1. § E törvény rendelkezéseit, amennyiben az egyes rendelkezésekből más nem következik, az országgyülési képviselőknek, valamint a törvényhatóság és a község (város) által választandó tisztviselőknek, előljáróknak, bizottsági, képviselőtestületi és választmányi tagoknak választására egyaránt alkalmazni kell.
2. § Az összeiró küldöttség elnöke, más tagja vagy közege, aki a választók összeirása alkalmával valamely jogosultnak talált választó nevét a választók névjegyzékébe szándékosan nem veszi fel vagy abból kihagyja, vagy jogosultnak nem talált személyt a névjegyzékébe szándékosan felvesz vagy abból ki nem hagy, bűntettet követ el s két évig terjedhető börtönnel büntetendő.
Ugyanez a büntetés éri a központi választmány elnökét, más tagját vagy közegét, aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt a választók névjegyzékének vagy a kihagyottak jegyzékének összeállitásánál követi el.
3. § Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el, aki abból a czélból, hogy valaki választói jogától jogtalanul megfosztassék vagy pedig őmaga vagy más jogtalanul választó legyen:
1. hamis okiratot készít, hamis vallomást tesz, hamis felvilágositást ad vagy pedig más hamis bizonyitékot vagy egyéb hamis adatot szolgáltat;
2. valódi okiratot meghamisit, elrejt, megsemmisít vagy használhatatlanná tesz;
3. a választói jogosultság igazolásához szükséges okirat kiállitását vagy kiszolgáltatását, vagy a választói jogosultság igazolásához szükséges vallomást, felvilágositást vagy más bizonyiték vagy adat szolgáltatását jogtalanul megtagadja;
4. hatóság vagy küldöttség előtt hamis vagy hamisított okiratot vagy más ily bizonyitékot használ fel;
5. mást az 1-4. pontokban meghatározott valamely cselekmény elkövetésére reábirni törekszik.
A cselekmény bűntett, ha azt valaki hivatalos működésének körében követi el.
4. § A 3. §-ban meghatározott cselekmény büntetése:
1. az 1., a 2. és a 4. pont esetében két évig terjedhető fogház és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetés;
2. a 3. és az 5. pont esetében egy évig terjedhető fogház és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetés;
3. az utolsó bekezdés esetében két évig terjedhető börtön.
5. § A 4. §-ban meghatározott büntetés alá esik az is, aki a 3. §-ban meghatározott cselekményt oly czélból követi el, hogy a legtöbb egyenes adót fizetőknek a törvényhatósági bizottság vagy a községi képviselőtestület alakítására szolgáló névjegyzékébe arra nem jogosult vétessék fel vagy arra jogosult fel ne vétessék.
6. § Aki a választót erőszakkal vagy fenyegetéssel választói jogának szabad gyakorlásában akadályozza, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
7. § Aki abból a czélból, hogy a választó bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon vagy a szavazástól tartózkodjék, a választót vagy hozzátartozóját (1878:V. tc. 78. §) szóval vagy tettel bántalmazza, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sújtja, ilyen bántalmazással, hátránnyal vagy pedig becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozat közzétételével fenyegeti, vétséget követ el a hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanez a büntetés éri azt is, aki a cselekményt oly czélból követi el, hogy a választó bizonyos jelöltre vonatkozó ajánlatot aláirjon vagy aláirásától tartózkodjék, vagy hogy a választót a jelöltség el nem fogadására vagy a jelöltségtől való visszalépésre bírja.
8. § Ha a 6. vagy a 7. §-ban meghatározott cselekményt a tettes valamely csoportnak, egyesületnek nevében vagy testületnek megbízásából vagy nevében vagy elhatározására hivatkozással követi el, vétség miatt egy évig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha a 6. vagy a 7. §-ban meghatározott cselekményt valamely csoport követi el, a csoport minden tagját bűntett miatt egy évig terjedhető börtönnel, a felbujtókat és vezetőket pedig két évig terjedhető börtönnel kell büntetni.
9. § Aki a 7. §-ban meghatározott czélból a választónak vagy a választó beleegyezésével hozzátartozójának (1878:X. tc. 78. §) ajándékot vagy azt meg nem illető más előnyt juttat, felajánl vagy igér, vétséget követ el s hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanez a büntetés éri azt a választót is, aki a 7. §-ban meghatározott czélból neki vagy beleegyezésével hozzátartozójának felajánlott ajándékot, vagy őt meg nem illető más előnyt elfogad, ilyent maga vagy hozzátartozója részére kíván vagy mást annak igéretére reábirni törekszik.
A kapott vagyontárgyat a megajándékozott személy lakóhelye szerint illetékes község szegényügyi czéljaira el kell kobozni.
10. § Aki a 7. §-ban meghatározott czélból törvény ellenére etet és itat, vétséget követ el s három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyanigy büntetendő, aki ily etetést és itatást elfogad.
11. § A közhivatalnok, aki a 6. vagy a 7. §-ban meghatározott cselekményt hivatali hatalmával visszaélve követi el, vagy aki hivatali hatáskörébe eső cselekményével vagy arra vonatkozó igéretével törekszik valamely választót reábirni, hogy bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon vagy a szavazástól tartózkodjék, vétség miatt két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
12. § Aki a választót vagy hozzátartozóját (1878:V. tc. 78. §) becsületében sérti, vagy pedig vagyonában vagy keresetében jogtalan hátránnyal sújtja amiatt, mert a választó választói jogát nem gyakorolta vagy nem úgy gyakorolta, amint azt a tettes vagy más tőle kivánta, az - amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, - vétség miatt ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyane büntetés alá esik az is, aki az előbbi bekezdésben meghatározott cselekményt amiatt követi el, mert a választó a jelöltre vonatkozó ajánlatot alá nem irta vagy oly ajánlatot irt alá, amelynek aláirásától a tettes vagy más őt visszatartani törekedett.
Aki a választót vagy hozzátartozóját az első vagy a második bekezdésben megjelölt valamely okból tettleg bántalmazza, vétség miatt hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
13. § Aki a 7. §-ban meghatározott czélból a választók félrevezetésére alkalmas vészhirt kohol vagy valótlan rémhirt terjeszt, vagy a választás körülményeiről, különösen a szavazás helyéről, idejéről, a szavazatok arányairól, vagy valamely jelölt visszalépéséről vagy haláláról az emlitett czél elérésére alkalmas álhirt kohol vagy terjeszt, vétséget követ el s három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyane büntetés alá esik az is, aki valamely választót bárminő álhir koholásával vagy terjesztésével arra bír, hogy bizonyos jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon vagy a szavazástól tartózkodjék.
14. § Aki abból a czélból, hogy a választás eredményét a jelöltre hátrányosan befolyásolja, a jelölt személyére, magánéletére vagy családi viszonyaira vonatkozólag a czélzott eredmény előidézésére alkalmas valótlanságot kohol vagy terjeszt, vétséget követ el s hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
15. § Vétséget követ el s hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki másnak neve alatt szavaz vagy oly választásnál, amelynél a szavazás megbizott utján is gyakorolható, másnak szavazati jogát megbizás nélkül gyakorolja;
2. aki ugyanannál a választásnál többször szavaz, vagy ugyanannál az általános választásnál több választókerületben szavaz.
Aki ugyanabban a naptári évben több választókerületbe szavaz, amennyiben cselekménye az előbbi bekezdésben foglalt büntető rendelkezés alá nem esik, vétség miatt ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
16. § Vétséget követ el s egy évig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő:
1. aki a 15. § alá nem eső módon közvetlenül közreműködik abban, hogy a választás vagy a szavazás eredménye a törvénynek meg nem felelően álljon elő, vagy aki a választás vagy a szavazás eredményét bármely más módon meghamisitja;
2. aki a választást vagy a szavazást vagy eredményüknek megállapitását meghiúsítja.
A kisérlet büntetendő.
A cselekmény bűntett s öt évig terjedhető börtönnel büntetendő, ha azt a választási eljárásban hivatalos megbizatásánál fogva közreműködő közeg követi el.
17. § Aki oly czélból, hogy a törvényesen elrendelt választás megtartható ne legyen, a választásnál közreműködésre hivatott közegeket a közreműködés megtagadására reábirni törekszik, vétséget követ el s hat hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
18. § Aki titkos szavazás alkalmával szándékosan tudomást szerez arról, hogy a választó kire szavazott, vétség miatt ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Aki e cselekményt erőszakkal, fenyegetéssel vagy csalárdsággal követi el, két hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
A szavazatszedő küldöttség elnöke vagy tagja, aki az előbbi bekezdésekben meghatározott cselekményhez segélyt nyujt vagy a leadott szavazatnak vétlenül tudomására jutott titkát mással közli, egy évig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
19. § Aki az országgyülési képviselő választásokra választási határidőt megállapitó belügyminiszteri rendeletnek a hivatalos lapban való közzétételétől, időközi választásoknál pedig attól a naptól kezdve, amelyen a képviselőház vagy annak elnöke az uj választást elrendelte, a választási eljárás befejeztéig a választás előkészitésében eljáró jelöltet vagy kisérletének tagját vagy a választás előkészitése vagy megtartása érdekében eljáró személyt vagy a választási előkészületekben vagy a választásban résztvevő választót megdobálja vagy ellenük más erőszakos, megfélemlitő vagy megszégyenitő cselekményt követ el, kihágás miatt egy hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ha e cselekményt csoport követi el, a felbujtók és a vezetők büntetése két hónapig terjedhető elzárás és száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetés.
Az előbbi két bekezdésben meghatározott büntetés alkalmazása a más jogszabályokban foglalt büntetőjogi felelősséget nem érinti.
20. § Aki a 19. §-ban meghatározott cselekményt a választás után valamely országgyülési képviselő vagy kiséretének tagja ellen a választókkal való közérdekü érintkezésük alkalmával követi el, az, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágás miatt tizenöt napig terjedhető elzárással és háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
Ugyane büntetés alá esik, aki a választót a 19. §-ban meghatározott cselekménnyel akadályozza abban, hogy a választás után a képviselővel közérdekü ügyben érintkezzék.
21. § Aki az országgyülési képviselőválasztás alatt a szavazóhelyiséget magában foglaló épületben vagy ennek a szavazatszedő küldöttségi elnök által területileg meghatározott környékén a választás eredményének befolyásolása végett beszédet tart vagy a választókat szavazati joguk gyakorlásában rábeszéléssel befolyásolni törekszik, kihágás miatt nyolcz napig terjedhető elzárással és kétszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.
22. § Az e törvényben meghatározott bűntett vagy vétség miatt a szabadságvesztésbüntetésen felül a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztését, bűntett esetében pedig ezenfelül a viselt hivatal vagy állás, illetőleg az ügyvédség elvesztését is ki kell mondani.
23. § A 6-21. §-okban meghatározott bűncselekmények miatt az eljárás csak akkor inditható meg, ha a cselekményt valaki a 6-11., 13-19. és 21. §-ok esetében legkésőbb a választás befejezésétől, a 12. és a 20. § esetében pedig legkésőbb az elkövetéstől számított harmincz nap alatt feljelentette.
A 19. §-ban meghatározott kihágás miatt az eljárást azonnal meg kell inditani s a tetten kapott tettest azonnal előzetes letartóztatásba kell helyezni.
24. § A 19-21. §-okban megállapitott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető biróságnak, a székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik.
25. § Az 1878:V. tc. második részének VIII. fejezetében, valamint az 1899:XV. tc. 173. §-ában foglalt rendelkezések hatályukat vesztik.
26. § Ez a törvény a kihirdetését követő tizenötödik napon lép életbe.
Ezt a törvényt az igazságügyminiszter hajtja végre.
