A Londonban 1912. évi július hó 5-én kötött nemzetközi radiotelegraf-egyezmény és az ahhoz tartozó zárójegyzőkönyv ezennel az ország törvényei közé iktattatik.
Szövege a következő:
Nemzetközi radiotelegraf-egyezmény, amelyet megkötöttek: a Német-Birodalom és a német védterületek, az amerikai Egyesült-Államok és az amerikai Egyesült-Államok birtokai, Argentina köztársaság, Ausztria, Magyarország, Bosznia-Herczegovina, Belgium, belga Congo, Brazilia, Bulgária, Chili, Dánia, Egyiptom, Spanyolország és a spanyol gyarmatok, Francziaország és Algir, Franczia-Nyugat-Afrika, Franczia-Equatorialis Afrika, Indo China, Madagaskar, Tunis, Nagybritannia és különböző brit gyarmatok és védterületek, Délafrikai Unio, Ausztrália Állam-Szövetség, Canada, Brit-India, Új-Zéland, Görögország, Olaszország és az olasz gyarmatok, Japán és Chosen, Formosa, japán Sakhalin és Kwantung bérelt terület, Marokko, Monako, Norvégia, Németalföld, németalföldi India és Curacao gyarmat, Perzsia, Portugália és a portugál gyarmatok, Rumánia, Oroszország és az orosz birtokok és védterületek, San-Marino köztársaság, Siam, Svédország, Törökország és Uruguay.
Alulirottak a fentebb felsorolt országok kormányainak meghatalmazottjai, Londonban értekezletre összegyülvén, közös egyetértéssel s a megerősités fentartása mellett a következő egyezményt állapitották meg:
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy a jelen egyezmény határozatait alkalmazzák mindazokra a radiotelegraf állomásokra nézve (pari állomások, fedélzeti állomások), a melyeket a szerződő felek felállitanak vagy üzemben tartanak és amelyek a szárazföld és a tengeren levő hajók közt való nyilvános forgalomra szolgálnak.
Ezenkivül kötelezik magukat, hogy e határozatoknak érvényt szereznek azokkal a magánvállalatokkal szemben is, amelyeket radiotelegraf állomások felállitására, vagy üzemben tartására felhatalmaznak, akár pari állomások ezek a nyilvános forgalom számára a szárazföld és a tengeren levő hajók közt, akár fedélzeti állomások lobogójukat viselő hajókon, tekintet nélkül arra, hogy a fedélzeti állomások a nyilvános forgalomra szolgálnak-e vagy sem.
Parti állomás minden olya radiotelegraf állomás, amely szárazföldön vagy állandóan lehorganyzott hajón van és tengeren levő hajókkal való levelezésre szolgál.
Fedélzeti állomás pedig minden olyan radiotelegraf állomás, amely nem állandóan lehorganyzott hajón van.
A parti állomások és a fedélzeti állomások, a radiotelegrafálásra általuk használt rendszerre való tekintet nélkül, kötelesek a radiotelegrammokat kölcsönösen kicserélni.
Minden fedélzeti állomás köteles az öszes többi fedélzeti állomással, a radiotelegrafálásra általuk használt rendszerre való tekintet nélkül, radiotelegrammokat váltani.
Mindazonáltal, hogy a tudományos haladás gátolva ne legyen, a jelen czikk határozmányai nem zárják ki az oly radiotelegraf rendszer esetleges alkalmazását, amely képtelen más rendszerekkel érintkezni, feltéve, hogy ez a képtelenség a rendszer különleges természetének folyománya és hogy az alkalmazott berendezésnek az egyedüli czélja ne az legyen, hogy azzal a kölcsönös érintkezést lehetetlenné tegyék.
A 3. czikk határozatai nem akadályozzák azt, hogy valamely állomás szolgálata a nyilvános levelezést illetőleg korlátozható legyen akár a levelezés czéljára, akár más körülményekre nézve, ha ezek az alkalmazott rendszerrel nem állanak összefüggésben.
A magas szerződő felek mindegyike kötelezi magát, hogy a parti állomásokat külön vezetékkel összekötteti a telegrafhálózattal, vagy legalább más oly intézkedéseket tesz, a melyek a parti állomások és a telegrafhálózat közt a táviratok gyors kicserélését biztositják.
A magas szerződő felek kölcsönösen közlik egymással az 1. czikkben jelzett parti állomások és fedélzeti állomások neveit, nemkülönben a végrehajtási szabályzatban felsorolt összes adatokat, amelyek a radiotelegrammok váltásának könnyitésére és gyorsitására alkalmasak.
A magas szerződő felek mindegyike fentartja magának a jogot, hogy az 1. czikkben jelzett állomásoknál függetlenül azoktól a berendezésektől, a melyekre vonatkozólag a 6. czikk értelmében az adatokat közölni kell, különleges radiotelegrafálás végett másféle berendezések létesitését és üzemben tartását elrendelje, vagy megengedje anélkül, hogy a berendezéseknek részleteit nyilvánosságra hozza.
A radiotelegraf állomások üzemét, amennyire lehetséges, ugy kell berendezni, hogy más ily állomásoknak a szolgálatát ne zavarják.
A radiotelegraf állomások kötelesek vészjelzéseket, bárhonnan eredjenek is azok, feltétlen elsőbbséggel elfogadni, a jelzésekre ugyanugy válaszolni és a megfelelő intézkedéseket megtenni.
A radiotelegramm díja alakul az adott eset szerint:
1. (a) „parti díjból”, mely a parti állomást illeti meg,
(b) a „fedélzeti díjból”, mely a fedélzeti állomásnak jár;
2. a telegráf-vonalakon való továbbitásért járó díjból, a mely a rendes díjszabás szerint számitandó;
3. a közvetitő parti és fedélzeti állomások átmenő díjából és a feladó által kért külön szolgálatokért járó díjakból.
A parti díjszabás jóváhagyása attól a kormánytól függ, amely alá a parti állomás tartozik; a fedélzeti díjé pedig attól a kormánytól, amely alá a hajó tartozik.
Jelen egyezmény határozatait szolgálati szabályzat egészíti ki, amely ugyanazzal a hatálylyal bir és ugyanakkor lép életbe, mint maga az egyezmény.
A jelen egyezménynek, nemkülönben a hozzátartozó szolgálati szabályzatnak határozatait a magas szerződő felek, közös egyetértéssel bármikor módosíthatják. A meghatalmazottak időközönkint értekezleteket tartanak, amelyke jogositva vannak az egyezményt és a szolgálati szabályzatot módositani; az értekezletek maguk határozzák meg a következő összejövetel helyét és idejét.
Az értekezletek a szerződő országok kormányainak képviselőiből alakulnak.
A tanácskozásoknál minden országnak csak egy szavazata van.
Ha valamely kormány gyarmataira, birtokaira, vagy védterületeire nézve hozzájárul az egyezményhez, a későbbi értekezletek állapítják meg, hogy e gyarmatoknak, birtokoknak, vagy védterületeknek összessége vagy egy része tekintendő-e az előző bekezdés alkalmazását illetőleg az országnak. Mindazonáltal a szavazatoknak száma, a melyekkel egy kormány rendelkezhetik, beleértve gyarmatait, birtokait és védterületeit, hatnál több nem lehet.
A jelen czikk alkalmazását illetőleg egy-egy országnak tekintendők:
Német-Kelet-Afrika;
Német-Délnyugat-Afrika;
Kamerun;
Togo;
Német védterületek a Csendes-Oceánban;
Alaska;
Havaii és a Polynesiában levő többi amerikai birtok;
Philippi szigetek;
Porto-Rico és az Antillákban levő amerikai birtokok;
Panama-csatorna vidéke;
Belga-Congo;
Spanyol gyarmatok a Guinea-öbölben;
Franczia-Nyugat-Afrika;
Franczia-Aquatorialis-Afrika;
Indo-China;
Madagaskar;
Tunis;
Délafrikai Unio;
Ausztráliai államszövetség;
Canada;
Brit-India;
Uj-Zéland;
Erytrea;
Olasz-Szomaliföld;Olasz-Szomaliföld;
Chosen, Formosa, japán Sakhalin és Kwantung bérelt terület;
Németalföldi India;
Curacao gyarmat;
Portugál-Nyugat-Afrika;
Portugal-Kelet-Afrika és az ázsiai portugal birtokok;
Orosz-Közép-Ázsia (a Kaspi-tenger partvidéke);
Bokhara;
Khiva;
Nyugat-Szibéria (a Jeges-tenger partvidéke);
Kelet-Szibéria (a csendes Oceán partvidéke).
A távirda-egyesület nemzetközi irodája meg van bizva a radiotelegrafiára vonatkozó mindenféle közlemény gyüjtésével, összeállitásával és közzétételével, az egyezmény vagy a szolgálati szabályzat módositására vonatkozó javaslatok előkészitésével, az elfogadott módositások közzétételével és általában mindenféle igazgatási teendők végzésével, a melyekre nézve a nemzetközi radiotelegrafia érdekében megbizást kap.
Ennek az intézetnek a fentartási költségeit az összes szerződő országok viselik.
A magas szerződő felek mindegyike fentartja magának a jogot, hogy megállapithassa, mily feltételek alatt engedi meg a radiotelegrammok küldését olyan parti vagy fedélzeti állomástól vagy állomáshoz, amely a jelen egyezmény határozatai alá nem esik.
Ha radiotelegramm küldhető, arra nézve rendes díjakat kell alkalmazni.
Fedélzeti állomástól eredő minden radiotelegrammot, amelyet valamely szerződő ország parti állomása átvett, vagy amelyet valamely szerződő ország igazgatása átmenő kezelésre elfogadott, tovább kell adni.
Hasonlóképen tovább kell adni minden oly radiotelegrammot, a mely hajónak szól, ha azt valamely szerződő ország igazgatása felvételre elfogadta, vagy azt valamely szerződő ország igazgatása átmenő kezelésre egyezményen kivül álló országtól vette át. A parti állomásnak fennmarad abbeli joga, hogy megtagadja a továbbadást oly fedélzeti állomáshoz, amely az egyezményen kivül álló országhoz tartozik.
A jelen egyezmény 8. és 9. czikkeiben foglalt határozatok az 1. czikkben jelzetteken kivül más radiotelegraf-berendezésekre is nyernek alkalmazást.
Azok a kormányok, a melyek a jelen egyezményben nem vettek részt, kivánságukra csatlakozhatnak ahhoz.
Ezt a csatlakozást diplománcziai úton annál a szerződő kormánynál kell bejelenteni, a melynek területén a legutolsó értekezletet tartották; ez a kormány a csatlakozást közli a többiekkel.
A hozzájárulásnak teljes jogerővel biró következménye: a jelen egyezmény minden határozatának az elfogadása és az ezekben megállapitott minden előnyben való részesedés.
Gyarmatokkal, birtokokkal vagy védterületekkel biró ország kormányának az egyezményhez való csatlakozása nem jelenti egyszersmind az ő gyarmatainak, birtokainak és védterületeinek csatlakozását is, ha csak ezt az illető kormány e czélra szolgáló nyilatkozatban ki nem jelenti. A jelen czikkben és a 22. czikkben emlitet feltételek mellett a gyarmatok, birtokok és védterületek összessége vagy azok mindegyike egyenkint is külön csatlakozás, illetve felmondás tárgyát képezhetik.
A Szent-Péterváron 1875. évi julius hó 10/22-én kötött nemzetközi telegraf-egyezmény 1., 2., 3., 5., 6., 7., 8., 11., 12. és 17. czikkeinek határozatai a nemzetközi radiotelegrafiára is alkalmazást nyernek.
A mennyiben ennek az egyezménynek vagy a 11. czikkben jelzett szolgálati szabályzatnak magyarázata vagy végrehajtása tekintetében két vagy több szerződő kormány között nézeteltérés merülne fel, a vitás kérdés közös egyetértéssel választott biróság itélete alá bocsátható. Ebben az esetben mindenik érdekelt kormány a biróságba az ügyben nem érdekelt egy másik kormányt választ.
A választott biróság absolut szavazattöbbséggel határoz.
A szavazatok megoszlása esetében a válaszott birák a vitás kérdés eldöntésére egy másik, a kérdésben szintén nem érdekelt szerződő kormányt választanak. Ha a választásra nézve nem jön létre megegyezés, mindegyik választott biró ajánl egy nem érdekelt szerződő kormányt s az ajánlott kormányok között sorsot huznak. A sorsot az a kormány huzza, amelynek területén a 13. czikkben emlitett nemzetközi iroda működik.
A magas szerződő felek kötelezik magukat, hogy ez egyezmény végrehajtásának biztositása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket, illetve törvényhozásuk elé eziránt javaslatot terjesztenek.
A magas szerződő felek kölcsönösen közlik egymással azokat a törvényeket, a melyeket a jelen egyezmény tárgyára vonatkozólag országukban már meghoztak, vagy ezután meghoznak.
A magas szerződő felek fentartják teljes szabadságukat az 1. czikkben nem jelzett radiotelegraf-berendezéseket illetőleg, főként a hajózási és katonai berendezésekre, úgyszintén azokra az állomásokra nézve, melyek állandó pontok közötti összeköttetést tartanak fenn. Mindezen berendezések és állomások csak a jelen egyezmény 8. és 9. czikkeiben előirt kötelezettségeknek vannak alávetve.
Mindazonáltal, ha ezek a berendezések és állomások a tengeri nyilvános forgalomban is résztvesznek, e szolgálat teljesitésénél a közvetités módját és a leszámolást illetőleg kötelesek a szolgálati szabályzat határozataihoz alkalmazkodni.
Ha másrészt a parti állomások a tengeren levő hajókkal való nyilvános forgalommal egyidejüleg állandó pontok közötti összeköttetést is fentartanak, ez utóbbi szolgálat teljesítésénél az egyezmény határozatainak nincsenek alávetve azzal a fenntartással, hogy ajelen eegyezmény 8. és 9. czikkeiben foglaltakat figyelembe venni tartoznak.
Azonban a stabil állomások, melyek szárazföldi és szárazföld közti levelezésre szolgálnak, nem tagadhatják meg a radiotelegrammoknak más stabil állomással való váltását ennek az állomásnak a rendszere miatt; mindazonáltal mindenik ország teljes szabadsággal szervezheti az állandó pontok közötti levelezésre vonatkozó szolgálatot és határozhatja meg, hogy az e szolgálatra rendelt állomások minő levelezést folytathatnak.
A jelen egyezmény az 1913. évi julius hó 1-én lép életbe és érvényben marad határozatlan időig, illetve felmondás esetében, a felmondás napjától számitandó egy évig.
A felmondás csak arra a kormányra nézve bir hatálylyal, a melynek nevében a felmondás történt. A többi szerződő félre nézve az egyezmény érvényben marad.
A jelen egyezmény megerősitendő lesz és a megerősitésről szóló okiratok a lehető legrövidebb idő alatt Londonban helyezendők el.
Az esetben, ha a magas szerződő felek egyike vagy másika az egyezményt nem erősitené meg, az nemkevésbbé érvényes lesz azokra a felekre nézve, akik azt megerősitik.
Minek hiteléül az érdkelt meghatalmazottak aláirták az egyezményt egy példányban, a mely a brit kormány irattárában marad őrizetben s a melyről mindenik szerződő fél másolatot kap.
[Aláírások]
A Londonban tartott radiotelegraf értekezleten megkötött egyezmény aláirása alkalmával az alulirott meghatalmazottak a következőkben állapodtak meg:
Bosznia-Herczegovina részéről bejelentett csatlakozás tulajdonképeni természete nem lévén még meghatározva, elismertetik, hogy Bosznia-Herczegovinának egy szavazatra igénye van, de utólag tisztázandó, hogy ez a szavazat az egyezmény 12. czikkének második §-a, avagy e czikk harmadik §-ának határozatai alapján illeti-e meg.
Tudomásul szolgál a következő nyilatkozat:
Az Egyesült-Államok meghatalmazottjai kijelentik, hogy kormányuk a díjszabásra vonatkozólag semmi intézkedést sem tehet, mert úgy a radiotelegrammok, mint a telegrammok továbbitását az Egyesült-Államokban egészben vagy részben kereskedelmi vagy magántársaságok végzik.
Ugyszintén tudomásul szolgál a következő nyilatkozat is:
A canadai kormány fentartja magának a jogot, hogy azokra a radiotelegrammokra nézve, melyek Észak-Amerikából eredőleg akármely hajóra szólnak, mindenik parti állomása részére külön tengeri díjat állapithasson meg, még pedig egy összegben úgy, hogy a parti díj ez összdíjnak háromötöd része, a fedélzeti díj pedig kétötöd része.
Minek hiteléül az érdekelt meghatalmazottak kiállitották a jelen zárójegyzőkönyvet, amely oly erővel és hatálylyal bir, mintha ezeket a határozatokat magába a vonatkozó egyezmény szövegébe foglalták volna és aláirták azt egy példányban, amely a brit kormány levéltárában marad letétben és amelyről mindegyik szerződő fél egy másolatot kap.
[Aláírások]
