A kir. törvényszéknek Kézdivásárhelyről Sepsiszentgyörgyre áthelyezését több igazságügyi szempont indokolja. Sepsiszentgyörgy a vármegye székhelye, de székhelye egyszersmind a vármegye területére kiterjedő állami közigazgatási hatóságoknak: a pénzügyigazgatóságnak, az állami épitészeti hivatalnak, a tanfelügyelőségnek is. Kétségtelen tehát, hogy egyrészt a törvényszék, másrészt e közigazgatási hatóságok között az érintkezés gyorsabb, közvetlenebb és olcsóbb, ha a törvénykezési és a közigazgatási székhely közös. De az is kétségtelen, hogy ez a közösség előnyös a jogkereső közönségnek is, amely ily módon a különböző hatóságok előtti ügyeiben egyuttal járhat el. Földrajzilag is alkalmasabb Sepsiszentgyörgy törvénykezési székhelynek, mert egyrészt közelebb esik. Háromszék vármegyei gazdaságilag és kulturailag fejlettebb nyugati részéhez, másrészt vasuti közlekedése sokkal előnyösebb, mint Kézdivásárhelyé és igy Sepsiszentgyörgyöt a jogkereső közönség a távolabb eső részekről is könnyebben közelitheti meg. Hozzájárul ehhez, hogy a nagyajtai járás földrajzi fekvésénél fogva ennek a járásnak a lakossága Kézdivásárhelylyel csak rendkivül nagy kerülővel közlekedhetik, mig Sepsiszentgyörgy a vármegye bármely részéről nagyobb kerülő nélkül megközelithető. Sepsiszentgyörgy fejlettebb vasuti hálózatánál fogva a törvényszék áthelyezése a kincstárnak is előnyére válik, amennyiben a törvényszéki bírák és hivatalnokok kiszállási költségét lényegesen csökkenti és tanudijak tekintetében is megtakaritást jelent. Végül nem lehet szem elől téveszteni azt sem, hogy Sepsiszentgyörgy Kézdivásárhelynél minden tekintetben jóval fejlettebb város és igy a székhelyváltozás az igazságügyi alkalmazottaknak méltányos érdekeit is szolgálja.
