Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. tc. 1. §-a akként rendelkezik, hogy a költségvetési év a naptári évvel megegyezik. Ezzel törvényerőre emelkedett az állami költségvetési év tekintetében addig is fennállott gyakorlat. Az alkotmánynak az 1867. évben történt helyreállitása, vagyis 46 év óta azonban csak kilencz évben - nevezetesen az 1868., 1873., 1875., 1876., 1880., 1890., 1893., 1908 és 1912 években - lépett hatályba a naptári év végeig a következő évi állami költségvetésről szóló törvény. Az országgyülés őszi ülésszaka ugyanis - amelyben a jövő évi költségvetési előirányzat az országgyülés által letárgyalandó volna - különleges viszonyainknál fogva legkorábban szeptember közepére, rendszerint azonban csak későbbre hivható össze. Minthogy pedig az uj ülésszak megnyitása is nem ritkán erre az időpontra esik s ilyenkor a képviselőházban mindenekelőtt a megalakulással járó körülményes és sok időt igénylő teendők intézendők el, a kormány - tapasztalat szerint - legtöbbször csak október közepe táján jut abban a helyzetbe, hogy a jövő évre vonatkozólag egybeállitott állami költségvetési előirányzatot az országgyülésnek benyujthassa. Az előirányzatnak alkotmányos tárgyalására és szentesitésére tehát csak 2 1/2 havi - illetve tekintetbe véve, hogy a karácsonyi szünet rendszerint deczember 20-ika körül kezdődik - tulajdonképen körülbelül csak két havi időszak áll rendelkezésre, amely időnek nagy része a bizottsági tárgyalással telik el, ugy hogy a nálunk rendesen igen széles mederben folyó költségvetési tárgyalásokat az országgyülés mindkét házában a naptári év végéig befejezhetni még rendes parlamenti viszonyok között is annál inkább ugyszólván lehetetlennek bizonyult, mert a tárgyalásra ekkép fennmaradó rendkivüli rövid időköz egy része gyakran még a delegatiók ülésezésével is összeesik.
Az állami élet rendes menetének biztositása érdekében elkerülhetetlenné vált tehát, hogy a törvényhozás mindkét háza ugyszólván évről-évre sőt néha több izben (45 év alatt 52 izben) az ugynevezett felhatalmazási (indemnity) törvényjavaslattal foglalkozzék, ami ezeknek a tárgyalásoknak elhuzódása következtében nem ritkán oda vezetett, hogy más tárgyalásra előkészitett törvényjavaslatoknak gyakran igen sürgős életbeléptetése haladékot szenvedett. - Emellett még a legutóbbi években elég gyakran, - igy az 1899. év január 1-től márczius 9-ig, az 1903. év május 1-étől az 1904. év márczius 30-ig, az 1905. év január 1-étől az 1906. év junius 9-ig és az 1910. év január 1-étől augusztus 12-ig - törvényen kivüli állapot állott elő, ami az állami élet fejlődésére elvitathatatlanul rendkivül bénitólag hatott. Ezek a sajnálatos állapotok a képviselőház házszabályainak a folyó évben történt módositása által lényegesen javulni fognak ugyan, a baj ez által azonban gyökeresen még nem orvosoltatott, mert a fenn előadottak szerint még az sem tekinthető biztositottnak, hogy a képviselőház őszi ülésszakában a megalakulással járó teendők elintézése és az állami költségvetési előirányzatnak bizottsági letárgyalása után az uj házszabályok értelmében a költségvetés képviselőházi tárgyalására és az appropriationális vitára szánt 42 ülésnap tényleg rendelkezésre fog-e állani, holott ezután a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatnak a főrendiházban leendő tárgyalása és az ez után bekövetkező szentesitése is bizonyos időt igényel.
Egy másik nagy hátránya annak, hogy a költségvetési év január havának elsején kezdőtött, abban nyilvánult, hogy a jövő évi állami költségvetési előirányzatnak idejekorán lehető letárgyalása érdekében az országgyülés - a nyugoti kulturállamokban uralkodó gyakorlattól eltérően - már az őszi hónapokban volt összehivandó s azután kisebb szünetektől eltekintve a nyári szünidőig állandóan együtt is maradt, ugy hogy jóformán az egész év az országgyülési tárgyalások által foglaltatott le s az egyes minisztereknek a benyujtani szándékolt törvényjavaslatok előkészitésére s más nagyobbszabásu kormányzati ténykedések kezdeményezésére alig maradt más nyugodt idő rendelkezésükre, mint a nyári hónapok, amely időszak pedig e kiválóan fontos, nagy körültekintést és nyugodságot igénylő munkákra már klimatikus viszonyainknál fogva sem mondható kiválóan alkalmasnak, eltekintve attól, hogy a nyári hónapok főleg a jövő évi állami költségvetési előirányzat egybeállitásával járó munkálatok által amugy is nagyobbrészt lefoglaltatnak.
Mindezek a nehézségek megszüntethetők az által, ha a költségvetési év kezdete január 1-ről julius 1-ére áthelyeztetik, mit a legjobban igazol ama külföldi államok példája, amelyek - a fent vázolt bajoknak elejét veendő - a költségvetési év kezdetét nem a naptári év kezdetével megegyezőleg január 1-ével, hanem április vagy julius 1-ével állapitották meg. Igy például jelenleg április 1-ével kezdődik a költségvetési év Angliában, Dániában, valamint a Németbirodalomban, Württembergben Bajorországban, Szászországban, Hessenben és Japánban; julius 1-ével pedig Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Norvégiában, az Észak-Amerikai Egyesült-Államokban, Canadában és Mexikóban. A külföldi államok által ezuton elért gyakorlati eredmények hatása alatt ugy az országgyülés tárgyalásain, mint a szakirodalom terén már több izben adatott kifejezés annak a kivánalomnak, hogy a költségvetési év kezdete nálunk is más alkalmasabb időpontra helyeztessék át.
A reform megvalósitásának azonban eddig főleg technikai akadályai voltak. A magyar állami költségvetés ugyanis bizonyos relatióban van a közösügyi költségvetéssel, amennyiben az 1867. évi XII. tc. 41. §-a értelmében a delegácziók által megállapitott közös költségvetésből azok az összegek, amelyek a kvóta arányában Magyarországra esnek, a magyar állam költségvetésébe felveendők s igy alig leküzdhető nehézségekkel járt volna a magyar állami költségvetési évnek olyan megállapitása, hogy az ne egyezzék a közös költségvetési évvel. Az illetékes tényezőkkel folytatott tárgyalások során azonban sikerült biztositanom azt, hogy amennyiben a magyar törvényhozás 1914. évi julius hó 1-étől fogva a költségvetési év kezdetét julius hó 1-ére teszi át, nem lesz akadálya annak, hogy a közös költségvetés is 1914. évi julius hó 1-étől kezdődőleg évről-évre julius havának 1-étől a rá következő év junius havának végéig terjedő időszakra állittassék egybe.
Minthogy pedig a költségvetési év kezdetének a fentjelzett időpontban leendő megállapitása mellett az állami költségvetés előirányzata évenkint előreláthatólag már február végén vagy márczius elején lesz az országgyüléshez benyujtható, addig is, amig az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. tc. 25. §-a szerint három hónapban megállapitott pótkezelési időszak meg nem lesz szüntethető, ennek folytán az eddig fennállott és elől vázolt akadályok már nem fogják gátolni azt, hogy az állami költségvetésről szóló törvény - rendes parlamenti viszonyok között - idejekorán életbeléphessen.
Emellett lehetővé fog válni az is, hogy az országgyülés rendszerint csak január havára hivassék össze s a nyári szünetig ülésezzen, ami nemcsak a kormány tagjai számára fogja az őszi hónapoknak intenziv munkára való forditását biztositani, de az országgyülés két háza tagjainak is lehetővé fogja tenni, hogy a törvényhozói kötelességeiknek megfelelhessenek anélkül, hogy egyéb teendőiket elhanyagolják. Már ez alkalommal van szerencsém bejelenthetni, hogy a pótkezelési időszak megszüntetésének tervével is foglalkozom, ez a kérdés azonban még további tanulmányozást és tárgyalásokat igényel, ugy hogy a kormány erre vonatkozó javaslatai a többször hivatkozott 1897. évi XX. tc. némely rendelkezéseinek módositását czélzó törvényjavaslat keretében csak később lesznek előterjeszthetők. De erre van is idő az 1914/15-iki költségvetés egybeállitásáig. Ez idő szerint csak a költségvetési év kezdetének a megváltoztatására igényel sürgős döntést, mert amennyiben ez most ne nem következik, rövidesen foglalkoznia kell a kormánynak az 1914. évi állami költségvetés egybeállitásával.
Az uj rendszernek további előnyét képezné még az is, hogy az állami költségvetési előirányzatba a közösügyek költségeiből a magyar szent korona országaira eső rész évről-évre már a delegácziók által végleg megállapitott összeggel lesz beállitható. A költségvetési év kezdetének áthelyezése végül nézetem szerint gazdasági életünkre is kedvező kihatással lesz, mert - főleg agrár állam lévén - a jelen törvényjavaslat értelmében julius hó 1-étől a rá következő év junius hó végéig megállapitott költségvetési év mindenesetre jobban hozzá fog simulni a gazdasági évünkhöz.
Az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról szóló törvényjavaslat nem érinti az önkormányzati testületek, nevezetesen Budapest székesfőváros, Fiume város, a többi törvényhatósági város, a vármegyék, a rendezett tanácsu városok és a községek költségvetési és zárszámadási időszakára nézve érvényben lévő törvényes állapotot. Ezeknek költségvetése és zárszámadása tehát jövőre is a naptári év szerint lesz készitendő és a költségvetések megállapitására, a zárszámadások megvizsgálására és felülvizsgálás végett való felterjesztésére megszabott határidők továbbra is érvényben maradnak.
A közigazgatás terén annyira kivánatos egyöntetüség szempontjából, valamint figyelembe véve azt a számos vonatkozást, amelyben az önkormányzati testületek költségvetései, különösen pedig a vármegyék az állami javadalmazás révén, a városok és a községek pedig az állami segélyek és az állami hozzájárulások révén az állami költségvetéssel vannak: kétségtelen, hogy sok érv szólana amellett, hogy az említett önkormányzati testületek költségvetési időszaka összhangba hozassék az állami költségvetési évvel és ennek megfelelően a költségvetések és zárszámadások megállapitására és felülvizsgálás végett való felterjesztésére megállapitott határidők az uj rendhez képest megváltoztattassanak, azonban ily irányu intézkedéseknek lényeges akadálya az, hogy az állami adóév jövőre is változatlan marad, vagyis a naptári évvel esik össze.
Minthogy pedig a helyhatósági szolgáltatások, nevezetesen a vármegyei pótadók, a törvényhatósági városok házi adója, valamint a községi pótadók egyénenkénti kivetése a „folyó évi” (vagyis a költségvetési évben kivetett) egyenes állami adók meghatározott százalékában történik: ennélfogva a vármegyék, városok és községek költségvetési évének julius hó 1-től junius hó végéig terjedő időre való megállapitása esetén a pótadók egyénenkénti kivetését a tervezett uj költségvetési év első felében (julius-deczember) más állami adóösszeg alapján kellene teljesiteni, mint a második felében (január-junius), ami nemcsak a költségvetés készitése alkalmával a pótadószázalék meghatározásánál okozna nehézségeket, hanem egy évben kétféle pótadókivetést tenne szükségessé.
