1. § A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy:
a) az apatini és lugosi erdőigazgatási hivatalok kezelésébe tartozó kincstári ingatlanokból mintegy 4985 kat. holdat,
b) a lippai és lugosi erdőigazgatási hivatalok kerületében az aradi jószágigazgatóság kezelésébe átadott irtásföldekből mintegy 4950 kat. holdat,
c) az aradi jószágigazgatóság kezelésében levő kincstári ingatlanokból mintegy 2618 kat. holdat
megfelelő részletekben eladjon.
2. § Az eladásnak vagy közvetlenül, nyilvános árverésen, vagy a „Magyar földhitelintézetek Országos Szövetsége” (1911:XV. tc.) közvetitésével kell történni.
3. § Az 1. § a) és b) pontjai alatt megjelölt ingatlanok eladásából befolyó jövedelmet kincstári erdőgazdaságra alkalmas erdők és erdőtalajok, továbbá az 1898:XIX. tc. II. czimének hatálya alá eső közös erdők és kopárterületek arányrészeinek megszerzésére,
az 1. § c) pontja alatt megjelölt ingatlanok eladásából befolyó jövedelmet telepitésre (középbirtokos-, gazdálkodó- és munkás-telephelyekre) alkalmas ingatlanok megszerzésére,
az 1. § a) pontjában megjelölt ingatlanokon található faanyagok eladásából befolyó jövedelmet pedig a kincstári erdőkben szükséges feltárási beruházások költségeire kell forditani.
4. § A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a beszterczebányai, máramarosszigeti, kolozsvári, liptóujvári, nagybányai, gödöllői, bustyaházai és szászsebesi erdőigazgatási hivatalok kezelésében levő ingatlanokból mintegy 10 200 kat. hold olyan kisebb birtokrészeket, amelyeket a kincstári zárt birtoktól félreeső fekvésük miatt kincstári kezelésében tartani nem czélszerü és fontosabb állami érdekből sem indokolt, eladás, vagy csere utján a kincstári erdőbirtok czélszerü kikerekítésére, illetőleg a kincstári erdőket eltagoló belzetek megszerzésére felhasználhasson.
Az itt megjelölt ingatlanoknak az 1879:XXXI. tc. 2. vagy 4. §-ának hatálya alá eső részeit azonban a földmivelésügyi miniszter, ha erdészeti szempontból szükségét látja, akár eladás, akár pedig csere utján csak olyan birtokos tulajdonába bocsáthatja át, aki azokat az idézett törvény 17. §-a értelmében, a földmivelésügyi miniszter által megállapitott, illetőleg jóváhagyott gazdasági üzemterv szerint lesz köteles kezelni.
5. § Ha a 4. § szerint eladható birtokrészek valamelyikének faállománya külön adatnék el, akkor az azért befolyó pénzt a kincstári erdőkben szükséges feltárási beruházásokra kell forditani.
6. § Az 1. és a 4. § rendelkezései szerinti ingatlan-eladások és cserék során befolyó jövedelmet a jelen törvény értelmében való felhasználásáig az erdővásárlási alapban (1884:XXVI. tc.), illetőleg az állami telepitési alapban (1894:V. tc.) kell kezelni; a külön értékesitett faanyagok eladásából befolyó jövedelmet pedig felhasználásáig alapszerüleg kell kezelni és gyümölcsöztetni.
7. § A jelen törvény alapján tett intézkedésekről az országgyülésnek minden évben részletes jelentést kell tenni mindaddig, amig a törvény végrehajtása befejeztetik.
8. § Az 1. § szerint eladható erdő és erdőhöz tartozó egyéb területek kihasítása után az apatini erdőhivatal kerületében még megmaradó kincstári erdőterületeket állaguknak érintetlen fentartásával továbbra is erdőgazdasági czélra kell használni.
9. § Az 1898:XIX. tc. 30. §-a akként módosittatik, hogy a közös birtokosok gyülése az összes közös birtokosokat megillető szavazatoknak kétharmadrésznyi többségével és a földmivelésügyi minister jóváhagyásával a közösen használt erdőt és kopár területet, vagy egy részüket, ha a közös birtokosok összességének nyilvánvaló érdeke követeli, értékének megfelelő vételárért eladhatja, vagy oly ingatlannal, amely legalább is egyenlő értékü, elcserélheti, de az elidegenitésnek csakis az állam, község, hitbizomány vagy a magyar földhitelintézetek országos szövetsége (1911:XV. tc.) részére van helye. A közös birtokosok gyülésén kivül a közösen használt erdő és kopár terület felől a közös birtokosok összessége egyáltalában nem rendelkezhetik.
A közös birtokosok gyülésének rendelkezése az összes érdekeltek irányában hatályos. Az elidegenités alapján szükséges telekkönyvi bejegyzések tekintetében egyebekben a telekkönyvi jognak az ily ingatlanokra vonatkozó rendelkezései irányadók.
Eladás esetén a kapott vételárat a földmivelésügyi minister jóváhagyásával közös erdő, vagy kopár terület vásárlására és beerdősitésére, részleges eladás esetében a megmaradt terület kiegészitésére vagy közös gazdasági beruházásokra és erdősitésekre kell felhasználni s addig, mig ez megtörténik, a közös birtokosoknak fel nem osztható és végrehajtás alá nem vonható közös vagyonaként a földmivelésügyi minister által meghatározott módon gyümölcsözőleg kell kezelni, jövedelmét pedig az 1898. évi XIX. tc. 31. §-ának első bekezdése értelmében kell az idézett törvénycikkben megszabott szervezetben továbbra is megmaradó közös birtokosok között fölosztani.
Eladás esetében a vételár és abból a birtokosokra eső hányadrészek, a közösség fentartása, a közös ügyek vitele és az arányrészek szempontjából, az eladott erdővel vagy kopár területtel és a közös birtokosoknak abban volt arányrészeivel egy tekintet alá esnek.
A község, hitbizomány vagy a magyar földhitelintézetek országos szövetsége a jelen § értelmében megszerzett erdőknek és kopár területeknek az 1879:XXXI. tc. 2. vagy 4. §-a alá eső részeit csak olyan szerző félnek adhatja tovább, aki azt az idézett törvény 17. §-a értelmében rendszeres gazdasági üzemterv szerint lesz köteles kezelni.
A magyar földhitelintézetek országos szövetsége a jelen § értelmében megszerzett erdőket és kopár területeket addig, amig tulajdonában vannak, állami kezelésbe átadni ésrendszeres gazdasági üzemterv szerint kezelni köteles.
10. § Az 1898:XIX. tc. II. czimének hatálya alá eső közös erdők és kopár területek tulajdonát minden oly esetben, amikor az osztatlan illetőségek a telekkönyvben egyénenként még kitüntetve nincsenek, a jelen törvény hatálybalépte után a közös birtokosok közös elnevezése alatt az osztatlan illetőségek kitüntetése nélkül kell a telekkönyvbe bejegyezni.
11. § E törvény végrehajtásával a földmivelésügyi és igazságügyi miniszterek bizatnak meg.
