1913. évi XX. törvénycikk

az Országos Gazdasági Munkáspénztárról és a gazdasági cselédek, valamint a gazdasági gépmunkások baleset esetére való biztositása és betegség esetében való ellátása tekintetében irányadó törvényes rendelkezésekről * 

1. § Az 1900:XVI. tc. által szervezett Országos Gazdasági Munkás- és Cselédsegélypénztár ezentul ezt a nevet viseli: „Országos Gazdasági Munkáspénztár”.

2. § Az 1907:XLV. tc. alapján szerződött gazdasági cselédeket baleset esetére az 1900:XVI., 1902:XIV. és 1912:VIII. törvénycikkek értelmében az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál kell biztositani, betegség esetében pedig segélyezésükről az 1907:XLV. tc. 28. §-a értelmében közvetlenül a gazda köteles gondoskodni.

A gazdasági cselédek az 1907:XIX. törvénycikkben előirt betegség és baleset esetére való biztositási kötelezettség alá még az esetben sem vonhatók, ha az illető gazdaság számára ipari munkát teljesitenek.

A jelen törvényszakasz első és második bekezdésében foglalt rendelkezések alá esnek a gazdaságokban alkalmazott ugynevezett szegődményes iparosok is, amennyiben ipari munkát az illető gazdaságon kivül másnak keresetszerüleg nem teljesitenek.

Az 1898:II., illetőleg az 1899:XLII. tc. alapján szerződött gazdasági gépmunkásokat baleset esetére az 1912:VIII. tc. 5. §-a értelmében az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál kell biztositani, betegség esetében való segélyezésükre nézve pedig az 1898:II. tc. 33. §-ának, illetőleg az 1899:XLII. tc. 18. §-ának rendelkezései érintetlenül maradnak.

A gazdasági gépmunkások, - ideértve a képesitett (vizsgázott) fűtőt is, még ha közönségesen gépésznek nevezik is - az 1907:XIX. törvénycikkben előirt betegség és baleset esetére való biztositási kötelezettség alá nem vonhatók, még abban az esetben sem, ha a gazdasági gép tulajdonosa gépével nem a saját gazdaságában, hanem mint vállalkozó másnak gazdaságában végeztet munkát.

A jelen törvényszakasz negyedik és ötödik bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak a képesített gépkezelőre (vizsgázott gépészre), aki mind betegség, mind baleset esetére az 1907:XIX. tc. értelmében biztositandó.

3. § Amennyiben a mezőgazdasági és erdei termelés, állattenyésztés, halászat, kert- és szőlőmivelés, selymészet és méhészet körében, ugyszintén az ezekkel összefüggő mellékiparágakban foglalkoztatottakra nézve a jövőben kétségessé válnák, hogy az illetők gazdasági alkalmazottaknak tekintendők-e, s ehhez képest baleset esetére való biztositásuk, vagy betegség esetében való ellátásuk, illetőleg biztositásuk tekintetében a gazdasági alkalmazottakra irányadó törvények hatálya alá, avagy az 1907:XIX. tc. hatálya alá esnek-e, ezt a kérdést ezen alkalmazottak illető körére nézve a m. kir. földmivelésügyi minister a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértően kiadandó rendelettel szabályozza.

4. § E törvény életbeléptetésével és végrehajtásával a m. kir. földmivelésügyi minister bizatik meg, aki a m. kir. kereskedelemügyi ministerrel egyetértően intézkedik.