ||
| lokomotiv | 1,303 | 323 | ||
| személyszállitó vasuti kocsi | 75 | 503 | ||
| kerékpár | 2,368 | 2,185 | ||
| gőzkazán és gőzgép | 1,618 | 1,090 | ||
| villamos gépek | 2,999 | 2,191 | ||
| fonógép | 4,130 | 2,647 | ||
| cellulose | 1,574 | 3,166 | ||
| dohány | 1,227 | 113 | ||
| olajpogácsa | 24,426 | 19,887 | ||
Ezek szerint Japán legfontosabb behozatali czikkei a nyers pamut, olajpogácsa, rizs, a nem finomitott czukor, ásványolaj, gyapju, gyapjufonal, különböző félgyártmányu vasak, gépek, gyapju- és pamutszövetek, cellulose. Ezeknél kisebb, de még mindig számottevő mennyiségben kerül bevitelre talpbőr, különböző vegyi szerek, elszigetelt drótok villamos vezetékek számára.
Japán főbb kiviteli áruinak értékét ugyancsak az 1909. és 1910. években mutatják a következő adatok:
| Áruk | 1909. | 1910. | ||
| ezer yen értékben | ||||
| rizs | 5,867 | 5,900 | ||
| tea | 13,155 | 14,541 | ||
| tengeri fü | 1,093 | 1,696 | ||
| halak | 2,859 | 2,529 | ||
| gomba, száritott | 1,094 | 1,131 | ||
| czukor, finomitott | 5,082 | 6,097 | ||
| sake | 3,434 | 2,763 | ||
| sör | 972 | 978 | ||
| szivarka | 1,475 | 847 | ||
| szőrme, ki nem készitett | 1,049 | 1,347 | ||
| foszfor | 1,313 | 2,396 | ||
| kámfor | 3,469 | 2,964 | ||
| hal- és fókazsir | 1,954 | 2,634 | ||
| növényi viasz | 1,267 | 1,032 | ||
| selyemhulladék | 6,928 | 8,417 | ||
| nyers selyem | 124,243 | 130,832 | ||
| pamutfonal | 31,656 | 45,346 | ||
| selyemszövet | 28,066 | 31,777 | ||
| pamutszövet | 13,222 | 14,451 | ||
| selyem zsebkendők | 3,816 | 4,861 | ||
| pamutáruk: | ||||
| törülközők | 1,319 | 1,838 | ||
| asztalkendők | 1,082 | 1,173 | ||
| fehérnemü | 3,733 | 6,011 | ||
| papir, európai | 477 | 729 | ||
| papir, japáni | 2,250 | 2,143 | ||
| szén | 17,297 | 16,300 | ||
| vörösréz, tömbökben és lemezekben | 21,071 | 20,805 | ||
| vas- és aczéláruk | 1,062 | 1,283 | ||
| porczellán- és agyagáruk | 5,257 | 5,513 | ||
| vasuti talpfa | 2,206 | 2,631 | ||
| czement | 1,126 | 1,343 | ||
| szalmafonásáruk | 6,087 | 6,838 | ||
| fafonásáruk | 1,609 | 2,833 | ||
| gyékény | 4,602 | 3,937 | ||
| lakkozott faáruk | 925 | 1,109 | ||
| eső és napernyő | 1,662 | 1,849 | ||
| legyező | 837 | 922 | ||
| fogkefe | 727 | 1,089 | ||
| gyufa | 11,625 | 10,389 | ||
Ez adatok szerint Japán legfontosabb kiviteli czikkei a nyers selyem, a selyemszövetek, selyemáruk, vörösréz, szén, pamutszövetek, finomitott czukor, rizs, porczellánáruk, szalmafonásáruk, kámfor, papir, hal- és fókazsir. Kisebb mennyiségben kerülnek kivitelre eső- és napernyők, főleg az ázsiai kontinens részére, azután, lakkozott faáruk, legyező, vasuti talpfák, ezeken kivül száritott gomba, szivarka, foszfor, menthol, soya-bab, vas- és aczéláruk, órák, fali ernyők, korall és kefekötőáruk.
A kivitelt tekintve, Japánnak legnagyobb a külkereskedelmi forgalma Ázsiával (Koreát is ideértve), ahová 1910. évben a kivitt áruk 40.6%-a jutott 186 millió yen értékben, továbbá Amerikával (32.3%), azután Európával (23.5%). E három világrészre Japán összkivitelének körülbelül 96%-a esik. A bevitelt tekintve, első helyen szintén Ázsia áll 226 millió yennel (49.3%), azután következik Európa (35.7%), Amerika (11.8%). Tehát Japán összbeviteléből is, ép ugy, mint összkiviteléből körülbelül 96% e három világrészre esik.
Messze vezetne, ha Japánnak az összes országokkal való forgalmát ismertetni kivánnám. Ez okból a következőkben csak azon országokra leszek tekintettel, amelyek egyfelől a viszonyok nagyobb hasonlósága, másfelől a forgalom mérvénél fogva, a mi szempontunkból fontossággal birhatnak. Ezek:
| Országok | Összforgalom | Bevitel Japánba | Kivitel Japánból | ||
| ezer yen értékben | |||||
| Északamerikai Egyesült-Államok | 198,401 | 54,699 | 143,702 | ||
| Nagy-Britannia | 120,481 | 94,700 | 25,781 | ||
| Németbirodalom | 55,113 | 43,946 | 11,167 | ||
| Francziaország | 50,329 | 5,404 | 44,925 | ||
| Olaszország | 17,425 | 591 | 16,834 | ||
| Belgium | 12,873 | 9,409 | 3,464 | ||
| Ausztria és Magyarország | 3,941 | 2,782 | 1,159 | ||
| Svájcz | 3,637 | 1,694 | 1,943 | ||
| Svédország | 3,315 | 3,059 | 256 | ||
| Oroszország | 2,019 | 208 | 1,811 | ||
| Németalföld | 1,644 | 919 | 725 | ||
Kitünik ez adatokból, hogy a felsorolt országok közül Magyarország és Ausztria a Japánból való kivitelnél a kilenczedik, a Japánba való bevitelnél a pedig, a japán statisztika szerint a hetedik helyet foglalja el. Kitünik továbbá ez adatokból, hogy Japánnak ezen országok közül több országba, nevezetesen az Északamerikai Egyesült-Államokba, továbbá Franczia-, Olasz-, Oroszországba irányuló kivitelének értéke, ugyanezen országokból származó bevitelének értékét nem egy esetben többszörösen meghaladja; ha ezenfelül tekintetbe vesszük még azt, hogy Japánnak a szóban levő táblázatban feltüntetett országok legtöbbjébe irányuló kivitelének zömét Japán legfontosabb kiviteli czikke, a nyers selyem és selyemáruk képezik, melyekből a szerződéses vámterületnek átlag csak mindössze évi 140 ezer korona értékü behozatala van, ugy már is eléggé világos képet nyertünk arra nézve, hogy Japánnak ezen országok legtöbbjével való kereskedelmi forgalmához mennyivel jelentékenyebb érdekei füződnek, mint a szerződéses vámterülettel való forgalmához.
A szerződéses vámterület forgalma Japánnal a szerződéses vámterület statisztikája szerint az utolsó 10 évben a következőképen alakult:
| Év | Behozatal | Kivitel | |||
| ezer korona értékben | |||||
| 1901 | 6.327 | 6.359 | |||
| 1907 | 7.162 | 4.557 | |||
| 1908 | 7.465 | 3.324 | |||
| 1909 | 7.377 | 5.414 | |||
| 1910 | 8.401 | 5.288 | |||
Japánnal való kereskedelmi forgalmunk méltatásánál azonban nem hagyható figyelmen kivül, hogy sem a japán, sem a szerződéses vámterület, sem pedig a magyar szent korona országainak statisztikája nem ad kimeritő képet Japánnal való forgalmunk nagyságáról, miután e statisztikák adatai csak a közvetlen forgalomra vonatkoznak, ellenben a forgalomnak azon részét, mely más országokon, nevezetesen Németországon, Anglián és Francziaországon keresztül bonyolódik le, teljesen figyelmen kivül hagyják.
E közvetett forgalom pedig éppen nem kicsinylendő értéket képvisel, mint ahogy az a kereskedő czégek birtokában levő fakturákból is megállapitható. E nagy közvetett forgalom magyarázatát abban találja, hogy az észak-német, angol és franczia kikötők Japánnal sokkal sürübb és gyorsabb hajóösszeköttetéseket tartanak fenn, mint akár Triest, akár Fiume s hogy továbbá sem osztrák vagy magyar czégek Japánban, sem japán czégek Ausztriában és Magyarországon állandó képviselettel nem birnak s ezért a forgalom egy részének lebonyolitása a szerződéses vámterületen kivül álló czégek közvetitésével történik. E közvetett forgalom létezését mutatja és viszont ebben találja magyarázatát az a körülmény, hogy a szerződéses vámterület statisztikája és a japán statisztika adatai között igen lényeges eltérés mutatkozik.
A japán hivatalos statisztika szerint ugyanis a szerződéses vámterület forgalma Japánnal a következőképpen alakult (a következő adatok koronaértékre vannak átszámitva):
| Év | Behozatalunk Japánból | Kivitelünk Japánba | |||
| ezer korona értékben | |||||
| 1901 | 3.479 | 11.892 | |||
| 1907 | 2.883 | 6.405 | |||
| 1908 | 2.823 | 5.153 | |||
| 1909 | 2.723 | 7.213 | |||
| 1910 | 2.929 | 6.982 | |||
Mig tehát a szerződéses vámterület statisztikája szerint Japánból való behozatalunk nagyobb odairányuló kivitelünknél, addig a japán statisztikában kivitelünk van nagyobbnak feltüntetve. Tekintve azt, hogy mindig az importáló állam statisztikája közeliti meg jobban a valóságot, a következőkben a behozatalra nézve a szerződéses vámterület statisztikájának adatait, kivitelünkre vonatkozólag pedig a japán statisztika adatait fogom felhasználni.
Ezen adatok alapján forgalmunknak áruk szerinti megoszlása a következőképpen alakul:
A szerződéses vámterület fontosabb kiviteli czikkei Japánba:
| Áruk | 1907 | 1908 | 1909 | 1910 | ||
| ezer korona értékben | ||||||
| maláta | 595 | 753 | 396 | 400 | ||
| paraffin | - | 100 | 400 | 123 | ||
| csontenyv | - | 100 | 100 | 100 | ||
| gyapjufonal | 20 | 40 | 404 | 1.496 | ||
| gyapjuszövetek | 133 | 63 | 95 | 101 | ||
| papir | 3.400 | 2.900 | 3.400 | 2.600 | ||
| ebből: imitált japánpapir | 1.107 | 1.639 | 1.968 | 1.581 | ||
| irópapir | 175 | 135 | 366 | 256 | ||
| rajzpapir | 241 | 200 | 592 | 253 | ||
| nyomdapapir | 765 | 113 | 95 | 75 | ||
| czigarettapapir | 449 | 498 | 231 | 15 | ||
| csomagoló- és gyujtópapir | 236 | 140 | 80 | 75 | ||
| vasdrót | 153 | 65 | 170 | 100 | ||
| pipereszappan | 65 | 191 | 83 | 80 | ||
| villamos izzólámpa | 46 | 38 | - | - | ||
A szerződéses vámterület fontosabb behozatali czikkei Japánból:
| 1907 | 1908 | 1909 | 1910 | |||
| Áruk | ezer korona értékben | |||||
| hal és fókazsir | 2.039 | 2.611 | 2.612 | 1.875 | ||
| japáni viasz | 329 | 227 | 281 | 300 | ||
| kámfor, nyers | 179 | 209 | 191 | 186 | ||
| illó olajok | 51 | 104 | 131 | 158 | ||
| festőanyagok (catechu) | 55 | 159 | 215 | 173 | ||
| selyemhulladék | 92 | 107 | - | 24 | ||
| selyemszövetek | 88 | 40 | 121 | 97 | ||
| szalmakalap | 129 | 1.245 | 312 | 64 | ||
| legyező | 99 | 66 | 36 | 17 | ||
| szalmafonásáruk | 674 | 434 | 519 | 815 | ||
| faáruk | 138 | 130 | 117 | 166 | ||
| kőáruk | 33 | 61 | 77 | 60 | ||
| porczellán- és agyagáruk | 34 | 30 | 39 | 48 | ||
| vörösréz | 2.526 | 1.595 | 1.717 | 1.194 | ||
| fémáruk | 25 | 19 | 17 | 35 | ||
A szerződéses vámterület legfontosabb kiviteli czikkei tehát Japánba a papiráruk s ezek között első helyen az u. n. imitált japánpapir. Kisebb értékkel szerepel a maláta, csontenyv, vasdrót, a gyapjuáruk, a szappan és a villamos izzólámpák. A szerződéses vámterület legfontosabb behozatali czikkei a vörösréz, a hal- és fókazsir, szalmakalapok és egyéb szalmafonásáruk. Alárendeltebb jelentőséggel birnak egyes faáruk (faragott butorok, lakkozott faáruk), továbbá a selyemszövetek, a japán legyezők, aztán a porczellán, a kőáruk behozatala. Az 1909. és 1910. években jelentékeny összeggel szerepel statisztikánkban a hántolatlan rizs behozatala is Japánból. Jellemző Japánnal való forgalmunkra, hogy behozatalunk zömét nyersanyagok (vörösréz, hal- és fókazsir, kámfor), kivitelünk zömét pedig Japánba kész iparczikkek: papir, szappan, gyapjuáruk, vasdrót, villamos izzólámpák teszik ki.
A magyar szent korona országainak Japánnal való külkereskedelmi forgalma a magyar szent korona országainak statisztikája szerint az utolsó 4 év alatt a következőképen alakult:
| Év | Behozatalunk Japánból | Kivitelünk Japánba | |||
| ezer korona értékben | |||||
| 1907 | 919 | 389 | |||
| 1908 | 521 | 569 | |||
| 1909 | 858 | 388 | |||
| 1910 | 1.805 | 434 | |||
E forgalom áruk szerinti megoszlását mutatják a következő adatok:
Kivitelünk Japánba:
| Áruk | 1907 | 1908 | 1909 | 1910 | ||
| korona értékben | ||||||
| maláta | 14.795 | 76.821 | - | - | ||
| tenyészlovak | 93.000 | - | 81.000 | 64.000 | ||
| paraffin | 25.228 | 10.608 | - | 27.528 | ||
| papir | 26.884 | - | 7.140 | 18.131 | ||
| kaucsukáruk | 6.500 | 500 | - | 12.880 | ||
| hajlitott fabutor | 11.088 | 4.646 | - | - | ||
| villamos izzólámpa | 30.625 | 50.000 | 18.612 | 7.850 | ||
| csontenyv | 35.616 | 82.150 | 36.850 | 61.320 | ||
| eczetsav | 598 | - | 8.055 | - | ||
| szappan, finom | 117.230 | 125.650 | 49.250 | 28.760 | ||
| torpedó | - | 18.000 | 162.000 | 184.000 | ||
Behozatalunk Japánból:
| Áruk | 1907 | 1908 | 1909 | 1910 | ||
| korona értékben | ||||||
| rizs | - | - | 429.963 | 1,210.050 | ||
| hal- és fókazsir | 173.000 | 108.000 | 43.000 | 30.260 | ||
| japáni viasz | 13.000 | 14.000 | 8.000 | 16.000 | ||
| kámfor | 1.580 | 2.000 | 12.180 | 16.380 | ||
| selyem és selyemáruk | 24.200 | 21.600 | 20.000 | 19.800 | ||
| legyező | 25.600 | 16.800 | 10.800 | 6.100 | ||
| szalmafonás-áruk | 1.600 | 3.600 | 29.430 | 19.100 | ||
| papir és papiráruk | 3.070 | 6.200 | 3.600 | 25.245 | ||
| fa- és csontáruk | 17.770 | 15.475 | 10.355 | 30.625 | ||
| agyag és porczellánáruk | 6.140 | 14.095 | 12.120 | 21.060 | ||
| vörösréz | 689.372 | 254.795 | 210.814 | 324.362 | ||
A magyar szent korona országainak legfontosabb behozatali czikkei tehát Japánból ugyanazok, mint a szerződéses vámterület behozatali czikkei; legfontosabb kiviteli czikkei pedig Japánba az illatos szappan, mely 1909. évtől kezdve egyre kisebb összeggel szerepel; azután a csontenyv, villamos izzólámpa, paraffin, papir s ujabban a torpedók, végül az eczetsav. Az 1909. évig körülbelül az utóbbi czikk kivitelének megfelelő értékü kivitelünk volt még malátából is. Malátakivitelünk azonban ez évvel a magyar statisztika szerint teljesen megszünt. Egyes években összkivitelünk értékéhez viszonyitottan jelentékeny kivitelünk volt még tenyészlovakból is Japánba.
Az uj japán vámtarifa fontosabb kiviteli czikkeinek vámját lényegesen emelte.
Hogy e vámemelések várható hatását kivitelünk szempontjából kellően értékelhessük, ismertetni kivánom egész röviden a japáni ipar fejlődését és annak mai állapotát.
Ha a hivatalos japán termelési statisztika adatait vizsgáljuk, kétségbe nem vonható módon megállapitható, hogy a japán ipar folytonos, nagy fejlődésben van. Különösen szép fejlődést mutatnak a selyemiparon kivül, mely Japánnak régi iparága, a pamutipar, czukor, porczellán, szalmafonó-ipar, a lakkozott faáruk gyártása, továbbá a sör- és a czementipar, mely iparágak mai termelése az utóbb emlitett statisztika szerint a tiz év előttinek 2-3 szorosára emelkedett. Ezeken kivül még több más iparág - bárha kisebb arányban - szintén fejlődésben van, az egy bőripar kivételével, mely határozott visszafejlődést mutat. Ha azonban a japán bevitel adataira csak futó szempillantást is vetünk (309., 310. lap), ugy kétségtelennek fog feltünni, hogy a japán ipar igen messze van még attól, hogy a belföld szükségletét fedezhesse. Megjegyezhető ezenfelül, hogy fejlődésének korlátot szab a belföldi piacz kicsiny volta, továbbá a tanult munkaerő nagy hiánya és azon körülmény, hogy több iparág nyersanyaga, illetve az általa feldolgozott félgyártmány a belföldön egyáltalán nem, vagy csak elenyésző csekély mennyiségben állittatik elő; ehhez járul még a munkabéreknek hirtelen nagy emelkedése, mely - mint a magas beviteli vámok behozatalával beállott drágaság következménye, - máris mutatkozik.
A következőkben csak azon iparágakra leszek tekintettel, amelyek a magyar kivitel szempontjából érdekkel birhatnak. A japán szappanipar ma még abban a helyzetben van, hogy termékei a belföldi igényeket sem elégitik ki, ugy hogy ez iparág voltaképen csak az ázsiai kontinens részére dolgozik s a belföldi piaczot csaknem teljesen a külföldi ipar látja el. Szénfonalu villamos izzólámpákat már elég jó és olcsó minőségben állitanak elő Japánban is, azonban a fémfonalu izzólámpák gyártására irányuló kisérletek annyira nem sikerültek, hogy legujabb konzuli jelentéseink szerint azok gyártásával egyelőre fel is hagytak. A papiripar ma még az irópapirt, valamint a finomabb papirárukat nem tudja versenyképes árban előállitani; nyomdapapirból és az u. n. simili (imitált japán csomagoló) papirból pedig nem képes a belföldi szükségletnek megfelelő elegendő mennyiséget előállitani, ugy hogy ma még Japán papirból nagy bevitelre szorul. A japán papiripar nagy fejlődése azonban kétségtelen és különböző jelek arra engednek következtetni, hogy ez iparág hovatovább abba a helyzetbe jut, hogy a külföld termékeit teljesen kiszoritja. Megjegyzésre érdemes, hogy fejlődésével arányban egyre emelkedik a cellulosa-bevitel, miután a japáni fa cellulose előállitására mindezideig alkalmasnak nem bizonyult, szalma és egyéb anyagok felhasználására pedig a japán papiripar nincs berendezkedve. A söripar fejlődésével kapcsolatban egyre nagyobb mennyiségben kerül bevitelre Japánba a maláta.
Az itt feltüntetett adatok alapján méltán feltehető, hogy az uj japán vámtarifa kivitelünket - daczára a magas vámtételeknek, kedvezőtlenül befolyásolni nem fogja, kivéve a papirczikkek kivitelét, melyekből azonban kivitelünk eddig is csak csekély értéket tett ki. Sőt tekintve, hogy az uj vámtarifa a kész iparczikkek bevitelének megnehezitése mellett, viszonylag megkönnyiti a félgyártmányok bevitelét, az uj vámtarifa egyenesen kedvező helyzetet teremt több oly félgyártmány bevitele részére, melyek előállitására Magyarországon a helyzet eléggé kedvezőnek mondható, s amelyek a belföldi ipar szükségletét messze meghaladó mértékben állittatnak elő, mint a cellulose, maláta, paraffin stb.
Tarifaszerződést Japán csak Nagybritánniával, Francziaországgal és a Németbirodalommal kötött, mig a többi állammal jóllehet ezek közül nem egygyel való kereskedelmi forgalmához jelentékenyen nagyobb érdekek füződnek (Északamerikai Egyesült-Államok, Svájcz stb.), mint a szerződéses vámterülettel való forgalmához, csak puszta legnagyobb kedvezményi szerződést kötött. Igy aztán, miután már kétségtelenné vált, hogy a japán kormány tarifális követeléseinkkel szemben a tárgyalások elejétől kezdve elfoglalt merev álláspontját, az iparfejlesztési törekvésekkel kapcsolatban kialakult japán közvélemény pressziója alatt, főleg a szerződéses vámterület legfontosabb kiviteli czikkére: az imitált japánpapirra vonatkozólag reánk kedvező irányban megváltoztatni nem fogja, a magyar kormány - tekintettel kereskedelmi viszonyainknak Japánnal való szerződéses rendezéséhez füződő érdekeinknek fontosságára indittatva érezte magát, hogy a japán szerződés ügyében eredetileg elfoglalt, puszta legnagyobb kedvezményes szerződés megkötésére vonatkozó álláspontját érvényesitse. Igy jött létre, - miután a japán kormány kijelentette, hogy az esetben, ha a velünk való kereskedelmi forgalom nagyobb arányokat öltene, nem fog elzárkózni attól, hogy a forgalom további előmozditása érdekében kereskedelempolitikai viszonyunknak tarifális könnyitések utján való rendezése czéljából tárgyalásba bocsátkozzék, - a törvényjavaslat alakjában itt tisztelettel bemutatott szerződés, mely a kereskedelmi forgalom széles reláczióiban biztositja kölcsönösen a legnagyobb kedvezményes elbánást.
A specziális magyar kiviteli czikkek közül Japán tarifaszerződéseivel csak az illatos szappan és a csomagolópapir vámja szállittatott le; de ezen vámmérséklések között több olyan van, amely a magyar kivitel szempontjából jelentőséggel birhat. Nem vonható kétségbe tehát, hogy e vámmérséklések, melyeknek a legnagyobb kedvezmény biztositása által mi is élvezetébe lépünk, bárha főleg és elsősorban azon államok kivitelének válnak javára, melyek azokat elnyerték, ami kiviteli forgalmunkat is szolgálják. Jelentősége azonban e szerződés megkötésének elsősorban abban van, hogy kivitelünk részére rendezett állapotokat létesitsünk s ugyanolyan elbánást biztositsunk, mint amilyent a többi nagyobb külállamok élveznek, s hogy e réven kivitelünk további fejlődését, melyet a fenti vámmérséklések csak megkönnyithetnek, elősegitjük.
Szappan, fémfonalu izzólámpa, továbbá maláta, cellulose, csontenyv, eczetsav, kivitelünk részére továbbra is nyitva áll az ut s e részben akadályt a magas beviteli vámok sem képezhetnek, miután Japán ezen czikkek bevitelére egyre nagyobb mértékben reászorul. A japán piacz azonban fontossággal bir több oly magyar iparág szempontjából is, melyek eddigelé a japán piaczot egyáltalán nem keresték fel. Azon eredmények ugyanis, melyeket a magyar posztóipar a világnak több piaczán máris elért, reményt nyujtanak arra, hogy ez iparunk a japán piaczon is eredménynyel vehetné fel a versenyt annyival is inkább, mert a japán posztóipar ma még ugyszólván csak a közszállitások részére dolgozik s ha a termelését szélesebb körben kiterjeszti is, a belföldi piacz kicsiny volta miatt nagyon sokáig még nem lehet abban a helyzetben, hogy a posztóipari termékek nagy részének gyártására, nevezetesen a mintázott gyapjuszövetek gyártására berendezkedhessék. A japán bőriparnak a nyersanyag csaknem teljes hiánya miatti kedvezőtlen helyzete s másfelől a gépek egyre szélesebb körü alkalmazása folytán géphajtószijak kivitelére, mely czikkből iparunk már több külföldi piaczon szép eredményeket ért el, szintén kilátásaink lehetnének. Ugyancsak a japán bőripar kedvezőtlen helyzete s másfelől az európai viselet térhóditása folytán kedvezőnek mondható a helyzet talpbőr- és felsőbőr-kivitelünk részére is. Tekintve vas- és gépiparunk fejlett voltát és Japán nagy bevitelét a legkülönfélébb vasárukból és gépekből, ezen áruk kivitele szempontjából is figyelembe jöhet a japán piacz. A pezsgő és czukorkák egyre emelkedő fogyasztása ezen czikkek bevezetésére szintén kedvező kilátásokkal kecsegtet. Végül figyelembe jöhet még mindig a japán piacz czukorkivitelünk szempontjából is, mely áruból, daczára a japán czukoripar nagy fejlődésének, még - különösen a nem finomitott czukorból, - mindig tekintélyes bevitele van Japánnak.
Hogy a japán piaczon a többi államokhoz képest nekünk eddig, csak ipari termelésünkhöz viszonyitottan sem sikerült oly eredményeket elérni, mint más államoknak, annak oka főleg abban keresendő, hogy iparos- és kereskedőczégeink a japán piacz viszonyait nem ismerik, áruik bevezetésével járó anyagi áldozatoktól idegenkednek, jóllehet megfelelő áldozatok árán, főleg ha állandó képviselőkről is gondoskodnának, rövid időn belül szép eredmények volnának elérhetők. A japán piacz megszerzésére irányuló kisérletezésekre ma már - a vasuti és belhajózási forgalom terén bekövetkezett fejlődésen felül, - a helyzet annyival is kedvezőbb, mint annak előtte, mert a védjegy, mustra- és mintaoltalmi jog is modern rendezést nyert, sőt Japán az ipari tulajdon védelmére alakult nemzetközi Unióba is belépett.
Ha összefoglaljuk a mondottakat, megállapithatjuk, hogy a jelen szerződés megkötésével biztosittatnak részünkre mindazon jogok és előnyök, melyek a Japánnal létesitett uj szerződések alapján a többi külföldi államok alattvalóit és kereskedőit meg fogják illetni. Módot nyujtanak e szerződéses megállapodások arra, hogy kereskedelmünk azokat a kedvező viszonyokat, amelyek a nagy felvételi képességgel biró japán piaczon részére is kinálkoznak, a saját előnyére teljes mértékben kihasználhassa. Biztositja ezen szerződés ezen előnyöket részünkre anélkül, hogy ennek fejében sulyosabb terhet vagy más áldozatot hoznánk, mint amelyet a legnagyobb kedvezménynek részünkről való biztositása magában foglal.
