1913. évi XXXI. törvénycikk

a dunántúli, zalavölgyi és körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati (Magyar délnyugati) helyiérdekü vasut részvénytársaságok vasutvonalai engedélyokiratainak egyesitése és a zalalövő-zalaegerszegi, valamint a zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyiérdekü vasutak engedélyezése tárgyában * 

1. § A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati helyiérdekü vasút Zalalövő állomásából kiágazólag a dunántuli helyiérdekü vasut Zalaegerszeg állomásáig, továbbá a dunántúli helyiérdekü vasút Zalabér állomásából kiágazólag a m. kir. államvasutak Ostffyasszonyfa és Sárvár állomásai közt beiktatandó Bajti forgalmi kitérőtől a m. kir. államvasutak bajti-sárvári vonalrészének együttes használatba vételével Sárvárig és innen a dunántúli helyiérdekü vasút Hegyfalú és a cs. és kir. szab. délivaspálya társaság Bük állomásán át a sopron-kőszegi helyiérdekü vasut Felsőlászló állomásáig, végre ezen állomástól a sopron-kőszegi helyiérdekü vasut felsőlászló-kőszegi vonalrészének együttes használatba vételével Kőszeg állomásig vezetendő rendes nyomtávu gőzüzemü helyiérdekü vasutakat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvénycikkekben foglalt feltételek alatt engedélyezhesse.

2. § Felhatalmaztatik továbbá a minisztérium, hogy a dunántúli, a körmend-zalalövő-őriszentpéter-muraszombati (Magyar délnyugati) és a zalalövő helyiérdekü vasút részvénytársaságoknak egy társasággá egyesitése iránt a szükséges intézkedéseket megtehesse és az egyesitett részvénytársaság tulajdonában ekként egyesült vasuthálózat összes vasutvonalaira vonatkozólag - ideértve a fenti 1. §-ban engedélyezett uj vasutvonalakat is - egységes engedélyokiratot állithasson ki.

A miniszterium felhatalmaztatik arra is, hogy az egységes engedélyokirat keretében egyesülő vasutvonalakra nézve:

a) az engedélytartamot 1989. évi január hó 1-ig;

b) az 1888. évi IV. tc. 2. §-ának c) pontja alapján gyakorolható állami megváltási jog érvényesitésének kezdőpontját 1929. évi január hó 1-ső napjával;

c) a második vágány kiépitésére, illetve a vasutvonalaknak elsőrangu főpályává való átépitésére vonatkozó kötelezettség érvényesithetésének végső határidejét 1969. évi január hó 1-ső napjával;

d) az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-ának c) pontjában emlitett adók alóli mentességet 1928. évi deczember hó 31-ig terjedő hatálylyal;

e) az 1880. évi XXXI. tc. 6. §-ában érintett szállitási adómentességet 1913. évi julius hó 1-től 1916. évi julius hó 31-ig terjedő időtartamban állapitsa meg és végül

f) az egységes engedélyokirat keretében az 1880. évi XXXI. tc. 5. §-a szerint bélyeg- és illetékmentességet az egyesülő társaságok által eddigelé kibocsátott társasági czimletek kicserélése czéljából kibocsátandó egységes czimletek és élvezeti jegyek, valamint az egyesitett vasuthálózatra vonatkozólag megkötendő egységes üzletkezelési szerződés után biztosithassa.

3. § A kereskedelemügyi miniszter az 1. §-ban megjelölt vasutvonalak engedélyezésének megtörténtéről, valamint a 1. §-ban emlitett egységes engedélyokirat kiadásáról az 1880. évi XXXI. tc. 1. §-a értelmében az országgyülésnek jelentést teend.

4. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi és pénzügyi miniszterek bizatnak meg.