A kereskedelmi alkalmazottak a szolgálati viszonyaik javitása iránt inditott mozgalom keretében több mint egy évtizede törekednek annak a kivívására, hogy az üzleti záróra megfelelő egységes szabályozásával a legtöbb kereskedelmi ágban ma kétségkivül túlhosszú munkaidő korlátoztassék. A kereskedelmi alkalmazottak ezirányu, egyébként országos mozgalma és agitácziója, az alkalmazottak nagy száma és szervezettsége folytán, különösen a fővárosban öltött nagyobb méreteket és nyert súlyt és jelentőséget annál a körülménynél fogva, hogy a székesfővárosban maguk az érdekelt kereskedők és kereskedelmi érdekképviseletek is csatlakoztak az alkalmazottaknak a záróra kivívására irányuló mozgalmához, abból indulván ki, hogy a helyesen megállapitott üzleti záróra az Ausztriában és Németországban e tekintetben szerzett gyakorlati tapasztalatok szerint nem árt az üzleti érdekeknek, ellenben az egészség védelme, a családi élet, az önképzés és az összes társadalmi viszonyok szempontjából nagy hasznára van magának a munkaadónak is.
A kereskedelmi és különösen a fogyasztási igények közvetlen kielégitését szolgáló nyilt árusitási üzletek a munkaidő szempontjából sok tekintetben más helyzetben vannak, mint a szoros értelemben vett termelő iparok. Ez utóbbiaknál lehet vitatni azt, hogy a gyártás mennyisége függ a munkaidőtől s a forgalom a gyártás mennyiségétől, - bár a modern szocziálpolitikai törvényhozási intézkedések nyomán előállott gyakorlati eredmények itt is annak a beigazolására vezettek, hogy a munkaidő észszerű korlátozása nem csökkenti, hanem ellenkezőleg mennyiségileg és minőségileg fokozza a munkaeredményt, az üzemi produkcziót. Ezzel szemben egészen kétségtelen, hogy a nyilt árusitási üzletek forgalma bizonyos határig nem függ a munkaidőtől, illetőleg az üzletek nyitvatartásának idejétől, miután a fogyasztás alkalmazkodik a vásárlási alkalomhoz és kielégitést keres, valamint teljes mértékben kielégitést is talál a nyilt árusitási üzletek korlátozott nyitvatartásának ideje alatt, úgy, hogy a tulhosszu árusitási idő, mely a záróra egységes és kötelező szabályozásának hiányában kifejlődik, nem valamely üzleti érdeknek, hanem az egészségtelen versenyviszonyoknak az eredménye.
Az érdekelteknek ez a találkozása, illetőleg közös felismerése a székesfővárosban már több év óta azzal a közszempontokból dicséretes eredménynyel járt, hogy a kereskedő főnökök nemcsak szószólóivá szegődtek az alkalmazottak ezirányu mozgalmának, de önként és egész iparágakra kiterjedőleg közös megegyezéseket létesitettek üzleteiknek különösen a nyári hónapokban való korábbi bezárására nézve. Az egészségtelen konkurenczia azonban mindig gátat tudott vetni e megállapodások teljes mértékü betartása és ezzel ennek a fontos kérdésnek társadalmi uton való kielégitő megoldása elé, ugy, hogy az érdekelt főnökök és alkalmazottak ez ügyben először a székesfőváros közbelépését kérték oly irányban, hogy megfelelő szabályrendelet alkotásával szerezzen a megállapodásoknak érvényt, majd pedig, amidőn a székesfőváros törvényhatósága kifejezett törvényes felhatalmazás hiányában magát ilyen szabályrendelet alkotására feljogositottnak nem látta, a székesfőváros támogatásával a kereskedelemügyi kormányhoz fordultak olyan törvényi intézkedés sürgős kieszközlése végett, mely felhatalmazná a törvényhatóságot arra, hogy a kereskedelmi üzletek kötelező zárórájának kérdését a törvényhozás további intézkedéseig szabályrendelettel szabályozhassa.
A törvény kötelezőleg csupán a székesfővárosra intézkedik. A zárórának a vidéki városokban és községekben való szabályozása a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyára vonatkozólag készülő terjedelmesebb törvényjavaslatban fog megtörténni.
Németországban még 1900-ban, az ez évi junius hó 30-iki törvénynovellában nyert szabályozást a záróra kérdése. E törvény rendelkezései a német Gewerbe-Ordnungba, annak 139c)-139h) §-ai gyanánt iktattattak be. Ezek szerint a nyilt árusitási üzletek este 9 órától reggel 5 óráig tartandók zárva. Esti 9 óra után a nyilt árusitási üzletek nyitvatarthatók: 1. előre nem látott szükség esetén; 2. a helyi rendőrhatóság által megállapitandó negyven napon, de legfeljebb este 10 óráig; 3. a felsőbbfoku közigazgatási hatóság által megállapitandó azokban a kisebb községekben, amelyekben az üzleti forgalom főképen a hét bizonyos napjaira vagy a nap bizonyos óráira van korlátozva. Az érdekelt üzlettulajdonosok legalább kétharmadának javaslatára a felsőbbfoku közigazgatási hatóság egy vagy helyileg közvetlen kapcsolatban lévő több községre nézve, a községi hatóságok meghallgatása után, az összes vagy csak bizonyos üzletágakra nézve elrendelheti, hogy a nyilt árusitási üzletek bizonyos időszakokban vagy az egész év alatt az üzleti forgalom részére az esti 8 órától 9 óráig s a reggel 5 órától 7 óráig terjedő időben is zárva tartandók. A nyilt árusitási üzletekben, valamint az azokhoz tartozó irodahelyiségekben és raktárakban foglalkoztatott segédeknek, tanonczoknak s munkásoknak a napi munkaidő eltelte után legalább tiz órai, megszakitás nélküli pihenőidőt kell biztositani.
Oly községekben, melyeknek huszezernél több lakosuk van, két vagy több segédet vagy tanonczot foglalkoztató nyilt árusitási üzletekben tizenegy órai megszakitás nélküli pihenőidőt kell biztositani s szabályrendeleti uton kisebb községekre nézve is tizenegy órában állapitható meg az alkalmazottaknak nyujtandó megszakitás nélküli pihenőidő. A megszakitás nélküli pihenőidőre vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást: 1. áruknak romlástól való megóvása érdekében haladéktalanul végzendő munkákra; 2. a törvényileg előirt leltár készitésénél, az üzletköltöztetésnél vagy újra berendezésénél; 3. végül a helyi rendőrhatóság által évente megállapitandó legfeljebb harmincz napon.
Ausztriában az 1910. évi január 14-diki törvény szabályozza a nyilt árusitási üzletek s az azokhoz tartozó irodai és raktárhelyiségek üzletnyitási időpontját és záróráját és pedig olyképen, hogy ezek este 8 órától reggeli 5 óráig zárva tartandók, az élelmiszerek árusitására berendezett üzletek kivételével, melyek csak este 9 órakor zárandók. A tartományi politikai hatóság azonban a kereskedelmi és iparkamara, valamint az érdekelt községek s az illető testületi előljáróságok és segédválasztmányok meghallgatása után elrendelheti, hogy egyes községekben vagy azok bizonyos részeiben, az egész éven át, vagy csak bizonyos időszakokban vagy bizonyos napokon az üzletek már korábban, esete 7 és 8, illetőleg 9 óra között megállapitandó időpontban zárassanak, az üzletek nyitása pedig reggeli 5 óránál későbbi időpontban történjék. Vásárok alkalmával az üzletek a vásározás kezdetével egy időben nyithatók. Az üzleti alkalmazottaknak a napi munkaidő befejezte után legalább 11 óráig tartó megszakitás nélküli pihenőidőt kell engedni. Az alkalmazottak minimális pihenőidejére, valamint az üzleti zárórára vonatkozó rendelkezések nem nyernek alkalmazást: 1. a leltározási munkáknál; 2. az üzlet átköltözésénél vagy ujonnan való berendezésénél; 3. a vásárok látogatásánál; 4. oly munkálatoknál, melyeket az áruknak romlástól való megvédése érdekében vagy más kényszeritő szükség esetén haladéktalanul kell végezni; 5. az elsoroltakon kivül évente legfeljebb 30 napon.
A versenyviszonyok egyenlőségének megóvása érdekében az 1. § módot nyujt arra, hogy a zárórára vonatkozó rendelkezések hatálya szükség esetén a székesfővárossal szomszédos más községek területére is kiterjeszthető legyen. A zárórát magát s ennek kiegészitésekép az üzletnyitás időpontját a törvény a nyilt árusitási üzletek (boltok) két főcsoportjára, egyfelől a tulnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárusági czikkek árusitására berendezett s másfelől az összes egyéb czikkek árusitására berendezett üzletekre nézve eltérően állapitja meg és pedig az előbb emlitett csoportnál a zárórát félórával későbbre, az üzletnyitási időpontot egy órával korábbra teszi, mint az utóbb emlitett csoportnál, ugy hogy mig a nyilt árusitási üzletek általában csak reggeli 6 órától este 8 óráig tarthatók nyitva, addig a túlnyomóan élelmiszerek vagy állami egyedárusági czikkek árusitására berendezett üzletek már reggeli 5 órakor nyithatók s csak este 8 és 1/2 órakor zárandók. Az üzletek utóbbi csoportjára nézve megállapitott hoszszabb nyitvatartási idő a fogyasztási igényekben leli indokát.
Mindezek az itt ismertetett rendelkezések, és pedig vasárnapokon az 1891:XIII. törvénycikkben megállapitott módositásokkal, a hétnek csak hat napjára vonatkoznak, ellenben eltérő szabályokat állapit meg az 1. § az üzletek nyitvatartása tekintetében a szombati napokra, amely napokhoz főkép a következő vasárnapi munkaszünetre való tekintettel különleges üzleti és fogyasztási igények füződnek.
A 2. § módot nyujt arra, hogy a megállapitott árusitási idő - a záróra törvényhozási szabályozásával szolgálni kivánt közérdekü czélok fokozottabb előmozdítása érdekében, azonban még mindig az üzleti érdekek, valamint a közfogyasztási igények korlátain belül - leszállitható legyen, tehát lehetővé teszi, hogy az üzletnyitási időpont s a záróra, az általános szabálytól eltérően valamely község sajátos viszonyainak vagy csak valamely szakma vagy évszak különleges következményeinek számbavételével, teljesen alkalmazkodva a tényleges viszonyokhoz, a mindenkori szükségnek megfelelően legyen megállapitható s hogy ott, ahol ez lehetséges, a nyilt árusitási üzletek nyitvatartásának ideje rendeleti uton leszállitható legyen.
Az üzleti élet kivételes, rendkivüli esetekben szükségessé teheti, hogy az üzleti alkalmazottak az üzlet kötelező zárvatartásának tartama alatt is foglalkoztathatók legyenek az üzlethelyiségben. Ezekről a kivételekről intézkedik a 3. §. Mindezeknél a munkáknál az időtartam részben a munka minőségének megjelölésével, részben pedig a munka tartamára vonatkozó rendelkezésekkel szigoruan az elkerülhetetlen szükséghez mérten korlátozva van.
Az 5. § a különböző üzletek időszakos idénybeli különleges forgalmára és az e forgalom akadálytalan lebonyolitásához füződő üzleti érdekekre van figyelemmel. A szóban lévő kivételek megállapitásához Budapest székesfőváros területére nézve a tv. a kereskedelemügyi miniszter előzetes jóváhagyásának kikérését irja elő abból a czélból, hogy a székesfőváros területére nézve, ahol a szóban lévő kivételek engedélyezéséhez a legjelentékenyebb üzleti érdekek füződnek, a kereskedelemügyi miniszter közvetlen befolyásával is biztosithassa az e részben irányadó üzleti szempontok teljes figyelembevételét.
E jegyzékek igen becses anyagot fognak szolgáltatni az e részben az üzleti élet által támasztott igényekről s a kinálkozó összehasonlitások révén lehetővé fogják tenni annak az egészen tüzetes megállapitását, fenntarthatók-e a szóban lévő tételek, s ha igen, mily mértékben.
A bélyegmentességet az a körülmény indokolja, hogy a munkaadók által a törvény alapján előterjesztett kérvények s az általuk tett bejelentések nem tekinthetők az illetől magánérdekéből folyóknak. A bejelentések a hatósági ellenőrzés czéljait szolgálják, s igy azok fejében a munkaadók bélyegilletékkel meg nem terhelhetők.
A 8. § a törvényhatóságokat és r. t. városokat hatalmazza fel, hogy az üzletnyitási időpont s a záróra kérdését, a törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával, saját területükön szabályrendelettel szabályozhassák, addig is, mig e kérdés törvényben fog szabályoztatni. E felhatalmazás megadja a lehetőséget arra, hogy a záróra kérdése a vidéken is, ott természetesen, ahol az megokolt és ahol a munkaadók és alkalmazottak egyetértő megállapodásában rejlő előfeltétel szintén fennforog, e megegyezésnek és az illető hely specziális viszonyainak megfelelő ideiglenes megoldást nyerjen.
Az 1891:XIII. tc. csupán a vasárnapi munkaszünetek általánosságban való megállapitására szoritkozik, magát a tulajdonképen szabályozást s igy többek között a nyilt árusitási üzletek szabályozását is kormányhatósági rendeletnek tartja fenn. Az idevonatkozólag ez idő szerint érvényben lévő 1903. évi 28,559. sz. K. M. rendelet Budapest székesfőváros és Zágráb területére nézve, - a napi élelmezés körébe tartozó czikkek árusitására berendezett üzletek kivételével, melyek délelőtt 10 óráig tarthatók nyitva, - az összes üzletekre nézve vasárnap reggel 6 órától hétfő reggel 6 óráig terjedő zárvatartást rendel, a magyar szent korona országainak egyéb területére nézve pedig az összes üzleteknek csak vasárnap délelőtti 10 órától való zárvatartását rendeli el, az üzletek ama néhány kategóriájának kivételével, amelyek viszont vasárnapokon is korlátlanul nyitva tarthatók. Az idézett rendelet tehát, - a nyilt árusitási üzletek zömét tekintve, - csak azt állapitja meg, hogy munkaszüneti napokon mely időpontban kell a nyilt árusitási üzleteket bezárni, ellenben nem állapitja meg, hogy azok mikor nyithatók ki. Az idézett rendeletben megállapitott vasárnapi üzletzárási időt, az e törvényben megállapitott üzleti záróra nem érintheti. Ellenben a törvényben megállapitott üzletnyitási idő szükségképen vasárnapokon is érvényesitendő; az üzletek ama kivételes kategóriái tekintetében pedig, amelyeknél az idézett rendelet a vasárnapi üzletzárási időt sem állapitja meg, a törvényben megállapitott zárórának is érvényesülnie kell.
