1. § Az önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott állami gazdasági szaktanitónak és szaktanítónőnek a jelen törvényben megállapított fizetésre és természetben adott lakásra, vagy ennek hiányában a jelen törvényben megállapított lakáspénzre van igénye.
Az illetmények szempontjából az állami gazdasági szaktanitónők két csoportba soroztatnak és pedig:
az I. csoportba azok, akiknek gazdasági tanítónőképző intézetben szerzett szaktanítónői oklevelük van,
a II. csoportba pedig azok, akiknek, az elemi iskolai tanítónői oklevelen felül, csak rövidebb gazdasági szaktanfolyam elvégzését igazoló bizonyitványuk van.
2. § A fizetések és lakáspénzek mértékét, valamint az azok emelkedésére igényt adó szolgálati időt a 529. oldalon levő táblázat tünteti fel.
3. § Az állami gazdasági szaktanitó vagy szaktanítónő önálló gazdasági népiskolához - a 6. §-ban jelzett eset kivételével - évi 1400 K fizetéssel és megfelelő lakáspénzzel neveztetik ki.
A magasabb fizetésbe és az esetleg azzal egybekötött magasabb lakáspénz élvezetébe, a 2. §-ban megállapított szolgálati idő elteltével, előlépés utján jut az állami gazdasági szaktanító vagy szaktanítónő.
4. § Az állami gazdasági szaktanító (szaktanítónő) fizetésének emelkedése szempontjából megkivánt szolgálati idő megállapításánál alapul szolgál:
a) az állami elemi és önálló gazdasági népiskoláknál,
b) a nyilvánossági joggal felruházott nem állami elemi és önálló gazdasági népiskoláknál az 1893. évi XXVI. tc. hatályba léptének napjától, vagyis 1893. évi október hó első napja után
rendes tanítói (tanítónői), illetve szaktanítói (szaktanítónői),
c) állami tisztviselői
| Ha a jelen törvény értelmében beszámitható szolgálati idő | Akkor az évi fizetés | Az évi lakáspénz ugyanannyi, mint | |||
| a) állami gazdasági szaktanítóknál: | |||||
| 1 évnél kevesebb | 1400 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| az 1 évet meghaladja | 1600 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 2 évet meghaladja | 1800 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 3 évet meghaladja | 2000 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 7 évet meghaladja | 2200 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 11 évet meghaladja | 2400 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 15 évet meghaladja | 2600 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 19 évet meghaladja | 2900 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 23 évet meghaladja | 3200 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 27 évet meghaladja | 3600 K | a VIII. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 31 évet meghaladja | 4000 K | a VIII. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél. | |||
| b) az I. csoportba tartozó állami gazdasági szaktanítónőknél: | |||||
| 2 évnél kevesebb | 1400 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 2 évet meghaladja | 1600 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 4 évet meghaladja | 1800 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 6 évet meghaladja | 2000 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 10 évet meghaladja | 2200 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 14 évet meghaladja | 2400 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 18 évet meghaladja | 2600 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 22 évet meghaladja | 2900 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 26 évet meghaladja | 3200 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 30 évet meghaladja | 3600 K | a VIII. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 33 évet meghaladja | 4000 K | a VIII. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél. | |||
| c) a II. csoportba tartozó állami gazdasági szaktanítónőknél: | |||||
| 4 évnél kevesebb | 1400 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 4 évet meghaladja | 1600 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 8 évet meghaladja | 1800 K | a XI. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 12 évet meghaladja | 2000 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 16 évet meghaladja | 2200 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 20 évet meghaladja | 2400 K | a X. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 24 évet meghaladja | 2600 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 28 évet meghaladja | 2900 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél, | |||
| a 32 évet meghaladja | 3200 K | a IX. fizetési osztályba tartozó állami tisztviselőknél. | |||
minőségben megszakitás nélkül eltöltött idő,
A szolgálati idő megállapításánál a szabadságon töltött időnek egy évet meghaladó része, valamint a szolgálat folytonosságának egyéb okból előállott és akár igazolt, akár nem igazolt megszakítása esetén, a tényleges szolgálat nélkül töltött idő figyelembe nem vehető.
A szolgálat folytonosságában előállott megszakitás igazoltnak tekintendő, és az azt megelőzően eltöltött beszámítható szolgálati idő szintén figyelembe veendő abban az esetben, ha a gazdasági szaktanító (szaktanítónő) betegség vagy egyéb tőle független és a vallás- és közoktatásügyi minister által elismert körülmény miatt volt kénytelen működését, hivatalos felmentés mellett, abbanhagyni.
A felfüggesztett állapotban töltött idő beszámításának csak akkor van helye, ha az állásától felfüggesztett szaktanító (szaktanítónő) a felfüggesztés tartama alatt illetményeinek teljes élvezetében meghagyatott, vagy ha a felfüggesztés tartama alatt visszatartott illetmények részére utólag kiutalványoztattak.
5. § A jelen törvény hatályba léptéig eltöltött és a 4. § értelmében beszámítható szolgálati idő, amennyiben az a jelen törvény határozmányai szerint magasabb fizetésre igényt ad, az igényeknek egyénenkint való megállapításánál olykép veendő számba, mintha az a jelen törvény hatályának tartama alatt telt volna el.
6. § Azt a gazdasági szaktanítót (szaktanítónőt), akinek állami rendes gazdasági szaktanítóvá (szaktanítónővé) való kineveztetésekor a 4. § alapján beszámítható szolgálata van, azokkal az illetményekkel kell kinevezni, amelyek őt az 5. §-ban foglaltak szem előtt tartásával megilletik.
7. § Annak a gazdasági szaktanítónak (szaktanítónőknek), aki jogerős fegyelmi határozattal a fizetésemelkedésnek bizonyos időre való megvonására itéltetett, legközelebbi előlépése csak annyival későbben következhetik be, mint amennyi időre a megvonás szól. A további előlépésre a fegyelmi büntetésnek már nincsen kihatása.
8. § Az a gazdasági szaktanító (szaktanítónő), aki állami rendes gazdasági szaktanítóvá (szaktanítónővé) történt kineveztetését közvetlenül megelőzőleg nyilvános jellegü nem állami önálló gazdasági népiskolánál rendes szaktanítói (szaktanítónői) minőségben volt alkalmazva, és aki ebben a minőségben magasabb összegü nyugdijba beszámítható javadalmazást élvezett, mint amilyen fizetésre - a 4. § alapján beszámítható szolgálati idejének figyelembevételével - a jelen törvény alapján igényt tarthat, a különbözetet személyi pótlék czimén kapja.
Ez a személyi pótlék, a fizetés emelkedése esetén, a nyert fizetési többlet erejéig megszüntetendő.
9. § A természetben nyujtott lakásnak legalább három rendes padlózott szobából, konyhából, kamarából és a legszükségesebb mellékhelyiségekből kell állania. Ezenfelül a természetbeni lakást élvező szaktanítónak (szaktanítónőnek) 400 négyszögöl kiterjedésü kert használatára, kert nem létében pedig évi 20 K kertilletményre van igénye.
10. § Az állami gazdasági szaktanítót (szaktanítónőt), a fizetésen és lakáspénzen, illetve természetbeni lakáson kivül, még a gazdasági népiskolához tartozó gyakorlati terület évi tiszta jövedelmének 20%-a is megilleti, mely osztalék jellegével bir és ennélfogva a nyugdij összegének megállapításánál figyelembe nem jöhet.
Ha valamely önálló gazdasági népiskolánál egynél több szaktanító (szaktanítónő) van alkalmazva, a gyakorlati terület évi tiszta jövedelmének 20%-a őket együttesen illeti meg. Ezen jövedelem aránylagos felosztása iránt a vallás- és közoktatásügyi minister intézkedik.
11. § Bármilyen jellegü önálló gazdasági népiskola igazgatói teendőit az azzal megbízott gazdasági szaktanító vagy szaktanítónő látja el.
Az önálló gazdasági népiskola igazgatásával megbizott állami szaktanító (szaktanítónő) az igazgatói megbizatásnak tartamára igazgatói pótlékban részesül, melynek összege:
két rendes szaktanítóval (szaktanítónővel), illetve az ezen iskolához külön kinevezett állami rendes tanítóval (tanítónővel) biró iskolánál évi 200 K-ban, három és annál több szaktanítóval (szaktanítónővel), illetve állami rendes tanítóval (tanítónővel) biró iskolánál pedig évi 400 K-ban állapíttatik meg.
Az igazgatói pótlék élvezete megszünik az arról való lemondás, vagy az igazgatói minőségnek, illetőleg megbizatásnak fegyelmi itélettel való megvonása esetén. Az igy megszünt igazgatói pótlékra nézve a 8. § határozmányai nem nyernek alkalmazást.
Az igazgatói pótlék fizetés természetével bir, és ha a szaktanító (szaktanítónő) nyugalomba helyezésekor igazgatói pótlékot is élvez, a nyugdíj összegének megállapításánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazáshoz hozzászámítandó.
12. § Az önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott állami gazdasági szaktanítók (szaktanítónők), a gazdasági népoktatás terén szerzett kiváló érdemeik elismeréseül, állomáshelyükön igazgató-szaktanítókká (igazgató-szaktanítónőkké) léptethetők elő. Az igy előlépő szaktanító (szaktanítónő) évi 200 K fizetés természetével biró pótlékban részesül, mely pótlék azonban megszünik, ha az illető a 11. §-ban megállapított igazgatói pótlék élvezetébe lép, de ismét folyósíttatik, ha az igazgatói pótlékot, a 11. § értelmében, lemondás következtében elveszítette.
Az ekkép előléptethető állami gazdasági szaktanítók és szaktanítónők száma az évi állami költségvetésben rendszeresített szaktanítói és szaktanítónői állások számának 5%-át meg nem haladhatja.
13. § Az a gazdasági szaktanító, aki mint egyévi önkéntes teljesít tényleges katonai szolgálatot, szabadságon levőnek tekintendő, és ennek az egy évnek a tartama alatt fizetés természetével biró illetményeinek 1000 K-t meghaladó részére igényt tarthat; egyéb akár készpénzben, akár természetben élvezett járandóságai azonban beszüntetendők.
14. § A fizetés előzetes havi részletekben utalványozandó, és pedig kinevezés esetén a hivatali eskü letételének napjától kezdve.
A lakáspénz negyedévi előzetes részletekben, és pedig kinevezés esetén a hivatali eskü letételének napját követő hó elsejétől, áthelyezés esetén, ha az állami gazdasági szaktanítónak (szaktanítónőnek) előbbi állomáshelyén természetbeni lakása volt, az uj állás elfoglalásának napját követő hó elsejétől, ha pedig előbbi állomáshelyén lakáspénzt élvezett, az uj állás elfoglalásának napját követő lakbérnegyed első napjától kezdve utalványozandó.
Ha a különböző állomáshelyeken a lakbérnegyedek nem esnek össze, az uj lakáspénz az előbbi állomáshelyre érvényes lakbérnegyed lejártától kezdve utalványoztatik.
A magasabb fizetés ama hónap első napjától, az esetleg azzal járó magasabb lakáspénz pedig ama lakbérnegyed első napjától kezdve utalványozandó, mely az igényt megállapító szolgálati idő leteltét közvetlenül követi.
Az igazgatói pótlék az igazgatói megbízást, a 12. § alapján engedélyezett pótlék pedig az igazgató-szaktanítóvá, illetve igazgató-szaktanítónővé történt előléptetést követő hó elsejétől kezdve előzetes havi részletekben, a személyi pótlék pedig a fizetésre nézve megállapított módozatok szerint utalványozandó.
15. § A községek és hitfelekezetek által fenntartott önálló gazdasági népiskoláknál alkalmazott és szabályszerü képesitéssel biró nem állami gazdasági szaktanítók és szaktanítónők részére az illető iskola fenntartója legalább is ugyanazokat az illetményeket tartozik biztosítani, mint amelyekre az állami gazdasági szaktanítóknak és szaktanítónőknek a jelen törvény alapján igényük van.
16. § A nem állami gazdasági szaktanítók (szaktanítónők) szolgálati idejének a fizetés emelkedése szempontjából való megállapításánál a 4. § c) pontjában emlitett állami tisztviselői szolgálat figyelmen kivül hagyandó.
17. § A nem állami gazdasági szaktanítóknál (szaktanítónőknél) a szolgálat folytonosságában betegség vagy egyéb, a szaktanítótól (szaktanítónőktől) független körülmény miatt előállott megszakítás igazoltnak tekintendő és az azt megelőzően eltöltött beszámított szolgálati idő a fizetés emelkedése szempontjából figyelembe veendő abban az esetben, ha a szolgálat megszakítását a szaktanító (szaktanítónő), állásából való távozása alkalmával, a kir. tanfelügyelő előtt igazolja.
18. § A községi és hitfelekezeti gazdasági szaktanítók (szaktanítónők) a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítókra nézve előirt esküt tartoznak letenni, és fegyelmi tekintetben a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanítókkal egyenlő elbánás alá esnek.
19. § Azokra a kérdésekre nézve, a melyek a nem állami gazdasági szaktanítókat és szaktanítónőket a jelen törvény alapján megillető illetményekre való igényből erednek, valamint az ebből folyólag az iskola fenntartóval szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hozatalára - minden más eljárás kizárásával - a törvényhatósági közigazgatási bizottság illetékes. Ennek határozata a vallás- és közoktatásügyi ministerhez a kézbesitéstől számitott 15 nap alatt felebbezhető.
20. § A jelen törvényből az 1913. évben eredő költség az 1913. évi állami költségvetés XXI. fejezet 18. czimének terhére számolandó el.
21. § A jelen törvény 1913. évi julius hó elsején lép hatályba és ugyanakkor az 1907. évi XXVI. tc. 2-10. §-ai az állami gazdasági szaktanitókra és szaktanítónőkre vonatkozólag hatályukat vesztik.
22. § Jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi és a pénzügyminister bizatnak meg.
