1. § Az 1887. évi XIV. tc. 3. §-a következő rendelkezésekkel egészittetik ki:
g) Végül szállitási adóval nem rovatnak meg a Budapest székesfőváros területéről kiinduló, villamos üzemre berendezett és közuti vasutszerü forgalmat közvetitő helyi érdekü vasutaknak a székesfőváros területére eső vonalrészein eszközölt személy-, utimálha- (podgyász-), gyorsáru- és teheráru szállitásai.
2. § Az 1. §-ban meghatározott vasuti vállalatok szállitásainak adóköteles és adómentes részre való osztásánál metszőpontul a székesfőváros határa szolgál.
Ehhez képest:
a) a kizárólag a székesfőváros határáig terjedő viszonylatokban eszközölt szállitások teljesen adómentesek;
b) a kizárólag a székesfőváros területén kivül eső viszonylatokban eszközölt szállitások teljesen adókötelesek;
c) a székesfőváros területére és annak határán kivül eső területekre egyaránt kiterjedő viszonylatokban eszközölt szállitások abban az arányban adómentesek, amily arányban áll az illető viszonylatnak a székesfővárosi területre eső vonalhossza a viszonylat egész vonalhosszához.
Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy megokolt esetekben, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértően, metszőpontul a székesfőváros határán kivül eső állomást (megállóhelyet) állapithasson meg.
A további eljárást a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg rendeletileg szabályozza.
3. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a jelen törvényben emlitett vasuti vállalatoknál - azoknak a kérelmére és velük történt megegyezés alapján - a szállitási összbevételeknek azt a százalékát, amely a székesfőváros határán, illetőleg a megállapitott metszőponton tul eszközölt szállitások czimén adóköteles forgalomra esik, a tényleges forgalomra vonatkozó adatok alapján, előre meghatározott időre, átalányszerüen, végérvényesen állapithassa meg.
Az e czélra szükséges adatokat köteles a vasuti vállalat a pénzügyminiszter által megállapitott módon és időben beszolgáltatni.
4. § Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy abban az esetben, ha a jelen törvényben emlitett vasuti vállalatok a rendes dijtételekkel szemben 40%-nál nagyobb ármérséklést jelentő munkásjegyeket és a munkások, tanulók és tanonczok, valamint a székesfőváros környékén létesitett munkástelepek lakói részére kivételes kedvezményt jelentő bérletjegyeket és jegyfüzeteket biztositanak: az ily kedvezményes szállitásoknak szállitási adó alá vonását mellőzhesse;
5. § E törvény - 1913. évi január hó 1-étől kezdődő hatálylyal - kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a pénzügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter bizatik meg.
