1. § Budapest székesfővárosban, ugyszintén Ujpest rendezett tanácsu városban, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községekben, valamint a fő- és székesvárossal szomszédos más községek közül azokban, amelyeket a kereskedelemügyi minister rendelettel megjelölt, a nyilt árusitási üzleteket (boltokat), az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt este 8 órától reggel 6 óráig, az olyan üzleteket pedig, amelyekben tulnyomóan élelmi szereket vagy állami egyedárusági czikkeket árusitanak, este 1/2 9 órától reggel 5 óráig zárva kell tartani, mely idő alatt az üzleti alkalmazottakat foglalkoztatni tilos.
Szombaton az üzletek legkésőbb este 1/2 10 óráig tarthatók nyitva.
Oly üzletek, melyekben kizárólag czukorkát, csokoládét, gyümölcsöt és szeszt nem tartalmazó üditő italokat árusitanak, a hét minden napján éjfél után 1 óráig nyitva tarthatók.
Élelmiszereket vagy állami egyedárusági czikkeket árusitó üzletekből abban az időben, melyekben csakis ezek az üzletek tarthatók nyitva, kizárólag élelmiszerek vagy állami egyedárusági czikkek árusithatók. Minden más czikk árusitása tilos.
Addig, mig a nyilt árusitás üzleteket (boltokat) e törvény rendelkezései értelmében zárva kell tartani, amennyiben az illetékes II-od foku iparhatóság egyes czikkek tekintetében kivételt nem tesz, az utczai árusitásnak is szünetelnie kell.
Azok az üzletek, melyek a közönségnek helyben való elfogyasztásra szolgáltatnak élelmi czikkeket, az élelmiszerüzletek zárvatartására nézve előirt idő alatt az utczán át csak italokat és oly ételeket árusithatnak, melyeket üzemük körében maguk állitanak elő.
2. § A kereskedelemügyi minister a kereskedelemügyi és iparkamara meghallgatása mellett elrendelheti, hogy a székesfővárosban, Ujpest rendezett tanácsu városban, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községekben, valamint a kereskedelemügyi minister által az 1. § értelmében rendelettel megjelölt többi községben vagy azok egyes részeiben, valamennyi vagy csak bizonyos üzletágban, az egész éven át, vagy az évnek csak bizonyos szakában vagy bizonyos napjain, a nyilt árusitási üzleteket, az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségekkel együtt, este 7 órától reggel 8 óráig, a tulnyomólag élelmi vagy egyedárusági cikkeket árusitó üzleteket pedig este 8 órától reggel 6 óráig zárva kell tartani, mely idő alatt az alkalmazottakat foglalkoztatni tilos.
3. § Kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt is foglalkoztathatók az üzleti alkalmazottak:
1. leltározásnál, az ehhez szükséges munkák tekintetében és idő alatt;
2. az üzlet berendezésénél vagy átköltözésénél;
3. olyan munkálatoknál, amelyeket az áruknak romlástól való megvédése érdekében vagy más kényszeritő okból haladéktalanul kell végezni;
4. vásárok látogatásánál a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében, a vásárt megelőzőleg és követőleg egy-egy napon;
5. rendkivüli munkatorlódás esetében, azonban évenként összesen legfeljebb 14 napon, a csomagolási és elhelyezési munkák tekintetében.
Az e szakasz alapján kivételesen az üzlet kötelező zárvatartásának ideje alatt foglalkoztatott alkalmazottaknak a munkaadó köteles huszonnégy óránként egyhuzamban legalább 10 órai megszakitás nélkül való pihenőidőt biztositani.
4. § A munkaadó köteles az e törvény 3. §-ának 1., 2., 4. és 5. pontjai alapján az 1. §-ban, illetőleg a 2. § alapján kiadott rendeletben az üzlet kötelező zárvatartására nézve megállapitott idő alatt foglalkoztatott alkalmazottainak számát, ezek naponkénti munkaidejét, a munkaközi szüneteket, az egyhuzamban nyujtott pihenőidő tartamát és a napokat, melyeken a rendkivüli munka végeztetik, 24 órával a munka megkezdése előtt, a 3. § 3. pontja esetében pedig ugyanezeket az adatokat legkésőbb a munka megkezdésétől számitott 24 óra alatt az illetékes elsőfoku iparhatóságnak irásban bejelenteni.
5. § Az e törvény 1. §-ában, valamint a 2. § alapján kiadott rendeletben megállapitott üzleti zárórától eltérőleg - és pedig az utóbbi esetben a kereskedelemügyi minister előzetes jóváhagyása alapján, - Budapest székesfőváros területén a székesfőváros tanácsa, - Ujpest rendezett tanácsu városban, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz községekben, valamint a kereskedelemügyi minister által az 1. § értelmében rendelettel megjelölt többi helyen pedig az illetékes elsőfoku iparhatóság egyes üzletágakra vagy a községben levő valamennyi üzletre nézve az érdekelt üzlettulajdonosok kivánságára megengedheti, hogy a megjelölt üzletágakhoz tartozó üzletek, vagy valamennyi üzlet előre meghatározott, évenként azonban összesen legfeljebb 30 napon, legkésőbb este 9 óráig nyitva tartható legyen.
6. § A székesfőváros tanácsa és az illetékes elsőfoku iparhatóságok az 5. § alapján adott engedélyekről s ezenkivül az elsőfoku iparhatóságok a 4. § alapján hozzájuk beérkezett bejelentésekről a kereskedelemügyi minister által meghatározott módon jegyzéket vezetni és azt a kereskedelemügyi ministernek bemutatni kötelesek.
7. § Az e törvény alapján a munkaadók által előterjesztett kérvények és bejelentések bélyegmentesek.
8. § Addig, mig arról törvény nem intézkedik, a városi törvényhatóságok és rendezett tanácsu városok, - nagy- és kisközségek tekintetében pedig a vármegyei törvényhatóságok a nyilt árusitási üzletek (boltok) üzleti záróráját az e törvény 1-7. §-ban foglalt rendelkezések keretein belül és azoknak megfelelő alkalmazásával a kereskedelmi és iparkamara meghallgatása után szabályrendelettel szabályozhatják.
Az e szakasz alapján alkotott szabályrendeletek a kereskedelemügyi minister jóváhagyása esetében érvényesek.
9. § Az e törvény 1-8. §-aiban foglalt rendelkezések az ipari munka vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. tc. rendelkezéseit nem érintik.
Az e törvény 1-8. §-aiban foglalt rendelkezések a kizárólagos dohányárudákra nem terjednek ki, melyekre nézve az üzleti záróra tekintetében a magyar szent korona országainak egész területére nézve a pénzügyminister rendelkezik.
10. § Kihágást követ el s amennyiben a cselekmény sulyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, háromszáz koronáig, visszaélés esetében pedig, ha a büntetés kiállása óta két év még nem telt el, száz koronától hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az a munkaadó, aki az e törvény 1-6. §-ainak, valamint a törvény alapján kiadott hatósági rendeleteknek és a törvény 8. §-a alapján alkotott szabályrendeleteknek az üzlet nyitására és zárására, az alkalmazottak munka- és pihenőidejére, valamint az iparhatóságnál való bejelentésekre vonatkozó rendelkezéseit nem tartja meg.
Az e szakaszban megállapitott kihágások eseteiben az 1884:XVII. törvénycikkben megállapitott kihágások elbirálására hivatott hatóságok járnak el.
11. § Horvát-Szlavonországok területén a horvát-szlavon-dalmátországi bán intézkedik mindazokban az ügyekben, amelyek a törvény alapján a kereskedelemügyi minister hatáskörébe tartoznak.
Az e törvényben emlitett iparhatóságok alatt Horvát-Szlavonországok területén az iparügyekben az 1884:XVII. tc. értelmében ott eljáró hatóságokat kell érteni.
12. § E törvény kihirdetése napján lép életbe és azt a kereskedelemügyi minister, Horvát-Szlavonországok területén a horvát-szlavon-dalmátországi bán hajtja végre.
