1. § A törvény kiterjedési köre. Meghatározások.
A jelen törvény a magyar szent korona országainak területén üzemben tartott összes közforgalmu géperejü vasutakra és alkalmazottaikra kiterjed.
A jelen törvénybne „alkalmazott” alatt a vasuti vállalat személyzetének (2. §) minden tagját; „fellebbvalók” alatt azokat a személyeket, a kiknek az egyes vasutak szervezeti szabályai szerint az alkalmazott felett rendelkezési vagy felügyeleti joguk van; „szolgálati főnökség” alatt az egyes vasutak által szolgálati főnökségnek minősitett szolgálati helyeket; „szolgálati főnök” alatt e szolgálati helyek vezetőit; „felsőbbség” alatt pedig mindazokat a szolgálati főnökségeket és fellebbvalókat kell érteni, a kiknek az alkalmazott közvetlen szolgálati főnöksége felett rendelkezési vagy felügyeleti joguk van.
2. § A vasut személyzete.
I. A vasutak személyzete állandó és ideiglenes alkalmazottakból áll.
1. Állandó alkalmazottak:
a) a tisztviszelők;
b) az évi fizetéssel biró egyéb alkalmazottak;
c) azok a havidíjasok, napidíjasok, napibéresek és munkások, a kik legalább három év óta állanak megszakitás nélkül ugyanannak a vasutnak szolgálatában és az 5. és a 6. §-ban megszabott kellékeknek megfelelnek.
2. Ideiglenes alkalmazottak:
a) azok a havidíjasok, napidíjasok, napibéresek és munkások, a kik három évnél rövidebb idő óta állanak a vasutnak szolgálatában;
b) azok, a kiket a vasut külön szerződéssel alkalmazott.
II. Havidíjas, illetőleg napidíjas az az alkalmazott, akit az 1907. évi L. törvénycikk kiegészitő részét képező „A” táblázatban megjelölt szolgálati minőségben végzendő szolgálatok ellátására havidíj vagy napidíj élvezete mellett alkalmaztak.
III. Napibéres az az alkalmazott, a kit napibér élvezete mellett az 1907. évi L. törvénycikk mellékletét képező „B” táblázatban megjelölt szolgálati minőségekben végzendő szolgálatok ellátására, felvételi okmánnyal alkalmaztak.
IV. Munkás az az alkalmazott, a kit munkabér élvezete mellett, állandóan szükséges szakszerü munkák végzésére alkalmaztak.
V. A nem szakszerü munkára, rövid időre, vagy csak kisegitésképen alkalmazott napszámosokra e törvény rendelkezései ki nem terjednek.
VI. Mind az állandó, mind az ideiglenes személyzet tagjait a büntetőtörvények alkalmazása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha közhivatalnokok volnának.
3. § A szolgálati idő megszakitatlansága.
A 2. § I. 1. c) pontja szempontjából a szolgálati időt megszakitás nélkülinek kell tekinteni, ha egy évben az épitési és pályafentartási szolgálatban alkalmazott munkás legalább 200, a műhelyi munkás legalább 210, a vontatási munkás és a kisegitő fékező legalább 240, a többi munkás, napibéres, napidíjas és havídíjas pedig legalább 270 napot szolgál.
Szolgálatban töltött időnek számit a fegyvergyakorlaton vagy a szabadságon töltött idő, a póttartalékosnak katonai kiképzésen töltött ideje, valamint az az idő is, mely alatt a munkás betegség miatt nem tehet szolgálatot és táppénzben részesül. Másnemü s tényleges katonai szolgálatban töltött idő az állandóvá tételhez szükséges időbe be nem számit ugyan, de a szolgálat folytonosságát meg nem szakitja.
4. § A személyzet nyilvántartása, szolgálati és minősitési táblázatok, rangsorok.
A személyzet nyilvántartására, a szolgálati táblázatok és rangsorok vezetésére vonatkozó rendelkezéseket az egyes vasutak szolgálati szabályzata (56. §) állapitja meg.
A szolgálati főnökségeknek az alájuk tartozó alkalmazottakat magában foglaló rangsorok egy hiteles példányát évente egyszer meg kell küldeni; az ezekbe való betekintést az alkalmazottaknak lehetővé kell tenni.
Amennyiben a vasut alkalmazottairól minősitési táblázatokat vezet, minden alkalmazottnak joga van, évenként egyszer saját minősitéséről tudomást szerezni.
5. § Az alkalmazás általános feltételei.
I. A vasut szolgálatába csak oly egyént lehet felvenni, aki a következő minősitési kellékeknek megfelel:
1. magyar állampolgár;
2. 18. életévét már betöltötte, de 35. életévét a felvétel időpontjában meg nem haladta;
3. szellemileg és testileg ép, vasuti szolgálatra alkalmas és mindezt vasuti orvos bizonyitványával igazolja;
4. az illető szolgálatra nézve megszabott iskolai képzettsége van.
II. Nem lehet felvenni azt, aki csőd vagy gondnokság alatt áll, a csőd vagy a gondnokság megszüntetéséig; aki ellen bűntett, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt birói eljárás van folyamatban mindaddig, amig a biróság megszüntető végzést vagy felmentő itéletet nem hozott; aki bűntett vagy vétség miatt szabadságvesztésbüntetésre lett itélve, a büntetés kiállásáig vagy elévüléséig, kivéve ha a büntetést a biróság feltételesen felfüggesztette, vagy ha az egész büntetés királyi kegyelem utján elengedtetett; aki hivatalvesztésre szóló, vagy oly itélet hatálya alatt áll, amelylyel a közhivatalnak, vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; vagy aki erkölcsi tekintetben egyébként kifogás alá esik.
III. Az I. bekezdés rendelekezései alól a következő kivételeknek van helye:
1. A 18 évnél fiatalabb, de legalább is 14. életévet betöltött ifjut is fel lehet venni:
a) műhelybe tanonczul, ha irni olvasni tud és a számtan alapműveleteiben jártas;
b) a forgalmi, a pályafentartási és a szertári szolgálathoz kiképzés végett és kisegitésül, ha legalább is a középiskola négy osztályának vagy az ezzel egyenlő rangú iskolának sikeres elvégzését igazolja.
2. 35-ik életévének betöltése után is fel lehet venni:
a) azt a kiváló képzettségű egyént, akinek a vasuti szolgálatban való alkalmazása a vasuti szolgálat érdekében kivánatos; ily kinevezés csak a kereskedelemügyi minister által, vagy az ő engedelmével történhetik;
b) oly egyént, aki korábban már a vasutintézetnek állandó alkalmazottja volt és a szolgálatból nem büntetésből való elbocsátás (34. §) vagy létszámból való törlés (54. §) folytán vált ki. Az ilyen alkalmazott korábbi fizetési fokozatának utolsó helyére soroztatik.
3. 35-ik életévének betöltése után is és a mennyiben a megfelelő szakismeretekkel rendelkezik, tekintet nélkül előképzettségére fel lehet venni;
a) azt, a ki közvetlenül megelőzőleg az állami szolgálatban, vagy a jelen törvény hatálya alá eső más vasut szolgálatában állott;
b) a jelen törvény hatálya alá eső vasutak által fentartott leszámoló hivatal alkalmazottját abban az esetben, ha a leszámoló hivatal feloszlik, vagy ha abból egyes vasutak kilépnek;
c) oly egyént, a kit külön szerződés mellett alkalmaznak.
IV. A polgári alkalmazásra igényjogosult katonai altisztek alkalmazására vonatkozó jogszabályokat ez a törvény nem érinti.
6. § Az alkalmazás különös kellékei.
Állandó alkalmazottá csak az lehet, a ki az általános kellékeken felül (5. §) kimutatja, hogy a szolgálati álláshoz szükséges szakismereteket megszerezte, illetőleg a megszabott szakvizsgákat sikeresen letette.
A szakvizsgák rendszeresitése és szabályozása, a mennyiben erre nézve a kereskedelemügyi minister rendelettel nem intézkedik, az egyes vasutak hatáskörébe tartozik.
7. § Képesités.
Tisztviselői és tisztviselő-gyakornoki állásra, - a mennyiben a törvény műszaki, jogi, államtudományi vagy orvosi képzettséget nem kiván, - csak oly egyént lehet alkalmazni, a ki legalább valamely főgymnasium, főreáliskola vagy ezekkel egyenrangú tanintézetben végbizonyitványt (érettségi bizonyitványt) kapott és a vasuti tisztképző tanfolyam, vagy ennek helyébe lépő intézet szabályszerü elvégzésével a megszabott képesitő vizsgát is sikerrel letette.
A számviteli és anyagszerkezelési szolgálatban tisztviselői és tisztviselőgyakornoki állásra oly egyént is ki lehet nevezni, aki az előző bekezdésben említett középiskolai képzettség mellett az államszámviteltani államvizsgát és ezenkivül a megszabott szakvizsgát sikerrel letette.
Műszaki hivatalnoki és műszaki hivatalnok-gyakornoki állásra ki lehet nevezni azt, a ki a felső ipariskolát rendes hallgatóként elvégezte s végbizonyitványt kapott és ezen kivül a megszabott gyakorlati szakvizsgálat sikerrel letette.
Az egészségügyi szolgálathoz orvosi állásra csak azt lehet kinevezni, a ki az orvostudori oklevelet megszerezte.
A műszaki képzettséget igénylő szakszolgálathoz csak azt lehet kinevezni, a ki a műegyetemet, vagy a selmeczbányai m. kir. erdészeti és bányászati akadémiát vagy a kereskedelemügyi minister által ezekkel egyenrangunak elismert más főiskolát elvégezte s a kinek abból a szakból, melynek ismerete az illető állásra megkivántatik, oklevele van.
Külföldi egyetemen szerzett orvosi vagy mérnöki oklevél alapján csak azt lehet kinevezni, a kinek oklevelét honositották.
A jogi vagy államtudományi képzettséget igénylő szakszolgálathoz a tenni valók természetéhez képest a magyar szent korona országaiban szerzett ügyvédi oklevél, jogtudományi vagy államtudományi tudorság, de legalább is a jogi és államtudományi tanfolyam szabályszerű bevégzése és a szabályszerű jogtudományi, vagy az államtudományi államvizsgálat sikeres letétele szükséges.
Az évi fizetéssel biró egyéb alkalmazottak képesitését az egyes vasutak szlgálati szabályzata (56. §) állapitja meg.
8. § Eskü és fogadalom.
I. Az állandó alkalmazott szolgálati esküt, az ideiglenes alkalmazott pedig szolgálati fogadalmat tesz.
II. Az állandó alkalmazottak szolgálati esküje a következő:
„Én ..... esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy Ő császári és apostoli királyi felségéhez, Ő Felsége uralkodó házához, a magyar szent korona országainak alkotmányához hű maradok, a tövényeket, törvényes rendeleteket, szolgálati szabályokat lelkiismeretesen és hiven megtartom, a közérdeket és a szolgálat érdekeit mindenkor szem előtt tartom, fellebbvalóim iránt engedelmességgel viseltetem és utasításaikat pontosan teljesitem.
A vasutüzleti rendtartás által reám ruházott tennivalókban hiven, pontosan és odaadással eljárok; a vasuti üzlet biztonsága, rendessége és szabályszerűsége, nemkülönben a táviró- és távbeszélő-szolgálat szabályszerű ellátása érdekében minden lehetőt megteszek.
A mennyiben a vasuti táviró állami és magántáviratok továbbitására is felhasználtatnék, az erre vonatkozólag már kiadott vagy még kiadandó szabályokat is pontosan megtartom.
Őrködni fogok továbbá a felett, hogy a szolgálati szabályokat és utasitásokat mások is megtartsák.
A hivatali titkot megőrzöm, a vasuti hadi forgalmat illető összes ügyeket, az erre vonatkozó segédeszközöket és intézkedéseket, akár saját tapasztalataim, akár mások közlése folytán szereztem azokról tudomást, mindenkivel szemben titokban tartom és teljes erőmből meg fogom akadályozni, hogy arra nem hivatottak ezen ügyekről, illetve segédeszközökről és intézkedésekről tudomást szerezhessenek. Isten engem ugy segéljen.”
III. Az ideiglenes alkalmazottak szolgálati fogadalma a következő:
„Én ..... becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott tennivalókat lelkiismeretesen teljesitem, a szolgálat érdekeit szem előtt tartom, a törvényeknek, rendeleteknek, szolgálati szabályoknak és fellebbvalóim utasitásainak engedelmeskedem.
A vasutüzleti rendtartás által reám ruházott tennivalókban hiven, pontosan és odaadással eljárok; a vasuti üzlet biztonsága, rendessége és szabályszerűsége, nemkülönben a táviró- és távbeszélő-szolgálat szabályszerű ellátása érdekében minden lehetőt megteszek.
A mennyiben a vasuti táviró állami és magántáviratok továbbitására is felhasználtatnék, az erre vonatkozólag már kiadott és még kiadandó szabályokat is pontosan megtartom.
Őrködni fogok továbbá a felett, hogy a szolgálati szabályokat és utasitásokat mások is megtartsák.
A hivatali titkot megőrzöm, a vasuti hadi forgalmat illető összes ügyeket, az erre vonatkozó összes segédeszközöket és intézkedéseket, akár saját tapasztalatait, akár mások közlése folytán szereztem azokról tudomást, mindenkivel szemben titokban tartom és teljes erőmből meg fogom akadályozni, hogy arra nem hivatottak ezen ügyekről, illetve segédeszközökről és intézkedésekről tudomást szerezhessenek.”
9. § Az eskü és fogadalom letétele.
A szolgálati esküt minden állandó alkalmazott az állandó alkalmazás kezdetének időpontjában, a forgadalmat pedig minden ideiglenes alkalmazott a szolgálatra való első jelentkezés alkalmával a szolgálati főnök kezébe azonnal letenni köteles.
Azt, a ki az esküt, vagy a fogadalmat letenni vonakodik, úgy kell tekinteni, mint a ki az alkalmazásról önként lemondott és a létszámból törölni kell (54. §).
10. § Az alkalmazottak általános kötelességei.
Minden alkalmazott köteles a szolgálati tennivalóira vonatkozó szabályzatokat és utasitásokat lelkiismeretesen elsajátitani. Ezek nem tudásával az alkalmazott nem mentheti magát.
Az alkalmazott köteles a reábizott ügyeket és tennivalókat hiven, becsületesen és gondosan, legjott tudása és tehetsége szerint a kellő időben ellátni, kartársait pedig szolgálatuk ellátásában tőle telhetően támogatni.
Az alkalmazott köteles a szolgálat érdekeit szolgálaton kivül is szemelőtt tartani és előmozditani s az általa észlelt károkat vagy fenyegető veszélyeket minden rendelkezésére álló eszközzel elháritani.
11. § A fellebbvaló általános kötelességei.
A szolgálati főnök felelős a reá ruházott ügykör rendes ellátásáért, gondoskodik arról, hogy az alája rendelt alkalmazottak a szolgálatot rendesen és gyorsan végezzék.
A szolgálati főnök köteles alárendeltjeit a szolgálatukra vonatkozó utasitásokkal ellátni. A szolgálati főnök és a fellebbvaló köteles alárendeltjeit tennivalóikra kioktatni, köztük a munkát egyenletesen és igazságosan megosztani, köteles továbbá a fegyelmet fentarti és alárendeltjeivel szemben erélyes és határozott, de jóakaró, igazságos bánásmódot tanusitani és működésüket részrehajlatlanul elbirálni. Az alárendeltek önérzetét sértő bánásmód tilos.
Sem a szolgálati főnöknek, sem a fellebbvalónak alárendeltjeitől nem szabad ajándékot, sem oly szolgálatot elfogadnia, a mely őt kötelességellenes elnézésre indithatná. Hasonlóképen tilos az alárendelteket a hivatalos szolgálaton kivül más szolgálatra használni.
Szolgálati vétségeket, melyek fegyelmi eljárás vagy a büntető törvények alá eshetnek, a fellebvaló, vagy a szolgálati főnök az intézkedésre illetékes felsőbbségnek azonnal bejelenteni köteles.
12. § Az alkalmazott magatartása fellebbvalóival és szolgálati társaival szemben.
Az alkalmazott fellebbvalóinak tisztelettel és a szolgálatban engedemességgel tartozik, szolgálati társaival szemben pedig összeférhető és a szolgálatban támogatásra kész magatartásra köteles.
A szolgálati meghagyásokat az alárendelt rendszerint közvetlen fellebvalójától, vagy szolgálati főnökétől kapja, de köteles azokat a meghagyásokat is teljesiteni, melyeket a felsőbbségtől közvetlenül nyer. Ily meghagyásokat ellenkező utasitás hiányában közvetlenül fellebbvalójával, vagy szolgálati főnökével haladéktalanul közölnie kell.
Ha az alárendelt abban a meggyőződésben van, hogy a közvetlen fellebbvaló, a szolgálati főnök vagy a felsőbbség valamely meghagyása a fennálló törvényekkel, utasitásokkal vagy rendeletekkel ellenkezik, vagy a meghagyás végrehajtása a forgalom biztonságát veszélyezteti, indokolt aggályainak azonnal kifejezést adni köteles. Ha a közvetlen fellebbvaló, a szolgálati főnök vagy a felsőbbség meghagyását mégis fentartja, az alárendelt azt késedelem nélkül végrehajtani köteles, de irásbeli utasitást kérhet, a melyet a fellebbvaló, a szolgálati főnök vagy a felsőbbség meg nem tagadhat.
13. § Az alkalmazott panaszjoga.
Az alkalmazott szolgálati ügyét illető panaszával és kérelmével közvetlenül, külső közbenjárás igénybevétele nélkül szolgálati uton szóval vagy irásban fordulhat közvetlen szolgálati főnökéhez, a ki őt meghallgatni és mielőbb intézkedni köteles.
Ha az alkalmazott szolgálati főnökének valamely intézkedését magára nézve sérelmesnek tartja, az intézkedés ellen tizenöt napon belül a felsőbbséghez intézett irásbeli panaszt nyujthat be szolgálati főnökénél, mely azonban a sérelmesnek vélt intézkedés végrehajtását nem gátolhatja.
A szolgálati főnök ily esetben, valamint akkor is, ha az alkalmazott kérelmének avagy panaszának kielégitése hatáskörét meghaladná, az ügyet megvizsgálás és döntés végett legkésőbben egy hónap alatt az illetékes felsőbbség elé terjeszteni köteles.
A felsőbbségnek a panasz folytán tett intézkedései ellen további panasznak helye nincsen.
14. § Magatartás idegenekkel szemben.
Az alkalmazott köteles a közönség irányában szolgálati kötelességei korlátain belül, minden részrehajlás nélkül előzékenyen eljárni.
Az alkalmazott a szolgálatánál fogva teljesitendő cselekményekért ajándékot vagy jutalmat sem maga, sem más részére nem kivánhat.
A pálya feletti őrködésre rendelt, valamint a közönséggel való érintkezésre hivatott alkalmazott szolgálatát a fennálló külön utasitásokhoz képest a megszabott egyenruhában vagy a megszabott megkülönböztető jellel ellátva köteles teljesiteni.
15. § Szolgálati érintkezés.
Szóbeli jelentéseket, külön felhivás nélkül, csak a közvetlen fellebbvalóhoz vagy szolgálati főnökhöz lehet intézni, a ki azokat, ha szükséges, a szolgálati főnök vagy a felsőbbség elé terjeszti.
Irásbeli jelentéseket és beadványokat a szolgálati főnökség utján kell a felsőbbség elé terjeszteni.
E szabálytól eltérni csak az utasitásokban megjelölt esetekben lehet, továbbá akkor, ha erre az alkalmazott külön meghagyást nyert, vagy a késedelem veszélylyel jár s végül irásbeli beadványokat nézve az esetben is, ha a szolgálati főnök az alkalmazott beadványát a felsőbbséghez felterjeszteni vonakodik. Ily kivételes esetekben azonban a beadvány másolatát a szolgálati főnökhöz is be kell adni.
16. § Szolgálati beosztás.
Minden alkalmazott köteles abban a munkakörben és azon a helyen tenni szolgálatot, amelyet neki képzettségére és szakismereteire való tekintettel fellebbvalója kijelöl.
Az alkalmazottat beleegyezése nélkül csak szolgálati érdekből vagy a fegyelmi biróság jogerős határozata alapján (31. § I. 2. c) lehet áthelyezni.
Az áthelyezés költségeinek viseléséről a szolgálati szabályzat (56. §) rendelkezik, mely az áthelyezés módozatait is szabályozza.
Arra az alkalmazottra, a ki az uj munkakört vagy szolgálati helyet az erre kitűzött időn belül el nem foglalja, a 17. és 54. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A szolgálati hely és beosztás megállapitásánál, úgyszintén az áthelyezésnél a szolgálat érdeke irányadó. E mellett azonban az alkalmazott érdekeire, különösen gyermekei iskoláztatásának megkönnyitésére is a lehetőség szerint méltányos tekintettel kell lenni.
Az alkalmazott köteles szolgálati helyén vagy annak közelében lakni. Ha ott megfelelő lakást egyáltalában nem vagy csak javadalmazásával arányban nem álló bérért kaphatna, a szolgálati főnök megengedheti az alkalmazottnak, hogy a szolgálati helyétől távolabb eső, de könnyen megközelithető helyen lakhassék, feltéve, hogy ez a szolgálat érdekeivel nem ellenkezik.
Az alkalmazott a részére kijelölt természetbeni lakást elfogadni és ha felsőbbség rendeli, azt záros határidő alatt kiüriteni és rendelkezésre bocsátani köteles.
17. § A szolgálatból való távollét.
Az alkalmazott szolgálati főnökének vagy fellebbvalójának engedelme nélkül szolgálatát, szolgálati helyét, állomáshelyét és állandó lakóhelyét szolgálati idején kivül sem hagyhatja el és magát a szolgálatban más által nem helyettesittetheti.
Az engedelemben megjelölt időn túl elmaradni nem szabad.
Az alkalmazott eltávozását szolgálati főnökének vagy fellebbvalójának előzetesen bejelenteni ktöeles akkor is, ha birói, közigazgatási vagy katonai hatóság előtt kell megjelennie.
Engedelem nélküli igazolatlan távollét idejére sem fizetés, sem más illetmény nem jár.
Ha az alkalmazott ellen ily távollét miatt eljárást tettek folyamatba, utólagos igazolásnak van helye, melynek elfogadása esetében távolmaradásáért őt joghátrány nem érheti.
Megbetegedés esetében a követendő ejárásra nézve az egyes vasutak szolgálati szabályzata irányadó.
A fegyvergyakorlatra való bevonulás esetében a 2. § I. 1. a) és b) pontjában felsorolt alkalmazottak fizetésüket és laképénzüket az idő alatt is változatlanul megkapják, a 2. § I. 1 c) pontjában emlitett alkalmazottak, ha nősek vagy családos özvegyek, vagy ha háztartásukban vagyontalan és keresetképtelen szüleiket, testvéreiket vagy oly családjaikat tartják el, akiknek eltartására törvényesen kötelezve vannak, a fegyvergyakorlat tartama alatt havidijuk, napidijuk, vagy napibérük felét kapják.
18. § Hivatalos munkaidő.
Az alkalmazott köteles a megállapitott egész munkaidőt a szolgálatnak szentelni. Fellebbvalói meghagyására rendes munkakörébe nem tartozó, de képzettségének és szakismereteinek megfelelő tennivalókat is köteles végezni.
Munkatorlódás, sürgősség vagy egyéb rendkivüli viszonyok esetében az alkalmazott köteles a rendes munkaidőn túl is, külön dijazásra való igény nélkül, szolgálatot teljesiteni.
A 2. § I. 1. c) és I. 2. a) pontjában megjelölt napibéresek és munkások által teljesitett rendkivüli munka külön dijazásának eseteit, mértékét és kulcsát a kereskedelemügyi minister rendelettel állapitja meg.
Rendes körülmények között a legnagyobb munkaidő tartamára és a legkisebb pihenőidőre vonatkozó szabályokat (26. §) figyelmen kivül hagyni nem szabad.
19. § Ittasság bejelentése.
Minden alkalmazott józan életet folytatni és szolgálat közben szeszes italtól tartózkodni köteles. Ha valamelyik alkalmazotton akár szolgálatának megkezdése előtt, akár szolgálata közben itasság jelei mutatkoznak, erről a többi alkalmazott mihelyt észreveszi, köteles a fellebbvalónak, illetőleg a szolgálati főnöknek haladéktalanul jelentést tenni.
Ittas alkalmazottaknak a szolgálattétel megkezdését vagy folytatását megengedni nem szabad.
20. § Felelősség.
Minden alkalmazott személyesen és vagyonával is felelős a reá ruházott szolgálati tennivalók kifogástalan ellátásáért, különösen a forgalom biztonságára szolgáló rendszabályok szigorú megtartásáért, az árú- és pénztárkezelés szabályszerűségeért, a gondozására bizott leltári és berendezési tárgyak karbantartásáért, megőrzéseért és az intézeti anyagok takarékos felhasználásáért.
Az alkalmazott a szolgálatából kifolyólag őrizete alá kerülő, valamint a vasut által fuvarozás végett átvett javakért a vasut irányában vagyoni felelősséggel tartozik és a szándékosan vagy gondatlanságból, akár cselekvéssel, akár mulasztással okozott, vagy el nem háritott krokat és hiányokat megtériteni köteles.
Ha a kár vagy a hiány többek vétkességéből származott, mindannyian vétkességük arányában, ha pedig a részesek vétkességének aránya meg nem állapitható, állandó illetményeik nagysága arányában tartoznak kártéritéssel.
A hivatalból megállapitott károk és hiányok értékét, a mennyiben készpénzben meg nem térittetnek, szolgálati uton, birói közbenjárás nélkül kell levonni a kötelezett állandó illetményeiből, ha ő a hivatalos kármegállapitásba belenyugszik. Ha a kötelezett a hivatalos kármegállapitásba bele nem nyugodnék, vagy ha a vasut a kötelezett egyéb vagyonából kiván kielégitést, a kártéritési követelést csak a törvény rendes utján lehet érvényesíteni.
21. § Hivatali titoktartás.
Az alkalmazott köteles a hivatali titkot mindenkivel szemben még a szolgálati viszony megszünése után is megőrizni.
Ehhez képest az alkalmazottnak a felsőbbség külön, irásbeli felhatalmazása nélkül tilos ügyiratokból, tervekből, okmányokból és más, nem a nyilvánosságra szánt hivatali iratokból bármit is közzétenni, vagy akár magánosokkal, akár az illető ügy intézésére nem hivatott alkalmazottakkal, hivatalokkal vagy hatóságokkal közölni.
Az üzleti könyvekbe, tervekbe, ügyiratokba, az erre hivatott alkalmazottakon kivül betekintést engedni a felsőbbség engedélye nélkül senkinek sem szabad.
A hivatali titok megsértését követi el az alkalmazott akkor is, ha valamely reá nem tartozó szolgálati ügyről meg nem engedett módon tudomást szerez.
Az alkalmazott oly tényekre nézve, melyeket szolgálatánál fogva titokban tartani köteles, a biróság előtt is csak akkor tehet vallomást, ha felsőbbsége őt e részben a hivatali titoktartás kötelessége alól felmentette.
22. § Jóléti intézetekbe való belépés.
Az alkalmazott köteles az egyes vasutak külön szabályaiban megjelölt nyugdíjintézetbe, nyugbérpénztárba, vagy ugyanily rendeltetéssel más néven fennálló intézetbe, az ez intézetek alapszabályaiban foglalt feltételekhez képest belépni.
E jóléti intézetek tagsági dijait és járulékait a vasut az alkalmazott illetményeiből levonhatja. (25. §).
A kereskedelemügyi minister, a jelen törvény alá ső vasutak alkalmazotai nyugdij és nyugbér biztosításának ügyét rendeleti uton szabályozza.
23. § Az alkalmazott ellen elkövetett büntetendő cselekmények.
Az az alkalmazott, a ki ellen szolgálatának gyakorlása közben vagy szolgálati kötelességeire vonatkozólag bárki becsületsértést vagy más bűncselekményt követett el, erről a felsőbbségnek haladéktalanul jelentést tenni és a mennyiben magáninditványra üldözendő cselekményről van szó, irásban nyilatkozni köteles, hogy a bűnvádi eljárás meginditását kivánja-e? A felsőbbség, ha a cselekmény hivatalból üldözendő, vagy a sértett a bűnvádi eljárás meginditását kivánja, a kir. ügyészségnél a bűnvádi feljelentést megteszi és magáninditványra üldözendő cselekmény esetében a sértett fél irásba foglalt inditványát oda megküldi.
24. § Mellékfoglalkozás.
Az alkalmazott mellékfoglalkozását elvállalásakor a felsőbbségnek azonnal bejelenteni köteles.
Tilos minden olyan mellékfoglalkozás elvállalása, a mely az alkalmazott hivatali állásának tekintélyével vagy a szolgálat érdekeivel és a szolgálati kötelességek lelkiismeretes teljesítésével össze nem egyeztethető, vagy a mely által érdekeltségi viszony keletkeznék.
A mellékfoglalkozás megengedhetőségének kérdésében a felsőbbség határoz, mely az alkalmazottat az előbbi bekezdésben emlitett okokból a már megkezdett mellékfoglalkozástól is eltilthatja. Az alkalmazott a mellékfoglalkozást meg nem engedő vagy eltiltó határozat ellen, közlésétől 15 napon elül panasszal élhet; panasznak nincs felfüggesztő hatálya. A panasz felett a vasut igazgatósága végérvényesen dönt.
Az alkalmazottnak nem szabad a felek részére a vasuthoz intézendő beadványokat késziteni és a feleket a vasuttal szemben képviselni.
Az alkalmazott azt is köteles felsőbbségének bejelenteni, ha háznépének tagja kereskedelmi vagy iparüzletet kiván folytatni. A felsőbbség az ily mellékfoglalkozást csak akkor tilthatja meg, ha az illető üzlet az alkalmazott hivatali állásának tekintélyével össze nem egyeztethető, vagy általa érdekeltségi viszony keletkezik. A felsőbbségnek ily tiltó határozata ellen a 13. § értelmében van panasznak helye, melynek a tilalom végrehajtására felfüggesztő hatálya van.
25. § Levonások az illetményekből.
I. Az alkalmazottak illetményeit az egyes vasutak külön szabályai állapitják meg.
II. Hasonlóképen az egyes vasutak külön szabályai állapitják meg, mennyiben van az alkalmazottaknak és családjuk tagjainak igényük mérsékelt áru vagy szabad utazási és szállitási vagy egyéb kedvezményekre.
III. Az alkalmazott állandó illetményeiből csak a következőket és az alábbi sorrendben szabad levonni:
1. az illetményekből levonandó közszolgáltatásokat;
2. a 22. §-ban emlitett jóléti intézetek tagsági dijait és járulékait;
3. a vasutnak a szolgálati viszonyból származó követeléseit, beleértve a hivatalból megállapitott károkat és hiányokat, az egyes vasutak szolgálati szabályzatában megállapitott mértékben, továbbá az 1907:XIX. törvénycikk értelmében az alkalmazottól levonható járulékokat; valamint a rendbüntetés vagy a fegyelmi büntetés gyanánt kiszabott pénzbirságokat;
4. a zálogjoggal biztosított követeléseket, a végrehajtási eljárásban meghatározott korlátok között;
5. a vasutak kebelében vagy az alkalmazottak körében létesült és a 22. §-ban nem emlitett jóléti intézmények, jótékonyczélu egyletek és szövetkezetek követeléseit, ideértve ezen egyletek tagsági dijait.
IV. Az összes levonások havonként, az egy hónapra járó fizetésnek és - a lakáspénzt ide nem értve - fizetés természetével biró egyéb illetményeknek 50%-át meg nem haladhatják.
V. A lakpénzben nem részesülő alkalmazott által bérelt vasutintézeti vagy állami lakás bérét az alkalmzott illetményeiből foglalástól mentes részüknek 75%-a erejéig lehet levonni.
VI. A fizetési előlegből származó követelések rangsorára, valamint a lakpénz lefoglalására nézve a végrehajtási eljárás szabályai irányadók.
VII. Az 1907. XLIX. törvénycikk alapján kiadott vasuti szolgálati rendtartás életbelépése előtt keletkezett oly kölcsönköveteléseket, a melyek kielégitésére nézve az addigi szabályok szerint a hivatalból való levonás kedvezménye állott fenn, az alkalmazott illetményeiből a jelen törvény életbelépte napján még fennállott tartozás összegének erejéig az emlitett szabályoknak megfelelő módozatok szerint lehet levonni.
26. § Pihenőidő.
Az alkalmazottaknak megfelelő pihenőidőre van igényük.
A munkában eltöltött idő átlaga általában több nem lehet, mint a pihenőidő átlaga. A munkaidő átlagának kiszámitásánál alapul egy hónapnál hosszbb időt nem szabad venni.
A szolgálattételt felváltás nélkül csak akkor lehet megengedni, ha a szolgálat egy részében jelenlétre vagy készenlétre szoritkozik és egyhuzamban legalább hat órai pihenőidő éjjelre esik. Ily szolgálat mellett kéthetenként egyszer 24 órai teljes pihenőt kell adni.
A pihenőidőbe nem lehet beszámitani a jelen törvény 27. §-a alapján igénybe vett szabadságidőt; továbbá a mozdony- és vonatkisérő személyzetnél a szolgálat átadására és átvételére, valamint a szolgálat helyétől a lakhelyig és visszamenetelre szükséges időt abban az esetben, ha az alkalmazott nem lakhatik szolgálati helye (telepállomása) közelében.
Az egyhuzamban megkivánható szolgálati idő leghosszabb és a pihenőidő legrövidebb tartamát, figyelemmel az egyes vasutak jellegére, a vonalak helyi és forgalmi viszonyaira valamint a szolgálat követelményeire, a fentebbi elvek alapján a kereskedelemügyi minister rendelettel szabályozza.
A jelen § rendelkezései a 18. § második bekezdésében foglalt szabályt nem érintik.
27. § Szabadság.
I. Bizonyos szolgálati idő után minden alkalmazottnak - a mennyiben azt rendkivüli viszonyok ki nem zárják igénye van szabadságra, még pedig naptári évenkint:
1. tisztviselőknek:
az első 10 évi szolgálat alatt 14 napra.
a 20-ik szolgálati évig 21 napra;
a 20-ik évet meghaladó szolgálat után 28 napra;
2. a többi évi fizetéses alkalmazottaknak:
az első 10 évi szolgálat alatt 8 napra;
a 20-ik szolgálati évig 10 napra;
20 évet meghaladó szolgálat után 14 napra;
3. havidijasoknak és napidijasoknak, napibéreseknek és munkásoknak 3 évi szolgálat után 8 napra.
II. Három napnál nem hosszabb szabadságot indokolt esetben a szolgálati főnök engedélyezhet alárendeltjeinek, ha ezt a szolgálat érdeke megengedi. Ha azonban e szabadság helyettesitési költségeket okoz, ennek engedélyezése a felsőbbség hatáskörébe tartozik. Ha az egy naptári évben igénybe vett rövid szabadságok napjainak száma, összege hat napot meghalad, a hat napot meghaladó részt az évi rendes szabadságidőbe be kell számitani.
III. A szabadság igénybevételének idejét az illetékes felsőbbség határozza meg. A szabadságot csak a szolgálati ügyek szabályszerű átadása után szabad megkezdeni. Az illetékes felsőbbség a szabadság megszakitását fontos szolgálati érdekből bármikor elrendelheti. Az alkalmazott megszakitott szabadságidejének hátralévő részét, amennyiben lehetséges, utóbb, de csak ugyanabban a naptári évben veheti igénybe.
IV. A biztositott szabadságokba a fegyvergyakorlaton és betegségben töltött idő nem számitódik be, a betegség után az üdülés céljaira igénybe vett távollét idejét azonban a biztositott szabadságba be kell számitani.
28. § Politikai jogok.
Az alkalmazott törvényadta politikai jogait saját meggyőződése szerint, szabadon gyakorolhatja.
Az alkalmazottat fellebbvalójának vagy más alkalmazottnak nem szabad semminemű módon befolyásolnia oly irányban, hogy valamely politikai párthoz csatlakozzék, annak körébe belépjen, ülésein részt vegyen vagy valamelyik jelöltre szavazzon vagy ne szavazzon, vagy a szavazástól tartózkodjék, sem pedig megakadályozni abban, hogy politikai jogait gyakorolhassa.
Az alkalmazottat azért, mert politikai jogait a törvényes határok között bizonyos irányban gyakorolta, bárminemű hátránynyal sujtani tilos.
29. § Egyletek.
Az alkalmazottak körében bármilyen egyesületet és intézményt, a jótékonycélú szövetkezeteket is ideértve - csak a kereskedelemügyi minister előzetes engedélyével szabad alapitani.
Az alkalmazottak körében alakuló bármilyen egyesület alapszabályait az érdekelt vasutigazgatóság utján, annak véleményével ellátva jóváhagyás végett a kereskedelemügyi ministerhez kell felterjeszteni.
A kereskedelemügyi minister, amennyiben nem a 22. § alá eső intézetről vagy pénztárról van szó, az alapszabályokat a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértve hagyja jóvá. Oly egyesületek alapszabályait, amelyeknek működési köre kizárólag Horvát-Szlavonország területére terjed ki, a kereskedelemügyi ministerrel egyetértve a bán hagyja jóvá.
A kereskedelemügyi ministert a vasutigazgatás érdekei szempontjából minden ilyen egyesülettel szemben főfelügyeleti jog illeti meg, s jogában áll neki azokat, ha alapszabályaiknak meg nem felelő irányban működnek, a belügyministerrel, Horvát-Szlavonországokban a bánnal egyetértve feloszlatni. Oly egyesületek feloszlatásának joga, melyek alapszabályainak jóváhagyása a bán ügykörébe esik, a kereskedelemügyi ministerrel egyetértve a bánt illeti.
Az alkalmazottak nem lehetnek olyan egyesületek tagjai, a melyeknek törekvései haza - vagy nemzetellenesek, vagy a melyeknek törekvései a kereskedelemügyi minister megitélésére szerint - a vasuti szolgálat érdekeivel össze nem egyeztethetők.
30. § Szolgálati vétség.
Szolgálati vétséget követ el az alkalmazott (1. és 2. §), ha a törvényben vagy a szoglálati szabályzatban és utasitásokban, vagy szolgálati rendeletekben megszabott szolgálati kötelességét megszegi, vagy hanyagul teljesiti, vagy ha akár a szolgálatban, akár a szolgálaton kivül bűncselekményt követ el, vagy állásához nem méltó magaviseletet tanusit.
31. § Rend- és fegyelmi büntetések.
I. Csekélyebb szolgálati vétség rendbüntetéssel, súlyosabb szolgálati vétség fegyelmi büntetéssel büntetendő.
1. Rendbüntetések:
a) megintés;
b) pénzbirság, mely az alkalmazott évi fizetésének (keresetének) 2%-át meg nem haladhatja.
2. Fegyelmi büntetések:
a) feddés;
b) pénbirság, mely az alkalmazott évi fizetésének (keresetének) 5%-át meg nem haladhatja;
c) áthelyezés;
d) az előléptetésre vagy korpótlékra jogositó várakozási időnek meghosszabbitása, fél évtől két évig terjedhető időre;
e) elbocsájtás a szolgálatból.
II. A büntetést a szolgálati vétség súlyához, a felmerült súlyosbitó vagy enyhitő körülményekhez képest, a szolgálati vétség esetleges ismétlésének az előidézett nagyobb vagy kisebb veszélynek, az okozott kár nagyságának, valamint az alkalmazott egész szolgálati magaviseletének figyelembe vételével kell kiszabni.
III. A pénzbirságot az alkalmazott illetményeiből való levonás (15. §) útján kell behajtani. A havonkénti levonás a havi fizetés (kereset) 10%-át meg nem haladhatja. Nem áll ez a korlátozás arra az estre, ha az alkalmazás a határozat jogerőre emelkedése után megszünik.
IV. A pénzbirságokat a vasúttal kapcsolatos jóléti intézetek (22. §) javára kell forditani. Ily intézetek hiányában a pénzbirságok hovaforditásáról a kereskedelemügyi minister rendelkezik.
V. Az elbocsájtás az összes illetmények, a szolgálati cim és a szolgálati viszonyból eredő összes egyéb jogok elvesztését vonja maga után, ideértve az alkalmazottnak és hozzátartozóinak nyugdijra, nyugbérre és végkielégitésre való igényeit.
A fegyelmi bíróság elbocsátást megállapító határozatában különös méltánylást érdemlő okokból kimondhatja, hogy az elbocsátás a végellátási igény tekintetében az elbocsátásra ítéltnek hozzátartozóira nem jár az előbbi bekezdésben megjelölt következménynyel. Ebben az esetben az ellátási igény a jogosultakat úgy illeti meg, mintha az elbocsátásra ítélt a szolgálat kötelékéből végleges szolgálatképtelenség alapján vált volna meg.
VI. Az I. 2. b.)-d.) pontok alatt felsorolt fegyelmi büntetések közül egyszerre több büntetést is lehet alkalmazni, de csak abban az esetben, ha a d) pont alatti büntetés egymagában a fegyelmi vétség megtorlására nem mutatkozik elegendőnek, a szolgálatból való elbocsájtás pedig tekintettel az enyhítő körülményekre túlszigorú büntetés lenne.
32. § Rendbüntetés alkalmazása.
Rendbüntetést a felsőbbség és a szolgálati főnök alkalmazhat alárendeltjeivel szemben.
Rendbüntetés kiszabása előtt az alkalmazottat a terhére rótt szolgálati vétségre nézve meg kell hallgatni. A rendbüntetés kiszabása ellen a 13. § értelmében panasznak van helye, melynek azonban felfüggesztő hatálya nincs.
Ha a panasz alapos, a kirótt és beszedett rendbirságot vissza kell tériteni.
Az ellenőrzés céljára a kiszabott rendbüntetésekről a szolgálati vétség megjelölése mellett nyilvántartást kell vezetni.
Egyebekben a rendbüntetések kiszabására vonatkozó hatáskört és eljárást az egyes vasutak szolgálati szabályzata állapitja meg.
33. § Fegyelmi büntetéssel büntetendő szolgálati vétségek.
Fegyelmi büntetéssel büntetendő szolgálati vétségek különösen:
1. a szolgálatba való felvételnél oly körülménynek eltitkolása, mely a felvételnek akadályul szolgált volna;
2. botrányos magaviselet;
3. ittasság, mely a szolgálat teljesitésében akadályozta az alkalmazottat;
4. a szolgálatban vagy szolgálaton kivül oly aljas vagy erkölcstelen cselekmény elkövetése melynek folytán az alkalmazott eddig viselt állására illetőleg szolgálati beosztására méltatlanná vált;
5. hütlen vagy szabálytalan pénztárkezelés, továbbá nyereségvágyból eredő csalárd vagy szabálytalan eljárás és minden oly cselekmény vagy mulasztás, amelylyel az alkalmazott akár az intézetnek, akár a feleknek vagy alkalmazottaknak, vagy az államkincstárnak kárt okozott, vagy a melyet kárositási szándékkal követett el;
6. a szolgálati fegyelemnek megsértése, vagy az alárendeltnek bántalmazása;
7. a szolgálati engedelmességnek vagy a szolgálat teljesitésének megtagadása;
8. a szolgálati kötelességnek súlyosabb beszámitás alá eső megszegése;
9. a szolgálat teljesitése közben gondatlanságból elkövetett oly cselekmények vagy mulasztások, melyek:
a) a forgalom, a pálya és tartozékai, vagy személyek és árúk biztonságát veszélyeztetik:
b) többszöri rendbüntetések után is megismétlődnek;
10. érvényben álló szolgálati utasitás vagy rendelet valamely rendelkezésének szándékos, vagy gondatlanságból eredő súlyosabb megszegése;
11. a tömeges munkamegszüntetésben (sztrájk) való részvétel vagy a szolgálatnak tömegesen jelentkező lanyha teljesitése abból a célból, hogy a forgalom megnehezittessék, vagy megakasztassék (passiv resistentia) úgyszintén az ezekre irányuló izgatás, bujtogatás, vagy összebeszélés;
12. az alkalmazottnak erőszakkal vagy fenyegetéssel oly célból való befolyása, hogy valamely egyletbe velépjen, vagy abból kilépjen;
13. az alkalmazott befolyásolása vagy korlátozása politikai jogainak a jelen törvény 28. §-ában biztositott szabad gyakorlatában;
14. oly bűncselekmény elkövetése, a mely a szolgálati kötelességet is érinti.
34. § Az elbocsátás esetei.
Az alkalmazottnak a szolgálatból fegyelmi büntetésképen való elbocsátását csak a 33. §-ban felsorolt szolgálati vétségek miatt lehet kimondani.
A 33. § 1. pontjában ütköző szolgálati vétség estében az alkalmazottat, ha felvétele óta legalább 10 év telt el és ezen idő alatt szolgálatát kifogástalanul teljesitette, a jelen törvény 5. §-ában felsorolt valamely felvételi akadály miatt szolgálatából nem lehet elbocsátani.
Ha az alkalmazott elbocsátása ezen törvény rendelkezései ellenére történt, az elbocsátás alkalmazott magánjogi igényeit a törvény rendes útján érvényesitheti.
Az alkalmazott nem léphet a törvény rendes útjára, ha a jelen törvényben biztositott fellebbezéssel nem élt.
35. § Fegyelmi biróságok.
A 2. § I. 1. a) és b) pontja alá eső alkalmazottakra, valamint a 2. § I. 1. c) pontja alá eső havidijasokra és napidijasokra bármely fegyelmi büntetést, a 2. § I. 1. c) pontja alá eső napibéresekre és munkásokra pedig a fegyelmi bntetésképen való elbocsátását - az 50. § esetén kivül - csak szabályszerű fegyelmi eljárás során lehet kiszabni.
A vasutigazgatók, igazgatóhelyettesek, üzletigazgatók és üzletvezetők fegyelmi ügyeinek tárgyalására nézve a vasutak külön szabályai irányadók.
A többi állandó alkalmazottak fegyelmi ügyeinek tárgyalására - kivéve az állandó napibéresek és munkások fegyelmi ügyeit - az egyes vasutaknál a szükséges számban elsőfokú és egy-egy másodfokú fegyelmi biróságot kell felállitani.
Az állandó napibéreseknek és munkásoknak fegyelmi uton való elbocsátása felől külön fegyelmi biróság határoz.
Az elsőfokú fegyelmi biróság és az előbbi bekezdésben emlitett külön fegyelmi biróság az elnökön kivül, fele részben a vasut igazgatása által a vasut alkalmazottai köréből kinevezett, fele részben pedig az illető fegyelmi biróság alá tartozó alkalmazottak által saját körükből titkos szavazás utján választott tagokból áll. E fegyelmi biróságok elnökeit a vasut igazgatósága nevezi ki.
Az alkalmazottak a vasut szolgálati szabályzatában a szolgálati ágak és az alkalmazás minősége alapján meghatározott csoportok szerint az illető csoportba, esetleg csoportokba tartozó alkalmazottak közül választják a fegyelmi biróságnak választás alá eső tagjait.
Ha az alkalmazottak a fegyelmi biróságnak választandó tagjait a szolgálati szabályzatban meghatározott idő alatt meg nem választják, a fegyelmi biróságot kinevezés utján kell kiegésziteni.
A másodfoku fegyelmi biróság tagjait az elnök kivételével, a vasut igazgatósága a vasut alkalmazottjai köréből, elnökét és ennek helyettesét pedig a kereskedelemügyi minister a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség tagjai sorából nevezi ki.
A fegyelmi biróságok tagjainak megbizatása az egyes vasutak szolgálati szabályzatában meghatározott időtartamra szól.
Fegyelmi büntetéssel büntetett alkalmazottat a büntetés jogerőre emelkedésétől számitott 10 éven belül a fegyelmi biróságok tagjává nem lehet kinevezni, sem megválasztani; ha mégis megválasztanák, e választás semmis s az utána legtöbb szavazatot nyert alkalmazottat kell megválasztottnak tekinteni.
36. § A fegyelmi biróságok tagjai.
A fegyelmi biróságok kinevezett és választott tagjai birói tisztükben szolgálati kötelességükből kifolyólag kötelesek eljárni.
A fegyelmi biróságok tagjai tisztük elfoglalása előtt esküt tesznek arra, hogy birói tisztükben a törvények, törvényes rendeletek és szolgálati szabályok értelmében hiven, lelkiismeretesen és részrehajlatlanul fognak eljárni.
Az eskü szövege a következő:
„Én ..... esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy fegyelmi birói tisztemben személyválogatás, érdekeltség és mindenirányu elfogultság nélkül, kérést, jutalmat, kedvezést, kedvkeresést, félelmet és gyülöletet félretéve, a törvények, tövényes rendeletek és szolgálati szabályok értelmében hiven, lelkiismeretesen és részrehajlatlanul fogok eljárni. Isten engem ugy segéljen!”
A másodfoku fegyelmi biróság elnökétől és helyettesétől az esküt a kereskedelemügyi megbizottja minister vagy veszi ki.
A fegyelmi biróságok, az elnököt is beleszámitva, páratlan számu tagból álló tanácsban határoznak. Az egyes tanácsokba az elnökön kivül a tagokat felerészben a kinevezett, felerészben a választott tagok sorából kell beosztani. A határozathozatalban a választott tagok közül azok vesznek részt, akik a terhelttel egy csoportba (35. §) tartoznak.
A fegyelmi biróságok tagjaira nézve az együtt alkalmazást kizáró rokonsági és sógorsági viszony tekintetében a királyi biróságokra vonatkozó szabályokat, arra nézve pedig, hogy a biró elfogultság vagy érdekeltség okából, mely ügyek elintézéséből van kizárva, a bűnvádi perrendtartás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A fegyelmi biróságok hatáskörét, illetékességét és szervezetét egyebekben az egyes vasutak külön szabályai állapitják meg.
37. § Fegyelmi eljárás elrendelése; fegyelmi vizsgálat; vizsgáló biztos.
A fegyelmi eljárást a kereskedelemügyi minister, a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség és az egyes vasutak szolgálati szabályzatában meghatározott felsőbbség rendelheti el.
A fegyelmi eljárás vizsgálatból és birósági tárgyalásból áll.
A fegyelmi vizsgálatot mellőzhetni, ha a tényállást birói vizsgálat vagy valamely szolgálati ágnak jegyzőkönyvileg foganatositott szakvizsgálata már előzőleg kideritette.
A fegyelmi vizsgálatot állandó vizsgáló biztosok foganatositják. Az állandó vizsgáló biztosokat kifogástalan szolgálati multtal biró, minden tekintetben megbizható alkalmazottak sorából a vasut igazgatósága nevezi ki.
A vizsgáló biztosnak eskütétele, valamint az elfogultság vagy érdekeltség okából való kizárása tekintetében a fegyelmi biróságok tagjaira vonatkozó rendelkezéseket (36. §) kell megfelelően alkalmazni.
A fegyelmi eljárás vagy a vizsgálat elrendeléséről az alkalmazottat a terhére rótt vétség közlése és a vizsgáló biztos megnevezése mellett irásban értesiteni kell.
A fegyelmi vizsgálat czélja azoknak az adatoknak kideritése és azoknak a bizonyitékoknak beszerzése, a melyek szükségesek arra, hogy azok alapján a további eljárásra nézve határozni lehessen.
A vizsgáló biztos kihallgatja a terheltet, a pananoszt és a tanukat. A szükséghez képest szakértőt is hallgathat meg.
Eskü alatt hallgatja ki a vizsgáló biztos azokat a tanukat, akik az ügyre nézve döntő jelentőségű vallomást tesznek, ha megesketésük ellen nincsen aggály.
A tanuk esküje a következő:
„Én ..... esküszöm a mindenható és mindentudó Istenre, hogy minden körülményre nézve, mi iránt megkérdeztettem, legjott tudomásom és lelkiismeretem szerint a tiszta és teljes valóságot vallottam és semmit azokból, a mik a kédésekre tartoznak és a mikról tudomásom van, el nem hallgattam. Isten engem úgy segéljen!”
38. § Eljárás a vizsgálat befejezése után.
A fegyelmi vizsgálat iratait a vizsgálatot elrendelő felsőbbségnek kell bemutatni, mely szükség esetében a vizsgálat kiegészitését rendeli el.
A felsőbbség a vizsgálat eredményéhez képest az eljárást megszünteti vagy rendbüntetés kiszabása iránt intézkedik, vagy pedig az ügyet fegyelmi tárgyalásra utalja. A felsőbbség intézkedéséről a vizsgálat eredményének közlése mellett, a terheltet irásban kell értesiteni.
39. § Fegyelmi tárgyalás.
A fegyelmi biróság az ügyet szóbelileg, a nyilvánosság kizárásával tárgyalja.
A vádat az az alkalmazott képviseli, a kit a felsőbbség erre kijelöl.
A vizsgáló biztos a vádat nem képviselheti és sem védő, sem szakértő nem lehet. A vád képviseletére nem lehet kijelölni azt az alkalmazottat, a kire nézve azoknak a kizáró okoknak valamelyike áll fenn, a melyeket a bűnvádi perrendtartás a kir. ügyészség tagjaira nézve felsorolt.
A terhelt a tárgyalást megelőzőleg 8 napon belül a fegyelmi iratokat megtekintheti, azokból jegyzeteket készithet és a tárgyalás határnapjáig védőiratot nyujthat be.
A terhelt védelmét tényleges szolgálatban álló s a fegyelmi biróság székhelyén beosztott vasuti alkalmazottra vagy pedig ügyvédre is bizhatja. A védőt a védelem tekintetében a terhelttel egyenlő jogok illetik. a fegyelmi biróság a védő részére semmiféle dijazást nem állapithat meg s a mennyiben a védő vasuti alkalmazott, a terhelttől dijazást nem fogadhat el.
A fegyelmi biróságnak joga van a panaszost, a tanukat és a szakértőket is a tárgyalásra megidézni, kihallgatni és megesketni.
A felsőbbség képviselője, a terhelt és védője a tárgyaláson jelen lehet, de elmaradásuk a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Ha azonban a szolgálatból való elbocsátást kellene kiszabni és a terhelt sem védőiratot nem adott be, sem a tárgyaláson személyesen vagy védő által képviselve meg nem jelent: a tárgyalásra uj határnapot kell kitüzni s erről a terheltet azzal kell értesiteni, hogy a biróság az uj határnapon a tárgyalást mindenesetre meg fogja tartani.
40. § A fegyelmi határozat meghozatala.
A fegyelmi biróság tagjai az eljárás és a tárgyalás eredményének gondos mérlegelésével a törvények, a törvényes rendeletek és a szolgálati szabályzat alapján lelkiismeretük és meggyőződésük szerint nyilvánitják véleményüket és szavazatukat.
A határozatban a fegyelmi biróság vagy felmenti a terheltet, vagy megállapitja a szolgálati vétséget és kiszabja a büntetést. A mennyiben a terhelt állásától illetményeinek részben való beszüntetésével volt felfüggesztve (48. §), a fegyelmi biróság a visszatartott illetmények tekintetében is határoz.
41. § A fegyelmi határozat kihirdetése és kézbesitése.
A fegyelmi biróság határozatát az elnök élőszóval s az inkokok lényegesebb pontjainak felemlitése mellett azonnal kihirdeti.
E mellett a határozatot indokaival együtt legkésőbb nyolcz napon belül a terheltnek és a fegyelmi eljárást elrendelő felsőbbségnek minden esetben irásban is kézbesiteni kell.
Ha a határozatot a terheltnek saját keézhet nem lehet kézbesiteni, a szolgálati rendeletek közlésére nézve az egyes vasutaknál fennálló gyakorlat szerint közhirré kell tenni, hogy a fegyelmi biróság a terhelt ügyében határozatot hozott. A közzétételtől számitott nyolcz nap elteltével a határozatot kézbesitettnek kell tekinteni.
42. § Fellebbezés.
A fegyelmi biróság határozata ellen úgy a fegyelmi eljárást elrendelő felsőbbség, mint a terhelt élhet fellebbezéssel. A fellebbezést a határozat kézbesitésétől számitott nyolcz nap alatt kell benyujtani vagy a fegyelmi biróságnál a határozat kihirdetésekor élőszóval kell bejelenteni.
Ha a fellebbezési határidő alatt fellebbezést nem jelentettek be, a fegyelmi határozat a fellebbezési határidő elteltével jogerőre emelkedik. A szabályszerű időben beadott fellebbezésnek a végrehajtásra felfüggesztő hatálya van.
Az állandó napibéresek és munkások fegyelmi biróságának határozata ellen fellebbezésnek nincs helye s e határozat kihirdetésével jogerős.
43. § A másodfokú fegyelmi biróság határozata.
A másodfokú fegyelmi biróság az elsőfokú fegyelmi biróság határozatát vagy helybenhagyja, vagy annak megváltoztatásával az ügy érdemében határoz, avagy az elsőfokú határozat feloldásával uj eljárást vagy az eljárás kiegészítését rendeli el.
A másodfokú fegyelmi biróság határozata kihirdetésével jogerőssé válik.
44. § A fegyelmi határozatok végrehajtása.
A fegyelmi határozatokat jogerőre emelkedésük után a vasutigazgatóság nyomban végrehajtani köteles.
Az ellenőrzés czéljára a kiszabptt fegyelmi büntetésekről a szolgálati vétség megjelölése mellett nyilvántartás kell vezetni.
45. § Ujrafelvétel.
A fegyelmileg elbocsátott alkalmazott annál a fegyelmi biróságnál, mely ügyében elsőfokú határozatot hozott, az ügy ujrafelvételét kérheti:
a) ha az elbocsátást kimondó határozat jogerőre emelkedésétől számitott egy év alatt a fegyelmi eljárásban nem használt oly uj bizonyitékot hoz fel, a mely javára kedvezőbb határozatot eredményezett volna;
b) ha az elbocsátás valamely büntetendő cselekmény alapján történt s az e miatt folyamatba tett büntető eljárásban a biróság jogerős megszüntető vagy felmentő határozatot hozott, a határozat jogerőre emelkedésétől számitott harmincz nap alatt.
Ujrafelvételt kérhet az elbocsátott alkalmazott halála esetében az emlitett határidőkön belül az ő házastársa vagy gyermeke is, ellátási igényének érvényesitése végett.
Az elsőfokú biróságnak az ujrafelvétel kérdésében hozott határozata ellen a 42. § szerint fellebbezésnek van helye.
Ha a biróság az ujrafelvételnek helyt ad, az ügy érdemében a fegyelmi eljárás szabályai szerint jár el és uj határozatot hoz.
Az elbocsátó határozat hatályon kivül helyezése esetében az uj határozat jogerőre emelkedésével az alkalmazottat állásába vissza kell helyezni, vagy a hozzátartozók végellátását folyósitani kell.
46. § A fegyelmi eljárás részletes szabályai.
A fegyelmi eljárás részletes szabályait az egyes vasutak szolgálati szabályzata állapitja meg.
47. § Fegyelmi jog az ideiglenes alkalmazottak fölött.
A fegyelmi jogot a 2. § I. 2. a) és b) pontjai alá ső alkalmazottak fölött, valamint az elbocsátás kivételével a 2. § I. 1. c) pontja alá eső napibéresek és munkások fölött a rendes fegyelmi eljárás és fegyelmi bírósági tárgyalás kizárásával, az a fellebbvaló gyakorolja, a kit a kinevezés vagy a felvétel joga megillet.
E fegyelmi jog gyakorlásának módját az egyes vasutak külön szabályai határozzák meg.
48. § Felfüggesztés.
A fegyelmi eljárás elrendelésével egyidejüleg vagy az eljárás folyamán a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult felsőbbség az alkalmazottat a szolgálattól felfüggeszti, ha az illetőnek a szolgálatból való haladéktalan eltávolitását a forgalom biztonsága vagy más szolgálati érdek megköveteli.
Ha a késedelem veszéllyel jár vagy szolgálati érdekből haladéktalan intézkedés szükséges, az alkalmazottat a szolgálatból a fegyelmi eljárás elrendelésére nem illetékes fellebbvalója is eltávolithatja és pedig a fegyelmi eljárás meginditását megelőzőleg is, de köteles erről a fegyelmi eljárás elrendelésére a szolgálati szabályzat szerint illetékes felőbbséghez haladéktalanul jelentést tenni.
A felfüggesztett alkalmazott fizetését vagy bérét 50% erejéig be lehet szüntetni.
A felfüggesztett alkalmazott a felfüggesztés tartama alatt egyenruhát nem viselhet, szolgálatot nem teljesithet és állomáshelyéről engedély nélkül el nem távozhatik.
49. § Eljárás büntetendő cselekmény esetében.
Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény a szolgálati vétségen kivül büntetendő cselekmény (bűntett, vétség vagy kihágás) ismérveit is feltünteti, a fegyelmi eljárás meginditására jogosult felsőbség - amennyiben ezt a szolgálat érdekében vagy közérdekből szükségesnek tartja - a büntetendő cselekményről a kir. ügyészséget vagy a bütnető eljárásra hivatott közigazgatási hatóságot a büntető eljárás meginditása végett szükséges adatok közlése mellett értesiti.
Ha a felsőbbség megitélése szerint a szolgálati vétség már tisztán fegyelmi szempontból is a szolgálatból való elbocsátást teszi indokolttá, a fegyelmi vizsgálatot a büntető eljárásra való tekintet nélkül lefolytatja és az ügyet az illetékes fegyelmi biróság elé utalja, egyszersmind értesiti a fegyelmi biróságot, hogy a büntető eljárás folyamatba tétetett-e.
A fegyelmi biróság az elbocsátást a büntető eljárásra való tekintet nélkül kimondhatja; ha azonban azt állapitja meg, hogy a szolgálati vétség a szolgálatból való elbocsátást tisztán fegyelmi szempontból nem indokolja, a további fegyelmi eljárást a büntető ügy jogerős befejezéséig függőben tartja.
Az elsőfokú fegyelmi biróságnak halasztó határozata ellen fellebbezésnek van helye.
50. § A vasut igazgatósága, mint kivételes fegyelmi biróság.
A vasuti igazgatósága, mint kivételes fegyelmi hatóság, a rendes fegyelmi eljárás mellőzésével, fegyelmi büntetésképpen azonnal beálló hatállyal elbocsáthatja a szolgálatból azokat az alkalmazottakat, a kiket a 33. § 11. pontjában meghatározott szolgálati vétség terhel.
Ily módon az elbocsátást a szolgálati vétség elkövetésétől számitott három hónap eltelte után nem lehet kimondani.
Az elbocsátást irásbeli határozatban kell kimondani s abban az elbocsátás alapjául szolgáló tényt meg kell jelölni.
Az elbocsátó határozat meghozatala után nyomban végrehajtandó.
A határozatot az alkalmazottnak saját kezéhez kézbesiteni kell. Ha a határozat nem kézbesithető, azt a szolgálati rendeletek közlésére nézve az egyes vasutaknál fennálló gyakorlat szerint közzé kell tenni.
A jelen szakasz alapján kimondott elbocsátásnak ugyanaz a joghatálya van, mint a fegyelmi biróság által kimondott elbocsátásnak.
Az elbocsátó határozat ellen a 42. §-ban megszabott határidő alatt birtokon kivül fellebbezésnek van helye.
A kereskedelemügyi minister a m. kir. vasuti és hajózási főfelügyelőség vezetése alatt állandó fegyelmi biróságot rendel ki, mely a jelen szakasz alapján történt elbocsátások, illetőleg az azok ellen benyujtott fellebbezések felett, mint az ezekre az esetekre szervezett külön fegyelmi biróság, végérvényesen határoz. Ezen fegyelmi biróság határozata a vasutra is kötelező.
Azokat az alkalmazottakat, kiket a 33. § 11. pontja alá eső szolgálati vétség miatt mint felbujtókat, izgatókat vagy szervező bizottsági tagokat bocsátottak el, a vasutak szolgálatába többé egyáltalán nem lehet felvenni.
51. § Lemondás.
Bármely alkalmazott, ha ellene fegyelmi eljárás nincs folyamatban, állásáról bármikor önként lemondhat és a szolgálat alól felmentését kérheti.
A felmentést a szolgálat alól csak a hátralékos ügyek elintézése, számadástétel, az alkalmazottakra bizott értékek, leltári tárgyak stb. szabályszerű átadása és az esetleg okozott kár megtéritése után lehet megadni. Ha az alkalmazott most emlitett kötelezettségének megfelelt, legkésőbb a felmondásra megállapitott határidő leteltével (53. a felmentést neki meg kell adni.
Az állásáról lemondó alkalmazott szabályszerű felmentéséig szolgálati tennivalóit híven és pontosan ellátni köteles.
A ki állásáról önként lemondott, az a felmentéssel a szolgálati czím és egyenruha viselésének jogát és úgy saját személyére, mint családjára nézve a végellátási igényt elveszti.
52. § Kilépés.
Tekintet nélkül a szolgálatképességre, kiléphet a szolgálatból:
a) az az állandó alkalmazott, a ki a vasut külön szabályaiban megállapitott legmagasabb kort már elérte;
b) a ki fizetésével egyenlő, vagy az illető vasuttal kapcsolatos végellátási intézet alapszabályai szerint általa elérhető legnagyobb végellátásra már igényt szerzett.
Kilépésnek helye van megállapitott szolgálatképtelenség esetében is. A szolgálatképtelenséget megállapitottnak lehet tekinteni akkor is, ha az alkalmazott 365 naon belül, bár megszakitásokkal, legalább 300 napig - a kár betegség, akár pedig testi vagy szellemi fogyatkozás miatt - szolgálatot nem tehetett.
53. § Felmondás.
I. A vasut az állandó alkalmazottnak a szolgálatot felmondhatja:
1. ha a vasut külön szabályaiban megállapitott legmagasabb kort már elérte;
2. ha fizetésével egyenlő vagy a vasuttal kapcsolatos végellátási intézet alapszabályai szerint általa elérhető legnagyobb végellátásra már igényt szerzett;
3. ha a felmondási határidőt meghaladó szabadságvesztés büntetésének kitöltése végett a szolgálatból távozni kénytelen;
4. ha ellene jogerősen csődöt nyitottak vagy őt tékozlás miatt gondnokság alá helyezték.
II. Az évi fizetéses állandó alkalmazottnak a szolgálatot megállapitott szolgálatképtelensége esetén is fel lehet mondani (52. § utolsó bekezdés).
III. Ha az évi fizetéssel nem biró állandó alkalmazott a betegsegélyző pénztári ellátás időtartamára vagy azon időpontotn túl beteg, a meddig neki a vasuttól állandó illetmény jár, szolgálatát az ellátás vagy az illetmény beszüntetésének napjával felmondottnak kell tekinteni. Az ilyen alkalmazottat még félévig a nyilvántartásban meg kell hagyni, s ha ezen idő alatt munkaképessé válik és szlgálatra jelentkezik, út ujból alkalmazni kell.
IV. Az ideiglenes alkalmazottnak a szolgálatot bármikor, minden indokolás nélkül fel lehet mondani.
V. Felmondási határidő:
1. az évi fizetéses alkalmazottra nézve a felmondást követő hónap első napjától számitott három hónap;
2. a havidijas állandó alkalmazottra nézve a felmondást követő hónap első napjától egy hónap;
3. a napidijas és napibéres állandó alkalmazottra és állandó munkásra nézve a szerint, a mint a felmondás a hónap első vagy második felében történik, az illető hónap tizenhatodik vagy a következő hónap első napjától kezdődő félhónap;
4. az ideiglenes alkalmazotta nézve a szombati nappal lejáró 14 nap.
54. § Törlés a létszámból.
A létszámból minden további eljárás nélkül hivatalból törölni kell:
1. azt, a ki a hivatali eskü vagy fogadalom letételét megtagadja;
2. azt a tisztviselőt vagy évi fizetéssel biró egyéb alkalmazottat, a ki a szolgálatból engedély nélkül távozik vagy elmarad, avagy a részére kijelölt munkakört vagy szolgálati helyet elfoglalni vonakodik és a hozzá intézett felhivás ellenére - a felhivás kézbesitésétől számitott három nap alatt - elmaradását nem igazolja vagy szolgálattételre nem jelentkezik; ha a felhivás nem kézbesithető, a szolgálati főnökség előtt ismeretlen helyetn tartózkodó alkalmazottat a szolgálati rendeletek közlésére nézve az egyes vasutaknál fennálló gyakorlat szerint kell a jelentkezésre felhivni, mely esetben a felhivás a közzététel napján kézbesitettnek tekintendő;
3. az előző 2. pont alatt fel nem sorolt mindazokat a többi alkalmazottakat, kik a szolgálatból engedély nélkül három napig igazolatlanul kimaradtak;
4. azt, a ki a 29. § utolsó bekezdése alapján tilalmazott egyesületből felhivásra 15 napon belül ki nem lép.
Azt az alkalmazottat, a kit a biróság hivatalvesztésre vagy a viselt hivatal vagy állás elvesztésére itélt, vagy a ki ellen fegyelmi uton vagy az 50. § alapján a szolgálatból való elbocsátást mondták ki, a határozat jogerőre emelkedésétől kezdődő hatálylyal a létszámból szintén törölni kell.
A létszámból való törlésnek az alkalmazott jogai szempontjából ugyanaz a joghatálya van, mint a büntetésből elbocsátásnak.
55. § Jogorvoslat felmondás és törlés esetében.
Ha a felmondás vagy a létszámból való törlés szabályellenesen történt, az elbocsátás alkalmazott magánjogi igényeit a törvény rendes utján érvényesitheti.
56. § Részletes szolgálati szabályzatok.
Minden vasut köteles e törvény életbelépésétől számitott hat hónapon belül a jelen törvény alapján részletes szolgálati szabályzatot kidolgozni és a kereskedelemügyi ministerhez felterjeszteni.
A szolgálati szabályzatoknak, valamint későbbi módositásaiknak érvényességéhez a kereskedelemügyi minister jóváhagyása szükséges.
A vasutak a jelen törvény szabályaitól a kereskedelemügyi minister jóváhagyásával csak annyiban térhetnek el, a mennyiben intézkedéseik azokkal ellentétben nem állanak, hanem azokat csak kiegészitik vagy a személyzetet kedvezőbb elbánásban részesitik.
Alsóbbrendű vasutakra és azokra a vasutakra nézve, a melyek hálózatához a magyar szent korona országainak területén tul terjedő vonalak is tartoznak, a kereskedelemügyi minister egyéb eltéréseket is engedélyezhet.
57. § Birság a törvény rendelkezéseinek meg nem tartása esetében.
A kereskedelemügyi minister azokat a vasutakat, a melyek a jelen törvény rendelkezéseit meg nem tartják, esetenkint 4000 koronáig terjedhető rendbüntetéssel fogja sujtani.
A kiszabott rendbüntetéseket a közadók módjára kell behajtani és az illető vasuttal kapcsolatos végellátási intézetek javára forditani.
Ily intézetek hiányában a kiszabott rendbüntetés hováforditásáról a kereskedelemügyi minister esetről-esetre rendelkezik.
58. § Hatályon kívül helyezés.
E törvény életbeléptével az 1907. évi XLIX. törvénycikk és az annak alapján kibocsátott vasuti szolgálati rendtartás hatályát veszti.
Ugyanettől az időponttól kezdve az eddigi vasuti szolgálati rendtartásnak más jogszabályokban emlitett rendelkezései helyett a jelen törvény megfelelő rendelkezéseit kell érteni.
59. § Életbeléptetés.
Jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a kereskedelemügyi minister bizatik meg.
