Ugy az országgyülésen, mint különösen annak a közösügyek tárgyalására kiküldött bizottságában és a hirlapok hasábjain számos alkalommal megnyilvánult régi óhaja a magyar közvéleménynek, hogy Magyarországon ágyugyár létesittessék. Ez a politikai pártkülönbség nélkül hangoztatott kivánalom különösen nyert jelentőségben akkor, amikor - elsősorban a haditengerészet fejlesztése s a flotta szaporitása következtében - az aczélanyagból készült csövü lövegek iránti szükséglet megnövekedett, s amikor a tüzérség felszerelésének - e fegyvernem sokoldalu feladataihoz képest - folyamatba vett kiegészitése és tökéletesitése a beszerzésre kerülő különféle lövegeknél a szárazföldi hadsereget illetőleg is mind nagyobb tért és jelentőséget biztositott az aczélnak, - a tábori ütegeknél és a könnyü taraczkoknál igen jól bevált aczélbronz mellett.
A közös hadseregnek és haditengerészetnek a véderőreformmal megállapitott fejlesztése és a m. kir. honvédségnek tüzérséggel való ellátása természetszerüleg fokozta azt a törekvést, hogy a hazai ipar a beszerzésre kerülő hadászati felszerelési czikkek előállitására és szállitására képessé tétessék, hogy a véderő fejlesztése érdekében hozott áldozatokkal szemben ily módon biztositható legyen az, hogy a szóban levő fejlesztés folytán megnövekedő hadseregi (haditengerészeti) megrendelésekből az ország közgazdasága hiánytalanul megkaphassa az őt jogosan megillető részt. - Alig szenvedhet ugyan kétséget, hogy hazánkban, ahol a fogyasztás tárgyát képező ipari czikkek tulnyomó részben még mindig külföldről szereztetnek be, az uj ipari vállalkozások czéljaira forditható tőkének ágyuk vagy más, az országban még elő nem állitott hadifelszerelési czikkek gyártására való befektetése nem mondható eleve kivánatosabbnak a jelzett tőkével létesithető valamely más vállalattal szemben, amely a nemzeti közgazdaságnak egy más terén, esetleg nagyobb vérveszteségét lenne hivatva megszüntetni.
De nem téveszthető szem elől az sem, hogy ipari és közgazdasági fejlődésünknek egyik elsőrendü érdeke az, hogy a m. kir. honvédség felszerelési szükséglete a lehetőséghez képest a belföldön legyen kielégithető és hogy megszüntessék az a nehézség, amelybe a közös hadsereg és haditengerészet szállitásainál az ipari szükséglet kvóta szerinti részének Magyarországon való fedezése ütközött annak folytán, hogy a szóban levő szükségleti czikkek egy része, és pedig épen a magasabb rendü gyártmányok az országban előállitva nem lettek.
Ama közgazdasági szempontok mellett továbbá, amely közgazdasági szempontok lehetőleg minden hadfelszerelési czikknek Magyarországon is leendő előállitása, s ez uton a hadügyi (haditengerészeti) szállitásoknál Magyarország és Ausztria paritásos helyzetének érvényesithetése mellett szólanak, állami, pénzügyi és hadászati szempontokból is jelentős érdekek füződnek ahhoz, hogy a véderő részére szükséges különböző felszerelési czikkek ne csupán egy helyen és illetve egy vállalkozó által állittassanak elő, s hogy a hadvezetőségnek a megrendelések eszközölhetősége tekintetében lehető szabad mozgás biztosittassék.
Mind e szempontokat különösen előtérbe állitotta a hajóhad kialakitására szolgáló 312.4 millió K rendkivüli haditengerészeti szükséglet megállapitása, - amely szükséglet kielégitésénél az e tárgyban létesült s az 1911. évi január 31-iki jegyzőkönyvbe foglalt kormánymegállapodások értelmében - a magyar ipar számára a kvótaszerinti teljes részesedés biztosittatott. E kvótaszerü részesedés biztositása azonban csak az által volt elérhető, hogy a fiumei kincstári hajóépitő telep jelentékeny pénzáldozattal kibővittetett és a Danubius hajó- és gépgyár r.-t.-gal kötött bérleti szerződés értelmében eszközölt beruházások utján a legnagyobb méretü pánczélos csatahajók épitésére is képessé tétetett. A cs. és kir. haditengerészet részére szükséges legnagyobb méretü csatahajók gyártására is alkalmas, e hajóépitési berendezkedés mellett azonban még jobban érezhetővé vált ipari termelésünknek az a hiányossága, hogy a fiumei hajógyárban előállitandó nagy csatahajók fegyverzeti felszerelése - megfelelő ágyugyár hiányában - Magyarországon előállitható nem lesz.
Ugy a jelenlegi, mint az azt megelőző kormány kezdettől fogva a legnagyobb előszeretettel foglalkozott az ágyugyár felállitásának kérdésével, s igen sokirányu és beható tanulmányokat és tárgyalásokat folytatott annak mielőbb és minél megfelelőbb módon leendő felállitására nézve. E tanulmányok és tárgyalások azonban az ágyugyártáshoz szükséges szabadalmak megszerzésével egybekötött s az ügy természetében rejlő egyéb nehézségek folytán természetszerüleg hosszabb időt vettek igénybe.
Eldöntendő volt ugyanis mindenekelőtt az a kérdés, hogy a létesitendő ágyugyár az állam által, avagy magánvállalkozás utján állittassék-e fel és hogy teljes, vagyis az összes tipusu ágyuk gyártására berendezkedő vállalat létesittessék-e, avagy az uj gyár csak egyes tipusok előállitására szoritkozzék.
A diósgyőri állami vasgyár kifejlesztésének terve. Eredetileg az volt a terv, hogy a magyar ágyugyár a diósgyőri állami vasgyárnak a lövegek gyártására való fokozatos berendezése és e gyártási szakra leendő kifejlesztése utján létesittessék. Kétségtelen, hogy azok az eredmények, amelyeket a diósgyőri állami vasgyár a lövedékgyártás terén felmutat, a legjobb reményekre jogosithattak abban a tekintetben, hogy a nevezett gyár ez uj gyártási szakban sem fogna kedvezőtlen eredményeket felmutatni.
Megjegyzendő azonban, hogy teljes ágyugyárnak ily módon, a diósgyőri állami vasgyár kifejlesztése utján való létesitése csak lassan és tetemes költség árán lett volna megvalósitható. Az a nagy koczkázat ugyanis, amelylyel a lövegek gyártása egybe van kötve, természetszerüleg magával hozza azt, hogy az uj gyár kezdetben csak a legkisebb öblü és legegyszerübb szerkezetü lövegek gyártásával próbálkozzék és lépésről-lépésre haladjon, mig a gyártási eljárás tökéletesitése s a szerzett tapasztalatok alapján fokozatosan a legnagyobb öblü lövegek előállitására is kiterjesztheti üzemét. A szerkesztés és gyártás természetéből folyólag megkivánt e fokozatos kifejlesztés önként érthetőleg hosszu időt vett volna igénybe és jelentékeny pénzáldozatokat igényelt volna, mig elérhettük volna azt a czélt, hogy az uj gyár - átesve a kisérletezések stádiumán s a szükséges tapasztalatokkal felszerelve az összes tipusok gyártására berendezkedjék, mint üzemképes vállalat. - A jelenleg fennálló európai nagy ágyugyárak mind szerény kezdetből és műszaki tekintetben egyszerü vállalatokból hosszu évek kitartó munkája és tapasztalatai alapján fejlődtek és jutottak el termelési képességüknek és technikai készségüknek mai fokára.
Önként érthető tehát, hogy nekünk sem lehetett volna önerőnkből egy csapásra önálló üzemképes teljes ágyugyárat felállitani, még pedig annál kevésbé, mert egy jelenleg keletkező uj ágyugyár helyzete hasonlithatatlanul nehezebb mint volt a jelenleg virágzó ágyugyáraké keletkezésük idejében, mert akkor az ágyugyártási technika megközelitőleg sem állott a fejlettség ama fokán, mint jelenleg. Be kellett tehát látni, hogy Diósgyőrnek tervbe vett kifejlesztése nem az az ut, amelyen elérhető lenne a magyar delegáczió által szem előtt tartott az a czél, hogy a magyar ipar részére a felállitandó ágyugyár által már a véderőnek most folyamatban levő fejlesztése folytán eszközlendő lövegbeszerzéseknél a kvótának megfelelő részesedés biztosittassék; illetve, hogy a magyar ágyugyár a legközelebbi évek hadseregi, haditengerészeti és honvédségi lövegszükségletének szállitásánál számottevő módon közreműködhessék.
A kérdés oly irányu eldöntésére, hogy az ágyugyár Diósgyőrött önálló állami üzemben létesittessék, nem birhatott különösebb jelentőséggel az a szempont sem, hogy a löveggyártás terén ezáltal a megfelelő verseny biztosittassék. Mert a Diósgyőr kifejlesztése utján létesülő ágyugyár - amint az fentebb emlittett - csak hosszu évek költséges tapasztalatai árán lett volna teljes, önálló üzemképes gyárrá kifejleszthető és e fejlődő, a kezdet nehézségeivel küzdő gyár - legalább is hosszu időn keresztül - egyáltalán nem jöhetett volna abba a helyzetbe, hogy a lövegek árának alakulására befolyást szerezzen, vagy épen hogy irányitó szerepet biztositson magának az ármegállapitás terén.
Kétségtelen továbbá, hogy akár a diósgyőri állami vasgyár kifejlesztése utján, akár más módon létesült volna a magyar ágyugyár mint állami üzem, az uj ágyugyár nem kezdhette volna meg működését kizárólag önerejére támaszkodva abban az esetben sem, ha a gyártás kezdetben csupán egyes kisebb tipusu lövegek előállitására szoritkozott volna. Hanem, ha a követelményeknek megfelelő üzemképes gyárat akartunk létesiteni: ugy annak mindenesetre valamely fennálló ágyugyárra kellett volna támaszkodnia, annak közreműködésével és tapasztalatai alapján berendezkednie.
A löveggyártással szemben támasztott kivánalmak. Ama rendkivüli kivánalmak folytán ugyanis, amelyek minden állam hadvezetősége által a lövegekkel szemben támasztatnak, azok gyártása a legnagyobb szakképzettséget és gyakorlati tudást igénylő és egyszersmind a legkoczkázatosabb gyáripari vállalkozások egyike. A lövegek használhatóságát és értékét - rendeltetésökből kifolyólag - kizárólag az a körülmény döntvén el, hogy mennyiben képesek mérkőzni a más gyártmányokkal: a löveggyártás terén természetszerüleg a legnagyobb mérvü verseny érvényesül, amely versenyben lépést tartani életkérdés a gyárra nézve, minthogy a versenyben alól maradó, a másnál alsóbbrendü gyártmány hadászatilag teljesen értéktelen.
Ennélfogva elsőrendü érdeke minden ágyugyártással foglalkozó vállalatnak, hogy állandó éber figyelemmel kisérje az összes államokban mind azt a változást és javitást, amely nagy ágyuk gyártása terén mutatkozik, s emellett maga se riadjon vissza az áldozatoktól, amelyek uj kisérletek megejtése és a szerzett tapasztalatok kihasználásának biztositása czéljából szükségesek. Különösen fontos az emlitett kivánalom a szerkezet megállapitása szempontjából, mert csak a gyártási eredményeknek állandó figyelemmel követése és a javitásra való folytonos törekvés képesithetik a gyárat arra, hogy az általa készitett szerkezet a kor szinvonalán álló s a fejlődő kivánalmaknak mindenkor megfelelő legyen.
Minthogy pedig, ama féltő gondosságnál fogva, amelylyel minden gyár és minden állam hadserege - saját felsőbbségének biztositása érdekében - az elért eredményeknek mások által leendő felhasználását kizárni törekszik, a szükséges szakismeretek és tapasztalatok kivülállók által el sem sajátithatók: a kizárólag önerejökre utalt uj vállalkozásokat már a szerkezetek megállapitásának kérdése szinte legyőzhetetlen nehézségek elé állitja. Nem kisebb fontossággal birnak azonban a kisérletek és hosszu évek gyakorlati tapasztalatai alapján szerzett szakismeretek a helyes kivitel terén sem. A lövegeknek rendeltetésökből folyó rendkivül erős igénybevétele ugyanis a gyártmányoktól nagy szilárdságot, tartósságot és szivósságot, tehát oly tulajdonságokat kiván meg, amelyeket a taktikai érdekekben szükséges lehető kis suly mellett csak elsőrendü anyag biztosithat.
Ez anyag előállitása nagy műszaki tapasztalatokkal biró, szakképzett mérnöki és munkás-személyzetet igényel; - amint nélkülözhetetlen az ilyen személyzet a kivitel pontosságának biztositása érdekében is. A lövegek használhatóságának ugyanis ma már nélkülözhetetlen kelléke az, hogy az ugyanazon tipusu összes gyártmányok megfelelő alkatrészei egymással kicserélhetők, tehát teljesen egyformák legyenek; hogy a lövedékek befogadását minden egyes löveg hajszálnyi pontossággal biztositsa, s hogy az egytipusu lövegek működésében és működésök hatásában különbségek ne legyenek.
Ha az előadottak mellett még figyelembe vesszük azt, hogy a löveggyártásnál alkalmazandó mérnöki és munkásszemélyzet kiképzése megfelelő módon, ugyszólván csak valamely már fennálló löveggyárban történhetik, ugy kétségtelen, hogy azt a czélt, hogy a modern követelményeknek megfelelő, üzemképes teljes ágyugyárat létesitsünk, - nagyobb koczkázat lehető elkerülése mellett, s a legkisebb pénzbeli áldozattal ugy érhetjük el, ha egy már fennálló nagy ágyugyár kipróbált gyártási módszereit és szabadalmait megszerezve, az uj gyárat annak tapasztalatai alapján és műszaki ismereteire támaszkodva rendezzük be.
A gyár felállitásánál közreműködő szakczég megválasztása. Annak a szakczégnek megválasztása tekintetében, - amely czég közreműködésével a magyar ágyugyár felállitandó lesz, - önként érthetőleg a véderő érdekeinek kellett döntő befolyással birniok. Az itt figyelembe veendő nemzetközi politikai helyzetből folyó követelményeken felül nem volt tehát figyelmen kivül hagyható az a körülmény, hogy a hadsereg és haditengerészet lövegszükségletének kiegészitésére és utánpótlására tulnyomó részben már megállapitott és kipróbált tipusu lövegekre van szükség; s hogy tehát ezek gyártására kell az uj ágyugyárnak berendezkednie, hogy a hadsereg és haditengerészet szükségletének ellátásában részt vehessen és a megrendeléseknek eleget tehessen.
Mindezek a körülmények, valamint a hadvezetőségnek a véderő harczképessége érdekében nyilvánitott az a kivánalma, hogy a monarchia két államában levő ágyugyárak egyforma tipusu és minőségü lövegek előállitására legyenek berendezve, némileg kötött helyzetet teremtettek és oda vezettek, hogy - akár Diósgyőrött az állami vasgyár keretében állittatott volna fel a gyár, akár más módon oldatott volna meg a magyar ágyugyár létesitésének kérdése, - a Skoda-művek közreműködését jóformán nem lehetett volna nélkülözni. Bár felette kivánatosnak tartottam volna, hogy az uj gyár felállitása a versenyt ugy gazdasági, mint műszaki tekintetben teljes mérvben biztositsa, - a fentiekben ismertetett szempontok beható mérlegelése sokoldalu tárgyalások után arra a megoldásra vezetett, hogy a legczélszerübb s a legmegfelelőbb módon és a legkevesebb pénzáldozattal olyképen állitjuk fel az ágyugyárat, ha részvénytársaságot alapitunk, amelyben az állam biztositja magának a részvények többségének megszerzése által a döntő befolyást, s amelynek létesitésébe a Skoda czég - mint az állam melletti másik főrészvényes - az ágyugyártás terén szerzett tapasztalataival és szaktudásával, és a hadseregnél használt tipusu lövegek gyártási szabadalmaival résztvesz. Skodán kivül sikerült azonban az uj gyár felállitásánál való közreműködésre az esseni Krupp czéget is megnyerni, s igy remélem sikerült olyan megoldást találni, amely az adott viszonyok között a legjobban biztositja az uj vállalkozás műszaki sikerét.
A verseny kérdése. Ami pedig a verseny kérdését illeti, nem hagyható figyelmen kivül, hogy gazdasági verseny egy teljesen önálló magánvállalkozás esetében sem igen keletkezett volna. Alig szenvedhet ugyanis kétséget, hogy manapság a kartellek korában ez a magánvállalkozás mindenesetre kereste és megtalálta volna a módját annak, hogy megfelelő megállapodások létesitése utján megegyezésre jusson a monarchia másik ágyugyárával. Gazdasági verseny keletkezésére a két gyár között nem lehetett volna számitani már azért sem, mert a gyártmányok szállitásának a két állam ipara közötti kvóta szerinti megosztása a szabad verseny teljes mérvü érvényesülésének különben is korlátokat szab.
Áttérve a műszaki verseny kérdésére, megjegyzem, hogy e részben igen kedvező helyzetet sikerült a felállitandó magyar ágyugyár részére biztositani annak folytán, hogy a magyar ágyugyár létesitésére vonatkozó tárgyalásokkal kapcsolatban Skoda és Krupp között megegyezés jött létre arra nézve, hogy Krupp a löveggyártásra vonatkozó fontosabb szabadalmait és használati mintáit a Skoda közreműködésével létesitendő magyar ágyugyár czéljaira rendelkezésre bocsátja, amely szabadalmak és használati minták a magyar ágyugyár létesitése ügyében kötött szerződés VIII. §-a értelmében - Skodának az ágyugyár egész gyártási körét illető összes tapasztalataival, szerkezeteivel és szabadalmaival együtt - az uj gyár részére átadandók lesznek. Ily módon tehát a felállitandó magyar ágyugyár abba a kedvező helyzetbe jut, hogy az európai kontinens két vezetőszerepet vivő ágyugyárának szabadalmaival és műszaki tapasztalataival felszerelve kezdheti meg működését.
Csőanyag és félgyártmányok. Nem kisebb fontossággal bir továbbá annak biztositása, hogy Krupp a törvényjavaslat mellékletét képező szerződés megkötése után legfeljebb három hónapon belül a m. kir. állami vasgyárak központi igazgatóságával közölni fogja az általa gyártott tégelyaczélból való csőanyagot illető különleges szállitási feltételeit, amelyeknek a kérdéses gyártmányokkal szemben támasztott műszaki követelményeket részletesen tartalmazniok kell. Mihelyt a m. kir. kormány döntése szerint az ágyugyárnak csőanyagszükséglete külön tégelyaczélműnek létesitését műszakilag indokoltnak tünteti fel, kötelezi magát Krupp, hogy a m. kir. kormány kivánságára három hónapon belül a szükséges műszaki tapasztalatokat neki rendelkezésére fogja bocsátani és tettel és tanácscsal is kezére fog járni, hogy a magyar kormány a vezetése alatti m. kir. állami vasgyárakat - szükség esetén berendezéseik kiegészitése és gyártási eljárásaik tökéletesitése utján - mielőbb abba a helyzetbe hozhassa, hogy ezek a művek az ágyugyárban a csövekhez szükséges félgyártmányokat és pedig ugy az ez idő szerint használtakat, mint a Krupp által a szerződés tartama alatt ujonnan használatba veendőket, megfelelő minőségben előállithassák.
Ami az ágyugyártáshoz szükséges többi anyagokat és félgyártmányokat illeti, ezekre nézve a csatolt szerződés XI. § d) pontjában megállapittatik, hogy a lövegekhez való forditó korongokat golyócsatornákkal együtt az ágyugyár üzembehelyezésétől számitandó első hét évben Skoda fogja a magyar ágyugyárnak szállitani. A gyár üzemében szükségelt minden más anyagnak és félgyártmánynak, valamint a fentjelzett határidő lejárta után a fentebb felsorolt alkatrészeknek is a magyar ágyugyár részére Magyarországon leendő előállithatása és szállitása érdekében a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság köteles a mellékelt szerződés értelmében általa megszerzendő tapasztalatok, szerkezetek és szabadalmak közül átengedni a m. kir. állami vasgyárak részére azokat, amelyeket maga alkalmazni nem szándékozik; - a Skoda-művek pedig ugyan azt a kötelezettséget vállalják a m. kir. áll. vasgyárak központi igazgatóságával szemben a szállitási feltételek és műszaki tapasztalatok közlése, valamint a tettel és tanácscsal való támogatás és a szóbanlevő anyagok előállitásának a Skoda-féle pilseni műhelyben leendő megtanitása tekintetében, mint amely kötelezettség a tégelyaczélból való csőanyag előállitását illetőleg a fentebb előadottak szerint Kruppal szemben megállapittatik.
Ily módon tehát gondoskodva van arról, hogy a létesitendő magyar ágyugyárnak ugy a csőanyag, valamint a lövegek előállitásához igényelt más anyag- és félgyártmányszükséglete rövid idő belől Magyarországon és pedig a m. kir. állami vasgyárak által legyen előállitható; megszereztetvén mindazok az értékes szabadalmak, eljárási módok és műszaki tapasztalatok, amelyeknek birtokában e gyárak a szóban levő czikkeknek a követelményeknek megfelelő módon leendő előállitását a leggazdaságosabban, vagyis a legkevesebb kisérletezési idő- és költségveszteség árán biztosithatni fogják.
Az ágyugyártáshoz szükséges félgyártmányoknak a m. kir. állami vasgyárak által leendő előállitása a szóalatti gyárak üzemi berendezésének e czélra leendő kiegészitését fogja szükségessé tenni. Megjegyeztetik azonban, hogy részben épen a szóbanlevő czikkek annakidején leendő gyárthatása érdekében már az 1904:XIV. törvénycikkel „az állami vasgyárak berendezéseinek tökéletesbitésére és kiegészitésére” engedélyezett 14.000,000 K hitel keretében gondoskodás történt a diósgyőri kovácsműhely részére nagy kovácsoló sajtó beszerzéséről, az 1911. évi állami költségvetés utján pedig e kovácsolósajtóval előállitható termékek további kikészitésére és megmunkálására szolgáló berendezések is létesittettek.
Műszaki közegek kiképzése. A löveggyártáshoz szükséges anyagok és félgyártmányok Magyarországon leendő előállitásának biztositására szolgáló, s fentebb emlitett intézkedések mellett nem kicsinyelhető a jelen törvényjavaslathoz mellékelt szerződésben megállapitott azoknak a határozmányoknak a jelentősége sem, amely határozmányok a Magyar Ágyugyár Részvénytársaságnál alkalmazandó magyar mérnököknek és művezetőknek Skoda pilseni gyárában való szakszerü kiképzését biztositják és amely határozmányok módot fognak nyujtani a m. kir. állami vasgyárak e czélból kiküldendő alkalmazottainak arra, hogy a csőanyag és lövegtalpak gyártási módjait közvetlenül a Krupp és Skoda telepein tanulmányozhassák.
A gyártelep helyének megválasztása. Az alakitandó részvénytársaság az ágyugyárat Győrben fogja létesiteni. - Kiválóan alkalmasnak mutatkozott Győr a létesitendő gyártelep helyéül már hadászati szempontból, azért, mert a nevezett város fekvésénél fogva - a két állam fővárosai között - bizonyára csak legutoljára válhatnék az ellenség hadműveleteinek szinterévé a monarchiát bármely oldalról érő támadás esetében. Figyelemmel kellett lenni továbbá a hely megválasztásánál arra, hogy az ágyugyár olyan városban létesittessék, amelynek fejlett ipara van, amelyben tehát nagyobb tömege található a szakképzett ipari munkásoknak, hogy az uj gyár munkásszükségletének kielégitése akadályokba ne ütközzék és hogy e városi munkáselem biztositsa azt a megfelelő környezetet, amelybe az ágyugyár külföldről hozandó alkalmazottai nehézség nélkül beilleszkedhessenek.
E kivánalmaknak a nevezett város teljes mérvben megfelel, ugyszintén megfelel a közlekedés és a szállitás könnyüsége és lehető olcsósága tekintetében támasztható követelményeknek is, mert Győr jelentékeny vasuti góczpont, s emellett fekvése a Duna mentén több viszonylatban lehetővé teszi a vizi uton való, tehát olcsóbb szállitást, ami ugy a nyersanyagok beszerzése, mint a kész gyártmányok továbbitása tekintetében jelentékeny könnyebbséget igér. Az előadottak mellett Győrnek ugy a tatai szénbányákhoz, mint a hajmáskéri tüzérségi gyakorlótérhez való közelsége már mintegy predestinálták a nevezett várost arra, hogy az ágyugyár ott állittassék fel. A felállitandó ágyugyár terjedelmének és a város szempontjából való jelentőségének megvilágitására felemlittetik, hogy a gyár teljes kifejlesztése után mintegy 1500 munkást fog alkalmazni.
Győr város 20 kat. hold területet ajánlott fel ingyen a létesitendő ágyugyár számára s ezenfelül opcziót biztositott további 36 kat. holdnyi területre a gyár további fejlesztésének czéljaira. A m. kir. kormány viszont kötelezettséget vállalt a szerződés VI. §-ában arra, hogy azt az iparvágányt, amelylyel a létesitendő gyár a m. kir. államvasutak vonalaival egybekapcsolandó lesz, a saját költségén megépiti.
Magyar honos munkások alkalmazása. Figyelemmel azokra a rendkivüli kivánalmakra, amelyek - a gyártás természetéből s a gyártással járó koczkázatból folyólag - a személyzettel szemben támasztatnak és figyelemmel azokra a nehézségekre, amelylyel ily nagy gyárnak üzembehelyezése és működésének megkezdése természetszerüleg egybe van kötve, el kellett tekinteni attól, hogy az 1907. évi III. tc. 7. §-ának az állami kedvezményekben részesülő vállalatok alkalmazottaira vonatkozó rendelkezései az uj ágyugyárra azonnali teljes alkalmazást nyerjenek, - és módot kellett nyujtani az uj vállalatnak arra, hogy egyelőre a szükséghez képest az idézett tc. 7. §-a által megengedett %-nál nagyobb számban alkalmazhasson külföldieket.
Megjegyeztetik azonban, hogy - az 1907. évi III. tc. 7. §-ában a kormánynak adott felhatalmazás alapján biztositott ez a kedvezmény csak a gyár üzembe helyezésének napjától számitott 10 év tartamára áll fenn, amely idő alatt a szóban levő s Magyarországon uj gyártási szakra a kellő gyakorlati szakismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező személyzet a hazai honosok között is bizonyára megfelelő számban rendelkezésre fog állani. Addigra is, mig ez a helyzet be fog következni, megállapittatott a szerződésben, hogy a gyár alkalmazottai közül 25%-nak már a gyár üzembe helyezése alkalmával magyar állampolgárnak kell lennie és pedig a tisztviselőknél és munkásoknál föltétlenül, a mérnököknél és művezetőknél pedig, amennyiben ez egyáltalában lehetséges lesz. Megállapittatott továbbá, hogy a magyar honosok részére a gyár üzembehelyezése alkalmával biztositandó ez az arány a jövőre nézve nemcsak mindenkor fenntartandó, de a 10 év eltelte utánra megkivánt törvényes arány eléréséig fokozatosan javitandó lesz.
Az ágyugyár szolgáltatási képessége és működési köre. Ami a felállitandó gyár szolgáltatási képességének megállapitását illeti, megjegyeztetik, hogy a megkötött szerződésben gondoskodás történt arról, hogy a gyár a közös hadseregnél és haditengerészetnél, valamint a m. kir. honvédségnél használatban levő, valamint a jövőben használatba veendő mindennemü és minden öblü lövegeket, valamint a hozzátartozó lövegtalpakat, tornyokat és felszereléseket előállithassa; - és pedig olyképen, hogy a mennyiségbeli szolgáltatási képesség megfeleljen a magyar királyi honvédség összszükségletének és a közös hadsereg és haditengerészet szükségletéből a közös ügyek költségeinek felosztására nézve megállapitott kvóta arányában a magyar szent korona országaira eső részesedésnek.
E kilátásba vett teljes szolgáltatási képességnek mielőbbi elérése czéljából a szerződés VII. §-ában megállapittatik, hogy az uj gyár - a Magyar Ágyugyár Részvénytársaságnak mindenesetre még az 1913. év folyamán leendő megalakulásának napjától számitott - két éven belől üzembe lesz helyezendő olyképen, hogy ettől az időponttól kezdve a gyár bezárólag 15 czm-ig terjedő öblü tábori, hegyi, vár, tengerparti és tengerészeti lövegeket és bezárólag 30 1/2 czm-ig terjedő öblü mozsarakat a fent jelzett szükségletnek megfelelő mennyiségben előállithasson. A következő években a gyár oly módon lesz fejlesztendő, hogy további 2 év alatt minden öblü taraczkot és mozsarat előállithasson, - ettől számitott további 3 év alatt, vagyis az 1920. évben pedig abban a helyzetben legyen, hogy minden öblü bármily löveget gyárthasson, ugy hogy ezen időpontig egy sorhajónak fölfegyverzését előállithassa és a sorhajón fölállithassa. A löveggyártáshoz szükséges csőanyag és a többi félgyártmányok, - amint ez fentebb emlittetett, - a m. kir. állami vasgyárak, s nevezetesen a diósgyőri vasgyár által lesznek előállitandók.
A felállitandó ágyugyár tehát a löveggyártáshoz szükséges félgyártmányok előállitását nem vonja be gyártási körébe, s ugyszintén nem fog kiterjeszkedni a pánczéllemezeknek és lőszereknek gyártására sem. A fennálló magyar vas- és gépipar érdekeinek szem előtt tartása mellett megállapittatott továbbá, hogy a magyar ágyugyárban aczélművet, hengerművet, aczél- vagy vasöntődét felállitani nem szabad, s hogy a létesitendő ágyugyár működési körének a szerződésben megvont kereten tul leendő későbbi kiterjesztése, a szerződéses vámterületre szóló szállitásokat illetőleg csak a m. kir. pénzügyminiszteriumnak előzetes jóváhagyása mellett történhetik. Semmi esetre sem karolhatja fel azonban az ágyugyár - a szerződéses vámterületen belőli szállitások czéljaira - a mellékelt szerződés XI. § e) pontjában közelebbről megjelölt azokat az üzemágakat, amelyek Magyarországon már gyakoroltatnak. A magyar vas- és gépipar érdekeit szolgálják továbbá a szerződésnek azok a határozmányai, amelyek az uj ágyugyár czéljaira szükséges különleges felszerelési czikkek külföldről leendő beszerzésének korlátozására vonatkoznak.
Műhelyi rajziroda. A magyar ágyugyár a külön helyi szükségletek számára üzembehelyezésétől kezdve Győrben műhelyi rajzirodát fog felállitani; amely műhelyi rajziroda 20 év leteltével önálló szerkesztési irodává lesz fejlesztendő. E husz év folyamán a magyar ágyugyár szállitásai részére a szerkezeti rajzokat a Skoda-művek pilseni szerkesztési irodái fogják szolgáltatni. E szolgáltatásokért a szerződés XI. § f) pontja értelmében a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság a gyár felállitása tárgyában kötött szerződés alá eső czikkekben elért évi forgalom értékének 8%-át lesz köteles Skodának fizetni - megjegyezvén, hogy ebben az átlagösszegben bentfoglaltatik az uj szerkezetekkel és szerkezeti változásokkal egybekötött összes kisérleti költségekért való kártalanitás, valamint a pilseni gyárból a szükséghez képest kiküldendő közegeknek költségei és napidijai is.
A fentiek értelmében megállapitandó évi kártalanitási összeg megfelel annak az összegnek, amelybe az e részben más gyáraknál szerzett tapasztalatok szerint a külön szerkesztési iroda fenntartása kerülne; - a szóbanlevő kártalanitás tehát olyan kiadást fog képezni, amelynek megfelelő összegü évi kiadás az üzleti számla terhére felmerülne abban az esetben is, ha külön szerkesztési iroda fenntartásáról kellene gondoskodni. Annak az oka, hogy a felállitandó magyar ágyugyár egyelőre külön önálló szerkesztési irodával rendelkezni nem fog, elsősorban a szakmabeli munkaerők kis számában keresendő. Az önálló szerkesztési munkálatok végzésére alkalmas, kellő jártassággal és tapasztalati ismeretekkel biró személyzet ugyanis a fentiek értelmében létesitendő magyar ágyugyár részére ez idő szerint a dolog természeténél fogva csak a Skoda-művektől és a véderőnek, nevezetesen a haditengerészetnek műszaki karából lenne vehető; - az itt alkalmazott e szakmabeli munkaerők pedig nem állanak oly számban rendelkezésre, hogy azokkal az ujonnan létesülő magyar ágyugyár szerkesztési irodájának szükséglete is kielégithető legyen.
A külön szerkesztési irodának azonnali felállitása egyébként nem birna különösebb jelentőséggel azért, mert ez az iroda a kifejlesztés alatt álló s a kezdet nehézségeivel küzdő gyárnál előreláthatólag nem lenne képes önálló működést kifejteni; és minthogy a felállitandó gyár részére - amint ez fentebb is emlittetett - a Skoda által a szerződés megkötése idejében birt, valamint az általa a Krupp-czégtől megszerzett szerkezeteken és szabadalmakon kivül, átengedendők lesznek a szerződés tartama alatt mindazok az uj tapasztalatok, szerkezetek és szabadalmak is, amelyeknek Skoda ez idő alatt a maga részéről és Krupp közreműködésével birtokába fog jutni: a felállitandó gyár teljesitő képességére nem lesz hátrányos befolyással az, hogy a szállitások részére szükséges szerkezeti rajzok az első 20 évben nem Győrött fognak elkészittetni. A gyártási munkálatok kivitelét illetőleg az uj gyár részére biztositott teljesen önálló működéssel szemben pedig a fentebb emlitett körülmény nem hozza a magyar ágyugyárat olyan függőségi viszonyba, hogy az a pilseni gyárnak fiókintézetéül lenne tekinthető.
Önálló állami ágyugyár. Bármiként itéltetnék is meg azonban ez a kérdés, - a tény az, hogy a bemutatott szerződés alapján az annak, XI. § f) pontjában megállapitott 20 év leteltével, teljesen felszerelt, Európa két vezető szerepet játszó ágyugyárának szabadalmaival, szerkezeteivel és tapasztalataival rendelkező, s a legnagyobb öblü lövegek gyártására is berendezett teljes ágyugyár felett fogunk rendelkezni; - s hogy ez idő alatt a csőanyagnak, s a löveggyártáshoz szükséges többi félgyártmányoknak teljesen önálló gyártására is be fogunk tudni rendezkedni az állami, s nevezetesen a diósgyőri m. kir. vasgyárban; legkésőbb 25 év mulva pedig - amennyiben ez kivánatosnak fog mutatkozni - a szerződés IV. és V. §-ban foglalt határozmányok alapján teljesen önálló állami kezelésbe fogjuk átvehetni az uj ágyugyárat. Abban az esetben ugyanis, ha a m. kir. kormány az idézett IV. §-ban megjelölt módon a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság alapitására vonatkozó, jelenleg 25 üzleti évre megállapitott szerződést annak idején fel fogja mondani, - a kormánynak jogában, de egyuttal kötelességében is fog állani, hogy a Skoda birtokában levő összes részvényeket a szerződés lejáratának napján az öt utolsó üzleti év átlagos osztalékának huszszorosáért, de legalább is az eredeti névértékért megváltsa.
Viszont abban az esetben, ha Skoda részéről történnék a szerződés felmondása, a nevezett czég köteles lesz a birtokában levő összes részvényeket a m. kir. kormánynak ugyancsak az emlitett feltételek mellett megvételre felajánlani; és azok felett szabadon csak akkor rendelkezhetik, ha az emlitett ajánlata a kormány részéről visszautasittatnék. - Megállapittatott továbbá a szerződés III. §-ában az is, hogy Skoda ugy a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság felállitása alkalmával, valamint később a részvénytőke netáni felemelése esetében birtokába jutó részvényeket másnak, mint a m. kir. kormánynak a szerződés tartama alatt el nem adhatja.
A m. kir. kormány részére a szerződés fennállásának idejére, és annak megszüntetése esetére biztositott és fentebb emlitett jogositványoknál fogva kétségkivül alkalmas ez a szerződés arra, hogy kielégitse azokat is, akik az ágyugyár kérdésének megoldását teljesen független állami gyár felállitása utján óhajtották biztositva látni. Mert a szóbanlevő szerződés, ha nem is létesiti egyszerre a teljesen önálló állami ágyugyárat, - amelynek ily módon egy csapásra való felállitása egyébként már a fentiekben ismertetett technikai nehézségeknél fogva is kizártnak volt tekintendő, - teljes mérvben megadja a lehetőséget arra, hogy a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság fennállására megállapitott 25 üzleti év elteltével egy kellően felszerelt és berendezett, modern, minden kivánalomnak megfelelő teljes ágyugyárat önálló állami kezelésbe átvehessünk. Ennél lényegesen rövidebb idő alatt pedig az emlitett czél meggyőződésem szerint akkor sem lett volna elérhető, ha a magyar ágyugyár felállitásának kérdését a diósgyőri állami vasgyárnak teljes ágyugyárrá leendő fokozatos kifejlesztése utján kiséreltük volna meg megoldani.
Kétségtelen továbbá, hogy ez utóbb emlitett esetben a kezdet nehézségeinek legyőzése s a vállalkozás sikerének biztositása érdekében jóval tetemesebb költséggel kellett volna számolnunk és jelentékenyen több tanpénzt fizetnünk addig, mig az önerejére támaszkodó állami vállalkozás megerősödhetett és a kivánalmaknak minden tekintetben megfelelő üzemképes vállalattá kifejlődhetett volna. Emellett jobb és megfelelőbb eredményt a gyártási üzem terén előreláthatólag Diósgyőr kifejlesztése esetében sem érhettünk volna el; nem is szólva arról, hogy a kérdésnek ily módon való rendezése mellett létesitendő ágyugyár a közelebbi évek hadseregi (hadi tengerészeti) lövegszállitásaiban, amint ez fentebb részletesen kifejtetett, a kellő mérvben nem részesedhetett volna.
A vállalat jövedelmezősége. Ami végül a jelen szerződés alapján felállitandó ágyugyárnak a szóban levő szállitásoknál való részvételét s ennek kapcsán a vállalat jövedelmezőségének kérdését illeti, megjegyeztetik, hogy pontos számitások ez idő szerint a dolog természeténél fogva nem eszközölhetők arra nézve, hogy a gyárvállalatba befektetendő tőke minő kamatozást lesz képes biztositani; mert a jövedelmezőség elsősorban az elérendő évi üzleti forgalom mérvétől függ, a megrendeléseknek, s nevezetesen a m. kir. honvédség, a közös hadsereg és haditengerészet ama szükségletének alakulása pedig, amely szükségletnek fedezése - a szerződés II. §-a értelmében - ennél a gyárnál lesz eszközlendő, a későbbi jövőre, s nevezetesen akkorra, amikor a felállitandó ágyugyár teljes kifejlődését eléri, jelenleg még nem ismeretes. Megjegyeztetik azonban, hogy a mellékelt szerződésnek azok a határozmányai, amelyek a gyár felállitása és üzembehelyezése körül betartandó határidőkre vonatkoznak, biztositékot nyujtanak arra nézve, hogy a felállitandó magyar ágyugyár a közös hadsereg részére hadianyag beszerzésére és erőditési intézkedések végrehajtására megállapitott 125 milliós hitel terhére kilátásba vett vonatkozó megrendelésekben megfelelő módon részesedhessék; - és részt vehessen ama lövegszállitások foganatositásában is, amelyek a közös hadsereg részére erőditési művekre költségvetésileg megállapitani szokott hitel keretében fognak szükségessé válni.
Legnagyobb jelentőséggel azonban az ágyugyár foglalkoztatása szempontjából azok a megrendelések fognak birni, amelyek a haditengerészet szállitásaira s nevezetesen a nagy pánczélos sorhajók (Dreadnoughts) számára szükséges fegyverzet elkészitésére és felszerelésére vonatkoznak. E szállitásokat illetőleg a szerződés VII. §-ában az a határozmány foglaltatik, hogy az uj ágyugyárnak képesnek kell lennie, hogy a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság felállitásától számitott összesen 7 év alatt egy sorhajónak felfegyverzését előállithassa és a sorhajón felállithasa feltételezve azt, hogy az ágyugyár részvénytársaság megalakulása után legfeljebb három éven belől a megfelelő megrendelést megkapja. - A gyárnak a továbbiakban képesnek kell lennie, hogy a kivánt szállitási határidőt négy évvel megelőző megrendelés esetében minden két év alatt egy-egy sorhajónak felfegyverzését előállithassa.
Önként érthető azonban, hogy a magyar ágyugyár már a részvénytársaság megalakulását követő 2 év után részt vehet a haditengerészet lövegszükségletének ellátásában, mert a 15 czm-t meg nem haladó öblü tengerparti és tengerészeti lövegek gyártására már ekkor is képes lesz. Ha a szerződés értelmében elérendő teljes szolgáltatási képességet vesszük alapul, ugy számithatunk, hogy az ágyugyár a teljes kifejlesztés után elérendő szolgáltatási képességnek megfelelő foglalkoztatás mellett - a szokásos évi leirásokra és tartalékképzésre forditandó összegen felül - kereken mintegy évi 800.000-1 millió korona tiszta jövedelmet fog elérhetni, amely összegből a szerződés VIII. §-a értelmében Skoda részére járó 200.000 K kárpótlás levonása után fennmaradó 6-800.000 K. a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság 13,000.000 K-ban meghatározott alaptőkéjét kereken 4.6-6.2%-kal fogja kamatoztatni. Az ilyképen a kincstár javára eső vállalati nyereségrészesedés mellett figyelembe veendő az a haszon is, amely előáll annak folytán, hogy a felállitandó ágyugyár csőanyag- és egyéb félgyártmány-szükségletét a fentebb előadottak szerint az állami vasgyáraktól fogja beszerezni. Megjegyeztetik, hogy addig is, mig biztositható lesz az, hogy az ágyugyár csőanyag- és félgyártmány-szükségletét a belföldön az állami vasgyáraktól szerezhesse be, a szóbanlevő beszerzések tekintetében kényszerhelyzetek elkerülése és a felállitandó ágyugyárnak biztositása érdekében már a mellékelt szerződés utján (XII. §) megállapittattak azoknak az anyagoknak az árai, amelyek a Magyar Ágyugyár Részvénytársaság számára Krupp és Skoda által szállitandók lesznek.
A vállalat jövedelmezőségének kérdéséről szólva, még reá kell mutatnom arra, hogy amaz inditó okok között, amelyek a magyar ágyugyár létesitése, illetve annak a kormány által, avagy a kormány közreműködésével leendő felállitása mellett szóltak, kezdettől fogva alárendeltebb szerepet játszott a kincstár részére a szóban levő vállalkozás utján biztositható üzleti nyereség szempontja; - mert mindazok előtt, akik ezzel a kérdéssel behatóbban foglalkoztak, tisztán kellett állania annak, hogy bármiképpen oldassék is meg a magyar ágyugyár felállitásának kérdése, az e czélra forditandó nemzeti tőke hazai viszonyaink közt bizonyára pénzügyileg gyümölcsözőbb módon is befektethető lenne. Amennyiben tehát a magyar ágyugyár létesitésére az állam által a pénztári készletekből igénybe veendő 7 millió korona kiadással szemben a megalakitandó vállalatnak fentebb számitásba vett jövedelmezősége teljes mérvben elérhető nem is lenne: ez a körülmény a szóban levő vállalkozás sikerének megitélése szempontjából nem birhat döntő jelentőséggel, az itt figyelembe jövő magasabb közgazdasági és nemzeti érdekekkel szemben. Ezeket az érdekeket kivánta szolgálni a kormány akkor, amikor a magyar közvélemény számos izben megnyilvánult határozott kivánságának megfelelve, a magyar ágyugyár felállitásának ügyét programmjába vette s a kérdés megoldásáról a mellékelt szerződés utján gondoskodott.
