Az orosz czár kezdeményezésére Németalföld királynőjének kormánya által Hágába 1899. évi május hó 18-ára egybehivott első nemzetközi békeértekezletnek egyik eredménye az az egyezmény, mely a nemzetközi viszályok békés elintézése tárgyában 1899. évi julius hó 29-én Hágában jött létre, Ennek az egyezménynek IV. czime a nemzetközi választott biráskodásról szól, amely biráskodásnak a 15. Czikk szavai szerint az a czélja, hogy az államok közt felmerülő vitás ügyek az illető államok választotta birákkal és a jog tisztelete alapján nyerjenek elintézést. Az egyezményt aláiró hatalmak a 19. Czikkben fenntartották maguknak a jogot, hogy - függetlenül az általános vagy különös államszerződésektől, melyek reájuk nézve a választott biráskodás igénybevételére azidőszerint kötelezettséget állapitottak meg, - akár a szóbanforgó hágai egyezmény megerősítése előtt, akár azután uj általános vagy külön egyezményeket kössenek oly czélból, hogy a kötelező választott biráskodást mindazokra az esetekre kiterjeszszék, amelyeket alája vonhatóknak vélnek. Az emlitett hágai egyezmény megalkotását követő években a hatalmak körében egyre fokozódó hajlandóság mutatkozott választott birósági egyezmények kötésére. Európában az angolok és a francziák jártak elül s példájukat csakhamar követték a többi hatalmak is, ugy hogy ma már nagy számmal vannak oly egyezmények, melyek a szerződő felek között felmerülő bizonyos vitás kérdéseknek választott birósági döntés alá bocsátására vonatkoznak. Ilyen választott birósági egyezmény az is, amelyet Portugállal Bécsben 1906. évi február hó 13-án kötöttünk.
A Portugállal kötött választott birósági egyezményt azért kell az ország törvényei közé iktatni, mert az egyezmény I. Czikke értelmében választott birósági döntés alá bocsátandó vitás kérdések közé olyanok is tartozhatnak, amelyek tekintetében Magyarországon kétségtelenül csak a törvényhozás van hivatva intézkedni s igy az egyezmény a most emlitett kérdések tekintetében az országgyülés szabad rendelkezési jogát annyiban megköti, amennyiben, ha ténylegesen felmerülne a törvényhozás hatáskörébe tartozó olyan vitás nemzetközi jogi kérdés amely az I. Czikk alá esik, az ország már ez egyezménynél fogva köteles lesz a kérdést választott biróság döntése alá bocsátani s e végből a II. Czikkben említett külön megállapodást létesiteni.
Az 1. Cikkhez
Az államok között felmerülő vitás ügyek közül főkép azok alkalmasak választott birósági döntés alá bocsátásra, amelyeknél az ellenfelek igényeiket jogi alapra fektetik, azaz a jogi természetü vitás kérdések és ezek között is első sorban a nemzetközi szerződések értelmezése körül felmerülő viták. A jogi természetü vitás kérdések köréből is kikapcsolja az I. Czikk azokat, amelyek a szerződő felek életbevágó érdekeit, függetlenségét vagy becsületét érintik, mert ezek az érdekek a felekre nézve oly magasrendüek, hogy az azokkal kapcsolatos vitás kérdéseket, még ha jogi természetüek is, nem volna kivánatos választott birósági döntés alá bocsátani. Nyilvánvaló továbbá, hogy az I. Czikk helyes uton jár, midőn oly vitás ügyeket, amelyek más hatalmak érdekeire vonatkoznak, szintén nem utal választott biróság elé.
A 2. Cikkhez
A II. Czikk azzal a külön megállapodással foglalkozik, amelyet a szerződő felek adott esetben a vitás kérdésnek választott birósági döntés alá bocsátása előtt egymással kötnek. Abból a czélból ugyanis, hogy a választott birósági eljárás valóban kielégitő eredménynyel végződjék, czélszerü a vitás ügynek döntésre bocsátása előtt - a felek egyező akaratával - pontosan és minden kétséget kizáróan megállapitani a vita tárgyát, a biróság hatáskörét és az eljárási szabályokat.
A 3. Cikkhez
Az egyezmény III. Czikke az egyezmény megerősitésére, hatálybalépésére és hatályosságára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Az egyezmény tartalmának és szövegezésének megállapitásánál az 1903. évi október hó 14-én létrejött angol-franczia egyezmény szolgált mintául; kivánatos ugyanis, hogy az államok között kötött választott birósági egyezmények tartalma és szövegezése, amennyire lehetséges, egyöntetü legyen. A két egyezmény között különbség csupán a hatálybalépés napjának eltérő megállapitása körül van.
