1. § Állami óvónő az, akit bármilyen óvodához a vallás- és közoktatásügyi minister nevezett ki, és akinek fizetése teljes összegben az állampénztárnál vagy adóhivatalnál személyéhez kötötten van folyósitva.
Az állami óvónő állami tisztviselő.
2. § Az állami óvónőnek a jelen törvényben megállapitott fizetésre és természetben adott lakásra, vagy ennek hiányában a jelen törvényben megállapitott lakáspénzre van igénye.
3. § A fizetések és lakáspénzek mértékét, valamint az azok emelkedésére igényt adó szolgálati időt az alábbi táblázat tünteti fel:
| Ha a jelen törvény | Évi lakáspénz az 1908. évi XXVII. tc. 7. §-a alapján az | ||||||||
| értelmében | Akkor az | I. | II. | III. | IV. | V. | VI. | VII. | |
| beszámit- ható szolgá- lati idő | évi fizetés | osztályba sorozott állomáshelyeken | |||||||
| korona | |||||||||
| 2 évnél kevesebb | 1100 | 600 | 540 | 480 | 420 | 360 | 300 | 240 | |
| a 2 évet meghaladja | 1200 | ||||||||
| az 5 évet meghaladja | 1400 | ||||||||
| a 10 évet meghaladja | 1600 | ||||||||
| a 15 évet meghaladja | 1800 | 800 | 720 | 640 | 560 | 480 | 400 | 320 | |
| a 20 évet meghaladja | 2000 | ||||||||
| a 25 évet meghaladja | 2200 | ||||||||
4. § A fizetésemelkedés szempontjából megkivánt szolgálati idő megállapitásánál alapul szolgál:
a) az állami óvodánál (iskolánál),
b) a nyilvánossági joggal felruházott nem állami óvodánál (iskolánál) 1893. évi október hó első napja után
rendes óvónői (rendes tanitónői) minőségben megszakitás nélkül eltöltött idő.
A szolgálati idő megállapitásánál a szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó része, valamint a szolgálat folytonosságának egyéb okból előállott és akár igazolt, akár nem igazolt megszakitása esetén a tényleges szolgálat nélkül töltött idő figyelembe nem vehető.
Az állami szolgálat folytonosságában előállott megszakitás igazoltnak tekintendő és az azt megelőzően eltöltött beszámitható szolgálati idő szintén figyelembe veendő abban az esetben, ha az óvónő betegség vagy egyéb tőle független és a vallás- és közoktatásügyi minister által elismert körülmény miatt volt kénytelen óvónői működését hivatalos felmentés mellett, abbanhagyni.
A felfüggesztett állapotban töltött idő beszámitásának csak akkor van helye, ha az állásától felfüggesztett óvónő a felfüggesztés tartama alatt illetményeinek teljes élvezetében meghagyatott, vagy ha a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetmények részére utólag kiutalványoztattak.
5. § A jelen törvény hatályba léptéig eltöltött és a 4. § értelmében beszámitható szolgálati idő, amennyiben az a jelen törvény határozmányai szerint magasabb fizetésre igényt ad, az igényeknek egyénenkint való megállapitásánál olykép veendő számba, mintha az a jelen törvény hatályának tartama alatt telt volna el.
6. § Azt az óvónőt, akinek állami rendes óvónővé való kineveztetésekor a 4. § alapján beszámitható és pályázati kérvényében működési bizonyitványnyal igazolt szolgálata van, azokkal az illetményekkel kell kinevezni, amelyek őt az 5. §-ban foglaltak szem előtt tartásával megilletik.
7. § Az az óvónő, aki ez idő szerint magasabb összegü fizetés természetével biró illetményeket élvez, mint amennyire a jelen törvény alapján igényt tarthat, a különbözetet személyi pótlék czimén kapja.
Ugyancsak személyi pótlék czimén kapja a különbözetet az az óvónő is, aki állami rendes óvónővé történt kineveztetését közvetlenül megelőzőleg nyilvános jellegü nem állami óvodánál rendes óvónői minőségben volt alkalmazva, és aki ebben a minőségben magasabb összegü nyugdijba beszámitható javadalmazást élvezett, mint amilyen fizetésre - a 4. § alapján beszámitható szolgálati idejének figyelembe vételével - a jelen törvény alapján igényt tarthat.
Ez a személyi pótlék, a fizetés emelkedése esetén, a nyert fizetési többlet erejéig megszüntetendő.
8. § A természetben nyujtott lakásnak legalább két rendes padlózott szobából, konyhából, kamarából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania.
9. § A fizetés előzetes havi részletekben utalványozandó, és pedig állami óvónővé való kinevezés esetén a hivatali eskü letételének napjától kezdve.
A lakáspénz negyedévi előzetes részletekben, és pedig állami óvónővé való kinevezés esetén a hivatali eskü letételének napját követő hó elsejétől, áthelyezés esetén, ha az állami óvónőnek előbbi állomáshelyén természetben adott lakása volt, az uj állás elfoglalásának napját követő hó elsejétől, ha pedig előbbi állomáshelyén lakáspénzt élvezett, az uj állás elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától kezdve utalványozandó.
Ha a különböző állomáshelyeken a lakbérnegyedek nem esnek össze, az uj lakáspénz az előbbi állomáshelyre érvényes lakbérnegyed lejártától kezdve utalványoztatik.
A magasabb fizetés ama hónap első napjától, az esetleg azzal járó magasabb lakáspénz pedig ama lakbérnegyed első napjától kezdve utalványozandó, mely az igényt megállapitó szolgálati idő leteltét közvetlenül követi.
10. § Azokra a kérdésekre nézve, melyek az állami óvónőket a jelen törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből az igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve, a határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásával - a vallás- és közoktatásügyi minister illetékes.
A hozott határozat ellen a m. kir. közigazgatási biróság előtti eljárásnak van helye.
11. § Az 1876. évi XXVIII. tc. 7. §-ának 3. és 4. pontjai az állami óvónőkre vonatkozólag következőképpen módosittatnak:
1. Az állami óvónő fegyelmi vétséget követ el:
a) államellenes cselekmény által; ilyennek tekintendő különösen minden cselekmény, amely a magyar állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása, területi épsége, továbbá az állam nyelvének törvényben meghatározott alkalmazása, az állam cimere, jelvényei vagy zászlója ellen irányul;
b) közbotrányt okozó erkölcstelen magaviselet által;
c) ha valamely osztály, nemzetiség vagy hitfelekezet ellen való gyülöletre, ugyszintén ha a tulajdon vagy a házasság jogintézménye ellen izgat, vagy törvény ellenére magán- vagy köztulajdonnak felosztásával ámit; ha növendékei vallását sértő nyilatkozatot tesz;
d) a növendékekkel való durva bánásmód által;
e) a felettes hatósággal szemben tanusitott engedetlenség vagy durva tiszteletlenség által;
f) egyáltalán nevelői kötelességének vétkes elmulasztása vagy azzal ellenkező minden cselekedete által;
g) ha törvény ellenére kivándorlási ügyekkel foglalkozik.
A felsorolt fegyelmi vétségek egyaránt megtorlandók, történtek legyen azok akár az óvodában, akár az óvodán kivül, akár más állam területén, élőszóval, irásban, vagy nyomtatvány, képes ábrázolat vagy foglalkoztatási eszközök közreadása, avagy terjesztése által.
2. Mindezen fegyelmi vétségek alapján a közigazgatási bizottság - állami óvodákban alkalmazott óvónő ellen a felügyelő-bizottság vagy ennek valamely tagja, ugyszintén az óvodába járó valamely gyermek törvényes képviselőjének feljelentésére, vagy anélkül is - fegyelmi vizsgálatot rendelhet el, a vallás- és közoktatásügyi minister rendeletére pedig elrendelni köteles.
A közigazgatási bizottság azt az óvónőt, aki ellen bűnvádi vagy fegyelmi eljárás indittatott, indokolt esetben állásától felfüggesztheti. Ha az óvónő ellen bűntett, vagy hivatalvesztéssel is büntetendő vétség miatt indittatott meg a bűnvádi eljárás, vagy ha ellene a büntető-biróság jogerős vád alá helyező, vagy ezzel egyenlő hatályu határozatot (főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot) hozott: a közigazgatási bizottság a felfüggesztést minden esetre köteles kimondani.
Ha az óvónő ellen inditott fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény a fegyelmi vétség tényálladékán kivül büntetendő cselekmény (bűntett, vétség vagy kihágás) ismérveit is feltünteti: amennyiben a fennforgó fegyelmi vétség már tisztán fegyelmi szempontból is az állásról való elmozditás kimondását tenné szükségessé, a fegyelmi eljárás a büntető eljárásra való tekintet nélkül folytatandó és befejezendő, de a büntetendő cselekményről a királyi ügyészséget vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatóságot, a büntető eljárás meginditása végett szükséges adatok közlése mellett, értesiteni kell. Ha pedig a fennforgó fegyelmi vétség az állásról való elmozditást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolja, az iratok a királyi ügyészséghez vagy a büntető eljárásra hivatott közigazgatási hatósághoz azonnal átteendők, mely esetben a további fegyelmi eljárás a bűnügyek jogerős befejezéséig függőben tartandó.
3. A fegyelmi vizsgálatot kis- és nagyközségekben a főszolgabiró, rendezett tanácsu és törvényhatósági joggal felruházott városokban a polgármester teljesiti. A vizsgálat foganatositásának idejéről a tanfelügyelő értesitendő, aki a vizsgálatnál személyesen vagy megbizottja által jelen lehet. A felügyelő-bizottság a vizsgálatnál mindig meghallgatandó. Az állami óvónő az ellene inditott fegyelmi eljárás alatt védőt is nevezhet meg, s annak segitségét igénybe veheti. Védő lehet nem ügyvéd is.
A vizsgálat befejeztével a fegyelmi biráskodást a közigazgatási bizottság fegyelmi választmánya gyakorolja.
A tanácskozásban és itélethozatalban nem vehet részt a fegyelmi választmánynak az a tagja, aki az óvónő ellen panaszt vagy vádat emelt. Az itélet az óvónővel való közléstől számitott 15 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi ministerhez fellebbezhető; az állásról való elmozditásra történt elitélés pedig, felülvizsgálat végett, a vallás- és közoktatásügyi ministerhez hivatalból felterjesztendő. A fellebbezés a közigazgatási bizottság elnökénél nyujtandó be.
4. Az állami óvónők ellen foganatositott fegyelmi vizsgálat alapján - a vizsgálat eredményéhez és a fegyelmi vétség fokozatához képest - a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:
a) dorgálás;
b) pénzbirság, amely az óvónő nyugdijba beszámitható illetményeinek 10%-áig terjedhet;
c) saját költségén más állomásra való áthelyezés;
d) a fizetésemelkedésnek bizonyos időre való megvonása; a megvonás csak határozott időre szólhat, mely azonban két évnél hosszabb nem lehet. Ily esetekben a fizetésnek legközelebbi emelkedése csak annyival későbben következhetik be, mint amennyi időre a megvonás szól. A fizetés további emelkedésére a fegyelmi büntetésnek már nincsen kihatása.
Ha az állami óvónőre nézve a büntetésből való áthelyezés büntetése állapittatott meg, a fegyelmi itéletben ezzel a büntetéssel együtt a fizetésemelkedésre való igény időleges megvonása is kimondható. Ebben az esetben a megvonás leghosszabb tartama egy év. A megvonás joghatálya ugyanaz, mint az előző bekezdés esetében;
e) állásáról való elmozditás.
12. § Mielőtt az állami óvónő első állását elfoglalná, köteles a királyi tanfelügyelő kezeibe a következő esküt letenni:
„Én N. N. az .....i állami óvodához kinevezett rendes óvónő, esküszöm az élő Istenre, hogy Ő Felsége apostoli királyom, magyar hazám és annak alkotmánya iránt tántorithatatlan és rendületlen hűséggel viseltetem; az ország szentesitett törvényeit és törvényes szokásait megtartom; és hogy a hazai hatóságok törvényes rendeleteit, valamint az óvónői tisztemmel járó kötelességeket mindenkor lelkiismeretesen, hiven és pontosan teljesitem; és gondjaimra bízott gyermekeket a magyar haza szeretetében fogom nevelni. Isten engem ugy segéljen!”
Az állami óvónő csak ezen eskü letétele után foglalhatja el állását, az országos tanítói nyugdij- és a gyámintézetbe csak ezen eskü letételének igazolása mellett vehető fel.
13. § Az állami állandó menedékházvezetőnőnek évi 800 K fizetésre és természetben adott lakásra, vagy ennek hiányában 240 K lakáspénzre van igénye.
14. § A jelen törvényből az 1913. évben eredő költség az 1913. évi állami költségvetés XXI. fejezet, 20. czimének terhére számolandó el.
15. § A jelen törvény 1913. évi julius hó elsején lép hatályba.
Ugyanakkor az 1876. évi XXVIII. tc. 7. §-a 3. és 4. pontjainak az állami óvónőket illető, az 1891. évi XV. tc. 14. §-ának az állami óvónőket és állami állandó menedékházvezetőnőket illető, és az 1904. évi I. tc. 1. §-a b) pontjának az állami óvónőkre vonatkozó rendelkezése hatályukat vesztik.
16. § Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügyminister bizatnak meg.
