A vármegyei tisztviselők az 1886:XXI. tc. 79. §-a értelmében - a 80. §-ban felsorolt kivételekkel - 6 évre választatnak. A jelenlegi vármegyei tisztviselők megbizatásának eme 6 évi tartama 1913. évi deczember hó 31-én jár le. Tekintettel arra, hogy a vármegyei közigazgatás ujjászervezése a kormány programmjának egyik leglényegesebb pontja; hogy a reform előmunkálatai már folyamatban vannak és az erre vonatkozó törvényjavaslat előreláthatólag még ebben az évben, de mindenesetre a jövő év elején a törvényhozás elé kerül; tekintettel továbbá arra, hogy az ujjászervezés során a vármegyei tisztviselők választási rendszerének további fenntartása - a kormány álláspontja szerint - kizártnak vehető: nem volna czélja, hogy a vármegyék közönsége a tisztviselőválasztás izgalmainak, maguk a tisztviselők pedig ezen izgalmakon felül a választások esélyeinek is kitétessenek akkor, amikor a közel jövőben a közigazgatás ujjászervezésének, illetőleg ezzel kapcsolatban a kinevezési rendszernek életbelépésével, a választott tisztviselők megbizatásának amugy is meg kell majd szünnie és a tisztviselői állásokat a kinevezett tisztviselőknek kell majd elfoglalniok. Annyival inkább el kell kerülni, hogy a tisztviselők egy uj választás esélyének tétessenek ki, mert az uj választás utján nyert megbizatásuk előreláthatólag csak igen rövid hatályu volna és nem lehetetlen, hogy épen ez a körülmény döntené el egyes választások eredményét olyan irányban, amely csakhamar a nyugdijteher indokolatlan növekedésével járna.
A közigazgatás ujjászervezése szempontjából nem volna feltétlenül szükséges, hogy az uj választás - a megbizatás meghosszabbitása mellett - elkerültessék. A köztisztviselők megbizatása ugyanis - történjék az kinevezés, vagy választás utján, határozott időtartamra vagy élethossziglan - közjogi viszonyt teremt a megbizó hatóság (végeredményben az állam, mint minden hatósági jog forrása) és a tisztviselő közt és az utóbbi javára tényleges működésének tartama alatt csak a megállapitott illetményekre, a működés megszüntével pedig a szabályszerü ellátásra támadnak magánjogi szerzett jogok.
Miután a közjogi viszonyokat a törvényhozás bármikor korlátlanul szabályozhatja és meg is szüntetheti, a törvényhozás az uj választások megtartása esetében is bármikor megszüntnek nyilvánithatná a vármegyei tisztviselőknek 6 évre szóló megbizatását. Hasonló eljárásra uj állások szervezése vagy meglevő állások megszüntetése alkalmából van is számos példa törvénytárunkban. Ilyen rendelkezéseket tartalmaznak pl. a bírákra és a bírósági hivatalnokokra vonatkozólag az 1871:IX. tc. 12. §-a és az 1890:XXV. tc. 19. és 20. §-ai; a törvényhatósági, rendezett tanácsu városi, kör- és községi állatorvosokra vonatkozólag az 1900:XVII. törvénycikk 33. §-a; a vármegyei pénztári és számvevőségi tisztviselőkre vonatkozólag az 1902:III. tc. 14. §-a Mindamellett a küszöbön álló általános tisztujitásnak mellőzésével, a megbizatás tartamának meghosszabbitása a felhozott indokokból a vármegye közönségének és a tisztviselőknek érdekében egyaránt kivánatosnak látszik. Az pedig nem lehet vitás, hogy a törvényhozás jogosult a vármegye által megválasztott tisztviselők megbizatásának törvényben megállapitott időtartamát meghosszabbitani. Ugyanezt tette a különben a törvényhozás a közelmultban, amikor az 1907:LI. tc. 6. §-ában Borsod vármegye és Miskolcz város választott tisztviselőinek az 1907. év végével, illetőleg az 1907. év végével, illetőleg az 1908. év folyamán lejáró hivatali megbizatását az 1908. év végéig meghosszabbitotta. Mindezek alapján indokolt, hogy a törvény értelmében a folyó 1913. év végére eső általános tisztujitás elodáztassék és a választott tisztviselők 1913. deczember 31-én lejáró megbizatásának tartama a törvényhozás ujabb intézkedéséig, de legfeljebb az 1914. év végéig meghosszabbittassék, amely idő alatt a közigazgatás ujjászervezése remélhetőleg végleges megoldást fog nyerni.
Ehhez képest addig, amig az 1886:XXI. tc. hatálya fennáll, a választás alá eső állásokat - a 87. § rendelkezéseihez képest - a következő rendes közgyülésen választás utján, a 80. §-ban emlitett tisztviselők állásait pedig főispáni kinevezés utján kell betölteni. Az elől kifejtett okoknál fogva nem lett volna indokolatlan az olyan rendelkezés sem, hogy az időközben megürülő állásokat ne véglegesen, hanem csak helyettesités utján, tehát ideiglenesen töltessenek be, Amig azonban a felhozott okok javalják, hogy az általános tisztujitás, amelynek eredménye előreláthatólag ugyis csak igen rövid időre maradna hatályos, mellőztessék, viszont a tisztviselői kar érdekében áll, hogy a mostani átmeneti intézkedés a tisztviselők előhaladását hátrányosan nem érintse, vagyis hogy a megüresedő állások véglegesen töltessenek be és igy az időközben megválasztott tisztviselőket az ujjászervezés uj állásukban találja. A törvényjavaslat idézett rendelkezése tehát kizárólag a tisztviselők érdekében vétetett fel. A 2. § második bekezdése egyrészt az időközben megválasztott vármegyei tisztviselők megbizatásának tartamát állapitja meg a többi választott vármegyei tisztviselő megbizatásának tartamával egyenlő időben, ami a mai jogállapotnak is megfelel, másrészt ugyanezt mondja ki a tiszteletbeli tisztviselők kinevezésének hatályára vonatkozólag. Ez utóbbiakra nézve azért látszik indokoltnak kifejezetten rendelkezni, mert a Vármegyei Ügyviteli Szabályzat 34. §-a szerint megbizatásuk a legközelebbi általános tisztujitásig terjed.
